This document has been provided by the
International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

ICNL is the leading source for information on th e legal environment for civil society and public
participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government
officials, and the donor community in over 90 countries.

Visit ICNL’s Online Library at
https://www.icnl.org/knowledge/library/index.php
for further resources and research from countries all over the world.

Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be
construed to constitute legal advice. The information contai ned herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of
its presentation, even reflect the most current authority. Noth ing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal
advice based upon the particular facts and circumstances pres ented, and nothing herein should be construed otherwise.
Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not
guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of
the document. Any discrepancies or differences created in the tr anslation are not binding and have no legal effect for compliance or
enforcement purposes.
Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include ac curate and up-to-date information herein, ICNL
makes no warranties or representations of any kind as to its a ccuracy, currency or completeness. You agree that access to and u se of this
document and the content thereof is at your own risk. ICNL discl aims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any
party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of
or inability to use this document, or any e rrors or omissions in the content thereof.

1949. évi XX. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba
való békés politikai átmenet el ősegítése érdekében az Országgy űlés – hazánk új Alkotmányának
elfogadásáig – Magyarország Alkotmányának szövegét a következ ők szerint állapítja meg:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. § Magyarország: köztársaság.
2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képvisel ői
útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom er őszakos megszerzésére vagy gyakorlására,
illet őleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és
egyben köteles fellépni. 2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében
nemzetközi szerző dés alapján – az Európai Uniót, illet őleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban:
Európai Unió) alapító szerz ődésekb ől fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez
szükséges mértékig – egyes, Alkotmányból ered ő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e
hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerz ődés meger ősítéséhez és kihirdetéséhez az országgy űlési
képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
3. § (1) A Magyar Köztársaságban a pártok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok tiszteletben
tartása mellett szabadon alakulhatnak és szabadon tevékenykedhetnek.
(2) A pártok közrem űködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában.
(3) A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelel ően egyetlen párt sem
irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza
meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti
tagok és a vállalkozók érdekeit. 5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadsá gát és hatalmát, az ország függetlenségét és
területi épségét, valamint a nemzetközi szerz ődésekben rögzített határait.
6. § (1) A Magyar Köztársaság elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának
eszközét, és tartózkodik a más államok függetle nsége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak
alkalmazásától, illet őleg az er őszakkal való fenyegetést ől.
(2) A Magyar Köztársaság együttm űködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(3) A Magyar Köztársaság felel ősséget érez a határain kívül él ő magyarok sorsáért, és el őmozdítja a
Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. (4) A Magyar Köztársaság az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése
érdekében közrem űködik az európai egység megteremtésében.
7. § (1) A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait,
biztosítja továbbá a vállalt nemzetköz i jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.
(2) A jogalkotás rendjét törvény szabál yozza, amelynek elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési
képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek
tiszteletben tartása és védelme az állam els őrend ű kötelessége.
(2) A Magyar Köztársaságban az alapvet ő jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény
állapítja meg, alapvet ő jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja.
(3)

(4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása – az 54-
56. §-ban, az 57. § (2)-(4) bekezdésében, a 60. §-ban, a 66-69. §-ban és a 70/E. §-ban megállapított
alapvet ő jogok kivételével – felfüggeszthet ő vagy korlátozható.
9. § (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon
egyenjogú és egyenl ő védelemben részesül.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vá llalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.
10. § (1) A magyar állam tulajdona nemzeti vagyon.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény
határozza meg.
11. § Az állam tulajdonában álló vállalatok és gazd álkodó szervezetek a törvényben meghatározott
módon és felel ősséggel önállóan gazdálkodnak.
12. § (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek
önállóságát. (2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.
13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.
(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekb ől, törvényben szabályozott esetekben és módon,
teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
14. § Az Alkotmány biztosítja az öröklés jogát.
15. § A Magyar Köztársaság védi a háza sság és a család intézményét.
16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúsá g létbiztonságára, oktatására és nevelésére,
védelmezi az ifjúság érdekeit. 17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
II. fejezet
Az Országgyűlés
19. § (1) A Magyar Köztársaság legfels őbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgy űlés.
(2) Az Országgy űlés a népszuverenitásból ered ő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos
rendjét, meghatározza a kormányzás szer vezetét, irányát és feltételeit.
(3) E jogkörében az Országgy űlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;
b) törvényeket alkot;
c) meghatározza az ország társ adalmi-gazdasági tervét;
d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;
e) dönt a Kormány programjáról;
f) megköti a Magyar Köztársaság külkap csolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi
szerz ődéseket;
g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdésér ől;
h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásá nak közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén
kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres
cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztet ő, fegyveresen vagy
felfegyverkezve elkövetett súlyos er őszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén
(a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki; j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy
külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területér ől kiinduló
alkalmazásáról, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi
állomásozásáról;
k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgy űlési
biztosokat, az Állami Számvev őszék elnökét és alelnökeit, a Legfels őbb Bíróság elnökét és a legf őbb
ügyészt;
l) a Kormány javaslatára feloszlatja azt a tanácsot, amelynek m űködése az Alkotmánnyal ellentétes;
m) közkegyelmet gyakorol;

