This document has been provided by the
International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

ICNL is the leading source for information on th e legal environment for civil society and public
participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government
officials, and the donor community in over 90 countries.

Visit ICNL’s Online Library at
https://www.icnl.org/knowledge/library/index.php
for further resources and research from countries all over the world.

Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be
construed to constitute legal advice. The information contai ned herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of
its presentation, even reflect the most current authority. Noth ing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal
advice based upon the particular facts and circumstances pres ented, and nothing herein should be construed otherwise.
Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not
guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of
the document. Any discrepancies or differences created in the tr anslation are not binding and have no legal effect for compliance or
enforcement purposes.
Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include ac curate and up-to-date information herein, ICNL
makes no warranties or representations of any kind as to its a ccuracy, currency or completeness. You agree that access to and u se of this
document and the content thereof is at your own risk. ICNL discl aims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any
party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of
or inability to use this document, or any e rrors or omissions in the content thereof.

1989. évi II. törvény
az egyesülési jogról
Az Országgy űlés az egyesülési szabadság érvényesülés e érdekében – összhangban az Alkotmány,
valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel -, a következ ő
törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § Az egyesülési jog mindenkit megillet ő alapvet ő szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság
elismer, és biztosítja annak zavartal an gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra,
hogy másokkal szervezeteket, illet őleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.
2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélye k, a jogi személyek, valamint ezek jogi
személyiséggel nem rendelkez ő szervezetei – tevékenységük célja és al apítóik szándéka szerint – társadalmi
szervezetet hozhatnak létre és m űködtethetnek.
(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem valósíthat
meg b űncselekményt és b űncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és
szabadságának sérelmével.
(3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll
az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet els ődlegesen gazdasági-vállalkozási
tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egye sülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható
létre. (4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezet ek szövetsége, továbbá – ha az alapszabály így
rendelkezik – a társadalmi szervezetek szervezeti eg ysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a
szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéz ő és képviseleti szerve van,
valamint a m űködéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.
3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkez ő szervezet,
amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának
elérésére szervezi tagjai tevékenységét. (2) A tömegmozgalom tevékenységében nem ny ilvántartott tagok is részt vehetnek.
(3) Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.
(4) A társadalmi szervezet alapításához az szükség es, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet
megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéz ő és képviseleti szerveit megválassza.
4. § (1) A társadalmi szervezet megalakulását követ ően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét.
A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele ne m tagadható meg, ha alapítói az e törvényben el őírt
feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szer vezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.
(2) A párt munkahelyi szervez ődésére, gazdálkodására (19. §), valamint megsz űnésére [16. § (2)
bekezdés e) pont, 20-21. §] külön törvény rendelkezései az irányadóak.
4/A. § Az egyesületre (Ptk. 61 -64. §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó
szabályok az irányadók. 5. § Nem min ősül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott
olyan közössége, amelynek m űködése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben
meghatározott szervezete.
II. Fejezet
A társadalmi szervezet alapszabálya

6. § (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelel ően
biztosítja a szervezet demokrati kus, önkormányzati elven alapuló m űködését, el ősegíti a tagok jogainak és
kötelességeinek érvényesülését.
(2) A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevér ől, céljáról és székhelyér ől,
valamint szervezetér ől.
7. § (1) A társadalmi szervezet elnevezése és célja – az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül – nem
keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez
kapcsolódóan fejti ki. (2) A társadalmi szervezet elnevezés ének az ország területén hasonló működési körben tevékenyked ő,
korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezését ől különböznie kell.
III. Fejezet
A tagok jogai és kötelességei
8. § (1) A társadalmi szervezet ügyintéz ő és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek
gyakorlásától nincs eltiltva, és a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez ő személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) Párt alapítója és tisztségvisel ője csak olyan személy lehet, aki az országgy űlési képvisel ők
választásán vagy a helyi önkormányzati képvisel ők választásán választójoggal rendelkezik.
9. § A társadalmi szervezet tagja
a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabál yban meghatározott kötelességeinek.
10. § (1) A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysért ő határozatát bármely tag – a tudomására
jutástól számított 30 napon belül – a bíróság el őtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtásá t nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a
végrehajtást felfüggesztheti. (3) A párt vonatkozásában a párt tagját az (1) bekezdés ben említett jogosultság csak e törvény, valamint
a pártok m űködésér ől és gazdálkodásáról szóló törvény megsértése esetén illeti meg.
IV. Fejezet
A társadalmi szervezet szervezeti rendje
11. § (1) A társadalmi szervezet legfels őbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által – az
alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. (2) A társadalmi szervezet legfels őbb szervét szükség szerint, de legalább öt évenként kell összehívni. A
legfels őbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illet őleg ha a tagok egyharmada vagy
az alapszabályban ett ől eltér ően meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja.
(3) Az ügyintéz ő és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással
kell megválasztani. 12. § (1) A társadalmi szervezet legfels őbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az évi költségvetés meghatározása;
c) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;
d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának
kimondása; e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az al apszabály kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának
megtárgyalását az alapszabály – a legfels őbb szerv helyett – a szerv ezet más szervére bízhatja.
V. Fejezet
A társadalmi szervezetek szövetségei
13. § A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és m űködésére, valamint nyilvántartásba
vételére és jogképességére a társadalmi s zervezetre vonatkozó szabályokat kell megfelel ően alkalmazni.
VI. Fejezet
A társadalmi szervezet felügyelete
14. § (1) A párt kivételével a társadalmi szervezet m űködése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok
szerint törvényességi felügy eletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az
ügyész a bírósághoz fordulhat. (2) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
15. § (1) A nyilvántartásba vételre irán yuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a társadalmi szervezet
képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a tá rsadalmi szervezet székhelye szerint illetékes megyei
bírósághoz, illet őleg a F ővárosi Bírósághoz (a továbbiakban együtt: bíróság). A kérelemhez csatolni kell az
igazságügyért felel ős miniszter rendeletében meghatározott okiratokat.
(2) A bíróság a kérelemr ől nemperes eljárásban határoz, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait – ha e
törvény másként nem rendelkezik és a nemperes eljárás jellegéb ől más nem következik – kell megfelel ően
alkalmazni.
(3) Hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem érkezését ől számított harminc napon belül postára
adott, vagy a kérelmez őnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmez őt. A
hiánypótlásra megfelel ő – legfeljebb negyvenöt napos – határid őt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt
esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypót lás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt
igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határid őt elmulasztották, vagy a hiánypótlást
hiányosan, illetve hibásan terjesztették el ő, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
(4) A bíróság legkés őbb a kérelem érkezését ől számított hatvan napon belül köteles dönteni a
nyilvántartásba vételr ől vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó
végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illet őleg a hiánypótlás elmaradása esetén a
hiánypótlásra biztosított határid ő lejártáig eltelt id ő nem vehet ő figyelembe. A bíróság a nyilvántartásba
vételr ől szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti, a (6) bekezdésben meghatározott esetben az
igazságügyért felel ős miniszter rendeletében megha tározott módon. A társadalmi szervezet tevékenységét a
nyilvántartásba vételr ől szóló határozat joger őre emelkedése napján kezdheti meg.
(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határid őn belül nem tesz eleget, a
bíróság vezet őjének a határid ő lejártát követ ő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket
a kérelem elbírálása érdekében. (6) Ha a kérelem elbírálására az (5) bekezdésben fogl altak alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel
a (4) bekezdésben meghatározott határid ő leteltét követ ő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal
létrejön. (7) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását – a változástól számított hatvan napon belül – a
bíróságnak be kell jelenteni; a bejelentésre az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell megfelel ően alkalmazni.
(8) A nyilvántartás tartalmazza az igazságügyért felel ős miniszter rendeletében meghatározott adatokat,
köztük a társadalmi szervezet képvisel őjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt
adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyilvánosak,
ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést
készíthet. (9) A társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti ív e, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült
– az alapszabály mellékletét képez ő – nyilvántartás nem nyilvános.
(10) A bíróság a társadalmi szer vezet adatait számítógépen rögzíti.

