This document has been provided by the
International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

ICNL is the leading source for information on th e legal environment for civil society and public
participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government
officials, and the donor community in over 90 countries.

Visit ICNL’s Online Library at
https://www.icnl.org/knowledge/library/index.php
for further resources and research from countries all over the world.

Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be
construed to constitute legal advice. The information contai ned herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of
its presentation, even reflect the most current authority. Noth ing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal
advice based upon the particular facts and circumstances pres ented, and nothing herein should be construed otherwise.
Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not
guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of
the document. Any discrepancies or differences created in the tr anslation are not binding and have no legal effect for compliance or
enforcement purposes.
Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include ac curate and up-to-date information herein, ICNL
makes no warranties or representations of any kind as to its a ccuracy, currency or completeness. You agree that access to and u se of this
document and the content thereof is at your own risk. ICNL discl aims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any
party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of
or inability to use this document, or any e rrors or omissions in the content thereof.

1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról
Az adóbevételek biztosítása érdekében, az á llampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának
alkotmányos kötelezettségéb ől kiindulva az Országgy űlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
ALAPELVEK
1. § (1) A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükb ől a közterhekhez való hozzájárulás
alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás
rendjér ől szóló törvényben foglaltakra is.
(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok
ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok
megvalósulásának el ősegítése.
(3) A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ett ől eltér ő szabályt, az adóból kedvezményt a
kivételes célok érdekében – e törvény alapelveinek figy elembevételével – csak törvény állapíthat meg. Az
adó alapja az adóköteles bevételb ől megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett
jövedelem és az adóalap-növel ő tételek összege.
(4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magáns zemély adójának csökkenését
eredményez ő eltér ő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illet őleg érvényesíthet ő, amennyiben
az annak alapjául szolgáló szerz ődés, jogügylet, más hasonló cselekmé ny tartalma megvalósítja az eltérő
szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illet őleg érvényesíthet őséget annak kell
bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való
eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának
el őnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A magánszemély vagy annak adózásában közrem űködő , azt befolyásoló más személy egyaránt
köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló
tényez ők esetében érvényesíteni az eze n §-ban foglalt alapelveket.
(6) Az adót – egyes kivételekkel – naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és
megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóel őleget kell fizetni.
(7) Az érvénytelen szerz ődés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után
megfizetett adó (adóel őleg) az eredeti állapot helyreállítását követ ően, az önellen őrzésre irányadó
rendelkezések megfelel ő alkalmazásával igényelhet ő vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az
adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta el őtt megtörtént, akkor az említett bevétellel
összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik. (8) Az érvénytelen szerz ődés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel,
levonással megállapított jövedelmet és adót (adóel őleget), vagy az adót (adóel őleget) csökkent ő
jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követ ően az önellen őrzésre irányadó rendelkezések
megfelel ő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem
és az adó (adóel őleg) megállapítása el őtt fennáll, akkor a kiadás alap ján költség, levonás, az adót
(adóel őleget) csökkent ő jogosultság nem érvényesíthet ő.
(9) Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását
is)

a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén
megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;
b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevé tel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések
szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerz ődésszer ű teljesítésére
tekintettel a kifizetése, juttatása történt. 1/A. § (1) Az Európai Unió tagállamának állampolgára által megszerzett, e törvény szerinti korlátozott
adókötelezettség alá es ő jövedelmet nem terheli magasabb összeg ű adó annál, mint amelynek fizetésére
akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi illet őség ű magánszemélynek min ősülnének.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a magánszemély által az adóévben a (4) bekezdésben
meghatározott jogcímen megszer zett, e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá es ő összes
jövedelem eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének 75 százalékát. Ennek igazolására az
adóévben megszerzett összes jövedelem megállapított összegét az illet ősége szerinti állam joga szerint
tartalmazó okirat (így különösen bevallás, határozat) hiteles magyar nyelv ű fordításáról készült másolat
szolgál.
(3) A magánszemély az e törvény által biztosíto tt kedvezményt csak annyiban érvényesítheti,
amennyiben azonos vagy hasonló kedvezmény azon másik tagállamban, amelyben a (4) bekezdés szerinti
jövedelme adóztatható, nem illeti meg. (4) A (2)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységb ől származó jövedelem és az
önálló tevékenységb ől származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói
osztalékalapot vagy az átal ányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra
tekintettel megszerzett jövedelem.
II. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYA
2. § (1) A törvény hatálya a magánszemélyre, anna k jövedelmére, és az e jövedelemmel összefügg ő
adókötelezettségre terjed ki. (2) Az adókötelezettség a tö rvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély
adókötelezettségével összefüggésben a kifizet őre is kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény szerint a
kincstári körbe, illető leg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizet őnek (munkáltatónak)
ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell telj esítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelőleg
levonását vagy befizetését írja el ő, ott az adó vagy az adóel őleg megállapítását kell érteni.
(3) A magánszemély az adó megállapítása szempont jából e törvény rendelkezései szerint veszi
figyelembe a bevételeit és a költségeit akkor is , ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény
rendelkezései szerint is eleget tesz. (4) A belföldi illet őség ű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű
adókötelezettség). A külföldi illet őség ű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés
helye alapján belföldr ől származó, vagy egyébként nemzetközi szerz ődés, viszonosság alapján a Magyar
Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). (5) A nemzetközi szerz ődés el őírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel
kihirdetett nemzetközi szerz ődés e törvényt ől eltér ő el őírást tartalmaz. E törvényt ől viszonosság alapján is
helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben
meghatározottakhoz képest kiterjeszt ő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért
felel ős miniszter állásfoglalása az irányadó.
(6) A Magyar Köztársaságban adóztatható bevétel a dókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell
megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértv e a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell
teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magáns zemély és a bevételt juttató személy, valamint az
említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell
figyelembe venni. Az el őző ek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizet őjeként járhat el az említett
felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel
jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizet ő az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban el őírt
kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges ad atokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más
személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (fol yósította). Ha az adó megfizetésére e törvény elő írásai szerint
a kifizet ő kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illet őségét ől.

(7) A külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet tu lajdonában (üzemeltetésében) lévő
személygépkocsi magáncélú használatára, valamint a külföldi székhely ű jogi személy, egyéb szervezet által
nyújtott hitel kamata alapján keletkez ő kamatkülönbözetre tekintettel megszerzett jövedelemmel
összefügg ő, és az egyébként a kifizet őt terhel ő adókötelezettségeket – a (6) bekezdésben meghatározott eset
kivételével – a magánszemély a kifizet őre irányadó rendelkezések megfelel ő alkalmazásával teljesíti, ha
számára a jövedelmet a külföldi székhely ű jogi személy, egyéb szervezet nem belföldi telephelye,
fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete útján juttatja. (8) Külföldi jog alapján társadalombiztosítási ellátásnak, családtámogatási ellátásnak, szociális
segélynek megfelel ő jogcímen folyósított juttatás adóköteleze ttségét (e törvény külön rendelkezésének
hiányában is) a belföldi jog szerint, a juttatás jellemz ői, feltételei alap ján hasonló juttatás
adókötelezettségének megfelel ően kell meghatározni.
III. Fejezet
FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZ Ő RENDELKEZÉSEK
3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következ ő:
1. Belföld: a Magyar Köztársaság területe, beleértve a vámszabadterületet is.
2. Belföldi illet őség ű magánszemély:
a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidej űleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem
rendelkezik a polgárok személyi ad atainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott
lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel); b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez ő személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szól ó törvényben meghatározottak szerin t a szabad mozgáshoz és a három
hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész
napnak tekintve – legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja; c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá d) az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek
da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó
lakóhellyel; dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön
rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg;
azzal, hogy a létérdekek közp ontja az az állam, amelyhez a magáns zemélyt a legszorosabb személyes,
családi és gazdasági kapcsolatok f űzik.
3. Külföldi illet őség ű magánszemély: a belföldi illet őség ű magánszemélynek nem min ősül ő természetes
személy.
4. Jövedelemszerzés helye:
a) önálló tevékenységb ől származó jövedelem esetében a magánszemély illet ősége szerinti állam, ha
azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a
telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam;
b) hajó, légi járm ű vagy közúti szállító járm ű nemzetközi forgalomban történ ő üzemeltetéséb ől származó
jövedelem esetén – az a) alpontban foglaltaktól függetlenül – az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a
hajó, a járm ű nyilvántartását (a lajstromot) vezet ő állam;
c) ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséb ől, valamint az ingatlan feletti
rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe
adásából) származó jövedelem esetében – az a) alpontban foglaltaktól függetlenül – az ingatlan fekvése
szerinti állam; d) nem önálló tevékenységb ől származó jövedelem esetében a te vékenység-végzés szokásos helyének
(az állandó munkavégzés helyének) fekvése szerinti állam; változó munkavégzési helyen végzett
tevékenység esetében, da) ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével, vagy belföldi telephelyével
(állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képvi seletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló
jogviszonyban, akkor belföld;

db) a da) pontban nem említett esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított
jövedelem tekintetében belföld; dc) a db) pont rendelkezését ől eltér ően, az olyan jövedelem tekintetéb en, amely nemzetközi forgalomban
üzemeltetett járm űvön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen
jövedelmet nemzetközi szerz ődés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély
illet ősége szerinti állam;
e) közszolgálati, közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati
jogviszony, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati jogviszonya, továbbá az
említett jogviszonyok bármelyikének megfelel ő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett
jövedelem esetében – a d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti
állam; f) jogi személy, egyéb szervezet vezet ő tisztségvisel őjeként, felügyel ő bizottsága tagjaként megszerzett
jövedelem esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a jogi személy, az egyéb szervezet
székhelye szerinti állam; vezet ő tisztségvisel ő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére
jogosult magánszemély (például az üzle tvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezet ő);
g) előadói, m űvészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem
esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a tevékenység végzésének helye szerinti állam;
h) a szellemi alkotáshoz f űző d ő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta,
védjegy, védett eljárás, szerz ői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében – az a) és d) alpontban
foglaltaktól függetlenül – a jogdíj fizetésére kötelezett személy illető sége szerinti állam – amennyiben a
jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett,
akkor belföld -, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély
belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; i) kamat, értékpapír-kölcsönzésb ől származó jövedelem esetében a kamat, illetve a díj fizetésére
kötelezett személy illető sége szerinti állam – amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye
(állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a kamat,
a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi
telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; j) osztalék esetében az osztalék fizetésére köt elezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti
állam, ha azonban az osztalék fizetés ének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult
magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; k) vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a
jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi
telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; l) nyereményb ől származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervez őjének székhelye szerinti állam,
ha azonban a szerencsejáték szervezése – akár engedélly el, akár engedély nélkül – telephely (állandó bázis),
fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a
kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam;
m) az e törvény szerint természetbeni juttatásnak min ősül ő bevétel esetén belföld;
n) a társasági adóról és az osztalékadóról sz óló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő
részesedés ellenérték fejében történ ő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történ ő kivonása
révén megszerzett jövedelem esetében – az a), az i), a k) és az o) alpontban foglaltaktól függetlenül –
belföld;
o) az a)-n) alpontokban nem említett esetben a magánszemély illet ősége szerinti állam.
5. Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelel ő
adókötelezettséget vagy az el őírt adómérték legfeljebb 12 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar
Köztársaság egyezményt kötött a kett ős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
6. Adóév: az az id őszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e
törvényben meghatározott kivételekkel.
7. Jóváírás: az a pénzügyi m űvelet, amelynek eredményeként a ma gánszemély az adott bevétel felett
rendelkezhet. 8. Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételr e, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra,
az adóel őleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az
adatszolgáltatásra, az iratok meg őrzésére vonatkozóan a bevételt szerz ő magánszemély és az adóztatásban
közrem űköd ő kifizet ő számára e törvény és az adózás rendjér ől szóló törvény rendelkezései szerint el őírt
tennivalók összessége.

9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot és a tevékenység piaci
viszonyoknak megfelel ő díjazását is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén
egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci értéket
a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) az az ellenérték (ár, kamat, járandóság), amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható
termék, szolgáltatás értékesítésekor, vagy össz ehasonlítható tevékenység esetén a gazdaságilag
összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer); b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történ ő értékesítése során
alkalmazott ellenérték (ár), csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal (viszonteladási
árak módszere);
c) a termék, a szolgáltatás közvetlen önköltsége, növe lve a szokásos haszonnal (költség és jövedelem
módszer);
d) egyéb módszerrel megállapított érték, ha a szokásos piaci érték az a)-c) pont szerinti módszerek
egyikével sem határozható meg;
azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amel yet összehasonlítható tevékenységet végző független felek
összehasonlítható körülmények között elérnek; e) személyes közrem űködő i, egyéni vállalkozói tevékenység esetében választható továbbá
ea) az az ellenérték, amely – a személyes közrem űködő , az egyéni vállalkozó képzettségét, szakmai
gyakorlatát, tevékenységének többféleségét, f ő-, kiegészít ő- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy
kies ő id őt (pl. betegség, hatósági intézkedés miatt) stb. figyelembe véve – a tevékenység folytatásának adott
térségében, adott körülményei között, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelm ű tevékenységet
folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné;
vagy eb) a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételb ől a személyes közrem űköd ő(k) díja,
illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon levonásával
meghatározott összeg és az ea) pontban említett körülmények figyel embevételével megállapított
járandóság,
vagy ec) a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételb ől a személyes közrem űköd ő(k) díja,
illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek levonásával meghatározott összeg 80 százaléka és az
ea) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság, azzal, hogy szokásos vállalkozói haszon az a hasz on, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző
független felek összehasonlítható körülmények között el érnek, figyelembe véve a társas vállalkozás, az
egyéni vállalkozó piaci helyzet ét, kockázatait, versenyképességét, eredményességét, m űködési feltételeit
(kezdés, szünetelés, megszű nés, elemi kár, hatósági intézkedés stb.).
10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély j övedelmének megszerzése érdekében, a kifizető
tevékenységével összefügg ő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkahelyre, a székhelyre
vagy a telephelyre a lakóhelyrő l történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés)
miatt szükséges utazást; továbbá az országgyű lési képviselő, a polgármester, az önkormányzati képvisel ő e
tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelyt ől való távollét).
11. Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerz ődésben rögzített munkahelyt ől
eltér ő helyen történő munkavégzés, ideértve a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának, valamint a
Magyar Honvédség hivatásos és szerz ődéses állományú katonájának szolgálati érdekb ől történ ő
áthelyezését, átvezénylését is. 12. Külföldi kiküldetés: a belföldi illet őség ű magánszemélynek a jövedelm e megszerzése érdekében, a
kifizet ő tevékenységével összefügg ő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a
továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az el őző ekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve
különösen a külszolgálatot és az azzal összefügg ő utazást.
13. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történ ő munkavégzés.
14. Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaer ő-
kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött
munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvev ője. Munkaerő –
kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli
juttatásra az e törvényben me gállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvev ő ilyen
juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

15. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló törvény, a kötelez ő egészségbiztosításról szóló törvény, a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családok támogatásáról szóló törvény alapján
folyósított ellátás.
16. Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni),
amelyet e törvény által költségnek elismert kiad ás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző
tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi
kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a
magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog,
szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy
olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. 17. Egyéni vállalkozó:
a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban
szerepl ő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzít ett tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem
min ősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
aa) az ingatlan-bérbeadási,
ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeir ől és a szálláshely-
üzemeltetési engedély kiadásának rendjér ől szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási
tevékenységéb ől származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy az önálló
tevékenységb ől származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések
alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezés ek szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei
tekintetében; b) a közjegyz ő a közjegyz őkr ől szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve,
amennyiben e tevékenységét közjegyz ői iroda tagjaként folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége
tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
d) az egyéni szabadalmi ügyviv ő a szabadalmi ügyviv őkr ől szóló törvényben meghatározott
tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekr ől szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve,
amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkez ő magánszemély e
tevékenysége tekintetében;
g)-h)
18. Mez őgazdasági őstermel ő: az a 16. életévét betöltött, nem eg yéni vállalkozó magánszemély, aki a
saját gazdaságában a 6. számú me llékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat,
és ennek igazolására őstermel ői igazolvánnyal rendel kezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilv ántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termel ő
magánszemélyt, valamint a term őföldr ől szóló törvény szerint cs aládi gazdálkodónak minősül ő
magánszemélyt és e magánszemélynek a család i gazdaságban nem foglalkoztatottként közrem űköd ő
családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek el őállítására irányuló
tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végz ő magánszemély rendelkezési jogosultságát kell
érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és – a vet őmag-bértermelés, a
bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartás a esetének kivételével – a termelés eredményének
felhasználása felett. b) Őstermel ői igazolvány az őstermel ői tevékenységbő l származó bevételek nyilvántartására alkalmas,
hitelesített, kormányrendelet által el őírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely
tartalmazza ba) a mez őgazdasági őstermel ő azonosító adatait;
bb)
bc)
bd) az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat.
A mez őgazdasági őstermel ői tevékenység kezdetének az őstermel ői igazolványban feltüntetett id őpontot
kell tekinteni.

c) vet őmagbértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermel ői tevékenységb ől
származó bevétel a termék vagy állat teljes átvéte li (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a
termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthet ő.
19. Mez őgazdasági kistermel ő: az a mez őgazdasági őstermel ő, akinek az e tevékenységéb ől az adóévben
megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. 20. Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az egyes mez őgazdasági, erdészeti és
halászati er őgépek üzemanyag- és ken őanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről
szóló jogszabály szerinti üzemanyag- és ken őanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható
meg a norma, akkor a gyártó által, vagy m űszaki szakért ő által megállapított mérték.
21. Bér:
a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat,
valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás
(kivéve az adóterhet nem visel ő járandóságnak min ősül ő ellátást);
d) a foglalkoztatás el ősegítésér ől és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított
vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, állá skeresési segély, ha ennek megállapítására nem a
magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó id őtartamon belüli betöltésére
is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás; e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesít ő magánszemély illetménye;
f) az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a
felel ősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártéríté st is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő
magánszemélyt megillet ő baleseti járadékot.
22. Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a
munkaviszonynak megfelel ő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillet ő adóköteles bevétel.
23. Nyugdíj:
a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törv ényben meghatározott saját jogú nyugellátások és
hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítésér ől és a munkanélküliek ellátásáról szóló
törvény alapján folyósított nyugdíj el őtti munkanélküli-segély (el őnyugdíj), álláskeresési segély, ha annak
megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó id őtartamon
belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben
meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a ko rengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet
alapján megállapított korengedményes nyugdíj; b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak sz olgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a
Magyar Honvédség hivatásos és szerz ődéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben
meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj,
szül ői nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások;
c) a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár
járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megillet ő, biztosítóintézett ől vásárolt járadékszolgáltatást
is);
d)
e) az egyes nyugdíjak felü lvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésér ől szóló
törvény alapján folyósított, a n yugdíj-kiegészítésnek megfelel ő, valamint azzal azonos pótlék;
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése el őtt hatályos jogszabály alapján
megállapított saját jogú és hozzátar tozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló
törvényben és a végrehajtásáról rendelkez ő kormányrendeletben meghatározott, mez őgazdasági
szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelensé gi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti
tagságon alapuló növelt összeg ű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék);
g) a Kiváló és Érdemes M űvészeket, valamint a Népm űvészet Mestereit és özvegyüket megillet ő,
törvényben meghatározott járadék (nyugdíj- kiegészítés), valamint a Magyar Alkotóművészeti
Közalapítvány által folyósított saját jo gú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes
m űvészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíj ra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint
folyósított öregségi nyugdíj; h) a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas
bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli
szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély

– a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója – számára a
jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a
kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része; i) a nemzeti helytállásért elnevezés ű pótlék bevezetésér ől szóló kormányrendeletben meghatározott
pótlék; j) az egyház bels ő szabályai szerint létrehozott és m űködtetett nyugdíjalapból az egyház id ős, rokkant
egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy
nyugdíjkiegészítés; k) a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a
“Nemzet Sportolója” címmel járó életjáradék; l) a megváltozott munkaképesség ű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló miniszteri
rendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók
egészségkárosodási járadéka; m) a jövedelem- és vagyonadók területén a kett ős adóztatás elkerülése tárg yában kötött egyezményben
nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint – egyezmény hiányában is – az ennek megfelel ő, külföldi
szervezet által folyósított bevétel; n)
24. Kamat: e törvény eltér ő rendelkezése hiányában az adós álta l a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek)
vagy az igénybe vett kölcsön (elfogado tt betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott),
a magánszemélyt terhel ő, illet őleg megillet ő pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a
nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is).
25. Helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló törvény által meghatározott önkormányzat,
ideértve a helyi kisebbségi önkormányzatot is.
26. Súlyosan fogyatékos személynek azt kell teki nteni, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő
jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenved őnek min ősül, továbbá, aki rokkantsági
járadékban részesül.
27. M űvel ődési intézményi szolgáltatás: könyvtári, levéltári szolgáltatás (SZJ 92.51); múzeumi
szolgáltatás, kulturális örökség védelme (SZJ 92.52); elő adóművészet (SZJ 92.31.21), filmvetítés (SZJ
92.13.11), állat-, növénykert, védett természeti érték bemutatása (SZJ 92.53.1), közm űvel ődési intézmény
által nyújtott feln őtt- és egyéb oktatás (SZJ 80.4).
28. Egységes területalapú támogatás: az Európai Mez őgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia
Részlegéb ől finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történ ő kiegészítése
azzal, hogy e törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthet ő költségek fedezetére vagy fejlesztési
célra folyósított támogatásnak.
29. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapc solatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan
tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (bet akarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).
30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem min ősül ő dolog, kivéve a fizet őeszközt, az értékpapírt és a
föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (b etakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa).
31. Vagyoni érték ű jog: a földhasználat, az ingatlanon fenná lló haszonélvezet és használat, a telki
szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga.
32. Értéknövel ő beruházás:
a szokásos piaci értéket növel ő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növel ő ráfordításnak
min ősül az az igazolt kiadás, amely
a) az ingó dolog átruházása esetén an nak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást
megelő ző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerz ődés szerinti bevételnek az 5 százalékát
meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának meg őrzése, helyreállítása céljából történt;
b) ingatlan átruházása esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint
meghatározott korszerű sítés céljából történt, és/vagy az átruházást megelő ző 24 hónapon belül és az
átruházásról szóló szerz ődés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan
állagmegóvása céljából történt. 33. Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding
részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az eg yesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni
cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyz ői iroda, a szabadalmi ügyviv ői iroda, az
erd őbirtokossági társul at, az MRP szervezet.
34. Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak
tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelk ezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti

társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény
szerinti részjegy, befektet ői részjegy, átalakított befektet ői részjegy, célrészjegy és más vagyoni
hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni
részesedés. 35. Szociális segély: a szociálisan rászorulónak pénz ben vagy természetbeni formában, ellenszolgáltatás
nélkül nyújtott vissza nem térítend ő támogatás.
36. Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben
veszélyeztetett, hogy azt – vagyoni viszonyára is tekintettel – csak küls ő segítséggel képes biztosítani.
37. A Magyar Honvédség és a rendv édelmi szervezetek tagja fogalmába tartozik a Magyar Honvédség, a
Rend őrség, az állami és helyi önkormányzati hivatásos t űzoltóság, a Polgári Védelem, a Vám- és
Pénzügy őrség, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja.
38. Egyenruha: a Magyar Honvédség és a rendvéde lmi szervezetek tagjának egyforma, hivatalos
öltözete, valamint törvényben el őírt hivatalos öltözet.
39. Egyház: az a vallási közösség, amelyet a lelkiis mereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról
szóló törvény ilyenként meghatároz. 40. Egyházi személy az, akit az egyház bels ő törvényeiben és szabályzataiban annak min ősít.
41. Agrár csekély összeg ű (agrár de minimis) támogatás: az EK-Szerz ődés 87. és 88. cikkének a
halászati ágazatban n yújtott csekély összeg ű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az
1860/2004/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló 875/2007/EK bizottsági rendelet (2007. július 24.)
vagy az EK-Szerz ődés 87. és 88. cikkének a mez őgazdasági termel őágazatban nyújtott csekély összeg ű (de
minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1535/200 7/EK bizottsági rendelet (2007. december 20.)
által csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak minő sített támogatás.
42. Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra fo lyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy
fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelye t a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült,
igazolt kiadásainak a folyósítóval történ ő elszámolási kötelezettsége mellett kap.
43. Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megel őző en
a) legalább 6 hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy
b) a foglalkoztatás el ősegítésér ől és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli
ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek
jövedelempótló támogatásában részesült, vagy
c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már ki merítette, de az állami foglalkoztatási szervvel
továbbra is együttm űködött,
azzal, hogy az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az id őtartamot, amely alatt a
munkanélküli terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az
el őzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés id őtartamát, valamint a tartalékos katonai
szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött id őt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti id őtartamot)
figyelmen kívül kell hagyni.
44. Azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos
Foglalkozások Egységes Osztályozás i Rendszere szerint azonosnak minősül ő munkakör.
45. Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjárm ű, amely a
vezet ővel együtt legfeljebb nyolc feln őtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a
benzinüzem ű, a dízelüzem ű, az elektromos üzem ű, a gázüzem ű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró
lakóautó. Személygépkocsinak min ősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó
megengedett együttes tömeg ű, olyan gépjárm ű (nagy rakodóter ű személygépkocsi), am elynek rakodótere
gyárilag kialakítva kett őnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszer űen oldható ülésrögzítése
révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármi kor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve
azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan m űszaki átalakítással került sor.
46. Törvényben meghatározott mérték ű végkielégítésnek min ősül a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és
szerz ődéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési
segély és továbbszolgálói jutalom is. 47. Lízingnek minő sül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je el őtt kötött olyan szerz ődés
alapján, amely annak határozott id őre szóló, de 365 napot meghaladó bérletér ől azzal a kikötéssel
rendelkezik, hogy a bérl ő a tulajdonjogot legkés őbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illet őleg a
szerz ődés lejártával megszerzi vagy szám ára a bérbeadó vételi jogot biztosít.

48. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény
hatálya alá tartozó szervezet. 49. Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény hatálya alá
tartozó szervezet. 50. Adóköteles biztosítási díj: a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött
biztosítási szerz ődés alapján más személy által fizetett díj (i de nem értve a magánnyugdíjpénztár által
biztosítóintézett ől történ ő járadékvásárlás ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint
adómentes díját) annál a magánszemélyn él, akire tekintettel a díjat fizetik.
51. Term őföld: a term őföldr ől szóló 1994. évi LV. törvény 3. § a), f) pontjaiban meghatározott
földterület. 52. Közcélú adományra vonatkozó igaz olás: a közcélú adomány jogosultja által kiállított olyan igazolás,
amely tartalmazza a kiállító és a magánszemély (ideér tve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét,
székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adóazonosító számát, a közcélú adomány összegét és a támogatott célt,
továbbá közhasznú szervezet, kiemelked ően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.
53. Term őföld haszonbérbeadása: a term őföld magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvez ője által egy
vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mez ő-, erd őgazdasági, illetve
halászati hasznosításra történ ő földterület-bérbeadás.
54. Beruházási költség: az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi
javak üzembe helyezése érdekében az üzem be helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban
feltüntetett kiadás.
55-59.
60. Kedvezményezett eltartott
a) az, akire tekintettel a családok támogatásáról sz óló törvény szerint, valamint bármely EGT-állam
hasonló jogszabálya alapján családi pótlékot, illet őleg más hasonló ellátást folyósítanak,
b) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
c) a magzat (ikermagzat) a várandósság id őszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),
d) a rokkantsági járadékban részesül ő magánszemély.
61. Ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása: a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény
rendelkezései szerint történ ő vásárlás.
62. Hallgatói munkadíj: a fels őoktatásról szóló törvényben felsorolt fels őoktatási intézményben
akkreditált iskolai rendszerű első alap-, illetve mesterképzésben teljes idej ű képzésben résztvev ő, továbbá
az első doktori képzésben résztvev ő hallgató által
a) annál a fels őoktatási intézménynél, amellyel ha llgatói jogviszonyban áll, vagy
b) az e fels őoktatási intézmény tulajd onában (kezelésében) lév ő ingatlanban székhellyel rendelkez ő
cégnél, vagy c) olyan más cégnél, amelyben e fels őoktatási intézmény részesedéssel rendelkezik, illetve
d) a Magyar Tudományos Akadémia fels őoktatást és/vagy posztgraduális képzést is végz ő
kutatóintézeténél a képesítési kö vetelményekben meghatározott képzési ideje alatt végzett munkája
ellenértékeként az említett intézményt ől, illetve cégt ől megszerzett bevétel.
63. Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló
szállításáról gondoskodik a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lév ő járm űvel, vagy
b) különjárat formájában kifizet őtő l igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján.
64. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerz ődés
alapján terhel ő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.
65. Szociális gondozói díj: az a költségtérítést nem tartalmazó bevétel, amelyet a személyes
gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illet őleg azoknak megfelel ően nem munkaviszony
keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a
magánszemély.
66. Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek els ődleges célja új ismeretek szerzése a
jelenségek alapvet ő lényegér ől és a megfigyelhet ő tényekr ől, bármiféle konkrét alkalmazási és
felhasználási célkit űzés nélkül.
67. Alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésér e irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen
valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.
68. Kísérleti fejlesztés: olyan kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létez ő tudásra
támaszkodó rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új

eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges
javítása. 69. Független felek: azok a személyek (természetes személyek, jogi személyek, egyéb szervezetek),
amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdas ági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az
egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a
felek egymással szoros együttm űködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthet ők független feleknek
különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a
társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve – a közeli hozzátartozókat megillet ő jogokat
együttesen számítva – többségi irányítást biztosító befolyással rendelkez ő magánszemély).
70. Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jéges ő, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az
aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a fö ldrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredet ű t űz)
okozta kár, amelynek igazolására a kár tény ét tartalmazó okmány (pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási
szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végz ő szerv által kiállított szakvélemény, jegyz őkönyv stb.), vagy –
ha nem rendelkezik t őle független szervezet által kiadott okmá nnyal – a károsult által kiállított jegyzőkönyv
szolgál. 71. Szakképzéssel összefügg ő juttatás: a szakképzésr ől szóló törvény el őírásai alapján a tanulót, illetve a
fels őfokú szakképzésben részt vev ő hallgatót megillet ő pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben
tanulószerz ődés, illetve hallgatói szerz ődés nélkül részt vev ő tanulót a szakképzéssel összefügg ő szakmai
gyakorlat id őtartamára a szakképzésr ől szóló törvény el őírásai alapján megillet ő díjazás.
72. Adóterhet nem visel ő járandóság:
a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesül ő magánszemélyt megillet ő
aa) baleseti járadék,
ab) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;
b) a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági
támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelmér ől és a gyámügyi igazgatásról
szóló törvény felhatalmazása alapján kiado tt kormányrendeletben meghatározott nevel őszül ői díj;
c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj;
d) a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része;
e) a szakképz ő iskolai tanulónak, illetve fels őfokú szakképzésben részt vev ő hallgatónak
tanulószerz ődés, illetve hallgatói szerz ődés alapján, valamint szakképzésben tanulószerz ődés nélkül
résztvev ő tanulónak a szorgalmi id ő befejezését követ ő összefügg ő szakmai gyakorlat id őtartamára külön
jogszabály szerint kötelez ően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerz ődéses tanulót jogszabály alapján
megillet ő kiegészít ő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési ho zzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaer őpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai
tanulmányi ösztöndíj; f) a fels őoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
fa) a fels őoktatásról szóló törvény szerint az őt megillet ő juttatásként kifizetett
– ösztöndíj,
– tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
– a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
fb) a gyakorlati képzés idejére kifi zetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap els ő napján érvényes
havi minimálbért meg nem haladó része; g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a fels őoktatásról szóló
törvényben meghatározott fels őoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a
hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályb an meghatározott feltételek szerint adott, e törvény
alkalmazásában bevételnek min ősül ő, az e)-f) alpontban nem említett pénzbeli juttatás;
h)
i) a hallgatói munkadíjnak havonta a hónap els ő napján érvényes minimálbér kétszeresét meg nem
haladó része;
j)
k) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés al apításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján
a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás;
l) törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerz ődés, vagy viszonosság alapján az
adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, e törvény
rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek min ősül ő jövedelem;

m) a 3. § 78. pontja szerinti EGT-állam joga alapján az a)-j) alpontban meghatározott bevételnek
megfelel ő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;
n) a 3. § 78. pontja szerinti EGT-állam joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az
összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam bels ő joga szerint akkor
is mentes a jövedelemadónak megfelel ő adó alól, ha azt az ott illet őséggel bíró magánszemély részére
fizetik (juttatják);
o) a fels őoktatásról szóló törvény alapján adományo zott arany, gyémánt, vas, illetve rubin
díszoklevélhez kapcsolódóan a fels őoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek
szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév els ő napján érvényes
minimálbér havi összegének négyszeresét; ö) az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas fo glalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja
minimálbért meg nem haladó mértéke;
p) a term őföldr ől szóló törvényben meghatározott mez őgazdasági termel ő, annak segít ő családtagja,
alkalmazottja részére külön jogszabály alapján ju ttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső
összegének a havi minimálbért meg nem haladó része; q) a magánszemély által külön jogszabály szerint felszo lgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a
vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;
r) az “Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a korm ány rendeletében meghatározott feltételekkel és
módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj; s) a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és
kulturális miniszter által adományozott – a kormányrendeletben meghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj,
valamint a Kormány rendeletével alapított fels őoktatási ösztöndíj;
t) a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar
Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a
munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes
építési költség 30 százalékáig, de több munk áltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben
ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjed ő összegben, feltéve, hogy a lakás
nem haladja meg a lakáscélú állami támogatás okról szóló kormányrendeletben meghatározott
méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);
u) a szépkorúak jubileumi köszöntésér ől szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;
v) a katonai és a rendvédelmi fels őoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye
(ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása.
73. Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként
feltüntetésre váró építmény, valamint az építé si engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha
készültségi foka a szerkezetkész á llapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-
nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lév ő lakóház.
74. Lakótelek: az épített környezet alakításáról és védelmér ől szóló törvényben meghatározott építési
telek, ha arra a településszerkezeti terv, a he lyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az
ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet
lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel. 75. A magánszemély összes jövedelme az adóévben : a magánszemély adóbevallása, illetve a munkáltatói
adómegállapítása szerinti összevont adóalap és külön adózó valamennyi jövedelem, illetve bevétel együttes
összege, azzal, hogy
a) a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalm azó egyéni vállalkozónál az e tevékenységére
tekintettel megállapított, az összevont adóalapba tartozó adóalapot és a vállalkozói osztalékalap külön
adózó részét kell együttesen figyelembe venni; b) nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó
jövedelmet; c) be kell számítani az egyszer űsített közteherviselési hozzájárulás alapjául jogszer űen figyelembe vett
bevételt is. 76. Nyugdíj-el őtakarékossági számla: a nyugdíj-el őtakarékossági számlákról szóló törvényben
meghatározott számlavezet ő által vezetett, az említett törvény szerinti számlák együttese, feltéve, hogy a
magánszemély nyilatkozata alapján a számlavezet ő a nyugdíj-el őtakarékossági számlákon, továbbá a velük
kapcsolatos, e törvény rend elkezéseinek alkalmazásához el őírt bizonylatokon “NYESZ-R”
megkülönböztet ő jelzést alkalmaz.

77. Minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelez ő
legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra von atkozó rendelkezéseiben
említett mindenkori minimálbért.
78. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségr ől szóló megállapodásban
részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai,
valamint az Európai Gazdasági Térségr ől szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött
nemzetközi szerző dés alapján az Európai Gazdasági Térségr ől szóló megállapodásban részes állam
állampolgárával azonos jogállást élvez. 79. Befektetési szolgáltató: a befektetési vállalkozás, az árut őzsdei szolgáltató, a befektetési szolgáltatási
tevékenységet folytató hitelintézet, ideértve az el őző ek által folytatott tevékenységnek megfelel ő
tevékenységet külföldi jog alapján jogszer űen folytató személyt is.
80. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmén y: a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirő l szóló
törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény. 81. Kifizet ő: az adózás rendjér ől szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy
kifizet őnek min ősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott
belföldi illet őség ű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír
jóvá).
82. Pályakezd ő személy: a munkavállaló a középfokú nevelési-oktatási vagy a fels őoktatási
intézménnyel nappali képzés keretében fennálló jogviszonya megsz űnését, illetve a tanulói jogviszonya
tankötelezettség címén való megsz űnését követ ő egy naptári éven belül létesített els ő munkaviszonyában,
illetve első munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyában.
83. Kiküldetési rendelvény: a kifizet ő által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a
magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjárm ű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi
rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, id őtartamát, útvonalát, a fu tásteljesítményt, az utazás
költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges
adatokat (üzemanyag-fogyasztási no rma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a
kifizet ő, másolatát a magánszemély a bizonylatmeg őrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával meg őrzi.
84. Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatás: a Szerz ődés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak
a közös piaccal összeegyeztethet őnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a
Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1-13. cikkei alapján megillet ő támogatás.
85. Ellen őrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ellen őrzött
külföldi társaság. 86. A tevékenységre jellemz ő kereset: a magánszemély f őtevékenységére jellemz ő, a piaci viszonyoknak
megfelel ő díjazás.
87. Üdülési csekk: a Magyar Nem zeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló, kizárólag
belföldi üdülési, m űvel ődési, pihenési, kikapcsolódási, egészség-meg őrzési, betegségmegel őzési,
szabadid ősport szolgáltatásra beváltható utalvány azzal, hogy a kibocsátó az igénybe vehet ő szolgáltatások
körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felel ős miniszter el őzetes egyetértésével
határozza meg.
88. Iskolarendszeren kívüli képzés : olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel
tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. 3/A. § (1) A 3. § 72. pontja t) alpontjának rendelkezése akkor alkalm azható, ha a munkáltató által
lakáscélú felhasználásra adott vissza nem térítend ő támogatás felhasználása
a) a belföldön fekv ő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel
vagy más visszterhes szerz ődés keretében történ ő megszerzésére (ideértve a lakás zártvég ű lízingbe vételét
is), b) a belföldön fekv ő lakás építésére, építtetésére,
c) a belföldön fekv ő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történ ő b ővítést eredményez ő
növelésére, d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszer űsítésre
történik.
(2) A munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás (1) bekezdés szerinti felhasználását a következ ő
okiratok, bizonylatok igazolják:

a) lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsoló dó földhasználati jognak a megszerzése esetén az
érvényes szerz ődés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg
felhasználását igazoló okirat;
b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a joger ős használatbavételi engedély,
valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a
használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély
jogosultja nevére kiállított számla; c) lakás korszer űsítése esetén a támogatás folyósítását megelő ző en hat hónapon belül és azt követ ően 12
hónapon belül kiállított, az építési termékek m űszaki követelményeinek, megfelel őség igazolásának,
valamint forgalomba hozatalának és felhasználásán ak részletes szabályairól szóló rendelet szerinti
megfelel őségi igazolással rendelkez ő – beépített – termékekr ől szóló számla, valamint a más személy által
elvégzett munka ellenértékér ől kiállított bizonylat;
(3) A 3. § 72. pontjának t) alpontja szerinti adóterhet nem visel ő járandóság esetén a hitelintézet az
adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről az
adóévet követ ő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.
(4) Ha az átalányadózást választó magánszemély külfö ldön is rendelkezik telephellyel, akkor a 3. § 72.
pontjának l) alpontja rendelkezését a külföldi telephelynek betudható bevétel alapján átalányban
megállapított jövedelemre kell alkalmaznia.
IV. Fejezet
A JÖVEDELEMRE ÉS AZ ADÓ KÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Jövedelem, bevétel, költség
4. § (1) Jövedelem a magánszemély által más személyt ől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a
bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott
költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada. (2) Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (a továbbiakban
ideértve a készpénz-helyettesít ő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem
pénzben megszerzett bevételnek min ősül különösen az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi
utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több
személy árujára vagy szolgáltatására cserélhet ő, illet őleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható
kötelezettség csökkentésére); dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként
értékkel bíró jog; elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;
kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes, vagy kedvezményes használata,
igénybevétele. Nem keletkezik azonban bevétel valamely személy által a tevékenységében közrem űköd ő
magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, járm ű, ruházat stb.) használatára,
szolgáltatás (világítás, f űtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a
munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik
(ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem
veszélyeztet ő munkavégzés feltételeinek a munkavédelemr ől szóló törvény el őírásai szerint a munkáltató
felel ősségi körébe tartozó biztosítása), akkor sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet
kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történ ő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett
egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magá ncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve,
ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehet őségét adóztatható körülményként
határozza meg. (3) Költségnek csak a bevételszerz ő tevékenységgel közvetlenül összefügg ő, kizárólag a bevétel
megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen
igazolt kiadás min ősül. E rendelkezést a lakástól elkülönített te lephelyen vagy egyébként más, a lakáson
kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztet ő
munkavégzés feltételeit is) a tevékenység ellátásának hatókörében szükséges dolog (eszköz, berendezés,
járm ű, ruházat stb.), szolgáltatás (világítás, f űtés stb.) költségére csak akkor és annyiban kell alkalmazni,

amennyiben a tevékenység hatókörén kívüli magáncélú hasznosítás, használat történt, vagy e törvény a
személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás tevékenység hatókörében történ ő
magáncélú hasznosítását, használatát, igénybevételét vagy annak lehet őségét egyébként – a
költségelszámolás szabályait is figyelembe véve – adóztatható körülményként határozza meg. Költség
továbbá az a kiadás, amelyet e törvény a kiadás tényleges kifizetését ől függetlenül min ősít költségnek. Ha a
magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés rendelkezése alapján vissza nem térítend ő
támogatást kap, a támogatás révén megszerzett bevételé vel szemben csak olyan kiadás alapján számolhat el
költséget, amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését a jogszabály, illetve a nemzetközi
szerz ődés lehet ővé teszi.
(4) Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni,
amelynek értékesít ője, illetve nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott
bizonylat kiállítására kötelezett, ak kor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló
törvény szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) al kalmas. Egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a
bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összeg ének megállapításához szükséges valamennyi adatot
(így például a kiadás összegét és pénznemét) is. (5) Ha e törvény másként nem rende lkezik, a közös tulajdonban lévő ingatlan, ingó vagyontárgy
átruházásából származó jövedelem után a magánszem élyt – a tulajdonjogi korlátozásokat is figyelembe
véve – tulajdoni hányada arányában terh eli adókötelezettség. A tulajdonosok eltér ő rendelkezése hiányában
ezt a rendelkezést kell alkalmazni az el őző ekben említett dolog bérbeadásából, az értékpapír
elidegenítéséb ől származó jövedelem esetében is.
(6) Házassági vagyonközösség fennállá sa alatt a felek tevékenységéből származó és – az (5) bekezdésben
említetteket kivéve – ezen id őszakban keletkezett minden más jövedelem után azt a magánszemélyt terheli
adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illet őleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.
5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.
(2) Utalvány esetében bevétel az az összeg, am ely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra
cserélhet ő, illet őleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.
(3) Elengedett kötelezettség és más által átvállalt ta rtozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt
kötelezettségének, illetve megsz űnt tartozásának összege. A magánszemély javára vagy érdekében
teljesített kiadás esetében a bevé tel a kiadás teljes összege.
(4) A (2)-(3) bekezdésben nem említett, nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a
vagyoni értéknek a megszerzése id őpontjára megállapított szokásos piaci értéke.
(5) Ha e törvény külön rendelkezése alapján a (2)-( 4) bekezdés rendelkezései szerint meghatározott
összegnek csak egy része min ősül bevételnek, akkor a jövedelmet e rész, mint bevétel alapján kell – az erre
egyébként irányadó rendelkezés ek szerint – meghatározni.
(6) Ha e törvény valamely rendelkezése az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegének
figyelembevételére külön szabályt nem tartalmaz, akkor a 4. szám ú mellékletben foglaltakat kell
alkalmazni.
(7) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerü lt kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi
pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározá sához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek
figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan
külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MN B hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által
közzétett, euróban megadott árfolyam ala pulvételével kell forintra átszámítani.
6. § (1) A külföldi pénznemr ől történ ő átszámításhoz a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel
a) bevétel esetében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételszerzés id őpontjában,
b) kiadás esetében a teljesítés id őpontjában
c) dolog, pénzügyi eszköznek nem min ősül ő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a szerzési
érték tekintetében a megszerzéskor, d) értékpapír átruházása esetén a szerzési érték tekint etében az értékpapír tulajdonjogának megszerzése,
a dematerializált értékpapír értékpapírszámlán történ ő jóváírása napján,
e) a d) pontban nem említett pénzügyi eszköz re kötött ügylet esetén – az a)-b) pont rendelkezését ől
függetlenül – az ügylet teljesítésének (lezárásának) id őpontjában,
f) a külföldi pénznemben megfizetett adó esetében – a magánszemély döntése alapján – a b) pont szerinti
vagy az adóév utolsó napján
érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

(2) A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell
megállapítani, levonni és a kamatjövedelem megszerzésének id őpontjában érvényes árfolyamon
átszámítva, forintban kell megfizetni.
(3) Az (1) bekezdés és az 5. § (7) bekezdésének rendelkezését ől eltér ően, ha a magánszemély a bevételt
külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és a) az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban említett esetekben rendelkezik az ott meghatározott id őpontot – a
külföldi pénz eladása esetén – követ ő 15 napon, illetve – külföldi pénz vétele esetén – megel őző 15 napon
belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított
bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonyla t szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra
történ ő átszámításhoz;
b) a külföldi pénz eladása/vétele az (1) bekezdés d)-e) pontjai szerinti ügyletben történt, a forintra történ ő
átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.
(4) Külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetén az (1) bekezdés a) pontjának és az 5. § (7)
bekezdésének rendelkezéseit ől eltér ően
a) – ha a bevétel adóel őleg-levonásra kötelezett kifizet őtő l származik – a kifizet ő az adóel őleg
megállapításához b) a magánszemély – választása szerint – az adóel őleg, adó megállapításához
a bevétel forintra történ ő átszámítására a megszerzése napját megel őző hónap 15. napján érvényes MNB
hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos
devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.
Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek
7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következ ő bevételeket:
a) azt a bevételt, amely e törvény 1. számú melléklete szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése
alapján személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli; b) azt a vagyoni értéket, amelynek a megszerzése alap jául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára
vonatkozóan megállapított szokásos piaci értékét a magánszemély köteles megfizetni; ha azonban a
magánszemély semmit nem köteles fizetni, vagy csak a szokásos piaci érték egy részének megfizetésére
köteles, akkor a szokásos piaci érték vagy annak a fizetési kötelezettség levonásával megállapított része –
hacsak e törvény egyéb rendelkezéséb ől más nem következik – a magánszemély olyan bevétele, amelyet a
jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni; ily en esetben a vagyoni érték átruházásakor annak
megszerzésére fordított értékként – e tö rvény külön rendelkezése hiányában is – a szerzéskori szokásos piaci
értéket kell figyelembe venni; c) azt a kapott vagyoni értéket, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott
kölcsönt, hitelt), továbbá a magánszemély által korábban átadott vagyoni értéket a magánszemély (halála
esetén örököse) részére nem ellenért ékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve
különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve a nyújtott kölcsönre, hitelre
kapott kamatot); a kapott vagyoni érték ingyenes vagy kedvezményes használata révén a magánszemély
által megszerzett vagyoni érték (igénybe vett szolgáltatás) azonban – hacsak e törvény egyéb
rendelkezéséb ől más nem következik – a magánszemély olyan bevételének min ősül, amelyet a jövedelem
meghatározásánál figyelembe kell venni;
d) a magánszemély által fizetett tagdíja, hozzájá rulása, felajánlása ellenében a vállalkozási
tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által a magá nszemély részére nyújtott
szolgáltatást, ha a beszedő szervezet nem jogosult adóalap-csökkentésre vagy adókedvezményre
jogosító igazolás kiadására;
e) a visszatérített adót, adóel őleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá
a magánszemély jogszer űen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetőleg az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magáns zemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget;
valamint a magánszemély nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-el őtakarékossági
számláján jóváírt összeget; f) a joger ős bírói ítélettel megállapított b űncselekmény révén szerzett vagyoni értéket, ha azt ténylegesen
elvonták;
g) a magánszemélynek adott olyan összeget (utalvány érté két) – ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az
utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -,

amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy – ha a
kiadást a magánszemély el őlegezi meg – ezt a juttató utólag, bizonylattal történ ő elszámolás alapján a
magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alka lmazható olyan kiadások
esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek; h) a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozást;
i) azt az összeget, amelyet a társadalombiztosítás ellátá saira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetér ől szóló törvény rendelkezései szerint
ia) nyugellátásra jogosító szolgálati id ő és nyugdíjalapot képez ő jövedelem szerzése céljából
megállapodás alapján, és/vagy
ib) a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából
a magánszemély helyett más személy fizet meg (mindkét esetben ideértve bármely EGT-államban a
kötelez ő társadalombiztosítási rendszer keretében történ ő megfizetést is);
j) azt az összeget, amelyet
ja) a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagja, vagy a kedvezményezett
rendelkezése alapján a pénztár m űködését szabályozó törvény rendelkezései szerint más ilyen pénztár vagy
a Nyugdíjbiztosítási Alap részére utal át; jb) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a kedv ezményezett rendelkezése alapján annak egyéni
számlája javára vagy kedvezményezett hiányában a pénztár tagjainak egyéni számlái javára jóváír;
jc) a magánszemély nyugdíj-el őtakarékossági számlájáról teljesített átutalás, átvezetés esetén a külön
törvény nyugdíjszolgáltatásnak min ősít;
jd) a magánszemély kérelmére, munkaviszonyának megsz űnése esetén a foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményben fennálló követelésének terhére az intézmény más ilyen intézménybe utal
át; je) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagot megillet ő követelése javára jóváír;
k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény
rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más
fizet meg;
l) a pedagógus szakvizsgára történ ő felkészülésben vagy továbbképzésben való részvételi díjának és
költségének (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtár i beiratkozás és használat díja) munkáltató által
történ ő megtérítését, kifizetését, amennyiben annak forrása a központi költségvetés által biztosított
hozzájárulás, valamint a pedagógusnak szakkön yv vásárlására jogszabály alapján adott összeg;
m) azt a vagyoni értéket, amely után a s zemélyi jövedelemadó fizetésére a kifizető kötelezett;
n) a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból
na) társasház részére az adott jogszabály ban meghatározott felújításra, korszer űsítésre,
nb) magánszemély részére lakóépületnek az adott jogszabályban meghatározott felújítására,
korszer űsítésére juttatott támogatást;
o)
p)
q) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy e llenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában
felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivata li, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét,
ideértve a szokásosan a szálláshely árában fe lszámított reggeli étkezés ellenértékét is;
r) a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti ut azás költségtérítése címén a teljesített kilométer-
távolság (futásteljesítmény ) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg
nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket;
s) a 69. § (10) bekezdésének rendelkezéseiben meghatá rozott reprezentációt és 10 ezer forint egyedi
értéket meg nem haladó üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály
alapján nem terheli adókötelezettség;
t) a term őföldr ől szóló törvényben meghatározott mez őgazdasági termel ő gazdaságátadási támogatása
jogosultsága feltételeként megvalósuló term őföld értékesítéséb ől származó bevételt;
u) a szomszédos államokban él ő magyarokról szóló törvény alapján a hatálya alá tartozó személyt a
m űvel ődés, a kultúra, a tudomány területén ingyenesen megillet ő alapszolgáltatást és külön jogszabályban
meghatározott további kedvezményt, az említett személyt külön jogszabály szerint megillet ő utazási
kedvezményt és a diákigazolványához kapcsolódó kedvezményt, valamint a törvény alapján a határon túli
magyar pedagógust megillet ő kedvezményt, továbbá a törvény hatálya alá tartozó személy részére a
törvény rendelkezései szerint a határon túli kihelyezett képzés vagy a szül őföldön nyújtható oktatási
támogatás keretében juttatott vagyoni értéket;

v) a jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával
egyidej űleg, vagy azt követ ően a költségek fedezetére vagy fejlesztés i célra folyósított támogatást (ideértve
azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés alapján az önálló
tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megel őző en, továbbá gazdasági társaságba
történ ő belépésével, gazdasági társaság alapításával ö sszefüggésben felmerült költségei fedezetére kap),
feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesíte tt kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve
az értékcsökkenési leírást is ) egyáltalán nem számolt el;
w) a kifizet ő által kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékéb ől a
magánszemély által meg nem fizetett azon részt, amely nem haladja meg a termék szolgáltatás független
félt ől történ ő megszerzésekor a kifizet ő által elért (elérhet ő) árengedmény összegét;
x) azt az összeget, amelyet a belföldi jogszabál yok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi
munkáltató képviseletét ellátó, a belföldi jogszabályok hatálya alá tartozó magánszemély a jogok és
kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltatót (foglalkoztatót) terhel ő fizetési kötelezettségek (járulék,
hozzájárulás) megel őlegezése, megtérítése címén kap;
y) a közérdek ű önkéntes tevékenységr ől szóló törvény alapján az önkéntesnek nyújtott,
ellenszolgáltatásnak nem min ősül ő juttatást;
z) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetér ől szóló törvény 30. §-a szerint a foglalkoztató által átvállalt társadalombiztosítási járulékot.
(2)
(3) Ahol e törvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéb ől származó bevételi
értékhatártól függ ően kell vagy lehet alkalmazni, az értékhatár a jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés
rendelkezése alapján folyós ított, egyébként bevételnek számító támogatás (ideértve különösen az egységes
területalapú támogatást is) összegével – ha e törvény eltér ően nem rendelkezik – megemelkedik.
8. § (1) Nem számít költségnek – az e törvényben meghatározott kivételekt ől eltekintve – azon kiadás,
amely a magánszemély személyes vagy családi sz ükségletét részben vagy egészben kielégítő termék vagy
szolgáltatás megszerzése érdekében merült fel.
(2) Nem számít költségnek az a kiadás, amely alacs ony adókulcsú államban székhellyel, állandó
lakóhellyel rendelkez ő személy, vagy egyébként ellen őrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték
következtében merült fel, kivéve, ha a magánszemély bizonyítja, hogy a kiadás a bevételszerz ő
tevékenységgel közvetlen összefüggésben, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása
érdekében merült fel. Szintén nem számít költségnek az a kiadás, amely a Büntet ő Törvénykönyvben
meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesz tegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyással
üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban b űncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben
merült fel.
(3) Ha a jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítend ő
támogatást e törvény rendelkezése alapján a jövedele m kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe
venni, akkor a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseivel
összhangban teljesített kiadás alapján nem számolható el költség (értékcsökkenési leírás sem). Ha a
támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, e rendelkezést csak a kiadásnak a támogatásból fedezett
része tekintetében kell alkalmazni.
(4) Bármely kiadás csak egyszeresen, egy alkalommal és – az e törv ényben meghatározott kivételekkel –
legfeljebb a bevétel mértékéig vehet ő figyelembe költségként.
Az adókötelezettség kel etkezése és a jövedelem megszerzésének id őpontja
9. § (1) Az adókötelezettség a bevételszerz ő tevékenység megkezdésének vagy a bevételt eredményez ő
jogviszony keletkezésének napján kezd ődik és fennáll attól függetlenül, hogy
a) a magánszemély a bevételszerz ő tevékenységét hatósági engedéllyel vagy anélkül végzi, illetve, hogy
a bevételt milyen formában szerzi meg; b) a külföldön szerzett jövedelmet belföldre átutalják vagy behozzák;
c) a tevékenység vagy a jogviszony megszüntetése (megsz űnése) esetén a jövedelem a tevékenység vagy
a jogviszony korábbi folytatásából keletkezett. (2) A bevétel megszerzésének id őpontja
a) pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette)
vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták, ha azonban a kifizet ő a

magánszemélyt megillető, az adóel őleggel csökkentett összeget átutal ással vagy fizetési számláról történ ő
készpénzkifizetés kézbesítése útján küldi el, a bevételt az átutalás, illetve a kifizetés napjával kell
megszerzettnek tekinteni, feltéve, hogy a magánszem ély javára azt az adóbevallása benyújtásáig, a
munkáltatói adómegállapítása érdekében szükséges nyilatkozata megtételéig fizetési számlán jóváírták,
illetve azt a magánszemély vagy javára más személy az említett id őpontig birtokba vette (átvette);
b) dolog, értékpapír, váltó, cs ekk és más okirat esetében a tulajdonjog megszerzésének napja vagy – ha ez
a korábbi id őpont – az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette, míg
dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlá n való jóváírás napja, ha azonban az említett
vagyoni értékkel összefüggésben a magánszemélyt sem a használat, a hasznok szedésének joga, sem a
rendelkezési jog nem illeti meg, akkor a bevétel ezen jogok közül legalább egynek a megnyílásáig nem
tekinthet ő megszerzettnek;
c) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelye n a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi
adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési id őponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy
keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyúj tója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett
vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás
igénybevételére való jogosu ltság megszerzésének napja;
d) forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében az a nap, amelyt ől kezd ődő en a
magánszemély a jog gyakorlására, átruházására, megs züntetésére vagy a jog(gyakorlás) átengedésére
jogosult; e) elengedett kötelezettség és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége,
illetve tartozása megsz űnt;
f) a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a kiadás teljesítésének napja;
g) az a)-f) pontban nem említett esetben az a nap, amelyt ől kezd ődő en a magánszemély a bevétel tárgyát
képez ő vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.
(3) Ha a magánszemély az őt megillet ő bevétel tárgyát képez ő vagyoni értékre vonatkozó rendelkezési
jogát az (1)-(2) bekezdésben meghatározott id őpontot megel őző en gyakorolta, akkor a bevétel
megszerzésének id őpontja – az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – a rendelkezési jog
gyakorlásának napja, ha azonban a bevétel tárgyát képez ő vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a
juttatónak megel őlegezi, és/vagy a kiadást igazoló bi zonylattal elszámolni köteles, az el őző ekt ől eltér ően az
elszámolás napja. (4) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alka lmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjének
megszerzési id őpontja az e címen elszámolt kö ltség elszámolásának napja.
(5) Ha az adóhatóság be nem vallott adóköteles jövedelmet tár fel, ennek összegét a jövedelem
megszerzése évének jövedelméhez kell hozzászámítani.
Nyilvántartási szabályok
10. § (1) A magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény el őírásainak megfelel ően alap- és
kiegészít ő nyilvántartásokban, id őrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely
az adókötelezettség betartásá hoz utólagosan is ellenőrizhet ő módon szükséges.
(2) Ha a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés rendelkezése alapján támogatást kap,
ezzel összefügg ő nyilvántartási kötelezettségeit a jogszabály, illetve a nemzetközi szerz ődés
rendelkezéseinek figyelembevételéve l teljesíti. A magánszemély köteles olyan elkülönített nyilvántartást
vezetni, amelynek alapján a támogatás fe lhasználása és a felhasználás jogszerűsége ellen őrizhet ő.
(3) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A
nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást,
illetve a törlést követ ően is megállapítható legyen.
(4) Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olya n dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben
meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyen minde n, az adókötelezettség teljesítése szempontjából
szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve. A magánszemély a jogszabályban el őírt kötelezettsége
teljesítéséhez, a teljesítés ellen őrzéséhez szükséges határid őig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági
eseményr ől, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére,
módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.
(5) A bizonylat alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát – ha jogszabály másként nem rendelkezik
– a magánszemély, a képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított

személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) a magánszemély azonosító
adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.
(6) A bizonylaton az adat csak a ki állító által és kizárólag akkor módos ítható, ha a módosítás a bizonylat
valamennyi példányán hitelt érdeml ő módon keresztülvezetésre kerül.
(7) Az a bizonylat, amelyre vonatkozóan az általá nos forgalmi adóról szóló törvény rendelkezést nem
tartalmaz, legalább a következ ő adatokat tartalmazza:
a) megnevezés;
b) sorszám vagy más azonosító;
c) a magánszemély neve, állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adóazonosító száma;
d) a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye (s zékhelye, telephelye), valamint – ha rendelkezik
ilyennel – adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos a magánszeméllyel; e) a kiállítás id őpontja;
f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel vagy a kiadás összege,
megszerzésének, illetve teljesítésének jogcíme);
g) a nyilvántartásban való rögzítés id őpontja;
h) több gazdasági eseményt összesít ő bizonylat esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok
körének, valamint annak az id őszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;
i) minden olyan adat, amely az adókötelezetts ég teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
(8) A bizonylatot és a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell meg őrizni. E
kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
(9) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése a magánszemélyt nem mentesíti a más jogszabályban
meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellen őrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése
alól.
V. Fejezet
AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁR A, BEVALLÁSÁRA ÉS
MEGFIZETÉSÉRE VONAT KOZÓ SZABÁLYOK