n) küls ő fegyveres támadás veszélye esetén vagy sz övetségi kötelezettség teljesítése érdekében
meghatározott id őre kihirdeti (meghosszabbítja) a megel őző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a
Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.
(4) A (3) bekezdés g), h) és i) pontjában meghatározott döntéshez az országgy űlési képvisel ők
kétharmadának a szavazata szükséges. (5)
(6) A (3) bekezdés j) és n) pontja szerinti döntéshez a jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának
a szavazata szükséges. 19/A. § (1) Ha az Országgy űlés e döntések meghozatalában akadályo ztatva van, a köztársasági elnök
jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács
létrehozására, továbbá a szükségállapot kihirdetésére. (2) Az Országgy űlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és
összehívása az id ő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot
kiváltó események miatt elhár íthatatlan akadályba ütközik.
(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a
szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a
miniszterelnök együttesen állapítja meg.
(4) Az Országgy űlés a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az
indokoltságát az akadál yoztatásának megszűnése utáni els ő ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott
intézkedések jogszer űségér ől. E döntéshez az országgy űlési képvisel ők kétharmadának a szavazata
szükséges. 19/B. § (1) Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség országon belüli, vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való
részvételér ől, külföldi hadm űveleti területen végzett humanitárius tevékenységér ől, valamint külföldi
állomásozásáról, b) a külföldi fegyveres er ők magyarországi, vagy az ország területér ől kiinduló alkalmazásáról, illetve
magyarországi állomásozásáról, c) a külön törvényben meghatározott re ndkívüli intézkedések bevezetéséről.
(2) A Honvédelmi Tanács elnöke a kö ztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az
Országgy űlésben képviselettel rendelkez ő pártok képvisel őcsoportjainak vezet ői, a miniszterelnök, a
miniszterek és tanácskozási joggal a Honvéd Vezérkar f őnöke.
(3) A Honvédelmi Tanács gyakorolja:
a) az Országgy űlés által rá átruházott jogokat,
b) a köztársasági elnök jogait,
c) a Kormány jogait.
(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebbe n egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,
illet őleg törvényi rendelkezésekt ől eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, az Alkotmány
alkalmazását azonban nem függesztheti fel. (5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli álla pot megszünésével hatályát veszti, kivéve ha az
Országgy űlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(6) Az Alkotmánybíróság m űködése rendkívüli állapot idején sem korlátozható.
19/C. § (1) A szükségállapot kihirdetésekor az Országgy űlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök
dönt a Magyar Honvédség 40/B. § (2) bekezdése szerinti felhasználásáról.
(2) A szükségállapot idején a külön törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a
köztársasági elnök vezeti be. (3) A köztársasági el nök a bevezetett rendk ívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az
Országgy űlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgy űlés – akadályoztatása esetén az Országgy űlés
Honvédelmi Bizottsága – folyam atosan ülésezik. Az Országgyűlés, illet őleg az Országgy űlés Honvédelmi
Bizottsága a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.
(4) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedés ek harminc napig maradnak hatályban, kivéve ha
hatályukat az Országgy űlés – akadályoztatása esetén az Országgy űlés Honvédelmi Bizottsága –
meghosszabbítja.
(5) A szükségállapotra egyébként a rendkívüli állapotra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
19/D. § A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló
törvény elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.

19/E. § (1) Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történ ő váratlan betörése esetén a
támadás elhárítására, illet őleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repül ő készültségi
er őkkel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az élet – és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság
védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök álta l jóváhagyott védelmi terv szerint – a támadással
arányos és erre felkészített er őkkel – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó
döntésig azonnal intézkedni köteles.
(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésér ől haladéktalanul tájékoztatja az
Országgy űlést, a köztársasági elnököt a további intézkedések megtétele érdekében.
(3) A Kormány azonnali intézkedésére alkalmazandó szabályokról szóló törvény elfogadásához a
jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
20. § (1) Az országgy űlési képvisel ők általános választását – az Országgy űlés feloszlása vagy
feloszlatása miatti választás kivételével – az el őző Országgy űlés megválasztását követ ő negyedik év április
vagy május hónapjában kell megtartani. (2) Az országgy űlési képvisel ők tevékenységüket a köz érdekében végzik.
(3) Az országgy űlési képvisel őt – az országgy űlési képvisel ők jogállásáról szóló törvényben
szabályozottak szerint – mentelmi jog illeti meg. (4) Az országgy űlési képvisel őt a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Az országgy űlési
képvisel ők javadalmazásáról szóló törv ény elfogadásához a jelenlévő országgyű lési képvisel ők
kétharmadának szavazata szükséges. (5) A képvisel ő nem lehet köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok
országgy űlési biztosa, az Állami Számvev őszék elnöke, alelnöke és számvev ője, bíró, ügyész,
közigazgatási szerv alkalmazottja – a Kormány tagja és az államtitkár kivételével -, továbbá a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja. Törvény az összeférhetetlenség egyéb
eseteit is megállapíthatja. (6) Az országgy űlési képvisel ők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési
képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
20/A. § (1) Az országgy űlési képvisel ő megbízatása megsz űnik:
a) az Országgy űlés m űködésének befejezésével,
b) a képvisel ő halálával,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondással,
e) a választójog elvesztésével.
(2) Az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgy űlés a jelen lévő képviselők kétharmadának
szavazatával határoz.
(3) A képvisel ő az Országgy űléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás
érvényességéhez az Országgy űlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
21. § (1) Az Országgy űlés elnököt, alelnököket és jegyz őket választ tagjai sorából.
(2) Az Országgy űlés állandó bizottságokat alakít tagjaibó l, és bármely kérdés megvizsgálására
bizottságot küldhet ki. (3) Az országgy űlési bizottságok által kért adatokat minde nki köteles a rendelkezésükre bocsátani,
illet őleg köteles el őttük vallomást tenni.
22. § (1) Az Országgy űlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejét ől június
tizenötödikéig, illetve szeptember elsejét ől december tizenötödikéig.
(2) Az Országgy űlés alakuló ülését – a választást követ ő egy hónapon belüli id őpontra – a köztársasági
elnök hívja össze; egyébként az Országgy űlés ülésszakának és ezen belül az egyes üléseknek az
összehívásáról az Országgy űlés elnöke gondoskodik.
(3) A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képvisel ők egyötödének írásbeli kérelmére az
Országgy űlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás
indokát, továbbá a javasolt id őpontot és napirendet meg kell jelölni.
(4) A köztársasági elnök az Országgy űlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb harminc
napra – elnapolhatja. (5) Az elnapolás tartama alatt az Országgy űlés elnöke a képvisel ők egyötödének írásbeli kérelmére – a
kérelem kézhezvételét ől számított nyolc napnál nem távolabbi id őpontra – köteles az Országgy űlést
összehívni.
23. § Az Országgy űlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely képvisel ő
kérelmére az Országgy űlés a képvisel ők kétharmadának a szavazatával zárt ülés tartását is elhatározhatja.