16. § (1) A társadalmi szervezet tagja által (10. §), valamint az ügyész által [14. §] indított perek a
megyei bíróság, illet őleg a F ővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.
(2) A bíróság az ügyész keresete alapján
a) megsemmisítheti a társadal mi szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat
hozatalát rendelheti el; b) a m űködés törvényességének helyreállítása céljából ös szehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb
szervét; c) ha a társadalmi szervezet m űködésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét
felfüggesztheti, ellen őrzésére felügyel őbiztost rendelhet ki;
d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak m űködése a 2. § (2) bekezdésébe ütközik;
e) megállapítja a társadalmi szervezet megsz űnését, ha legalább egy éve nem m űködik vagy tagjainak
száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.
(3) A párt vonatkozásában a 16. § (2) bekezdésének e) pontjában említett felügyelő biztos csak a párt
gazdálkodásának ellen őrzésére rendelhet ő ki.
17. § Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy
egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkez ő állami szerv a
hatósági ellen őrzésre vonatkozó szabályok alkalm azásával felügyeletet gyakorol.
VII. Fejezet
A társadalmi szervezet gazdálkodása
18. § A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonáva l felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a
társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
19. § (1) A társadalmi szervezet vagyona els ősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és
magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képz ődik.
(2) A társadalmi szervezet – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében –
gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.
VIII. Fejezet
A társadalmi szervezet megsz űnése
20. § A társadalmi szervezet megsz űnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,
feloszlatással, illet őleg megsz űnésének megállapításával.
21. § (1) A társadalmi szervezet megsz űnése esetén – a hitelez ők kielégítése után – vagyonáról az
alapszabály el őírása, vagy a legfels őbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos
teend ők ellátása a felszámolók feladata.
(2) Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szű nt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon
hovafordításáról nem történt re ndelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és
azt közérdek ű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
22. § Az e törvény hatálybalépésekor m űködő és nyilvántartásba nem vett társadalmi szervezetek 1989.
december 31-ig kérhetik nyilvántartás ba vételüket. Ennek elmulasztása esetén a társadalmi szervezetet
megsz űntnek kell tekinteni.
23. § Az e törvény hatálybalépése el őtt külön jogszabály alapján létesített, illet őleg m űköd ő társadalmi
szervezetek tevékenységére, szervezetére és felügyel etére e jogszabályok módosításáig vagy hatályon kívül
helyezéséig a korábbi, rájuk vonatkozó jo gszabályok rendelkezései az irányadóak.

24. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével
kapcsolatos rendelkezéseket – a politikai párt kivételével – meghatározza. 25. § (1) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog
gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg.
(2) A szakszervezetekre és a munkáltatói érdekképvi seletekre e törvény 11. §-ának rendelkezései nem
terjednek ki.
26-27. §
28. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2)
Az Európai Unió jogának való megfelelés
29. § Ez a törvény a következ ő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási
engedéllyel rendelkez ő állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés g) pont és 21. cikk;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irán yelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és
családtagjaiknak a tagállamok területén történ ő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint
az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a
73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon
kívül helyezésér ől, 24. cikk.