Az adó megállapítása
11. § (1) A magánszemély adóévenként
a) adóbevallást köteles benyújtani az adóhatósághoz (önadózás), amelyben bevallja az összevont
adóalapját és az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá es ő külön adózó valamennyi jövedelmét,
bevételét, az adót, valamint – a kifizet ő(k) által és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóel őleg
beszámításával – a befizetend ő vagy visszajáró adókülönbözetet, vagy
b) – az adózás rendjér ől szóló törvény szerint el őírt határid őben tett nyilatkozattal – a 14. § rendelkezései
szerint kéri, hogy az adóját a munkáltató állapítsa meg (munkáltatói adómegállapítás). (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alka lmazni, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem
szerzett bevételt vagy kizárólag
a) olyan bevételt szerzett, amelyet a (3) bekezdés alapján nem köteles bevallani;
b) adóterhet nem visel ő járandóságot szerzett;
c) magánnyugdíjpénztári kedvezményezettként nyugdíjs zolgáltatásnak nem minősül ő bevételt szerzett,
és a kifizet őnek nyilatkozott, hogy a jövedelem után e törvény rendel kezései szerint nincs adófizetési
kötelezettsége; e nyilatkozatról a kifizet ő az adóévet követ ő január 31-éig adatot szolgáltat az állami
adóhatóságnak.
(3) A magánszemély nem köteles bevallani:
a) azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
b) az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni érték ű jog átruházásából származó bevételt, ha abból
jövedelem nem keletkezik; c) az ingó vagyontárgy átruházás ából származó jövedelmet, ha az ad óévben ilyen jogcímen megszerzett
összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot;
d) az értékpapír-kölcsönzésbő l származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az
árfolyamnyereségb ől származó jövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint – az osztalékra

vonatkozó szabályok szerinti adókötelezettség esetén – az életjáradé kból származó jövedelmet, ha az
adóévben ilyen jogcím(ek)en megs zerzett összes jövedelem nem haladja meg az 100 ezer forintot és az
adót a kifizet ő levonta;
e) a b)-d) pontban nem említett külön adózó jövedelmet (ide nem értve az ingatlan bérbeadásából
származó jövedelmet), ha az adót a kifizet ő levonta;
f) azt a jövedelmet, amely nemzetközi szerz ődés vagy viszonosság alapján a Magyar Köztársaságban
nem adóztatható (ide nem értve a nemzetközi szerz ődés vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar
Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehet ő jövedelmet);
g) azt a jövedelmet, amelyet külön törvén y rendelkezése szerint nem kell bevallani.
(4) A magánszemély bevallási kötelezettségének önadózóként
a) az állami adóhatóság közrem űködésével készített egyszer űsített bevallás,
vagy
b) – az állami adóhatóság által meghatározott formában és módon – az adóhatóság közrem űködése nélkül
elkészített bevallás
benyújtásával tesz eleget, ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának
megállapítását a munkáltatója nem vállalja. (5)
Egyszer űsített bevallás adóhatósági közremű ködéssel
12. § Egyszer űsített bevallást – az adózás rendjér ől szóló törvény szerint elő írt határidőben tett
nyilatkozattal – az a magánszemély nyújthat be, aki az adóévben a) kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyb ől kifizet ő (munkáltató) adót/adóel őleget vont
le, és/vagy
b) ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni érték ű jog átruházásából származó jövedelem miatt van
adókötelezettsége, továbbá
c) nem volt egyéni vállalkozó, és
d) mez őgazdasági őstermel ői tevékenységéb ől adóköteles bevétele nem származott, és
e) a b) pontban említett eset kivételével, nem a 13. § rendelkezései szerinti (adóhatósági közreműködés
nélküli) bevallást köteles benyújtani
azzal, hogy nem zárja ki az egyszer űsített bevallást, ha a magánszemély adókedvezményt érvényesít, az
adójáról rendelkezik, továbbá a d) pont rendelkezését ől eltér ően, ha a mez őgazdasági őstermel ő az e
tevékenységéb ől származó bevételéb ől a jövedelmére nemleges nyilat kozatot ad vagy egyébként e
bevételébő l nem kell jövedelmet megállapítani, továbbá – ide nem értve a 13. §-ban említetteket – olyan
bevételt szerzett, amelyre az egyszer űsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti
közteherviselést választott.
Bevallás adóhatósági közrem űködés nélkül
13. § (1) A magánszemély az adóhatóság közrem űködése nélkül elkészített bevallást nyújt be, ha az
adóévben
a) egyéni vállalkozó volt;
b) mez őgazdasági őstermel ő volt, és e tevékenységéb ől adóköteles bevétele származott, kivéve, ha
jövedelmér ől egyszer űsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott vagy
egyébként a bevételb ől nem kellett jövedelmet megállapítani;
c) fizet ő-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
d) a megszerzett bármely bevételét terhel ő adóel őleg megállapításakor a kifizet őnek (a munkáltatónak)
tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható
költség levonására vonatkozó nyilatkozatot; e) ellen őrzött t őkepiaci ügyletb ől, csereügyletb ől származó jövedelmet szerzett;
f) az adóel őleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint adóel őleg-különbözet alapján meghatározott (12
százalék) adó fizetésére köteles;

g) nem kifizető tő l származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó
vagy az adóel őleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni
érték ű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszer űsített bevallásra ad nyilatkozatot);
h) a kifizet ő által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
i) olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a
jövedelemszerzés helye szerint nem belföldr ől származott;
j) nem belföldi illet őség ű magánszemély;
k) végkielégítés megosztott része után van adókötelezettsége;
l) a jóváhagyott osztalék adójáv al szemben az adóévet megelőző en felvett osztalékel őlegb ől levont adót
számol el; m) valamely bevételével összefüggésben az egyszer űsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény
szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizet őt és az ő t terhelő egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizet őtő l átvállalta;
n) valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra el őleg-fizetési, vagy tételes
egészségügyi hozzájárulás-fi zetési kötelezettsége keletkezett;
o) adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;
p) az a)-o) pontban nem említett esetben – figyelemmel a 12. §, valamint a 14. § rendelkezéseire is -, ha
nem tehet vagy nem tesz egyszer űsített bevallásra vagy munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.
(2) A magánszemély a külön adózó jövedelmei közül annak a jövedelemnek az adóját, amely nem
kifizet őtő l származik vagy egyébként, amely jövedelem adój ának megállapítására maga köteles – ha az nem
tartozik az adóel őleg megállapítására irányadó rendelkezések hatálya alá – az adóhatóság közrem űködése
nélkül elkészített bevallásában az adófizet ési kötelezettség gyakoriságának megfelelő (havi, negyedéves)
bontásban, negyedéves gyakoriságú adófizetési köt elezettség esetében a negyedév utolsó hónapjának
kötelezettségeként vallja be.
Munkáltatói adómegállapítás
14. § (1) A munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot adó magánszemély adóját – az e §-ban foglalt
feltételek fennállása esetén – az adózás rendjér ől szóló törvény szerint a munkáltató (az adó elszámolását
vállaló munkáltató) állapítja meg és számolja el . E § alkalmazásában az adó elszámolását vállaló
munkáltató a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is, amellyel a munkáltatói adómegállapítást kér ő
nyilatkozattétel napján a magánszemély tagi jogviszonyban áll, feltéve, hogy e napon nem áll más
kifizet ővel munkaviszonyban, és tagi jogviszonya alapján a társas vállalkozásnál, illetve a polgári jogi
társaságnál díj ellenében személyes közrem űködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles.
(2) Az adó elszámolását vállaló munkáltató – az adóévben megszerzett összes olyan bevétel
figyelembevételével, amelyet a magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat hiányában köteles
lenne önadózóként bevallani – a magánszemély jövedelmét és az azt terhel ő adót megállapítja és bevallja,
az adót megfizeti, túlfizetés esetén az adókülönbö zetet a magánszemélynek visszatéríti, valamint az
el őző ek elszámolásáról bizonylatot állít ki a magánszemély számára.
(3) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben
a) kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat
hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által
jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló
munkáltatója fizette be;
b) – az a) pont rendelkezését ől eltér ően – az ott említett bevételt
ba) az adóévben kizárólag egymást követ ően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, feltéve, hogy a
korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megsz űnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó
elszámolását vállaló munkáltatónak; bb) a költségvetési szervek központosított ille tmény-számfejtési körébe tartozó kifizető
munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejt ő helyhez tartozó kifizet ő(k)t ől
szerezte; c) az adóévben – az a)-b) pontban említett bevétel(ek) mellett – kizárólag adóköteles
társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít ők illetménye,
a foglalkoztatás el ősegítésér ől és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás,
belföldr ől származó nyugdíj címén szerzett bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását

vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjér ől szóló törvény
rendelkezéseinek megfelel ően átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.
(4) Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást, ha
a) a magánszemély adókedvezményt érvényesít, az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban
rendelkezik, feltéve, hogy az ad ókedvezményre jogosító igazolást, valamint a rendelkező nyilatkozatát az
adózás rendjér ől szóló törvényben el őírt határid őig az adó elszámolását vállaló munkáltatónak átadja,
továbbá ha az adójáról külön törvényben el őírtak szerint rendelkezik;
b) a tételes költségelszámolást alkalmazó mez őgazdasági őstermel ő az e törvény rendelkezései szerinti
nemleges bevallási nyilatkozatát az adó elszámolását vállaló munkáltatónak adja át.
(5) A magánszemély – az (1)-(4) bekezdésben fogl altaktól függetlenül – nem tehet munkáltatói
adómegállapítást kér ő nyilatkozatot, ha
a) – a (3)-(4) bekezdés eltér ő rendelkezésének hiányá ban – adóhatósági közrem űködés nélkül kötelezett
bevallás benyújtására; b) háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybev étele címén (is) összevont adókedvezményt
érvényesít; c) nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik;
d) az adóévre tartós adományozás külön kedvezményével összefüggő bevallási és befizetési
kötelezettsége keletkezett; e) az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére
köteles;
f) az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont,
kiutalt adó növelt összeg ű bevallására és megfizetésére köteles;
g) nyugdíj-el őtakarékossági számláról nem-nyugdíj szolgáltatásként felvett összeg miatt a kiutalt adó
növelt összeg ű bevallására és megfizetésére köteles.
Adófizetés
15. § (1) A magánszemély adóévi bevétele alapján meghatározott jövedelmet terhel ő adót – az adóévi
bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizet ő, a munkáltató által megfizetett (fizetend ő) adóel őleg és
adó beszámításával – az adózás rendjér ől szóló törvény rendelkezései szerint megfizeti.
(2) Ha a magánszemély adóévi bevétele után általa megfizetett, valamint a kifizet ő, a munkáltató által
megfizetett (fizetend ő) adóel őleg és adó összege meghaladja a magánszemély adóévi bevétele alapján
meghatározott jövedelmet terhel ő adót, a különbözetet az adóhatóság az adózás rendjér ől szóló törvény
rendelkezései szerint visszatéríti. (3) Ha a kifizet ő az adót, adóel őleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizet őtő l
követelheti. (4) Ha a magánszemély egyes külön adózó jövedelmeib ől az adót a kifizet ő állapítja meg és az adó
levonására nincs lehet ősége, a kifizet őnek és a magánszemélynek az adóel őlegre irányadó szabályok szerint
kell eljárnia. (5) Ha a befektetési szolgáltató olyan megbízást teljes ít, amelynek alapján az egyik fél tulajdonában lévő
értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lév ő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára
értékpapír áthelyezésére kapott megbí zást, és az ügyletben a részt vevő személyekre (felekre) vonatkozó
adatokból megállapítható, hogy azok egyike vagy mindegyike magánszemély, olyan igazolást ad ki, amely
tartalmazza az ügylet szerepl őinek azonosító adatait, adóazono sító jelét/adószámát, az áthelyezett
értékpapír fajtáját, névértékét, valamint – ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik – az
értékpapír átruházása ellenében megs zerzett bevételt, továbbá amelyben fe lhívja a figyelmet arra, hogy az
értékpapír átruházásából származó és/vagy értékp apír formájában megszerzett jövedelem után az
adókötelezettséget a jövedelem szerzési jogcíme szerinti rendelkezéseknek megfelel ően kell teljesíteni. A
befektetési szolgáltató ezen kötelezettsége ne m érinti az ügyletben félként részt vevő kifizet ő
adókötelezettségét.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÖSSZEVONT ADÓALA P ÉS ANNAK ADÓJA

VI. Fejezet
AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP
Az önálló tevékenységből származó jövedelem
16. § (1) Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély
bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tart ozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik
különösen az egyéni vállalkozó, a mez őgazdasági őstermel ő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló
tevékenysége, az európai parlamenti, az országgy űlési képvisel ői, valamint a helyi önkormányzati
képvisel ői tevékenység.
(2) Az önálló tevékenységb ől származó bevételb ől – kivéve, ha törvény másként rendelkezik – a 17-23. §
rendelkezéseinek figyelembevételé vel számított rész a jövedelem.
(3) Önálló tevékenységb ől származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e
tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára
tekintettel megszerez. Önálló tevékenységb ől származó bevételnek számít az a bevétel is,
a) amelynek adózására e törvény választási lehet őséget ad, és a magánszemély e fejezet
rendelkezéseinek alkalmazását választja; b) amely – ha e törvény másként nem rendelkezik – ingatlant, ingó vagyontárgyat hasznosító
tevékenységb ől származik, ideértve a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történ ő
értékesítéséb ől származó bevételt is, azzal, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a
tulajdonosok eltér ő rendelkezése hiányában azt a magánszemél yt terheli az adókötelezettség, aki a
tevékenységet folytatja, illet őleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.
(4) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységb ől
származó jövedelemnek min ősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén
vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más
levonás nem érvényesíthet ő.
(5) Ha a vállalkozói kivét nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemz ő
kereset éves összegét, önálló tevékenységb ől származó jövedelemnek min ősül a vállalkozói osztalékalapból
a (7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, de legfeljebb abból az a rész (bármelyik a továbbiakban:
kivét-kiegészítés ), amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre
jellemz ő keresetet.
(6) Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítést – a jövedelemszerzés id őpontjának az adóév utolsó napját
tekintve – adóbevallásában állapítja meg és annak adóala pja után az adót a bevallás benyújtására nyitva álló
határid őig fizeti meg.
(7) Az (5) bekezdésben említett, a vállalkozói osztalékalapból megállapított jövedelemnek min ősül a
49/B. §-ának (1)-(2) bekezdésében említett vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget, valamint a § (6)
bekezdése szerinti levonásokat, (7) bekezdése szerint az adóévben elszámolt, a korábbi években elhatárolt
veszteséget meghaladó része, csökkentve a) a 49/B. §-ának (8) bekezdésének rendelkezése alap ján a külföldi telephelynek betudható vállalkozói
adóalappal, b) a 49/B. §-ának (18) bekezdésének a)-b) pontja szerint megállapított adóval,
c) a 49/C. § (6) bekezdésének d) pontja szerinti összeggel.
(8) Az egyéni vállalkozó a tevékenységére jellemz ő keresetének meghatározásánál figyelembe vett
körülményekr ől, szempontokról feljegyzést készít, amelyet az adózással összefügg ő iratok részeként kezel,
és az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg őriz.
(9) Az (5)-(8) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulásról szóló törv ény szerinti kötelezettséget teljesít.
17. § (1) Az önálló tevékenységb ől származó bevételt a 2. és a 4. számú melléklet rendelkezései szerint
kell figyelembe venni. (2) Az önálló tevékenység bevételé nek része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg.
(3)
18. § (1) Az önálló tevékenység bevételével szembe n a jövedelem megállapításához elszámolható

a) az e törvényben meghatározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az
e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet
rendelkezései szerint elismert – költség (tételes költségelszámolás), vagy
b) az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad),
c) az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó (ideértve a szálláshely-szolgáltatási tevékenység
folytatásának részletes feltételeir ől és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjér ől szóló
kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szol gáltatást is) magánszemély e tevékenységére az a) pont
rendelkezésének alkalmazása esetén – a 3. számú melléklet rendelkezéseitől eltér ően – értékcsökkenési
leírást a 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolhat el.
(2) A 10 százalék költséghányad alkalmazása eset én a magánszemély az adott adóévben önálló
tevékenységb ől származó bevételeinek egyikére sem, vala mint az önálló tevékenységre tekintettel kapott
költségtérítésre sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást.
(3) A 10 százalék költséghányad alkalmazása eset én a korábban és a 10 százalék költséghányad
alkalmazásának id őszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési, el őállítási értékének erre az id őszakra
jutó értékcsökkenési leírását a 11. számú melléklet rendelkezései szerint elszámoltnak kell tekinteni. A 10
százalék költséghányad alkalmazását megel őző évekb ől fennmaradt összes elhatárolt veszteségb ől a 10
százalék költséghányad alkalmazásának id őszakában minden évben 20-20 százalékot elszámoltnak kell
tekinteni. 19. § (1) Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés
rendelkezése alapján költségei fedezetére va gy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor
a támogatásból származó bevétele tekintetében a (2 )-(3) bekezdés rendelkezései szerint állapítja meg a
jövedelemszerzés id őpontját.
(2) A támogatásnak az a része min ősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenl ő a támogatás
felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek)
– ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével . Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló
jogszabály, illetve nemzetközi szerz ődés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító
kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a tá mogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak
megfelel ő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.
(3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben , vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett
összeg nem min ősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék
vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A
magánszemély a visszafizetett összegb ől a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az
önellen őrzésre irányadó rendelk ezések szerint járhat el.
20. § (1) Az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó
bevétel csökkenthet ő az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett
összeggel, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhet ő normatív
erd őfelújítási támogatási értéknek megfelel ő összeggel.
(2) Az erd őfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegéb ől és az (1) bekezdés
rendelkezése szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegb ől akác és lágy lombos célállomány
esetében az erd őfelújítás kezd ő évét követ ő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig
költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjed ő
összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó – az el őző ekben említett határid őn túl visszautalt – összeg
teljes egészében bevételnek számít.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása esetén az o tt említett bevételekre az átalányadózás
nem alkalmazható. 21. § (1) A tételes költségelszámolást alkalmazó mez őgazdasági őstermel ő az e tevékenységéb ől
származó bevételét csökkentheti: a) a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképesség ű alkalmazott foglalkoztatása esetén
személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap els ő napján érvényes havi
minimálbérrel, a szakképz ő iskola tanulójával kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerz ődés
alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24
százalékával, ha a szakképz ő iskolával kötött együttm űködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati
képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;
b)
(2) A sikeres szakmai vizsgát tett – az (1) bekezdésben említett – szakképz ő iskolai tanulót folyamatosan
tovább foglalkoztató, valamint a korábban munka nélküli személyt, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon

belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személyt, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló
személyt alkalmazottként foglalkoztató mez őgazdasági őstermel ő (e § alkalmazásában: munkáltató), ha
nem alkalmaz átalányadózást, az ezen tevékenységéb ől származó bevételét csökkentheti e személy után a
foglalkoztatása ideje alatt, de legf eljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék összegével,
függetlenül attól, hogy tételes költségelszámolás esetén egyébként költségként is elszámolhatja azt.
(3) A munkáltató a korábban munkanélküli személy esetében akkor járhat el a (2) bekezdésben foglalt
rendelkezés szerint, ha a korábban m unkanélküli személy alkalmazása óta, illet őleg azt megel őző hat
hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más alkalmazott munkaviszonyát rendes felmondással
nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az alkalmazását megel őző hat hónapon belül vele
nem állt munkaviszonyban. 22. § (1) A tételes költségelszámolást alkalmazó mez őgazdasági őstermel ő az adóköteles jövedelmének
megállapításakor az e tevékenységével kapcsolatban felmerült költséget az adóévben az e tevékenységéb ől
származó – a 21. § rendelkezéseinek figyelembevételé vel csökkentett – bevétele összegéig számolhatja el,
az ezt meghaladó költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) elhatárolhatja. Az elhatárolt veszteség a
(2)-(5) bekezdésben foglalta k szerint számolható el.
(2) Az elhatárolt veszteséget a mez őgazdasági őstermel ő bármely kés őbbi adóév (de legkés őbb az
ő stermel ői tevékenység megszüntetésének adóéve) őstermel ői tevékenységéb ől származó jövedelmével
(ideértve az önellen őrzés, adóellen őrzés során feltárt jövedelmet is) szemben, döntése szerinti
megosztásban – a 2003. december 31-éig keletkezett, az őstermel ői tevékenységb ől származó jövedelemmel
szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteséget a keletkezése id őpontjában érvényes feltételek
szerint – számolhatja el. (3) Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóév(ek)r ől áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele
nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek el számolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.
Közösen folytatott őstermel ői tevékenység esetében a közös tevékenység megkezdésének adóévét
megelő ző en elhatárolt veszteséget a mez őgazdasági őstermel ő a 6. számú melléklet rendelkezései szerint
megállapított jövedelmével szemben egyénileg számolja el.
(4) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszer ű joggyakorlás
elvének betartásával keletkezett. (5) A mez őgazdasági őstermel ő az adóévben elhatárolt veszteségét – a (2) bekezdésben foglaltaktól
függetlenül – az adóévet megel őző két évre visszamen őlegesen is rendezheti adóbevallásának
önellen őrzésével oly módon, hogy a megelő ző két év egyikében vagy mindkett őben megszerzett,
ő stermel ői tevékenységbő l származó jövedelmét (ideértve az önellen őrzés során feltárt jövedelmet is)
csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség
összegével. E rendelkezést a mez őgazdasági őstermel ő döntése szerint az adóellen őrzés során is figyelembe
kell venni. Ha ezzel nem él, vagy ha veszte ségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a
fennmaradó részre a (2)-(3) bekezd és rendelkezései alkalmazhatók.
(6) A tételes költségelszámolást alkalmazó mez őgazdasági kistermel ő az e tevékenységébő l származó – a
21. § rendelkezései szerint csökkentett – bevételéb ől ezen bevétel 40 százalékát kistermel ői költségátalány
címén igazolás nélkül számolhat el, igazolt költségein felül. Ebben az esetben veszteséget mindaddig nem
határolhat el, amíg – választása szerint – ezt a kistermel ői költséghányadot elszámolja.
(7) Ha a mez őgazdasági őstermel ő e tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat,
a) őstermel ői bevételként kell figyelembe vennie az őstermel ői tevékenység során el őállított azon
termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít, azzal, hogy vállalkozói
jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az ér ték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert
költségének min ősül;
b) egyéni vállalkozói tevékenységb ől származó bevételként kell figyelembe vennie az a) pontban
említett termékek értékesítéséb ől származó ellenértéket is;
c) az egyes tevékenységek folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha
tételes költségelszámolást, illet őleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz;
d) ha e törvény másként nem rendelkezik, a tevékenységek közös költségeit a bevételek arányában kell
megosztani, azzal, hogy az a)-d) pont rendelkezéseit kell értelemszer űen alkalmazni, ha a magánszemély a családi gazdaságban
ő stermel ői tevékenységbő l származó bevétele mellett önálló tevékenységb ől származó bevételt is szerez.
23. § A mez őgazdasági őstermel őnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mez őgazdasági kistermel őt
is), ha az e tevékenységéb ől származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen

bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell
a jövedelmét meghatároznia.
A nem önálló tevékenységb ől származó jövedelem
24. § (1) Nem önálló tevékenység
a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
b)
c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közrem űködése,
d) a gazdasági társaság vezet ő tisztségvisel őjének tevékenysége,
e) a jogszabály alapján választott tisztségvisel ő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt
a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, f) a segít ő családtag tevékenysége,
g) nemzetközi szerz ődés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti
munkaviszony.
(2) A nem önálló tevékenységb ől származó jövedelmet az e tevékenységbő l származó bevételből a 25-
27. § rendelkezései szerint – figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is – kell kiszámítani.
25. § (1) Nem önálló tevékenységb ől származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e
tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára
tekintettel megszerez. Ilyennek min ősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló
jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetm ény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett
összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adók öteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas
vállalkozásban személyesen közrem űköd ő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közrem űködő )
által személyes közrem űködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között
számolják el (a továbbiakban: személyes közreműköd ői díj ). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is,
a nem önálló tevékenységb ől származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre
tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyb ől levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott
bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.
(2) A nem önálló tevékenységb ől származó jövedelem kiszámításáná l nem kell figyelembe venni azt a
bevételt, amelyet – figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is – a munkáltatótól a munkába járásról
szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történ ő, az említett kormányrendelet által el őírt elszámolás
ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem hala dó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a
munkáltató nevére szóló számla ellenében történ ő térítés formájában valósul meg), vagy
b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárm űvel történ ő munkába járás költségtérítését is)
ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
bb) hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a
magánszemély.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés – ha a törvény másként
nem rendelkezik – a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.
(4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárm űvel történ ő munkába járás
címén költséget nem számolhat el. (5) Ha az egyszer űsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyes
közrem űköd ő nem részesül személyes közrem űköd ői díjban vagy annak éves összege az adóévben nem éri
el a tevékenységre jellemz ő kereset éves összegét, nem önálló tevékenységb ől származó bevétel az említett
társas vállalkozás által a személyes közrem űköd ő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben
jóváhagyott, osztalékel őlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéb ől az a rész,
amely a személyes közrem űköd ői díjjal együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemz ő
kereset éves összegét (bármelyik a továbbiakban: személyes közrem űköd ői díj-kiegészítés). A több társas
vállalkozásban személyes közrem űködő , illetve személyes közrem űköd őként és egyéni vállalkozóként is
tevékenységet folytató magánszemély esetében ezt a rendelkezést arra a jogviszonyára tekintettel kell
alkalmazni, amelynél a f őtevékenységre jellemz ő kereset a legmagasabb.
(6) A társas vállalkozás a személyes közrem űköd ői díj-kiegészítés összegér ől az adóévet követ ő év
január 31-éig köteles igazol ást adni a személyes közrem űköd őnek, aki ennek alapján – a jövedelemszerzés

időpontjának az adóév utolsó napját tekintve – a személyes közrem űköd ői díj-kiegészítés adóalapja után az
adót adóbevallásban állapítja meg azzal, hogy az osztalék után már levont (megfizetett) adónak a személyes
közrem űköd ői díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóel őlegként veszi figyelembe. A kiadott
igazolásban feltüntetett adatokról a társas vállalkozás az adóévet követ ő év február 15-éig adatot szolgáltat
az állami adóhatóságnak. (7) Az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig tartó meg őrzési kötelezettséggel
a) a társas vállalkozás a személyes közrem űköd ő tevékenységére jellemz ő keresetének meghatározásánál
figyelembe vett körülményekr ől, szempontokról;
b) több társas vállalkozásban személyes közrem űködő , illetve személyes közrem űköd őként és egyéni
vállalkozóként is tevékenységet folytató magánszemély valamennyi tevékenységére jellemz ő keresetér ől
feljegyzést készít, amelyet az adózással összefügg ő iratok részeként kezel.
(8) Az (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a személyes közrem űköd ő az
egyszer űsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít.
26. § (1) Ha a munkaviszonyból származó, el őző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által
kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következ ő év január 15-éig fizetik ki, azt az el őző
naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. (2) A munkaviszony megsz űnésével összefügg ő végkielégítést a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel azon
a napon kell megszerzettnek tekinten i, amely napon azt kifizették.
(3) A törvényben meghatározott mérték ű, továbbá az állami végkielégítésnek egy hónapra es ő részét és a
levont adóel őlegnek ehhez kapcsolódó részét legalább annyiszor kell figyelembe venni, ahány teljes hónap
a munkaviszony megsz űnését ől az adóév végéig eltelik, de legfeljebb ahány hónapra vonatkozik a kifizetés.
A fennmaradó végkielégítést és a levont adóel őlegnek erre eső részét, de legfeljebb az egy hónapra jutó
összeg tizenkétszeresét a következ ő adóévben megszerzett jövedele mnek és megfizetett adóelőlegnek kell
tekinteni. Amennyiben a végkielégítés teljes összege meghaladja az így számított értéket, a fennmaradó
összeget és az ehhez kapcsolódó levont adóel őleget a munkaviszony megsz űnését követ ő második évben
megszerzett jövedelemnek és megfizetett adóel őlegnek kell tekinteni.
(4) A magánszemély a (3) bekezdésben említett végkielégítés kifizetését megel őző en írásban
nyilatkozhat, hogy a (3) bekezdés rendelkezését nem kívánja alkalmazni. Az a magánszemély, akinek az e
§ (3) bekezdése szerinti áthúzódó végkielégítés al apján az adóévben adókötelezettsége áll fenn, az
adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozatot nem tehet. 27. § (1) A nem önálló tevékenységb ől származó bevételt az adóalap megállapítása el őtt csökkenti
a) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj
összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén
befizetett összeget is; b) figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezésére, a munká ltató által az alkalmazottja számára, a társas
vállalkozás által a tevékenységében személyesen közrem űködő tagja számára – a munkaköre
(tevékenysége) szerint a munkáltató, a társ as vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezet őjeként teljesített
kilométer-futásteljesítménye alapulvételével – üzeman yag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg
nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint. (2) Üzemanyag-megtakarításnak min ősül az az összeg, amely nem több, mint az (1) bekezdés b)
pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény
alapján a közúti gépjárm űvek, az egyes mez őgazdasági, erdészeti és halászati er őgépek üzemanyag- és
ken őanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékér ől szóló kormányrendelet szerinti –
korrekciós tényez őkkel módosított – alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár
figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató á ltal, a társas vállalkozás által számla (számlák)
alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár
figyelembevételével meghatározott összeget meghala dó része, ideértve azt az esetet is, amikor a
munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lév ő tölt őállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a
tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanya g felhasználása során megtakarítás mutatkozik az el őző ek
szerint meghatározott normához képest.
Egyéb jövedelem
28. § (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltér ő
rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hog y – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe

véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt
kiadás. Egyéb jövedelem különösen a) az adóterhet nem visel ő járandóság,
b)
c) a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítésnek a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerbe történ ő visszalépése miatt visszafizetett összege,
d) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag ré szére teljesített, e törvény szerint adómentesnek
nem min ősül ő nyugdíjszolgáltatás,
e) a d) pontban nem említett önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés,
juttatás), kivéve, ha az törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszer űen nyújtott,
e törvény szerint adómentes szolgáltatás, f) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, igazolt
összeg, kivéve fa) a magánszemély saját befizetését,
fb) azt a jóváírást, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, vagy
a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni, fc) a fedezeti alapból történ ő befektetések hozamát,
fd) az értékelési különbözetet,
g) a törvény eltér ő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára
tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a
magánszemély által viselt, szabályszer űen igazolt kiadás.
(2)-(4)
(5) Egyéb jövedelemnek min ősül
a) a vásárolt (engedményezett) követelésb ől származó bevételnek a követelés vásárlási
(engedményezési) ellenértékét meghaladó része, ki véve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti
jogcíme egyébként megállapítható;
b) az önálló orvosi tevékenységr ől szóló törvény szerinti m űködtetési jog átruházásából származó
bevételnek a korábban értékcsökkenési leírás címén költségként el nem számolt szerzési értéket és a
megfizetett illetéket meghaladó része. (6)
(7) Egyéb jövedelem – ha e törvény másként nem rendelkezik –
a) a jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetés e, gyakorlásának átengedése vagy a jogról való
lemondás ellenében kapott bevételnek a jog, illet őleg az említett jogosultságok megszerzésére fordított
(ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetében ideértve a megszerzéskor adóköteles bevételt is) a
magánszemélyt terhel ő igazolt kiadást meghaladó része;
b) vételi vagy más hasonló jog gyakorlása esetén a jogosultnál a joggyakorlás tárgyának a megszerzése
id őpontjára megállapított szokásos piaci értékéb ől a megszerzésért adott ellenértéket meghaladó rész (a
vételi jog gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy
kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megs zerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt
terhel ő, igazolt kiadással, azzal, hogy utóbb a joggyakorl ás tárgyának átruházása esetén a megszerzésére
fordított összegnek min ősül
ba) az e pont szerint megállapított jövedelem is, valamint
bb) a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő kiadásnak az a része is, amely a vételi jog
gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja; c) eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén a jogosult által megszerzett bevételb ől a joggyakorlás
tárgyának az átruházás id őpontjára megállapított szokásos piaci értékét meghaladó rész (az eladási jog
gyakorlásából származó bevételrész), csökkentve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy
kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megs zerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt
terhel ő igazolt kiadással, azzal, hogy
ca) az említett bevétel fennmaradó részéb ől a jövedelmet a joggyakorlás tárgyának átruházására
vonatkozó szabályok szerint a cb) alpont rendelkezésének figyelembevételével kell megállapítani;
cb) a ca) alpont rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett bevételb ől a jog megszerzésére
fordított, a magánszemélyt terhel ő kiadásnak az a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként,
amely az eladási jog gyakorlásából s zármazó bevételrészt meghaladja;

d) a jogutódlás révén megszerzett szerz ői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból ered ő jog
gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült, a magánszemélyt terhel ő igazolt
kiadást meghaladó része.
Bármely esetben az e bekezdés szerint meghatározo tt jövedelem adókötelezettségére a szerzés jogcíme
szerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, és ennek megfelel ően kell a kifizet őt, illet őleg a
magánszemélyt terhel ő adókötelezettségeket (ideértve külön ösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg
megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszol gáltatást) teljesíteni, ha a jövedelem megszerzésének e
törvény szerinti jogcíme a felek (a bevételt szerz ő magánszemély és a vele az ügyletben szerz ődő személy,
valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés
körülményei figyelembevételével megállapítható.
(8) Ha az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére a nyugdíjpénztár a kötelez ő várakozási id ő
leteltét követ ően nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészít ő nyugdíjnak) nem min ősül ő kifizetést teljesít (vagyoni
értéket juttat), az adóköteles jövedelmet a következ ők szerint kell megállapítani: a kötelez ő várakozási
id őszak letelte évében és az azt követ ő els ő évben kifizetett (juttatott) bevételt, kivéve a fedezeti alapból
történ ő befektetések hozama vagy értékelési különbö zet címén az egyéni számlán jóváírt összegből
teljesített kifizetést, juttatást (e rendelkezés alkalmazás ában a továbbiakban: bevétel) teljes egészében, míg
a kötelező várakozási id őszak letelte évét követ ő
– második évben kifizetett (jut tatott) bevétel 90 százalékát,
– harmadik évben kifizetett (ju ttatott) bevétel 80 százalékát,
– negyedik évben kifizetett (ju ttatott) bevétel 70 százalékát,
– ötödik évben kifizetett (ju ttatott) bevétel 60 százalékát,
– hatodik évben kifi zetett (juttatott) bevétel 50 százalékát,
– hetedik évben kifizetett (jut tatott) bevétel 40 százalékát,
– nyolcadik évben kifizetett (juttatott) bevétel 30 százalékát,
– kilencedik évben kifizetett (j uttatott) bevétel 20 százalékát,
– tizedik évben kifizetett (jut tatott) bevétel 10 százalékát
kell jövedelemnek tekinteni. A kötelez ő várakozási id őszak leteltét követ ő tizedik évet követ ően kifizetett
(juttatott) bevételt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni. A nyugdíjpénztár tagja egyéni s zámláján a 2007. december 31-ét követ ően jóváírt tétel
nyugdíjszolgáltatásnak (kiegészít ő nyugdíjnak) nem min ősül ő kifizetése esetén
a) a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az összegre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a
kifizetés (juttatás) id őpontja között tíz év még nem telt el;
b) a jövedelem megállapításának e bekezdésben foglalt szabálya szempontjából a kötelez ő várakozási
id őszak letelte évének – a jóváírást követő évet első évnek tekintve – az adott összeg(ek) jóváírásának
naptári évét követ ő tizedik évet kell tekinteni, azzal, hogy, els őként a legrégebben jóváírt összegek
kifizetését (juttatását) kell vélelmezni. (9) Egyéb jövedelem a magánnyugdíjpénztár á ltal a kedvezményezett részére teljesített,
nyugdíjszolgáltatásnak nem min ősül ő kifizetés.
(10)-(11)
(12) Egyéb jövedelem az alacsony adók ulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb
szervezet, vagy egyébként az ellen őrzött külföldi társaság (e § alkalmazásában bármelyik: ellenőrzött
külföldi adózó ) által, vagy az ellen őrzött külföldi adózó megbízása alapján fizetett kamat és osztalék,
valamint az ellen őrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az
értékpapír megszerzésére fo rdított értéket meghaladó része. Az ér tékpapír megszerzésére fordított értéket
az árfolyamnyereségb ől származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelel ő alkalmazásával kell
megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illet őséggel bíró személy által
fizetett kamat, amely állammal a Magyar Közt ársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás
elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. (13) Egyéb jövedelem az ellenő rzött külföldi adózó jogutód nélküli megsz űnése, jegyzett t őkéjének
t ő kekivonás útján történ ő leszállítása következtében a magánszemély által – tagi (részvényesi, üzletrész-
tulajdonosi) jogviszonya alapján – az ellenő rzött külföldi adózó vagyonából megszerzett bevételnek az
ellen őrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog
megszerzésére fordított értéket meghaladó ré sze. Ugyancsak egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó
vagyonából a magánszemély által – tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megsz űnése (ide
nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében –
megszerzett bevételnek az ellen őrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló

értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére
fordított értéket az árfolyamnyereségb ől származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés id őpontját a
vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
(14) Értékpapír vagy más vagyoni érték átruházás a esetén egyéb jövedelem az átruházás ellenében
megszerzett bevételb ől az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerz ődéskötés idő pontjában ismert
szokásos piaci értéket, kivéve, ha adóköteleze ttségének e törvény szerinti jogcíme egyébként
megállapítható. (15) Egyéb jövedelem a t őkepiacról szóló törvényben meghatározott bennfentes kereskedelem vagy
tisztességtelen árfolyam-befolyásolás révén megszerzett bevételnek a vele összefüggésben felmerült,
igazolt kiadásokat meghaladó része.
(16) Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magy ar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a
kett ős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan vagy a vagyoni
érték ű jog átruházásának (59. §) ellenértékéb ől az a rész, amely meghaladja az ingatlan, illetve a vagyoni
érték ű jog megszerzésére fordított összeget [62. § (2)-(3) bek.], egyéb jövedelemnek min ősül.
(17) A nyugdíj-el őtakarékossági számlákról szóló törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak nem min ősül ő
kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés (a továbbia kban együtt: nem-nyugdíj szolgáltatás) esetén egyéb
jövedelem (kivéve, ha külön rendelkezés szerint nem kell megállapítani) a nyugdíj-el őtakarékossági
számlán lév ő, e szolgáltatás értékének levonása nélkül, szokásos piaci értéken számított követelés (a
továbbiakban: számított követelés) azon része, amely meghaladja a számlatulajdonos által (nyilvántartott
adózott követelésállomány esetén annak nyilvántartásba vételét követ ően) teljesített befizetések,
osztalékból származó jövedelemként jóváírt, nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt összegek,
valamint a már nyilvántartott adózott követ elésállomány együttes összegét, azzal, hogy
a) e jövedelem szerzési id őpontjának azt az id őpontot kell tekinteni, amikor a számlatulajdonos nem-
nyugdíj szolgáltatásról rendelkezik; b) e jövedelem után adóel őleget nem kell fizetni, az adót a számlatulajdonos magánszemély az
önadózásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg;
c) e jövedelem megszerzésér ől a nyugdíj-el őtakarékossági számla vezet ője az adózás rendjér ől szóló
törvény rendelkezései szerint a magánszemélynek igazolást ad;
d) adózott követelésállomány alatt a számított követelésb ől a nem-nyugdíj szolgáltatással csökkentett
értékrészt kell érteni, amelyet a számlavezet őnek a továbbiakban ekként kell nyilvántartania és minden
újabb nem-nyugdíj szolgáltatás alkalmával újra meg kell állapítania. (18)
(19) A családi pótlék címén megszerzett bevételb ől nem kell jövedelmet megállapítani.
a)-e)
(20) Ha a magánszemély ellen őrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén
közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóé ve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját,
valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett
részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az
ellen őrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal
csökkentett adózott eredményéb ől, a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában
megállapított rész. A magánszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelmének halmozott összegér ől –
figyelemmel a (21) bekezdésben fo glaltakra is – nyilvántartást vezet. E rendelkezés alkalmazásában
a) közvetett részesedés, közvetett szavazati arány: a b) pont szerint számított, két tizedesre kerekítve
százalékban kifejezett részesedési arány; b) részesedési/szavazati arány számítása: a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító
társaságban lév ő részesedésének/szavazati arányának és a köztes társaságban, illetve társaságokban
fennálló részesedés(ek)nek/szavaza ti arány(ok)nak a szorzata azzal, hogy ha a köztes társaságban fennálló
részesedés/szavazati arány mértéke az ötven százalék ot meghaladja, akkor azt egy egészként kell
figyelembe venni;
c) közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaság: az a társaság, amelyben a magánszemély a
közvetett részesedésre/szavazatra jogosító közv etlen részesedéssel/szavazattal rendelkezik;
d) köztes társaság: az a társaság, amelyben a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító
társasága közvetlen vagy más társaság(ok) révé n közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik;
e) a jövedelem megszerzésének id őpontja: az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra
jogosult szerve (taggy űlés, közgy űlés, más hasonló szerv) jóváhagyta.

(21) A (20) bekezdés rendelkezésében említett nyilvántartás alapján a nyilvántartott összeget csökkenti,
és a) nem kell jövedelemként figyelembe venni
aa) közvetlen részesedés esetén az ellen őrzött külföldi társaságtól
ab) közvetett részesedés esetén – a közvetett részesed és arányában – a közvetett részesedést biztosító
társaságtól
a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelem összegét meg nem haladóan osztalék, felosztott nyereség
vagy más hasonló címen megszerzett bevételt; b) az ellen őrzött külföldi társaságban, illetve a közvet ett részesedést biztosító társaságban, lévő
részesedés ellenérték fejében történ ő átruházása, illetve a társaságból történ ő kivonása, valamint a társaság
jogutód nélküli megsz űnése esetén a részesedés megszerzésére fordított értéket növeli a nyilvántartott
(halmozott) adózott jövedelemnek az átruházott, kivont, megsz űnt részesedéssel arányos része azzal, hogy
a jövedelem megállapítására az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem
megállapítására vonatkozó rendelkezések az irányadóak. (22) A (21) bekezdés rendelkezéseit értelemszer űen alkalmazni kell a (12)-(13) bekezdésben említett
esetekben is.
Az összevont adóalap megállapítása
29. § (1) Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá es ő valamennyi önálló, nem önálló
tevékenységb ől származó, valamint egyéb bevételb ől megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás
esetén az egyéni vállalkozói, a mez őgazdasági kistermel ői bevételb ől az átalányban megállapított
jövedelem és a (3)-(4) bekezdés szerinti adóalap-növel ő összeg. Az adóterhet nem visel ő járandóságot a
kifizetése (juttatása) id őpontja szerint kell adóalapként figyelembe venni. Ha a jövedelem után a
magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási já rulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére
(kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt sz ámára megtérítették), a (3)-(4) bekezdés alkalmazásában
jövedelemnek a megállapított jövedelem 78 százalékát kell figyelembe venni.
(2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldr ől származó (1) bekezdésben említett jövedelem
a) nemzetközi egyezmény hiányában, vagy
b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény lehet ővé teszi.
(3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növel ő összeg az (1) bekezdés szerinti jövedelem – kivéve, ha az
adóterhet nem visel ő járandóság – után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános
mértékével megállapított összeg, illetv e biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról
szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhel ő egészségügyi hozzájárulás
mértékével megállapított összeg (bármelyik a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).
(4) Az adóalap-kiegészítés összegét a (3) bekezdés szerint az adóbevallásban/munkáltatói elszámolásban
az adóel őleg megállapításánál figyelembe vett adóalap-kiegészítést ől függetlenül kell megállapítani.
VII. Fejezet
AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA
Az adó mértéke
30. § Az összevont adóalapot képez ő jövedelmek után fizetend ő adó,
a) ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka;
b) ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió forintot, 850 ezer forint és az 5 millió forintot
meghaladó rész 32 százaléka
(a továbbiakban: az adó mértékére vonatkozó rendelkezés).
Az összevont adóalap adója

31. § Az összevont adóalapot képez ő jövedelmek után fizetend ő adót az összevont adóalap után az adó
mértékére vonatkozó rendelkezés szerint megálla pított számított adóból (a továbbiakban: számított adó) a
32-34. § rendelkezéseinek figyele mbevételével kell meghatározni.
A külföldön megfizetett adó beszámítása
32. § (1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan – adóterhet nem visel ő járandóságnak nem minő sülő –
jövedelem is részét képezi, amelyre vonatkozóan a magánszemély külföldön jövedelemadónak megfelel ő
adót fizetett, akkor – ha nemzetközi szerz ődésb ől vagy viszonosságból más nem következik – a számított
adót csökkenti a jövedelem után kü lföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelemre az
átlagos adókulcs szerint kiszámított adó. Az átlagos adókulcsot a számított adónak az összevont adóalappal
történ ő elosztásával százalékban kifejezve, két tized esre kerekítve kell meghatározni. Nem vehető
figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerz ődés rendelkezése,
viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéb ől a magánszemély részére
visszajár.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magáns zemélynek azon bevétele alapján
átalányban megállapított, adóterhet nem visel ő járandóságnak nem minő sülő jövedelmére kell alkalmaznia,
amelyre vonatkozóan külföldön a személyi jövedelemadónak megfelel ő adót fizetett.
Az adójóváírás
33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes
összegének 17 százaléka, de legfeljebb jogosults ági hónaponként 15 100 forint, feltéve, hogy a
magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott
jogosultsági határt, vagy
b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosults ági határ feletti éves összes jövedelem 12
százalékát meghaladó része, ha a magánszemély év es összes jövedelme az adóévben meghaladja a
jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 510 ezer forinttal növelt összegét.
(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az
a hónap, amelyben többször vagy több kifizet őtő l illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági
hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehet ő figyelembe.
(3) A jogosultsági határ az adóévre 3 millió 188 ezer forint.
33/A. §
Az adóterhet nem visel ő járandóságok adójának levonása
34. § (1) A számított adót csökkenti az adóterhet nem visel ő járandóságok együttes összege alapján az
adó mértékére vonatkozó rendelk ezés szerint kiszámított összeg.
(2) A számított adót – legfeljebb annak mért ékéig – csökkenti a magánnyugdíjpénztár által a
kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem min ősül ő kifizetés összegéb ől számított
adóalap alapján az adó mértékére vo natkozó rendelkezés szerinti legalacsonyabb adókulccsal megállapított
összeg.
VIII. Fejezet
AZ ÖSSZEVONT ADÓA LAP ADÓJÁT CSÖKKENT Ő
KEDVEZMÉNYEK, REND ELKEZÉS AZ ADÓRÓL

35-38. §
Tevékenységi kedvezmények

39. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék
költséghányadot alkalmazó mez őgazdasági őstermel ő e tevékenységb ől származó éves jövedelme
adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvel ői díjkedvezményn ek az együttes
összege, de legfeljebb 100 ezer forint ( őstermel ői adókedvezmény). Könyvel ői díjkedvezmény címén a
könyvel őnek fizetett, számlával igazolt díj vehet ő figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a
mez őgazdasági őstermel ői tevékenységbő l származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az
ő stermel ői tevékenységbő l származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az
összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg
különbözetét. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában
feltüntesse a mez őgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási
rendszerben nyilvántartott regisztrációs számát. Az e bekezdés alapján érvényesített kedvezmény az állami
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett agrár csekély összegű
(agrár de minimis) támogatásnak min ősül.
(2)
(3)-(4)
Személyi és családi kedvezmények
40. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló
igazolás alapján a fogy atékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az
adóév els ő napján érvényes havi mini málbér 5 százalékának megfelel ő összeg (személyi kedvezmény).
(2) Az összevont adóalap adójából a jogosult a kedvezményezett eltartott után családi kedvezményt
érvényesíthet a (3)-(12) bekezdés, valami nt a 42-43. §-ok rendelkezései szerint.
(3) A családi kedvezmény kedvezményezett eltartotta kként és jogosultsági hónaponként 4000 forint,
feltéve, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma a három f őt eléri.
(4) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hóna p, amelyre tekintettel a családi pótlékot, illetőleg a
rokkantsági járadékot folyósítják, magzat esetében a várandósság id őszakában azon hónap, amelyben a
várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot,
amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Az adóhatóság az
ellen őrzés során kérheti a várandósság tényér ől kiadott orvosi igazolást.
(5) A (3) bekezdésben megállapított összeg meghatározása szempontjából az eltartottak létszámába be
kell számítani a kedvezményezett eltartottakon kívül azoka t is, akiket rajtuk kívül a családok támogatásáról
szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek (a
továbbiakban együtt: eltartottak). (6) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról
szóló törvény szerint családi pótlékr a jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban él ő
házastársa. Nem jogosult azonban a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi
pótlékot mint vagyonkezel ői joggal felruházott gyám, illet őleg mint vagyonkezel ő eseti gondnok a
gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt va gy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi
gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, valamint a szociális intézmény vezet ője, ha
a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.
(7) Ha a kedvezményezett eltartott saját maga voln a jogosult a (6) bekezdés rendelkezése szerint a
családi kedvezmény érvényesítésére, illet őleg, ha a kedvezményezett eltartott rokkantsági járadékban
részesül ő magánszemély, akkor a vele közös háztartásban él ő magánszemélyek közül – döntésük szerint –
egy min ősül jogosultnak.
(8) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele az eltartottak természetes személyazonosító
adatainak, lakcímének vagy adóazonosító jeléne k feltüntetése az adóbevallásban, azzal, hogy magzat
(ikermagzat) esetében az el őző eket a várandósság tényér ől adott nyilatkozat helyettesíti.
(9) A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen érvényesíthet ő,
azonban a jogosult a vele közös háztartásban élő házastársával, élettársával – amennyiben a gyermeket
nevel ő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe az adóév végén megoszthatja azt
(ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni), feltéve,
hogy a megosztás tényér ől az adóbevallásukban nyilatkozatot ad nak és egymás adóazonosító jelét
feltüntetik.

(10) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a
várandósság alapján az adóévben fennálló jogosultság i hónapokra járó családi kedvezmény – figyelemmel e
§ rendelkezéseire is – önellen őrzéssel érvényesíthet ő.
(11) A családi kedvezmény e § szerint történ ő érvényesítése a (7) bekezdésben nem említett jogosultak
esetében független attól, hogy az adóel őleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak
figyelembevétele.
(12) E § rendelkezéseit kell megfelel ően alkalmazni bármely EGT-államb an kedvezményezett eltartottak
esetében is. 41. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti
a) a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó;
b) a személyes közrem űköd ői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában
a) a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkoz ói személyi jövedelemadót úgy kell meghatározni,
hogy a kivét-kiegészítés összegét meg kell szorozni a 49/B. § (9)-(10) bekezdései szerint az adóévre
megállapított vállalkozói személyi jövedelemadónak az adóalaphoz viszonyított – két tizedesre kerekített –
hányadosával. b) a személyes közrem űködő i díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adót úgy kell meghatározni, hogy a
személyes közrem űködő i díj-kiegészítés összegét meg kell szorozni annak jövedelemszerzési id őpontja
szerinti adóévet megel őző adóévre vonatkozó, az adókedvezményekkel csökkentett társasági adónak az
adóalaphoz viszonyított – két tizedesre kerekített – hányadosával.
(3) A társas vállalkozás a személyes közrem űköd ői díj-kiegészítésr ől kiadott igazoláson a (2) bekezdés
szerint meghatározott hányadost feltünteti.
Az adókedvezmények korlátozása
42. § (1) Ha a magánszemély összes jövedelme az adóé vben a 7 millió 620 ezer forintot nem haladja
meg, az érvényesíthet ő ő stermel ői adókedvezmény a 39. §-ban meghatározottak szerint kiszámított összeg,
míg az említett értékhatár túllépése esetén a 39 . §-ban meghatározottak szerint kiszámított összegb ől az
értékhatárt meghaladó rész 15 százalékát meghaladó rész lehet. (2) Ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben az e rendelkezés a)-e) pontjai szerinti értékhatárt
meghaladja, a családi kedvezmény összegéb ől az értékhatárt meghaladó rész 15 százalékát meghaladó részt
érvényesítheti. E rendelkezés alkalmazásában értékhatár: a) 7 millió 620 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján elérte, de egyetlen napján
sem haladta meg a három f őt,
b) 8 millió 255 ezer forint, ha az eltartottak szám a az adóév bármely napján meghaladta a három f őt, de
egyetlen napján sem haladta meg a négy f őt,
c) 8 millió 890 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a négy főt, de
egyetlen napján sem haladta meg az öt f őt,
d) 9 millió 525 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bárm ely napján meghaladta az öt főt, de
egyetlen napján sem haladta meg a hat f őt,
e) 10 millió 160 ezer forint, ha az eltartottak száma az adóév bármely napján meghaladta a hat f őt.
43. § Az e törvény szerint figyelembe vett, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények
együttes összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet.
Az adókedvezmények sorrendje
44. § (1) Ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés
nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek
hiányában, valamint adóhatósági közrem űködéssel benyújtott egyszer űsített bevallásban a következ ő
sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott
mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:
1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,
2. személyi kedvezmény,
3-4.
5. őstermel ői kedvezmény,