24. § (1) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a képvisel őknek több, mint a fele jelen van.
(2) Az Országgy űlés a határozatait a jelen lév ő képvisel ők több, mint a felének szavazatával hozza.
(3) Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések
meghozatalához az országgy űlési képvisel ők kétharmadának a szavazata szükséges.
(4) Az Országgy űlés a jelenlév ő országgyű lési képvisel ők kétharmadának szavazatával elfogadott
Házszabályban állapítja meg m űködésének szabályait és tárgyalási rendjét.
(5)
25. § (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgy űlési bizottság és bármely
országgy űlési képvisel ő kezdeményezhet.
(2) A törvényhozás joga az Országgy űlést illeti meg.
(3) Az Országgy űlés által elfogadott törvényt az Országgy űlés elnöke aláírja, majd megküldi a
köztársasági elnöknek.
26. § (1) A törvény kihirdetésér ől, annak kézhezvételét ől számított tizenöt napon – az Országgy űlés
elnökének sürgő sségi kérelmére öt napon – belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre
megküldött törvényt aláírja. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (2) Ha a köztársasági elnök a törv énnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt
aláírás el őtt az (1) bekezdésben említett határid őn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével
visszaküldheti az Országgy űlésnek.
(3) Az Országgy űlés a törvényt újra megtárgyalja, és el fogadásáról ismét határoz. Az Országgy űlés
elnöke által ezt követ ően megküldött törvényt a köztársasági elnök köteles aláírni és öt napon belül
kihirdetni. (4) A köztársasági eln ök a törvényt aláírás el őtt az (1) bekezdésben említett határid őn belül
véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését
alkotmányellenesnek tartja.
(5) Ha az Alkotmánybíróság – soron kívüli eljárásban – az alkotmányellenességet megállapítja, a
köztársasági elnök a törvényt az Országgy űlésnek visszaküldi, egyébként kötel es a törvényt aláírni és öt
napon belül kihirdetni. (6) A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás
meger ősítette.
27. § Az Országgy űlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok
országgy űlési biztosaihoz, az Állami Számvev őszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez
kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legf őbb ügyészhez interpe llációt és kérdést
intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben. 28. § (1) Az Országgy űlés megbízatása az alakuló ülésével kezd ődik.
(2) Az Országgy űlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta el őtt is.
(3) A köztársasági elnök a választások kit űzésével egyidej űleg feloszlathatja az Országgy űlést, ha
a) az Országgyű lés – ugyanazon Országgy űlés megbízatásának idején – tizenkét hónapon belül legalább
négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy b) a Kormány megbízatásának megsz űnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt
személyt az els ő személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
(4)
(5) Az Országgy űlés feloszlatása el őtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az
Országgy űlés elnökének és az Országgy űlésben képviselettel rendelkez ő pártok képvisel őcsoportjai
vezet őinek véleményét.
(6) Az Országgy űlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított három hónapon belül új Országgy űlést
kell választani.
(7) Az Országgy űlés m űködése az új Országgy űlés alakuló üléséig tart.
28/A. § (1) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgy űlés nem mondhatja ki a
feloszlását és nem oszlatható fel.
(2) Ha az Országgy űlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején jár le, a megbízatás a
rendkívüli állapot, illet őleg a szükségállapot megsz űnéséig meghosszabbodik.
(3) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyű lést a köztársasági elnök hadiállapot, háborús veszély
állapota vagy szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja. Megbízatásának meghosszabbításáról az
Országgy űlés maga határoz.
28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó
kérdés lehet.