6. családi kedvezmény,
7. egyéb.
(2)-(3)
Rendelkezés az adóról
44/A. § (1) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett
nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhet
az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéb ől a következ ők
szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat):
a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel
befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb
jövedelmének min ősül ő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint
(annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. el őtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),
b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyez ő pénztár(ak)ba az adóévben az általa tagi
jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az
adóévben megszerzett egyéb jövedelmének min ősül ő összeg együttes értékének 30 százaléka, de legfeljebb
az adóévben 100 ezer forint (annál a ma gánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok
alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint),
de együttesen legfeljebb az adóévben 120 ezer fori nt (annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt
tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, 150 ezer forint), c) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár tagjaként – az a)-b) pontokban foglaltaktól függetlenül –
ca) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséb ől a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben
a lekötést ől számítva legalább 24 hónapra lekötött – az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként
kimutatott – összeg 10 százaléka a lekötés adóévében, cb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséb ől megbízása alapján a külön kormányrendeletben
meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az
adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,
azzal, hogy a ca)-cb) pont és a b) pont alapján az átutalás összege az adóévben nem haladhatja meg a 100
ezer forintot (annál a magánszemél ynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 130 ezer forintot), és az a) pont szerinti átutalási jogosultságot is
figyelembe véve az összes átutalás nem lehet több az adóévben 120 ezer forintnál (annál a
magánszemélynél, aki 2020. január 1. el őtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt, 150 ezer forintnál).
(2) Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg(ek)
átutalását az adóhatóság – ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,
és az adóbevallása alapján fizetend ő adóját megfizette, az adózás rendjér ől szóló törvénynek a
visszatérítend ő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az
adótartozás, illet őleg az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követ ő 30
napon belül – a (6) bekezdésben említett esetet kivéve, a magánszemély által megjelölt olyan, önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelynél (jogel ődjénél) a pénztár igazolása
szerint történt az adóévben a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés, illetve
rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás igényb evétele. Több ilyen pénztár esetén is csak egy
jelölhet ő meg. A pénztár végelszámolása, felszámolása, tevékenységének felfüggesztésének esetén, az
el őbbi rendelkezésekt ől eltér ően, az adóhatóság értesítése alapján a magánszemély a teljesítést kérheti –
nyilatkozata szerint – ha van más önkéntes kölcs önös pénztárban fennálló tagsága, ezen pénztár
pénzforgalmi számlájára, ennek hiányában a saját pé nzforgalmi számlájára (lakcímére). Amennyiben a
megjelölt pénztárnak a magánszemély a teljesítéskor már nem tagja, a befolyt összeget a pénztár a
magánszemély
a) más pénztárba történ ő átlépése esetén a befogadó pénztárhoz továbbutalja;
b) tagsági jogviszonyának nyugdíjszolgáltatás miatti megsz űnése esetén minden további rendelkezés
nélkül a magánszemélynek kiutalja;

c) halála esetén minden további rendelkezés nélkül a kedvezményezett(ek) részére kiutalja, illet őleg
kedvezményezett vagy örökös hiányába n – azzal, hogy az összeg a pénztárra száll – az Önkéntes Kölcsönös
Biztosító Pénztárakról szóló törvény szabályai s zerint a tagok egyéni számlái javára felosztja;
d) az a)-c) pontban nem említett esetben az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára
visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme
alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy tagsági jogviszonya neki fel nem róható okból sz űnt meg.
(3) Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély az önkéntes kölcsönös
biztosítópénztár által – az adózás rendjér ől szóló törvénynek az adókedv ezményre jogosító igazolás
kiállítására vonatkozó el őírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely – jogcímek szerint
megbontva – tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget (ideértve az egyéb
jövedelemnek min ősül ő adóköteles jóváírások összegét is) és a jogosultsági összeg meghatározásához
alkalmazható százalékos mértéket, valamint a (2) bekezdésben említett megjelölt pénztár nevét és
pénzforgalmi számlaszámát is. Az önkéntes kölcsönö s biztosítópénztár a kiadott igazolásról, az önkéntes
kölcsönös biztosítópénztár az (1) bekezdés ca) pontjában említett lekötött összegnek a lekötést ől számított
24 hónap eltelte el őtti feltörésér ől – az adózás rendjér ől szóló törvényben az adókedvezményr e jogosító
igazolás adatszolgáltatására el őírt határid őig – adatot szolgáltat az adóhatóságnak.
(4) Az (1) bekezdés ca) alpontjának rendelkezése alap ján átutalt összeget húsz százalékkal növelten kell
az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására el őírt határid őig
megfizetni, ha a magánszemély az említett id őtartamon belül a lekötést az adóévben akár csak részben
megszüntette (feltörte);
(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint jogosult – feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – az
önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak) által kiad ott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a
magánszemély is, aki e jog gyakorlásának id őpontjában önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a
nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már nem tagja. Az e nyilatkozat szerinti összeget az adóhatóság – ha a
magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján
fizetend ő adóját megfizette – az adózás rendjér ől szóló törvénynek a visszatérítend ő jövedelemadóra
vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként az adótartozás, illetőleg az adóbevallás szerinti adó
megfizetését követ ő 30 napon belül – a magánszemély álta l megjelölt címre (számlára) utalja.
(6) Az (5) bekezdésben említett eset kivételével nem tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot az a
magánszemély, aki a nyilatkozattétel idő pontjában önkéntes pénztárnak nem tagja.
44/B. § (1) A nyugdíj-el őtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély az adóbevallásában tett
nyilatkozat alapján rendelkezhet – akkor is, ha a nyugdíj-előtakarékossági számlát a nyilatkozattétel
id őpontját megel őző en nyugdíjszolgáltatásra jogosultsága miatt megszüntette, de a rendelkezést
megalapozó befizetés évének utolsó napján az adott nyugdíj-el őtakarékossági számláját még nem mondta
fel – az adóévben általa nyugdíj-el őtakarékossági számlára a Magyar Köztársaság törvényes
fizet őeszközében befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forintnak (annál a
magánszemélynél, aki 2020. január 1. el őtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forintnak) az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után
fennmaradó részéb ől történ ő átutalásáról (nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozat).
(2) A nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozatban meghatározott összeg átutalását az adóhatóság – ha a
magánszemélynek az állami adóhatóságnál nincs nyilván tartott adótartozása, és az adóbevallása alapján
fizetend ő adóját megfizette, az adózás rendjér ől szóló törvénynek a visszatérítend ő jövedelemadóra
vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetőleg az
adóbevallás szerinti adó megfizetését követ ő 30 napon belül – a magánszemély nyugdíj-el őtakarékossági
számláját vezet ő számlavezet őhöz, vagy ha az adott nyugdíj-el őtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás
igénylése miatt a nyilatkozattétel id őpontjára már megsz űnt, a nyilatkozatban megjelölt címre (számlára),
illetve ha a magánszemély nyilatkozattételének id őpontja után a kiutalás teljesülésének id őpontjáig sz űnt
meg, a számlavezet ő által az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára történt visszautalást
követ ően, kérelemre az abban megjelölt címre (számlára) utalja azzal, hogy ez a kiutalás más (újonnan
nyitott) nyugdíj-el őtakarékossági számlára nem teljesíthet ő.
(3) A nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozatot a magánszemély a nyugdíj-el őtakarékossági számla
vezet ője által – az adózás rendjér ől szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására
vonatkozó el őírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési
jogosultság alapjául szolgáló összeget.
(4) Ha az adóévben a magánszemély nyugdíj-el őtakarékossági számlája terhére nem-nyugdíj
szolgáltatásról rendelkezett,

a) az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában nem teheti meg az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot,
valamint b) nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozat(ok) alapján már átut alt (nyilvántartott adózott követelésállomány
esetén a nyilvántartásba vételt követ ően átutalt) összege(ke)t – a nyugdíj-el őtakarékossági számla vezet ője
által kiadott igazolás alapján – köteles húsz s zázalékkal növelten az erre az adóévre vonatkozó
adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására el őírt határid őig megfizetni.
(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, továbbá nem kell a számított követelésb ől egyéb
jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-el őtakarékossági számlán nyilvántartott
(pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését a nyugdíj-el őtakarékossági számla
megszüntetésével hiánytalan ul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések
szerint, tartós befektetési szerz ődés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át (ha annak egyéb feltételei
fennállnak), és lekötési nyilvántartásba helyezi, azonban – az e § rendelkezéseiben foglaltaktól függetlenül –
a) az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozatot nem
tehet, és
b) rendelkez ő nyilatkozata(i) szerint az átalakítás évében, valamint a megel őző évben átutalt
jóváírás(ok)nak megfelel ő összeget 20 százalékkal növelten köteles az átalakítás évére vonatkozó
adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására el őírt határid őig megfizetni (kivéve, ha
azt a (4) bekezdés b) pontja alapján korább an már megfizette),
azzal, hogy 1. a tartós befektetésb ől származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lekötött
pénzösszegnek min ősül a követelés értéke az átalakítás napján irányadó szokásos piaci értéken, továbbá a
befizetés naptári évének az átalakítás napjának éve minő sül;
2. a pénzügyi eszköz szerzési értékeként az áthely ezés napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a
megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehet ő figyelembe;
3. ha a tartós befektetési szerz ődést megköt ő befektetési szolgáltató vagy hitelintézet nem a nyugdíj-
el őtakarékossági számla vezet ője, a (7) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelemb evételével kell eljárni.
(6) Nem kell a (4) bekezdés rendelkezését alka lmazni, továbbá nem kell a számított követelésb ől egyéb
jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-el őtakarékossági számlán nyilvántartott
(pénzeszközben, pénzügyi eszközben fennálló) követelését – a (7) bekezdésben foglaltakat is figyelembe
véve – a) a nyugdíj-el őtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul más számlavezet őnél vezetett
nyugdíj-el őtakarékossági számlájára,
b) a nyugdíj értékpapírszámlán lév ő értékpapírja eladására adott megbí zásának teljesítése céljából – ha a
számlavezet ő nem jogosult az értékpapír forgalmazására – a forgalmazásra, az ügyletben való
közrem űködésre jogosult befektetési szolgáltatónál lév ő értékpapír-számlájára,
c) a nyugdíj értékpapírszámlán lév ő értékpapírt átalakítás vagy a kibocsátó átalakulása miatt az
átalakításban, az átalakulásban közrem űköd ő befektetési szolgáltatónál lév ő értékpapír-számlájára
helyezi át. (7) A (6) bekezdés alkalmazása során
a) a bekezdés a) pontja szerinti áthelyezés feltétele , hogy a megszüntetett számla vezet ője a
nyilvántartása alapján jogcím szerinti bontásban igazolja a másik számlavezet ő számára
aa) az adózott követelésállomány (amennyiben az a nyilvántartásában szerepel),
ab) a magánszemély által teljesített befizetések,
ac) az osztalék jóváírások,
ad) a nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozat alapján átutalt jóváírások
halmozott összegét, azzal, hogy adózo tt követelésállomány feltüntetése esetén csak annak nyilvántartásba
vételét követ ően jóváírt tételeket kell szerepeltetni az ab)-ad) pont szerinti halmozott összegekben;
b) a bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén a (4) beke zdés rendelkezését csak akkor nem kell
alkalmazni, ha az áthelyezést követ ő 30 napon belül, vagy az átruházás ra vonatkozó ügyletben jogszabály
alapján meghatározott id őpontig a magánszemély nyugdíj-el őtakarékossági pénzszámlájára az értékpapír
eladására adott megbízás teljesítés-igazolás a szerinti összeget az ügyletben közreműköd ő befektetési
szolgáltató átutalta, vagy ennek hiányában a magánszemély az értékpapír áthelyezés napján irányadó
szokásos piaci értékének megfelel ő összeget befizette, azzal, hogy az átutalt/befizetett összeg nem minő sül
nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozat adására jogosító befizetésnek;
c) a bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés esetén a (4) bekezdés rendelkezését csak akkor nem kell
alkalmazni, ha az átalakításban, átalakulásban közrem űköd ő befektetési szolgáltató a kicserélt értékpapírt

az ügyletben meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-el őtakarékossági értékpapírszámlájára
áthelyezte. (8) A számlavezet ő az adóévet követ ő év február 15-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak
a) a magánszemély “NYESZ-R” megkülönböztet ő jelzésre vonatkozó nyilatkozatáról a nyilatkozat
keltének feltüntetésével; b) a nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozathoz a (3) bekezdés szerint kiadott igazolás tartalmáról;
c) nem-nyugdíj szolgáltatás esetén annak tényér ől, a magánszemély számára igazolt megállapított egyéb
jövedelemr ől és a (4) bekezdés b) pontja szerinti fizetési kötelezettségr ől;
d) az (5)-(6) bekezdés szerint megszüntetett számlá ról és a (7) bekezdés szerint kiadott igazolás
tartalmáról. (9) A számlavezet őnek a nyugdíj-el őtakarékossági számlára vonatkozóan olyan nyilvántartási rendszert
kell kialakítania és m űködtetnie, hogy abból az e §-ban foglalt rendelkezések végrehajtásához, valamint
nem-nyugdíj szolgáltatás esetén az egyéb jövedelem megállapításához szükséges adatok rendelkezésre
álljanak. (10) Ha a magánszemély egyidej űleg több érvényes megállapodással is rendelkezik nyugdíj-
el őtakarékossági számlák vezetésére, e tö rvény alkalmazásában csak egy – az els őként adott – nyilatkozat
alapján jelzett nyugdíj-el őtakarékossági számlák min ősülnek nyugdíj-el őtakarékossági számlának
mindaddig, amíg az így jelzett szám la vezetésére kötött megállapodás fe nnáll. Az azonos keltezéssel adott
több nyilatkozat esetében egyik sem érvényes. (11) Ha a “NYESZ-R” jelzéssel ellátott számláról az adóhatóság a (8) bekezdés a) pontja szerinti
adatszolgáltatás, valamint a (9) be kezdés alapján megállapítja a jelzés jogtalan használatát, az emiatt
mutatkozó adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján
kell megfizetnie. 44/C. § (1) Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról az önkéntes kölcsönös
pénztári nyilatkozatban és a nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozatban is rendelkezik, azonban adóalapja
adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilatkozatokban megjelölt együttes
összeg teljes átutalását nem teszi lehet ővé, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszer űen
megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben
az esetben sem haladhatja meg az adott rend elkezési jogcímre irányadó összeghatárt.
(2) Utólag nem befolyásolja az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-el őtakarékossági
nyilatkozat szerint utalandó összeg nagyságát, ha a magánszemély önellen őrzése, vagy az adóhatóság
utólagos adómegállapítása a magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása
után fennmaradó részét megváltoztatja. Ha azonban az önellen őrzés vagy az utólagos adómegállapítás a
magánszemély összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét olyan
mértékben lecsökkenti, hogy az már nem éri el az át utalt összeget, az így mutatkozó különbözetet az
adóhatóság személyi jövedele madó kötelezettségként írja el ő.
(3) A (2) bekezdésben említett különbözetr ől az adóhatóság nem hoz határozatot, ha az ötezer forintot az
nem haladja meg. (4) Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, valamint a nyugdíj-el őtakarékossági számla vezet őjének
a magánszemély számára kiadott igazoláson saját pénz forgalmi számlaszámát is fel kell tüntetnie.
45. § A magánszemély külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára és
eljárás szerint nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, továbbá
az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-el őtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalás(ok)
levonása (a külön törvény alkalmazásában kedvezmények levonása) után fennmaradó része (befizetett adó)
meghatározott részér ől, amelynek átutalásáról az állami adóh atóság a külön törvényben meghatározott
szabályok szerint gondoskodik.
IX. Fejezet
AZ ADÓEL ŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA, BEVALLÁSA ÉS
MEGFIZETÉSE

Az adóel őleg-fizetési kötelezettség

46. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi
jövedelemadót – az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történ ő utólagos elszámolással –
adóel őlegként kell megfizetni.
(2) Nem terheli adóel őleg:
a) az adóterhet nem visel ő járandóságot,
b) a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem
min ősül ő kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély legkés őbb a kifizetéskor nyilatkozik arról, hogy e
törvény rendelkezései szer int az adóévben a kifizetéssel összef üggésben adófizetési kötelezettsége nem
keletkezik,
c) a nyugdíj-el őtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított
adóalapot, d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt adóköteles
összeget, ha az egyéb jövedelemnek min ősül,
e) a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a Magyar
Köztársaságnak a kett ős adóztatás elkerülésér ől szóló egyezménye
azzal, hogy az a)-e) pontokban említett jövedelmek adóját a ma gánszemély az adóbevallásban állapítja meg
és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határid őig fizeti meg.
(3) Ha az a bevétel, amelyb ől az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizet őtő l
származik – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóel őleget a kifizet ő állapítja meg (a
továbbiakban: adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizet ő).
(4) A kifizet őnek nem kell adóel őleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által
számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételb ől. Azonban ha a nem egyéni
vállalkozóként, nem mez őgazdasági őstermel őként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad
arról, hogy kéri az adóel őleg levonását, a kifizet őnek a (3) bekezdés szerint kell eljárnia.
(5) Az adóel őleg-megállapításra kötelezett kifizet ő a levont, megfizetett adóel őlegr ől igazolást ad a
magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóel őleg alapját és az abban figyelembe vett adóalap-
kiegészítést. (6) Az adóel őleg-megállapításra kötelezett kifizet ő
a) az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhel ő adóel őleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételb ől
történ ő levonására bármely okból nincs lehet őség;
b) az a) pontban említett esetben – ha
ba) a magánszemély vele munkaviszonyban áll –
bb) a magánszemély részére bért (is) fizet –
bc) társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és a magánszemély a tevékenységében személyesen
közrem űköd ő tag –
(az adóel őleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: adóelőleget megállapító
munkáltató ) a rendszeresen ismétl ődő bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat,
személyes közrem űködés ellenértékét, egyéb juttatást) eredményez ő jogviszonyban álló magánszemély
helyett a megállapított adóel őleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba
veszi;
c) a b) pont szerinti követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely
kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillet ő munkaviszonyból származó rendszeres bevétel
esetében a beszámítást követ ően kifizetend ő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50
százalékánál; d) a b) és c) pont rendelkezései helyett az ott említett magánszemély esetében is a (7) bekezdés szerint
jár el, ha a magánszeméllyel szemben nincs – valamint az adóévben a körülményekb ől következ ően
várhatóan nem is keletkezik – olyan pénzben teljesítend ő kötelezettsége, amelyb ől a le nem vont, de
befizetett adóel őleget levonhatná.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában nem említett magánszemély esetében – amennyiben a bevételt terhel ő
adóel őleg levonására nincs lehet őség – valamint d) pontja rendelkezésének alkalmazása esetén az
adóköteles bevételr ől kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét is, és
felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóel őleg le nem vont részét köteles megfizetni. A
kifizet ő az adóel őleg le nem vont részér ől az adózás rendjérő l szóló törvény rendelkezései szerint adatot
szolgáltat az állami adóhatóság részére.
(8) Az adóel őleg-megállapításra kötelezett kifizet őnek – kivéve, ha a (7) bekezdés szerint az adóel őleg
megfizetésére a magánszemély köteles – a megállapított adóel őleget a kifizetés (a juttatás) hónapját követ ő

hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint kell
bevallania azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a
befizetésre nyitva álló határid őig megszerzett bevételt terhel ő adóel őleg vehet ő figyelembe. Az
államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozó, adóel őleg-levonásra kötelezett
kifizet őnek e kötelezettségeit az államháztartásról szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott
jogszabály rendelkezéseinek figyel embevételével kell teljesítenie.
(9) Ha a bevétel nem kifizet őtő l származik, vagy adóel őleg-levonásra nem kötelezett kifizet őtő l
származik, valamint a (4) bekezdésben említett bevé tel esetében – ide értve a vállalkozói személyi
jövedelemadó-el őleget is – az adóel őleg megállapítására, megfizetésére, továbbá a (7) bekezdés
rendelkezésének alkalmazása esetén megfizetésére a magánszemély köteles (a továbbiakban: adóel őleg-
fizetésre kötelezett magánsze mély) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóel őleget
fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejét ől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetend ő
összeg nem haladta meg a 10 ezer fo rintot. A tételes költségelszámolást vagy 10 százalék költséghányadot
alkalmazó mező gazdasági őstermel őnek az őstermel ői bevételeib ől számított adóel őleg-alap után az adóév
elejét ől megállapított adóel őlegnek az őstermel ői adókedvezménynek megfelel ő részét nem kell
megfizetnie. (10) A magánszemély az adóhatósági közrem űködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves
bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be azt az adóel őleget, amelynek
megfizetésére a (9) bekezdés rendelkezés e szerint a negyedévben maga köteles.
Az adóelőleg alapja
47. § (1) Az adóel őleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell
megállapítani, a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérése kkel, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is.
(2) Az adóel őleg alapja
a) feltéve, hogy nem a b)-c) pont rendelkezését kell alkalmazni,
aa) – ha a bevétel adóel őleg-megállapításra kötelezett kifizet őtő l származik – a bevételb ől a
magánszemély adóel őleg-nyilatkozata szerinti, de legfel jebb a költségelszámolásra vonatkozó
rendelkezések szerint elismert ig azolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával
meghatározott rész, az el őbbiek hiányában, valamint amely bevételb ől e törvény szerint költséget levonni
nem lehet, a bevétel teljes összege; ab) – ha a bevétel nem adóel őleg-megállapításra kötelezett kifizet őtő l származik – a magánszemély
döntése szerinti költség, de legfelje bb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert
igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, egyéni vállalkozó, mez őgazdasági kistermel ő
esetében – ha a külön rendelkezés alapján átalány- költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz –
legfeljebb az átalány-költség levonásával meghatározott rész, valamint amely bevételb ől e törvény szerint
költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege; b) nem önálló tevékenységb ől származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve a kifizet ő által a
munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességér ől szóló törvény rendelkezései szerint levont,
vagy – ha a kifizet ő a tagdíj levonásában nem m űködik közre – a magánszemély által megfizetett, a
szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal;
c) költségtérítés esetében
ca) ha a költségtérítés adóel őleg-levonásra kötelezett kifizet őtő l származik, a bevételb ől a magánszemély
adóel őleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az e
törvény rendelkezése szerin t igazolás nélkül elszámolható költség levonásával megállapított rész, az
említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege, cb) a ca) pontban nem említett költségtérítés esetében a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések
szerint elszámolható igazolt vagy igazolás nélkül elszámolható költség, vagy a magánszemély a döntése
szerinti költség, egyéni vállalkozó, mez őgazdasági kistermel ő esetében – ha a külön rendelkezés alapján
átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást alka lmaz – az átalány-költség levonásával meghatározott
rész, (az adóel őleg-alap számításnál fig yelembe vett jövedelem) növelve az adott bevételre tekintettel
megállapított adóalap-kiegészítés összegével.
(3) Ha a magánszemély adóévben megszerzett bármel y költségtérítése és/vagy önálló tevékenységből
származó bevétele esetében az adóel őleg megállapítása – adóel őleg-nyilatkozata/döntése szerint – tételes

igazolással elszámolható költséglevonással történt, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett bevételéből
sem határozhatja meg 10 százalék költséghányad levonásával az adó/adóel őleg-alapot.
(4) Nem kell adóel őleg-alapot megállapítani az őstermel ői tevékenységb ől származó bevétel esetén,
amíg annak összege az adóév elejét ől összesítve az adóévben nem haladja meg a nemleges bevallási
nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt, ha azonban meghaladta, akkor az adóel őleg-alapot az
adóévben megszerzett összes őstermel ői tevékenységbő l származó bevétel és adóalapot növel ő tétel alapján
kell megállapítani. (5) A (2) bekezdés alkalmazásában
a) az adóalap-kiegészítés összege az adóel őleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem – kivéve, ha
az adóterhet nem visel ő járandóság – után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetér ől szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék
általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi
hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhel ő egészségügyi
hozzájárulás mértékével megállapított összeg;
b) ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi
hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), az
adóel őleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből a bekezdés rendelkezése szerint
megállapított rész 78 százaléka min ősül.
Az adóel őleg-nyilatkozat
48. § (1) Az adóel őleg-megállapításra kötelezett kifizet ő a bevételt terhel ő adóel őleget a magánszemély
által írásban adott nyilatkozat (adóel őleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot
felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megel őző en rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat
adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonási g (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat
tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.
(2) Az adóel őleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esett ől függ ően nyilatkozik
a) a bevétel adóel őleg-alapjának megállapításához levonandó költségr ől,
b) az adóel őleg-megállapítás módjáról,
c) a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem visel ő járandóságainak adóévi várható
összegér ől,
d) bér esetén az adójóváírás figyelembevételér ől,
e) a családi kedvezmény érvényesítésérő l és megosztásáról,
f) az állami végkielégítés megosztásának mell őzésér ől,
g) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az err ől szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezd ő
napjának hónapjától ezen állapot fennállásának id őtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról
ugyanazon kifizet őnek elegend ő egyszer nyilatkozni.
(3) A magánszemély adójóváírás, családi kedvezmén y érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra
vonatkozó nyilatkozatot rendszeres bevételeinek kifizet ője számára adhat. Ha a családi kedvezményre több
magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot
– a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. A jogosultak e nyilatkozatban
meghatározhatják, hogy az őket jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az
adóel őleget megállapító munkáltató milyen megosztásban vegye figyelembe. A családi kedvezményre
vonatkozó nyilatkozat legalább a következ ő adatokat tartalmazza:
a) minden jogosult nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait);
b) minden eltartott nevét és adóazono sító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat
(ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;
c) minden jogosult adóel őleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint
a nyilatkozatban foglaltak tudomásul vételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre
vonatkozó kijelentést. (4) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhel ő adóel őleg megállapításához
tett nyilatkozatában a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség
meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban
elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát;

b) olyan adóel őleg-levonást kért (ideértve, ha az adóterhet nem visel ő járandóságairól az adóel őleget
megállapító munkáltatónak nem nyilatkozott), vagy oly módon fizette az adóel őleget, aminek
következtében utóbb – neki felróható okból (ideértve az a) pontban említett esetet is) – befizetési különbözet
mutatkozik, annak 12 százalékát
a magánszemély bírságként az adóévre vonatkozó bevallásában feltünteti, és a bírságot megfizeti. Nem kell
e rendelkezést alkalmazni, ha az a) pont szerinti különbözet az adóel őleg megállapításánál figyelembe vett
költség összegének 5 százalékát, a b) pont szerinti különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.
(5) Az adóel őleg-levonásra kötelezett kifizet ő a kifizetést megel őző en tájékoztatja a magánszemélyt az
adóel őleg-nyilatkozat lehet őségér ől és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeir ől.
A fizetend ő adóel őleg
49. § (1) Az adóel őleg a 47. § szerint megállapított adóel őleg-alap összege alapján az adó mértékére
vonatkozó rendelkezés szerinti legmag asabb adókulccsal számított összeg, kivéve, ha a (2)-(16) bekezdés
rendelkezését kell/lehet alkalmazni.
(2) Ha a magánszemély az adóel őleg-megállapításra kötelezett kifizet őnek a kifizetést megel őző en
nyilatkozik, hogy az adóévi összevont adóalapja várhatóan nem éri el az adó mértékére vonatkozó
rendelkezés szerinti alsó a dókulcs sávhatárát, a kifizet ő az adóévben az alsó adókulcs alkalmazásával
állapítja meg az adóel őleget mindaddig, amíg a magánszemély e nyilatkozatát vissza nem vonja, de
utolsóként legfeljebb addig, amíg az általa megállapított adóévi adóel őleg-alapok együttvéve meg nem
haladják az említett sávhatárt.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit ől eltér ően adóel őleget megállapító munkáltatónak és a
magánszemélynek a köztük fennálló jogvis zonyra tekintettel keletkezett adóelőleg-alap(ok) adóel őlegének
megállapítására a (4)-(9) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia.
(4) Adóterhet nem visel ő járandóságnak (ideértve különösen a nyugdíjat) az adóévben más kifizet ő által
történt els ő kifizetését követ ően a magánszemély haladéktalan ul nyilatkozatot ad az adóelőleget
megállapító munkáltatónak, hogy a kifizetés (juttatás) id őpontja szerint milyen összegben van, illetve
várható az adóév során nem tő le származó ilyen rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. A nyilatkozatot
az adóel őleget megállapító munkáltató a t őle származó adóel őleg-alapok még nem számfejtett
adóel őlegének megállapításánál figyelembe veszi az adóévben mindaddig, amíg azt a magánszemély nem
módosítja, vagy vissza nem vonja. (5) Rendszeres bevétel esetén az adóel őleg megállapításához az adott havi rendszeres bevétel alapján
meghatározott adóel őleg-alap tizenkétszeresére (a várható adóel őleg-alapra) ki kell számítani az adó
mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható számított adó egy tizenketted részét. A (4) bekezdésben
említett nyilatkozat szerinti összeget figyelembe vé ve, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem
visel ő járandósága is az adóel őleget megállapító munkáltatótól származik,
a) a várható adóel őleg-alaphoz hozzá kell adni az adóterhet nem visel ő járandóság(ok) éves várható
összegét is, és ezek együttes összege alapján kell az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti várható
számított adót kiszámítani; b) az a) pont szerinti várható számított adóból le kell vonni az adott havi adóterhet nem visel ő
járandóság(ok) tizenkétszeres össz ege alapján az adó mértékére vonat kozó rendelkezés szerint kiszámított
összeget, és c) a b) pont szerinti különbséget kell elosztani tizenkett ővel.
(6) Ha a rendszeres bevétel kifizetése (juttatása)
a) egy hónapon belül több részletben történik, a havi tényleges bevétel megállapítása után kell a (4)-(5)
bekezdés rendelkezései szerint eljárni, azonban a hókö zi kifizetés (juttatás) során az ezen kifizetéssel
(juttatással) arányos adóel őlegnek megfelel ő összeg a hóvégi elszámolásig visszatartható;
b) több hónapra egyszerre történik, úgy kell eljárni, mintha a bevételt a magánszemély havonként
szerezte volna meg, azzal, hogy ug yanezt kell alkalmazni akkor is, ha az adóéven belül visszamen őleg több
hónapra kap a magánszemély a rendszeres bevételre vonatkozó emelést.
(7) Rendszeres bevételnek min ősül a magánszemélyt az adóel őleget megállapító munkáltatóval fennálló
jogviszonyára tekintettel vagy azzal össz efüggésben a kifizetés (juttatás) időpontjában hatályos jogszabály
vagy szerz ődés alapján havonta megillet ő kifizetés, juttatás.
(8) Nem rendszeres (rendszeresnek nem min ősül ő) bevétel (pl. a tizenharmadik havi illetmény, a nem
havonta elszámolt jutalom, prémiu m, a szabadságmegváltás) esetén

a) a megel őző egész havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóel őleg-alap tizenkétszereséhez
hozzá kell adni aa) a (4) bekezdésben említett nyilatkozat alapján, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem
visel ő járandósága is az adóel őleget megállapító munkáltatótól származik, az adóterhet nem visel ő
járandóság(ok) várható összegét, ab) a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóel őleg-alapot,
és ezen összegre ki kell számítani az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható számított adót,
és b) az a) pont szerinti várható számított adóból le kell vonni a megel őző egész havi rendszeres bevétel
adóel őleg-alapjának tizenkétszeresér e és az adóterhet nem visel ő járandóság(ok) várható összegére
együttvéve az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint számított összeget.
(9) Az (5)-(8) bekezdés rendelkezéseit ől eltér ően, a számítást az adott kifizetés (juttatás) adóel őleg-
alapjára az adó mértékére vonat kozó rendelkezés szerinti első adókulccsal kell elvégezni, ha
a) a várható adóel őleg-alap az adóterhet nem visel ő járandóság(ok) várható összegével és az adott
adóel őleg-alappal együtt nem éri el az adó mért ékére vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulcs
sávhatárát; b) a törvényben meghatározott mérték ű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés megosztásának
szabályát kell alkalmazni, mert a magánszemély a kifizetést megel őző en nem tett írásban nyilatkozatot a
megosztás mell őzésér ől.
(10) Az adóel őleg-levonásra kötelezett kifizet ő (ideértve az adóel őleget megállapító munkáltatót is) az
állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóel őleget, ha ez által az adóévi adó
megállapításánál jelentkez ő adókülönbözet mérsékelhet ő. Nem kell bejelentést tenni olyan módszer
választása esetén, amelyet a számítástechnikai program kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett.
(11) A társadalombiztosítási igazgatási szerv által kifi zetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást és a
tartalékos katonai szolgálatot teljesít ő magánszemélyt e jogviszonyára tekintettel megillet ő illetményt
terhel ő adóel őleg megállapítása érdekében a kifizet ő az adóel őleg-alapot elosztja annyival, ahány napra a
kifizetés vonatkozik, és e hányados t megszorozza 365-tel. Ha ez a szorzat nem éri el az adó mértékére
vonatkozó rendelkezés szerinti els ő adókulcs sávhatárát, az adóel őleg-alapjára az adó mértékére vonatkozó
rendelkezés szerinti els ő adókulccsal számított összeget állapít meg, ha meghaladja, akkor
a) a szorzatra kiszámítja az adó mértékére vonat kozó rendelkezés szerinti várható számított adót,
amelyet eloszt 365-tel, és b) az a) pont szerinti hányadost megszorozza annyival, ahány napra a kifizetés vonatkozik.
(12) A bevételt terhel ő adóel őleg a (4)-(10) bekezdés rendelk ezései szerint kiszámított összeg –
legfeljebb annak mértékéig – rendszeres bevé tel esetén csökkentve a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata
alapján a) a havi adójóváírással, amely – figyelemmel az adój óváírásra irányadó rendelkezésekre is – az adott
havi bér adóel őleg-alapjának 17 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15 100 forint azzal,
hogy az adóel őleg megállapításánál a havi adójóváírás nem érvényesíthet ő, ha a bér kifizet ője által az
adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóel őleg-alapok összege – az adott
kifizetést (juttatást) is figyelembe véve – meghaladja a 3 millió 188 ezer forintot;
b) a családi kedvezményre jogosult magánszemélyt az adott jogosultsági hónapra megillet ő családi
kedvezménnyel; c) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az err ől szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezd ő
napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezménnyel.
(13) A (3)-(12) bekezdés rendelkezései helyett a magánszemély az adóel őleg-nyilatkozatban a várható
adóalapjának/adóterhet nem visel ő járandóságainak közlése helyett kérheti az adóel őlegnek az adó
mértékére vonatkozó rendelkezés szer inti legmagasabb adókulccsal történő megállapítását.
(14) A magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem
min ősül ő kifizetést terhel ő adóel őleg egyenl ő az adóel őleg-alap és az adó mértékére vonatkozó rendelkezés
szerinti legalacsonyabb adókulcs felének szorzatával. (15) Az adóel őleg-fizetésre kötelezett magánszemély az adóév elejét ől összesíti az adóévben ily módon
megszerzett bevételek alapján vagy egyébként megállapított adóel őleg-alapokat. Az adóel őleg az
adóel őleg-alapok így meghatározott összegére megállap ított, az adó mértékére vonatkozó rendelkezés
szerinti várható számított adó, csökkentve
a) a családi kedvezményre jogosult magánszemélyt az adott jogosultsági hónapra megillet ő családi
kedvezménnyel;

b) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az err ől szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezd ő
napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezménnyel;
c) az adóévben korábban már megállapított adóel őleg(ek) összegével.
(16) Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében
az adóel őleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre
egyébként irányadó rende lkezések szerint – így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült
vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivéte t is ideértve), az értékcsökkenési leírás id őarányos részét és az
egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elha tárolt veszteséget figyelembe véve – meghatározott
vállalkozói adóalap. A bevételt terhel ő adóel őleg az így meghatározott adóel őleg-alap után számított
vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja a) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni válla lkozó által az adóévre már megállapított adóel őleg(ek),
valamint
b) az egyéni vállalkozót – az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján – a negyedév végéig
megillet ő kisvállalkozások adókedvezménye
összegét azzal, hogy – ha az egyéni vállalkozó a b) pont rendelkezését nem alkalmazza – a vállalkozói
személyi jövedelemadó-el őleget az adóel őleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10
százalékkal fizetheti meg.
HARMADIK RÉSZ
EGYES KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK
X. Fejezet
A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ
ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS

Az egyéni vállalkozó adózása
49/A. § (1) Az egyéni vállalkozó a 49/B. § rendelkezései szerint megállapított vállalkozói adóalapja után
vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után az e törvény szerint el őírt adót fizet (a
továbbiakban: vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó), vagy az e törvényben
és az adózás rendjér ől szóló törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást választhat.
(2) Egyéni cég alapítása esetén, tevékenysége megsz űnésére tekintettel az egyéni vállalkozó a
cégbejegyz ő határozat joger őre emelkedésének napját megel őző napra vonatkozóan
a) leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a követelésekr ől, nettó
értéken a tárgyi eszközökr ől, nem anyagi javakról – megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli
hozzájárulásként kerülő ket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzít;
b) – a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve – megállapítja az adókötelezettségét.
(3) Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történ ő megsz űnése esetén
a) a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezm ényre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó
szabályok szempontjából, az el őírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett – az egyéni vállalkozó
döntése szerint -,
b) az egyéni cég tulajdonáb a adott eszköz esetében érvényesíte tt kisvállalkozói kedvezményre, a
kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok szempontjából
nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megsz űntnek tekinteni.
(4) Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történ ő megsz űnése esetén a
vállalkozói bevételek és költségek megsz űnéssel összefügg ő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég
tulajdonába adott eszköz aa) alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek,

ab) értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig mé g el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi
javak nyilvántartása szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek
min ősül;
b) a megsz űnés adóévér ől szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás
megsz űnését követ ően a megsz űnés adóévérő l szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába
nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megsz űnés adóévében megszerzett
vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie. (5) A magánszemély az adóévr ől szóló adóbevallásában
a) a (2)-(4) bekezdés szerint megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelel ő vállalkozói személyi
jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adó-kötelezettségét bevallja
vagy választhatja, hogy b) a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseinek és a megsz űnés szabályainak figyelmen kívül hagyásával is
megállapítja a jövedelmét, valamint az annak megfelel ő adókötelezettséget, és
c) az a) pont szerinti adókötelezettségnek a b) pont szerinti adókötelezettséget meghaladó részét – ha az a
10 ezer forintot meghaladja – három egyenl ő részletben,
ca) az első t a b) pont szerinti adókötelezettséggel együtt az adóévi,
cb) a további két részletet a következő két adóévi
kötelezettségként vallja be,
a megsz űnés adóévér ől szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és az adót e bevallás, illetve a
kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határid őig fizeti
meg. (6) A (2)-(5) bekezdésben foglaltak értelemszer űen irányadóak akkor is, ha az egyéni vállalkozó a
tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyz ői iroda, végrehajtói iroda tagj aként folytatja azzal, hogy a
rendelkezéseket a tagi jogv iszony keletkezését megelő ző napra vonatkozóan kell alkalmazni.
(7) Nem kell a tevékenység megsz űnésére irányadó rendelkezéseket al kalmazni, ha az egyéni vállalkozó
e tevékenységét cselekv őképességének elvesztését követ ően a nevében és javára törvényes képvisel ője
folytatja. Ha az egyéni vállalkozó e tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytatja, akkor – az
egyéni vállalkozó tevékenységét folyamatosnak tekintve – úgy kell eljárni, hogy az adóévben az elhunyt
egyéni vállalkozó által megszerzett vállalkozói bevétel, elszámolt vállalkozói költség, igénybe vett
kedvezmény, elhatárolt veszteség kizárólag az özvegyet, az örököst illeti, feltéve, hogy az özvegy, illetve
az örökös a tevékenység folytatásának szándékát 90 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. Az
elhunyt egyéni vállalkozó által az adóévben költségként elszámolt vállalkozói kivétet azonban ilyenkor is
kizárólag az elhunyt által megszerzett önálló tevékenységb ől származó jövedelemnek kell tekinteni, de
annak összegét – e törvény rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazásával – az özvegy, illetve az örökös
figyelembe veszi a vállalkozói adóalap és vállalkozói osztalékalap, valamint az e jövedelmeket terhel ő adó
összegének megállapításánál. (8) A (7) bekezdés rendelkezését ől eltér ően, ha az özvegy vagy az örökös egyébként már egyéni
vállalkozó, és az elhunyt t őle eltér ő adózási mód szerint adózott, az el őbbi – amennyiben a törvényi
feltételeknek megfelel – a (7) bekezdésben említett határid őn belül választhat, hogy melyik módszer szerint
folytatja az egyesített tevékenységet. Ebben az esetben a nem választott adózási móddal folytatott
tevékenységre az egyéni vállalkozó az elhalálozás napj ára vonatkozóan e törvény rendelkezései szerint, de
a tevékenység megszüntetésére irányadó el őírások figyelmen kívül hagyásával megállapítja a vállalkozói
adóalapot, a vállalkozói osztalékalapot, a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap
utáni adót, vagy az átalányadó alapját, annak adóját és azokat az adóévre vonatkozó adóbevallásban
bevallja, az adót a bevallásra nyitva álló határid őig megfizeti. Az egyesített tevékenységre értelemszer űen
irányadóak az alkalmazott adózási módr ól a választott adózási módra történő áttérés esetére és az adózási
mód alkalmazási feltételeire vonatkozó rendelkezések. (9) Az egyéni vállalkozói tevékenység (7)- (8) bekezdés szerinti folytatását a cselekvőképességét
elvesztett, illetve elhunyt magánszemély kifizet ői, munkáltatói min őségében keletkezett
adókötelezettségének teljesítésére is érteni kell.
A vállalkozói személyi jövedelemadó
49/B. § (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéb ől
származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú mellé klet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét

a vállalkozói bevételből – legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is
– a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a
vállalkozói bevétel elérése érdekébe n felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint
számolható el. (2) Többféle vállalkozói tevékenység esetén azo k bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói
bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében fe lmerült, e törvényben elismert összes költséget is
együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozói jogállás megsz űnését (ide nem értve az egyéni cég
alapítása miatti megsz űnést) követ ően a megsz űnés adóévér ől szóló adóbevallás benyújtásáig
a) az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megsz űnés adóévében
megszerzett vállalkozói bevételnek, b) az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefügg ő igazoltan felmerült kiadás a megsz űnés adóévében
elszámolható vállalkozói költségnek
min ősül, amelyet a magánszemély a megsz űnés adóévér ől szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A
megsz űnés adóévér ől szóló adóbevallás benyújtását követ ően az el őző ekben nem említett befolyó
bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységb ől származó jövedelem megállapítására
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Jogszabály vagy államközi megállapodás alap ján a tevékenységhez nyújtott vissza nem térítend ő
támogatás elszámolására és nyilvántartására az önálló tevékenységet folytató magánszemélyre vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni. (4) Az átalányadózást követ ően a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra áttér ő egyéni vállalkozónál az
áttérés adóévében a vállalkozói bevétel része az az összeg, amelyet az átalányadózás megkezdésekor a
meglév ő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalk ozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó
szabályok szerint megállapított.
(5) Vállalkozói bevételnek min ősül – figyelemmel a (19) bekezdés rendelkezésére – az egyéni vállalkozó
által foglalkoztatottak adóévet megel őző adóévi átlagos állományi létszámának az adóévben
foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát meghaladó érték és a megel őző adóév els ő napján érvényes
havi minimálbér évesített összegének szorzataként me ghatározott összeg 1,2-szerese, de legfeljebb a
korábban érvényesített összes fogl alkoztatási kedvezmény összegének 1,2-szerese, azzal, hogy
a) a bevételnek min ősül ő összeget csökkenti a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának
csökkentését megel őző negyedik adóévben vagy azt megel őző en foglalkoztatási kedvezmény címén
érvényesített összeg; b) szülési szabadság, gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, betegség miatti keres őképtelenség,
katonai szolgálat teljesítése, büntetés-végrehajtás vagy a foglalkoztatott halála esetén az esemény
bekövetkezésének évében és az azt követ ő évben az el őző ek szerint kiszámított összeg nem min ősül
bevételnek, ha az nem haladja meg az adóév els ő napján érvényes havi minimálbér összegét;
c) – ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megsz űnt (ide nem értve, ha annak
oka cselekv őképességének elvesztése vagy a halála) – a foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített
összeg 1,2-szeresének azon része, amelyet – az a)-b) pontban említettek kivételével – az átlagos állományi
létszámcsökkenés miatt bevételként még nem vett figyelembe. (6) A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel – legfeljebb
annak mértékéig – csökkenthet ő:
a) a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképesség ű alkalmazott foglalkoztatása esetén
személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap els ő napján érvényes havi
minimálbérrel, a szakképz ő iskolai tanulóval kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerz ődés
alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24
százalékával, ha a szakképz ő iskolával kötött együttm űködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati
képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;
b) a sikeres szakmai vizsgát tett, az a) pontban említett – folyamatosan to vábbfoglalkoztatott – szakképző
iskolai tanuló, valamint a korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követ ő 6 hónapon belül
alkalmazott szabadságvesztésb ől szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy
után, alkalmazottkénti foglalkozta tása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett
társadalombiztosítási járulék összegével; az egyéni vállalkozó a korábban munkanélküli személy esetében
akkor járhat el az e pontban foglalt rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli személy alkalmazása
óta, illet őleg azt megel őző hat hónapon belül, azonos munkakörb en foglalkoztatott más alkalmazott
munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli személy az
alkalmazását megel őző hat hónapon belül vele nem állt munkaviszonyban;

c) az egyéni vállalkozó saját tevékenységi körében vég zett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti
fejlesztés folytatása érdekében felm erült kiadásból – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvény szerinti belföldi illet őség ű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyét ől vagy más
egyéni vállalkozótól közvetve vagy közvetlenül igényb e vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás
ellenértéke alapján felmerült kiadást – az adóévben költségként elszámolt összeggel, vagy – az egyéni
vállalkozó választása szerint, ha a kiadást az adóévb en beruházási költségként számolta el – a kísérleti
fejlesztésre fordított – alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költség-
nyilvántartásában rögzített – beruh ázási költség alapján állományba vett nem anyagi jószágra az adóévben
elszámolt értékcsökkenési leírás összegével, bármely esetben, feltéve, hogy
ca) a szolgáltatást nyújtó nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illet őség ű adózótól, külföldi
vállalkozó belföldi telephelyét ől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni
vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette,
cb) az elszámolás nem támogatásból származó bevétellel szemben történt;
a fels őoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen
alapított kutatóintézet , kutatóhely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági
Térségr ől szóló megállapodásban részes államnak a megfelel ő szervezetét is) és az egyéni vállalkozó által
írásban kötött szerz ődés alapján az egyéni vállalkozó tevékenységi körében közösen végzett alapkutatás,
alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejles ztés esetén az egyéni vállalkozó az el őző rendelkezés
alkalmazásakor az ott meghatározott össz eg háromszorosát veheti (de legfeljebb 50 millió forintot vehet)
figyelembe, amelynek a (9)-(10) be kezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis)
támogatásnak min ősül;
d) a 250 f őnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de
legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében megha tározott összeggel (kisvállalkozói kedvezmény); az
egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a (9)-(10) bekezdésben
meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatá sokra irányadó rendelkezések alkalmazásában, ha a
beruházás els ődleges mez őgazdasági termelést szolgál, az EK-szerz ődés 87. és 88. cikkének a
mez őgazdasági termékek el őállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra történ ő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehet ő igénybe,
minden más esetben az egyéni vállalkozó választása szerint da) az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak, vagy
db) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak
min ősül;
e)
f) az adóbevallásban tájékoztató adatként feltüntetett, fejlesztési célra – a (16) bekezdés alapján történ ő
elszámolási kötelezettség mellett, a bevallás benyújtásának évét kezd ő évnek tekintve nyilvántartásba vett –
legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéb ől az adóévben elszámolt vállalkozói
költségek összegét meghaladó rész 50 százaléka, de legfeljebb adóévenként 500 millió forint (fejlesztési
tartalék);
g) az adóév els ő napján, illet őleg a tevékenysége megkezdésének napján 5 f őnél kevesebb alkalmazottat
foglalkoztató egyéni vállalkozónál a (19) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve az adóévben
foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az el őző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi
létszámát meghaladó érték (tevékenységét megkezd ő vállalkozó esetében az adóévi átlagos állományi
létszám) és az adóév els ő napján (a tevékenységét megkezd ő egyéni vállalkozó esetében a tevékenység
megkezdésének napján) érvényes havi minimálbér évesített összegének szorzataként meghatározott
összeggel (foglalkoztatási kedvezmény), feltéve, hogy az adózónak az adóév végén nincs az állami vagy az
önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása; az e rendelk ezés szerint érvényesített csökkentés
(9)-(10) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minő sül;
h)
(7) Az egyéni vállalkozó elhatáro lhatja a (6) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel csökkentett
vállalkozói bevételt meghaladó vállalkozói költséget (a továbbiakban: elhatárolt veszteség). Az elhatárolt
veszteség – figyelemmel az (1) bekezdés rendelkezésére is – a következ ők szerint számolható el:
a) Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely kés őbbi adóév (de legkés őbb az egyéni
vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellen őrzés,

adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben – döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja. Az
egyéni vállalkozó tevékenységének id őszaka alatt elhatárolt veszteséget özvegye vagy örököse az egyéni
vállalkozóra irányadó rendelkezések szerint számolha tja el, ha az elhunyt magánszemély tevékenységét
folytatja, feltéve, hogy a tevékenység folytatásána k szándékát három hónapon belül bejelentette az
adóhatóságnak. b)
c) Az adóév elhatárolt veszteségét a más adóév(ek)r ől áthozott elhatárolt veszteség figyelembevétele
nélkül kell megállapítani. Az elhatárolt veszteségek elszámolásánál a keletkezésük sorrendjét kell követni.
d) E bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű
joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. e) A mez őgazdasági tevékenységet végz ő egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét – az a)
pontban foglaltaktól függetlenül – az adóévet megel őző két évre visszamen őlegesen is rendezheti
adóbevallásának önellen őrzésével oly módon, hogy a megel őző két év egyikében vagy mindkett őben
megszerzett, mez őgazdasági tevékenységb ől származó jövedelmét (ideértve az önellen őrzés során feltárt
jövedelmet is) csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt
veszteség összegével. Ha ezzel ne m él, vagy ha veszteségének csak egy részét rendezi a megel őző két év
terhére, a fennmaradó részre az a)-d) pont rendelkezései alkalmazhatók.
f) Ha az egyéni vállalkozónak mez őgazdasági tevékenységbő l származó jövedelmén kívül más
tevékenységéb ől is van egyéni vállalkozói jövedelme, a kkor az összes egyéni vállalkozói jövedelméb ől
csak a mez őgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatja az e) pont rendelkezéseit.
A mez őgazdasági tevékenység arányát az ebb ől származó vállalkozói bevételnek az összes vállalkozói
bevétellel való elosztásával kell megállapítani. g) E bekezdés alkalmazásában mező gazdasági tevékenység a 6. számú mellékletben felsorolt
tevékenység, továbbá más növénytermesztés akkor, ha ezeket a tevékenységeket egyéni vállalkozóként
végzi a magánszemély. h) A 2003. december 31-éig keletkezett, a vállalkoz ói jövedelemmel szemben még nem érvényesített
elhatárolt veszteség a keletkezése id őpontjában érvényes feltételek szerint számolható el.
i) Az e)-h) pont rendelkezéseit az egyéni vállalkozó döntése szerint az adóellen őrzés során is figyelembe
kell venni.
(8) A vállalkozói adóalap
a) az (1)-(7) bekezdés szerint megá llapított jövedelem, azzal, hogy
b) ha az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megálla pított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet
szerint elszámolt költséget nem hala dja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-
(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint
ba) adóbevallásában az adózás rendjér ől szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot
tesz, vagy bb) a (23) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói
adóalapnak. Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelk ezik telephellyel (állandó bázissal), akkor az a) pont és a bb)
alpont szerinti vállalkozói adóalapot – figyelemmel a (15) bekezdés rendelkezésére – úgy módosítja, hogy
az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudha tó vállalkozói adóalapot, ha nemzetközi szerződés így
rendelkezik. (9) A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) beke zdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói
adóalap – ha nemzetközi szerz ődés rendelkezésébő l következik, a módosított vállalkozói adóalap – 500
millió forintot meg nem haladó összege után 10 s zázalék, az e feletti összegre 19 százalék. Ezt az adót
legfeljebb annak összegéig csökkenti
a) nemzetközi szerz ődés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói
adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizete tt adó 90 százaléka, de legfeljebb erre az adóalapra
az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó; az átlagos vállalkozói személyi
jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása nélkül, a b) pontban foglaltak figyelembevételével
megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó osztva a vállalkozói adóalappal; e hányadost két tizedesre
kerekítve kell meghatározni; nem vehet ő figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely
törvény, nemzetközi szerz ődés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után
fizetett adó összegéb ől a magánszemély részére visszajár;
b) továbbá – azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása
nélkül megállapított vállalkozói személyi jövede lemadó 70 százalékánál – a 13. számú melléklet

rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a
vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az ugyanazo n beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény –
ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is – esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet
érvényesíthet; a kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások
adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető.
(10) A (9) bekezdés rendelkezésének alkalm azása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények
alapján a csekély összeg ű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes
kedvezmény értékéb ől az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19
százalék adómértékkel kell kiszámítani.
(11) Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követ ő negyedik adóév utolsó
napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik (kivéve, ha annak oka a
hibás teljesítés miatt a jótállási id őn belüli visszaadás), az ott meghatározott összeg kétszeresének a
kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs
szerinti százalékát adóként kell megfizetni. (12) A kisvállalkozói kedvezmény nem lehet több a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget
meghaladó részénél. A kisvállalkozói kedvezmény legfeljebb a vállalkozási tevékenységet közvetlenül
szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üz emi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak
adóévi együttes beruházási költsége (ide értve az ilyen eszköz beszerzésére, előállítására fordított, az
adóévben költségként elszámolt kiadást is), továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló
ingatlan adóévben felmerült, az értékcsökkenési leírás alapját növel ő kiadásként elszámolt felújítási
költsége. E rendelkezés alkalmazásakor a tárgyi eszköz ök közül az ingatlan, valamint a leírási kulcsok
jegyzéke és alkalmazásuk szabályai szerinti gép, berendezés, felszerelés, járm ű, míg a nem anyagi javak
közül a szellemi termék vehet ő figyelembe. E rendelkezés alkalmazásakor a hibás teljesítés miatt a jótállási
id őn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék – ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi
termékre az egyéni vállalkozó a kisvállalkozási kedvezményt érvényesítette -, valamint az üzemkörön
kívüli ingatlan és az ültetvény alapján beruházási költség nem vehet ő figyelembe.
(13) A kisvállalkozói kedvezmén yre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a (12) bekezdésben
említett a) üzemkörön kívüli ingatlannak min ősül az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási
tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek min ősül különösen az üzemen belüli lakóépület,
valamint az els ődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;
b) a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek min ősül a
korábban még használatba nem vett személygépkocsi is, 1. feltéve, hogy a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítése esetén az egyéni vállalkozó az adott
személygépkocsi után az érvényesítést követ ő négy adóévben – legfeljebb azonban a (14) bekezdés a), d) és
e) pontjában szabályozott esetek bármelyikének bekövetkeztéig -, cégautó adót fizet,
2. ha a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
tevékenységének tárgyát, illetve eszközét képezi, azt más célra részben sem használja, és ezt üzleti
nyilvántartásai egyértelm űen alátámasztják.
(14) A (11) bekezdés rendelkezését a tárgyi eszköz, a szellemi termék beruházási költségéb ől (ideértve
az értékcsökkenési leírás alapját növel ő kiadást, valamint az eszköz beszerzésére, el őállítására fordított, a
kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében költségként elszámolt kiadást is) a kisvállalkozói
kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következ ők szerint:
a) ha az eszköz üzembe helyezése, használatbavétele nem történt meg (kivéve, ha az elháríthatatlan
küls ő ok miatti megrongálódás miatt maradt el), a kisvállalkozói kedvezményb ől az eszközhöz kapcsolódó
részt a kedvezmény érvényesítését követ ő negyedik adóévre vonatkozó,
b) ha az eszköz az üzembe helyezéskor, használatb avételkor nem felelt meg a (12) bekezdés
rendelkezéseiben foglalt feltételeknek, a kisvállalkozói kedvezményb ől az eszközhöz kapcsolódó részt az
üzembe helyezés, használatbavétel évére vonatkozó,
c) ha az üzembe helyezett, használatba vett eszközt az egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem
említett eszközként használja (átsorolja), a kisvállalkozói kedvezményb ől az eszközhöz kapcsolódó részt –
kivéve, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan küls ő ok miatti megrongálódás következménye – az átsorolás
évére vonatkozó, d) ha az eszközt az egyéni vállalkozó – akár üzembe helyezése, használatbavétele el őtt, akár utána –
elidegenítette (ideértve a természet beni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli
átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, rész letfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a

szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsul ása miatti visszaadását), a kisvállalkozói
kedvezményb ől az eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó,
e) ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megsz űnt (ide nem értve, ha annak
oka cselekv őképességének elvesztése vagy a halála), a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illet őleg – az a)-
d) pont rendelkezéseit is figyelembe véve – a fennmaradó részt a jogállás megsz űnésének napjára el őírt
adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában említett
személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését nem kell alkalmazni.
(15) Ha az adóévi vállalkozói bevétel valamely része külföldi telephelynek tudható be, akkor – ha
nemzetközi szerző désből vagy viszonosságból más nem következik – a külföldi telephelynek betudható
vállalkozói adóalapot ezen bevételb ől
a) a telephely bevételének megszerzése érdekében bárh ol felmerült költségek levonásával és/vagy a (2)-
(7) bekezdésben említett bárhol felmerült, növel ő, csökkent ő tételek figyelembevételével,
b) a más telephely(ek)nek betudható bevételrész(ek) megszerzése érdekében is (bárhol) felmerült
költségeknek (ideértve a vállalkozói kivétet is) és/vagy a (2)-(7) bekezdésben említett bárhol felmerült
növel ő, csökkent ő tételek külföldi telephelynek betudható bevétellel arányos része levonásával, illet őleg
figyelembevételével kell megállapítani. (16) A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethet ő ki a nyilvántartásból, ha
és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilv ántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során
általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy el őállítása érdekében –
alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített –
beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22)
bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítja a) a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a nyilván tartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései
szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint b) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után 25
százalékos mértékkel a vállalkozói osztalékalap utáni adót, továbbá
az a)-b) pontban említett adókat késedelmi pó tlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti.
Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követ ő harmadik adóév végéig
nyilvántartásban maradt része után az a)-b) pont szerinti adókat a negyedik adóév els ő hónapja utolsó
napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlé kkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot a
nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékozt ató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása
esedékességének napját követ ő naptól a nem beruházási célra történ ő kivezetés napjáig, illetve a
nyilvántartásba vétel évét követ ő negyedik adóév els ő napjáig kell felszámítani és az említett napot követ ő
els ő adóbevallásban kell bevallani. Az el őző rendelkezéseket kell értelemszer űen alkalmazni akkor is, ha a
magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett id őszak alatt bármely okból megsz űnt (ide nem
értve, ha annak oka cselekv őképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat
a jogállás megsz űnésének napját követ ő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a
fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapíth ató(ak) legyen(ek) a kivezetett
összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjá ul szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i),
illetve a kivezetés(ek) miatt fizetend ő adó és késedelmi pótlék összege.
(17) A kisvállalkozói kedvezmény és a kis- és középvállalkozások adókedvezménye szempontjából a
foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetét ől annak megsz űnéséig
eltelt naptári napok összegzésével, majd ezen összeg 365-tel történő elosztásával, tört hányados esetén
lefelé kerekítve kell meghatározni. (18) Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenl ő a (8) bekezdés a) pontjában említett (1)-(7)
bekezdés szerint – a bekezdés további rendelkezése alapján a külföldi telephelynek betudható rész nélkül –
megállapított vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói kedvezmény együttes összegével, csökkentve a) a (9)-(11) bekezdés rendelkezés ei szerint megállapított adóval,
b) nemzetközi szerz ődés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói
adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adóval, azzal, hogy nem vehet ő figyelembe
külföldön megfizetett adóként az az ös szeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése,
viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéb ől a magánszemély részére
visszajár. (19) Az (5)-(6) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában
a) az adóévi átlagos állományi létszámot a munka vállalók által az adóévben munkaviszonyban töltött
naptári napok összegével, majd ezen összegnek az adóév napjainak (a tevékenységet megkezd ő, illet őleg

megszüntető egyéni vállalkozó esetében az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak számával
történ ő elosztásával két tizedesre kerekítve kell megha tározni azzal, hogy a számításnál figyelmen kívül
kell hagyni
aa) azt a munkavállalót, aki az egyéni vállalkozónál történ ő alkalmazását megel őző en az egyéni
vállalkozóval a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak min ősül ő
más személynél munkaviszonyban, munkaviszony jelleg ű jogviszonyban, továbbá személyesen
közrem űköd ő tagsági jogviszonyban végzett munkát,
ab) a szülési szabadság, a gyermekgondozási ellátás miatti szabadság, a betegség miatti 30 napon túli
keres őképtelenség, a büntetés-végrehajtás naptári napjainak számát;
b) a havi minimálbér évesített összege:
ba) a havi minimálbér tizenkétszerese,
bb) a tevékenységét megkezd ő, illet őleg megszüntet ő egyéni vállalkozó esetében a ba) szerinti összeg
365-öd része és az adóévben fennálló tevékenység naptári napjainak szorzata. (20) Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására
a) a tevékenység megkezdése (újrakezdése) évében és az azt követ ő évben, ha az azt megel őző 36
hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha
ebben az id őszakban nem volt bevétele) vagy
b) ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megel őző adóévben elemi kár sújtotta.
(21)-(22)
(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nye reség-)minimum az eladásra beszerzett áruk és az
eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százaléka. (24) A (20) bekezdés b) pontjában említett kár az elemi csapás okozta olyan elemi kár (több ilyen kár
esetén azok együttes összege), amely a bekövetkezése évét megel őző adóévi vállalkozói bevételnek (a
tevékenységét az elemi kár bekövetkezését megel őző adóévben kezd ő egyéni vállalkozó esetében a kezd ő
év egy napjára es ő átlagos napi bevétel 365 napra számított összegének) legalább a 15 százaléka. Ennek
megállapítása – ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik t őle független szervezet által kiadott okmánnyal –
az elemi kár (károk) tényét és mértékét tartalmazó, általa kiállított olyan jegyz őkönyv(ek) alapján történhet,
amelye(ke)t a káreseményt követ ő 15 napon belül megküldött az illetékes állami adóhatóság részére. A
határid ő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthet ő el ő.
(25)
A vállalkozói osztalékalap
49/C. § (1) A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemb ől a (2)-(6) bekezdés
rendelkezése szerint – figyelemmel az átmene ti rendelkezésekre is – kell megállapítani.
(2) Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:
a) a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruh ázása esetén – kivéve, ha azt az egyéni vállalkozó
természetbeni juttatásként nyújtja -, az említe tt tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni
vállalkozói jövedelem csökkentésének évét ől számítva a (6) bekezdés a) pontjában említett összegnek
aa) a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100 százaléka,
ab) a tárgyi eszköz egy éven túli, de két év en belüli átruházásakor a 66 százaléka,
ac) a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33 százaléka,
ad) a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla;
b) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az aa)-ad) pont szerint el őírt összeg, ha a
megszüntetés az ott el őírt id őhatáron belül történt;
c) a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökk enési leírása megkezdésének évében a vonatkozó
beruházási költséget képez ő kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megel őző
években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette; d) a c) pontban nem említett esetben: a vállalkozói os ztalékalapnak a beruházási költséget képező
kiadással els ő ízben történ ő csökkentése évét követ ő negyedik évben (ültetvény esetében annak
elidegenítésekor, de legkés őbb a term őre fordulás évében) a vonatkoz ó beruházási költséget képező
kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megel őző években a vállalkozói
osztalékalapját csökkentette, illetve ennél el őbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.
(3)-(5)

(6) Az adózás utáni vállalkozói jövedelem és a (2) bekezdésben említett tételek együttes összege,
legfeljebb annak mértékéig csökkenthet ő
a) a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értékéb ől az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást
meghaladó összeggel, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el; b) az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefügg ő bírság, késedelmi pótlék stb.
összegével, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellen őrzése során feltárt
szabálytalanságok következmén yeként kellett megfizetni;
c)
d) az erre vonatkozó nyilvántartás szerint, az adóévben felmerült beruházási költséget képez ő kiadás
összegével, feltéve, hogy az azzal összefügg ő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása
megkezdése nem történt meg. (7) A vállalkozói osztalékalap után – kivéve abból a kivét-kiegészítést – az adó 25 százalék. Az adót a
magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására el őírt határid őig
megfizeti.
(8) A (6) bekezdés a) és d) pontjában foglaltak a kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz (ideértve azt a
személygépkocsit is, amely után a magánszemély kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe) és nem anyagi
javak esetében alkalmazhatók.
Az egyéni vállalkozó és a mez őgazdasági kistermel ő átalányadózása
50. § (1) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedele m szerinti adózás helyett adóévenként az adóév
egészére az adózás rendjér ől szóló törvény rendelkezései szerint átalányadózást választhat a (4)-(7)
bekezdésben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve akkor, ha a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megel őző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15
millió forintot nem haladta meg, és b) nem áll munkaviszonyban, és
c) az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió forintot.
(2) A mez őgazdasági kistermel ő a Második rész rendelkezéseinek alkalmazása helyett adóévenként az
adóév egészére átalányadózást választhat. (3) Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói, illet őleg mező gazdasági kistermel ői tevékenység
egészére választható. (4) Az (1) bekezdés rendelkezését ől eltér ően az az egyéni vállalkozó, akinek az egyéni vállalkozói
tevékenysége az adóév egészében kizárólag az üzletek m űködésének rendjér ől, valamint az egyes üzlet
nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeir ől szóló kormányrendelet szerinti
kiskereskedelmi tevékenység, átalányadózást választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megel őző
adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg és nem áll munkaviszonyban. (5) Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozóként is és mez őgazdasági kistermel őként is jogosult az
átalányadózás választására, külön-külön és egyidej űleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre
elkülönülten az átalányadózást. (6) A tevékenységét az adóévben kezd ő egyéni vállalkozó, illet őleg mez őgazdasági kistermel ő az
átalányadózást a tevékenységének megkezdését ől választhatja az (1)-(5) bek ezdések rendelkezései szerint.
(7) Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megsz űnik,
ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a
megsz űnés (megszüntetés) évét követ ően legalább 4 adóév eltelt. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár
túllépése miatt sz űnt meg, az el őbbi rendelkezést ől eltér ően az átalányadózás – ha annak egyéb feltételei
fennállnak – attól az adóévt ől kezd ődő en újra választható, amely adóévben az e törvényben el őírt bevételi
értékhatár növekedett.
(8) A tevékenységét év közben kezd ő vagy megszüntet ő egyéni vállalkozó az (1) bekezdésben
meghatározott bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival id őarányosan veheti figyelembe.
51. § (1) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a 10. számú melléklet szerint –
figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is – veszi figyelembe. Az átalányadózás szerint adózó
egyéni vállalkozónál nem min ősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez
költségei fedezetére vagy fejlesztési cél ra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján
folyósított vissza nem térítend ő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefügg ő

adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irán yadó rendelkezések szerint
teljesíti. (2) Ha az átalányadózást alkalmazó egyéni vá llalkozó a tevékenységét megszüntette, akkor
a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell értelemszer űen
alkalmaznia, valamint az átalányban megállap ított jövedelmét növeli az az összeg, amelyet az
átalányadózás megkezdésekor a meglév ő készletekkel összefüggésben az egyéni vállalkozói tevékenység
megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint megállapított; b) a megszüntetést követ ően ezen tevékenységére tekintettel érkez ő bevételre, felmerül ő költségre az
önálló tevékenységb ől származó jövedelemre vonatkozó szabály okat kell alkalmazni, ideértve azt is, hogy
az adóévben felmerült költség csak az adóévben megszerzett bevétel mértékéig számolható el. (3) Az átalányadót választó egyéni vállalkozó, am ennyiben az áfa-levonási jogát nem érvényesíti, a
pénztárkönyv (naplóf őkönyv) bevételi adatait vezeti, továbbá a vállalkozásával kapcsolatban felmerült
összes költségének bizonylatait és egyéb dokumentumait az e törvényben foglalt általános szabályok
szerint köteles meg őrizni. Az átalányadózás nem mentes íti az egyéni vállalkozót a kifizetői min őségében,
illet őleg más jogszabály el őírása szerint reá vonatkozó nyilvántartási, bizonylat-kiállítási, valamint
adatszolgáltatási, továbbá a számla-, illet őleg nyugtaadási kötelezettség alól.
(4) Átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az áttérést megelőző év december 31-ét
alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok
szerint a meglév ő készletekkel kapcsolatos bevételét, amel yet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem
érint ő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz.
(5) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint ke ll eljárnia az átalányadózás szerint adózó mezőgazdasági
kistermel őnek is, azzal, hogy a bevételeit a 2. számú melléklet szerint kell figyelembe vennie.
52. § (1) Az átalányadózás szabályai addi g alkalmazhatók, amíg az adóévben
a) az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, az 50. § (4) bekezdésében
említett egyéni vállalkozó esetében a 100 millió forintot nem haladja meg és az egyéni vállalkozó
munkaviszonyt nem létesít. b)
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett bármelyik feltétel hiányában az átalányadózásra való
jogosultság megsz űnik. Ekkor, valamint ha az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a
tevékenységének megszüntetését követ ően az adóévben azt újrakezdi, az egyéni vállalkozónak az adóév
egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására. Ekkor át kell térnie a
pénztárkönyv teljes és az egyébként szükséges részletez ő nyilvántartások v ezetésére, azzal, hogy a
jogosultság megsz űnésének id őpontját megel őző id őszakra vonatkozó költségadatokat elégséges a
pénztárkönyvben az abban foglalt részletezettség szer int, de tételenként egyösszegben feltüntetnie.
(3) Ha az átalányadózást alkalmazó mez őgazdasági kistermel ő átalányadózásra való jogosultsága
megsz űnik, akkor a Második rész rendelkezései szerint kell eljárnia, azzal, hogy nyilvántartásaiban a
jogosultság megsz űnésének id őpontját megel őző id őszakra vonatkozó költségadatokat elégséges
egyösszegben feltüntetnie. 53. § (1) A jövedelmet a bevételbő l a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel
a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,
b) az adóév egészében kizárólag a (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt
tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 80 százalék, c) az adóév egészében kizárólag az üzletek m űködésének rendjér ől, valamint az egyes üzlet nélkül
folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeir ől szóló kormányrendelet alapján
kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87 százalék, d) a c) pontban említett egyéni vállalkozó – feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az
adóév egészében kizárólag a (4) bekezdésben felsorolt üzlet(ek) m űködtetésére terjed ki – 93 százalék,
e) a mez őgazdasági kistermel ő 85 százalék, illet őleg a bevételének azon részéb ől, amely
állattenyésztésb ől vagy állati termék el őállításából származik, 94 százalék
költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem). (2) Az (1) bekezdésben említett százalékos mérték
a) az a) pontban meghatározott helyett 25,
b) a b) pontban meghatározott helyett 75,
c) a c) pontban meghatározott helyett 83,
d) a d) pontban meghatározott helyett 91,

akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tevékenységek a következ ők:
a) ipari és mez őgazdasági termék-el őállítás, épít őipari kivitelezés;
b) növénytermelési, állattenyésztési, vadgazdálkodási és erd őgazdálkodási szolgáltatás (SZJ 01.4, 01.5,
02.02),
kivéve:
– valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás;
c) halászati szolgáltatás (SZJ 05.01.1), haltenyésztési szolgáltatás (SZJ 05.02.1),
kivéve:
– halászati bérmunka (SZJ 05.01.10.1),
– haltenyésztési bérmunka (SZJ 05.02.10.1);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (SZJ 15-37),
kivéve:
– valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás, termék-el őállítás,
– kiadói tevékenység (SZJ 22.1),
– egyéb sokszorosítás (SZJ 22.3);
e) építő ipari szolgáltatás (SZJ 45);
f) gépjárm űjavítás (SZJ 50.20), fogyasztási cikk javítása (SZJ 52.7), bútorjavítás és restaurálás (SZJ
36.1-b ől), hangszer javítása, karbantartása (SZJ 36.30.92), háztartási forróvíztároló javítása (SZJ 45.33.11-
b ől), professzionális sportberendezés javítása (SZJ 36.40.92-b ől);
g) a taxiszolgáltatás (SZJ 60.22.11), közúti teherszállítás (SZJ 60.24);
h) irodagép-, számítógép-javítás (SZJ 72.50);
i) fényképészet (SZJ 74.81);
j) mosás, tisztítás (SZJ 93.01.1), fodrászat, szépségápolás (SZJ 93.02), állatkozmetika (SZJ 93.05.11);
k) az üzletek m űködésének rendjér ől, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi
tevékenységek végzésének feltételeir ől szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység,
kiskereskedelmi tevékenység. (4) Az (1) bekezdés d) pontjában említett üzletek a következő k:
üzletköri
jelz őszám
a) élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 1111-1112.
b) zöldség- és gyümölcsüzlet 1210.
c) hús, húsáruüzlet 1220.
d) halüzlet 1230.
e) kenyér- és pékáruüzlet 1240.
f) közérzetjavító és étrend-kiegészít ő termékek
szaküzlete 1290.
g) festékek, lakkok, vasáru, barkács és építési
anyagok üzlete 1363.
h) egyéb iparcikk-üzlet 1750.

(5) Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a
korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, a változás id őpontjában az év els ő napjára
visszamen őlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelel ő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.
Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészít ő tevékenységet folytatónak is
min ősül, az adóévi összes bevételére az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmaznia.
53/A. §
54. § (1) Az átalányadózás évében felmerült összes kö ltséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a
korábban és az átalányadózás id őszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és el őállítási értékének az
átalányadózás id őszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az
átalányadózást megel őző id őszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségb ől az átalányadózás
id őszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek
fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés alapján vissza nem térítend ő támogatás folyósítása
történt.
(3) Az átalányadózás választását megel őző en érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, nyilvántartásba
vett fejlesztési tartalékra, foglalkoztatási kedvezményre, nyilvántartott adókülönbözetre, valamint a
kisvállalkozások adókedvezményére a 49/B. §, illetve a 13. számú melléklet rendelkezéseit az
átalányadózás idő szakában is alkalmazni kell.
55. § Az átalányadózásra való jogosultság megsz űnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási
(nyugtaadási) kötelezettségét.
56. § (1) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó, mez őgazdasági őstermel ő a bevétel
megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos
megállapításához való jog elévüléséig meg őrzi.
(2) Amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó, mez őgazdasági kistermel ő az 53. § szerint
számított jövedelem és/vagy átal ányadó számítására vonatkozó rendelkezéseket nem az 50-55. §
rendelkezései szerint alkalmazta, illet őleg nem a tényleges bevételét vette számításba, de az átalányadózás
alkalmazására egyébként jogosult, a fizetend ő adót az említett §-ok re ndelkezései szerint kell
megállapítania. Az átalányadózásra való jogosultság hiánya, vagy a jogosultság elvesztése miatt a
vállalkozói jövedelem szerinti adózásról szóló rendelkezések, illet őleg a Második rész rendelkezései szerint
kell az adót megállapítani.
Az egyéni vállalkozó te vékenységének szünetelése
57. § (1) Az egyéni vállalkozónak a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell az
adókötelezettségeit teljesítenie, ha a jogállását szab ályozó külön törvény szerint az egyéni vállalkozói
tevékenységét szünetelteti. (2) Az egyéni vállalkozó magánszemély – a tevékenysége szünetelésének bejelentése alapján – egyéni
vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett, ha e tevékenységét az adóév minden
napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megel őző en vállalt kötelezettség alapján
sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezést ől függetlenül a szünetelés
id őszakában is be kell vallania az adóévben
a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
d) nyilvántartott adókülönbözettel,
e) kisvállalkozások adókedvezményével
kapcsolatban keletkezett ad ófizetési kötelezettségét.
(3) Az egyéni vállalkozó, ha az adóév utolsó na pján a tevékenységét szünetelteti, bevallásában
kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem
csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások
adókedvezményét. (4) Az egyéni vállalkozó
a) szünetelés id őszakában költséget (ideértve az értékcsökkenés i leírást is) – az (5) bekezdésben említett
kivétellel – nem számolhat el; b) a szünetelést – a jogállását szabál yozó külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidej űleg – az
egyéni vállalkozói tevékenységére te kintettel pénzforgalmi bankszámlát vezet ő hitelintézet(ek)nek is
bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt
terheli. (5) A szünetelés kezd ő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a
szünetelés megkezdésének adóévér ől szóló adóbevallás benyújtásáig
a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
min ősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évér ől szóló adóbevallásában vesz
figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévér ől szóló adóbevallás benyújtását követ ően az el őző ekben
nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység

az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A fizet ővendéglátó tevékenységet foly tató magánszemély tételes
átalányadózása

57/A. § (1) Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozói
tevékenység keretében – üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt
ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó id őtartamra.
(2) A fizet ővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – az adózás
rendjér ől szóló törvény rendelkezései szerint – az e tevékenységéb ől származó bevételére tételes
átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lév ő egy – nem
szálláshely-szolgáltatás rendeltetés ű – lakásban vagy üdül őben folytatja.
(3) Tételes átalányadózás esetén a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi bizonylatot az e törvényben
foglalt szabályok szerint kell meg őrizni. A tételes átalányadózás választása a magánszemélyt nem mentesíti
az őt más jogszabály elő írása szerint terhelő kötelezettségek (így különösen a számlaadási és a nyugtaadási
kötelezettség) teljesítése alól.
(4) A tételes átalányadó évi összege szobánkén t 32 ezer forint. A tételes átalányadót egyenlő
részletekben, az adózás rendjér ől szóló törvény rendelkezései szerint – a tevékenység megszüntetése esetén
a megszüntetés napját követ ő 15 napon belül – kell megfizetni.
(5) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszer űen választotta, de a választást követ ően
bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének, akkor a fizet ővendéglátó
tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének els ő napjától kezd ődő en megszerzett
bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységb ől származó jövedelemre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magáns zemély a (4) bekezdés szerinti összegnek az adóév
megelő ző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként.
(6) Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszer űen, akkor a
fizet ővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló
tevékenységb ől származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) Ha a magánszemély fizet ővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követ ően e
tevékenységére tekintettel érkez ő bevételét és felmerül ő költségét a megszüntetés id őpontját megel őző en
megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.
(8)
57/B. §
57/C. §
XI. Fejezet
A VAGYONÁTRUHÁZÁS
Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem
58. § (1) Az ingó vagyontárgy átruházásából szárm azó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek
tekinteni, amikor az err ől szóló szerz ődés kelt. Szerz ődés hiányában a jövedelem megszerzésének
id őpontjára az általános szabályokat kell alkalmazni.
(2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az
átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek min ősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a
jövedelemszerzés id őpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági
társaság vagy más cég részére nem pénzbeli ho zzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő
szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerz ődésben, más hasonló okiratban meghatározott
értéke. (3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövede lmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le
kell vonni az átruházó magánszemélyt terhel ő következ ő igazolt költségeket (kiv éve azokat, amelyeket
valamely tevékenységéb ől származó bevételével szemben költségként már elszámolt):

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefügg ő más kiadásokat;
b) az értéknövel ő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
(4) Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerz ődés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti
érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerz ődésben rögzített érték. Külföldr ől behozott
ingó vagyontárgy eset ében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy
ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni.
Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított
érték, ingyenes szerzés esetén az illeték kiszabás alap jául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó
vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és – vagy egyébként – ha az ingó vagyontárgy
megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adóf izetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték
része.
(5) Ha a megszerzésre fordított összeg a (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a
bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
(6) Az ingó vagyontárgy átruházásá ból származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Az adót a
magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására el őírt határid őig kell
megfizetnie.
(7) Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó
jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét. (8) Nem alkalmazhatók az (1)-(7) bekezdés rende lkezései akkor, ha az ingó vagyontárgy átruházása
üzletszer űen történik. Ekkor – kivéve, ha a magánszemél y a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége
keretében szerzi meg – az önálló tevékenységb ől származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni. E rendelkezés alkalmazásában üzletszer ű az átruházás, ha ellenérték fejében történik, és az
ügylettel kapcsolatban a magánszemélynek az általános forgalmi adó szabályszerűen bejelentkezett
alanyaként adólevonási joga megnyílik. (9) Nem alkalmazhatók az (1)-(7) be kezdés rendelkezései az ingó vagyontárgy átruházásából származó
bevételnek arra a részére, amely meghaladja az ingó vagyontárgynak a szerz ődéskötés idő pontjában ismert
szokásos piaci értékét.
Ingatlan, vagyoni érték ű jog átruházásából származó jövedelem
59. § Az ingatlan átruházásából, a vagyoni érték ű jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges
átengedéséb ől), megszüntetéséb ől, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni
érték ű jog átruházása) szárm azó jövedelmet azon a napon kell megs zerzettnek tekinteni, amikor az erről
szóló érvényes szerz ődést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz
benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni érték ű jog átruházása esetén
a jövedelemszerzés id őpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerz ődés kelt.
60. § (1) Az ingatlan, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni érték ű jog
megszerzése id őpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az err ől szóló érvényes szerz ődést (okiratot,
bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz – illetve 1986. július 1. napja el őtt az
illetékhivatalhoz – benyújtották. Az ingatlan-nyilván tartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékű jog
szerzési idő pontjának az err ől szóló szerz ődés szerinti id őpontot kell tekinteni. Öröklés esetén az örökség
megnyíltának napját kell a szerzés id őpontjának tekinteni. Ha jogi személy 1989. január 1. napja el őtt
értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének id őpontja a szerz ődéskötés
napja. (2) Az (1) bekezdés rendelkezését ől eltér ően a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan
szerzési idő pontjának az eredeti ingatlan szerzési id őpontját kell tekinteni.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezését ől eltér ően, az ingatlan tulajdonban (birtokban) tartásának id őszakában
a 2007. december 31-ét követ ően az ingatlanon létesített épített-ingatlan (épület, épületrész, építmény,
építményrész) esetében – ideértve a megszerzéskor, illet őleg az említett id őpont el őtt meglév ő épített-
ingatlan helyett létesített (újjáépített) épített-ingatla n esetét is -, valamint a megszerzéskor, illetőleg az
említett id őpont el őtt meglév ő épített-ingatlan helyiségei hasznos alapterületének hat négyzetmétert
meghaladó növelése esetében a szerzést
a) az utolsó használatbavételi (fennmaradási) engedélyr ől szóló határozat joger őre emelkedésének
id őpontjával,

vagy a 62. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában említett költségekkel csökkentett bevételnek a ráépítés,
újjáépítés, alapterület-növelés megs zerzésére fordított összegével arányos megosztásával választható, hogy
b) a földterület (telek), valamint az ingatlan tulajdonjogának megszerzésekor, illet őleg az említett
id őpont el őtt meglév ő épített-ingatlan bevétel-része tekintetéb en az (1)-(2) bekezdés szerinti szerzési
id őponttal és az épített-ingatlan, illet őleg az alapterület-b ővítés bevétel-része tekintetében az a) pont
szerinti idő ponttal
kell azonosnak tekinteni. (4) Az olyan, használatbavételi (fennm aradási) engedéllyel még nem rendelkez ő épített-ingatlan,
illet őleg alapterület-b ővítés esetében, amelynek létesítése az ingatlanra kiadott legutolsó használatbavételi
(fennmaradási) engedélyr ől szóló határozat joger őre emelkedésének keltét követ ően, illet őleg ett ől
függetlenül is a tulajdonban (birtokban) tartás id őszakában történt, a (3) bek ezdés rendelkezését az említett
épített-ingatlan, alapterület-b ővítés tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hitelt érdeml ően
bizonyított tényleges használatbavétel évét vagy, ha a tényleges használatbavétel éve hitelt érdemlően nem
állapítható meg, az átruházás évét kell a megszerzés évének tekinteni.
61. § (1) Ingatlan, vagyoni érték ű jog átruházásából származó bevéte l minden olyan bevétel, amelyet a
magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek min ősül különösen az eladási ár, a cserében
kapott dolognak a jövedelemszerzés id őpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a
vagyoni érték ű jog gazdasági társaság vagy más cég részér e nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli
betétként) történ ő szolgáltatása esetén annak a társasági szerz ődésben, más hasonló okiratban
meghatározott értéke.
(2) A bevételnek nem része a kapott ellenértékb ől az egyéb jövedelemnek min ősül ő, az ingatlannak, a
vagyoni érték ű jognak a szerz ődéskötés id őpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a külföldi illetőség ű magánszemélynek a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkez ő társaságban lév ő részesedése
ellenérték fejében történ ő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén
megszerzett bevételre azzal, hogy a jövedelem megállapítására a 62. § rendelkezései helyett az értékpapír-
kölcsönzésb ől, az árfolyamnyereségb ől származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) A term őföldr ől szóló törvényben meghatározott birtoköss zevonási célú önkéntes földcsere e törvény
alkalmazásában nem min ősül átruházásnak (értékesítésnek). Amennyiben a cseréhez kapcsolódóan
értékkiegyenlítés is történik, az e címen kapott pénzösszeg vagy más vagyoni érték az azt szerz ő
magánszemély egyéb jövedelmének számít.
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni érték ű jog átruházásából származó bevételb ől le kell vonni az átruházó
magánszemélyt terhel ő következ ő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéb ől
származó bevételével szemben költségként elszámolt: a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefügg ő más kiadásokat;
b) az értéknövel ő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal
szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is. (2) A megszerzésre fordított össz eg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat)
szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerz ődésben rögzített
érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén,
vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni érték ű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a
megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték me gállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról
szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett term őföld, erd ő m űvelési ágú föld
esetében a megszerzésre fordított összegnek – ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése
szerint kell megállapítani – a vételi jog gyakorlása során vételárként szerepl ő összeget kell tekinteni. Ha a
helyi önkormányzat tulajdonában lév ő lakást a magánszemély megvásáro lja, akkor megszerzésre fordított
értéknek a szerz ődésben szerepl ő tényleges vételárat kell érteni. A 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés,
újjáépítés, alapterület-növelés megs zerzésére fordított összeg a használa tbavételi (fennmaradási) engedély
joger őre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt
feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) beke zdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig,
ennek megállapíthatósága hiányában az átruházásig kibocsátott, az épít ő (építtet ő) magánszemély nevére
kiállított számla szerinti érték.
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a
bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.

(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt
követ ő öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezés ei szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában:
számított összeg). Ezt követ ően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni
kell, ha az átruházás – a megszerzés évét követ ő évet els ő évnek tekintve -,
a) a hatodik évben történik, a s zámított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a s zámított összeg 20 százalékával,
c) a nyolcadik évben történik, a s zámított összeg 30 százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e) a tizedik évben történik, a sz ámított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a s zámított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a s zámított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a s zámított összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy kés őbb történik, a számított összeg 100 százalékával.
(5) A vagyoni érték ű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint
kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni érték ű jog
átruházásából származó vagyoni ellenérték.
(6) A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseit ől eltér ően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint
a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a
hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel),
b) lakásra vonatkozó vagyoni érték ű jog
átruházása esetén a jövedelem a számított összeg 1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követ ő évben,
2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5. 0 százaléka a megszerzés évét követ ő ötödik és további évben.
(7) Az Szja tv. 2008. január 1-je el őtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel
szerzett lakás átruházása esetén a (6) bekezdés alka lmazásában számított összegbe be kell számítani a
lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített öss zeget, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési
kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követ ő negyedik naptári év utolsó napját megel őző en
történt.
(8)
63. § (1) Az ingatlan és vagyoni érték ű jog átruházásából származó jöve delem után az adó mértéke 25
százalék. Az adót a magánszemélyne k adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására
el őírt határid őig kell megfizetnie.
(2) Ha a jövedelem bevallására nyitva álló határid őt megel őző en az ingatlan, vagyoni érték ű jog
átruházásából származó jövedelmet (vagy anna k egy részét) a magánszemély saját maga, közeli
hozzátartozója, élettársa részére id ősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más
hasonló (pl. ápolási) intézményben (bármely EGT-államban) biztosított fér őhely-visszavásárlási és
továbbértékesítési jog nélküli – megszerzésére hasz nálja fel (ideértve azt az esetet is, ha a férőhely
biztosítása egyösszeg ű térítési díj el őre történ ő megfizetésével történik), és ezt a tényt adóbevallásában
feltünteti, az (1) bekezdés rendelkezése szerint megálla pított és bevallott adót (vagy annak a felhasznált
jövedelemmel arányos részét) nem kell megfizetnie. (3) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint megálla pított, bevallott és megfizetett adó mértékéig az
ingatlan átruházását követ ő els ő és második adóévrő l szóló adóbevallásában a magánszemély
adókiegyenlítésre jogosult, amelyet a felhasználás évér ől szóló adóbevallásában megfizetett adóként
érvényesíthet a (4)-(5) bekezdés rendelkezései szerint. (4) A (3) bekezdésben említett adókiegyenlíté s az e § szerint megállapított jövedelemből az adó
megfizetése után, az adóévben a (2) bekezdés szerin ti célra felhasznált résznek és a megfizetett adó
megállapítása tekintetében hatályos (1) bekezdés szerinti adókulcsnak a szorzata. (5) A (4) bekezdésben említett összeg nem lehet több, mint az ingatlan, vagyoni érték ű jog átruházásából
származó jövedelem bevallott és megfizete tt adója, az ingatlan átruházását követő második évben
csökkentve a (3)-(4) bekezdés alapján a megel őző évi adóbevallásban már érvényesített adókiegyenlítéssel.
(6) A (2) bekezdés szerinti célra történ ő felhasználás igazolására a fér őhely megszerzése alapjául
szolgáló okirat, az összeg felhasználását igazoló okirat, a rokonsági fokot bizonyító közokirat, valamint az

élettársi kapcsolatra vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat szolgál, amelyre az adózás rendjéről
szóló törvénynek az elévülésre, illet őleg a bizonylatmeg őrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
(7) Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötel ezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és
szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni érték ű jog átruházásából származó jövedelem
felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli
hozzátartozója, a vele egy háztartásban él ő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az
(1) bekezdés szerinti adót mérsékelheti, vagy elengedheti. (8) E § rendelkezése irányadó a nem egyéni vállalkozó magánszemély ingatlanlízing-ügylet
meghiúsulásából származó jövedelmére is.
(9) A (8) bekezdésben említett jövedelmet az ügyleti szerz ődésben foglaltak alapján a magánszemélyt a
meghiúsulás miatt megillet ő (kifizetett, jóváírt) bevételbő l a 62. § (4), illetőleg (6) bekezdésének
rendelkezései szerint kell értelemszer űen megállapítani azzal, hogy az említett rendelkezések
alkalmazásában számított összegnek a bevéte l, megszerzés évének az ügyleti szerződés megkötésének éve
min ősül.
63/A. §
64. § (1)
(2) Ha a kárpótlásról szóló törvények alapján eredeti jogosult (a kárpótlási jegyet kárpótoltként
megszerz ő) magánszemély a vételi jogának gyakorlása során szerzett term őföldjének, erd ő m űvelési ágú
földjének – ideértve, ha azt mez őgazdasági vállalkozási támogatás címé n kapott utalvány felhasználásával
(is) vásárolta – átruházásából származó, az e cí m alatti rendelkezések szerint megállapított jövedelme
egészét az átruházás napjától szám ított egy éven belül belföldön – a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz
történ ő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz ődést kihirdet ő törvény hatálybalépésének napjától az
Európai Unió tagállamában – fekv ő mez őgazdasági m űvelés ű külterületi term őföld tulajdonának
megszerzésére fordítja, akkor az ezen jövedelemre jutó adó visszajár (vagy nem kell azt megfizetni). Ezt a
kedvezményt a magánszemély az igazolt tulajdonjogszerzés adóhatóságnak történő bejelentésével
egyidej űleg adóvisszaigényléssel, vagy ha a tu lajdonjogszerzés az adó megfizetése el őtt történt, akkor
annak el őzetes igazolása alapján az adóbevallásában érvényesíti.
(3) A (2) bekezdés rendelkezés e alkalmazható a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény
hatálybalépésér ől és az átmeneti szabályokról szóló törvény szerint részarány-földtulajdonosnak min ősül ő
magánszemély azon term őföldjének, erd ő m űvelési ágú földjének átruházása esetén, amelyet a hivatkozott
törvény rendelkezései szer int tulajdonjogának bejegyzése mellett önálló ingatlanként részére kiadtak.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben említett tulajdonjog megszerzésének igazolására az ingatlanügyi
hatósághoz benyújtott iktatott szerz ődés szolgál.
Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerz ődésb ől származó jövedelem
64/A. § (1) Ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni érték ű jognak tartási, életjáradéki vagy öröklési
szerz ődés keretében történ ő átruházásából származó jövedelem – ha az nem adómentes – után az adó
mértéke 25 százalék, egyebekben pedig az 58-62. § rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben szabályozott
eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az öröklési szerz ődésb ől származó jövedelem megszerzési id őpontjának ingatlan és vagyoni érték ű
jog átruházása esetén az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelem
benyújtásának id őpontját, ingó dolog át ruházása esetén a szerző dés megkötésének időpontját kell tekinteni.
(3) A jövedelem megállapítása a következ ők szerint történik:
a) bevételnek a szerz ődésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányában
b) az állami adóhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek
vagy
c) jövedelemként az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni érték ű jog átruházására vonatkozó
rendelkezések szerinti igazo lt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni.
(4) Az (1) bekezdésben említett adót a szerz ődő felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti
meg az adózás rendjér ől szóló törvénynek a kifizet ő által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó
rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési id őpontját követ ően.
(5) Az adó fizetésére kötelezett a vonatkozó szerz ődésben megállapodhat a magánszeméllyel, hogy ezt
az adót a magánszemély fizeti meg oly módon, hog y az adó összegét az adó fizetésére kötelezett
rendelkezésére bocsátja, amelyet az továbbít az adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély a vállalt

kötelezettségének az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig nem tesz eleget, az ebb ől ered ő
jogvitától függetlenül a kifizet őnek kell az adót megfizetnie.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása helyett pénzben folyósított életjáradékról
szóló szerz ődés esetében – a szerz ődéskötés id őpontjában – választható, hogy
a) az életjáradékból származó bevétel egésze jövedelem,
b) az a) pontban említett jövedelem megszerzésének id őpontját az általános szabályok szerint kell
figyelembe venni, c) az adó mértéke 25 százalék,
d) az adót a jövedelemb ől a járadékfolyósítást vállaló fél vonj a le és fizeti be az adóhatóságnak azzal,
hogy ekkor a magánszemélynek ezt a jövedelmet és annak adóját nem kell bevallania. (7) Ellenszolgáltatás (ellenérték) nélkül vállalt
a) tartási szerző dés esetében a természetbeni juttatásokra,
b) életjáradék folyósítása esetén az adó 35 százalék, amelynek megfizetésére (bevallására) az osztalékból
származó jövedelem után e törvény szerint fizetend ő adóra
vonatkozó szabályokat kell alkalm azni azzal, hogy a természetbeni ju ttatást havonta kell nyújtottnak
tekinteni.
XII. Fejezet
T Ő KEJÖVEDELMEK
Kamatjövedelem
65. § (1) Kamatjövedelemnek min ősülnek – figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is – a
következ ők:
a) bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizet ési számla követelés-egyenlege esetében a
magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerz ődés (ideértve az üzletszabályzatot,
kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tő késített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem
haladó rész; b) a nyilvánosan forgalomba hoz ott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként
meghatározott hitelviszonyt megtestesít ő értékpapír, kollektív befekt etési értékpapír esetében –
figyelemmel a (6) bekezdés rendelkezéseire is – ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosult ság megszerzése szempontjából meghatározott id őpontban
történ ő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt)
bevétel,
bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átr uházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési
értékpapírnak a t őkepiacról szóló törvény szerinti t őzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a
Gazdasági Együttm űködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában m űködő tőzsdén történ ő
átruházását] a magánszemélyt megillet ő bevételb ől – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó
árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam cí mén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre
irányadó rendelkezések s zerint megállapított rész;
c) az a)-b) pont rendelkezéseit ől eltér ően, ha az a)-b) pont szerint megállapított kamatjövedelem olyan
vagyoni érték (pl. a nyereménybetétre kiso rsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az adó levonása
nem lehetséges, az az összeg, amelyb ől a (2) bekezdés szerinti adó lev onása utáni rész a vagyoni érték
szokásos piaci értékével (a nyereményalappal) egyezik meg; d) a magánszemély
da) biztosítási szerz ődéshez f űző dő maradékjogból,
db) életbiztosítási szerz ődés alapján, nyugdíjbiztosítási szerző dés alapján a biztosító szolgáltatása címén
megszerzett – egyébként nem adómentes – bevételének az a része, amely meghaladja 1. a magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) – kivéve, ha azt a magánszemély,
vagy a más magánszemély költségként elszámolta -, 2. az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak)
összegéb ől a kivont díjtartaléknak a kivonás el őtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, hogy
nem alkalmazható e rendelkezés azon bevéte lre, amelyre jogosító biztosítási szerződés díját vagy díjának

egy részét a magánszemély költségként elszámolta, valamint azon bevételre, amelyre jogosító
életbiztosítási szerződés más – nem magánszemély – által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek
min ősült, és a magánszemély – a szerz ődés átalakításával lehet ővé vált díjtartalék-kivonásig – a díj, mint
egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg, továbbá azzal, hogy a díjtartalék ismétl ődő kivonása esetén
nem vehet ő figyelembe az arányosított díjrésznek az a része, amely a korábban már arányosított
díjrészekkel együtt a befizetett díj(ak) együttes összegét meghaladja (figyelembe vehet ő rész hiányában a
viszonyítási alap nulla); e) a szövetkezetekr ől szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésér ől és az átmeneti szabályokról szóló
1992. évi II. törvény alapján átalakult szövetkezet, illet őleg az ilyen szövetkezet csoportos kiválása útján
létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-é ig az 1992. évi I. törvény hatálya alatt megalakult
szövetkezet, továbbá az el őző ekben felsorolt szövetkezetek közül a szövetkezetekr ől szóló 2006. évi X.
törvény 106. §-a alapján az alapszabálya módosításával tovább m űköd ő szövetkezet tagja által a
szövetkezetének nyújto tt tagi kölcsön kamatának (ideértve a sz övetkezeti célrészjegy után a szövetkezet
által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás idő szakában érvényes jegybanki alapkamatot
legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg, feltéve , hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban el őírt
célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél
fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (pl.
anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mé rtéken felül – nem ad, azzal, hogy az ebben a
pontban foglaltakat az itt felsorolt szövetkezetekb ől átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód
korlátolt felel ősség ű társaságok magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is
alkalmazni kell; f) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményeze ttjét, örökösét) a tag
munkaviszonyának a feltételes jogszerzési id őtartam lejárta el őtti megsz űnése miatt megillet ő összegb ől a
tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó rész,
azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket meghaladóan, vagy az ott
el őírt feltételekt ől eltér ően juttatott, kamatként megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelme;
egyebekben az a)-d) és f) pontban nem említett, vagy az abban foglalt feltételekt ől eltér ően kamatként
megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a fe lek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató
személy, valamint az említett személyek és más személ y) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés
körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelel ően kell a kifizető t, illetőleg a
magánszemélyt terhel ő adókötelezettségeket (ideértve külön ösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg
megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.
(2) A kamatjövedelem után az adó mértéke 20 százalék, ennek megfelel ően az (1) bekezdés c) pontjában
említett esetben az adó a vagyoni érték szokásos piaci értékének (nyereménybetét esetében a
nyereményalap) egynegyede. Az adót – amennyiben a kamatjövedelem a) kifizet őtő l [e § alkalmazásában az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben ideértve a kifizet ő helyett
a kamatjövedelmet kifizet ő/juttató hitelintézetet, befektetési szol gáltatót is] származik – a megszerzés
id őpontjára a kifizet ő állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy az (1) bekezdés bb)
pontjában említett esetben a magánszemély az adóhatósági közrem űködés nélkül elkészített bevallásában
vagy önellen őrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzés ére fordított értéknek és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizet ő a jövedelem megállapításánál nem vett
figyelembe aa) a kifizet ő által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizet ő a magánszemély kérelmére
feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki, ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás
alapján bevallja (bevallotta),
b) nem kifizet őtő l származik – a magánszemély az adóhatósági közrem űködés nélkül elkészített
bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására el őírt határidő ig fizeti meg,
a (3)-(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az adózás rendjér ől szóló törvény rendelkezéseit – különös
tekintettel a külföldi személyek egyes jövedelmei a dózásának különös szabályaira is – figyelembe véve,
azzal az eltéréssel, hogy a kifizet ő az aa) pontban említett igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az
adóhatóság részére.
(3) Nem kell figyelembe venni
a) jövedelemként
aa) azt – a nyereményalapot meg nem haladó – összeget, amelyet a kifizet ő a nyereménybetét-számlán
jóváírt nyeremény megváltásaként a magánszemélynek jóváír, kifizet;

ab) azt a bevételt, amellyel öss zefüggésben az adózás rendjér ől szóló törvény 7. számú melléklete
adatszolgáltatási kötelezettséget ír el ő;
ac) az olyan, egyébként az (1) bekezdés d) pontja szerint kamatjövedelemnek min ősül ő bevételrész 50
százalékát, amelynek megszerzése a biztosítási szerz ődés megkötésének ötödik – ha a szerz ődés a
megszerzéskor nem sz űnik meg, a negyedik – fordulónapját követ ően történt;
ad) az olyan, egyébként az (1) bekezdés d) pontja szerint kamatjövedelemnek min ősül ő bevételrész 100
százalékát, amelynek megszerzése a biztosítási szerz ődés megkötésének tizedik – ha a szerz ődés a
megszerzéskor nem sz űnik meg, a hatodik – fordulónapját követ ően történt
azzal, hogy a biztosítási szerz ődés megsz űnését nem eredményez ő esetben akkor alkalmazható az ac) pont
rendelkezése, ha a díjtartalé k-kivonás a kivonást megelőző négy évnél régebben felhalmozott, továbbá az
ad) pont rendelkezése, ha a díjtartalék-kivonás a kivonást megel őző hat évnél régebben felhalmozott
díjtartalék terhére történt;
b) kamatjövedelemként
ba) a tevékenységét nem szüneteltet ő egyéni vállalkozó ilyenként bejelentett pénzforgalmi
bankszámláján jóváírt és/vagy t őkésített, egyébként az (1) bekezdés a) pontjában említett, egyéni
vállalkozói bevételként elszámolt kamatot; bb) az (1) bekezdés szerinti jövedelmet, ha e törvény külön rendelkezései szerint tartós befektetésből
származó jövedelmet kell megállapítani. (4) A kamatjövedelem megszerzésének id őpontja:
a) az (1) bekezdés a) pontjában említett kamat esetében az a nap, amikor a magánszemély és a
hitelintézet között fennálló szerződés szerint vállalt feltételek teljes ülése alapján a jóváírás és/vagy a
t ő késítés megtörtént,
b) nyereménybetét esetében a nyereménybetét-számlán történ ő jóváírás napja,
c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az átutalás vagy a postára adás vagy a magánszemély számára,
javára történ ő birtokba adás napja.
(5) Az (1) bekezdés bb) alpontjának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközre vonatkozó – egyébként az
ellen őrzött t őkepiaci ügylet fogalmának megfelel ő – ügylet esetén a magánszemély választhatja, hogy az
adóbevallásában az ellen őrzött t őkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint (ideértve az
adókiegyenlítésre vonatkozó rendelkezéseket is) vallj a be az ügyleti nyereséget/veszteséget, ha annak az
említett rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételei fennállnak, azzal, hogy kifizetőnek min ősül ő
befektetési szolgáltatóval kötött ügylet esetében a) a magánszemély e rendelkezést akkor alkalmazhatja , ha az adóév utolsó napjáig – adóazonosító
jelének megadásával együtt – nyilatkozatot tesz ezen választásáról; b) a befektetési szolgáltató az a) pont szerinti nyilatkozat alapján az ügylet(ek)r ől a magánszemélynek
igazolást ad, valamint az ellen őrzött t őkepiaci ügyletre vonatkozó rendelk ezések szerinti adatszolgáltatást
teljesít az állami adóhatósághoz; c) a magánszemély a befektetési szolgáltató által a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint
levont adót adóel őlegként veszi figyelembe.
(6) Az (1) bekezdés ba) alpontjában említett bevételb ől – ha az az értékpapír megszerzését követ ően
els őként megszerzett kamat és/vagy hozam – levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás
részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szer zéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint
meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat és/vagy hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1)
bekezdés bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átru házásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az
értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehet ő figyelembe. A kollektív befektetési értékpapír
esetében beváltásnak min ősül a befektetési alap átal akulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési
jegyére (jegyeire) történ ő átváltás is, amely esetben az utóbbi(a k) megszerzésre fordított értékének az
átváltásnál figyelembe vett értéket kell tekinteni azzal , hogy az ilyen beváltáskor megállapított adót a
kés őbbiekben az (1) bekezdés bb) pontjának rendelkezése szerint a beváltást követően keletkez ő
kamatjövedelem adójához hozzáadva, azzal együtt, vagy az említett szerzési értéknek a rendelkezés
alkalmazásával a bevételt meghaladó részére az adó (2) bekezdés szerinti mérték ével számított összeggel
csökkentve kell megfizetni. (7) Az értékpapír-átruházás, -beváltás, -visszaváltás, valamint a kamat és/vagy hozamfizetés, -jóváírás, –
t ő késítés nyilvántartási rendszerét úgy kell kialakítani és m űködtetni, hogy abból a (6) bekezdés
rendelkezésének végrehajtásához szükséges minde n adat – a dematerializált értékpapír kifizetők közötti
áthelyezése esetében kötelez ően közlend ő adatként – rendelkezésre álljon.

(8) Ha a (7) bekezdés szerint kialakított és működtetett rendszerbe nem tartozó kifizet őnél rendelkezésre
álló adatokból nem állapítható meg és a magáns zemély sem igazolja, hogy az értékpapír megszerzését
követ ően
a) kamat és/vagy hozam címén bevételt nem szerzett, vagy
b) az első ként megszerzett kamat és/vagy hozam címén szerzett bevételéb ől a (6) bekezdés szerint
milyen összeg ű levonás történt,
a kifizet ő a kamatjövedelem megállapításához az értékpapír megszerzésre fordított értékeként annak
névértékét veszi figyelembe. (9) A belföldi illet őség ű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható kamatjövedelem
esetében az adót csökkenti a kamatjövedelem kül földön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés
hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében a kamatjövedelem után fizetend ő adó
nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehet ő figyelembe külföldön megfizetett adóként
az az összeg, amely nemzetközi szerz ődés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem
után fizetett adó összegéb ől a magánszemély részére visszajár.
Értékpapír-kölcsönzésb ől származó jövedelem
65/A. § (1) A tőkepiacról szóló törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzés díjaként a
magánszemély által megszerzett összeg egésze a magánszemély jövedelmének min ősül.
(2) Az értékpapír-kölcsönzésb ől származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék.
(3) A kifizet ő az adót a kifizetés id őpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjér ől szóló törvény
rendelkezései szerint bevallja és megfizeti.
Csereügyletb ől származó jövedelem
65/B. § (1) Csereügyletb ől származó jövedelemnek minő sül a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-
, t őke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magá nszemély által az adóévben megszerzett bevételnek
(csereügyleti bevétel) – a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefügg ő – a magánszemélyt az
adóévben terhel ő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része (a továbbiakban: csereügyleti
jövedelem). A csereügyleti kiadásnak a csereügyleti be vételt meghaladó összege csereügyleti veszteségnek
min ősül.
(2) A csereügyleti jövedelem után az adó mértéke 25 százalék.
(3) A csereügyleti jövedelmet és/vagy a csereügyleti veszteséget
a) a kifizet ő az adóév végén ügyletenként állapítja meg, a magánszemélynek az adóévet követ ő év január
31-éig ügyletenként részletezett igazolást állít ki, és arról az adózás rendjér ől szóló törvény el őírásai szerint
a rá vonatkozó rendben adatot sz olgáltat az állami adóhatósághoz;
b) kifizet ő hiányában a magánszemély ügyletenként nyilvántartja.
(4)
(5) A (2) bekezdés rendelkezését ől eltér ően az (1)-(2) bekezdés szerint megállapított jövedelem jogcímét
és az adófizetési kötelezettség mértékét a felek (a bevételt szerz ő magánszemély és a vele az ügyletben
szerz ődő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és
a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatá rozni, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a
magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós ko ckázat nélkül – a felek által a piaci ár, árfolyam,
kamatláb, díj és egyéb tényez ők alakulásától eltér ő feltételek kikötésével ért el.
(6) Az e § szerinti jövedelemmel összefüggésben a kifizet őt adó(adóel őleg)-levonási kötelezettség nem
terheli. A csereügyleti jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerz ő magánszemély az adóév végét
követ ően ügyletenként állapítja meg, az adóévr ől benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a
bevallás benyújtására el őírt határid őig fizeti meg.
(7) Ha a csereügylet id őtartama túlnyúlik az adóéven, és annak id őtartamára (is) es ő valamely adóévben
a magánszemély az adott csereügylet alapján cser eügyleti veszteséget ér el – az (5) bekezdés
alkalmazásának esetében is -, és azt a veszteség évér ől szóló adóbevallásában ügyletenként feltünteti,
adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (8)-(9)
bekezdés rendelkezései szerint. (8) Az adókiegyenlítést ügyletenként, az adott ügylet id őtartama alatt évente göngyölítve, folyamatosan
vezetett elszámolási nyilvántartás alapján kell megá llapítani. A nyilvántartás olyan bizonylatnak minősül,

amelyre az ügylet lezárultát követően az adózás rendjér ől szóló törvénynek az elévülésre, illet őleg a
bizonylatmegő rzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
(9) Az adókiegyenlítés elszámolási nyilvántartását a következ ők szerint kell vezetni:
a) az ügylet keletkezésének évéhez fel kell tüntetni a keletkezés évér ől szóló bevallásban bevallott
aa) csereügyleti jövedelem bevallott adóját (a továbbiakban: adókiegyenlítési keret), vagy
ab) csereügyleti veszteségnek a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal számított szorzatát (a
továbbiakban: adókiegyenlítésre jogosító összeg); b) minden további évben
ba) az adókiegyenlítési keretet növeli az ügylet adott évi csereügyleti jövedelmének bevallott adója,
bb) az adókiegyenlítésre jogosító összeget növeli az ügylet adott évre bevallott csereügyleti
veszteségének a (2) bekezdés szerinti, akkor hatályos adókulccsal számított szorzata; c) az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésr e jogosító összeget csökkenti az adott évben
csereügyleti veszteség miatt már érvény esített adókiegyenlítés, amely egyenlő az ab) és a bb) pont szerint
megállapított (göngyölített) adókiegyenlítésre jogosító összegnek az aa) és a ba) pont szerint megállapított
(göngyölített) adókiegyenlítési keretet meg nem haladó részével. (10)
Az osztalékból származó jövedelem
66. § (1) A magánszemély osztalékból, osztalékel őlegb ől származó bevételének egésze jövedelem. E
törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem min ősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett
bevétel, ha azt a törvény el őírásai szerint más jövedelem megállapításánál – pl. az osztalékból megállapított
személyes közrem űköd ői díj-kiegészítésként – kell figyelembe venni)
a) osztalék
aa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a
számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal
kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;
ab) a kamatozó részvény kamata;
ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak min ősül ő jövedelem;
ad) a kockázatit őkealap-jegy hozama;
b) osztalékel őleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.
(2) Az adó mértéke
a) bármely EGT-államban m űköd ő, a t őkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak
min ősül ő t őzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagá llam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek)
min ősül ő hozama után 10 százalék;
b) az a) pontban nem említett os ztalék (osztalékelőleg) esetében 25 százalék.
(3) Az adót a kifizet ő –
a) e § alkalmazásában ideértve a belföldi illet őség ű hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is, ha a
magánszemély nála vezetett értékpapír (értékpapír-le téti) számláján elhelyezett értékpapírra tekintettel
külföldr ől származó osztalékot (osztalékel őleget) fizet ki (ír jóvá),
b) figyelemmel a 15. § (4) bekezdésének re ndelkezésére, valamint az adózás rendjér ől szóló törvénynek
a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályairól szóló rendelkezésekre is
– a kifizetés id őpontjában állapítja meg és az adózás rendjér ől szóló törvényben meghatározottak szerint
vallja be és fizeti meg. Kifizet ő hiányában az adót a magánszemély á llapítja meg, és azt a kifizetést követő
negyedév els ő hónapjának 12. napjáig fizeti meg. Az osztalékel őleget és annak adóját a kifizetés évér ől
szóló adóbevallásban tájékoztató adatként kell feltüntetni, a jóváhagyott kifizetett osztalékot, a levont,
megfizetett adót az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évér ől szóló adóbevallásban – az
osztalékel őlegb ől levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani.
(4)
(5) A belföldi illet őség ű magánszemély által megszerzett, külföld ön is adóztatható osztalékból származó
jövedelem esetében az adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adója. Nemzetközi szerződés
hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében az osztalék után fizetend ő adó nem lehet
kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehet ő figyelembe külföldön megfizetett adóként az az
összeg, amely nemzetközi szerz ődés rendelkezése, viszonosság vagy külf öldi jog alapján a jövedelem után
fizetett adó összegéb ől a magánszemély részére visszajár.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem
67. § (1) Árfolyamnyereségb ől származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe
adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, am ely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított
érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Nem min ősül
árfolyamnyereségb ől származó jövedelemnek az említett különbözetb ől az a rész, amelyet e törvény
el őírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.
(2) Az árfolyamnyereségbő l származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék.
(3) A bevételb ől a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell
megállapítani. Ha a magánszemély az átruházott értékpapír tulajdonjogát értékpapír kölcsönbe vétele útján
szerezte meg, akkor a jövedelmet a) az értékpapír visszaadásának (visszaszolgáltatásának),
b) ha a szerz ődés az értékpapír visszaadása (visszaszolgáltatása) nélkül sz űnt meg (ideértve az elévülést
is), a szerz ődés megsz űnésének
a napjára kell megállapítani. (4) Az (1) és (3) bekezdés rendelkezése szerint megállapított jövedelem után az adókötelezettség a
bevétel megszerzésének napján keletkezik. Ha a bevé tel megszerzése több részletben történik, azt kell
feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított
arányában szerzi meg. (5) A kifizet ő az (1)-(4) bekezdés alapján a bevételb ől a jövedelmet, a jövedelem jogcíme szerinti adót,
adóel őleget a kifizetés id őpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illet őleg a
magánszemély által igazolt szerzési érték- és járulékos költség-adatok figyelembevételével állapítja meg, és
az adózás rendjér ől szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem
kifizet őtő l származik, a magánszemély az (1)-(4) bekezdés el őírásai szerint az adót az adóhatósági
közrem űködés nélkül elkészített bevallásában álla pítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határid őig
fizeti meg.
(6) A magánszemély az adóbevallásában az összes adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelme
megállapításánál, vagy adóbevallása önellenő rzésével érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított
értéknek és az értékpap írhoz kapcsolódó járulékos költség nek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem
megállapításánál nem vett figyelembe. (7)
(8) Ha az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevétel a szerz ődés keltének napjára nem
határozható meg, mert az kés őbb teljesül ő feltétel(ek)t ől függ ő tétel(ek) figyelembevételével változó
összeg, az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazás a során a feltétel(ek) bekövetkezése teljesülésének
tényállását kell vélelmezni. Amennyiben utóbb emia tt adókülönbözet mutatkozik a magánszemély javára,
az önellen őrzéssel igényelhet ő vissza, míg egyéb esetben az adóköt elezettség teljesítésére az (5)-(6)
bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. Ha a kés őbb teljesülő feltétel(ek) bekövetkeztével a bevételt
módosító összeg(ek)et a felek tételesen nem határo zzák meg, az (1) bekezdés szerinti jövedelmet a
feltétel(ek)hez nem kötött bevételb ől kell megállapítani, azzal, hogy amennyiben emiatt utóbb
adókülönbözet mutatkozna a magánszemély javára, az önellen őrzéssel igényelhet ő vissza, míg egyéb
esetben a bevételt növel ő tétel teljes egészében a magánszemély egyéb jövedelme, és az adókötelezettség
teljesítésére az (5)-(6) bekezdés rendelkezése szerint kell eljárni. (9) Az árfolyamnyereségbő l származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:
a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:
aa) ellen őrzött t őkepiaci ügylet révén megszerzett értékpapír es etén az ügylet szerinti, igazolt ellenérték,
ab) ellen őrzött t őkepiaci ügyletnek nem min ősül ő visszterhes szerz ődés révén megszerzett értékpapír
esetében az ellenértékb ől az értékpapír átruházásáig a magáns zemély által teljesített, igazolt rész,
ac) társas vállalkozás alapítása révén megszerzett értékp apír esetében az értékpapír alapján a társas
vállalkozás részére az értékpapír átruházásáig igazo ltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő
okiratban meghatározott értéke (e rendelkezést kell megfelelő en alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett
t ő kéjének új értékpapír kibocsátásával történ ő felemelése révén megszerzett értékpapírra is), feltéve, hogy a
vagyoni hozzájárulás létesít ő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény
el őírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni,
ad) olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély társas vállalkozásból kivont jövedelmének
megállapításánál e törvény el őírása szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel

meghatározásánál e törvény alapján irányadó érték (e rendelkezést kell különösen alkalmazni a társas
vállalkozás jogutód nélküli megsz űnése, jegyzett t őkéjének t őkekivonás útján történ ő leszállítása révén
megszerzett értékpapírra),
ae) csődeljárás, felszámolás vagy helyi önkormányzat ok adósságrendezési eljárása keretében kötött
egyezség révén a hitelez ő által megszerzett értékpapír esetében az egyezség szerinti érték,
af) olyan értékpapír esetében, amelynek alapján megá llapított összeg az értékpapír megszerzésekor e
törvény szerint jövedelemnek min ősül, a jövedelem összege, növelve a magánszemély által az értékpapír
átruházásáig teljesített, igazolt ellenértékkel, ag) az MRP szervezet analitik ájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszer zett részvények, üzletrészek között kimutatott, a
résztvev ő tulajdonába adott értékpapír esetében az átadásig a résztvev ő által saját er ő címén befizetett
összegb ől az értékpapírra arányosan jutó rész,
ah) a szövetkezetekr ől szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépésér ől és az átmeneti szabályokról szóló
törvény szerinti átalakulás során a magánszemélynek ellenérték nélkül juttatott szövetkezeti üzletrész,
részjegy esetében az eredeti szerz őnél vagy – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél az
értékpapírnak az átalakulás be fejezésekor lezárt névértéke,
ai) az 1992. december 31-e el őtt kihirdetett jogszabály alapján a sz övetkezet által ellenérték nélkül
juttatott értékpapír eset ében az eredeti szerzőnél vagy – ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte –
örökösénél az értékpapírnak a juttatáskori névértéke, aj) kárpótlási jegy esetében az eredeti jogosult magáns zemélynél vagy – ha a kárpótlási jegy a hagyaték
tárgyát képezte – örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke, ak) olyan értékpapír esetében, amelynek megszerzését az illetékügyi hatóságnál be kell jelenteni – akkor
is, ha az illeték kiszabása az átruházásig még nem tö rtént meg vagy az illetékügyi hatóság nem szab ki
illetéket -, az illetékekr ől szóló törvényben meghatározott forgalmi érték, növelve a magánszemély által az
értékpapír átruházásáig teljes ített, igazolt ellenértékkel,
al) az aa)-ak) alpontban nem említett jogcímen vagy módo n megszerzett értékpapír esetében a
megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt rész;
b) az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség:
ba) az értékpapír megszerzés ekor fizetett illeték,
bb) az értékpapír megszerzésével, tartásáv al vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhel ő
igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával
összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési
szolgáltatási tevékenységet kiegészít ő szolgáltatás vagy árut őzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét
is),
bc) az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának
alapjául szolgáló eladási jog elle nértékeként a magánszemélyt terhel ő, igazolt (ingyenes vagy
kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg,
bd) kölcsönbe vett értékpapír esetében a visszaadott (visszaszolgáltatott) értékpapír megszerzésére
fordított érték, vagy – ha a kölcsönbe vev ő az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja – a fizetett
kártérítésnek a t őkepiacról szóló törvény szerinti legkisebb összege;
c) a nyugdíj-el őtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatás miatt történ ő megsz űnése esetén a nyugdíj
értékpapír/letéti számlán lév ő pénzügyi eszköz szerzési értékeként a megsz űnés napján irányadó szokásos
piaci érték, illetve az a) pont szerint megszerzésre fordított érték közül a nagyobb vehet ő figyelembe.
(10) A belföldi illető ségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható
árfolyamnyereségb ől származó jövedelem esetében az adót csökkenti az árfolyamnyereség külföldön
megfizetett adója. Nemzetközi szerz ődés hiányában a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében
az árfolyamnyereség után fizetend ő adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehet ő
figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerz ődés rendelkezése,
viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéb ől a magánszemély részére
visszajár.
Ellen őrzött t őkepiaci ügyletb ől származó jövedelem
67/A. § (1) Ellen őrzött t őkepiaci ügyletbő l származó jövedelemnek min ősül a magánszemély által kötött
ellen őrzött t őkepiaci ügylet(ek) alapján – ideértve a magánszemélyt megillet ő választás szerint e §

rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is – az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti
nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésb ől származó
jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az
adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési
szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött
t ő kepiaci ügyletb ől származó veszteségnek min ősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti
nyereséget meghaladó összege. (2) Az ellen őrzött t őkepiaci ügyletb ől származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék.
(3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött tő kepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval a
befektetési vállalkozásokról és az árut őzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhet ő tevékenységek
szabályairól szóló törvény szerint meghatározott – csereügyletnek nem min ősül ő – pénzügyi eszközre, árura
kötött ügylet, valamint a hitelintézetekr ől és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi
szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árut őzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhet ő tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében
devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, ha az megfelel az említett
törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, és a) amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet e (PSZÁF) által felügyelt tevékenység tárgyát
képezi, b) amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban m űköd ő pénzpiacon tevékenységet
folytató befektetési szolgáltatóval kötöttek, amely állammal a Magyar Köztársaságnak van a kett ős
adóztatás elkerülésér ől szóló egyezménye, és
ba) az adott állam hatáskörrel rendelkez ő felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,
és
bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti
információcsere, és bc) amelyre vonatkozóan a magánszem ély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges,
az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére
kiállított igazolással. (4) Az e törvény és az adózás rendjér ől szóló törvény szerint kifizet őnek min ősül ő befektetési szolgáltató
az általa kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján az adóévet követ ő év február 15-éig – a
magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz
a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételekr ől. Az ellen őrzött t őkepiaci
ügylettel összefüggésben a befekt etési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.
(5) A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerz ő magánszemély az ellen őrzött t őkepiaci ügylet(ek)r ől a
befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illet őleg saját nyilvántartása
alapján – az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszer űen figyelembe véve – állapítja meg, az
adóévr ől benyújtandó bevallásában vallja be, vala mint az adót a bevallás benyújtására előírt határid őig
fizeti meg. (6) Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megel őző évben, és/vagy az adóévet megel őző
két évben ellenő rzött tőkepiaci ügyletbő l származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének
évér ől szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett
adóként érvényesíthet a (7)-(8) be kezdés rendelkezései szerint.
(7) A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megel őző két évben bevallott,
ellen őrzött t őkepiaci ügyletb ől származó veszteségnek és a (2) bekezdés szerinti, a bevalláskor hatályos
adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megel őző két év bármelyikér ől szóló adóbevallásban
ellen őrzött t őkepiaci ügyletb ől származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb
a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg. (8) A (7) bekezdésben említett összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott,
ellen őrzött t őkepiaci ügyletb ől származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megel őző két év
bármelyikérő l szóló adóbevallásban ellen őrzött t őkepiaci ügyletb ől származó veszteség miatt már
érvényesített adókiegyenlítéssel. (9) Az (1) bekezdés rendelkezését ől eltér ően árfolyamnyereségnek min ősül – az értékpapírnak ellen őrzött
t ő kepiaci ügyletben történ ő átruházása esetén – az értékpapír névértékébő l, legfeljebb azonban az elért
bevételb ől az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja,
valamint – az (5) bekezdésében említett esetek kivételével – c) pontja, továbbá d)-e) pontja alapján nem

minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó
járulékos költségek összegével. (10) E § rendelkezései helyett a kereskedelmi árut átruházó magánszemély által az ellenő rzött tőkepiaci
ügylet révén pénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységb ől származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges
átadásával sz űnik meg.
Tartós befektetésb ől származó jövedelem
67/B. § (1) E törvény külö n rendelkezéseitől eltér ően tartós befektetésb ől származó jövedelemnek
min ősül a (2)-(9) bekezdés rendelk ezéseiben foglalt feltételek és adókötelezettség mellett pénzösszeg
befektetési szolgáltatóval, illet őleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerz ődéssel történ ő lekötése
révén, a magánszemélyt a lekötés megsz űnésekor, megszakításakor megillet ő bevételnek – ideértve a
befektetésben lév ő pénzügyi eszköznek a lekötés megsz űnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci
értékét is – az említett rendelkezések szerint lekötö tt pénzösszeget meghaladó része (e § (4)-(5)
bekezdésének alkalmazásában: lekötési hozam). A tartós befektetési szerz ődés arra vonatkozó külön
megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az e § szerinti adózási szabályokat
alkalmazzák. (2) Lekötött pénzösszegnek min ősül az (1) bekezdésben említett tartós befektetési szerz ődés alapján az
adóévben egy összegben vagy részletekben történ ő, els ő alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés,
amelyet a (3) bekezdés szerint történ ő befektetések hozamaival (kam at, árfolyamnyereség, ügyleti
nyereség, osztalék stb.) együtt a magáns zemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári
évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak ), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása
esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak , a három- és kétéves id őszak
együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak ), a vállalt lekötési id őszak utolsó napján is még a befektetési
szolgáltató, illető leg a hitelintézet által szerz ődésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött
pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követ ően a hároméves, illetve ötéves lekötési idő szakban az említett
hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhet ő és az egyes tartós befektetési szerz ődések
alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges. Egy naptári éven belül ugyanazon
befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel (3) bekezdés a), illetve b) pontjában említett célra egyaránt egy-
egy tartós befektetési szerz ődés köthet ő. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerz ődéseinek száma nem
korlátozott. (3) A lekötött pénzösszeg és a (4) bekezdésben meghatározott id őpontig elért befektetési hozamok
állománya terhére a magánszemély az általa külön-külön megkötött tartós befektetési szerz ődés alapján
a) ellen őrzött t őkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszközre és olyan forintban denominált
pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként
kamatjövedelemnek min ősülne,
vagy
b) kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történ ő elkülönítést is), takarékbetétben forintban
történ ő elhelyezésre
vonatkozó korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat. A
befektetési szolgáltató, illet őleg hitelintézet a megbízást, a teljesíté st, a magánszemély tulajdonába került,
vagy általa átruházott a) pont szerinti pénzügyi eszközt, pénzeszközt, illetve a b) pont szerinti befektetést
rögzíti az adott szerz ődéshez tartozó lekötési nyilvántartásban.
(4) Lekötési hozamot
a) a lekötési id őszak megsz űnésekor (az ötéves lekötési id őszak utolsó napján, illetve – ha a
magánszemély a lekötési id őszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési id őszak utolsó napján);
b) a lekötés megszakításakor (ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési
hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lév ő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a
lekötési nyilvántartásból kivonja)
kell megállapítani. Ha a magánszemély a hároméves lekötési id őszak utolsó napján a lekötési id őszakot a
lekötött pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelel ő összegben – hosszabbítja
meg, ezen rész tekintetében a lekötési id őszak nem szakad meg. Nem kell a bevételb ől jövedelmet
megállapítani a tartós befektetési szerz ődéssel rendelkez ő magánszemély halála esetén, ha az a lekötési
id őszak megsz űnése el őtt következett be.