(2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához a jelen lév ő
országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a
népszavazás elrendelésére kötelez ően vagy mérlegelés alapján kerül sor.
(2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére.
(3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az
Országgy űlésre kötelező .
(4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgy űlési
képvisel ők egyharmada vagy 100 000 választó polgár kezdeményezésére az Országgy űlés rendelhet el.
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésr ől, a költségvetés végrehajtá sáról, a központi adónemekr ől és illetékekr ől, a vámokról,
valamint a helyi adók központi feltételeir ől szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerz ődésb ől ered ő kötelezettségekr ől, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó
törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésr ől szóló rendelkezéseir ől,
d) az Országgy űlés hatáskörébe tartozó személyi és szerv ezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési)
kérdésekr ől,
e) az Országgy űlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésér ől,
h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képvisel ő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
(6) Az ügydönt ő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több
mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos
választ adott. 28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi
kezdeményezés arra irán yulhat, hogy az Országgy űlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgy űlés t űzze a
napirendjére. Az országos népi kezdemén yezésben megfogalmazott kérdést az Országgy űlés köteles
megtárgyalni. 28/E. § Országos népszavazás elrendelésére irányuló álla mpolgári kezdeményezés esetén négy hónapig,
országos népi kezdeményezés eset én két hónapig lehet aláírást gyűjteni.
III. fejezet
A köztársasági elnök
29. § (1) Magyarország államf ője a köztársasági elnök, aki ki fejezi a nemzet egységét, és őrködik az
államszervezet demokratikus m űködése felett.
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség f őparancsnoka.
29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgy űlés öt évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkez ő magyar állampolgár, aki a
választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. (3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés el őzi meg. A jelölés érvényességéhez az
Országgy űlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgy űlés elnökénél a
szavazás elrendelése el őtt kell benyújtani. Az Országgy űlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak,
aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. (2) Az Országgy űlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri
szavazásnak van helye. Az els ő szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képvisel ők
kétharmadának szavazatát elnyeri. (3) Ha az els ő szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek
megfelel ő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz
ugyancsak a képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori
szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás
alkalmával a legtöbb szavazatot kapt ák. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az,
aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vev ők számára – a szavazatok többségét elnyerte.
(5) A szavazási eljárást legfel jebb három egymásra következ ő nap alatt be kell fejezni.
29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korább i elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha
pedig a megbízatás idő előtt sz űnt meg, a megsz űnést ől számított 30 napon belül kell megválasztani.
(2) Az elnökválasztást az Országgy űlés elnöke t űzi ki.
29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korá bbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a
megbízás id ő el őtti megsz űnése esetén a kiírt választás er edményének kihirdetését követ ő nyolcadik napon
lép hivatalába; hivatalba lépését megelő ző en az Országgy űlés el őtt esküt tesz.
29/E. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök
megbízatása valamely okból id ő el őtt megsz űnik, az új köztársasági elnök hi vatalba lépéséig a köztársasági
elnöki jogkört az Országgy űlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, ho gy törvényt az Országgy űlésnek
megfontolás végett, illet őleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az
Országgy űlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a joger ősen elítéltek javára élhet.
(2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgy űlés elnöke képvisel ői jogait nem
gyakorolhatja, és helyette az Országgy űlés elnökének feladatát az Országgy űlés által kijelölt alelnök látja
el. 30. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai
tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keres ő foglalkozást nem folytathat, és egyéb
tevékenységéért – a szerz ői jogi védelem alá es ő tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.
(2) A köztársasági elnök tis zteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillet ő költségtérítés összegér ől
szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
30/A. § (1) A köztársasági elnök
a) képviseli a magyar államot,
b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerz ődéseket köt, ha a szerz ődés tárgya a törvényhozás
hatáskörébe tartozik, a szerz ődés megkötéséhez az Országgy űlés el őzetes hozzájárulása szükséges,
c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
d) kitűzi az országgy űlési képvisel ők, a helyi önkormányzati képvisel ők és a polgármesterek általános
választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás id őpontját,
e) részt vehet és felszólalhat az Országgy űlés és az országgy űlési bizottságok ülésein,
f) javaslatot tehet az Országgy űlésnek intézkedés megtételére,
g) népszavazást kezdeményezhet,
h)
i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar
Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi ta nárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait;
kinevezi és el őlépteti a tábornokokat; meger ősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,
j) adományozza a törvényben meghatáro zott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi
viselésüket,
k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
l) dönt az állampolgársági ügyekben,
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdéséb en meghatározott minden intézkedéséhez és
rendelkezéséhez – az a), d) , e) , f) és g) pontban foglaltak kivételével – a miniszterelnöknek vagy az illetékes
miniszternek az ellenjegyzése szükséges.
31. § (1) Az elnöki megbízatás megsz űnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) az elnök halálával,
c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tev ő állapottal,
d) az összeférhetetlenség kimondásával,
e) lemondással,
f) az elnöki tisztségt ől való megfosztással.
(2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1)
bekezdés] merül fel, bármely képvisel ő indítványára az Országgyű lés határoz az összeférhetetlenség

kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás
titkos. (3) A köztársasági elnök az Országgy űléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A
lemondás érvényességéhez az Országgy űlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgy űlés tizenöt
napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elha tározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök
elhatározását fenntartja, az Országgy űlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
(4) A köztársasági elnök a tisztségét ől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy
valamely más törvényt szándékosan megsérti. 31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntet őjogi védelmét külön törvény biztosítja.
(2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsért ő köztársasági
elnökkel szemben az országgy űlési képvisel ők egyötöde indítványozhatja a felel ősségre vonást.
(3) A felel ősségre vonási eljárás megindításához az országgy űlési képvisel ők kétharmadának a szavazata
szükséges. A szavazás titkos. (4) Az Országgy űlés határozatának meghozatalától kezd ődő en a felel ősségre vonási eljárás befejezéséig
az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja. (5) A cselekmény elbírálása az Alko tmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági
elnököt tisztségét ől megfoszthatja.
(7)
(8)
32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felel ősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali
tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntet őjogilag üldözend ő cselekmény miatt indult, az
Alkotmánybíróság eljárásában a büntet ő eljárás alapvet ő rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az
Országgy űlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.
(2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntet őeljárást csak megbizatásának
megsz űnése után lehet indítani.
(3) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök b űnösségét szándékos bű ncselekmény elkövetésében
megállapítja, az elnököt a tisztségét ől megfoszthatja, s egyidejű leg a Büntető Törvénykönyvben az adott
cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.
IV. fejezet
Az Alkotmánybíróság
32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illet őleg ellátja a
törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más
jogszabályokat.
(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.
(4) Az Alkotmánybíróság ti zenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira – a
képvisel őcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve – az Országgy űlésben képviselettel
rendelkez ő pártok képvisel őcsoportjainak tagjaiból álló jelöl ő bizottság tesz javaslatot. Az
Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata
szükséges.
(5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréb ől
adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. (6) Az Alkotmánybíróság szervezetér ől és m űködésér ől szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő
országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
V. fejezet
Az állampolgári jogok országgyű lési biztosa és a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogok országgy űlési biztosa

32/B. § (1) Az állampolgári jogok országgy űlési biztosának feladata, ho gy az alkotmányos jogokkal
kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizs gálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében
általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(2) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgy űlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai
kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására juto tt visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és
orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
(3) Az országgy űlési biztos eljárását törvényben meghatá rozott esetekben bárki kezdeményezheti.
(4) Az állampolgári jogok, illet őleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgy űlési biztosait a
köztársasági elnök javaslatára az Országgy űlés a képvisel ők kétharmadának szavazatával választja. Az
Országgy űlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.
(5)
(6) Az országgy űlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgy űlésnek.
(7) Az országgy űlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési képvisel ők
kétharmadának szavazata szükséges.
VI. fejezet
Az Állami Számvev őszék és a Magyar Nemzeti Bank
32/C. § (1) Az Állami Számvev őszék az Országgy űlés pénzügyi-gazdasági ellen őrz ő szerve.
Feladatkörében ellen őrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek ke retében az állami költségvetési javaslat
megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszer űségét, ellenjegyzi a költségvetés
hitelfelvételeire vonatkozó szerz ődéseket; el őzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának
a törvényességét; ellen őrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellen őrzi az állami
vagyon kezelését, az állami tulajdonban lév ő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-meg őrz ő és
vagyongyarapító tevékenységét; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (2) Az Állami Számvevő szék ellenőrzéseit törvényességi, célszer űségi és eredményességi szempontok
szerint végzi. Az Állami Számvev őszék az általa végzett ellen őrzésekr ől jelentésben tájékoztatja az
Országgy űlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvev őszék elnöke a zárszámadás
ellen őrzésér ől készült jelentést a zárszámadá ssal együtt terjeszti az Országgy űlés elé.
(3) Az Állami Számvev őszék elnökének és alelnökeinek megválasztásához az országgy űlési képvisel ők
kétharmadának szavazata szükséges. (4) Az Állami Számvevő szék szervezetéről és m űködésének alapelveir ől szóló törvény elfogadásához a
jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
32/D. § (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank
külön törvényben meghatározott módon felel ős a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a közt ársasági elnök hat évre nevezi ki.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységér ől évente beszámol az Országgy űlésnek.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki,
amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
VII. fejezet
A Kormány
33. § (1) A Kormány (Kormány)
a) miniszterelnökb ől és
b) miniszterekb ől áll.
(2) A miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöl ki.
(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgy űlés tagjai többségének szavazatával
választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az
Országgy űlés egyszerre határoz.
(4) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