(5) Az adó mértéke
a) nulla százalék az ötéves lekötési id őszak utolsó napján,
b) 10 százalék, ha a magánszemély
ba) a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési id őszak utolsó napján,
bb) a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a
hároméves lekötési id őszak utolsó napján,
bc) a lekötést a kétéves lekötési id őszakban szakítja meg, a megszakítás napján,
c) 20 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követ ően a hároméves lekötési id őszak vége
el őtt szakítja meg, a megszakítás napján
megállapított lekötési hozam után. (6) Az e törvény és az adózás rendjér ől szóló törvény szerint kifizet őnek minő sülő hitelintézet,
befektetési szolgáltató
a) a tartós befektetésb ől származó jövedelemr ől, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési id őszak
megsz űnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követ ő év február 15-
éig igazolást ad a magánszemélynek, b) az igazolás tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot
szolgáltat az adóhatóságnak,
c) a lekötési nyilvántartásban rögzített osztalékra jogo sító értékpapír esetében az osztalékfizetést
megelő ző en értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemb ől adót nem kell levonnia.
(7) A tartós befektetésb ől származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának
mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magá nszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a
bevallás benyújtására nyitva álló határid őig fizeti meg.
(8) Amennyiben a befektetési szolgáltató, illet őleg a hitelintézet adatszolgáltatásra nem kötelezett, e §
rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a magá nszemély a befektetési szolgáltatóval, illetőleg a
hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerz ődéssel igazolhatóan – neve, adóazonosító jele, a lekötött
pénzösszeg feltüntetésével – az els ő befizetést követ ő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak, és
rendelkezik a befektetési szolgáltató, illet őleg a hitelintézet által a (6) bekezdés szerinti tartalommal
kiállított olyan igazolással, amelyb ől a tartós befektetésb ől származó jövedelem megállapítható.
(9) A lekötési id őszak megsz űnését, a lekötés megszakítását követ ő id őszakra tartós befektetésb ől
származó jövedelem az adott szerz ődés alapján nem állapítható meg, a megsz űnés, a megszakítás napját
követ ően keletkez ő t őkejövedelemre – jogcíme szerint – a rá vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni
azzal, hogy
a) ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megsz űnés, megszakítás
napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a me gszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető
figyelembe, b) adókiegyenlítés ellen őrzött t őkepiaci ügyletb ől származó veszteség esetén akkor érvényesíthet ő, ha az
a megsz űnés, a megszakítás napját követ ően kötött ügyletekb ől keletkezett.
(10) A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá
a) ha a magánszemély tartós befektetési szerz ődés alapján a nyugdíj-el őtakarékossági számláját
megszünteti, és a nyugdíj-el őtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a
befektetési szolgáltató által vezetett lekötési ny ilvántartásba helyezésével a követelését lekötött
pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni);
b) az ötéves lekötési idő szak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lév ő pénzeszköznek, pénzügyi
eszköznek az ötéves lekötési id őszak megsz űnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerz ődés
alapján a befektetési szolgáltató által vezete tt lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy
ba) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési
id őszak megsz űnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított
összeg közül a nagyobbat; bb) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési id őszak utolsó évét
kell figyelembe venni.
A vállalkozásból kivont jövedelem
68. § (1) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jogutód nélküli megsz űnése következtében a
magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) álta l e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás

vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az érté kpapír megszerzésére fordított érték
és a társas vállalkozás kötelezettségeib ől a magánszemélyre jutó köteleze ttségek együttes összegét, a
magánszemély jövedelmének min ősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a
vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelel ő megállapodás) szerint kell megállapítani. A
kötelezettségek alapján teljesített kiadást a kés őbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem
lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása,
valamint a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti el járás megszüntetése következtében a magánszemély tag
(részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogvisz onyára tekintettel megszerzett jövedelemre is.
(2) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett t őkéjének t őkekivonás útján történ ő
leszállítása következtében a magánszemély tag (részvé nyes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára
tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételb ől az a rész, amely meghaladja az
értékpapír megszerzésére fo rdított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély
jövedelmének min ősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelr ől szóló törvény el őírásai szerint
vezetett nyilvántartásainak megfelel ően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékb ől
azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkent ő tételként vettek figyelembe, a
kés őbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor.
(3) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi
(részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megsz űnése – ide nem értve a társas vállalkozás
jogutód nélküli megsz űnését, az értékpapír átruházását – köve tkeztében, arra tekintettel megszerzett
bevételb ől az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszer zésére fordított érték és a társas vállalkozás
kötelezettségeib ől a magánszemély által – a jogviszony megsz űnésével összefügg ő elszámolás keretében –
átvállalt kötelezettségek együttes összegét , a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a
magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelr ől szóló törvény
el őírásai szerint vezetett ny ilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az átvállalt kötelezettségek
alapján teljesített kiadást a kés őbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E
rendelkezések irányadók kü lönösen a tagsági jogviszony kizárás, re ndes felmondás vagy azonnali hatályú
felmondás révén történ ő megsz űnésére, valamint a társas vállalkozás átalakulása esetén a jogutódban részt
venni nem kívánó tag vonatkozásában. (4) Az (1)-(3) bekezdésben fogla ltak alkalmazásakor az értékpapír me gszerzésére fordított értéket az
árfolyamnyereségb ől származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni.
(5) Az MRP szervezet megsz űnése esetén a részt vev ő magánszemély által a szervezet vagyonából
megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába
korábban nem került, a szervezet analitikájában a számvitelr ől szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszer zett részvények, üzletrészek között kimutatott
értékpapírok (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek min ősül ő értékpapírokat) együttes könyv
szerinti értékét, a magánszemély jövedelmének min ősül. A bevételt és az értékpapírok könyv szerinti
értékét a szervezet utolsó üzleti évér ől elkészített beszámolót alátámasztó nyilvántartások szerint kell
megállapítani. Az MRP szervezet az adózás rendjér ől szóló törvényben az adóbevallás benyújtására el őírt
határid őig résztvev őnként adatot szolgáltat az adóhatóság rés zére a jövedelem megállapításakor a bevétel
csökkentéseként elszámolt értékpapí rok együttes könyv szerinti értékéről.
(6) A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Belföldi illet őség ű
magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az így megállapított adót csökkenti a jövedelem után
külföldön megfizetett adó. A fizetend ő adó – nemzetközi szerz ődés hiányában – a külföldön megfizetett adó
beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehet ő figyelembe
külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerz ődés rendelkezése, viszonosság vagy
külföldi jog alapján a jövedele m után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.
(7) Ha az (1)-(3) és (5) bekezdés rendelkezései szer int a bevétel megállapításánál irányadó érték nem éri
el az alapjául szolgáló eszköznek a jövedelemszerzés id őpontjára vonatkozó szokásos piaci értékét, a
jövedelem meghatározásakor a szokásos piaci értéket kell bevételnek tekinteni.
(8) A vállalkozásból kivont jövedelem tekintetében a jövedelemszerzés id őpontja:
a) a társas vállalkozás jogutód nélküli megsz űnése esetén az utolsó üzleti évér ől készített mérleg,
zárómérleg mérlegfordulónapja;
b) a cégbejegyzési kérelem elutasítása, valamint a cégeljárás megszüntetése esetén az előtársasági
m űködés id őszakáról készített beszámoló mérlegfordulónapja;

c) az a)-b) pontban nem említett esetben a kifizetés, a juttatás napja; ha a kifizetés, illetve a juttatás
ugyanazon magánszemély részére több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a kifizet ő mindig a
jövedelmet fizeti ki el őször a magánszemély számára.
(9) A vállalkozásból kivont jövedele mre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a
külföldi székhely ű jogi személy és egyéb szervezet is, amel y a székhelye szerinti államban – kivéve az
alacsony adókulcsú államot – a társasági adónak megfelel ő adó alanya.
(10) A belföldi székhely ű társas vállalkozás jogutód nélküli megsz űnése, cégbejegyzése iránti kérelem
elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a
jövedelemszerzés id őpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjér ől szóló törvény el őírásai szerint
bevallja és – akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor – megfizeti; a kifizet ő a
magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszeméllyel szembeni
kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizet ő a kifizetés id őpontjában megállapítja, valamint az adózás
rendjér ől szóló törvény elő írásai szerint bevallja és megfizeti.
XIII. Fejezet
TERMÉSZETBENI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK, ENGEDMÉNYEK
A természetbeni juttatások
69. § (1) Természetbeni juttatás:
a) a kifizet ő által magánszemélynek adott re prezentáció és üzleti ajándék;
b) a kifizet ő által egyidej űleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,
nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizet ő –
jóhiszem ű eljárása ellenére – nem képe s megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt;
e rendelkezést kell különösen alkalmazni a kifizet ő által több magánszemély számára szervezett
rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátás (é tel, ital), a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó
szolgáltatás (pl. utazás, szállás, szabadid őprogram) esetében, ha az nem min ősül reprezentációnak; a
kifizet ő rosszhiszem ű eljárása esetén az adómegállapítási (adóel őleg-megállapítási) kötelezettség
elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság a természetbeni juttatás formájában juttatott jövedelem 50
százaléka;
c) a kifizet ő által törvény vagy törvény felhatalma zása alapján más jogszabály rendelkezése
következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy ke dvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás
révén juttatott adóköteles bevétel; d) a munkáltató által – a c) pontban foglaltaktól függetlenül is –
da) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvér ől szóló törvény el őírásai szerint a
munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy db) az el őbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképz ő iskolai tanuló, kötelez ő
szakmai gyakorlaton lév ő hallgató, nyugdíjban részesül ő magánszemély – ha nyugdíjazását megel őző en a
munkáltatónál vagy annak jogel ődjénél volt munkavállaló -, vagy
dc) az el őbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik
részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott
szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos
értékben meghatározott kere t terhére valamennyi, az elő ző ekben említett, juttatásban részesül ő
magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörb ől azonos feltételekkel választható),
feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása)
bármelyikük számára ténylegesen is elérhet ő;
e) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e re ndelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz
a Munka Törvénykönyvér ől szóló törvény elő írásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhet ő
bels ő szabályzat (pl. kollektív szerz ődés, szervezeti és m űködési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.)
alapján – a c)-d) pontban foglaltaktól függetlenül is –
ea) több munkavállaló, vagy

eb) az el őbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképz ő iskolai tanuló, kötelez ő
szakmai gyakorlaton lév ő hallgató, nyugdíjban részesül ő magánszemély – ha nyugdíjazását megel őző en a
munkáltatónál vagy annak jogel ődjénél volt munkavállaló -, vagy
ec) az el őbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik
részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott
szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos
módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a bels ő
szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött id ő, az életkor vagy
más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítményt ől nem függ ő – közös ismérv alapján határozza meg;
f) a kifizet ő által – a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is – a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó
étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; g) a kifizet ő által – a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is –
ga) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által ki bocsátott névre szóló üdülési csekk értékéből adott
engedmény formájában,
gb) üdülési szolgáltatás révén
a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; h) a kifizet ő által – a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is – sporttevékenység végzéséhez nyújtott
ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve a ki zárólag ilyen szolgáltatás igénybevételére jogosító
utalványt is) révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; i) a kifizet ő által – a c)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is – személyszállítási szolgáltatás ingyenes
vagy kedvezményes biztosítása révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; j) ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles
bevétel,
ja) ha az a kifizet ő által nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő , verseny
díja, és nem tartozik a nyereményb ől származó jövedelemre irányadó rendelkezések hatálya alá,
jb)
k) több magánszemély, mint biztosítottak javára kötött biztosítási szerz ődés alapján fizetett adóköteles
biztosítási díj, ha a biztosítási szerz ődés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a
munkaviszonyban eltöltött id ő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak
körét; l) a kifizet ő által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott
adóköteles bevétel e törvény külön rendelk ezésének hiányában is akkor, ha a kifizető a juttatásban
részesül ő magánszemélynek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetér ől szóló törvény szerint nem foglalkoztatója;
m) kifizet ő által a tevékenységének ellátása érdekében biztosított
ma)
mb) helyi és távolsági távbeszél ő-szolgáltatás (SZJ 64.20.11 és 64.20.12), mobiltelefon-szolgáltatás (SZJ
64.20.13), továbbá az Internet-protokollt alkalmazó be szédcélú adatátvitel (SZJ 64.20.16-ból) szolgáltatás
(az el őbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás)
magáncélú használata miatt – figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezésére is – keletkez ő adóköteles bevétel;
n) a kifizet ő által – a d)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is – ingyenesen vagy kedvezményesen átadott
termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott azon adóköteles bevétel, amely az e törvény 2009. december 31.
napján hatályos rendelkezéseiben foglalt feltételekkel és mértékig adómentesnek min ősült és nem tartozik a
70-71. § hatálya alá; o) az e törvény külön rendelkezése szerint adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatás.
azzal, hogy a természetes vagy tenyésztett gyöngy, a drágak ő, a féldrágak ő, a nemesfém, a nemesfémmel
plattírozott fém és az ezekbő l készült áru, az ékszerutánzat, az érme – az el őző rendelkezésekben
foglaltaktól függetlenül – nem min ősül természetbeni juttatásnak, ha a körülmények alapján megállapítható,
hogy a juttatás nem felel meg a rendeltetésszer ű joggyakorlás követelményének.
(2) Természetbeni juttatás révén a magánszemély álta l megszerzett bevételnek (jövedelemnek) a törvény
eltér ő rendelkezése hiányában azon összeg min ősül, amely megegyezik az ingyenesen vagy
kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékével, illet őleg abból azzal a résszel,
amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni (adóalap). (3) Ha a magánszemély a természetbeni juttatáskén t megszerzett terméket, szolgáltatást elidegeníti,
szerzési értékként a szerzéskori szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. (4) Az adóköteles természetbeni juttatás adója a (2 ) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka.

(5) A természetbeni juttatás után az adót a kifizető a juttatás id őpontjában állapítja meg és az adózás
rendjér ől szóló törvénynek a kifizet őre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be.
(6)
(7) A kifizet ő – ha a reprezentáció, üzleti ajándék egyé bként e törvény szerint nem adómentes, az
(5) bekezdésben foglaltaktól eltér ően – nem köteles megállapítani , bevallani és megfizetni:
a) a b) pontban nem említett kifizet ő esetében
aa) a reprezentáció alapján meghatározott bevétel után a (4) bekezdés szerinti mértékkel számított
adóból azon összeget, amely nem több, mint az adóévre elszámolt éves összes bevétele 1 százalékának, de
legfeljebb 25 millió forintnak az 54 százaléka,
ab) az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján
meghatározott bevétel után a (4) bekezdés szer inti mértékkel számított adóból a (9) bekezdésben
meghatározott létszámmal számolva 5000 forint/f ő érték 54 százalékát;
b) a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt
is) kifizető esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egye di értéket meg nem haladó üzleti ajándékok
alapján meghatározott bevé tel után a (4) bekezdés szerinti mértékkel számított adóból a közhasznú,
illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott
összes ráfordítás 10 százalékának 54 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes
bevétele 10 százalékának 54 százalékát.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a számításnál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai
szerint adómentes természetbeni juttatáso k értékét. Az adókötelezettség alá eső érték után az adót
a) a b) pontban nem említett kifizet őnek az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására el őírt
id őpontot követ ően kell megállapítania, és az elszámolt éves összes bevétel megállapításának hónapját
követ ő hónap 12-éig megfizetnie, továbbá az adót az elszámolt éves összes bevétel megállapítása
hónapjának kötelezettségeként a havi, a negyedéves, illet őleg az éves bevallásában kell bevallania;
b) az egyéni vállalkozónak és a beszám oló készítésére nem kötelezett kifizet őnek az adóév utolsó
hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, és a havi, a negyedéves, illet őleg az éves
adóbevallásában kell bevallania és a bevallás benyújtására el őírt határid őre kell megfizetnie;
c) a naptári évt ől eltér ő üzleti év esetén e bekezdésben, valamint a (7) és a (9) bekezdésben foglaltakat az
üzleti év kezd ő napján hatályos rendelkezések szerint kell alkalmazni.
(9) A (7) bekezdés ab) pontjában meghatározott létszám alatt az adóévi statisztikai átlagos állományi
létszám és az adóév során a kifizet ő tevékenységében személyesen közrem űköd ő tagok (egyéni vállalkozó
kifizet ő esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összegét kell érteni.
(10) E § alkalmazásában
a) adóév: a számvitelr ől szóló törvény szerinti gazdálkodónál az üzleti év, egyébként az adózás rendjér ől
szóló törvény szerinti adóév; b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizető által az adóévre vonatkozó beszámolóban – ide nem értve az
összevont (konszolidált) beszámolót – kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó
könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel;
c) juttató: a kifizető, továbbá a külföldi illet őség ű jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet;
d) reprezentáció: a juttató tevékenységével összefügg ő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy
hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott
vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadid őprogram stb.);
e) üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefügg ő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti
kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
valamint a kizárólag erre szóló utal vány), ide nem értve az értékpapírt.
(11) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesít ő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján
vagy annak hiányában is akkor min ősül természetbeni juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján
megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben
használható fel, és egyebekben a juttatás körülmén yei megfelelnek az e törvényben a természetbeni
juttatásokra vonatkozó rendelkezésekben foglaltaknak. Nem min ősül természetbeni juttatásnak a bármire
korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénz-helyettesít ő fizetési eszköz.
(12) Az (1) bekezdés m) pontjában említett adóköteles bevétel a kifizet őt a juttatás, szolgáltatás miatt
terhel ő kiadásból a magáncélú használat értékének a magánszemély által meg nem térített része, azzal,
hogy a magáncélú használat értéke a kifizet őt az említett juttatás, szolgáltatás miatt terhel ő kiadásból a
forgalomarányos kiadás(ok)nak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a
forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. A magáncélú telefonhasználat

értékének tételes elkülönítése helyett választható, hogy a kifizetőt terhel ő kiadás 20 százaléka a magáncélú
használat értéke. Ha magáncélú telefonhaszn álat elkülönítése nem lehetséges, a kifizetőt terhel ő kiadás 20
százalékát, ha a kifizet ő a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékét vagy az
összes használat szokásos piaci értékének 20 százalék át kell magáncélú használat értékének tekinteni.
Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatá sok kedvezményes adózása
70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatá sok bevétele után az adókötelezettséget a 71. §
rendelkezései szerint kell teljesíteni. (2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek min ősül – ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e
rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) – az a)-e) pontban felsorolt, a
munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvér ől szóló törvény el őírásai szerint a munkáltatóhoz
kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közrem űköd ő tagjának (e rendelkezés
alkalmazásában a juttatásban részesül ő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)
a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel
aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételb ől – több juttatótól származóan együttvéve –
vagy
ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lév ő üdül őben nyújtott üdülési szolgáltatás révén
juttatott bevételb ől
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételbő l a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden
megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész; c) az iskolarendszer ű képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételb ől a minimálbér két és
félszeresét meg nem haladó rész;
d) iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételb ől a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;
e) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló
bérlet formájában juttatott bevétel.
(3) Az (1) bekezdésben említett bevételnek min ősül
a) a szakképz ő iskolai tanulónak, kötelez ő szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha
a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesül ő magánszemélynek és közeli
hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának
aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételb ől – több juttatótól származóan együttvéve –
vagy
ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lév ő üdül őben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott
bevételb ől
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a szakképz ő iskolai tanulónak, kötelez ő szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás
alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint – ha a juttató a volt
munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesül ő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában
juttatott bevételb ől a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész;
c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíja s tagjának, az említett magánszemélyek közeli
hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyu gdíjas tag) közeli hozzátartozójának
ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételb ől – több juttatótól származóan együttvéve –
vagy
cb) üdül őben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételb ől
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész. (4) A (2)-(3) bekezdés rend elkezéseinek alkalmazásában
a) üdül őnek min ősül a nem üzleti célú közösségi szabadid ős szálláshely szolgáltatásról szóló
kormányrendelet szerint üdül őként nyilvántartásba vett szálláshely;
b) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lév ő üdül őnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv
esetében a felügyeleti szervnek és a Miniszterelnöki Hivatalt vezet ő miniszter irányítása alatt álló szerv
tulajdonában, vagyonkezelésében lév ő üdül őt is;

c) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdül őkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar
Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal
rendelkez ő személy is munkavállalónak min ősül;
d) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkez őhelyi vendéglátás, a munkahelyi
étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások
igénybevételére jogosító utalványt is); e) a (2) c) pontjában említett bevételnek min ősül az átvállalt (viselt) költség, ha az iskolarendszer ű
képzés ea) – akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör
betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, b ővítését,
eb) a juttatóval munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen
közrem űköd ő tagja számára szükséges, a kifizet ő, a társas vállalkozás tevékenységével összefügg ő szakmai
ismeretek megszerzését, b ővítését szolgálja;
f) iskolakezdési támogatásnak min ősül az juttatás, amelyet a (2) bekezdésben említett munkáltató a
közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelel ő oktatásban) részt vev ő gyermekre, tanulóra
tekintettel a tanév első napját megelőző és követ ő 60 napon belül tankönyv, tane szköz, ruházat (ideértve a
munkáltató, illetve a bér kifizet ője nevére szóló, az el őző ekben felsorolt javak beszerzésér ől szóló számla
ellenértékének az említett id őszakban történ ő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására
jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesül ő magánszemély a juttató olyan
munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulóna k a családok támogatásáról szóló törvény, vagy
bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult
szül ője vagy e szül őnek vele közös háztartásban él ő házastársa.
(5) Az (1) bekezdésben említett bevételnek min ősül
a) a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
aa) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(a k)ba a minimálbér 50 százalékát,
ab) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyez ő pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér
30 százalékát, ac) foglalkoztatói nyugdíjszol gáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát,
meg nem haladó rész;
b) a munkáltató által a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései
szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítése ként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a
magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg;
c) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetk ezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekr ől szóló
törvényben foglaltaknak megfelel ően az adóévben természetben adott – egyébként adóköteles – juttatás
együttes értékéb ől személyenként a minimálbér havi összeg ének 50 százalékát meg nem haladó rész
az a) pont szerinti esetben akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen az a) pont
szerinti bevétele az adóévben más ju ttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta
vagy – az adott hónapokra vonatkozó ö sszegek közlésével – több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb
három hónapra utalja át eg y összegben, azzal, hogy
1. a juttatás a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelel ő hónap(ok) szerinti bevétel;
2. a juttató az 1. pont figyelembevételével megállapított adót a közölt összegeknek megfelel ő hónapokra
vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, el őre történ ő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos
utalás esetén az utalás hónapjának kö telezettségeként vallja be és fizeti meg.
71. § (1) A magánszemély a 70. § rendelk ezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli
juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesít ő kifizet ő (a továbbiakban: juttató) 25
százalék adó fizetésére köteles.
(2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a
magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendel kezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló
nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatk ozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott
meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak
min ősül, amelyre vonatkozóan a 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben
bármely feltétel hiányában a 69. § rendelkezései az irányadók.
(3) A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefügg ő
adó és járulékok bevallására, me gfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és
határid őre kell bevallania, illet őleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról
nyilvántartást vezet.

(4) Ha az adóhatóság a (2) bekezdés rendelkezésével összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt
annak a juttatónak kell megfizetnie, amely nem rendelkezik a magánszemély említett nyilatkozatával, vagy
egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiá ny a magánszemély valótlan nyilatkozatának a
következménye, illet őleg a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és
jogkövetkezményeit a magánsze mélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.
Kamatkedvezményből származó jövedelem
72. § (1) Kamatkedvezményb ől származó jövedelem a kifizet ő magánszeméllyel szemben fennálló
követelésére a jegybanki alapkamat 5 s zázalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a
szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokás os piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része,
amely meghaladja az e követelés révén a kifizet őt megillet ő kamatot (kamatkedvezmény). A
kamatkedvezményt a kifizet ő követelése révén a magánszemélyt terhel ő kötelezettség összegére – ha a
követelés értékpapír-kölcsönzésb ől származik, akkor az értékpapírnak a szerz ődés megkötésének napjára
megállapított szokásos piaci értékére – vetítve kell kiszámítani.
(2) A kamatkedvezményb ől származó jövedelem utáni adó mért éke a kamatkedvezmény 54 százaléka.
Az adót a kifizet ő adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megsz űnt, akkor a
megsz űnés napjára – megállapítja, valamint a kifizet ő által levont jövedelemadó megfizetésére és
bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének
adóévére az osztalékadó-el őleg alapján keletkez ő kamatkedvezményb ől származó jövedelmet a kifizet ő a
beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az el őző rendelkezések szerint jár el.
(3)
(4) A jövedelem megállapításánál – az (1)-(3) be kezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell
figyelembe venni a következ ő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni
kamatkedvezményt: a) követelések áruszállításból és szolgáltatá
sból (vev ők), valamint az e követelésekkel összefüggésben
szerz ődés vagy jogszabály alapján fizetend ő kártérítés, kötbér és más hasonló kötelezettség;
b) jegyzett, de még be nem fizetett t őke;
c) kizárólag a kifizet ő tevékenységével összefüggésben, a tevékenységet szolgáló eszköz megszerzése,
szolgáltatás igénybevétele érdekében – 30 napot meg nem haladó id őtartamra – adott el őleg, elszámolásra
kiadott összeg; d) az osztalékel őlegnek az a része, amely a kifizetését követ ő els ő beszámoló elfogadásával osztalékká
vált;
e) az adó, az adóel őleg, a járulék, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátás megállapításával
(elszámolásával) összefüggésben, valamint a munkaviszonyból származó jövedelem elszámolása
(számfejtése) során az elszámolás szokásszer ű rendjéb ől adódóan keletkezett követelés; e rendelkezés nem
alkalmazható a munkáltató, a bér kifizet ője, a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság által megfizetett, de
le nem vont adóel őleg miatt keletkezett követelésnek arra a részére, amelynek beszámítására az adóel őleg
megfizetésének hónapját követő hatodik hónap elteltével nem került sor;
f) lakás célú hitel, ha azt a munkáltató munkavállaló jának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek
hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez,
korszer űsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézett ől, vagy bármely, az említett célra korábbi
munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás
célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét;
lakáskorszer űsítés a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott
korszer űsítés;
g) olyan munkabérel őleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett,
legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben
történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az el őző ek szerint folyósított munkabérel őleg visszafizetése
el őtt újabb munkabérel őleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;
h) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagja részére jogszabály
alapján folyósított családalapítási támogatás, va lamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerz ődéses
állományú katonáinak jogszabály alapján folyósított toborzópénz és családalapítási támogatás;
i) az állami tulajdon megvásárlásához hitelintézet útján nyújtott hitel;

j) olyan, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett nyújtott hitel, kölcsön esetén, amelynél a
felszámítható kamat mértékét jogszabály határozza meg (ideértve különösen a Diákhitel Központ által
nyújtott hallgatói hitelt); k) üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe
vehet ő áruvásárlási kölcsön;
l) pénzügyi szolgáltatás, kiegészít ő pénzügyi szolgáltatás üzletszer ű nyújtására jogosult kifizet ő e
tevékenysége keretében nyilvánosan meghirdetett feltételek mellett nyújtott hitel (ide nem értve a belső
hitelt) esetében; m) a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal
összefüggésben fennálló követelés; n) a külföldi kiküldetésre, külszo lgálatra tekintettel adott előleg, elszámolásra kiadott összeg, feltéve,
hogy annak a kifizet ővel való elszámolása a visszaérkezést követ ő 30 napon belül megtörténik.
Adómentes kifizetések korlátozása
72/A. § (1) Az önsegélyez ő feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyez ő egyesület (e §
alkalmazásában: érdekképviselet), ha érdek-képvisel eti tagdíj, hozzájárulás címén bevételt szed és
arról közvetlenül vagy közvetve magánsz emély vagy társaság a jöve delme csökkentésére vagy
költségelszámolásra jogosító igazolást, bizonylato t kapott, akkor az érdekképviseletnek 54 százalék
adót kell fizetnie a magánszemély(ek)nek az adóévben adómentes jogcímen kifizetett összeg azon
része után, amely meghaladja az adóévi tagdíj-, hozzájárulás-bevétel és alapítványtól, más
érdekképviselettől az adóévben kapott bevétel 40 százalékának és az adóévben keletkezett bármely
más bevételének együttes összegét.
(2) A kifizet őnek 54 százalék adót kell fizetnie a ma gánszemély(ek)nek adómentes jogcímen az
adóévben kifizetett (juttatott) összeg (nem pénzbeli vagyoni érték) azon része után, amely
meghaladja érdekképviselettől, más alapítványtól kapott bevétele 40 százalékának és az adóévben
keletkezett bármely más bevételének együttes összegét.
(3) Az e § szerinti adót az adóévet követ ő év február hónapban kell a kifizető nek az általa levont
jövedelemadó befizetésének szabályai szerint megfizetnie.
(4) E § alkalmazásában nem kell figyelembe venn i a munkavállalói érdek-képviseleti tagdíjat
akkor, ha az nem haladja meg a bér kettő százalékát. Ha meghaladja, akkor teljes egészében
figyelembe kell venni.
(5) Nem kell e § rendelkezéseit alkalmazni az ol yan adómentesen kifizetett (juttatott) összegre
(nem pénzbeli vagyoni értékre), amely a kifizető elszámolási kötelezettsége mellett – akár közvetetten
is – az államháztartás valamely alrendszeréb ől, egyházi forrásból, nemzetközi szerz ődés alapján
folyósított támogatásból, segélyb ől származik.
XIV. Fejezet
VEGYES JÖVEDELMEK
Kisösszeg ű és egyéb kifizetések, egyösszeg ű járadékmegváltások
73. § (1) Az önálló tevékenységb ől származó, egy szerz ődés alapján 15 000 forintot meg nem haladó
összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy
a) a jövedelem utáni adót a kifizet ő állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy
b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke az adó
mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti le gmagasabb adókulcs (százalékos adómérték).
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a magánszemélynek és a kifizet őnek a Második rész
önálló tevékenységb ől származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezései szerint kell az
adókötelezettséget teljesítenie. (4) A magánszemélyt cs őd, felszámolás, végelszámolás keretében megillet ő tartásdíj, életjáradék,
kártérítési járadék és más hasonló járadékjelleg ű követelés, valamint a magánszemélyt megillet ő, a

jövedelmet helyettesítő felel ősségbiztosítási kártérítés egy összegbe n való megváltása esetén a kifizetett
összeg teljes egészében jövedelem, és az adó mért éke 25 százalék, azzal, hogy a jövedelem utáni adót a
kifizet ő állapítja meg, vonja le, és fizeti be.
(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az egyéni vállalkozói, a mez őgazdasági
ő stermel ői tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg esetében.
(6)
(7) A külföldi illet őség ű magánszemély részére – ha a magánszemély illet ősége szerinti állam és a
Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kett ős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és
vagyonadók területén – kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelem,
amely után az adó mértéke 30 százalék . Az adót – ha a bevétel kifizetőtő l származik – a kifizet ő állapítja
meg, vonja le, fizeti meg és vallja be azzal, hogy nem pénzben történ ő juttatás esetén a juttatást terhel ő adó
megfizetésére a kifizet ő köteles. E rendelkezést nem kell alkalmazni a Magyar Állam, az államháztartás
alrendszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zártkör űen m űköd ő Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési
Bank Zártkör űen m űködő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkör űen m űköd ő
Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkör űen m űködő Részvénytársaság vagy a Magyar
Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, a hitelintézet által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre,
továbbá a késedelmi kamatra. E rendelkezés alkalmazásában szolgáltatási díjnak min ősül az Európai
Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statis ztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének
létrehozásáról szóló 1893/2006/EK re ndelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám,
piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, m űszaki
tevékenységb ől az üzleti ügynöki tevékenység díja.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
74. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a magánszemély term őföld-bérbeadásból származó
bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más i ngatlan bérbeadásából származó bevételnek az egésze
jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék.
(2) Mentes az adó alól a term őföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a term őföld haszonbérbe adása
alapjául szolgáló, határozott id őre kötött megállapodás (szerz ődés) alapján a haszonbérlet id őtartama az 5
évet (az adómentesség feltételéül szabott id őtartam) eléri.
(3) A magánszemély köteles a (2) bekezdés szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót
késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerz ődés megsz űnése éve kötelezettségeként megállapítani,
bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerz ődés az adómentesség feltételéül szabott
id őtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerz ődő feleken kívül álló okot, valamint a
haszonbérleti szerz ődés azonnali hatályú felmondását) megsz űnik.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazhat ó, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni
vállalkozóként végzi. (5) A term őföld-bérbeadásból származó jövedelem adóköt elezettségére vonatkozó szabályokat az adózás
rendjér ől szóló törvény határozza meg.
(6) Más ingatlan bérbeadása esetén az adót a kifizet ő állapítja meg, vonja le, fizeti be. Nem kell az adót
levonnia a kifizet őnek akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni
vállalkozóként végzi, valamint – a társasház kivételével – közös tulajdonban lév ő ingatlannak tulajdontársak
közössége által történ ő bérbeadása esetén. Ha a jövedelem nem kifizet őtő l származik, illet őleg a kifizet ő
bármely ok miatt az adót nem vonta le, az adót a magá nszemélynek kell megállapítania, és negyedévenként
az adózás rendjér ől szóló törvénynek az adóel őlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.
(7) Más ingatlan bérbeadása esetén a magánszemély az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan az (1)
bekezdés rendelkezése helyett választhat, hogy a bérleti díjból származó bevételére az önálló
tevékenységb ől származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket (ideértve az adóel őleg megállapítására
vonatkozó szabályokat is) al kalmazza. Ha a bevétel kifizető tő l származik, és a magánszemély választásáról
a kifizetést megel őző en nyilatkozik, a kifizet ő e § rendelkezései helyett az önálló tevékenységb ől származó
jövedelemre vonatkozó adóel őleg-levonási szabályokat alkalmazza. Ilyen nyilatkozat hiányában a kifizető
által levont adó, vagy egyéb esetben a magánszemély által e § szerint megfizetett adó adóel őlegnek
min ősül, ha a magánszemély a választását az adóbevallásában érvényesíti.
(8) Ha az ingatlan fekvése szerinti állammal a Magy ar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a
kett ős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén, akkor az ingatlan bérbeadásából,

haszonbérbeadásából származó jövedelem – a (7) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – a magánszemély
önálló tevékenységb ől származó jövedelmének min ősül.
(9) Az ingatlan bérbeadásából származó bevételb ől levonható az ugyanazon ingatlan után a
vagyonadóról szóló törvény szerint az adóévben az el őírt határid őig megfizetett adó.
Lakás önkormányzatnak történ ő bérbeadásából származó jövedelem
74/A. § (1) Lakás önkormányzatnak történ ő bérbeadásából származó bevételnek min ősül az olyan lakás
bérbeadásából származó bevétel, amely lakásra érvényes lakhatási engedély van és a) a bérbevev ő a lakás fekvése szerinti települési önko rmányzat gazdálkodását végrehajtó szerv
(önkormányzati hivatal), b) a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerz ődés határozott id őtartamú és az id őtartama a 36 hónapot
(feltételül szabott idő tartam) eléri vagy meghaladja (ideértve a feltételül szabott id őtartam teljesülését
közvetlenül követ ő id őszakot is, ha a szerz ődés id őtartamát meghosszabbítják),
c) az önkormányzat a lakást magánszemély(ek) la khatásának biztosítására hasznosítja,
d) a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerz ődés tartalmazza a bérl őkijelölésére a rászorultságra
tekintettel meghatározott feltételeket (a feltételül szabott cél) megállapító önkormányzati rendelkezés
számát.
(2) A lakás önkormányzatnak történ ő bérbeadásából származó bevétel egésze jövedelem, amely után az
adó mértéke 0 százalék. (3) A lakás önkormányzatnak történ ő bérbeadása esetén
a) az ezen lakás bérbeadásából származó bevétel önálló tevékenységb ől származó bevételként vagy
egyéni vállalkozói bevételként nem vehet ő figyelembe és az ezen lakás bérbeadásával összefügg ő költség
nem számolható el;
b) ha a lakásbérbeadás alapjául szolgáló szerz ődés a feltételül szabott idő tartamon belül a bérbeadó
érdekkörében felmerült okból megszű nik, a magánszemélyt a (4) bekezdés szerint meghatározott összegű
adófizetési kötelezettség terheli arról az adóévről benyújtandó adóbevallásában, amely adóévben a
megsz űnés bekövetkezett;
c) a b) pont szerinti esetben az önkormányzati hivatal – az adóévet követ ő január 31-éig – a bérbeadó
személy adóazonosító számának feltüntetésével adatot szolgáltat az adóhatóságnak a szerződés
megsz űnésér ől.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában említett adófizetés i kötelezettséget a következők szerint kell
meghatározni:
a) A magánszemély évenkénti bontásban meghatározza a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem után
az e törvény kifizetéskor hatályos 74. §-ának (1) bekezdése szerinti adót, majd az egyes adóévekre
vonatkozóan megállapított összeg ut án meghatározza az adózás rendjéről szóló törvény szabályainak
megfelel ő alkalmazásával az adott adóévet követ ő év május 21. napjától a szerz ődés megsz űnése napjáig
felszámított késedelmi pótlékot.
b) Az adó és a késedelmi pótlék együttes összegét meg kell szorozni a szerz ődésb ől nem teljesült
id őtartam egész hónapjainak száma és a 36 hóna p két tizedesjegyre kiszámított hányadosával.
(5) Ha a települési önkormányzat a szerz ődés tárgya szerinti lakást a bérleti szerz ődés id őtartamán belül
nem a feltételül szabott célra hasznosítja vagy nem hasznosítja a) 33 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerz ődést magánszeméllyel kötötte, illetve
b) 8 százalék adó fizetésére köteles, ha a bérleti szerz ődést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
törvény szerinti társasági adóalannyal kötötte. Az a)-b) pont szerinti adót minden olyan hónap bérleti díja után az adózás rendjér ől szóló törvénynek a
kifizet őre vonatkozó szabályai szerint kell megfizetni, amely hónapban nem valósult meg a hasznosítás.
Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni mind addig, amíg a hasznosításon kívüli időszak az adóév elejét ől
számítva a 30 napot nem haladja meg.
A társasház, a társasüdülő jövedelme
75. § (1) A társasház, a társasüdül ő (a továbbiakban együtt: társasház) tulajdonostársainak közössége
által a közös név alatt megszerzett jövedelem után – függetlenül attól, hogy a tulajdonostársak nem
kizárólag magánszemélyek – a társasházat a (2)-(8 ) bekezdések szerint terheli adókötelezettség.

(2) A társasház e törvény XI-XIV. fejezetében – e § rendelkezésein kívül – említett bevételéből (kivéve a
közös tulajdon tárgyát képez ő ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt) a jövedelmet és az adót –
figyelemmel a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseire is – úgy kell megállapítani és megfizetni, mintha azt
magánszemély szerezte volna meg, azzal, hogy ma gánszemélynek a társasházat kell tekinteni. A
fennmaradó összegb ől a magánszemély tulajdonostársak között felosztott jövedelmet további
adókötelezettség nem terheli.
(3) A közös tulajdon tárgyát képez ő ingatlanrész átruházása esetén a bevétel 25 százaléka min ősül
jövedelemnek, azzal, hogy a 62. § (4) bek ezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4) A (2) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a közös tulajdon tárgyát képez ő ingatlanrész
átruházásából származó jövedelem után a magánszemél y tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában
megillet ő bevételre akkor, ha a társasház közgy űlésének határozata alapján egyénileg tesznek eleget az
adókötelezettségüknek.
(5) A (2) bekezdésben nem említett, a társasház által az adóévben megszerzett összes más bevételb ől
(ideértve a közös tulajdon tárgyát képez ő ingatlanrész bérbeadásából származó bevételt is) le kell vonni a
tulajdonostársak közös költségre, illet őleg felújításra történt adóévi befizetéseit, a társasház által közvetített
szolgáltatás tovább számlázott ellenértékét, valamint azokat az összegeket, amelyeket e törvény szerint a
jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (p l. jogszabály alapján kapott támogatás, felvett
hitel). Az így fennmaradó bevételt teljes egészében jövedelemnek kell tekinteni, amely után az adó mértéke
25 százalék. (6) A társasháznak kifizetett adóköteles összegb ől az adót a kifizet ő állapítja meg, azt levonja, befizeti és
arról igazolást állít ki a társasház részére, valamint a kifizet őnek az adózás rendjér ől szóló törvénynek az
adókötelezettséget eredményez ő, a magánszemélynek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefügg ő
bevallási kötelezettség szabályai szerint bevallást tesz. Az olyan adóköteles bevétel után, amely nem
kifizet őtő l származik, az adót a társasháznak kell megállapítania és negyedévenként az adózás rendjér ől
szóló törvénynek az adóel őleg-fizetésre vonatkozó rendelkezései s zerint kell megfizetnie, valamint az e
törvény 49. §-a (17) bekezdésének a magánszemélyre vonatkozó rendelkezése szerint kell bevallania.
(7) A társasház a magánszemélyre vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti e §-ban el őírt
adókötelezettségeit, azzal az eltéréssel, hogy csak azt a bevételét kell bevallania, amelyre vonatkozóan
adómegállapításra kötelezett. A társasház a kifizetéseit illet ően kifizet őnek min ősül, és e min őségére
tekintettel is teljesíti adókötelezettségeit. (8) Ha a társasház a (6) bekezdés rendelkezése szerint levont, illetve megfizetett adó után fennmaradó
jövedelmet, vagy annak egy részét a tulajdonostársak között a tulajdoni hányadok arányában osztja fel,
akkor az a magánszemély tulajdonostárs olyan bevétele , amelynek egésze jövedelem és az adó mértéke 35
százalék.
Nyereményb ől származó jövedelem
76. § (1) A nyeremény esetében – ha az nem tartoz ik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések
hatálya alá – a szerencsejátékok szervezésér ől szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött
sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban:
adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni. (2) Pénzbeli nyeremény esetén az adó összege 25 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó
teljes nyereményösszegbő l egy tételben kell a kifizet őnek levonnia, és befizetnie.
(3) Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor annak általános forgalmi adó nélkül
számított szokásos piaci értékét alapul véve, annak 33 százalékát kell adó címén a kifizetőnek megfizetnie.
(4) Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezésér ől szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez
nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyer ő automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri
rendszer ű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, továbbá a kártyateremben szervezett
kártyajátékból származó nyeremény. (5)
A privatizációs lízingb ől származó jövedelem

77. § (1) Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítésér ől szóló törvényben meghatározott
privatizációs lízingszerz ődés alapján szerzett tulajdonrészb ől származó bevétel egésze jövedelem, amely
után az adó mértéke 25 százalék.
(2) Az e § szerinti adókötelezettség részletes szabályait a 9. számú melléklet tartalmazza.
XV. Fejezet
AZ ÉRTÉKPAPÍR, AZ ÉRTÉKPAPÍRRA VONAT KOZÓ JOG RÉVÉN
MEGSZERZETT VAGYONI ÉRTÉK

Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték
77/A. § (1) A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében
jövedelemnek min ősül az értékpapírnak a megszerzése id őpontjára megállapított szokásos piaci értékéb ől
az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költségek eg yüttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a
magánszemély és az értékpapírt juttató személy, va lamint az említett személyek és más személy) között
egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek
megfelel ően kell a kifizet őt, illet őleg a magánszemélyt terhel ő adókötelezettségeket (ideértve különösen a
jövedelem, az adó, az adóel őleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre a természetbeni juttatásokra vonatkozó
rendelkezéseket nem lehet alkalmazni. (2) Nem minő sül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha
a magánszemély a) az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett
megvalósuló ügyletben szerzett;
b) az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként
ba) legfeljebb névértéken történ ő – az (5) bekezdésben nem említett – átalakítása (kicserélése),
bb) a társas vállalkozás jegyzett t őkéjének a saját t őke terhére történ ő felemelése
révén szerezte; c) az értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjakén t, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a
társas vállalkozás jogutódjában szerezte;
d) az értékpapírt dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett t őkéjének a saját t őke terhére
történ ő felemelése révén szerezte;
e) a névre szóló részvényt átváltoztatha tó kötvény átalakításával szerezte;
f) a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerül ő vagyontárgy, részvény,
üzletrész megvásárlására használja fel; ilyenkor a kárp ótlási jegy felhasználásával megszerzett eszköz
megszerzésére fordított érték meghatáro zásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy – ha a kárpótlási
jegy a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, míg más
magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket is figyelembe kell venni; g) részvényét, üzletrészét házastársi közös v
agyon (vagyonközösség) megosztása révén, adásvételi
szerz ődésen kívüli jogcímen szerezte; az így megszer zett részvény, üzletrész megszerzésre fordított
értékeként azt az értéket lehet figyelembe venni, amelyet a házastárs megszerzésre fordított értékként
figyelembe vehetett volna (üzletré sz esetében a megszerzett üzletrész névértékének a megosztást megel őző
üzletrész névértékéhez viszonyított arányával számított részt). (3) A (2) bekezdés alkalmazásában társ as vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb
szervezet is, amely a székhelye szer inti államban (kivéve az alacsony adók ulcsú államot) a társasági adónak
megfelel ő adó alanya.
(4) A belföldi székhely ű társas vállalkozás (átalakulása es etén jogutódja) – az adóévet követ ő január 31-
éig – jegyzett t őkéjének a saját t őke terhére történ ő felemelését, átalakulását vagy az általa kibocsátott
átváltoztatható kötvény átalakítását követ ően magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság részére
az említett jogügylet révén kibocsátott (megemelt névérték ű) összes értékpapírról, továbbá az így
kibocsátott (megemelt névérték ű) értékpapír átruházásáról, bevonásá ról, átalakításáról és kicseréléséről. A
magánszemély az említett jogügylet révén megszerzett (megemelt névérték ű) összes értékpapírjáról

elkülönített nyilvántartást vezet; az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír(ok)
megszerzésére fordított érték – és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak
megfelel ően határozza meg.
(5) A 2006. július 1-je el őtt dolgozói üzletrészként megszerzett üzletrész (a továbbiakban: dolgozói
üzletrész), valamint a dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása esetén – akkor is, ha erre
átalakulás, jogutód nélküli megsz űnés keretében kerül sor – munkaviszonyból származó jövedelemnek (a
munkavállaló örökösénél egyéb jövedelemnek) min ősül a magánszemély által az említett jogügylet révén
megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az
értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az állam tulajdonában lév ő vállalkozói
vagyon értékesítésér ől szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény
révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál
és – ha az értékpapír a hagyaték tárgyá t képezte – örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek
min ősül. Nem min ősül bevételnek azonban az említett különbözet, amennyiben a bevont dolgozói
üzletrész, dolgozói részvény helyett a magánszemél y a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan
kibocsátott azonos jogokat biztosító üzletrészt, dolgozói részvényt szerez; ilyenkor az új értékpapír
megszerzésére fordított értéket az er edeti értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték – és az esetleg
teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni.
(6) Az (1) és (5) bekezdés alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az
értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó
rendelkezések szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy ha a dol gozói üzletrész, dolgozói részvény
hagyaték tárgyát képezte, az eredeti szerz ő örökösénél a szerzési érté k azonos az eredeti szerzőnél
alkalmazható szerzési értékkel. Dolgozói üzletrész, dolgozói részvény bevonása, átalakítása esetén az
eredeti szerz őnél és – amennyiben az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte – örökösénél az értékpapír
megszerzésére fordított érték részét képezi a névérték azon részének 50 százaléka is, amely rész a jegyzett
t ő kének a saját t őke terhére történ ő felemeléséb ől származik, azzal, hogy ez a rendelkezés nem
alkalmazható, ha az említett rész
a) az értékpapír megszerzésekor jövedelemnek min ősült,
b) az állam tulajdonában lév ő vállalkozói vagyon értékesítésér ől szóló törvény rendelkezései szerint a
munkavállaló részére nyúj tott kedvezményként illette meg a magánszemélyt,
és ezért egyébként e törvény szer int a szerzési érték része.
(7) Kedvezményezett részesedéscsere esetében a megszerzett társaság magánszemély tagjánál,
részvényesénél a jogügylet alapján keletkez ő bevételb ől a jövedelmet az árfolyamnyereségb ől származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerin t kell megállapítani. A jövedelemnek
a) az a része, amely nem haladja meg a jogü gylet alapján megszerzett pénzösszeget,
árfolyamnyereségb ől származó jövedelemnek minő sül; a külföldi pénznemben megszerzett pénzösszeget a
bevétel forintra történ ő átszámítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell forintra átszámítani;
b) az a) pont alá nem tartozó része – a magánszem ély választása alapján – az ügylet időpontjában
adómentes, vagy szintén árfolyamnyereségb ől származó jövedelemnek min ősül.
(8) A magánszemély a (7) bekezdés b) pontja szerinti választásáról legkés őbb az átruházás id őpontjában
nyilatkozik a kifizet őnek, valamint e választását adóbevallásában bejelenti az adóhatóságnak. Ha a (7)
bekezdés b) pontja szerinti összeg a magánszemély választása alapján adómentes, akkor
a) a kifizet ő – az adóévet követ ő január 31-éig – magánszemélyenként adatot szolgáltat az adóhatóság
részére a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról;
b) a magánszemély a kedvezményezett részesedéscs ere révén megszerzett összes értékpapírjáról
elkülönített nyilvántartást vezet; e kkor az értékpapír megszerzésére fordított érték a kedvezményezett
részesedéscsere keretében átruházott értékpapír(ok) megszerzésére fordított érték és a (7) bekezdés a) pont
szerinti összeg együttesen. (9) Az értékpapír formájában megszerzett vagyon i értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:
a) kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző
társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett t őkéjében annak
ellenében, hogy a jegyzett t őkéjét képvisel ő értékpapír(oka)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint – szükség
esetén – legfeljebb az átadott összes értékpapír együ ttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv
szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagja(i)nak,
részvényese(i)nek, feltéve, hogy a megszerz ő társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok
többségét vagy, ha a jogügylet el őtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli a
megszerzett társaságban;

b) társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövet kezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai
Unióhoz történ ő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz ődést kihirdet ő törvény hatálybalépésének napjától
az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illet őséggel bíró olyan
társaság, amely ba) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi
szerz ődés szerint nem bír belföldi illet őséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
bb) a különböző tagállamok társaságait érint ő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és
részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerr ől szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi
formában m űködik, és az említett irányelvekben megha tározott adó alanya anélkül, hogy ezzel
kapcsolatban választási lehet őség vagy mentesség illetné meg.
Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték
77/B. § (1) Értékpapírra vonatkozó vételi jegyzési, eladási vagy más hasonló jog (kivéve a más
értékpapírban megtestesül ő jogot) átruházása (átengedése), megszü ntetése, gyakorlásának átengedése vagy
az ilyen jogról való lemondás címén a magánszemély által megszerzett bevételb ől az az összeg min ősül
jövedelemnek, amely meghaladja a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés
esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköt eles bevételt is), a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást
(értéket), valamint az ügylettel összefügg ő igazolt járulékos költséget. A jövedelmet a bevétel
megszerzésének id őpontjára kell megállapítani.
(2) Értékpapírra vonatkozó vételi jog (vételi opció) engedésére, illet őleg vételi kötelezettség vállalására
(eladási opció) kötött ügylet esetén a kötelezett magánszemélynél az (1) bekezdés szerint megállapított
összegb ől
a) – ha az ügylet pénzbeli elszámolással sz űnik meg – az elszámolás miatt a jogot enged ő, illet őleg
kötelezett magánszemélyt terhel ő igazolt kiadást (értéket), vagy
b) – ha az ügylet a tárgyát képez ő értékpapír tényleges átadásával sz űnik meg –
1. vételi jog engedése esetén az adott értékpapír megszerzésére fordított igazolt összegnek (értéknek),
de legfeljebb az adott értékpapír teljesíté skori szokásos piaci értékének az ügyleti szerz ődés szerinti
árat meghaladó részét;
2. vételi kötelezettség vállalása esetén az adott értékpapír ügyleti szerződés szerinti árának a
teljesítéskori szokásos piaci értékét meghaladó részét
meghaladó rész a jövedelem, azzal, hogy a 2. alpon t szerinti tétel az értékpapír megszerzésére fordított
kiadás részeként nem vehet ő figyelembe.
(3) A jövedelem megállapításának id őpontja
a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben az elszámolás napja (értéknapja);
b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben a jogosult joggyakorlásának napja;
c) ha a jogosult a joggal nem élt, a jog gyakorlásának határnapja, illetve a jog gyakorlására nyitva álló
id őtartam utolsó napja,
de legkés őbb a kötelezettség vételi jog engedése, ille tve a vételi kötelezettség vállalása kezdő id őpontjának
évét követ ő ötödik év utolsó napja.
(4) Értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett
értékpapír esetében a j ogosult magánszemélynél az értékpapír fo rmájában megszerzett vagyoni értékre
irányadó rendelkezéseket kell alkalm azni. Ilyenkor a jövedelmet az értékpapír feletti rendelkezési jog
megszerzésének napjára, vagy – ha ez a korábbi id őpont – arra az id őpontra kell megállapítani, amikor az
értékpapírt a magánszemély (a magánszemély javára más személy) birtokba vette (ideértve különösen az
értékpapírszámlán történ ő jóváírást).
(5) Értékpapírra vonatkozó eladási vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett jövedelemnek
min ősül a jogosult magánszemélynél az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételb ől az a rész,
amely meghaladja az értékpapírnak az átruházás idő pontjára megállapított szokásos piaci értékét (az
említett jog gyakorlásából származó bevételrész), csökk entve a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy
kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megs zerzésekor adóköteles bevételt is), a magánszemélyt
terhel ő igazolt kiadással, azzal, hogy
a) az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevétel fennmaradó részéb ől a jövedelmet az
árfolyamnyereségb ől származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint a b) pont rendelkezésének
figyelembevételével kell megállapítani;

b) az a) pont rendelkezésének alkalmazása esetén az ott említett bevételb ől a jog megszerzésére fordított,
a magánszemélyt terhel ő kiadásnak az a része vonható le az átruházással kapcsolatos kiadásként, amely a
jog gyakorlásából származó bevételrészt meghaladja. A jövedelmet az értékpapír átruházásának
id őpontjában kell megállapítani.
(6) Az (1)-(4), valamint az (5) bekezdés szerint meghatározott – a bekezdés a) pontjában nem említett –
jövedelem adókötelezettségének jogcímét a felek (a ma gánszemély és a jogot alapító személy, valamint az
említett személyek és más személy) között egyébkén t fennálló jogviszony és a szerzés körülményei
figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelel ően kell a kifizet őt, illet őleg a magánszemélyt
terhel ő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóel őleg megállapítását,
megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni. A nem pénzben megszerzett bevételre a
természetbeni juttatásokra vonatkozó re ndelkezéseket nem lehet alkalmazni.
(7) Az e § szerinti jövedelmet, adót (adóel őleget) a kifizet ő állapítja meg és az adózás rendjér ől szóló
törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg, továbbá a magánszemélynek az adóévet követ ő
év január 31-ig igazolást ad ki és arról ad atot szolgáltat az állami adóhatóságnak. Kifizet ő hiányában a
magánszemély a jövedelmet és az adót az általa v ezetett nyilvántartás alapján állapítja meg. Az
igazolásnak, az adatszolgáltatásnak, illet őleg a nyilvántartásnak – figyelemmel e törvénynek az
értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, járulékos költségekre el őírt rendelkezéseire is, azok
értelemszer ű alkalmazásával – tartalmaznia kell különösen a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos
költségeket, a jog, illet őleg az értékpapír megszer zésére fordított kiadást.
(8) A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerz ő magánszemély a kifizet ő által kiállított bizonylatok,
igazolások, illet őleg az általa vezetett nyilvántartás alapján az adóévr ől benyújtandó bevallásában bevallja,
valamint a kifizet ő által levont adó (adóel őleg) figyelembevételével az adót a bevallás benyújtására el őírt
határid őig megfizeti.
(9) A kifizet ő a jog alapítását követ ően – az adóévet követ ő január 31-éig – magánszemélyenként adatot
szolgáltat az állami adóhatóság részére az általa alap ított, értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási
vagy más hasonló jogról, továbbá a jog gyakorlásáról, megszüntetésér ől és a jogról való lemondásról (az
utóbbi esetben az adatszolgáltatás mind az eredeti jogosultat, mind a jogot gyakorló, megszüntet ő, illetve a
jogról lemondó szem élyt tartalmazza).
(10) Ha a jog alapítása, megszerzése, valamint gyakorlása bárki számára azonos feltételek mellett
megvalósuló ügyletben történt, a) a (6) bekezdés rendelkezését ől eltér ően az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jövedelem után az adó
mértéke 25 százalék;
b) a (4) bekezdés rendelkezését ől eltér ően a bekezdésben említett vagyoni értéket jövedelemként nem
kell figyelembe venni;
c) az (5) bekezdés rendelkezését ől eltér ően a bekezdésben említett jog gyakorlásából származó
bevételrész megállapítása nélkül az értékpapír átru házására tekintettel megszerzett bevétel egészére az
árfolyamnyereségb ől származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(11) A jog, illet őleg az értékpapír megszerzésére fordított kiad ást az árfolyamnyereségre irányadó
rendelkezések megfelel ő alkalmazásával kell meghatározni.
(12)
(13) E § rendelkezései helyett az ellen őrzött t őkepiaci ügyletb ől származó jövedelemre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a jövedelem megszerzése ellen őrzött t őkepiaci ügyletben történt.
Az elismert munkavállalói értékpapí r-juttatási program keretében szerzett
jövedelem