(5) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása
után az Országgy űlés el őtt esküt tesznek.
33/A. § A Kormány megbízatása megsz űnik:
a) az újonnan megválasztott Országgy űlés megalakulásával,
b) a miniszterelnök, illet őleg a Kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával,
d) a miniszterelnök választójogának elvesztésével,
e) a miniszterelnök összeférhetetle nségének megállapításával, illetőleg
f) ha a 39/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel ően az Országgy űlés a miniszterelnökt ől a
bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ. 33/B. § A miniszter megbízatása megsz űnik:
a) a Kormány megbízatásának megsz űnésével,
b) lemondásával,
c) felmentésével,
d) halálával,
e) választójogának elvesztésével,
f) összeférhetetlenségének megállapításával.
34. § (1) A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.
(2) Törvény minisztérium, miniszte r vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését a
jelenlév ő országgy űlési képvisel ők több mint felének szavazatával elfogadott törvény módosíthatja.
35. § (1) A Kormány
a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a te rmészetes személyek, a jogi személyek és a jogi
személyiséggel nem rendelkez ő szervezetek jogait;
b) biztosítja a törvények végrehajtását;
c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja
tevékenységüket;
d) biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellen őrzését;
e) biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról;
f) meghatározza a tudományos és kulturális fejleszt és állami feladatait, és biztosítja az ezek
megvalósulásához szükséges feltételeket; g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás á llami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi
fedezetér ől;
h) irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését;
i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet ő elemi csapás, illet őleg következményeinek az elhárítása (a
továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a
szükséges intézkedéseket; j) közrem űködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi
szerz ődéseket köt;
k) képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel m űköd ő intézményeiben;
l ) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal;
m) a megel őző védelmi helyzet kihirdetés ének kezdeményezését követ ően a közigazgatás, a Magyar
Honvédség és a rendvédelmi szervek m űködését érint ő törvényekt ől eltér ő intézkedéseket vezethet be; az
így bevezetett intézkedések hatálya az Országgy űlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a
Kormány a köztársasági elnököt és az Országgy űlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja.
(2) A Kormány a maga feladatkörében rendelet eket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a
miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és hatá rozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány
rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. (3) Veszélyhelyzetben és megel őző védelmi helyzetben a Kormány az Országgy űlés felhatalmazása
alapján egyes törvények rendelkezéseit ől eltér ő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben
és a megel őző védelmi helyzetben alkalmazható szabályokr ól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő
országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A Kormány – jogszabály kivételével – az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot
vagy intézkedést megsemmisít, illet őleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik.
35/A. § (1) Az európai integrációval összefügg ő ügyekben az Országgy űlés vagy bizottságai ellenő rzési
jogkörének, az Országgy űlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány

tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévő országgyű lési képvisel ők kétharmadának
szavazatával elfogadott törvény rendelkezik. (2) A Kormány az Országgy űlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az Európai Unió
kormányzati részvétellel m űködő intézményeinek döntéshozatali eljá rásában napirenden szerepelnek.
36. § Feladatának ellátása során a Kormány együttm űködik az érdekelt társad almi szervezetekkel.
37. § (1) A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és
határozatainak végrehajtásáról. (2) A miniszterek a jogszabályok rendelkezésein ek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az
államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli
miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat.
(3) A Kormány tagjai törvényben vagy korm ányrendeletben kapott felhatalmazás alapján
feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek
ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
38. §
39. § (1) M űködéséért a Kormány az Országgy űlésnek felel ős. Munkájáról az Országgy űlésnek
rendszeresen köteles beszámolni. (2) A Kormány tagjai a Ko rmánynak és az Országgyűlésnek felel ősek, tevékenységükr ől kötelesek a
Kormánynak és az Országgy űlésnek beszámolni. A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállását,
díjazását, továbbá felel ősségre vonásuk módját törvény szabályozza.
(3) A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.
39/A. § (1) A képvisel ők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki
tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel
szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági
indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgy űlési képvisel ők többsége bizalmatlanságát
fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. (2) Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztést ől számított három nap után,
legkés őbb a beterjesztést ől számított nyolc napon belül kell megtartani.
(3) A Kormány – miniszterelnök útján – biza lmi szavazást javasolhat a (2) bekezdésben el őírt határid ők
szerint.
(4) A Kormány – miniszterelnök útján – azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott el őterjesztés feletti
szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. (5) Ha az Országgy űlés a (3)-(4) bekezdésben foglalt esete kben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a
Kormány köteles lemondani. 39/B. § Ha a Kormány megbízatása megsz űnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban
marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik; nemzetközi szerz ődést
azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben
alkothat. 39/C. § (1) Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgy űlés megalakulásával
vagy a miniszterelnök, illet őleg a Kormány lemondásával sz űnt meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök
megválasztásáig ügyvezet ő miniszterelnökként gyakorolja a hatásk örét, de új miniszter kinevezésére,
illet őleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása
alapján halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása halála, választójogának elvesztése, illet őleg
összeférhetetlenségének megállapítása miatt sz űnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a
miniszterelnök hatáskörét – az (1) bekezdésben írt korlátozásokkal – a miniszterelnök-helyettes gyakorolja;
több miniszterelnök-helyettes esetén pedig az els ő helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes.
40. § (1) A Kormány meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat.
(2) A Kormány jogosult az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni, és erre külön
szerveket létesíteni.
(3) A minisztériumok és a Kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá
felel ősségre vonásuk módját kü lön törvény szabályozza.
VIII. fejezet
A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek

40/A. § (1) A Magyar Honvédség alapvet ő kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi
szerz ődésb ől ered ő kollektív védelmi feladatok ellátása.
(2) A Rend őrség alapvet ő feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.
(3)
(4) A Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló, továbbá a
Rend őrségr ől, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásáról, valamint a nemzetbiztonsági
tevékenységgel összefügg ő részletes szabályokról szóló törvények elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési
képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
40/B. § (1)
(2) A Magyar Honvédséget az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos
megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges
méretekben veszélyeztet ő, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos er őszakos cselekmények
esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelel ően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni,
akkor, ha a rend őrség alkalmazása nem elegend ő.
(3) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerz ődés másként nem rendelkezik – az
Alkotmányban meghatározott keretek között kizárólag az Országgy űlés, a köztársasági elnök, a
Honvédelmi Tanács, a Kormány és az illetékes miniszter jogosult.
(4) A Magyar Honvédség, a Rend őrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai
nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk
fennállása alatt és annak megsz űnését vagy megszüntetését követ ő három évig nem indulhatnak jelöltként
az országgy űlési képvisel ők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati
képvisel ők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képvisel ők választásán.
(5) A Magyar Honvédség nem hivatásos katonai állo mányú tagjának pártban való tevékenységére a
jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazatával elfogado tt törvény korlátokat állapíthat
meg. 40/C. § (1) A Kormány engedélyezi a Magyar Honvédség, illetve külföldi fegyveres er ők 19. § (3)
bekezdés j) pontja szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-Atlanti Szerz ődés Szervezete döntésén alapuló
alkalmazását, valamint más csapatmozgásait. (2) A Kormány az (1) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való
részvételének vagy a külföldi hadm űveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése
tárgyában hozott döntésér ől haladéktalanul beszámol az Országgy űlésnek a köztársasági elnök egyidej ű
tájékoztatása mellett.
IX. fejezet
A helyi önkormányzatok
41. § (1) A Magyar Köztársaság területe f ővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik.
(2) A f őváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
42. § A község, a város, a f őváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét
megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a vá lasztópolgárok közösségét érintő helyi
közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. 43. § (1) A helyi önkormányzatok alapjogai (44/A. §) egyenl őek. Az önkormányzatok kötelezettségei
eltér őek lehetnek.
(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettség eket törvény határozza meg. Az önkormányzat
hatáskörének jogszer ű gyakorlása bírósági védelemben részes ül, jogai védelmében az önkormányzat az
Alkotmánybírósághoz fordulhat.
44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képvisel őtestület útján, illet őleg
helyi népszavazással gyakorolják. (2) A képvisel ő-testület tagjainak és a polgármesternek a választását – az id őközi választás kivételével –
az el őző általános választást követ ő negyedik év október hónapjában kell megtartani.
(3) A képvisel ő-testület megbízatása az önkormányzati általá nos választás napjáig tart. A jelöltek
hiányában elmaradt választás esetén a képvisel ő-testület megbízatása meghosszabbodik az id őközi
választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

(4) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta el őtt – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben
meghatározott feltételek szerint – kimondhatja a feloszlását. A feloszlás és a feloszlatás [19. § (3) bek. l)
pont] a polgármester megbízatását is megszünteti.
44/A. § (1) A helyi képvisel őtestület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból
vizsgálható felül,
b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillet ő jogokat, az önkormányzat
bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felel ősségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelel ő saját bevételre
jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül, d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és m űködési rendjét,
f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
g) a helyi közösséget érint ő közügyekben kezdemény ezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
h) szabadon társulhat más helyi képvisel őtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati
érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttm űködhet más országok helyi önkormányzatával, és
tagja lehet nemzetközi önko rmányzati szervezetnek.
(2) A helyi képvisel őtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb
szint ű jogszabállyal.
44/B. § (1) A helyi képvisel őtestület elnöke a polgármester. A képvisel őtestület a polgármester
helyettesítésére alpolgármestert választhat. Alpolgár mesternek olyan személy is megválasztható, aki nem
tagja a képvisel őtestületnek, de a polgármestert a képvisel őtestület elnökeként csak olyan alpolgármester
helyettesítheti, aki a képvisel őtestület tagja.
(2) A képvisel őtestület bizottságot választ, és hivatalt hoz létre.
(3) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló
kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.
(4) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a
jegyz őnek, és kivételesen a képvisel őtestület hivatala ügyintéz őjének is.
44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelen lév ő országgy űlési képvisel ők
kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szav azataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az
önkormányzatok alapjogai.
X. fejezet
A bírói szervezet
45. § (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszo lgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága,
az ítél őtáblák, a F ővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok
gyakorolják. (2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.
46. § (1) A bíróság – ha a törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.
(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az
ítélkezésben. (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó,
törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatásköréb en bírósági titkár is eljárhat, aki e tevékenysége
során független, csak a törvénynek van alárendelve. 47. § (1) A Legfels őbb Bíróság a Magyar Köztársaság legf őbb bírósági szerve.
(2) A Legfels őbb Bíróság biztosítja a bíróságo k jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a
bíróságokra kötelez őek.
48. § (1) A Legfels őbb Bíróság elnökét a köztársaság i elnök javaslatára az Országgyűlés választja,
elnökhelyetteseit a Legfels őbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfels őbb
Bíróság elnökének megválasztásához az országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
(2) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki.
(3) A bírákat tisztségükb ől csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.
49. §