77/C. § (1) Nem minő sül bevételnek a magánszemély által ér tékpapír formájában megszerzett vagyoni
érték, ha a) a magánszemély az értékpapírt elismert program keretében, az elismert programban meghatározott
feltételekkel szerezte, valamint b) a program szervez ője vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az
elismert program nyilvántartásáról rendelkez ő határozatban megjelölt, befektetési szolgáltatónál, vagy – ha
a kibocsátó külföldi székhely ű jogi személy, egyéb szervezet – bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági
Együttm űködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában m űköd ő, a külföldi jog szerinti befektetési
szolgáltatónál (a továbbiakban: külföldi befektetési szolgáltató) a magánszemély javára egyedi letétbe

helyezte (dematerializált értékpapír esetében ideértve a program keretében a magánszemély javára juttatott
értékpapírok külön, kizáról ag ezen értékpapírok nyilvántartására szol gáló értékpapírszámlára helyezését is),
vagy
c) a magánszemély a program keretében kizárólag ér tékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más
hasonló jogot szerez és e jog gyakorlásá ra csak a jog alapításának évét követő második év letelte után
jogosult.
(2) Az értékpapírletét al apja a program szervezője és a letétkezel ő közötti keretszerz ődés, valamint a
program szervez ője, a letétkezel ő és a magánszemély közötti egyedi szerz ődés. A különböz ő napokon
átvett értékpapír(ok)ról a felek külön-külön egyedi szerz ődést kötnek, ha az értékpapírok letétbe helyezése
nem egy napon történik. A keretszerz ődés az elismert program nyilvántartási számát, valamint a program
szervez őjének és a letétkezel őnek a cégnevét, adószámát és levelezési címét, míg az egyedi szerz ődés – az
említett adatok mellett – a kedvezményezett magánszemély nevét, adóazonosító számát és levelezési címét,
továbbá a letétbe helyezett értékpapír(ok) azonosításához szükséges adatokat, valamint a kötelez ő tartási
id őszak kezd ő napját is tartalmazza. Az érintett köteles az említett adataiban bekövetkezett bármely
változásról (ideértve a program szervez ője, vagy a letétkezel ő jogutódlásának esetét is) a változástól
számított 15 napon belül tájékoztatni a többi szerz ődőt. A letétbe helyezett értékpapírral a program
szervez ője csak a magánszeméllyel együttesen, míg a magánszemély – a keretszerz ődés eltér ő, minden részt
vev ő magánszemélyre azonos feltételek mellett me gállapított rendelkezése hiányában – önállóan
rendelkezhet. (3) A letétkezel ő a magánszemély javára egyedi letétként történ ő ő rzés megsz űnését követ ő 15 napon
belül – az elismert program nyilvántart ási száma, továbbá a program szervezője cégneve és adószáma,
valamint a magánszemély neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett – adatot szolgáltat az
adóhatóságnak az átadott összes értékpapírról. A letétkezel ő az adatszolgáltatással egyidej űleg az
adóhatóságnak bejelenti az új letétkezel ő cégnevét és adószámát is, ha az értékpapírt a kedvezményezett
magánszemély javára történ ő egyedi letétbe helyezés céljából más, a t őkepiacról szóló törvény szerinti
befektetési szolgáltatónak adja át.
(4) A letétkezel ő az átvev őt az átadással egyidejű leg tájékoztatja az elismert program nyilvántartási
számáról, a program szervez ője és saját cégnevér ől, adószámáról és levelezési címér ől, továbbá a
kedvezményezett magánszemély nevér ől, adóazonosító számár ól és levelezési címéről, valamint a kötelez ő
tartási id őszak kezd ő napjáról, ha az értékpapírt a kötelez ő tartási id őszakban más, a t őkepiacról szóló
törvény szerinti befektetési szolgáltatónak a kedvezm ényezett magánszemély javára egyedi letétbe történő
elhelyezés céljából adja át.
(5) Az új letétkezel ő a letéti őrzés kezdetét követ ő 15 napon belül – az elismert program nyilvántartási
száma, továbbá a program szervez ője cégneve és adószáma, valamint a magánszemély neve és
adóazonosító száma feltüntetése mellett – adatot szolgá ltat az adóhatóságnak az átvett összes értékpapírról,
ha az értékpapírt a (4) bekezdésben meghatározottak szerint vette át. Az új letétkezel ő az
adatszolgáltatással egyidej űleg az adóhatóságnak bejelenti a korábbi letétkezel ő cégnevét és adószámát is.
Az új letétkezel őre egyebekben a letétkezel őre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
(6) A letétkezel ő haladéktalanul tájékoztatja a program szervez őjét, ha a nála letétbe helyezett
értékpapírnak a magánszemély javára történ ő egyedi letéti őrzése a kötelez ő tartási id őszakban bármely
okból (kivéve az elismert program szervez ője rendelkezését) megsz űnik.
(7) Nem kell a (2)-(6) bekezdésben fo glaltakat alkalmazni, ha a letétkezelő külföldi befektetési
szolgáltató. Ilyenkor a program szervez ője a magánszemély javára egyedi letétként történ ő őrzés
megsz űnését követ ő 15 napon belül – az elismert program nyilvántartási száma, valamint a magánszemély
neve és adóazonosító száma feltüntetése mellett – adatot szolgáltat az adóhatóságnak az összes olyan
értékpapírról, amelynek letéti őrzése megsz űnt. A program szervez ője az adatszolgáltatással egyidej űleg az
adóhatóságnak bejelenti az új letétkezel ő cégnevét és adószámát (ennek hiányában székhelyét) is, ha a
külföldi befektetési szolgáltató az értékpapírt a kedvezményezett magánszemély javára történ ő egyedi
letétbe helyezés céljából más külföldi befektetési szolgáltatónak, vagy belföldi illet őség ű befektetési
szolgáltatónak adta át; az utóbbi esetben az átadástól kezd ődő en a (2)-(6) bekezdésben foglaltakat kell
alkalmazni. A program szervez ője köteles úgy eljárni, hogy az e bekezdésben foglalt adatszolgáltatási és
bejelentési kötelezettségét teljesíteni tudja.
(8) A magánszemély által megszerzett munkaviszonyból származó jövedelemnek (a kötelez ő tartási
id őszak kezd ő napján a program szervez ője vezet ő tisztségvisel őjének min ősül ő magánszemély esetében
munkaviszonyból származó jövedelemnek nem min ősül ő nem önálló tevékenységb ől származó
jövedelemnek), a magánszemély halála esetén az örököse által megszerzett egyéb jövedelemnek min ősül:

a) a magánszemély és a program szervez ője, vagy kapcsolt vállalkozása közötti munkaviszony
megsz űnése esetén az értékpapírnak a munkaviszony megsz űnésének idő pontjára megállapított szokásos
piaci értékéb ől az a rész, amely meghaladja az értékpapír me gszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költs égek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidejű leg a program szervezője, vagy
kapcsolt vállalkozása (jogutódja ) és a magánszemély között vezet ő tisztségvisel ői jogviszony vagy új
munkaviszony jön létre, vagy az egyébként fennálló vezet ő tisztségvisel ői jogviszony fennmarad, valamint
kivéve, ha a jogviszony megsz űnésének oka a magánszemély halála, nyugdíjba vonulása vagy csoportos
létszámleépítés, b) a magánszemély és a program szervez ője, vagy kapcsolt vállalkozása közötti vezet ő tisztségvisel ői
jogviszony megsz űnése esetén az értékpapírnak a jogviszony megsz űnésének id őpontjára megállapított
szokásos piaci értékéb ől az a rész, amely meghaladja az értékpap ír megszerzésére fordított érték és az
értékpapírhoz kapcsolódó járu lékos költségek együttes összegét, kivéve, ha ezzel egyidej űleg a program
szervez ője, vagy kapcsolt vállalkozása (jogutódja) és a magánszemély között munkaviszony vagy új vezet ő
tisztségvisel ői jogviszony jön létre, vagy az egyébként fenn álló munkaviszony fennmarad, valamint kivéve,
ha a jogviszony megszű nésének oka a magánszemély halála,
c) az értékpapír bevonása, átalakítása, kicserélés e ellenében a magánszemély által megszerzett
bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költs égek együttes összegét,
d) az értékpapír kölcsönbe adása eset én az értékpapírnak az átruházás id őpontjára megállapított szokásos
piaci értékéb ől az a rész, amely meghaladja az értékpapír me gszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz
kapcsolódó járulékos költs égek együttes összegét,
e) az értékpapír c)-d) pontban nem említett visszterhes átruh ázása ellenében a magánszemély által
megszerzett bevételnek – de (kivéve, ha a magánszemély a program szervez ője tulajdonába adja az
értékpapírt) legalább az átruházás id őpontjára megállapított szokásos piaci értékének – az a része, amely
meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírho z kapcsolódó járulékos költségek
együttes összegét,
f) az értékpapír ingyenes átruházása eset én az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított
szokásos piaci értékéb ől az a rész, amely meghaladja az értékpap ír megszerzésére fordított érték és az
értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, kivéve, ha a magánszemély a program
szervez ője tulajdonába adja az értékpapírt,
g) a kibocsátó megsz űnése következtében a magánszemély á ltal tagi (részvényesi) jogviszonyára
tekintettel a kibocsátó (jogutódja) vagyonából megszerzett bevételb ől az a rész, amely meghaladja az
értékpapír megszerzésére fordított ér ték és a kibocsátó kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó
kötelezettségek együttes összegét,
h) az értékpapír kibocsátója jegyzett t őkéjének t őkekivonás útján történ ő leszállítása következtében tagi
(részvényesi) jogviszonyára tekintettel a kibocsátó vagyonából megszerzett bevételb ől az a rész, amely
meghaladja az értékpapír megszerzés ére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét,
i) az értékpapírnak a magánszemély – halála eset én az örököse – javára egyedi letétként történő ő rzése
megsz űnésének id őpontjára megállapított szokásos piaci értékéb ől az a rész, amely meghaladja az
értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsoló dó járulékos költségek együttes
összegét, ha az őrzés a c)-h) pontban nem említett okból sz űnt meg, kivéve, ha a letétkezel ő az értékpapírt a
jogosult rendelkezése alapján más, befektetési szolgá ltatónak vagy – ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi
személy, egyéb szervezet és a letétkezel ő külföldi befektetési szolgáltató – külföldi befektetési
szolgáltatónak a kedvezményezett magánszemély javára egyedi letétbe történ ő elhelyezés céljából adja át,
ha a jogviszony megsz űnése, az átruházás, a kibocsátó megsz űnése, jegyzett t őkéjének leszállítása, illetve a
letéti őrzés más okból történ ő megsz űnése a kötelez ő tartási id őszakban történik.
(9) A magánszemély tájékoztatja a program szervez őjét a (8) bekezdés szerinti jövedelem
megállapításához szükséges valamennyi rendelkezésére álló adatról: a) a (8) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a jogviszony megsz űnésének id őpontjáig,
b) a (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben az értékpapír bevonásának, átalakításának, illetve
kicserélésének a napjáig, ha az értékpapírt a program szervez ője bocsátotta ki, egyébként a bevonás, az
átalakítás, illetve a kicserélés napját követ ő 15 napon belül,
c) a (8) bekezdés d)-f) pontja szerinti esetben az átadás napjáig (de legkés őbb az értékpapír felvételét
követ ő 15 napon belül), ha az értékpapírt a program szervez őjének adja át, egyébként az értékpapír
felvételét követ ő 15 napon belül,

d) a (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben a kibocsátó megsz űnéséig, ha az értékpapírt a program
szervez ője bocsátotta ki, egyébként a kibocsátó megsz űnésének a napját követ ő 15 napon belül,
e) a (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben a jegyzett t őke leszállításának a napjáig, ha az értékpapírt a
program szervez ője bocsátotta ki, egyébként a jegyzett t őke leszállításának a napját követ ő 15 napon belül,
f) a (8) bekezdés i) pontja szerinti esetben az egyedi letétként történ ő ő rzés megsz űnésének napját követ ő
15 napon belül,
e tájékoztatási kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelel ő teljesítése esetén az adóhatóság minden
ebb ől ered ő jogkövetkezményt a magánsze mély terhére állapít meg.
(10) A magánszemély által megszerzett, a (8)-(9 ) bekezdés szerint meghatározott jövedelemmel
összefügg ő adókötelezettségeket a program szervez ője a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint
teljesíti, ha a jövedelem megszerzését követ ő napon a magánszeméllyel munkaviszonyban áll, egyéb
esetben a kifizet őre (ide nem értve a bér kifizet őjét) irányadó rendelkezések szerint jár el.
(11) A (8) bekezdésben meghatározott jövedelem megszerzésének id őpontja:
a) a (8) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a jogviszony megsz űnésének a napja;
b) a (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben a bevonás, az átalakítás, illetve a kicserélés napja, ha az
értékpapírt a program szervez ője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége
teljesítésére nyitva álló határid ő utolsó napja;
c) a (8) bekezdés d)-e) pontja szerinti esetben az átvétel napja (de legkés őbb az értékpapír felvételét
követ ő 15. nap), ha az értékpapírt a program szervez ője szerzi meg, egyébként a magánszemély
tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére nyitva álló határid ő utolsó napja;
d) a (8) bekezdés f) és i) pontja szerinti esetben a magánszemély tá jékoztatási kötelezettsége teljesítésére
nyitva álló határidő utolsó napja;
e) a (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben a kibocsátó jogutód nélküli megsz űnésének napja, ha az
értékpapírt a program szervez ője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége
teljesítésére nyitva álló határid ő utolsó napja;
f) a (8) bekezdés h) pontja szerinti esetben a jegyzett t őke leszállításának a napja, ha az értékpapírt a
program szervez ője bocsátotta ki, egyébként a magánszemély tájékoztatási kötelezettsége teljesítésére
nyitva álló határidő utolsó napja.
(12) A magánszemély – a (8) és (11) bekezdésben foglaltaktól eltér ően – nem szerez jövedelmet, ha az
értékpapírt felülbélyeg zése, kicserélése, vagy kedvezmény ezett részesedéscsere keretében történ ő
átruházása céljából, vagy a kibocsátó átal akulása miatt veszi fel, feltéve, hogy
a) az említett jogügylet révén ki zárólag értékpapírt szerez,
b) a letétkezel őt a felvétel idő pontjában – ha a letétkezel ő külföldi befektetési szolgáltató, a program
szervez őjét a felvétel id őpontjáig – tájékoztatja a felvétel céljáról (okáról), valamint arról, hogy a jogügylet
révén kizárólag értékpapírt szerez, valamint c) a jogügylet révén megszerzett értékpapírt rendelkezés e alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt
követ ő 15 napon belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezel őnél.
A letétkezel ő (kivéve a külföldi befektetési szolgáltatót) haladéktalanul tájékoztatja a program
szervez őjét, amennyiben az új értékpapír (a felülb élyegzett értékpapír) letétbe helyezése az említett
határid őn belül nem történt meg.
(13) A (12) bekezdés c) pontja szerint letétbe helyezett értékpapír esetében a kötelez ő tartási id ő kezd ő
napját az eredeti (a felvett) értékpapírnak megfelel ően, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az
eredeti értékpapír megszerzésére fordított érték – és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás –
alapulvételével, annak megfelel ően kell meghatározni. Az új ér tékpapírra egyebekben az eredeti
értékpapírra vonatkozó re ndelkezések irányadók.
(14) Az adóhatóság a (9) és a (12) bekezdésben meghatározott 15 napos határid őt bármely érdekelt fél
által a határid őn belül benyújtott kérelemre meghosszabbítja, ha a magánszemély a határid őt rajta kívül álló
ok miatt nem tudja teljesíteni. Ugyanazon határid ő meghosszabbítására legfeljebb két alkalommal, és
összesen legfeljebb 120 nap id őtartamra van lehet őség. Az adóhatóság a kérelem ügyében soron kívül jár
el, határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha az adóhatóság a kérelmet a benyújtásától számított 15
napon belül nem utasítja el, a kére lemnek helyt adó határozathoz fűző dő jogkövetkezményeket kell
alkalmazni. A kérelem benyújtásától a határozat jogerő re emelkedéséig (a határozat bírói felülvizsgálata
esetén az ítélet joger őre emelkedéséig) terjed ő id őszak, valamint a meghosszabbítás id őtartama a
határid őbe nem számít be.
(15) A kötelez ő tartási id őszak leteltét követ ően, illet őleg az (1) bekezdés c) pontja szerint megszerzett
értékpapír esetében az elismert progr am keretében megszerzett értékpapír

a)
b) ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az
árfolyamnyereségb ől származó jövedelemre vonatkozó rendelk ezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy az átruházásból szár mazó bevételnek az értékpapírnak az átruházás id őpontjára megállapított
szokásos piaci értéke min ősül;
c) átalakítása, kicserélése révén megszerzett bevé tel adókötelezettségére az árfolyamnyereségből
származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(16) Az adóhatóság a program szervez őjét és a letétkezel őt 500 ezer forintig terjed ő mulasztási bírsággal
sújthatja, ha az e §-ban meghatározott adatszolgá ltatási vagy tájékoztatási kötelezettségét megszegi.
(17) A magánszemély és befektetési szolgáltató elkülönített nyilvántartást köteles vezetni az elismert
program keretében megszerzett, illetve nála letétbe helyezett összes értékpapírról. A magánszemélyt e
kötelezettség a kötelez ő tartási id őszak letelte után is terheli.
(18) Ha a magánszemély által az elismert program keretében összesen megszerzett
a) az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírnak a letétbe helyezés időpontjára és/vagy
b) az (1) bekezdés c) pontja szerint vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett
értékpapír(ok) es etében a jog gyakorlásának napjára
megállapított – ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerezte, akkor az értékpapír
megszerzésére fordított értékkel csökkentett – együtte s szokásos piaci értéke meghaladja az 1 millió
forintot, az adózó az (1)-(17) bekezdésben foglaltakat csak azokra az értékpapírokra alkalmazza,
amelyeknek – a letétbe helyezés, illet őleg a joggyakorlás sorrendjében – összesített együttes (csökkentett)
szokásos piaci értéke nem haladja meg az említett összeget. A magánszemély által elismert program
keretében megszerzett többi értékpapírra a 77/A. § rendelkezései az irányadók. Ha a magánszemély az
adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az említett összeghatár eléréséről
haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervez őjét.
(19) Az adópolitikáért felel ős miniszter – a gazdasági társaság (id eértve a program nyilvántartásba vétele
iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján benyújtó külföldi vállalkozást is)
kérelmére – a következ ő feltételek együttes fennállása esetén elis mert programként veszi nyilvántartásba a
kérelemben bemutatott programot: a) a program keretében kizárólag a gazdasági társaság vagy kapcsolt vállalkozása által kibocsátott
értékpapírt lehet szerezni; b) az írásban meghirdetett programban a program szervez ője feltétlen és visszavonhatatlan
kötelezettséget vállal az abban foglaltak teljesítésére; ne m zárja ki a nyilvántartásba vételt, ha a kiíró a
kötelezettségvállalás hatályát az elismert programként történ ő nyilvántartásba vételt ől teszi függ ővé;
c) a program keretében kizárólag a gazdasági társaság és a kérelemben megnevezett kapcsolt
vállalkozása munkavállalója vagy vezet ő tisztségvisel ője szerezhet értékpapírt;
d) a program keretében legalább a gazdasági társaságnál – ha a kérelem benyújtása a gazdasági társaság
kapcsolt vállalkozásai munkavállalói, vezet ő tisztségvisel ői javára is történik, akkor legalább a gazdasági
társaságnál és a kérelemben megnevezett valamennyi kapcsolt vállalkozásánál – a kérelem benyújtásának
évét megel őző üzleti évben foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma 10 százalékának megfelel ő
magánszemély kíván részt venni, és a részt venni kí vánó magánszemélyek legfeljebb 25 százaléka vezet ő
tisztségvisel ő;
e) a program keretében a vezet ő tisztségvisel ők legfeljebb a megszerezhet ő összes értékpapír együttes
névértékének 50 százalékát kitev ő együttes névérték ű értékpapírt szerezhetnek;
f) a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett ka pcsolt vállalkozása és a kibocsátó választott
könyvvizsgálójának (a könyvvizsg áló gazdálkodó szervezet vezető tisztségvisel őjének és a
könyvvizsgálatért személyesen is felel ős tagjának, munkavállalójának), felügyel ő bizottsága tagjának
közeli hozzátartozója a program kere tében nem szerezhet értékpapírt;
g) a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó számviteli
vezet ője és közeli hozzátartozója a program keretében nem szerezhet értékpapírt;
h) a gazdasági társaság és a kibocsátó (jogel ődjük) a kérelem benyújtását megel őző legalább három
üzleti évre vonatkozóan könyvvizsgálói záradékot is ta rtalmazó, a székhelye szerinti állam joga szerinti
beszámolót hozott nyilvánosságra;
i) a gazdasági társaság, a kérelemben megneveze tt kapcsolt vállalkozása és a kibocsátó (jogelődjük) a
kérelem benyújtását megel őző három naptári éven belül és a kérelem benyújtásának évében a kérelem
benyújtásáig nem állt cső deljárás vagy felszámolás (annak megfelel ő, külföldi jog szerinti eljárás) hatálya
alatt.

(20) Az adópolitikáért felelős miniszter a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha
a) a kérelemben bemutatott program nem felel meg az e törvényben meghatározott összes feltételnek;
b) a kérelem nem felel meg az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott összes feltételnek, vagy a kérelemb ől nem állapítható meg minden, az elbírálás
szempontjából jelent ős tény, és az adózó a hiányt felhívás ellenére sem pótolta;
c) a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett ka pcsolt vállalkozása vagy a kibocsátó a kérelem
joger ős elbírálását megel őző en cs ődeljárás vagy felszámolás (annak megfelel ő, külföldi jog szerinti eljárás)
hatálya alá kerül; ezt a tényt a gazdasági társaság, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása köteles
haladéktalanul bejelenteni az adópolitikáért felel ős miniszter részére;
d) a program alapján már történt értékpapír-juttatás;
e) a közölt tényállás alapján megállapítható, hogy a program megvalósítása sérti vagy sértheti a
rendeltetésszer ű joggyakorlás elvét.
(21) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott formában és tartalommal, ügyvéd vagy adótanácsadó ellenjegyzésével kell
benyújtani. A kérelemben a kérelmez ő nyilatkozik arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a
valóságnak. A kérelemhez csatolni kell a miniszte ri rendeletben meghatározott valamennyi okiratot.
(22) Az adópolitikáért felel ős miniszter a programot törli a nyilvántartásból:
a) a program keretében els őként letétbe helyezett értékpapír letétbe helyezését követ ő ötödik év, az (1)
bekezdés c) pontja szerinti esetben a joggyakorlásra nyitva álló id őszak utolsó napjával; a program
szervez ője a letétbe helyezést 15 napon belül köt eles bejelenteni az adópolitikáért felelős miniszter részére;
b) a végelszámolás, a cs ődeljárás, a felszámolás kezd ő napjával, ha a nyilvántartásba vételt követ ően az
a) pontban meghatározott id őpontig a program szervez ője, a kérelemben megnevezett kapcsolt vállalkozása
vagy a kibocsátó (jogutódjuk) végelszámolás, cs ődeljárás, illetve felszámolás hatálya alá kerül; ezt a tényt a
program szervez ője köteles haladéktalanul bejelenteni az adópolitikáért felelő s miniszter részére;
c) a kérelemben megjelölt, a kérelem benyújtását követ ő nappal, ha a program szervez ője az a) pontban
meghatározott id őpontig kéri a nyilvántartásból való törlést.
(23) Ha az adópolitikáért felel ős miniszter a kérelmet az ügyintézési határid őn belül nem utasítja el, a
kérelemnek helyt adó határozathoz f űző dő jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Az adópolitikáért felel ős
miniszter a program nyilvántartásba vételér ől és a nyilvántartásból való törlésér ől rendelkez ő joger ős
határozatát, valamint a kérelem egy eredeti példányát megküldi az állami adóhatóságnak. (24) Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában:
a) elismert program: az adópolitikáért felelős miniszter által ilyenként nyilvántartott munkavállalói
értékpapír-juttatási program;
b) értékpapír: bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági Együttm űködési és Fejlesztési Szervezet
(OECD) tagállamában az elismert program szervez ője, vagy kapcsolt vállalkozása – ha a program
szervez ője külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, akkor a külföldi
vállalkozás, vagy kapcsolt vállalkozása – által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat
megtestesít ő, névre szóló értékpapír;
c) kötelező tartási időszak: a kötelez ő tartási id őszak kezd ő napjától a kötelez ő tartási id őszak kezd ő
napjának évét követ ő második naptári év utolsó napjáig, vagy – ha ez korábbra esik – addig a napig terjed ő
id őszak, amelyen az értékpapír magánszemély javára történ ő letétben tartása – a t őkepiacról szóló törvény
76/D. §-ában szabályozott, az ajánlattev őt megillet ő vételi jog gyakorlása következtében – ellehetetlenül;
d) a kötelez ő tartási id őszak kezd ő napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe
helyezésének napja, vételi, jegyzési vagy más hasonló jo g gyakorlása révén, az (1) bekezdés c) pontjában
nem említett esetben megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelyt ől kezd őd ően a magánszemély a jog
gyakorlására jogosult; e) a program szervez ője: a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság,
illetve a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete
útján benyújtó külföldi vállalkozás, a program nyilvántartásba vételét követ ően ideértve az el őbbiek
jogutódját is; f) többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb szervezet, amely a program szervez őjénél
közvetve vagy közvetlenül a szavazatok tö bb mint 50 százalékával rendelkezik;
g) számviteli vezet ő: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó fe ladatok irányításával, vezetésével, a
beszámoló elkészítésével megbízott vagy erre alkalmazott magánszemély;

h) vezető tisztségvisel ő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult
magánszemély.
NEGYEDIK RÉSZ
VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTME NETI RENDELKEZÉSEK
Statisztikai besorolási rend
78. §
Nyilatkozatok
78/A. § (1) A magánszemély az őstermel ői igazolvány kiváltásához és érvényesítéséhez
kormányrendeletben meghatározott el őírások szerint nyilatkozatot ad az igazolvány kiállítójának a
következ őkr ől:
a) a termelésre és a saját termelés ű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól;
b) arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozat szerinti termelés és
értékesítés elérésére, ideértve azt is, hogy erdei melléktermékek gy űjtése esetén van a terület feletti
rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó hozzájárulása;
c) arról, hogy rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök (ideértve a bérelt eszközöket is), a
termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett;
d) arról is, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök m űködtetésében, ha és
amennyiben más őstermel ővel ( őstermel őkkel) együtt olyan őstermel ői tevékenységet folytat – ideértve a
(2) bekezdésben említett közös tevékenységet is -, amellyel kapcsolatban mindannyian ugyanazon
gazdaságra, termelési eszközök re vonatkozóan nyilatkoztak a b) és c) pont szerint;
e) a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a saját termelésh ez rendelkezésre álló (saját vagy bérelt) használt
földterület helyét, nagyságát m űvelési áganként, vetésszerkezetét, valamint az állattartását és az
állattartásra alkalmas épületek adatait. (2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban
él ő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatko zatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2.
pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermel ői igazolvány (a továbbiakban: közös
igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermel ői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermel ői
tevékenység), azzal, hogy ilyen családtagnak min ősül a mez őgazdasági őstermel ő házastársa,
egyeneságbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermekét, vagy örökbefogadó,
mostoha- és nevel őszül őjét is). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermel ői jövedelmére
ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermel ői tevékenység id őszakában egymással
munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segít ő családtagra
vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele,
hogy az azt tev ők az általános forgalmi adózás tekintetéb en is ugyanazon adózási módot alkalmazzák.
(3) A 46. § (3) bekezdésén ek alkalmazásában a kifizetőnek kérnie kell az őstermel ői igazolvány
felmutatását, azonban nem kell a kifizetett összeget bejegyeznie akkor, ha a mezőgazdasági őstermel ő a
kifizet ő által kiállított bizonylat kifizet őnél maradó másolatán aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy a
kifizetett összeget saját maga írja be az őstermel ői igazolványba a kormányrendelet el őírása szerint. A
kifizet ő ebben az esetben is az őstermel ő adóazonosító jelének és az őstermel ői igazolványa számának vagy
a regisztrációs számának feltüntetésével az adózás rendjér ől szóló törvényben megha tározott formában és
el őírt határid őre a kötelezettséget eredményez ő kifizetésekr ől, juttatásokról teljesítend ő bevallásában
szolgáltat adatot a kifizetésr ől az adóhatóságnak.
(4) A tételes költségelszámolást alkalmazó mez őgazdasági kistermelő – az adómentesség értékhatárát
(23. §) meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén az adóévben elért bevételének
feltüntetése mellett – nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mez őgazdasági kistermelésb ől jövedelme
(nemleges nyilatkozat), feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitev ő összegben a
tevékenységével összefüggésben felmerült, a 3. számú me llékletben költségként elismert kiadás igazolására
a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt a nyilatkozatban is meger ősíti. A

gépjárműhasználattal kapcsolatos számla csak akkor vehet ő figyelembe, ha a költségelszámolást a törvény
rendelkezései szerint vezetett útnyilvántartás támasztja alá. Az okban az években, amikor a mezőgazdasági
ő stermel ő e bekezdés rendelkezését alkalmazza, a tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökkenését,
valamint az elhatárolt veszteség 20 százalékát évente elszámoltnak kell tekinteni. (5) A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató családtagok mindegyikét külön-külön megilleti
a (4) bekezdés rendelkezése szerinti nyilatkozattétel, de csak akkor, ha azt mindannyian azonosan
választják. (6) A mez őgazdasági kistermel ő a nemleges nyilatkozatot a (4) és (5) bekezdésben szabályozott
feltételek fennállása esetén adóbevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás keretében teheti meg.
(7) A (4)-(6) bekezdés rendelkezés ei szerint adott nemleges nyilatkozat az adóbevallással egyenérték ű,
arra egyebekben is az adóbevallásra v onatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8)
Üzemanyagár
78/B. §
Felhatalmazások
79. § A Kormány – az ár- és jövedelmi viszonyok változására tekintettel – az adó következő évi
mértékeire a központi költségvetésr ől szóló törvényjavaslattal együtt tesz javaslatot.
80. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza
a) a közm űfejlesztés támogatásának rendjét;
b) egyes költségtérítések formáit és a jövedelemadó szempontjából igazolás nélkül elszámolható
költségek mértékeit;
c) a közlekedési kedvezmények azon körét, amely adómentes természetbeni juttatásnak min ősül;
d)
e) a mez őgazdasági őstermel ői igazolvány kiadásával összefügg ő el őírásokat;
f)
g) azon betegségek körét, amelyekben szenved ő személyek a személyi kedvezmény érvényesítése
szempontjából súlyosan fogyatékosnak min ősülnek.
81. § (1) Az adópolitikáért felel ős miniszter felhatalmazást kap arra , hogy rendeletben meghatározza:
a) az e törvény végrehajtásához szükséges nyomtatvány kötelez ő alkalmazását;
b) az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás
rendjét, valamint az eljárás kezdeményezéséért fizetend ő igazgatási-szolgáltatási díjat.
(2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felel ős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a súlyos
fogyatékosság min ősítésének és igazolásának rendjét.
(3) Felhatalmazást kap a kultúráért felel ős miniszter és az adópolitikáért felel ős miniszter, hogy
rendeletben határozzák meg a 3. számú melléklet 1.22. pontjában, továbbá a 11. számú melléklet 1.26.
pontjában foglaltak alkalmazásának feltételeivel összefügg ő részletes szabályokat.
(4)
(5) Felhatalmazást kap a vendéglátásért felel ős miniszter, hogy rendeletben meghatározza a felszolgálási
díj alkalmazásának, kifizetésének és fe lhasználásának részletes szabályait.
81/A. § A mezőgazdasági őstermel ői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat,
valamint a mez őgazdasági őstermel ői igazolványnak és a mez őgazdasági őstermel ő e törvény szerinti
adatainak a nyilvántartását a mez őgazdasági igazgatási szerv látja el. A mez őgazdasági igazgatási szerv a
mez őgazdasági őstermel ői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, ad atairól negyedévenként a negyedévet
követ ő hó 20-áig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. A mező gazdasági őstermel ői igazolvány kiállításához
és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény álta l meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító
jelét megadja és igazolja, amelyeket a mez őgazdasági igazgatási szerv az igazolvány kiállításához, továbbá
törvényben meghatározott adatszolgáltatási köt elezettsége teljesítéséhez felhasznál. A mezőgazdasági
igazgatási szerv a mez őgazdasági őstermel ői igazolvánnyal összefügg ő, elő ző ekben meghatározott
feladatait – törvény eltér ő rendelkezése hiányában – az adózás rendjér ől szóló törvénynek az adóhatóságra
vonatkozó rendelkezése szerint látja el.

82. § (1) Az MNB a Magyar Közlönyben közzéteszi a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő
külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát. (2) Az állami adóhatóság havonta, a tárgyhónapot megel őző hónap huszonötödik napjáig a Magyar
Közlönyben közzéteszi a tárgyhónapban a fogyasztás i norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással
kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagá rat. Az üzemanyagárat három – az előző évben nagy forgalmat
bonyolító – belföldi üzemanyag-forgalmazó cég által alkalmazott, a tárgyhónapot megel őző hónap els ő
napján érvényes fogyasztói üzemanyagár számtani átlagának literenként egy forinttal növelt összegében,
forintra kerekítve kell megállapítani. Ha a fogyasztói üzemanyagárat törvényben vagy kormányrendeletben
el őírt szabályok változásának követk ezményeként növelik, az adott hónapra közzétett üzemanyagárat az
említett szabályok változásával összefügg ő fogyasztói áremelés id őpontjától az adott hónap végéig a
bejelentett áremelés mértékével növelten lehet alkalmazni. (3) Az adópolitikáért felel ős miniszter a Magyar Közlönyben közzét eszi az alacsony adókulcsú államok
listáját.
Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések
83. § (1) Ez a törvény 1996. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit – a (2)-(8) bekezdés
rendelkezéseire is figyele mmel – az 1996. január 1-jét ől megszerzett jövedelemre és keletkezett
adókötelezettségre kell alkalmazni. (2)
(3)
(4)
(5)-(6)
(7)
(8) E törvény hatálybalépését követ ően kamat címén jóváírt, kifizetett jövedelmekre e törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni, függe tlenül attól, hogy a kamat mely időszakra vonatkozik.
(9) Az egyéni vállalkozó által igénybe vehet ő pénztartalék kezelése céljából az állami adóhatóság
kincstári számlát nyit és ezzel összefüggésben olyan nyilvántartást vezet, amely alkalmas az egyéni
vállalkozó által pénztartalék címén befizetett öss zegek és a számláról kivett pénzfelhasználások
egyenlegezett éves átlagos állomá nyának megállapítására, továbbá alkalmas a kamat meghatározására és
jóváírására. Az állami adóhatóság által megnyito tt kincstári számlánál a pénztartalékkal összefügg ő
nyilvántartás vezetése nem tartozik a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekr ől szóló törvény
hatálya alá.
(10) Ahol jogszabály – jelöléssel vagy anélkül – a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényt
említi, ott a személyi jövedelemadóról szóló törvényt kell érteni.
(11) E törvénynek az ügyvédi irodára, az egyéni ügyvédre és az ügyvédi iroda tagjára vonatkozó
rendelkezéseit a végrehajtói irodára, az önálló bírósági végrehajtóra , illetve a végrehajtói iroda tagjára, a
szabadalmi ügyviv ői irodára, a szabadalmi ügyviv őre, valamint a közjegyz ői irodára, a közjegyz őre, illetve
a közjegyz ő iroda tagjára is alkalmazni kell.
(12) A magánszemély a tárgyi eszköz értékcsökkenés i leírását – választása szerint – az üzembe helyezése
id őpontjában irányadó statisztikai besorolási rend vagy vámtarifaszám alapján is megállapíthatja.
(13) A 2007. december 31-éig megvalósított értéknövel ő beruházás esetén a magánszemély az e törvény
3. §-ának 2006. december 31-én hatályos 32. pontjának el őírását is alkalmazhatja.
83/A. § (1) A magánszemély befektetési adóhitelét 2007. ápr ilis 20-ig visszafizeti. Az állami adóhatóság
a magánszemély visszafizetend ő adóhitelét – a (4) bekezdés el őírásai szerint – 2004. május 31-ig
megállapítja, és 2004. március 20-i határid ővel a magánszemély e célra nyitott adószámláján
kötelezettségként el őírja azzal, hogy a kötelezettséggel összefügg ésben 2007. április 20-ig késedelmi pótlék
nem számítható fel. Az állami adóhatóság a magánszemélyt az el őírt kötelezettségr ől 2004. június 30-ig
határozatban értesíti. (2) Az (1) bekezdésben el őírt határid őt megel őző en történ ő visszafizetés esetén – ha a magánszemélynek
a befizetés id őpontjában nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható köztartozása – a
magánszemélyt az a)-c) pontokban meghatározott kedvezmények (vi sszafizetési kedvezmény) illetik meg:
a) amennyiben a magánszemély a 2003-as adóévre befekt etési adóhitelt nem vesz (nem vehet) igénybe,
az általa 2004. október 31-ig a külön beszedési-számlára megfizetett összeg 81,82 százalékát, de legfeljebb

a befizetést megelőző en fennálló visszafizetési kötelezettség 45 százalékát az állami adóhatóság a
visszafizetési kötelezettséget csökkent ő tételként írja jóvá;
b) a magánszemély által 2004. március 20.-2005. június 30. közötti id őszakban – ide nem értve az a)
pontnak megfelel ő esetet – a külön beszedési-számlára megfi zetett összeg 25 százalékát, de legfeljebb a
befizetést megel őző en fennálló visszafizetési kötelezettség 20 százalékát az állami adóhatóság a
visszafizetési kötelezettséget csökkent ő tételként írja jóvá;
c) a magánszemély által 2005. július 1.-2006. június 30. közötti id őszakban a külön beszedési-számlára
megfizetett összeg 5,26 százalékát, de legfeljebb a befizetést megelőző en fennálló visszafizetési
kötelezettség 5 százalékát az állami adóhatós ág a visszafizetési kötelezettséget csökkentő tételként írja
jóvá. (3) Amennyiben az állami adóhatóság a (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján csökkenti a magánszemély
visszafizetési kötelezettségét, az egyes id őszakok záró napját követ ő 30 napon belül határozatban értesíti a
magánszemélyt a még fennálló visszafizetési kötelezettségr ől, illetve az esetleges túlfizetésr ől.
(4) A befektetési adóhitel-állomány megállapítása során el őször meg kell határozni a befektetési adóhitel
2002-ben fennálló alapját, majd 2003-ra nulla összeg ű befektetésállomány figyelembevételével ki kell
számítani a visszafizetend ő adóhitelt, amely összeget növel a befektetésállomány 2003. évi növekménye
után érvényesített adóhitel, illetve csökkent a befektetésállomány 2003. évi tényleges csökkenése miatt
visszafizetend ő adóhitel.
(5) Magánszemély halála esetén – annak halálakor eg yütt élt házastársa, vagy örököse bejelentése, vagy
bíróság, államigazgatási szerv jelzése (adatszolgálta tása) alapján – az állami adóhatóság a még meg nem
fizetett visszafizetend ő adóhitelt határozattal törli.
(6) Ha az ország területét külföldi letelepedés céljából elhagyni kívánó magánszemély kéri az
adóhatóságtól adójának me gállapítását, a még vissza nem fizetett adóhitelt az adót megállapító határozat
joger őre emelkedését követ ő 15 napon belül kell megfizetni. Az adóhatóság a külön adószámlán
nyilvántartott visszafizetési köt elezettség határidejét megfelelően módosítja, és az adót megállapító
határozatában felhívja a magánszemély figyelmét a még vissza nem fizetett adóhitel összegére és a
megfizetési határid ő módosulására.
(7) Az (1)-(4) bekezdésben foglalta k értelmezésénél a 43. § és a 8. számú melléklet 2003. december 31-
én hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni. A téves számlára befizetett összeg visszafizetési
kedvezményre jogosító befizetésként történő figyelembevételére, vagy egyéb módon az e §-ban
meghatározott szabályoktól eltéré s engedélyezésére nincs lehetőség.
84. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között
társulás létesítésér ől szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. év i I. törvénnyel kihirdetett
Európai Megállapodással összhangban az Európai Közösség következ ő jogszabályaihoz való közelítést
célozza: a) a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböz ő tagállamok társaságait érint ő egyesülésekre,
szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerr ől;
b) a Tanács 2003/48/EK irányelve a kamatozó megtakarítási formákból ered ő jövedelmek adóztatásáról;
c) az Európai Közösségek Bizottsága 94/79/EGK aj ánlása a magánszemély által nem az illetősége
szerinti tagállamban szerzett egyes jövedelmek adóztatásáról.
(2) Ez a törvény – az 1998. évi XV. törv énnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet (OECD) Konvenciójának , az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási
nyilatkozatoknak megfelel ően – a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény, valamint a
Frascati Kézikönyv – Javaslat a kutat ás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára
figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz. (3) Ez a törvény az EK-Szerz ődés 87. és 88. cikkének a mez őgazdasági termékek el őállításával
foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történ ő alkalmazásáról és a
70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. decem ber 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L
358., 2006. 12. 16., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.
(4) Ha e törvény valamely rendelkezése a (3) bekezd ésben említett 1857/2006/EK bizottsági rendeletben
foglalt támogatást nevesít, azon – külön említés hiányában is – a rendelet 4. cikkében foglalt támogatást kell
érteni. 84/A. § (1) A 2010. évben a 49. § (16) bekezdése szerin ti rendelkezés alapján a harmadik és negyedik
negyedévben fizetend ő adóel őleget – a már megfizetett adóel őleg figyelembevételével – az egyéni
vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejét ől halmozott adóel őleg-alapnak

a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakra es ő naptári napjaival arányos
összegéb ől az 50 millió forintot meg nem haladó részre , feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való
jogosultságának egyéb feltételei erre az id őszakra a (4) bekezdés szerint fennállnak;
b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id őszakra es ő naptári napjaival arányos 250
millió forintot meg nem haladó részre,
de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre. (2) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. június
30-a utáni id őszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak –
ha nemzetközi szerz ődés rendelkezéséb ől következik, a módosított vállalkozói adóalapnak – az egyéni
vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id őszakára eső naptári napokkal arányos összegéb ől a 250
millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, a meghaladó rész után 19 százalék.
(3) A 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó a 2010. július 1-
je el őtti id őszakra a 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalapnak –
ha nemzetközi szerz ődés rendelkezéséb ől következik, a módosított vállalkozói adóalapnak – az egyéni
vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakra es ő naptári napjaival arányos összege után a 49/B.
§ 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése szerint megállapított összeg. (4) A (3) bekezdés rendelkezését ől eltér ően a vállalkozói személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozói
tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakára es ő naptári napokkal arányosan megállapított adóalapnak az
50 millió forintot meg nem haladó összege után 10 s zázalék, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e bekezdés
rendelkezésének alkalmazását választja, és
a) a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, és
b) foglalkoztatottainak havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott átlagos
állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakában legalább fél f ő,
vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy f ő, és
c) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakára eső naptári napokkal arányosan
megállapított vállalkozói adóalapja és a 2009. évi a dóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése
esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve,
ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik], és d) vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok
követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakában
és a megel őző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenl ő bánásmód követelményének
ellen őrzésére jogosult hatóság joger ős és végrehajtható közigazgatási határozata, illet őleg – a határozat
bírósági felülvizsgálata esetén – joger ős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenl ő
bánásmódról és az esélyegyenl őség el őmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az
adózás rendjér ől szóló törvény szerinti mulasztási bírságot,
és
e) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakának minden naptári napjára
vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el őtti
id őszakára eső naptári napokkal arányosan
ea) legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott
járulékalap kétszeresére, vagy
eb) – ha székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van
– legalább az átlagos állományi létszám és a minimá lbér napi összegének szorzataként meghatározott
járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási já rulékot, azzal, hogy e bekezdése rendelkezésének
alkalmazása esetén egyebekben a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)-e) pontját
követ ő egyéb rendelkezései – az utolsó mondata hely ett az e § (5) bekezdésének rendelkezései – az
irányadók, valamint a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is
alkalmazni kell.
(5) E § alkalmazásában a vállalkozói bevételt csökkent ő kedvezmények alapján a csekély összegű (de
minimis) támogatás adóévi összegét – az adóévben érvény esített összes kedvezmény az egyéni vállalkozói
tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a
utáni id őszakának naptári napjai szerint történ ő arányos megosztásával –
a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakára jutó összegb ől az 50 millió
forintot

b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id őszakára jutó összegb ől a 250 millió
forintot
meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt megha ladó rész után 19 százalék adómértékkel kell
kiszámítani. (6) Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve
nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefügg ésben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre
vonatkozó rendelkezésben az érvényesítés, illetve a nyilvántartásba vé tel évében hatályos adómértéknek – a
megfizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakára és az
egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id őszakára eső naptári napokkal arányosan
megosztva – az e § szerint az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je el őtti id őszakára és az egyéni
vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni id őszakára meghatározott adómérték min ősül.
84/B. § (1) A 6. § (4) bekezdésének, a 7. § (1) bekezdés l) pontjának és az 1. számú melléklet 6.1.
alpontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló,
2010. évi XC. törvénnyel beiktatott rendelkezését 2010. január 1-jét ől alkalmazni lehet.
(2) A 49/B. §-ában foglalt rendelkezés szerint 20 10. június 30-án nyilvántartott adókülönbözetre
alkalmazni kell a §-nak a nyilvántartásba vételkor hatályos (22) bekezdését. 84/C. § (1) Az 1. számú melléklet 8.17. pontjának a sporttal összefügg ő egyes törvények módosításáról
szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megálla pított rendelkezéseit a hatálybalépését megelőző en elnyert
díjakra is lehet alkalmazni a 2010. adóév vonatkozásában. (2) Az 1. számú melléklet 8.28. pontjának a sporttal összefügg ő egyes törvények módosításáról szóló
2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követ ően megszerzett
jövedelemre, juttatásra kell alkalmazni.
1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekrő l
1. A szociális és más ellátások közül adómentes:
1.1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott jövedelempótlék (kivéve
az ösztöndíjhoz kapcsolódó jövedelemkiegészít ő pótlékot), árvaellátás, házas társi pótlék, házastárs után
járó jövedelempótlék, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított
életjáradék, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megsz űnésére tekintettel kapott végkielégítés, szociális
támogatás, lakbér-hozzájárulás, az árvaellátásra j ogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj;
1.2.
1.3. az állami szociális rendszer keretében, illet őleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az
egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély, a gyermekek védelmér ől és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli ellátások, a nevelési díj és a nevel őszül őt a nevelési
díj mellett megillető külön ellátmány, valamint az utógondozói ellátás, a helyi önkormányzat által a
szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési
segély, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, id őskorúak járadéka, rendszeres szociális
segély és rendelkezésre állási támogatás, a vakok s zemélyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan
mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a
fogyatékossági támogatás, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján
folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt
házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyez ő feladatot
is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyez ő egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e
rendelkezés alkalmazásában önsegélyez ő feladat ellátásának min ősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, vala mint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat
kiegészít ő juttatások nyújtása;
1.4. az intézeti vagy állami nevelésbe vett kiskorú családban való gondozásáért, neveléséért, valamint a
gyógyintézet által ápolásra kihelyezett beteg gondozásáért a gyógyintézett ől kapott díj, illetve térítés;
1.5. az intézeti, állami nevelést követ ően kapott, jogszabályban meghatározott önálló életkezdési
támogatás;

1.6. a fogvatartottnak a fogvatartás ideje alatt a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerint a
büntetés-végrehajtási szerv által biztosított foglalkoztatásából származó bevétele, továbbá a büntetés-
végrehajtási szerv által – szakfeladatai körében – a fogv atartott részére adott juttatás, valamint a szociálisan
rászoruló szabadult részére nyújtott szociális segély; 1.7.
2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:
2.1. a lakáscélú támogatás, ha az
2.1.1. a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján nyújtott támogatás, ideértve a
2006. december 31-éig kihirdetett, az említett kormá nyrendelet szerint megalkotott helyi önkormányzati
rendelet alapján nyújtott lakáscélú támogatást is, 2.1.2. a lakáscélra nyújtott hite l törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabály
alapján elengedett része,
2.1.3. a települési önkormányzat által nyújtott lakáscélú támogatás, feltéve, hogy az önkormányzat a
támogatást
a) – a rászorultság feltételeinek rendeletben történ ő megállapítása mellett – rászoruló családok részére, és
b) a települési önkormányzatokat az állampolgárok la káshoz jutásának támogatásához biztosított
központi költségvetési hozzájárulásként megillető összeg – a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló
törvényben – jogszer ű felhasználására meghatár ozott cél(ok)ra nyújtja.
2.2. a helyi önkormányzat, illet őleg az állam tulajdonában lév ő lakás bérleti jogáról való lemondásért
kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérl őtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog
ellenértékeként fizetett összeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre
vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás
biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérl őnek fizetett térítés;
2.3. az állami és a helyi önkormányzati bérlakáson végzett, bérbeadót terhelő munkák házilagos
kivitelezése ellenében megállapított visszatérítés; 2.4. a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében ingatlannak, ingónak vagy vagyoni
érték ű jognak a házastárs által történ ő megváltásából származó jövedelem;
2.5. – eltér ő rendelkezés hiányában – törvényben vagy ko rmányrendeletben meghatározott, a lakosság
széles körét érint ő, az államháztartás valamely alrendszere költségvetése terhére juttatott támogatás
(ideértve különösen a közm űfejlesztési támogatást, valamint a gázár- és távh őtámogatást is);
2.6. a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szer int nyújtott állami támogatás és a támogatásra,
valamint a lakástakarék-betét re fizetett (jóváírt) kamat;
2.7.
3. A közcélú juttatások körében adómentes:
3.1. a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban
rögzített közhasznú céljával összha ngban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet az
oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj
címén) folyósítanak, a szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, a diák- és
szabadidősport résztvev őjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan
folyósítanak;
3.2. az az összeg, amelyet
3.2.1. a magánszemély a sportról szóló törvény alapján olimpiai járadék címén kap;
3.2.2. a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és
világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelked ő sporteredmények elérésében
közrem űköd ő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott
támogatásként, továbbá a sportról szóló törvén y felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott eredményességi támogatásként kap a magánszemély; 3.2.3. a személyi jövedelemadó me ghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
szóló törvény alapján a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt el őirányzat terhére kap a
magánszemély, 3.2.4. a Magyar Köztársaság nemzetközi szerz ődéses kötelezettségeib ől ered ően folyósított nemzetközi
segélyb ől származó, erre vonatkozó ny ilvántartással igazolt források terhére kap a magánszemély;
3.3. a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú, kiemelked ően közhasznú társadalmi
szervezetb ől, alapítványból, közalapítványból annak létesít ő okiratában rögzített közhasznú céljával

összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemély által természetben megszerzett bevétel,
továbbá a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, m űvészet és sport
érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elér ő magánszemélynek
nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj;
3.4. a 3.1-3.3. pontokban foglaltak esetében sem a dómentes az a bevétel, amelynek címzettje az alapító,
az adományozó, a támogató – kivéve a gyógyításával közvetlenül összefügg ő természetben megszerzett
bevételt -, továbbá az a bevétel, amelyet a szervezettel, a közérdek ű kötelezettségvállalás szervez őjével
munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerz ődéses
jogviszonyban álló magánszemély bármilyen jogcímen kap.
4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:
4.1. a nemzetközi szerz ődésben meghatározott diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élvez ő
nemzetközi szervezetek által kifizetett napidíj;
4.2. a külföldi tartózkodásra tekintettel külföldr ől kapott ösztöndíj azzal, hogy ilyen ösztöndíjon a
külföldi oktatási intézményben folytatott tanulmányra, illetve a külföldi kutatóhelyen végzett kutatásra
külföldi kifizet ő (cég, magánszemély stb.) által folyósított összeget kell érteni;
4.3. a nemzetközi szerz ődés alapján belföldi nevelési és oktatási tevékenységet végz ő, nem magyar
állampolgár által, vendégtanári tevékenység ellátásáért kapott jövedelem;
4.4. a külföldi középfokú és fels őoktatási intézmény nem magyar állampolgár hallgatójának belföldi
szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem; 4.5.
4.6. a Nobel-díj és az Európai Unió Descartes-díjának tárgyiasult formája, továbbá a Kossuth- és a
Széchenyi-díj tárgyiasult formája, a Magyar Köztársaság Babérkos zorúja, a Magyar Köztársasági
Érdemrend és Érdemkereszt tárgyiasult fo rmája, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar
Köztársaság Érdemes M űvésze, a Népm űvészet Mestere díj tárgyiasult fo rmája, továbbá a kultúráért felelős
miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott m űvészeti és szakmai díj tárgyiasult formája,
az életment ő emlékérem tárgyiasult formája, az olimpiai játé kokon és a fogyatékos sportolók világjátékán
(Paralimpia, Siketlimpia, Speciális Olimpia, Szer vátültetettek Világjátéka) szerzett 1-6. helyezéshez
kapcsolódó érem, trófea tárgyiasult formája, tovább á a Kormány, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki
Hivatal vezet ője, a rendészetért felel ős miniszter, a honvédelemért felel ős miniszter, valamint a büntetés-
végrehajtást, a vám- és pénzügy őrséget felügyel ő miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat
irányító miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felel ős miniszter által adományozott emléktárgy
(díszt őr, gy űrű stb.) értékéb ől a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom 1/10-ed részét meg nem haladó mérték ű
rész; 4.7. a) kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási
együttm űködési megállapodás keretében az oktatásért felel ős miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság
vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája java slatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás,
b) a fels őoktatásról szóló törvény, illetve a fels őoktatásban részt vev ő hallgatók juttatásait szabályozó
kormányrendelet(ek) alapján ba) külföldi fels őoktatási intézményben tanuló belföldi hallgató,
bb) a külföldi hallgató
részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény, c) a két- és többoldalú nemzetközi megállapodások alapján, valamint európai uniós és hazai
költségvetési forrásból finanszírozott nemzetközi oktatási, képzési, kutatásfejlesztési és kulturális
mobilitási programok keretében belföldi és külföldi magánszemélyek részére folyósított ösztöndíj, egyéb
juttatás, nyújtott kedvezmény, d) a határon túli magyarok részére felajánlott képzési és kutatási lehet őségek keretében ösztöndíjban
részesül ő külföldi oktatók, kutatók részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény
bármely esetben feltéve, hogy az nem min ősül tevékenység ellenértékének;
4.8. egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül
vagy közvetve – így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány (ide nem értve az
egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) címén – adott vagyoni érték, valamint a
központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelel ő jogcímen
juttatott támogatás; az e jogcímen adómentesen juttatott jövedelmet és az egyébként adóköteles jövedelmet
az egyházi személy vagy az egyház szervezeti egység e köteles elkülönítetten nyilvántartani; e rendelkezés

alkalmazásában egyházi személy az is, aki az egyház részére végzett egyházi feladat ellátásáért az
egyháztól rendszeres havi díjazásban részesül; 4.9. a jótékony célú rendezvény bevételébő l a munkabérként, honoráriumként vagy tiszteletdíjként
számfejtett összeg, ha azt a magánszemély nem veszi fel, hanem valamely közérdek ű célra felajánlja, azzal,
hogy ez nem min ősül az adócsökkentésre jogo sító közcélú adománynak;
4.10. az egészségügyi és szociális intézményben a betegek, a gondozottak részére kifizetett
munkaterápiás jutalom; 4.11.
4.12.
4.13. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-
rehabilitációs díj.
5.
6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
6.1. elemi kár (ideértve a martinsalak felhasználása mi att a lakást, lakóépületet ért kárt is), katasztrófa
esetén a károsultnak jogszabályban meghatározott feltételek szerint vagy közadakozásból, valamint a
károsult munkáltatója által nyújtott segély, támogatá s (így különösen a lakás helyreállítása, újjáépítése),
továbbá a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott tartásdíj, valamint a kártalanítás
(ideértve a kisajátítás alapjául szolgáló közérdek ű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), a kárpótlás és a
kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést; az áldozatsegít ő szolgálattól származó, a b űncselekmény
áldozata részére juttatott támogatás;
6.2. az 1988. január 1. napját megel őző en megállapított baleseti és kártérítési járadék (ideértve annak
egyösszeg ű megváltását is), kivéve, ha annak összegét ut óbb a bruttósított átlagkereset alapulvételével
megemelték;
6.3. a kockázati (halál esetére sz óló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges
munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizet ő kártérítési felel ősségi
körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja;
6.4. az az összeg, amelyet
a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár a tagján ak egyéni számláján a fedezeti alapból történő
befektetések hozama címén ír jóvá, ideértve az érté kelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt
összeget is, b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a magánszemélyt megillet ő követelés t őkeérték-
emelkedése címén ír jóvá;
6.5. az az összeg, amelyet
a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár
aa) nyugdíjszolgáltatás (kiegészít ő nyugdíj) címén
vagy ab) a kedvezményezett részére,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
ba) nyugdíjszolgáltatás címén
vagy
bb) a kedvezményezett részére,
c) a magánszemélynek a nyugdíj-el őtakarékossági számlájáról a számlavezet ő, külön törvény szerint
nyugdíjszolgáltatásnak min ősül ő kifizetés címén,
d) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat)
törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatás, illetve törvényben meghatározott
kiegészít ő önsegélyez ő szolgáltatás címén,
fizet (juttat), az aa) és a ba) pont szerinti esetben feltéve, hogy a szolgáltatásra jogosult
1. tagsági jogviszonya (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megel őző harmadik
adóévben, vagy azt megel őző en keletkezett, vagy a járadék folyósításának els ő három évében a járadék
éves összege az elő ző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökken,
vagy
2. jogosultsága rokkanttá nyilvánítása alapján keletkezett;
6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító

a) szolgáltatása (kivéve a jövedelmet helyettesít ő felel ősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló
kártérítést, kivéve továbbá az élet- és nyugdíjbiztosítási szerz ődés alapján nyújtott, a b)-c) pontban nem
említett szolgáltatást, valamint az olyan biztosítási szerz ődés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját
vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta), b) haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása,
c) nyugdíjbiztosítási szerz ődés alapján a szerz ődéskötés harmadik fordulónapját követ ően nyújtott
nyugdíj-szolgáltatása,
címén megillet ő bevétel;
6.7. a 6.1. és a 6.6. pontokban foglalt rendelkezés ek alkalmazásában nem minősül jövedelmet pótló
kártérítésnek, illet őleg jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésnek:
a) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg,
b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a
költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel, c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesít ő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszeg ű
megváltása) esetén a költségtérít ő rész;
6.8. a 6.6. pont alkalmazásában biztosító a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységr ől szóló
törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkez ő biztosító, továbbá az olyan
államban székhellyel rendelkez ő, ezen állam joga szerinti biztosító, amely állammal a Magyar
Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kett ős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók
területén;
6.9.
7. Egyéb indokkal adómentes:
7.1. a magánszemély által örökség, hagyomány vagy meghagyás címén megszerzett vagyoni érték, a
magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerz ődés révén
megszerzett vagyoni érték, valamint a nyugdíjban részesül ő magánszemély által központi költségvetési
szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerz ődés révén megszerzett
vagyoni érték, továbbá a szövetkezet nyugdíjas tagjának a saját szövetkezetével kötött életjáradéki
szerz ődés keretében a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze átruházásából származó
jövedelme, feltéve, hogy annak összeg e évente az átalakulás befejezésekor lezárt névérték egytized részét,
de legfeljebb havonta a 10 ezer forintot nem haladja meg; 7.2. a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott
(fizetett) vagyoni érték; nem alkalmazható e rendelkezé s, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más
által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgá ltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal
összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által borravaló, hálapénz címén
megszerzett vagyoni érték);
7.3. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár á ltal a kedvezményezett részére kifizetett összeg;
7.4. a valuta, a deviza forintra, a forint devizára, valutára, valamint a devizának, a valutának más
devizára, valutára való átváltásakor keletkezett á rfolyamnyereség, feltéve, hogy az átváltás nem üzletszer ű
tevékenység keretében történik; 7.5. az 1988. január 1-jét megel őző en kibocsátott kötvény, vagyonjegy kamata, osztaléka;
7.6.
7.7. a donornak fizetett díj, költségtérítés (költs égátalány), a szerv-, szövetadományozással kapcsolatos
jövedelemkiesés megtérítése, az egés zségügyi intézmény által nyújtott don orétkeztetés (ideértve az étkezési
utalvány formájában biztosított donorétkeztetést is) és a gyógyszernek emberen való kipróbálása, illetve a
gyógyszerré nyilvánítási eljárás során azon magánszemély részére fizetett díj, akin a gyógyszert (a szert)
kipróbálták; e rendelkezés alkalmazásában donor az, aki saját vért, anyatejet, bőrt, szervet, sejtet ad, vagy
enged át; 7.8. a magánszemély számára államháztartási forr ásból, pályázat útján biztosított ingyenes vagy
kedvezményes számítógép- és internethasználat (ideér tve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díj
átvállalását, a modem biztosítását, valamint az inte rnethasználathoz szükséges számítógép beszerzésére
jogosító – évi 50 ezer forintot meg nem haladó összeg ű – utalvány biztosítását);
7.9. a Magyar Köztársaság költségvetésér ől szóló törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetésér ől szóló törvény, a Magyar Köztársaság költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény vagy
a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény alapján az állami
költségvetés terhére elengedett, vagy átvállalt köt elezettség összege, amennyiben a magánszemély a

kötelezettség alapján korábban nem számolt el bevételt; a magánszemély az ilyen kötelezettség alapján
rendelkezésére álló forrásból teljes ített kiadás alapján az elengedéstől, illetve átvállalástól kezd őd ően
költséget nem számolhat el;
7.10. az általános forgalmi adóról szóló törvényben szabályozott módon az adólevonásra jogosult
adóalany által az adó fizetésére kötelezett adóalany helyett megfizetett, az adó fizetésére kötelezett
adóalany adóbevallásában szerepeltetend ő, az ügylet után fizetend ő általános forgalmi adó;
7.11. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat
(ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgal mi díj átvállalását, a modem biztosítását);
7.12. a hallgatói hitelrendszerr ől és a Diákhitel Központról szóló kormányrendelet alapján nyújtott, a
hallgatói hitellel kapcsolatos célzott kamattámogatás; 7.13. az állam tulajdonában lév ő vállalkozói vagyon értékesítésér ől szóló törvény rendelkezései szerint a
munkavállaló részére nyújtott kedvezmény; a kedvezmény összegét a munkavállaló, vagy – ha a
munkavállaló által megszerzett részesedés a hagyaték tárgyát képezte – örököse az értékpapír
megszerzésére fordított érték részeként veszi figyelembe;
7.14. a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint a term őföld állam által életjáradék fizetése
ellenében történ ő megvásárlásáról szóló kormányrendelet alapján kötött életjáradéki szerz ődésb ől származó
jövedelem;
7.15. az elengedett követelés akkor, ha az
a) a fogyasztóvédelemr ől szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint
a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által – az azonos helyzetben lév őket egyenl ő elbánásban részesít ő elv
betartásával – részben vagy egészben elengedett követ elés (akkor is, ha egyezség keretében történik),
amennyiben az adós nyilatkozata szerint az ő és családja megélhetési ellehetetlenülését el őzi meg;
b) hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vá llalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészít ő szolgáltatásból származó 10 000
forintot meg nem haladó követelése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési
szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel
szemben végérvényesen megsz űnik;
7.16. a nyugdíj-el őtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növel ő jóváírás, ha az
a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége,
b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;
7.17. az államháztartás valamely alrendszerének költsé gvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely
pénzügyi alapjából támogatott feln őttképzésben, illetve munkaer őpiaci képzésben részt vev ő
magánszemély számára jogszabály, pá lyázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó
kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatás (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló
juttatást), feln őttképzési szolgáltatás, a képzés id őszaka alatt juttatott étkezési, közlekedési és szállás
költségtérítés, megélhetési támogatás; 7.18. jogszabály alapján hitelint ézetnél elhelyezett gyámhatósági beté t kamata, a gyámhatóság döntése,
kötelezése alapján befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapír kamatjövedelemnek min ősül ő hozama;
7.19.
7.20.
8. A természetbeni juttatások közül adómentes:
8.1. az állami, a helyi önkormányzati, a társadal ombiztosítási, továbbá az egyházi forrásból nyújtott
oktatási, egészségügyi és szociális ellátás (ideértve a gy ermek, a tanuló, a beteg, illetve a szociális ellátásra
jogosult részére ingyenesen vagy kedvezményesen természetben biztosított étkeztetést is) azzal, hogy az
üdültetés és a gyógyüdültetés nem minő sül egészségügyi, illetőleg szociális ellátásnak;
8.2. az egészségügyi hatóság által gyógyüdül őnek min ősített belföldi üdül őben orvosi beutalással a
társadalombiztosítás keretében igénybe vett gyógyüdülés kedvezménye, továbbá a nem a
társadalombiztosítás keretében igénybe vett kedvezményesen nyújtott gyógyüdül ő-beutalójegy értékéb ől az
orvosi ellátási költség értéke;
8.3. a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által pály ázat alapján a szociálisan rászorulónak üdülési
csekk formájában juttatott bevétel; 8.4. a Magyar Honvédség és a re ndvédelmi szervezetek hivatásos állományú tagjának gyógyüdülési
kedvezménye; 8.5. az, amelyet a hajléktalan, a szociálisan rászorult magánszemély kap;
8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

a) a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek
védelmér ől és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjér ől szóló törvény alapján,
a hallgatónak a fels őoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;
b) a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói számára
adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérletjegy; c) bölcs ődei szolgáltatás;
d) a foglalkozás-egészségügyi ellátás;
e) a kegyeleti ellátás;
f) a szolgálati lakásban, munkásszálláson történ ő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában
munkásszállás a kifizet ő tulajdonát képez ő vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként
egynél több, a kifizet ővel munkaviszonyban lév ő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs
lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizet ő
olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállá solja el, akivel a társasági adóról szóló törvény
szerinti kapcsolt vállalkozásnak min ősül ő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;
g)
8.7. az olyan szolgáltatás, amelyet a kifizet ő az általa fenntartott sportintézmény sportrendezvényén nyújt
(kivéve az utazást, az elszállásolást és az étkezést), továbbá az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet,
országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele
munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvev őjének az edzési vagy
versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat [a sportoló 30 napnál hosszabb
folyamatos elszállásolására (így különösen szállo dai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést
alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális
világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történ ő közvetlen
felkészülést szolgálja]; 8.8. a jogszabály által el őírt használatra tekintettel juttatott véd őeszköz, továbbá baleset- és
egészségvédelmi eszközök;
8.9. a gátkaszálásból származó terményjuttatás, valamint a fürd őben (strandon) foglalkoztatott
magánszemély által igénybe vett fürd őszolgáltatás;
8.10. az Országgy űlés hivatali szervezete által az országgy űlési képvisel ők javadalmazásáról szóló
törvény alapján az országgy űlési képvisel ői tisztség ellátására tekintettel természetben biztosított eszköz,
szolgáltatás; 8.11. a csoportos személyszállítás;
8.12.
8.13. a 6000 m 2
-t meg nem haladó nagyságú illetményföld-juttatás, ide nem értve annak bármilyen
módon történő megváltását;
8.14. a kifizet ő által
a) üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány
keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélked ő, nem verseny és nem a szerencsejátékok
szervezésér ől szóló törvény hatálya alá tartoz ó sorsolás eredménye – megfelelő magánszemély számára
adott
aa) árengedmény,
ab) visszatérítés vagy áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, ideértve, ha az –
megjelenési formájától függetlenül – árura vagy szolgáltatásra váltható érték;
b) üzleti forgalmának növelése érdekében valamely termék megismertetése céljából adott áruminta,
azzal, hogy árumintának min ősül a képviselt termék olyan jellemz ő kisebb része vagy mennyisége, amely
kizárólag a képviselt termék bemutatására szolgál, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva
tartós használatra és más cél elérésére nem alkalmas; 8.15. az a kedvezmény, amely után a kifizető az err ől szóló törvényben meghatározott fogyasztói
árkiegészítésben részesül;
8.16. a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezet ek tartósan fokozott igénybevételnek kitett vagy
harckészültségi gyakorlaton részt vev ő – 12 órát elér ő, vagy azt meghaladó őr- és ügyeleti szolgálatot adó –
tagjának, valamint a polgári védelmi szervezet békeid őszaki, min ősített id őszaki katasztrófa elhárításában
részt vev őnek a szolgálati feladattal összefüggésben nyújtott természetbeni ellátása, továbbá a tartalékos
katona, a katonai és rendvédelmi középiskola tanulója, a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmény
tanulmányi szerz ődéses és ösztöndíjas hallgatója kizárólag e jogviszonyával összefüggésben a szolgálati
feladathoz kapott nem pénzbeli ellátása, azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában tartósan fokozott

igénybevételnek kitett magánszemély a szerződéses legénységi és önkéntes tartalékos, a terrorelhárító, a
repül őhajózó, a repül ő m űszaki, a búvár, a t űzszerész, az ejt őerny ős és a békefenntartó feladatokra
vezényelt hivatásos és szerző déses katonák állományának a tagja;
8.17. összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélked őn nyert érem, serleg, trófea;
8.18. a társadalmi szervezett ől, az egyháztól évente egy alkalo mmal kapott tárgyjutalom értékéb ől az
5000 forintot meg nem haladó összeg , e rendelkezés alkalmazásában nem min ősül tárgyjutalomnak az
értékpapír; 8.19. a)
b) a köztársasági elnök, az Országgy űlés elnöke, a miniszterelnök, a külpolitikáért felel ős miniszter, a
gazdaságpolitikáért felel ős miniszter, valamint a honvédelemért felel ős miniszter által az államközi és az
államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital)
és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadid őprogram stb.), adott ajándék; a külpolitikáért
felel ős miniszter, a gazdaságpolitikáért felel ős miniszter, valamint a honvédelemért felel ős miniszter
esetében ide kell érteni azt az esetet is, amikor az el őző eket külképviselet által közvetve nyújtja;
8.20. az egyház bels ő törvényeiben és szabályaiban meghatározott tartási kötelezettségb ől adódó juttatás,
ideértve az egyház által a kezelésében lev ő egyházi üdül őben egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést
is, valamint a bejegyzett szerzetesrend közösségében él ő magánszemély tagnak a rendt ől – egyéni
szükségleteinek fedezetére – kapott pé nzbeli vagy nem pénzbeli juttatás;
8.21. a kormányrendeletben meghatározott közlekedési kedvezmény, amely után a kifizet ő fogyasztói
árkiegészítésben nem részesül;
8.22. a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával sz ervezett rendezvényhez, programhoz kapcsolódó
utazás, szállás, étkezés értékének a támogatás összegét meg nem haladó része, továbbá az a juttatás,
amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alap ján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, egyházi
forrásból, illet őleg a közoktatási intézmény saját bevételéb ől
a) a közoktatásról szóló törvény szerinti sajátos nevelési igény ű gyermek, tanuló kulturális, sport és más
hasonló rendezvény alkalmával nem pénzbeli formában kap, ideértve a rendezvényhez kapcsolódó utazást,
szállást, étkezést és egyéb, a rendezvénnyel szokásszer űen együtt járó juttatást is;
b) a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vev ő gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás,
táborozás, tanulmányi verseny alkalmával kap (ideértve az iskolai könyvjutalmat is);
c) az a)-b) pontokban említett rendezvényeken a gyermekek, tanulók felügyeletét ellátó magánszemély a
jelenlétének, közrem űködésének biztosításához szükséges feltétele k biztosításaként nem pénzbeli (ideértve
különösen az utazást, szállást, étkezést) formában kap;
8.23. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetér ől és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
súlyos balesetek elleni védekezésr ől szóló törvény szerint katasztrófavédelemben részt vev ő magánszemély
természetbeni ellátása; 8.24. a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék;
8.25. a sportszervezet által az olimpián, a világ- és Európa-bajnokságon, a speciális világjátékon való
részvételhez a versenyz ő vagy a hivatalos sportszakember részér e adott, a nemzeti címerrel ellátott, a
nemzetközi szervezet által el őírt sportruházat és formaruha;
8.26. a büntetés-vég rehajtási intézetekből szabaduló magánszemély részére kiadott, évszaknak megfelel ő
öltözet; 8.27. a gyermekek védelmér ől és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény rendelkezései szerint
természetbeni ellátás formájában nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;
8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen
a) a sportesemény-szervez ő tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide
nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti),
b) a kifizet ő által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott,
sporteseményre szóló belép őjegy, bérlet;
8.29. a munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó
munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-
elhelyezkedését támogatja, azzal, ho gy e rendelkezés alkalmazásában a munkavállaló újra-elhelyezkedését
támogató szolgáltatásnak min ősül a pszichológiai tanácsadás, az át-, illetve továbbképzés, a munkajogi
tanácsadás; 8.30.
8.31. az MRP szervezet analitikájában a számvitelr ől szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendelet szerint elkülönítetten, a megszer zett részvények, üzletrészek között kimutatott, a

résztvevő tulajdonába adott értékpapír (ide nem értve a visszavásárolt vagyonrésznek minő sülő értékpapírt)
ráfordításként elszámolt beszerzési (nyilvántartási) értékéb ől az a rész, amely meghaladja a tulajdonba adás
id őpontjáig a résztvev ő által saját er ő címen befizetett összeg alapján az MRP szervezet által elszámolt
bevételt; az adómentes természetbeni juttatás összegér ől az MRP szervezet résztvev őnként az adóévet
követ ő január 31-éig adatot szol gáltat az adóhatóság számára;
8.32. a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-ellátás keretében – a
törvény felhatalmazása alapján ki adott jogszabályban meghatározott körben – nyújtott kedvezmény vagy
támogatás, valamint a közüzemi szolgáltató által a közüzemi fogyasztói kör egészét vagy széles körét
érint ő, közvetlenül vagy közvetve juttatott támogatás (visszatérítés), ideértve a közüzemi díjtartozás
elengedését is; 8.33-8.34.
8.35. a helyi és/vagy kisebbségi önkormányzat, a társadalmi szervezet, az alapítvány, a
közalapítvány, az egyház által a lakosság, a közösség széles körét érint ő (nem zártkör ű), azonos
részvételi feltételekkel szervezett kulturális, hagyomány őrz ő, sport, szabadid ős és más hasonló
közösségi rendezvényen helyben nyújto tt szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint –
legfeljebb a rendezvény összes költségének 10 százalékáig terjed ő együttes értékben – résztvev őnként
azonos érték ű, ajándék;
8.36. a könyvtári, a levéltári, a múzeumi, az egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy el őadó-m űvészeti
tevékenységet folytató szervezet tevékenységi körébe tartozó ingyenesen nyújtott szolgáltatása (ide nem
értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti); 8.37. kifizet ő, külföldi székhely ű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi
magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása;
8.38. a reprezentáció és az üzleti ajándék al apján meghatározott bevétel, ha azt a kifizet ő társasági
adóalapot növel ő tételként köteles figyelembe venni;
8.39. a kifizet ő által biztosított véd őoltás.
9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.
9.1.
9.2. Munkaruházati termék:
a) a törvényben vagy törvényi felhatal mazás alapján kiadott jogszabályban el őírt módon és feltételekkel
rendszeresített egyenruha, formaruha, véd őruha, munkaruha, valamint tartozékai;
b) az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén,
feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvá sa céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása
közben visel, feltéve, hogy a körülményekb ől megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a
munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illet őleg a ruházat nagymérték ű szennyez ődése, gyors
elhasználódása következik be; c) az egyenruha, a formaruha, a véd őruha és a munkaruha, valamint tartozékai
ca) a közúti közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörben, a
m űszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,
cb) a vízi közlekedés területén az utasokkal, ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkakörökben, a
m űszaki, nautikai, fizikai és közvetlen termelésirány ítói munkakörökben, a hajózási vállalat vezetésében a
forgalmi, kereskedelmi és a közönség-kapcsolattartók, illetve a hajózást képvisel ők munkaköreiben,
cc) a légi közlekedés területén az utasokkal, üg yfelekkel kapcsolattartó munkakörökben, a m űszaki,
fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben, a légiforgalmi irányítás munkaköreiben,
cd) a posta és távközlés területén az ügyfele kkel, illetve szolgáltatást igénybe vevőkkel közvetlen
kapcsolatban lév ők munkaköreiben, a m űszaki, fizikai és közvetlen termelésirányítói munkakörökben,
ce) a vízügy területén a gát- és csatorna őri munkakörökben, valamint a m űszaki, fizikai és közvetlen
termelésirányítói munkakörökben; d) a kifejezetten jelmezszer ű öltözet (így különösen: a kosztümös színiel őadások jelmezei), a
szolgáltatási tevékenységet végz ők (portás, pincér, sportjátékvezet ő, kegyeleti szolgáltatást végz ő stb.)
megkülönböztet ő jelleg ű ruházata és tartozékai, amely az adott munkaköri feladat ellátásán kívüli viseletre
alkalmatlan. 9.3-9.4.
9.5. A term őföld átruházásából származó jövedele m adómentességére vonatkozó szabályok
9.5.1. Adómentes a term őföld átruházásából származó jövedelem

a) összegéb ől az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély adóbevallásában
bevallott, a munkáltatói adómegállapítás, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes
jövedelme a 4 318 000 forintot nem haladja meg, és b) a term őföldet regisztrációs számmal rendelkez ő olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni
vállalkozóként, mez őgazdasági őstermel őként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a term őföldet regisztrált
mez őgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mező gazdasági
társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja azzal, hogy ha az átruházás részaránytulajdon
megszüntetését is eredményezi, az a) pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni;
c) ha a magánszemély – az a) pont rendelkezését ől függetlenül – a term őföldet regisztrációs számmal
rendelkez ő állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek ad ja el, akinek az általa használt földterülete
nem éri el a külön jogszabály szerint számított mérték et (a mérték eléréséig), feltéve, hogy a vevő
magánszemély a term őföldet egyéni vállalkozóként, mez őgazdasági őstermel őként legalább 5 évig az
állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mező gazdasági társas
vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja;
d) az a)-c) pontban nem említett esetben, ha az átruházás
da) magánszemély részére birtok-összevonási céllal, vagy
db) települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából,
vagy dc) a Nemzeti Földalap javára
történik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális
földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó
önkormányzati rendelkezés számát. A jövedelem megállapítására értelemszer űen e törvénynek az ingatlan, vagyoni érték ű jog átruházásából
származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.5.2. A 9.5.1. pontban meghatározottakat az eladó akkor alkalmazhatja, ha rendelkezik a vev ő
közjegyz ő által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalt nyilatkozatával, amely tartalmazza
a vev ő természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a vev ő kötelezettségvállalását arra
vonatkozóan, hogy az adómentesség feltételeinek megfelel. A vev ő nyilatkozatát az eladó az adó
megállapításához való jog elévüléséig köteles meg őrizni. A valótlan tartalmú nyilatkozat miatt keletkez ő
adóhiányt és jogkövetkezm ényeit az adóhatóság a vevő terhére állapítja meg.
9.5.3. Ha a magánszemély a 9.5.2. pontban említett nyilatkozata megtétele mellett megszerzett
term őföldre vonatkozóan a nyilatkozatban foglaltakat nem teljesíti, bármely feltétel hiányának beálltával
term őföld átruházásából származó jövedelemnek kell tekinteni a term őföld megszerzésének alapjául
szolgáló szerz ődésben meghatározott ellenértéket.
9.5.4.
2. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az összevont adóalapba tart ozó bevételek elszámolásáról
Az önálló tevékenységb ől származó jövedelem megállapításához bevételként a VI. fejezet
rendelkezésein túlmen ően az e mellékletben meghatározottakat kell figyelembe venni.
I. Jellemz ően el őforduló bevételek
Bevétel különösen a tevékenység ke retében vagy azzal összefüggésben
1. az értékesített termék, áru, szolgá ltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval
kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az
árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételéve l), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért
külön felszámított összeg; 2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – id eértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi
javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték,
illet őleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, el őállítási költségét a
magánszemély bármelyik évben költségei között elszámo lta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el, azzal,

hogy ha az önálló tevékenységet folytató magánszemély olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni
értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizáról ag üzemi célból használt, akkor az ebb ől származó jövedelem
adózására egészében a XI. fejezetben f oglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;
3. a kapott kamat;
4. a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér,
kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették
figyelembe;
5. a felvett támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is), figyelemmel a VI.
fejezet rendelkezéseire is;
6. az el őállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke,
ha azokat a magánszemély saját céljára felhasználja, illet őleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás
nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatb an bármely évben költséget számolt el, azonban nem
kell a saját célra történ ő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés
értékével növelni a bevételt, ha
a) a magánszemély az azzal kapcsolatos kiadásokat költség ei között nem számolta el, vagy e kiadásokkal
az összes költségét arányosan csökkenti,
b) a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja;
7. a 100 ezer – 2006. január 1-je el őtti beszerzés esetén 50 ezer – forintnál magasabb egyedi érték ű
kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ha annak értékét a mez őgazdasági őstermel ő egy összegben
elszámolta – ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor – kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja – a
beszerzés id őpontjától számított
– egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka,
– egy éven túl, de két éven belü l a beszerzési érték 66 százaléka,
– két éven túl, de három éven belü l a beszerzési érték 33 százaléka,
– három éven túl nulla;
8. az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének a visszatérítése, ha a befizetést a
magánszemély költségként bármely évben elszámolta; 9. a mez őgazdasági őstermel ő esetében a káreseménnyel összefü ggésben kapott kártérítés, ideértve a
felel ősségbiztosítás alapján felvett összeget;
10. azon biztosítási szolgáltatás ér téke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat a mez őgazdasági
ő stermel ő költségként elszámolta;
11. a kerekítési szabályok alkalmazása so rán keletkezett bevételi többletkülönbözet.
II. A mezőgazdasági őstermel ő tevékenységének megszüntetése
A tevékenység megszüntetésének évében bevétel
1. a korábban költségként elszámolt és a megsz űnéskor meglév ő összes készlet (anyag, áru, félkész és
késztermék) leltári értéke, a 10 0 ezer – 1991. december 31-ét követ ően és 2001. január 1-jét megel őző en
történ ő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követ ően és 2006. január 1-jét megel őző en történ ő
beszerzés esetén 50 ezer – forintot meg nem haladó tá rgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és
gyártóeszközt is) leltári értéke;
2. a gazdasági épület, az üzlet, a m űhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerz ő
tevékenységhez használt – ingatlan használati vagy bérl eti jogáról való lemondás miatti ellenérték – akkor
is, ha azt a magánszemély a megsz űnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog
megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költség ei között bármely évben elszámolta, azzal, hogy ha
a megsz űnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti
jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni;
3. az éves adóbevallás benyújtásának határnapjáig (illetve a benyújtás napjáig) rendelkezésre álló, a
megszüntetésr ől beadott adóbevallást követ ően befolyt összeg december 31-i id őponttal.
A megszüntetés évér ől készített adóbevallás benyújtását, egyszer űsített bevallási nyilatkozat esetén a
munkáltatói elszámolást vagy az adóhatósági adómegállapítást követ ően érkez ő bevételre az önálló
tevékenységb ől származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ha kiadás is
jelentkezik az említett id őpontot követő en, akkor az a bevételbő l levonható, illetőleg a le nem vonható rész
ezen adóbevallás önellen őrzésével számolható el.

III. Egyéb rendelkezések
1. Az e melléklet I. fejezetének 5. pontjában eml ített egységes területalapú támogatást a folyósítás
évében kell bevételnek tekinteni. 2. Az 1. pont rendelkezéseitő l eltérően a 2005. évben folyósított egységes területalapú támogatást a
magánszemély döntése szerinti megosztásban a folyósítás évében és az azt követ ő adóévben veheti
figyelembe bevételként. 3. Ha az egységes területalapú támogatást a ma gánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés
összegével annak az adóévnek a bevételét csökken ti, amely adóévben a visszafizetés megtörtént.
3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekrő l
E törvénynek az elismert költségekre és a költségek elszámolásár a vonatkozó általános rendelkezéseit is
figyelembe véve, az e mellékletben foglaltakat kell alkalmazni, ha az önálló tevékenységet folytató
magánszemély a jövedelmét tételes költségelszámolással állapítja meg, valamint minden olyan esetben,
amikor a magánszemély kiadásainak elszámolása, me gtérítése (ideértve a jogszabály alapján történő
költségtérítést is) szempontjából min ősíteni szükséges, hogy az beletartozik-e az elismert költségek körébe.
Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszköz ök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély
önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja
és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelm űen alátámasztják. Nem min ősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló
tárgyi eszköznek a személygépkocsi. A magánszemély költségként számolhatja el a bevétel megszerzésével közvetlenül összefügg ő
kiadásokat, korlátozott mérték ű átalányban értékcsökkenést, valamint a mez őgazdasági ő stermelő:
a) a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;
b) e tevékenységének megkezdése el őtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e
tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként
még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a
tevékenységének kezdése évében költségként elszámol hatja, továbbá a legfeljebb három évvel korábban
beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak ér tékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.
A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszk özök, nem anyagi javak esetében a magánszemély
választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az e melléklet rendelkezései
szerint érvényesíthet ő költséget. A költség (az értékcsökkenési leír ás a teljes leírásig) nem osztható meg a
különböz ő tevékenységek bevételei között.
I. Jellemz ően el őforduló költségek
Költségként elszámolható kiadások különösen a következ ők:
1. az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak
visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított kiadás; 2. a kizárólag üzemi célt szol gáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, el őállítására fordított
kiadás, ha az a 100 ezer forint ot nem haladja meg, továbbá ezen tárgyi eszközök – a mez őgazdasági
ő stermel ő esetében a kizárólag üzemi cé lt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzési
értékét ől függetlenül is – folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási
munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járm űvek esetében a IV. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni;
3. az önálló tevékenységet végz ő magánszeméllyel munkaviszonyban álló magánszemély (a
továbbiakban: alkalmazott)
a) részére kifizetett bér és annak közterhei,
b) külön törvény rendelkezései szerinti alkalmi munkavállalói könyvvel történ ő foglalkoztatása esetén a
kifizetett munkadíj(ak) és a foglalkoztató magánszemél y nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas
bizonylattal igazolt – az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az el őírt nyilvántartásban
feltüntetett – érvényesített közteherjegyek értékének összege, c) javára megítélt és kifizetett baleseti kártérítés,

d) részére a jogszabály, illet őleg a kollektív szerz ődés vagy a munkaszerz ődés alapján járó, a
munkáltatót kötelez ően terhel ő juttatás, kifizetés;
4. a mez őgazdasági őstermel őnél a 16. életévét betöltött segít ő családtag részére kifizetett – de legfeljebb
a mindenkori minimálbért meg nem haladó – összeg és annak közterhei, feltéve, hogy a segít ő családtag
legalább heti 40 órában közrem űködik (f őállású segít ő családtag) vagy, ha a közrem űködés ideje ennél
kevesebb, akkor ezzel arányos rész, azzal, hogy egyebekben a f őállású segít ő családtag kizárólag a 3. pont
vonatkozásában alkalmazottnak minő sül;
5. a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék;
6. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelel ő jogcímen fizetett összeg, továbbá az önálló
tevékenységgel kapcsolatos érdek-kép viseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj
címén fizetett összeg;
7. a megrendel ő, a vev ő által igazolt szavatossági és jótállási költség;
8. a mez őgazdasági őstermel ő által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében
kifizetett vagyon-, felel ősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításn ál feltéve, hogy a
mez őgazdasági őstermel ő e címen nem vett igénybe adókedvezményt;
9. a mez őgazdasági őstermel ő által a tevékenységével kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre
(kölcsönre) kifizetett kamat;
10. az állami költségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag az adott
önálló tevékenységhez kapcsolódó adó (ide nem értve a személyi jövedelemadót), illeték, hatósági díj, vám,
vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellen őrzési pótlék;
11. az üzlet, a m űhely, a gazdasági épület bérleti díja, a f űtés, a világítás és a technológiai energia
költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, tele x használati díja azzal, hogy ha a lakás és a telephely
m űszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel ar ányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az
adott költségre jellemző mértékegységek (nap, m 2
, m 3
stb.) alapulvételével;
12. a mez őgazdasági őstermel őnél a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre
történ ő beszerelése esetén a készülék ára, és a beszerelés díja (ha a lakás és telephely m űszakilag nem
elkülönített, a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka), továbbá – ha a használat csak részben
szolgálja a tevékenységet, tételes elkülönítés nél kül – az internet használati díjának 30 százaléka,
elektronikus bevallás adására kötelezett mez őgazdasági ő stermelő esetében 50 százaléka;
13. a mez őgazdasági őstermel őnél a telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közm űfejlesztési
hozzájárulásnak a helyi önkormányzat által visszat érített összeggel csökkentett része, azzal, hogy ha a
hozzájárulás alapjául szolgá ló berendezést a lakástól műszakilag el nem különült telephelyre szerelik be,
költségként a megfizetett magasabb hozzájárulás és az ilyen esetben a magánszemélyként egyébként
fizetend ő összeg különbözete számolható el;
14. a m űszaki leírás, a tervrajz költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére kifizetett összeg,
igénybe vett szolgáltatás díja (például reklámköltség); 15. a mez őgazdasági őstermel őnél az 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a véd őeszköz, a
munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás;
16. a tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés rendelkezése alapján kapott támogatás
jogszerű felhasználásával teljesített kiadás alapján megha tározott költség, akkor is, ha a kiadás részben a
magánszemély személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak részben nyújt
fedezetet a kiadásra, akkor e rendelkezés alapján a kiadásnak csak a támogatásból fedezett része alapján
számolható el költség); 17. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szá llás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a
szállás díjára fordított kiadás, továbbá a külföldi ki küldetés esetén igazolás nélkül elismert költség
elszámolására jogosító tevékenység esetében a 3. s zámú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható
költségek fejezetének 7. pontja szerint elszámolható költség azzal , hogy e pont rendelkezése nem
alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vo natkozó dokumentumok és körülmények (szervezés,
reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási id ő, a tényleges szakmai és szabadid őprogram aránya stb.)
valós tartalma alapján, ak ár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;
18. az alkalmazottat foglalkoztató, önálló te vékenységet folytató magánszemély – a mez őgazdasági
ő stermel ő kivételével – az alkalmazott miatt a 17. pont re ndelkezései szerint nem számolhat el költséget;
19. lízingdíj címén kifizetett összegb ől a lízingbe vev őnél csak a 2. pontban említett üzemi célt szolgáló
tárgyi eszközök, nem anyagi javak – figyelemmel a IV. 4-5. pontban foglaltakra is – általános forgalmi adó
nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerz ődés szerinti futamid ő egy hónapjára es ő

összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelelő
összeg, illetve ez alapján számított adóévi összeg; 20. a mez őgazdasági őstermel ő a kizárólag üzemi célt szolgáló tá rgyi eszközök, nem anyagi javak
értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést, az ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az
értékesítés id őpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összegét, az értékcsökkenési leírásból
kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak esetében a nyilvántartásba vett beruházási költséget az
értékesítéskor költségként elszámolhatja; 21. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkeze tt többlet a kiadásoknál költségként elszámolható;
22. a m űvészeti tevékenységet folytató magánszemély jellemz ően el őforduló költsége – figyelemmel az
értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozó re ndelkezésekre is – a tevékenységével összefüggő
m űsoros el őadás, kiállítás, múzeum, közgy űjtemény látogatásának ellenértéke, irodalmi és m űvészeti
alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszás ára alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv,
kotta, más sajtótermék vásárlására ford ított kiadás, a tevékenységgel összefügg ő szakmai képzés kiadásai,
továbbá az el őadóm űvészi tevékenységet végz ők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai
és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadás; 23. az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság id őszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti
célú futásteljesítmény arányában;
24. a Munka Törvénykönyvének a távmunkavé gzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a
munkaszerz ődésben foglaltak szerint távmunkát végz ő munkavállalót a távmunkavégzéssel összefüggésben
terhel ő költség(ek) megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szemben a munkavállaló a
következ ő, igazolt kiadás(ok) alapján számolhat el költséget
a) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép,
számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 100 ezer forintot meg nem haladó kiadás,
b) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép,
számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 100 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33
százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén me gállapított összeg; az
értékcsökkenési leírást egyebekben – a III. fejezetbe n foglaltaktól függetlenül – a 11. számú melléklet
értékcsökkenés elszámolására vo natkozó rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazásával kell megállapítani, és
a költségként történő elszámolás feltétele külön részletez ő nyilvántartás(o k) vezetése,
c) az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat),
d) a munkáltató székhelyét ől, telephelyét ől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a f űtés, a világítás
és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely m űszakilag nem elkülönített,
akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemz ő mértékegységek
(munkaid ő, m 2
, m 3
stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni;
25. az európai parlamenti, az országgy űlési, a helyi önkormányzati képvisel ői tevékenységgel
összefüggésben megszerzett bevétel esetén, valamint a polgármester költségátalánya esetén az adott
tisztséggel összefügg ő feladat ellátása érdekében felmerült, a magánszemély nevére kiállított bizonylattal
igazolt kiadás – ideértve különösen a lakhatási támogatásra jogosult országgyű lési képviselő szállásra
fordított kiadását -, valamint az adott tisztséggel összefügg ő feladat ellátása érdekében használt tárgyi
eszközök átalány-értékcsökkenése.
II. Igazolás nélkül elszámolható költségek
Az e törvényben elismert költségek esetében, ha törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban:
jogszabály) költségtérítésr ől rendelkezik, akkor a ténylegesen felm erült és igazolt kiadás érvényesítése
helyett a jogszabályban meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal,
hogy akkor ezt a költséget teljes egészében el számoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek min ősül
különösen
1. a bedolgozó részére e tevékenységével összefüg gésben kifizetett évi munkabér, illetve munkadíj 30
százalékát meg nem haladó összeg, feltéve, hogy a magánszemély e jogviszonyával összefüggésben más
költséget nem számol el;
2. a Magyar Honvédség állományában lév ő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végz ő magánszemély
m űveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételének – ide nem értve a
szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését – 50 százalékát meg nem haladó összeg;
3.

4. a közúti gépjárművek, az egyes mez őgazdasági, erdészeti és halászati er őgépek üzemanyag és
ken őanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint
meghatározott üzemanyag- fogyasztási norma;
5. az Európai Parlament által az európai parlamenti megfigyel ő és az európai parlamenti tag számára
fizetett költségtérítés; 6. a kifizet ő által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés
összegéb ől a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma
és legfeljebb az állami adóhatóság által közzét ett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános
személygépkocsi normaköltség al apulvételével kifizetett összeg;
7. a külföldi kiküldetéshez (külszolgálat) kapcsolódó elismert költségekr ől szóló kormányrendelet szerint
naponta elszámolható összeg a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban
gépkocsivezet őként és árukísér őként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti
járm űvek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, illet őleg más, err ől szóló jogszabályok rendelkezései
szerint engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végz ő, illet őleg abban árukísér őként
közrem űköd ő), külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén bevételt szerz ő magánszemélynél – kizárólag az e
tevékenysége tekintetében – feltéve, hogy az említett kormányrendeletben foglaltak alapján kizárólag a
gépjárm ű külföldön történ ő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt
költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza;
8. a járm űvezet ő gyakorlati szakoktatók saját járm ű üzemeltetésének költségtérítésér ől szóló
kormányrendelet szerint figyelembe vehet ő költségátalány.
III. Az értékcsökkenési leírás elszámolása
1. Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra csak a kormányrendeletben
meghatározott regisztrált mező gazdasági termelő, valamint a mez őgazdasági őstermel ő jogosult
értékcsökkenési leírást elszámolni. Ennek során a kormányrendeletben meghatározott regisztrált
mez őgazdasági termel ő, valamint a mez őgazdasági őstermel ő az egyéni vállalkozóra vonatkozó
rendelkezéseket alkalmazza, azzal az eltéréssel, hogy a kormányrendeletben meghatározott regisztrált
mez őgazdasági termel ő, valamint az adóév utolsó napján a term őföldr ől szóló törvény szerinti családi
gazdálkodónak min ősül ő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közrem űköd ő
családtagja a családi gazdaság részét képez ő, vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköznek, nem anyagi javaknak az
üzembe helyezés id őpontjára megállapított beruházási költségét – választása szerint – az üzembe helyezés
adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. Más önálló tevékenységet végz ő magánszemély
(ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra
a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza. 2. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajd onú gép, berendezés, felszerelés esetében az önálló
tevékenységet folytató magánszemély átalányban számol hat el értékcsökkenési leírást olyan nyilvántartás
vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan üzemi cél t szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra
alkalmas megnevezését, beszerzési (el őállítási) árát – mint nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés
(el őállítás) és a használatbavétel id őpontját tartalmazza. Az átalány öss zege több ilyen eszköz használata
mellett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékái g, ezen belül is az említett nyilvántartásban szereplő
eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet. Egy adott nem kizárólagosan üzemi
célt szolgáló eszköz értéke alapján csak e gy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az
átalány.
3. A magánszemély – az 1-2. pontban foglaltaktól függetlenül – a tevékenységéhez jogszabály vagy
nemzetközi szerző dés rendelkezése alapján kapott támogatá s felhasználásával megszerzett (előállított)
tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzési (el őállítási) árának azt a részét, amely egyenl ő a
megszerzéséhez (el őállításához) felhasznált támogatás összegével, az eszköz üzembe helyezésének
(rendeltetésszer ű használatba vételének) – az üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének,
elidegenítésének vagy a nyilvántart ásból bármely más ok miatt történ ő kivezetésének – id őpontjában
értékcsökkenési leírásként számolja el. A nem kizáról ag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi
jószág esetén ezen túlmen ően nincs lehet őség értékcsökkenési leírás elszámolására.
IV. A járm űvek költsége

1. A saját tulajdonú – ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is – jármű üzemanyag-felhasználása,
továbbá számlával (bizonylattal) történ ő igazolás alapján a járm ű fenntartásának, javításának és
felújításának költsége számolható el, valamint mez őgazdasági őstermel ő esetében a kizárólag üzemi célú
járm űre vonatkozóan a III. rész 1. pontjában foglaltak szerint érvényesíthet ő értékcsökkenési leírás.
Üzemanyag-felhasználás címén vagy a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár,
b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehet ő figyelembe, azonban a számla alapján
figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-
fogyasztási normával számított mennyiség,
azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév els ő napján választott üzemanyag-
felhasználással összefügg ő költségelszámolási módszert ől – ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási
normát is – nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha a magánszemély az Áfa-törvény
szabályai szerint az üzemanyag általáno s forgalmi adóját levonásba helyezi.
2. A saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú járm ű – kivéve a személygépkocsit – beszerzési árával
szemben a III. 2. pont szerint átalányban érvényesíthet ő értékcsökkenési leírás. Személygépkocsi esetén az
átalány szerinti elszámolás a következ ő módon érvényesíthet ő: az ott említett nyilvánta rtás vezetése mellett
az éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehet ő
figyelembe, illet őleg a hivatkozott pontban meghatározott átal ány címén egyébként elszámolt költség ezzel
az összeggel növelhet ő. Egy adott személygépkocsi értéke alapjá n csak egy ízben, a használatbavétel
évében vehet ő figyelembe ez az átalány.
3. A saját tulajdonú személygépkoc si esetében az üzemanyagköltségen kívül a 2. pontban foglaltak
helyett és minden más költség (pl. fenntartás, javítá s, felújítás) címén 9 Ft/km (általános személygépkocsi-
normaköltség) elszámolása választható.
4. A nem saját tulajdonú kizárólag üzemi célra használt járm ű esetében elszámolható
a) az igazolt bérleti vagy lízing díj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy lízing díja),
b) az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,
c) a számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerz ődés alapján a magánszemélyt terheli.
5. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehet ő összeg több
személygépkocsi esetén sem haladhatja meg az önálló tevékenységb ől származó bevétel 1 százalékát,
egyébként ilyen címen a magáns zemély költséget nem számolhat el. A nem saját tulajdonú járm ű üzemi
célú használata esetén elszám olható az üzemi használatra es ő
a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,
b) számla szerinti egyéb költség,
amennyiben az a szerz ődés alapján a magánszemélyt terheli.
6. A költségelszámolás bármelyik m ódjának alkalmazásánál szükséges járm űvenként – az 5. számú
melléklet II. 7. pontjában meghatározott – külö n útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az
üzemi célú futás kezd ő és záró kilométeróra állásának a feljeg yzése. Költség kizárólag az e pont szerint
igazolt üzemi célú futásteljesítmény ut án számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve a
magánszemély munkáltatója kiküldetési rendelvény al apján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem
számító költségtérítést fizetett.
7. A magánszemélynek az 1. vagy 3. pont szerinti költségelszámolási módszerek közötti választása
valamennyi általa használt személygépkocsira és a teljes adóévre vonatkozik. Amennyiben a
magánszemély a személygépkocsi mellett más járm űveinek költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy
az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 3. pont szerinti elszámolási módszert. A 4-5. pont
szerinti személygépkocsi használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira
vonatkozóan sem választható a 3. pont szerinti elszámolás.
8. A 6. pontban foglaltaktól eltér ően a mez őgazdasági őstermel ő az útnyilvántartás vezetése helyett havi
500 kilométer utat számolhat el saját tulajdonú személygépkocsi üzleti célú használata címén a költségek 3.
pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Ezt az
elszámolási módszert is csak a teljes adóévre – illet őleg az adóéven belül a tevékenység teljes id őtartamára
– lehet alkalmazni. 9. A magánszemély a saját tulajdonú gépjárm ű tulajdonjogát e törvény bizonylatmeg őrzésre vonatkozó
szabályainak betartásával a kötelez ő gépjárm ű felel ősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja.
10.

V. A jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehet ő
kiadások:

1. az olyan vagyontárgy beszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított
kiadás, amely nem a jövedelemszerz ő tevékenységgel kapcsolatos, vagy – ha a törvény kivételt nem említ –
akár részben is, a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza;
2. a pénzügyi ellen őrzés alapján megállapított adórövidítésb ől, egyéb jogszabály megsértéséb ől
keletkez ő befizetés (bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellen őrzési pótlékot, és az olyan adóra
vonatkozó adóhiányt, amely jogszer ű teljesítés esetén egyébként költségként elszámolható lett volna;
3. a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg;
4. a személyi jövedelemadó, továbbá azok a befi zetési kötelezettségek, amelyekkel összefüggésben a
magánszemély adócsökkentést vett igénybe; 5. ha törvény másként nem rendelkezik, a tagdíjak, a biztosítási díjak;
6. a közcélú adomány;
7. azok a kiadások, amelyek az I-IV. fejezetben és az általános, valamint az önálló tevékenységre
vonatkozó rendelkezések között említe tt költségek esetében az ott leírt rendelkezéseknek (mértékek,
feltételek stb.) nem felelnek meg; 8. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetér ől szóló törvény rendelkezései szerint nem megá llapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és
egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései
szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj; 9. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetér ől szóló törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései
szerint megállapodás alapján fizetett járulék, illet őleg tagdíj;
10. a vissza nem térítend ő munkáltatói támogatás, ide nem értve a magánszemélynek segély címén
juttatott összeget; 11. a magánszemély bevétele (jövedelme) után külföldön megfizetett, a személyi jövedelemadónak
megfelel ő adó;
12. az egyszer űsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban
foglalkoztatott részére a magánszemély által az egy napi munkáért kifizetett munkabérb ől a minimálbér
napi összegének kétszeresét meghaladó mérték ű kifizetés.
4. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az általános forgalmi adó be vételkénti és költségkénti
elszámolhatóságáról

Az a magánszemély, aki az általános forgalmi adóról (a továbbiakban: áfa) szóló törvény alapján áfa-
adóalany, a beszerzései során felmerült el őzetesen felszámított adót, valamint az értékesítése során
fizetend ő áfát a következ ők szerint veszi figyelembe:
1. Ha az Áfa-törvény általános szabályai szerint az áf át tételesen fizeti, akkor azt sem a bevételei, sem a
költségei között nem mutathatja ki. E rendelkezés al ól kivétel az Áfa-törvény rendelkezései alapján le nem
vonható el őzetesen felszámított adó, amely a költségek közt kimutatva azokat növeli, feltéve, hogy ez az
el őzetesen felszámított adó e törvén y rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz
kapcsolódik.
2. Az Áfa-törvény különö s rendelkezései alá tartozó magánszemély a bevételeib ől a különös szabály
alapján adódó áfa-fizetési köteleze ttséget levonja, a levonható előzetesen felszámított adó összege nem
számolható el költségként. A le nem vonható el őzetesen felszámított adó a költségeket növeli, feltéve, hogy
ez a felszámított adó e törvény rendel kezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik.
3. Amennyiben a magánszemély az áfa-rendszerben személyes (alanyi) mentességben, illetve tárgyi
alapon adómentességben részesül, bevételeit a fizetend ő áfa nem csökkenti, a költségei között a
beszerzéseit terhel ő le nem vonható áfa költséget növel ő tényez őként figyelembe vehet ő, feltéve, hogy ez a
felszámított adó e törvény rendelk ezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik.

4. Ha az Áfa-törvény rendelkezései szerint az 1-3. pont alapján költségnövelő tényez őként elszámolt le
nem vonható áfa utólag (részben) levonhatóvá válik, a korrekció a levonás évében a költségeket csökkenti.
5. Az utólag felmerült áfa-fizetési kötelezettség – anna k elszámolásakor – a 2-3. pont szerinti adózóknál a
bevételt csökkenti. A korábban a ténylegesen fennálló áfa-kötelezettségnél nagyobb mértékben figyelembe
vett bevételcsökkentést az áfa-kötelezettség módosítá sakor bevételnövelésként kell figyelembe venni.
6. Az Áfa-törvény szerinti különleges jogállást választó mez őgazdasági tevékenységet folytató
magánszemélynél a bevételnek része a felvásárlótól ka pott kompenzációs felár. Az adólevonásra jogosult
felvásárló magánszemély a kompenzációs felárat el őzetesen felszámított áfak ént veheti számításba.
5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adónyilvántartásokról
A magánszemély – a 9/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel ően – nyilvántartási kötelezettségei
teljesítése során e melléklet rendelkezései szerint jár el.
I. Alapnyilvántartások
1. Közös szabályok
1.1. Alapnyilvántartás a naplóf őkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a
bevételi nyilvántartás, továbbá az őstermel ői igazolvány részét képez ő értékesítési betétlap (az
alapnyilvántartás típusai).
1.2. Alapnyilvántartást vezet az egyéni vállalkozó és a mez őgazdasági őstermel ő. A magánszemély más
(egyéni vállalkozói tevékenységnek vagy mez őgazdasági őstermel ői tevékenységnek nem min ősül ő) önálló
tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységb ől származó
bevételével szemben az adóel őleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a
jövedelem meghatározásakor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert
költséget) számol el vagy az adóévben nem (nem csak) kifizet őtő l szerez ilyen bevételt. A magánszemély
nem önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységb ől
származó bevételnek min ősül ő költségtérítéssel szemben az adóel őleg vagy a jövedelem meghatározásakor
költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározása kor e törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül
elszámolható elismert költséget) számol el , vagy az adóévben nem (nem csak) kifizet őtő l, munkáltatótól
szerez nem önálló tevékenységb ől származó bevételt. Az el őző rendelkezések szerint alapnyilvántartás
vezetésére nem kötelezett magánszemély a más önálló tevékenységb ől, illetve a nem önálló tevékenységb ől
származó bevételével összefügg ő nyilvántartási kötelezettségét a kifizet ő által kiállított igazolás
meg őrzésével teljesíti.
1.3. A magánszemély egyéni vállalkozói tevékenysége, őstermel ői tevékenysége, más önálló
tevékenysége és nem önálló tevékenysége tekintetében külön-külön – választása szerint a négy tevékenység
esetében akár eltér ő típusú – alapnyilvántartást vezet. Tétele s költségelszámolás esetén a más önálló
tevékenységre vonatkozó alapnyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az önálló tevékenységb ől származó
jövedelem tevékenységenként megállapítható legyen. 1.4. Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az
adóévben saját elhatározásból kés őbb sem változtathatja meg. Ha a ma gánszemély e törvény rendelkezései
szerint az adóév során veszíti el az általa választott alapnyilvántartás vezetésének a jogát, akkor a változás
napját megel őző nappal köteles az addig vezete tt alapnyilvántartást lezárni, és a lezárt alapnyilvántartásban
összesített adatokat az új alapnyilvántartásba nyitó adatként bejegyezni. E rendelkezés nem mentesíti a
magánszemélyt a lezárt nyilvántartással és az azt alátámasztó bizonylatokkal összefüggő megőrzési
kötelezettsége teljesítése alól.
1.5. Az átalányadózást alkalmazó mez őgazdasági őstermel ő alapnyilvántartásában az él ő állatok és állati
termékek értékesítéséb ől származó bevételét más őstermel ői tevékenységéb ől származó bevételét ől
elkülönítve tartja nyilván.
1.6. Az alapnyilvántartást az adó, az adóel őleg megállapítására el őírt idő szakonként az alapnyilvántartás
egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni. 2. A naplóf őkönyv

2.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét – választása szerint,
bármely más alapnyilvántartás helyett – naplóf őkönyv vezetésével is teljesítheti.
2.2. Az egyéni vállalkozó és a mez őgazdasági őstermel ő köteles a naplóf őkönyvet úgy vezetni, hogy
annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével, illetve őstermel ői tevékenységével
kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményez ő gazdasági esemény (így különösen értékesítés,
beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhet ő
legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik egy tekintet alá a termékértékesítés és a
szolgáltatásnyújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben vagy részben nem pénzben (hanem például
csere, beszámítás révén) történt.
2.3. A naplóf őkönyv tartalmát a számvitelr ől szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezet ő
vállalkozókra irányadó rendelkezés ei szerint kell megállapítani.
3. A pénztárkönyv
3.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét pénztárkönyv vezetésével
teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem vá laszthatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére
vonatkozó választási jogával nem élt. 3.2. Az egyéni vállalkozó és a mez őgazdasági őstermel ő köteles a pénztárkönyvet úgy vezetni, hogy
annak alapján – a kiegészít ő nyilvántartásokat is figyelembe véve – minden, az egyéni vállalkozói
tevékenységével, illetve őstermel ői tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményez ő
gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét
felvétele) zárt rendszerben nyomon követhet ő legyen. E rendelkezés alkalmazásában a pénzbevétellel esik
egy tekintet alá a termékértékesítés és a szolgáltatásn yújtás ellenértéke akkor is, ha teljesítése egészben
vagy részben nem pénzben (hanem például csere, beszámítás révén) történt. 3.3. A pénztárkönyv legalább a következ ő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény id őpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különöse n ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz
beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön); e) bevételek, ezen belül külön feltüntetve
ea) az adóköteles bevételeket,
eb) a fizetend ő általános forgalmi adót,
ec) a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veend ő bevételek;
f) kiadások, ezen belül külön feltüntetve
fa) a költségként elszámolható kiadásokat a következ ő bontásban
– anyag- és árubeszerzés,
– a közvetített szolgáltatások értéke,
– az alkalmazottak bére és közterhei,
– vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szer inti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében),
– egyéb költségként elszámolható kiadás;
fb) a költségként el nem számolható kiadásokat a következ ő bontásban
– beruházási költség,
– a levonható általános forgalmi adó,
– egyéb, költségként el nem számolható kiadás.
4. A bevételi és költségnyilvántartás
4.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét – választása szerint –
bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben
a) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, valamint
b) a helyi ipar űzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszer űsítve határozza
meg az adó alapját.
4.2. A magánszemély a bevételi és költségnyilvántart ásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a
költségként elszámolható kiadásokat rögzíti. 4.3. A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következ ő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a gazdasági esemény id őpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés);

e) a kifizet ő neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles
alkalmazni); f) a bevétel összege;
g) a bevételb ől levont adóel őleg;
h) a költség összege;
i) a jövedelem.
5. A bevételi nyilvántartás
5.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét – választása szerint –
bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben
a) tételes költségelszámolást (egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelem szerinti adózást) nem
alkalmaz, valamint b) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, továbbá
c) a helyi ipar űzési adó alanyaként állandó jelleg ű ipar űzési tevékenység esetén egyszer űsítve határozza
meg az adó alapját.
5.2. A bevételi nyilvántartás legalább a következ ő adatokat tartalmazza:
a) sorszám;
b) a bevétel megszerzésének id őpontja;
c) a bizonylat sorszáma;
d) a kifizet ő neve (elnevezése) és adószáma (e re ndelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles
alkalmazni);
e) a bevétel összege;
f) a bevételb ől levont adóel őleg;
g) a jövedelem.
6. Az értékesítési betétlap
6.1. A mez őgazdasági őstermel ő az őstermel ői tevékenysége ellenértékeként megszerzett bevétele
tekintetében az alapnyilvántartás vezetésére vona tkozó kötelezettségét – választása szerint – az őstermel ői
igazolvány részét képez ő értékesítési betétlap vezetésével teljes ítheti, ha az adóévben egyébként bevételi
nyilvántartás vezetés ére lenne jogosult.
6.2. Az értékesítési betétlapra a mez őgazdasági őstermel ő vagy helyette – az e törvényben és a
mez őgazdasági őstermel ői igazolványról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel – a kifizet ő
jegyezhet be adatot. 6.3. A mez őgazdasági őstermel ő negyedévenként, a negyedév utolsó napjára összesíti minden olyan, a
negyedévben megszerzett ő stermelői tevékenységb ől származó bevételét, amely nem kifizet őtő l származik,
vagy amelynek kifizetésekor (ju ttatásakor) nyilatkozott a kifizető részére, hogy a bevételt maga jegyzi be
az értékesítési betétlapra. Az értékesítési betétla pra az így összesített bevételt kell a negyedév utolsó
napjára bejegyezni. A mez őgazdasági őstermel ő az elszámolásnál készített feljegyzést az őstermel ői
igazolvány mellékleteként a bizonylatmeg őrzésre vonatkozó szabályok szerint meg őrzi.
II. Részletez ő nyilvántartások
A magánszemély a részletez ő nyilvántartások közül csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles
jövedelmének megállapításához szükségesek.
1. A vev őkkel (megrendel őkkel) szembeni követelések nyilvántartása
A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. szállításból, munkateljesítésb ől, szolgáltatásból származó
követeléseir ől, e követelésekre befolyt összegekr ől nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásban az
áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésb ől származó általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a
kibocsátott számlák szerint id őrendben a vevő által elismert összegben kell kimutatni. Ha a kiszámlázott
összeg változik, a változást a nyilván tartáson keresztül kell vezetni.
A nyilvántartás a következ ő adatokat tartalmazza:
– a számla száma és kelte,
– a vev ő neve,
– a számla végösszege, az ebb ől felszámított általános forgalmi adó,
– a kiegyenlítés módja, kelte és összege.

A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének id őpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés
adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt.
2. A szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása
A magánszemélynek az áru-, anyag- stb. vásárlásból, szolgáltatás igénybevételéb ől származó
tartozásairól, e tartozások kiegyenlítésére átutalt összegekr ől nyilvántartást kell vezetnie.
Az áruszállításból, a szolgáltatásteljesítésb ől származó, általános forgalmi a dót is tartalmazó tartozást az
elfogadott számlák szerint id őrendben a számla szerint elismert öss zegben kell kimutatni. Ha a számlázott
összeg változik, a változást a nyilvántartáson ke resztül kell vezetni. A nyilvántartás a következő adatokat
tartalmazza:
– a számla száma és kelte,
– a szállító neve,
– a számla végösszege, az ebb ől levonható általános forgalmi adó,
– a kiegyenlítés módja, kelte és összege.
A kapott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bejegyezni.
A nyilvántartásban szerepl ő számlák kiegyenlítésének id őpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés
adatait, az alapnyilvántartásban pedi g fel kell tüntetni a kiadást.
3. Tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása
A mez őgazdasági őstermel őnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú
tárgyi eszközér ől, nem anyagi javairól egyedi nyilvántartás t kell vezetnie, ideértve azokat a nem anyagi
javakat, tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, el őállítására fordított kiadása annak felmerülésekor
költségként érvényesíthet ő. E nyilvántartásból állapítható meg az értékcsökkenési leírás összege.
A nyilvántartás a következ ő adatokat tartalmazza:
– a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,
– gép, berendezés esetén a gyártó vállalat neve, a gyártás éve, a gyártási szám,
– a használatbavétel (üzembe helyezés) id őpontja,
– az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyz őkönyvnek megfelel ően) a kiselejtezés, a megsemmisülés
id őpontja,
– az értékcsökkenési leírás kulcsa,
– az értékcsökkenés kiszámításának alapja,
– az értékcsökkenés kiszámításának módosult alapja,
– az el őző évek értékcsökkenésének halmozott összege,
– az adóévben költségként érvényesíthet ő értékcsökkenés összege,
– az értékcsökkenés összegének figyel embevételével számított nettó érték,
– a kisvállalkozói kedvezmény igényb evételének adóéve és összege.
Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó
bizonylatok alapján e nyilván tartásból ki kell vezetni.
4. A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás
A mez őgazdasági őstermel őnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt tárgyi eszköze,
nem anyagi javai üzembe helyezésének id őpontjáig felmerült kiadásairól – kivéve az 50 ezer forint alatti
egyedi érték ű tárgyi eszközre fordított kiadást – egyedi nyilv ántartást kell vezetnie. E nyilvántartás alapján
állapíthatók meg az értékcsökkenési leírás alapját képez ő, valamint a vállalkozói osztalékalapot módosító
tételek. A nyilvántartás a következ ő adatokat tartalmazza:
– a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak megnevezése,
– a beruházási költséget képez ő kiadás összege dátum szerint és halmozottan,
– a vállalkozói osztalékalapból levont összeg dátum szerint és halmozottan,
– az üzembe helyezés id őpontja,
– az üzembe helyezés id őpontjában a beruházási költség (az értékcsökkenési leírás alapja),
– az üzembe helyezés id őpontjáig a vállalkozói os ztalékalapból levont, beruházási költséget képez ő
kiadások halmozott összege, – az üzembe helyezést követ ően a felújítási költség részét képező kiadás összege dátum szerint,
– az értékcsökkenési leírás módosítási id őpontja dátum szerint,
– az értékcsökkenési leírás módosított alapja,

– az elidegenítés vagy (a selejtezési jegyzőkönyvnek megfelel ően) a kiselejtezés, a megsemmisülés
id őpontja,
– a kisvállalkozói kedvezmény igényb evételének adóéve és összege.
5. Értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása
a) A magánszemély a tulajdonában vagy birtokában lév ő összes értékpapírról, valamint az ilyen
értékpapírra vonatkozó, őt megillet ő vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jogról nyilvántartást vezet.
A magánszemély e nyilvántartási kötelezettségét a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylat
meg őrzésével teljesíti, amennyiben az értékpapírt befektetési szolgáltatónál helyezte el (vagy az értékpapírt
számára befektetési szolgáltató tartja nyilván), és a bizonylaton minden, az adókötelezettség teljesítéséhez,
a teljesítés ellen őrzéséhez szükséges adat megtalálható.
b) Az értékpapírok nyilv ántartása a következő adatokat tartalmazza:
– az értékpapírkód;
– az értékpapír megnevezése (így kül önösen befektetési jegy és más kollektív befektetési értékpapír,
kötvény, részvény, üzletrész, vagyoni betét);
– az értékpapír típusa (bemutatóra vagy névre szóló);
– az értékpapír fajtája (így különösen ideigl enes részvény, törzsrészvény, osztalékelsőbbséget biztosító
részvény, dolgozói részvény, dolgozói üzletrész, ka matozó részvény, átváltoztatható kötvény, jegyzési
jogot biztosító kötvény); – a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye;
– a kibocsátás id őpontja;
– az értékpapír névértéke;
– az értékpapír megszerzésének id őpontja;
– az értékpapírra vonatkozó jogra történ ő utalás, ha a megszerzés vagy az átruházás értékpapírra
vonatkozó vételi, jegyzési, illetve eladási jog (más hasonló jog) gyakorlása révén történt; – az értékpapír megszerzésére fordított érték = bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója,
= teljesítésének id őpontja,
= összege;
– az értékpapírra fizetett hozam (így különösen kamat, osztalék)
= megszerzésének id őpontja,
= összege;
– az átruházás (ideértve a bevonást, az átalakítást, a kicserélést, a felülbélyegzést, a lebélyegzést is)
id őpontja;
– az átruházásra tekintettel megszerzett bevétel
= megszerzésének id őpontja,
= összege;
– az átruházásból származó jövedelem összege.
c) Ha e törvény el őírása szerint az értékpapír átruházása, átalakítása révén megszerzett értékpapír
megszerzésére fordított értéket az átruházott, átalakított értékpapír megszerzésére fordított érték
alapulvételével, annak megfelel ően kell meghatározni, akkor az átruházott, átalakított értékpapírra és a
megszerzett értékpapírra vonatkozó nyilvántartás lezárás akor, illetve megnyitásakor e tényt fel kell tüntetni.
d) Az értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása a következ ő adatokat tartalmazza:
– a jog megnevezése;
– az értékpapírkód, ha az ismert;
– az értékpapír megnevezése;
– az értékpapír típusa;
– az értékpapír fajtája;
– a kibocsátó neve (cégneve, elnevezése), székhelye;
– a kibocsátás id őpontja, ha az ismert;
– a jog megszerzésének id őpontja;
– a jog alapítójának neve (cégneve, elne vezése), állandó lakóhelye (székhelye);
– a jog megszerzésére fordított érték;
– bizonylatának sorszáma vagy más azonosítója;
– teljesítésének id őpontja;
– összege;

– a jog átruházásának (ideértve az átengedést, a megszüntetést, a gyakorlás átengedését és a jogról való
lemondást is) id őpontja;
– a jog átruházásra tekintettel megszerzett bevétel;
– jog átruházása révén megszerzett jövedelem összege;
– megszerzésének id őpontja;
– összege;
– a jog gyakorlásának id őpontja.
6. Munkabérek, más személyi jelleg ű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása
A magánszemélynek az alkalmazott, a segít ő családtag, más magánszemély számára kifizetett
összegekr ől, tartozásokról és követelésekr ől személyenkénti nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak
– az érintett magánszemélyek adóazonosító adatainak feltüntetése mellett – tartalmaznia kell levonások
nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt sz emélyi jövedelemadó-köteles összegeket, a levont
személyi jövedelemadó el őleget, nyugdíjjárulékot, munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat, a
kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a személyi
jövedelemadó el őleg, illetve – amennyiben erre a magánszemély köteles – év végén a személyi
jövedelemadó tényleges összegének a megállapításához szükséges. Az egyéni vállalkozónak az el őző ek
értelemszer ű alkalmazásával kell nyilvántartania a vá llalkozói kivéttel kapcsolatos adatokat.
7. Gépjárm ű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
A magánszemély a jövedelemszerz ő tevékenységéhez használt gépjárm ű költségelszámolásához
útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a
továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjárm ű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni . Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a
gépjárm ű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell
tüntetni az év els ő és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez
szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell
– az utazás id őpontját,
– az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),
– a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
– a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.
Az útnyilvántartás tartalmazhatja az el őző ekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás id őpontját és költségeit
is. Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó
tevékenysége (pl. orvosi tevékenység) során az út nyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell
feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról
köteles külön útnyilvántartást vezetni . Ezen külön útnyilvántartás tekintetében a vezetésére kötelezettnek
gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az adóhatóság ellen őrzést végz ő tisztvisel ője kivételével
harmadik személy ne ismerhesse meg. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére
csak akkor jogosult, ha az adóhatósági eljárás során tett megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés
bizonyításának alátámasztására szolgál.
8. Hitelbe vagy bizományba történ ő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása
A hitelbe vagy bizományba történ ő értékesítésre átadott árukról mind az átadó, mind az átvev ő
nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba az adatokat az áru átadásáról-átvételéről kiállított bizonylat alapján kell bejegyezni.
Az áru átadásáról-átvételér ől kiállított bizonylatnak legalább a következ ő adatokat kell tartalmaznia:
– az “Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott árukról” megnevezést,
– az átadó nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát,
– az átvev ő nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát,
– az átadott áru megnevezését, vámtarifaszámát (legal ább az áfa megállapításához szükséges mélységig),
mennyiségét, egységárát, értékét,
– az átadás-átvétel keltét,
– az elszámolás id őpontját,
– az átadó és átvev ő aláírását.