50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes
személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezetek jogait és törvényes
érdekeit, büntetik a b űncselekmények elkövet őit.
(2) A bíróság ellen őrzi a közgazgatási határozatok törvényességét.
(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és
politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(4) A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói
önkormányzati szervek is közrem űködnek.
(5) A bíróságok szervezetér ől és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
XI. fejezet
Az ügyészség
51. § (1) A Magyar Köztársaság legf őbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek,
a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezetek jogainak a védelmér ől, valamint az
alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sért ő vagy veszélyeztet ő minden cselekmény
következetes üldözésérő l.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a
vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közrem űködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket.
Törvénysértés esetén – tö rvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség védelmében.
52. § (1) A Magyar Köztársaság legf őbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgy űlés
választja, a legfő bb ügyész helyetteseit a legf őbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.
(2) A legf őbb ügyész az Országgy űlésnek felel ős, és m űködésér ől köteles beszámolni.
53. § (1) Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legf őbb ügyésze nevezi ki.
(2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(3) Az ügyészi szervezetet a legf őbb ügyész vezeti és irányítja.
(4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
XII. fejezet
Alapvet ő jogok és kötelességek
54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek ve leszületett joga van az élethez és az emberi
méltósághoz, amelyekt ől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni,
és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra,
senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben
meghatározott eljárás alapján megfosztani. (2) A b űncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehet ő legrövidebb id őn belül
vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. A bíró köteles az elé állított személyt meghallgatni
és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezésér ől vagy letartóztatásáról haladéktalanul
dönteni. (3) Az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre jogosult.
56. § A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes.
57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság el őtt mindenki egyenl ő, és mindenkinek joga van ahhoz,
hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perb en a jogait és kötelességeit a törvény által felállított
független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.
(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthet ő b űnösnek mindaddig, amíg büntet őjogi felel ősségét a
bíróság joger ős határozata nem állapította meg.

(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A
véd ő nem vonható felel ősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4) Senkit nem lehet b űnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújt ani olyan cselekmény miatt, amely az
elkövetés idején a magyar jog vagy – a határozatok kölcsönös elismerése elvének érvényesülése céljából az
Európai Unió jogi aktusai által meghatározott körben, az alapvet ő jogok lényeges tartalmát nem korlátozva
– a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényes ülésén alapuló térség létrehozásában közreműködő más
állam joga szerint nem volt b űncselekmény.
(5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az
olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A
jogorvoslati jogot – a jogviták ésszer ű id őn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan – a jelen lév ő
országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazatával elfo gadott törvény korlátozhatja.
58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magy arország területén – törvényben meghatározott
esetek kivételével – megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga,
beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. (2) A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelel ően hozott
határozat alapján lehet kiutasítani. (3) Az utazási és letelepedési szabadságr ól szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgy űlési
képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez,
valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
(2) A személyes adatok védelmér ől szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő országgyű lési képvisel ők
kétharmadának szavazata szükséges. 60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás
szabadságára. (2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggy őző dés szabad megválasztását vagy
elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggy őző dését mindenki vallásos cselekmények,
szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy
magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mell őzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.
(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva m űködik.
(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési
képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás
szabadságához, továbbá a közérdek ű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszín űségét.
(3) A demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelel ő
tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében. (4) A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás m űködik közre a nemzeti önazonosság és
az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a
nemzeti összetartozás meger ősítésében, illet őleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek
kielégítésében. A közszolgálati médiaszolgáltatást az Országgyűlés által választott tagokkal m űködő
autonóm közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett
pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek.
(5) A közérdek ű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a
médiatartalmak alapvet ő szabályairól rendelkez ő törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletér ől
szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gy ülekezés jogát és biztosítja annak szabad
gyakorlását. (2) A gyülekezési jogról szóló tö rvény elfogadásához a jelenlévő országgy űlési képvisel ők
kétharmadának szavazata szükséges.
63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem
tiltott célra szervezeteket létrehozni, illet őleg azokhoz csatlakozni.
(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
(3) Az egyesülési jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról és m űködésérő l szóló törvény
elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen
írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

65. § (1) A Magyar Köztársaság törvényben meghatározott feltételek szerint – ha sem származási
országuk, sem más ország a védelmet nem biztosítja – menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar
állampolgároknak, akiket hazájukban , illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji,
nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társad almi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai
meggy őző désük miatt üldöznek vagy üldöztetést ől való félelmük megalapozott.
(2) A menedékjogról szóló törvény elfogadásához a jelen lév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának
szavazata szükséges. 66. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a férfiak és a n ők egyenjogúságát minden polgári és politikai,
valamint gazdasági, szociális és kulturális jog tekintetében.
(2) A Magyar Köztársaságban az an yáknak a gyermek születése előtt és után külön rendelkezések szerint
támogatást és védelmet kell nyújtani. (3) A munka végzése során a n ők és a fiatalok védelmét külön szabályok is biztosítják.
67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek j oga van a családja, az állam és a társadalom
részér ől arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelel ő testi, szellemi és erkölcsi fejl ődéséhez
szükséges. (2) A szül őket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
(3) A családok és az ifjúság helyzetével és vé delmével kapcsolatos állami feladatokat külön
rendelkezések tartalmazzák. 68. § (1) A Magyar Köztársaságban él ő nemzeti és etnikai kisebbsége k részesei a nép hatalmának:
államalkotó tényez ők.
(2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív
részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelv ű oktatást, a
saját nyelven való névhasználat jogát.
(3) A Magyar Köztársaság törv ényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét
biztosítják. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési
képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
69. § (1) A Magyar Köztársaságban senkit nem lehet magyar állampolgárságától önkényesen
megfosztani, vagy magyar állampolgárt a Magyar Köztársaság területér ől kiutasítani.
(2) Magyar állampolgár külföldr ől bármikor hazatérhet.
(3) Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a
Magyar Köztársaság védelmét élvezze. (4) Az állampolgárságról szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési képvisel ők
kétharmadának szavazata szükséges. 70. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez ő minden nagykorú magyar állampolgárt
megillet az a jog, hogy az országgy űlési képvisel ők választásán választó és választható legyen, valamint
országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (2) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez ő minden nagykorú magyar állampolgárt és az
Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez ő nagykorú
állampolgárát megilleti az a jog, hogy a helyi önkormányzati képvisel ők és a polgármesterek választásán
választható és – amennyiben a választás, illetve a népszavazás napján a Magyar Köztársaság területén
tartózkodik – választó legyen, valamint helyi néps zavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
Polgármesterré és f ővárosi f őpolgármesterré magyar állampolgár választható.
(3) A Magyar Köztársaságban minden menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert
nagykorú személyt megillet az a jog, hogy a helyi önkormányzati képvisel ők és a polgármesterek
választásán – amennyiben a választás, illetve a né pszavazás napján a Magyar Köztársaság területén
tartózkodik – választó legyen, valamint a helyi né pszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.
(4) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez ő minden nagykorú magyar állampolgárt és az
Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez ő nagykorú
állampolgárát megillet az a jog, hogy az európai parlamenti választáson választható és választó legyen. (5) Nincs választójoga annak, aki joger ős ítélet alapján a cselekv őképességet korlátozó vagy kizáró
gondnokság, illető leg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy
büntet őeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelés ét tölti. Az Európai Unió más tagállamának a
Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez ő nagykorú állampolgára akkor sem választható, ha az

állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták
e jog gyakorlásából. (6) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai
tudásának megfelel ően közhivatalt viseljen.
70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területé n tartózkodó minden személy számára az emberi,
illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás,
politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet
szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény
szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenl őség megvalósulását az esélyegyenl őtlenségek kiküszöbölését
célzó intézkedésekkel is segíti.
70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás
szabad megválasztásához.
(2) Az egyenl ő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenl ő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének
és min őségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadid őhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.
70/C. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme
céljából másokkal együtt szervezetet alakítson vagy ahhoz csatlakozzon.
(2) A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni.
(3) A sztrájkjogról szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának
szavazata szükséges.
70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén él őknek joguk van a lehet ő legmagasabbszint ű testi és lelki
egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem , az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás
megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításá val, valamint az épített és a természetes környezet
védelmével valósítja meg. 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség,
betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibá jukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a
megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jo got a társadalombiztosítás útján és a szociális
intézmények rendszerével valósítja meg. 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztos ítja az állampolgárok számára a m űvel ődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közm űvel ődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az
ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhet ő közép- és
fels őfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesül ők anyagi támogatásával valósítja meg.
70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben ta rtja és támogatja a tudományos és művészeti élet
szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a
tudomány m űvel ői jogosultak.
70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársasá g minden állampolgárának kötelessége.
(2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelő ző védelmi helyzetben az Országgy űlés a jelenlév ő
képvisel ők kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező,
nagykorú magyar állampolgár férfiakat – törvényben meghatározottak szerint – hadkötelezettség terheli.
Akinek lelkiismereti meggy őző dése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári
szolgálatot teljesít. (3) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkez ő, nagykorú magyar állampolgárok számára
törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat
el ő.
(4) A természetes személyek, a jogi személ yek és a jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezetek
gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhet őek.
(5) A honvédelmi kötelezettségr ől szóló törvény elfogadásához a jelenlév ő országgyű lési képvisel ők
kétharmadának szavazata szükséges.
70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi szem ély és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelel ően a közterhekhez hozzájárulni.

(2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az
állam többségi tulajdonában vagy irány ítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköz ő módon
juttatott jövedelmek tekintetéb en törvény, az adott adóévtől kezd ődően, külön mérték ű kötelezettséget
állapíthat meg. 70/J. § A Magyar Köztársaságban a szül ők, gondvisel ők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról
gondoskodni.
70/K. § Az alapvet ő jogok megsértése miatt keletkezett igénye k, továbbá a kötelességek teljesítésével
kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság el őtt érvényesíthet ők.
XIII. fejezet
A választások alapelvei
71. § (1) Az országgy űlési képvisel őket, az Európai Parlament képvisel őit, a helyi önkormányzati
képvisel őket, valamint a polgármestert és a f ővárosi f őpolgármestert a választópolgárok általános és
egyenl ő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.
(2) A megyei közgy űlés elnökét a megyei közgy űlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei
közgy űlés elnökévé magyar állampolgár választható.
(3) Az országgy űlési képvisel ők, az Európai Parlament képvisel ői, továbbá a helyi önkormányzati
képvisel ők és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a
jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A kisebbségi önkormányzati képvisel ők választásáról külön törvén y rendelkezik, amelynek
elfogadásához a jelenlév ő országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
72-73. §
XIV. fejezet
A Magyar Köztársaság f ővárosa és nemzeti jelképei
74. § A Magyar Köztársaság f ővárosa Budapest.
75. § A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz cím ű költeménye Erkel Ferenc
zenéjével. 76. § (1) A Magyar Köztársaság zászlaja három, egyenl ő szélesség ű piros, fehér és zöld szín ű vízszintes
sávból áll.
(2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Els ő mezeje vörössel és ezüsttel hétszer
vágott. Második, vörös mezejében zöld há rmas halomnak arany koronás kiemelkedő középs ő részén ezüst
kett ős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik.

(3) A Magyar Köztársaság címerér ől, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az
országgy űlési képvisel ők kétharmadának szavazata szükséges.
XV. fejezet
Záró rendelkezések
77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.
(2) Az Alkotmány és az alkotmányos jo gszabályok mindenkire egyaránt kötelez őek.
(3)
78. § (1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a Kormány
gondoskodik. (2) A Kormány köteles az Alkotmány végrehajtásá hoz szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés
elé terjeszteni.
79. §