Az áru átvevője – tekintettel az áfa-fizetési kötelezettségre – minden hónap utolsó napjával elszámol az
átadóval a ténylegesen eladott árukról. Az átadó az el adott áruról számlát állít ki, és a számla alapján
módosítja mind az átadó, mind az átvev ő a hitelbe vagy bizományba átadott-átvett áruk nyilvántartását. A
nem értékesített és a megbízónak visszaadott áruról átadás-átvételi bizonylatot kell kiállítani, és a bizonylat
adataival a nyilvántartást mi nd az átadó, mind az átvevő módosítja. Az átadás-átvételi bizonylatot az
“Átvételi elismervény bizományba (hitelbe) átadott áruról” cím ű bizonylattal értelemszer űen azonos
adattartalommal kell elkészíteni.
9. Egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása
A magánszemélynek az egyéb követeléseir ől, a kötelezettségeir ől nyilvántartást kell vezetnie. Ebben ki
kell mutatnia vev ő követelések, illet őleg szállítói tartozások között nem szerepl ő összes követelést, illet őleg
kötelezettséget. A nyilvántartás a következ ő adatokat tartalmazza:
– a követelés, kötelezettség megnevezése, címzettje, illet őleg kedvezményezettje,
– a követelés, kötelezettség kelte,
– a követelés, kötelezettség értéke,
– a kiegyenlítés id őpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel
kell tüntetni a befolyt bevételt, illetve a kiadást.
10. Selejtezési nyilvántartás
A magánszemély az 50 ezer forintot meg nem haladó készlet selejtezéséről jegyz őkönyv helyett
nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
– a selejtezés id őpontját,
– a készlet megnevezését,
– a selejtezés okát,
– a kiselejtezett készlet mennyiségét és szokásos piaci értékét.
11.
12.
13. Leltár
A december 31-én, valamint a te vékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő
vásárolt és saját termelés ű készleteket leltározni kell a következ ő csoportosítás szerint:
– anyagok (alap-, segéd-, üzem- és f űtő anyag),
– használatba nem vett eszközök (szerszám, m űszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, véd őruha),
– 100 ezer forintnál alacsonyabb érték ű (1991. december 31-ét követ ően és 2001. január 1-jét
megelő ző en történ ő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követ ően és 2006. január 1-jét
megelő ző en történ ő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb érték ű) használatba vett tárgyi
eszközök, – áruk (kereskedelmi készletek),
– betétdíjas göngyöleg,
– alvállalkozói teljesítmények,
– saját termelés ű készletek:
= befejezetlen termelés,
= félkész és késztermék.
Az áfát nem az általános szabályok szerint fizet ő magánszemélynek a leltárban
– a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 100 ezer forintnál alacsonyabb érték ű (1991. december
31-ét követ ően és 2001. január 1-jét megel őző en történ ő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét
követ ően és 2006. január 1-jét megel őző en történ ő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb érték ű)
eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári
értéken kell szerepeltetnie; – a 100 ezer forintnál nem magasabb érték ű (1991. december 31-ét követ ően és 2001. január 1-jét
megelő ző en történ ő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követ ően és 2006. január 1-jét
megelő ző en történ ő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb érték ű) használatba vett tárgyi
eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;

– a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által el őállított, felújított,
átalakított gépet, szerszámot) el őállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt
együttes összegében – kell szerepeltetnie.
Az áfát az általános szabályok szerint fizet ő magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont els ő
mondata) a leltárban – a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 100 ezer forintnál alacsonyabb érték ű (1991. december
31-ét követ ően és 2001. január 1-jét megel őző en történ ő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét
követ ően és 2006. január 1-jét megel őző en történ ő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb érték ű)
eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az
el őző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;
– a 100 ezer forintnál nem magasabb érték ű (1991. december 31-ét követ ően és 2001. január 1-jét
megelő ző en történ ő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követ ően és 2006. január 1-jét
megelő ző en történ ő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb érték ű) használatba vett tárgyi
eszközöket az áfát nem tartalm azó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;
– a saját termelés ű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által el őállított, felújított,
átalakított gépet, szerszámot) el őállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt
együttes összegében – kell szerepeltetnie.
14. Alvállalkozói nyilvántartás
Annak a magánszemélynek, aki tevékenységét f ővállalkozóként végzi, az alvállalkozókról, a részükre
kifizetett összegekr ől alvállalkozói nyilvántartást kell vezetnie.
A nyilvántartásban minden készpénzzel vagy más módon kiegyenlített alvállalkozói számla adatát
szerepeltetni kell. A nyilvántartás a következ ő adatokat tartalmazza:
– a számla száma és kelte,
– az alvállalkozó neve, címe, adószáma,
– a számla végösszege,
– a levont adóel őleg összege,
– a kiegyenlítés kelte, módja, összege.
15. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása
A szigorú számadás alá tartozó nyomta tványok nyilvántartásának a következő adatokat kell tartalmaznia:
– a nyomtatvány neve és számjele,
– a beszerzés kelte,
– a tömb(ök) sorszáma (tól-ig),
– a használatbavétel kelte,
– a felhasználás kelte,
– a kiselejtezés kelte.
E törvény alkalmazásában sz igorú számadású nyomtatvány az, amelyet a számvitelr ől szóló törvény
annak min ősít.
III. SELEJTEZÉS
A tárgyi eszköz, a nem anyagi jószág és az 50 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet
selejtezésér ől jegyz őkönyvet kell felvenni, amelyben le kell írni a selejtezés okát. A selejtezési eljárás során
meg nem semmisített eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni.
IV.
V. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK
Az önálló tevékenységet végz ő magánszemély kérelmére az adóhatóság az e mellékletben el őírt
nyilvántartás(ok) vezetése alól indo kolt esetben felmentést adhat, ha

a) a kérelmez ő a súlyos fogyatékosság min ősítésér ől és igazolásáról szóló jogszabályok el őírásainak
megfelel ően igazolja, hogy súlyos testi fogyatékosságá nak jellege miatt e kötelezettség teljesítése tőle nem
várható el, és a vele közös háztartásban él ő hozzátartozói sem képesek a ny ilvántartás(ok) vezetésére,
továbbá b) a nyugtaadási kötelezettség alól az általános forg almi adóról szóló törvényben meghatározott
feltételek alapján egyébként felmenthető .
6. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
A mezőgazdasági őstermel ői tevékenységekrő l
I. Mez őgazdasági őstermel ői tevékenységnek min ősül a saját gazdaságban történ ő növénytermelés,
ültetvénytelepítés, állattenyésztés, termék feldolgozás, ha az a saját gazdaságban el őállított alap-anyag
felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mez őgazdasági termékek jogszabályba nem ütköz ő
gy űjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erd őgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az elő állított
termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik. a) A mez őgazdasági termékek gy űjtése esetén saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot
gyakorlónak legalább a szóbeli hozzájárulását és a gy űjtést folytató magánszemélynek a gy űjtés
eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultságát kell érteni. b) a saját gazdaságban el őállított virágok és dísznövények – kivéve a 0602 40 vámtarifa számú, rózsa
oltva is – értékesítéséb ől származó bevételt akkor lehet őstermel ői bevételként figyelembe venni, ha az az
évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha me ghaladja, akkor az egész bevétel nem számít őstermel ői
tevékenység bevételének, azonban – ha a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként
az őstermel ői igazolványt kiváltotta – az ellenérték ki fizetésére akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági
ő stermel őre vonatkozó el őírások.
c) A saját gazdaságban termelt sz őlő bő l saját gazdaságban készített sz őlő must, s űrített sz őlő must,
sz őlő bor értékesítése akkor számít őstermel ői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a
termékeket az adott évben 0,5 litert elér ő kiszerelésben (kifizet őnek, és/vagy termel ői borkimérésben végs ő
fogyasztó részére) értékesíti, és az értékesítésükb ől származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot
nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az el őző ek
szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermel ői tevékenység bevételének. Ha a
magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az őstermel ői igazolványt kiváltotta, az
ellenérték kifizetésére akkor is alkalmazhatók a mez őgazdasági őstermel őre vonatkozó el őírások, ha a
bevétel a 7 millió forintot meghaladja. Ha a magánszemély a saját termel ői borkimérésében az el őző ek
mellett nem a saját őstermel ői tevékenységében el őállított bármely más terméket is értékesít és/vagy
szolgáltatást is nyújt, akkor az őstermel ői és más bevételeit, illet őleg azok megszerzése érdekében felmerült
költségeit külön-külön kell nyilvántartania, azzal, hogy ha valamely költség többféle értékesítéssel is
összefügg, akkor azt – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bevételek arányában kell megosztania.
II. Mez őgazdasági ő stermelői termékek és tevékenységek:
A) Állat, állati termék
Sor- szám Megnevezés Vámtarifaszám

1. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a
méhrajt is)
0101-0106-ból,

kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi
állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon él ő,
a vadasparkban és a vadaskertben él ő fajok, a természetvédelmi
oltalom alatt álló, gy űjtési tilalom alá eső állatfajok 0301-b
ől, 0306-ból,
0307-b ől
2. Tej és tejipari termék 0401-0406

3. Madártojás héjában 0407
kivéve:

a gyógyászati tenyésztojás, a vadon él ő madár tojása

4. Természetes méz
(ideértve a lépes-, a termel ői és az egyéb természetes mézet is) 0409
5. Állati eredet ű termék: nyers állati sz őr nem textilipari célra,
nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vag
y
durva állati sző r 0502-0503,
a 0505-b
ől,
az 5101-b ől, 5102

6. Nyers méhviasz és 152190 91 00-ből
feldolgozási maradék termék 152200 99 00-ből

7. Propolisz (méhszurok),
továbbá 130190 90 99-b
ől
Méhpempő 0410-ből
nyers virágpor 121299 80 00-ből
Méhméreg 300190 99 00-ből
máshova nem sorolt méhészeti termék 210690 98 99-ből
B) Növény, növényi termék
8. Élő növény
kivéve: a 0601-b
ől,
a hínár, az alga a 0602-ből

9. Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág,
bimbó, lombozat, ág és más növényi rész 0603, a 0604-b
ől
kivéve:
a moha, a zuzmó, a t űlevel ű ág

10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen,
h űtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, tovább
á
tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség,
burgonya 0701-0714

11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre
alkalmas állapotban, frissen, h űtve, fagyasztva, ideiglenesen
tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt,
felezett gyümölcs
0801-0814

12. Fűszernövények és f űszerek:
Fűszerpaprika 0904 20-ból
Borókabogyó 0909 50-ből
Sáfrány 0910 20
Kakukkf ű 0910 40-ből
Ánizsmag 0909 1000
Köménymag 0909 30
Kapormag 0910 99-ből
egyéb hazai f űszernövények 0709 90-ből
1211 90-b ől

13. Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab,
kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más
hibrid 1001-1005,
100610,
1007-1008
kivéve:
a malomiparban megmunkáltakat

14. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: 1201-1207
szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus,
mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag

15. Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra 1209

16. Ipari növények:
– komlótoboz és lupulin,
– növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-,
növényvédő szer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és
-mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágóf ű,
csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza,
feny őrügy, galangagyökér, gyermekláncf ű, gy űsz űvirág,
hársfavirág és -levél, hunyor, imol a, izsóp, kamillavirág, kökörcsin,
macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya,
n őszirom, orvosi pemetef ű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring,
rózsaszirom, rutalevél, sártök, sz agos müge, szárcsagyökér, tárnics,
útif ű, vadmajoranna, vasf ű, veronikaf ű, vidraf ű, zsálya stb.), hazai
gyógynövények 1210
1211-b
ől
– szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag,
pörköletlen cikóriagyökér

1212-b ől
1213
– gabonaszalma és –
pelyva
– takarmánynövény: karórépa , marharépa, takarmányrépa,
takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim,
takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny 1214

17. Növényi eredet ű nyersanyag fonásra, illetve sepr ű vagy ecset
készítésére: nád, sás, f űzfavessz ő 1401, 1403

18. Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve
közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió 2001-2009

19. Szőlő bor kivéve a 22042999 220429-ből

20. Szőlő must 2204 30

21. Állatok etetésér e szolgáló növényi eredet ű termék: makk,
vadgesztenye, kukoricacsutka, -szá r, -csuhé, -levél, répafej,
zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb. 2308 00 40,
2308 00 90-b
ől

22. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva,
dohányhulladék 2401-b
ől

23. Szerves trágya 3101

24. Szőlő venyige 4401-ből

25. Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bo
t
stb. 4404-b
ől

26. Len és valódi kender 5301-ből,
(Cannabis sativa L), nyersen 5302-ből
27. Karácsonyfa 0604-ből
28. Borsepr ő, bork ő 2307-ből

29. Szőlő törköly 2308-ból
C) Tevékenységek
1. Erd őgazdálkodás és e tevékenység termékei

2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített
növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez
kötötten a termesztés alapját képezik
3. A külön jogszabályban meghatározott kistermel ői élelmiszer-
termelés, el őállítás és értékesítés

D) Az 1999. évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak
kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg.
III. A közös őstermel ői tevékenységre vonatkozó szabályok a következ ők:
a) A közös ő stermelői tevékenységet folytató családtagok közö s igazolványát annak a családtagnak a
nevére kell kiállítani, akit az együttes nyilatkozatban egybehangzóan megneveztek.
b) A közös igazolványban a többi együttes nyilatkozatot adó családtag azonosító adatait is –
egybehangzó hozzájárulásuk al apján – fel kell tüntetni.
c) A tevékenységét közös igazolvány alapján folytató őstermel ő e tevékenységéb ől származó bevételét és
– tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolato s költségét a közösen elért összes bevételnek, illetőleg
összes költségnek a családtagok számával történ ő elosztásával állapítja meg azzal, hogy a bevételek és
költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű . Az előző ekt ől eltér ően a
gépjárm ű használatával összefügg ő költségeket a közös ő stermelői tevékenységüket közös igazolvány
alapján folytató családtagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban – a
nevére és a gépjárm ű rendszámára kiállított számla (számlák) al apján is – közülük csak azét, aki egyébként
a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárm űhasználattal összefügg ő költségelszámolásra.
d) A közös ő stermelői tevékenységet folytató családtagok – a c) pont rendelkezését is figyelembe véve –
külön-külön tesznek eleget adókötelezettségüknek.
e) Az adóév utolsó napján (a családi gazdaságban folytatott tevékenység megsz űnése esetén a megsz űnés
napján) a term őföldr ől szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak min ősül ő magánszemély, valamint e
magánszemélynek a családi gazdaság ban nem foglalkoztatottként közreműköd ő családtagja őstermel ői
tevékenysége tekintetében a c)-d) pontban és a 78/A. § (2) bekezdéséb en foglalt rendelkezések megfelelő
alkalmazásával jár el.
7. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
8. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
9. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
A privatizációs lízingről
1. Az állam tulajdonában lév ő vállalkozói vagyon értékesítésér ől szóló törvény 50-52. §-ában
meghatározott privatizációs lízingszerz ődésb ől származó bevételnek (és teljes egészében jövedelemnek)
számít a lízingbe vett társaság privatizált tulajdonrész (részvény, üzletrész) névértéke (a lízingszerz ődés
megkötésekor a cégbíróságon bejegyzett vagyon szerinti érték) vagy, ha az több, az említett tulajdonrész
ellenértéke. 2. A névértéknek, vagy az ellenértéknek nem rés ze az az összeg, amelyet a magánszemély a privatizált
tulajdonrész megszerzése érdekében saját adózott jövedelméb ől lízingdíj címén megfizetett. A tulajdonrész
részbeni értékesítése esetén a névérték, vagy az ellenérték és a saját adózott jövedelemből fizetett lízingdíj
arányos részét kell figyelembe venni.

3. A magánszemély nyilvántartási kötelezettsége a lízingszerződés megkötésekor keletkezik. A
nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a lízingbe vett társaság által vezetési-szervezés i szolgáltatás címén, rendkívüli ráfordításként
elszámolt és az eladónak átutalt összeget, b) a magánszemély saját adózott jövedelméb ől lízingdíj címén az eladónak átutalt összeget,
c) a társaság által a magánszemély részére bármely cí men kifizetett olyan összeget, amely nem tartozik
az a) pont alá, és amely összeg a kifizetés évében adóköteles jövedelemnek min ősül.
4. A magánszemély adófizetési kötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amikor az eladó által a
tulajdonába adott vagyonrészt, vagy annak egy részét bármilyen módon elidegeníti, vagy az általa lízingbe
vett társaság jogutód nélkül megsz űnik. Ez utóbbi esetben bevételnek akkor is az ellenérték számít, ha az
kevesebb, mint a névérték. 5. Az adó megfizetésére az árfolyamnyereség utáni adózás szabályait kell alkalmazni.
6. Az 1-5. pontban foglaltak alapján nem szám ít bevételnek (és jövedelemnek) a lízingbe vevő
magánszemélynél a lízingbe vett társaság által ve zetési-szervezési szolgáltatás címén rendkívüli
ráfordításként elszámolt és lízingdíjként átutalt összeg, továbbá ez az összeg a magánszemélynél
költségként nem érvényesíthet ő.
10. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról
A vállalkozói adóalap megálla pításához bevételként a X. fejezet rendelkezésein túlmen ően az e
mellékletben meghatározottakat kell figyelembe venni.
I. Jellemz ően el őforduló bevételek
Bevétel különösen a tevékenység ke retében vagy azzal összefüggésben
1. az értékesített termék, áru, szolgá ltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval
kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az
árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételéve l), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért
külön felszámított összeg;
2. a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – id eértve a selejtezett tárgyi eszközt is -, nem anyagi
javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték,
illet őleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, el őállítási költségét az egyéni
vállalkozó bármelyik évben költségei között elszámolta, vagy értékcsökkenési leírást számolt el, azzal,
hogy ha olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni érték ű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzleti
célból használt, akkor az ebb ől származó jövedelem adózására egészében a XI. fejezetben foglalt
rendelkezéseket kell alkalmaznia; 3. a kapott kamat (különösen a belföldi pénzforgalmi számlán jóváírt kamat);
4. a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér,
kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették
figyelembe; 5. a felvett támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is), figyelemmel a X.
fejezet rendelkezéseire is; 6. az el őállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke,
ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, illet őleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás
nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatb an bármely évben költséget számolt el, azonban nem
kell a saját célra történ ő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés
értékével növelni a bevételt, ha a) az egyéni vállalkozó az azzal kapcsolatos kiadások at költségei között nem számolta el, vagy e
kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, illet őleg, ha a terméket, a szolgáltatást természetbeni
juttatásként nyújtja, b) a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtja;

7. a 100 ezer – 2006. január 1-je előtti beszerzés esetén 50 ezer – forintnál magasabb egyedi érték ű
kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz – ha annak értékét az egyéni vállalkozó egy összegben
elszámolta – ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor – kivéve, ha azt természetbeni juttatásként nyújtja – a
beszerzés id őpontjától számított
– egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka,
– egy éven túl, de két éven belü l a beszerzési érték 66 százaléka,
– két éven túl, de három éven belü l a beszerzési érték 33 százaléka,
– három éven túl nulla;
8. az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. kül önbözetének a visszatérítése, ha a befizetést az egyéni
vállalkozó költségként bármely évben elszámolta; 9. a káreseménnyel összefüggésben kapott kártérítés, ideértve a felel ősségbiztosítás alapján felvett
összeget;
10. azon biztosítási szolgáltatás értéke, amely eset ében az arra jogosító biztosítási díjat az egyéni
vállalkozó költségként elszámolta;
11. a kerekítési szabályok alkalmazása so rán keletkezett bevételi többletkülönbözet;
12. Az egyéni vállalkozói tevékenység kere tében átruházott ingatlanból, vagyoni értékű jog visszterhes
alapításából, átruházott (véglegesen átengedett), megszüntetett ilyen jogból (a továbbiakban: ingatlan,
vagyoni érték ű jog átruházásából) származó ellenérték minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az
átruházásra tekintettel megszerez; ilyennek min ősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a
jövedelemszerzés id őpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni érték ű
jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként)
történ ő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerz ődésben, más hasonló okiratban
meghatározott értéke, megnövelve a korábban la kásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített
összeggel, ha egyébként ez a kötelezettség az ingatlan, vagyoni érték ű jog átruházásából származó
jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásából következik.
II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésé
vel összefügg ő bevételek
Az egyéni vállalkozói jogállás megsz űnésének adóévében a megsz űnés napján megszerzett vállalkozói
bevételnek min ősül:
1. a korábban költségként elszámolt és a megsz űnéskor meglév ő összes készlet (anyag, áru, félkész és
késztermék) leltári értéke, a 10 0 ezer – 1991. december 31-ét követ ően és 2001. január 1-jét megel őző en
történ ő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követ ően és 2006. január 1-jét megel őző en történ ő
beszerzés esetén 50 ezer – forintot meg nem haladó érték ű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és
gyártóeszközt is) leltári értéke;
2. a gazdasági épület, az üzlet, a m űhely, az iroda és az egyéb – kizárólag a jövedelemszerz ő
tevékenységhez használt – ingatlan használati vagy bérl eti jogáról való lemondás miatti ellenérték – akkor
is, ha azt a magánszemély a megsz űnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog
megszerzésére fordított kiadást a magá nszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha
a megsz űnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti
jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni;
3. az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse által az
egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozói jogállás
megsz űnésének napját követ ően megszerzett bevétel önálló tevékenységb ől származó bevételnek min ősül,
és az azzal összefügg ő adókötelezettségeket (ide értve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelel ően
kell teljesíteni. Nem számolható el költségként a megszüntetés évér ől készített adóbevallás (illet őleg annak
önellen őrzése) alapján – a vállalkozói osztalékalap után – megállapított egészségügyi hozzájárulás.
III. Egyéb rendelkezések
1. Az önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében kapott el őleg a díjjegyzék
elkészítésének id őpontjától számít bevételnek. Az e bevétel elérése érdekében felmerült költségek ezen
id őponttól vehet ők figyelembe.
2. Az e melléklet I. fejezetének 5. pontjában eml ített egységes területalapú támogatást a folyósítás
évében kell bevételnek tekinteni.

3. A 2. pont rendelkezésétől eltér ően a 2005. évben folyósított egységes területalapú támogatást a
magánszemély döntése szerinti megosztásban a folyósítás évében és az azt követ ő adóévben veheti
figyelembe bevételként.
4. Ha az egységes területalapú támogatást a ma gánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés
összegével annak az adóévnek a bevételét csökken ti, amely adóévben a visszafizetés megtörtént.
11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
A vállalkozói költségek elszámolásáról
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a vállalkozói adóalap
kiszámításához, a vállalkozói költségek meghatározás ára, e törvénynek az elismert költségekre és a
költségek elszámolására vonatkozó általános rendel kezéseit is figyelembe véve, az e mellékletben
foglaltakat kell alkalmaznia. Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszköz ök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély
önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja
és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelm űen alátámasztják. Nem min ősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló
tárgyi eszköznek a személygépkocsi.
Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el
a) a vállalkozói kivétet;
b) a bevétel megszerzésével közvetlenül összefügg ő kiadásokat, az adott el őleget;
c) a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;
d) e tevékenységének megkezdése el őtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb e
tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként
még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb kiadásait a
tevékenységének kezd ő évében, továbbá a legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és
nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.
A több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszk özök, nem anyagi javak esetében a magánszemély
választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az e melléklet rendelkezései
szerint érvényesíthet ő költséget. A költség (az értékcsökkenési leír ás a teljes leírásig) nem osztható meg a
különböz ő tevékenységek bevételei között.
I. Jellemz ően el őforduló költségek
Költségként elszámolható kiadások különösen a következ ők:
1. az anyagbeszerzésre, az árubeszerzésre, a göngyöleg beszerzésére (csökkentve a szállítónak
visszaküldött betétdíjas göngyöleg ellenértékével), a szállításra fordított kiadás; 2. a kizárólag üzemi célt szol gáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, el őállítására fordított
kiadás, ha az a 100 ezer forintot nem ha ladja meg, továbbá beszerzési értékétől függetlenül a kizárólag
üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését
szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal, hogy a járm űvek esetében a III. fejezetben
foglaltakat kell alkalmazni;
3. az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott)
a) részére kifizetett bér és annak közterhei,
b) külön törvény rendelkezései szerinti alkalmi munkavállalói könyvvel történ ő foglalkoztatása esetén a
kifizetett munkadíj(ak) és a foglalkozta tó egyéni vállalkozó nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas
bizonylattal igazolt – az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az el őírt nyilvántartásban
feltüntetett – érvényesített közteherjegyek értékének összege,
c) részére jogszabály, illet őleg a kollektív szerz ődés vagy a munkaszerz ődés alapján járó, a munkáltatót
kötelez ően terhel ő juttatás, kifizetés,
d) magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történ ő kiegészítése;
valamint más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és
nyugdíjalapot képez ő jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magán-nyugdíjpénztári tagdíj;

4. a 16. életévét betöltött segítő családtag részére kifizetett – de le gfeljebb a mindenkori minimálbért meg
nem haladó – összeg és annak közterhei, feltéve, hogy a segít ő családtag legalább heti 40 órában
közrem űködik (f őállású segít ő családtag) vagy, ha a közrem űködés ideje ennél kevesebb, akkor ezzel
arányos rész, azzal, hogy egyebekben a f őállású segít ő családtag kizárólag a 3. pont vonatkozásában
alkalmazottnak min ősül;
5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott, továbbá az egyéni vállalkozó által az
alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történ ő munkáltatói hozzájárulás és annak
közterhei; 6. a nem megállapodás alapján befizetett saját tá rsadalombiztosítási járulék, baleseti járulék;
7. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelel ő jogcímen fizetett összeg, továbbá az egyéni
vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdek-képvise leti feladatot is ellátó társadalmi szervezet
számára tagdíj címén fizetett összeg;
8. a megrendel ő, a vev ő által igazolt szavatossági és jótállási költség;
9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-,
kockázati élet-, balesetbiztosítás dí ja, az életbiztosításnál, feltéve, hog y az egyéni vállalkozó e címen nem
vett igénybe adókedvezményt; 10. a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat,
kivéve azt a kamatot, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi; 11. az állami költségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak az adóévben megfizetett,
kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, ható sági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér,
késedelmi kamat, önellen őrzési pótlék, kivéve, ha a tárgyi eszköz beszerzési árának részét képezi;
12. az üzlet, a m űhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a f űtés, a világítás és a technológiai
energia költsége, a telefon, rádi ótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem
elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehe t e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre
jellemző mértékegységek – például nap, m 2
, m 3
– alapulvételével), továbbá az internet használat díja (ha a
lakás és a telephely m űszakilag nem elkülönített, az internet használati díjának 50 százaléka);
13. a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történő beszerelése esetén a
készülék ára és a beszerelés díja, azzal, hogy a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka
számolható el költségként abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó lakása és telephelye m űszakilag nem
elkülönített;
14. a telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közm űfejlesztési hozzájárulásnak a helyi önkormányzat
által visszatérített összeggel csökkentett része, azzal, hogy ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a
lakástól m űszakilag el nem különült telephelyre szerelik be , költségként az egyéni vállalkozó által fizetett
magasabb hozzájárulás és az ilyen es etben magánszemélyként egyébként fizetend ő összeg különbözete
számolható el;
15. a m űszaki leírás, a tervrajz költsége, a bérmunka díja, az alvállalkozó részére kifizetett összeg,
igénybe vett szolgáltatás díja (például reklámköltség); 16. az 1. számú melléklet szer inti munkaruházati termék, a véd őeszköz, a munka-, baleset- és
környezetvédelmi berendezés be szerzésére fordított kiadás;
17. a magánszemélynek adott természetbeni juttatásra fordított kiadás és annak közterhei, a megfizetett
cégautó adó, valamint a kamatkedvezmén y miatt fizetett személyi jövedelemadó;
18. az egyéni vállalkozói tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés rendelkezése alapján
kapott támogatás jogszer ű felhasználásával teljesített kiadás alap ján meghatározott költség, akkor is, ha a
kiadás részben a magánszemély személyes vagy család i szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás
csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor e re ndelkezés alapján a kiadásnak csak a támogatásból
fedezett része alapján számolható el költség); 19. a hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szá llás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a
szállás díjára fordított kiadás, továbbá a külföldi ki küldetés esetén igazolás nélkül elismert költség
elszámolására jogosító tevékenység esetében a 3. s zámú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható
költségek fejezetének 7. pontja szerint elszámolható költség azzal , hogy e pont rendelkezése nem
alkalmazható abban az esetben, ha az utazásra vo natkozó dokumentumok és körülmények (szervezés,
reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási id ő, a tényleges szakmai és szabadid őprogram aránya stb.)
valós tartalma alapján, ak ár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti;
20. ha az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat, akkor annak hivatali üzleti utazására is a 19. pont
rendelkezései szerint kell eljárni;

21. lízingszerződés alapján lízingdíj címén kifizetett összegb ől a lízingbe vev őnél csak kizárólag üzemi
célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak – figy elemmel a III. 7-8. pontban foglaltakra is – általános
forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerz ődés szerinti futamid ő egy
hónapjára es ő összege, de legfeljebb a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának
megfelel ő összeg, illetve ez alapján számított adóévi összeg;
22. a kizárólag üzemi célt szolgáló tá rgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést,
a megsemmisülést, az ellenszolgáltatás nélküli átengedést is) esetén az értékesítés id őpontjáig még el nem
számolt értékcsökkenési leírás összege, az értékcsökken ési leírásból kizárt tárgyi eszköz, nem anyagi javak
esetében a nyilvántartásba vett beruházási költség az értékesítéskor költségként elszámolható;
23. az egyéni vállalkozó a 3. számú mellékletben az igazolás nélkül elszámolható költségekr ől szóló
rendelkezések megfelel ő alkalmazásával számolhat el igazolás nélkül költséget;
24. a kerekítési szabályok alkalmazása során keletkeze tt többlet a kiadásoknál költségként elszámolható;
25. a gazdálkodó szervezet részlegét jogszabályban meghatározott szerz ődéses rendszerben üzemeltet ő
egyéni vállalkozó által a jogszabály szerinti szerz ődés (megállapodás) alapján a gazdálkodó szervezet
részére befizetett összeg; 26. a m űvészeti tevékenységet folytató magánszemély jellemz ően el őforduló költsége – figyelemmel az
értékcsökkenési leírás elszámolására vonatkozó re ndelkezésekre is – a tevékenységével összefüggő
m űsoros el őadás, kiállítás, múzeum, közgy űjtemény látogatásának ellenértéke, irodalmi és m űvészeti
alkotásokat tartalmazó, vagy ezek rögzítésére és lejátszás ára alkalmas eszköz, kép- és hanghordozó, könyv,
kotta, más sajtótermék vásárlására ford ított kiadás, a tevékenységgel összefügg ő szakmai képzés kiadása,
továbbá az el őadóm űvészi tevékenységet végz ők esetében a színpadi megjelenéshez kapcsolódó esztétikai
és kozmetikai cikkekre, illetve szolgáltatásokra fordított kiadás; 27. az egyéni vállalkozó által képzésre fordított igazolt kiadás, ha az
a) más magánszemély képzése érdekében merült fel, az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel
együtt; b) a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében
merült fel, ide nem értve az iskolarendszer ű képzéssel összefügg ő kiadást;
28. az úthasználat díja az úthasználatra jogosultság id őszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti
célú futásteljesítmény arányában;
29. az önkéntest foglalkoztató egyéni vállalkozó által az önkéntesnek nyújtott, a közérdek ű önkéntes
tevékenységr ől szóló törvény alapján ellenszolgáltatásnak nem min ősül ő juttatás, ha az önkéntest az egyéni
vállalkozó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta.
II. Az értékcsökkenési leírás szabályai
A tárgyi eszköz és nem anyagi javak értékcsökk enési leírása e fejezet rendelkezései szerint –
figyelemmel a járm űvek költségeir ől szóló fejezetben foglaltakra is – s zámolható el vállalkozói költségként.
1. Fogalmak:
a) A tárgyi eszköz fogalma
Tárgyi eszköznek min ősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erd ő, ültetvény,
épület, egyéb építmény, m űszaki berendezés, gép, járm ű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés),
tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl – közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon
közvetve – szolgálja a vállalkozás tevékenységét. aa) Az ingatlan, mint tárgyi eszköz a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrészek, tulajdoni
hányadok, az egyéb építmények, az üzemkörön kívüli ingatlanok. Földterület: a szántóföld, az ültetvényterület, az erd ő, a nádas, a gyepterület és a halastó terület. Ilyen
címen kell kimutatni annak a földterületnek az értékét, amelyekhez a vállalkozó vásárlás útján jutott, vagy
törvényben szabályo zott módon értékelt.
Telek: ebben az ingatlancsoportban kell kimutatni az olyan földterület szerzési értékét, amelyhez
vásárlás, kisajátítás vagy egyszeri telek-igénybevételi díj fizetése révén jutott a magánszemély. A
földterületen, telken helyet foglaló építmény és egyéb tárgyi eszköz a telek fogalmától elkülönül, annak
értékében nem szerepelhet. Az ingatlanok ez en csoportjába tartozik a telkesítés is.
Telkesítés: olyan beruházásnak min ősített tevékenység eredménye, amely a talaj hasznosításának
növelése érdekében módosítja a talaj tulajdonságait, fe lszínét és általában javítja a termelés feltételeit. A

telkesítés a beruházásként elszámolt tereprendezési, területfeltöltési, talajjavítási és talajvédelmi
ráfordításokat foglalja magában. A telkesítések érté ke nem tartalmazza magának a földterületnek, teleknek
az értékét, amelyen a telkesítést létrehozták.
Építmény: az épület és az egyéb építmény gy űjt őfogalma. Építmény: mindazon végleges vagy ideiglenes
rendeltetéssel megvalósított ingatlan jelleg ű m űszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a
talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai
alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat in gatlanná), a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire
való szétbontás útján távo lítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelel ő használatra
alkalmatlanná válik. Az építmény fogalmába tartozik az olyan víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezeték,
központi f űtés, szell őzési, légüdít ő berendezés és felvonó, amely az építmény szerkezetébe építve, annak
használhatóságát és ellátását biztosítja. Az ilyen v ezeték és szerelvény akkor is az építmény fogalmába
tartozik, ha az az építmény használhatóságának bizt osítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is
szolgál. Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környez ő küls ő tért ől épületszerkezetekkel részben
vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, id őszakos vagy idényjelleg ű tartózkodás, az
üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja. Épületrészek, a tulajdoni hányadok: ingatlanok olyan sajátos megjelenési formája, amikor egy önálló
ingatlannak több tulajdonosa van, akik között az ingatlan tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban
(telekkönyvben), a szerz ődésben meghatározott arányban oszlik meg. Ilyen esetben a beszerzési, el őállítási
költségek mögött nem az ingatlan egésze áll, hanem annak a jogosultság szerinti része, a tulajdonjognak
megfelel ő hányada.
Egyéb építmény: minden, épületnek nem min ősül ő építmény (pl. út, vasút, kerítés). Ide tartozik az
ültetvény, a halastó is, nem beleértve az általa elfoglalt földterületet.
Az üzemkörön kívüli ingatlanok közé azok az ingatlanok tartoznak, amelyek törvényben meghatározott
módon közvetve szolgálják a jövedelemszerz ő tevékenységet. Ilyen különösen a szociális, kulturális, sport-
és gyermekintézményi, üdülési célokat szolgáló épület, egyéb építmény.
ab) A m űszaki berendezés, a gép, a járm ű fogalmába tartozik a rendeltetésszer űen használatba vett, a
vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló er őgép, er őm űvi berendezés, m űszer, szerszám,
szállítóeszköz, hírközl ő berendezés, számítástechnikai eszköz, járm ű.
Az er őgép, az er őm űvi berendezés fogalmába tartozik különösen a vízi-, a széler őgép, a légmotor, a
rögzített, illetve félig rögzített g őzer őgép, a gyors és lassú égés ű motor, az áramfejleszt ő gépcsoport, az
ipari kazán, a villamos forg ógép, a transzformátor, a kis- és nagyfeszültségű villamos készülék, az
er ősáramú egyenirányító.
A m űszer, a szerszám közé tartozik különösen a tartály, h űtő berendezés, szivattyú, ventilátorok,
kompresszor, préslégszerszám, szerszám gép, a termelési profilnak megfelelő munkagép, m űszer és eszköz.
A szállítóeszközök és hírközl ő berendezések körébe tartozik általában a vállalkozás keretében anyag- és
árumozgatás céljára használt emel ő, daru, rakodógép, szállítótargonca, szállítószalag, szállítópálya, a
konténer, a híradástechnikai gép és készülék (pl. a vezetékes és a vezeték nélküli hírközl ő eszköz és
berendezés). Számítástechnikai eszköznek min ősül az irányítástechnikai automatikai folyamatszabályozási rendszer, a
számítógép, a központi és perifériális számítógép egység stb. Járm űnek min ősül az általában közforgalmi (forgalmi) rendszámmal ellátott – közúti, vízi, vasúti és légi
közlekedési járm ű.
ac) Egyéb berendezés, felszerelés, járm ű fogalmába tartozik a rendeltetésszer űen használatba vett – a
m űszaki berendezések, gépek, járm űvek közé nem tartozó – berendezési tárgy, gép, irodai, igazgatási
felszerelés, üzemi és üzleti felszerelés stb.
ad) Tenyészállatok körébe tartoznak azok az állatok, am elyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható
terméket (szaporulatot, más leválasz tható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az
egyéb (igateljesítmény, őrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás bi ztosítja a tartási költségek megtérülését,
függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. ae) Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél
hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggő területük eléri vagy
meghaladja sz őlő ültetvény esetén az 500 m 2
-t, gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m 2
-t, ha a
gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikö, szeder, bodza; 1500 m 2
-t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs,
ő szibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró.

af) Kortárs képz őm űvészeti alkotás: a naptári év els ő napján él ő m űvész képz őm űvészeti alkotása.
b) A nem anyagi javak fogalma
A nem anyagi javak közé azok a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jogok tartoznak, amelyek
közvetlenül és tartósan (egy évet meghaladó id őtartamban) szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Ilyennek min ősül különösen az említett feltételeknek megfelel ő vagyoni érték ű jog, az önálló orvosi
tevékenységr ől szóló törvény szerinti m űködtetési jog, szellemi termék, valamint a kísérleti fejlesztés
aktivált értéke. A kísérleti fejlesztés aktivált értéke a kísérleti fejlesztés folytatása érdekében közvetlenül
felmerült, vagy egyébként jellemz ő mértékegység (pl. nap, m 2
, m 3
, munkaóra) segítségével a
tevékenységre arányosan felosztható, beruházási kiadásként elszámolt és nyilvántartásba vett költség(ek)
összege, ha a kísérleti fejlesztés eredménye várhat óan tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet.
A szellemi termékek közé tartoznak a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló szellemi alkotások,
mint
– a találmány,
– az iparjogvédelemben részesül ő javak közül a szabadalom és az ipari minta,
– a védjegy,
– a szerz ői jogvédelemben részesül ő dolog,
– a szoftvertermék,
– az egyéb szellemi alkotás (újítás, m űszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.),
– a jogvédelemben nem részesül ő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási
eljárás.
2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének
elszámolása a) Értékcsökkenési leírás a 3. pontban meghatározott leírási kulcsok jegyzéke szerint számolható el. A
leírási kulcsok jegyzékében az adott tárgyi eszköz , nem anyagi javak mellé rendelt százalékarány az egy
naptári évben érvényesíthet ő leírási kulcsot tartalmazza. Ha ugyanazon tárgyi eszközre több szabály is
alkalmazható, akkor a módszerek között választani lehet, de a választott és egyszer már alkalmazott
módszert ől a kés őbbi években nem lehet eltérni. Az 1997. év el őtt megkezdett értékcsö kkenési leírást a
megkezdett módszerrel kell folytatni a teljes elszámolásig. b) Értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás stb.)
napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg,
akkor az értékcsökkenési leírás összegét napi id őarányosítással kell kiszámolni [kivéve, ha az
értékcsökkenés elszámolása a g) vagy a p) alpont alapján történik]. Az üzembe helyezés napja az a nap,
amikor az egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszer űen használatba veszi. Ezt
a napot a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak nyilvántartásában, illet őleg a beruházási
költségnyilvántartásban fel kell tüntetni. Az ültetvén y üzembe helyezésének napja az a nap, amikor az
ültetvény term őre fordul.
c) Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő
kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját el őállítás
esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az
értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szerepl ő és
levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás
alapjába beszámít.
A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési,
üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefügg ő közvetít ői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók
– az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevétel ével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig
felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. Az épület, építmény beszerzési áraként az e törvén ynek az ingatlanszerzésre fordított összegre vonatkozó
rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával
igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. d) A tárgyi eszköz b ővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam
növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, tovább á az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga
(kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felú jítással kapcsolatban felmerült kiadás (mindezek
együttesen: felújítási költség) a felm erülés évében elszámolható, vagy választható, hogy az értékcsökkenési
leírás alapját növeli. A tenyészállat beszerzési ára, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe

állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege tekintetében a
magánszemély választhatja, hogy azt a felmerülés évében költségként elszámolja, vagy azzal az
értékcsökkenés alapját növeli.
e) Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához az 5. számú mellékletben foglaltak szerint
tárgyi eszközök nyilvántartását, illet őleg nem anyagi javak nyilvántartását kell vezetni.
f) A bányam űvelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földte rület, telek és a melioráció kivételével nem
számolható el értékcsökkenési leírás a fö ldterület, a telek, a telkesítés, az erdő, a képz őm űvészeti alkotás
(kortárs képz őm űvészeti alkotás kivételével) beszerzési ára, az el őállítási költsége után. Amennyiben a
tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a tele k beszerzési költségét el kell különíteni.
g) A kétszázezer forint egyedi beszerzési, el őállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos
norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás
mértéke 50-50 százalék. h) Az 1995. december 31-e után üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett, a Harmonizált
Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408,
8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá
tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539,
8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR
8402 vtsz. alá tartozó g őzfejleszt ő berendezés esetében évi 30 s zázalék értékcsökkenési leírás
érvényesíthet ő, kivéve, ha az adózó az e fejezet alapján érvényesíthető magasabb kulcs alkalmazását
választja.
i) A vállalkozási övezetben telephellyel rendelkez ő egyéni vállalkozó a vállalkozási övezetté min ősítést
követ ően, de legkés őbb 2002. december 31-én ott üzembe helyeze tt és korábban még használatba nem vett
tárgyi eszközök – kivéve a közúti gépjárm űvet (HR 8701-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok), az épületet és az
építményt – esetében egyösszeg ű, valamint a vállalkozási övezetté min ősítést követ ően, de legkés őbb 2002.
december 31-én ott üzembe helyezett és korábban még ha sználatba nem vett épület, építmény esetében évi
10 százalék mérték ű értékcsökkenési leírást érvényesíthet. E rendelkezés alkalmazásában vállalkozási
övezetnek min ősül a jogszabályban ilyenként me ghatározott közigazgatási egység.
j) Tárgyi eszköz, nem anyagi ja vak 1996. december 31-ét követ ő részletfizetéssel történ ő vásárlása
esetén – amennyiben a szerz ődés szerint a vev ő legkés őbb az utolsó részlet törles ztésével vagy azt követően
egy meghatározott id őtartamon belül tulajdonossá válik -, a vev ő egyéni vállalkozó a tárgyi eszköz, nem
anyagi javak beszerzési árának egészére alkalmazhat ja az e melléklet szerinti értékcsökkenési leírást,
függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. Ha az egyéni vállalkozó az el őző ek szerinti módon adja el
tárgyi eszközét, nem anyagi javait, akkor adóévi bevételként az adott évben e címen kapott törleszt ő részlet
összegét kell figyelembe vennie. A részletfizetésh ez kapcsolódó kamat nem része a beszerzési árnak, a
kifizetés évében költségként elszámolható. k) A szálláshely-szolgáltató és vendéglátó tevékenységet végz ő egyéni vállalkozó a kizárólag e célból
üzemeltetett hosszú élettartamú szerkezet ű épület esetében 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
l) A HR 8471 vtsz. alá tartozó általános rendeltetés ű számítástechnikai gép, berendezés esetében az
egyéni vállalkozó 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. m) Az egyéni vállalkozó a 33 vagy a 14,5 százalékos norma alá besorolt, korábban még használatba nem
vett tárgyi eszközökre, valamint a szellemi termékre , a kísérleti fejlesztés aktivált értékére 50 százalék
értékcsökkenési leírást érvényesíthet. n) Az egyéni vállalkozó a kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50
százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. o) A tárgyi eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszer ű használatba vételének) – az üzembe helyezés
elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a nyilvántartásból bármely más ok miatt történ ő
kivezetésének – id őpontjában elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni – és az egyedi részletez ő
nyilvántartásban is ennek megfelel ően kell rögzíteni – a tárgyi eszköz megszerzése vagy el őállítása
érdekében teljesített beruházási kiadásnak megfelel ően a fejlesztési tartalék-nyilvántartásból kivezetett
összeget. p) A 250 f őnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem
vett, a m űszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járm űvek között nyilvántartott
tárgyi eszköznek az üzembe helyezés id őpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés
adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés
kedvezményezett térségeinek jegyzékér ől szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából
leghátrányosabb helyzet ű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így

figyelembe vett összegnek 1 százaléka jármű esetében 3 százaléka az álla mi támogatásokra vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás els ődleges mez őgazdasági termelést szolgál, az EK-
Szerz ődés 87. és 88. cikkének a mez őgazdasági termékek el őállításával foglalkozó kis- és
középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történ ő alkalmazásáról sz óló 1857/2006/EK
rendeletben foglalt támogatásként vehet ő igénybe, minden más esetben az egyéni vállalkozó választása
szerint
pa) az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak vagy
pb) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak
min ősül.
q) Az egyéni vállalkozó az 1998. december 31-ig ü zembe helyezett tárgyi eszközeire vonatkozóan
változatlanul alkalmazhatja a 11. számú melléklet 199 8. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben
meghatározott leírási kulcsokat.
3. A leírási kulcsok jegyzéke és alkalmazásuk szabályai
a) Épületek

Az épület jellege Évi leírási kulcs %

Hosszú élettartamú szerkezetb ől 2,0

Közepes élettartamú szerkezetb ől 3,0

Rövid élettartamú szerkezetb ől 6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

A csoport megnevezése
Felmenő

(függ őleges teherhordó)
szerkezet
Kitöltő

(nem teherhordó)
falazat Vízszintes
teherhordó szerkezet
(közbens
ő és tet őfödém,
illetve egyesített
teherhordó,
térelhatároló
tet őszerkezet)

Hosszú élettartamú
szerkezet
Beton- és vasbeton,
égetett tégla-, k ő-,
kohósalak- és
acélszerkezet
Tégla, blokk, panel,
öntött falazat, fémlemez,
üvegbeton és profilüveg El
őre gyártott és
monolit vasbeton
acéltartók közötti kitölt ő
elem, valamint boltozott
födém

Közepes élettartamú
szerkezet
Könny űacél és egyéb
fémszerkezet,
gázszilikát szerkezet,
bauxitbeton szerkezet,
tufa- és salakblokk
Azbeszt, m űanyag és
egyéb függönyfal
Fagerendás (borított és
sű rű gerendás), mátrai
födém, könny ű
acélfödém, illetve
egyesített acél

szerkezet, fűrészelt
faszerkezet, vályogfal
szigetelt alapokon tet
őszerkezet könny ű
kitölt ő elemekkel

Rövid élettartamú
szerkezet
Szerfás, és
deszkaszerkezet
vályogvert falszerkezet,
ideiglenes téglafalazat
Deszkafal, lemezkeretbe
sajtolt lapfal
Szerfás tapasztott és
egyéb egyszer ű
falfödém

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelent ő alapján kell meghatározni.
Az épületgépészet körébe ta rtozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülett ől elkülönülve is el
lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az
épülett ől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.
b) Építmények

Építménycsoportok Évi leírási kulcs %
Ipari építmények 2,0
Mezőgazdasági építmények 3,0
ebből: önálló támrendszer 15,0
Melioráció 10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végz ő egyéni vállalkozónál a beköt ő- és üzemi út 5,0
Közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0
Egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti villamosvasutak, metróvasúti pálya stb.) 7,0
Vízi építmények 2,0
Hidak 4,0
Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékest is 8,0
Kőolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0
Gőz-, forró víz- és termálvízvezeték, fö ldgáz távvezeték, termálkút 10,0
Közúti villamos vasúti és trolibusz munkavezetékek 25,0
Egyéb, minden más vezeték 3,0
Alagutak és föld alatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0
Hulladéktároló 20,0
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0
Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0
A hulladékhasznosító létesítmény 15,0
Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény el őírásának megfelel ő tárolásra,
ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladé ktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre
értékcsökkenési leírást a hu lladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.
Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény el őírásának megfelel ő
hasznosítás céljára szolgáló épület, építm ény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, sz őlő , gyep és erd őm űvelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a
term őföld mez őgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízh áztartás-szabályozó építmény; talajjavítás
legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.
c) Ültetvények

Ültetvénycsoportok Évi leírási kulcs
%

Alma, körte, birs, naspolya , cseresznye, meggy, szilva, sz őlő , sz őlő anyatelep,
mandula, mogyoró 6,0
Ő szibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, f űztelep 10,0
Spárga, málna, szeder 15,0
Dió, gesztenye 4,0
Egyéb ültetvény 5,0

d) Gépek, berendezések, felszerelések, járm űvek
da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
1. a HR 8456-8465, 8479 vt sz.-okból a programvezérlés ű, számvezérlés ű gépek, berendezések;
2. a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetés ű számítástechnikai
gépek, berendezések;
3. a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok;
4. a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges
vizsgálóm űszerek és a komplex elven m űköd ő különleges mér ő és vizsgáló berendezések;
5. a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám;
6. a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok;
7. a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelés ű berendezések, valamint a
mez őgazdasági és erd őgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemel ő h őfejleszt ő berendezések;
8. a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisít ő, -feldolgozó, –
hatástalanító és -hasznosító berendezések;
9. a HR 8421 21 vtsz.-alszámok;
10. a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyez ő anyag leválasztását, sz űrését szolgáló berendezések;
11. a HR 8421 31 és a 8421 39 vtsz.-alszámok;
12. a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati
laboratóriumi eszközök.
db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
a HR 8701 vtsz.-ból a járm űvek, valamint a HR 8702-8705, valamint a HR 8710, 8711 vtsz.-ok.
dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:
Minden egyéb – a da)-db) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.
e) Kortárs képz őm űvészeti alkotást 5 évi vagy annál hosszabb id ő alatt lehet leírni.
f) Nem anyagi javak
Az értékcsökkenési leírás meghatározása érdekében a nem anyagi jószág beruházási költségét azokra az
évekre kell felosztani, amelyekben azt az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységéhez várhatóan
használni fogja. A befejezett kísérleti fejlesztés aktívált értékét 5 év, vagy ennél rövidebb id ő alatt lehet
leírni. Az elszámolási id őszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy
meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele id őpontjában kell meghatározni és az egyedi
részletez ő nyilvántartásban rögzíteni.
f) Az egyéni vállalkozó a következ ő tárgyi eszközök értékcsökken ési leírásának meghatározása
érdekében az eszköz beruházási költségét azokra az évekre osztja fel, amelyekben azt vállalkozói
tevékenységéhez várhatóan használni fogja: fa) koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszköz;
fb) az ipari park közm űnek min ősül ő (út, víz- és csatornaellátás, ener giaellátás, távközlés célját szolgáló)
tárgyi eszköze;
fc) tenyészállat;
fd) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz;
fe) a közúti személyszállításhoz használt autóbusz.

Az elszámolási időszakot és az évenként értékcsökkenési leírásként elszámolható összeget (vagy
meghatározásának módszerét) az eszköz használatbavétele id őpontjában kell meghatározni és az egyedi
részletez ő nyilvántartásban rögzíteni.
4. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ök (kivéve a személygépkocsi) és nem anyagi javak
értékcsökkenésének elszámolása. a) A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetében átalányban
számolható el értékcsökkenési leírás olyan nyilván tartás vezetése mellett, amely a nem kizárólagosan
üzemi célt szolgáló említett tárgyi eszköz azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (el őállítási) árát –
mint nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés (el őállítás) és a használatbavétel id őpontját tartalmazza.
Az átalány összege több ilyen eszköz használata mell ett is legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen
belül is az említett nyilvántartásban szerepl ő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig
terjedhet. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt sz olgáló eszköz értéke alapján csak egy ízben, a
használatbavétel évében vehet ő figyelembe ez az átalány.
b) Építmény, épület bérbeadása esetén, ha a bérbeadá s nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás
csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg (például esetenként szállás célú hasznosítás
esetén) a 3. pontban meghatározott értékcsökkenési leírás összegéb ől
– a bérbeadás id őszakára es ő id őarányos részt (naponta 365-öd részt),
– a bérbeadott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
ha az el őző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányo sítást figyelembe véve kiszámított részt lehet
érvényesíteni.
c) Nem anyagi javak esetében, ha azok nem kizárólag üzemi célt szolgálnak értékcsökkenési leírás nem
számolható el. 5. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon tárgyi eszközök, nem anyagi javak után, amelyeknek
beszerzési költségét a magánszemély korábban egy összegben, vagy értékcsökkenési leírásként bármilyen
formában elszámolta, valamint a lízing útján beszerzett eszköz után. 6. Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenés i leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a
magánszemély a tárgyi eszközt (kivéve a személyg épkocsit), nem anyagi javakat a jövedelemszerző
tevékenységéhez használta és személyi jövedele madó-kötelezettségének jogszabályban vélelmezett
jövedelemhányad (a bevételnek a jogszabályban meghatározott aránya) szerint tett eleget, vagy
értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt kapott, vagy adómentes árbevétele volt.
7. Az egyéni vállalkozó – az 1-5. pontban foglaltaktól függetlenül – az egyéni vállalkozói
tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerz ődés rendelkezése alapján kapott támogatás
felhasználásával megszerzett (el őállított) tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzési (el őállítási) árának
azt a részét, amely egyenl ő a megszerzéséhez (el őállításához) felhasznált támogatás összegével, az eszköz
üzembe helyezésének (rendeltetésszer ű használatba vételének) – az üzembe helyezés elmaradása esetén
kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a ny ilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének –
id őpontjában értékcsökkenési leírásként számolja el. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz,
nem anyagi jószág esetén ezen túlmen ően nincs lehet őség értékcsökkenési leírás elszámolására.
III. A járm űvek költsége
1. A saját tulajdonú – ideértve a továbbiakban a h ázastárs tulajdonát is – kizárólag üzemi célú jármű (e
rendelkezés alkalmazásában a személ ygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató
egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képez ő személygépkocsi is, ha az egyéni
vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelm űen alátámasztják)
üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a járm ű fenntartásának,
javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint
érvényesíthet ő értékcsökkenési leírás. Üzeman yag-felhasználás címén vagy
a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár,
b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehet ő figyelembe, azonban a számla alapján
figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-
fogyasztási normával számított mennyiség,
azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév els ő napján választott
üzemanyag-felhasználással összefügg ő költségelszámolási módszert ől – ideértve a választott üzemanyag-

fogyasztási normát is – nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha az egyéni vállalkozó
az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forg almi adóját levonásba helyezi.
2.
3.
4.
5. A saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú járm ű – kivéve a személygépkocsit – beszerzési árával
szemben a II. fejezet szerin t átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Az 1. pontban nem említett
személygépkocsi esetén az átalány szerinti elszámolás a következ ő módon érvényesíthet ő: a II. fejezetben
említett nyilvántartás vezetése mellett az éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi
beszerzési árának a 10 százaléka vehet ő figyelembe, illet őleg a hivatkozott pontban meghatározott átalány
címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhet ő. Egy adott személygépkocsi értéke alapján
csak egy ízben, a használatbavétel évében vehet ő figyelembe ez az átalány. Más költségek az üzemi
használattal arányosan számolhatók el az 1. pont vonatkozó rendelkezése szerint.
6. Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az ü zemanyagköltségen kívül az 5. pontban foglaltak
helyett és minden más költség (pl. fenntartás, javítá s, felújítás) címén 9 Ft/km (általános személygépkocsi-
normaköltség) elszámolása választható. 7. A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt járm ű (kivéve a személygépkocsit) esetében
elszámolható az üzemi használatra es ő
a) igazolt bérleti vagy lízingdíj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy lízingdíja),
b) az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,
c) számla szerinti egyéb költség, am ennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevev őt terhelik.
8. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehet ő összeg több
személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállal kozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az
egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el. Az utóbb i rendelkezés alól kivételt képeznek az 1. pontban
említett személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illet őleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing
díja elszámolható. A nem saját tulajdonú személygé pkocsi üzemi célú használata esetén elszámolható az
üzemi használatra es ő
a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,
b) számla szerinti egyéb költség,
amennyiben az a szerz ődés alapján az egyéni vállalkozót terheli.
9. A költségelszámolás bármelyik m ódjának alkalmazásánál szükséges járm űvenként – az 5. számú
melléklet II. 7. pontjában meghatározott – külö n útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az
üzemi célú futás kezd ő és záró kilométeróra állásának a feljeg yzése. Költség kizárólag az e pont szerint
igazolt üzemi célú futásteljesítmény ut án számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az
egyéni vállalkozó magánszemélynek kifizet ő egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti
utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett. 10. Az egyéni vállalkozónak az 1. és 6. pont szer inti költségelszámolási módszerek közötti választása
valamennyi általa használt személygépkocsira és a teljes adóévre vonatkozik. Amennyiben a
személygépkocsi mellett más járm űveinek költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes
személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 6. pont szerinti elszámolási módszert. A 7-8. pont szerinti
személygépkocsi-használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira
vonatkozóan sem választható a 6. pont szerinti elszámolás. 11. A 9. pontban foglaltaktól eltér ően, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500
kilométer utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata címén a költségek 6. pont szerinti
figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett sz emélygépkocsik számától. Ezt az elszámolási módszert
is csak a teljes adóévre – illet őleg az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes id őtartamára –
lehet alkalmazni. 12. Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú gépjárm ű tulajdonjogát e törvény bizonylatmeg őrzésre
vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjárm ű felel ősségbiztosítás befizetését igazoló
szelvénnyel igazolja. 13.
IV. A jövedelem megállapításako r költségként figyelembe nem vehet ő
kiadások:

1.
2. a pénzügyi ellenőrzés alapján megállapított adórövidítésb ől, egyéb jogszabály megsértéséb ől
keletkez ő befizetés (bírság, késedelmi pótlék stb.), kivéve az önellen őrzési pótlékot, és az olyan adóra
vonatkozó adóhiányt, amely jogszer ű teljesítés esetén egyébként költségként elszámolható lett volna;
3. a bármilyen címen felvett hitelre (kölcsönre) visszafizetett összeg;
4. azok a befizetési kötelezettségek, amelyekkel ö sszefüggésben a magánszemély adócsökkentést vett
igénybe; 5. a tagdíjak, ha törvény másként nem rendelkezik;
6. a közcélú adományok;
7. azok a kiadások, amelyek az I-III. fejezetben és az általános, valamint a vállalkozói tevékenységre
vonatkozó rendelkezések között említe tt költségek esetében az ott leírt rendelkezéseknek (mértékek,
feltételek stb.) nem felelnek meg;
8. az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadója, vá llalkozói személyi jövedelemadója és a vállalkozói
osztalékalap után fizetett személyi jövedelemadója;
9. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetér ől szóló törvény rendelkezései szerint nem megállapodás alapján fizetett sajá t nyugdíjjárulék és
egészségbiztosítási járulék, a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései
szerint nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett saját tagdíj;
10. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetér ől szóló törvény rendelkezései s zerint megállapodás alapján nyug ellátásra jogosító szolgálati idő
és nyugdíjalapot képez ő jövedelem szerzése céljából a saját maga javára fizetett összeg, a magánnyugdíjról
és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján a saját maga
javára fizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj és annak kiegészítése; 11. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetér ől szóló törvény rendelkezései szerint megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék;
12. az értékcsökkenési leírás alapjába beszámító , a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe
helyezéséig felmerült kiadás, valami nt a felújítási költséget képező kiadások, ha azokkal az egyéni
vállalkozó az értékcsökkenési leírás alapját növeli; 13. a vissza nem térítend ő munkáltatói támogatás, ide nem értve a magánszemélynek segély címén
juttatott összeget; 14. a magánszemély bevétele (jövedelme) után külföldön megfizetett, a személyi jövedelemadónak
megfelel ő adó;
15. az egyszer űsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban
foglalkoztatott részére a vállalkozó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérb ől a minimálbér napi
összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.
12. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
13. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
A vállalkozói adókedvezményekr ől
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalm azó egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi
jövedelemadóját az e mellékletben foglalt vállalkozói adókedvezményekkel csökkentheti.
1-8.
Kisvállalkozások adókedvezménye
9. A 250 fő nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó – kivéve a tevékenysége alapján
mez őgazdasági, vadgazdálkodási, erd őgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni
vállalkozó – 2000. december 31-ét követ ően megkötött hitelszerz ődés (ideértve a pénzügyi lízinget is)
alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, el őállításához pénzügyi intézményt ől igénybe vett hitel kamata
alapján adókedvezményt vehet igénybe. 10. Az adókedvezmény a 9. pontban meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka.

11.
12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió
forintot. A magánszemély által az adóévben érvényesíte tt adókedvezmény összege az állami támogatásokra
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis)
támogatásnak vagy az egyéni vállalkozó választása szerint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak min ősül, azonban ha a
beruházás els ődleges mez őgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerző dés 87. és 88. cikkének a
mez őgazdasági termékek el őállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami
támogatásra történ ő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendeletben foglalt támogatásként vehet ő igénybe.
13. Az egyéni vállalkozó az adókedvezményt abban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben
a hitelt az eredeti szerz ődés szerint vissza kell fizetnie – veheti igén ybe, amelynek utolsó napján a tárgyi
eszköz nyilvántartásában szerepel.
14. Az egyéni vállalkozónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell
visszafizetnie, ha
a) a hitelszerz ődés megkötésének évét követ ő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve,
ha az üzembe helyezés elháríthatatlan küls ő ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
b) a tárgyi eszközt az üzembe helyezés ének adóévében vagy azt követő három évben elidegeníti.
Ezt a rendelkezést kell alkalmazni, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett id őszak
alatt bármely okból megsz űnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvő képességének elvesztése vagy a
halála).