This document has been provided by the
International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

ICNL is the leading source for information on th e legal environment for civil society and public
participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government
officials, and the donor community in over 90 countries.

Visit ICNL’s Online Library at
https://www.icnl.org/knowledge/library/index.php
for further resources and research from countries all over the world.

Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be
construed to constitute legal advice. The information contai ned herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of
its presentation, even reflect the most current authority. Noth ing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal
advice based upon the particular facts and circumstances pres ented, and nothing herein should be construed otherwise.
Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not
guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of
the document. Any discrepancies or differences created in the tr anslation are not binding and have no legal effect for compliance or
enforcement purposes.
Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include ac curate and up-to-date information herein, ICNL
makes no warranties or representations of any kind as to its a ccuracy, currency or completeness. You agree that access to and u se of this
document and the content thereof is at your own risk. ICNL discl aims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any
party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of
or inability to use this document, or any e rrors or omissions in the content thereof.

1996. évi LXXXI. törvény
a társasági adóról és az osztalékadóról
Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvez ő m űködési
feltételeinek el ősegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból ered ő szempontok
érvényesítése érdekében az Országgy űlés a társasági adózás szabályairól a következ ő törvényt alkotja:
ELS Ő RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Alapelvek
1. § (1) A Magyar Köztársaságban a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményez ő
gazdasági tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben meghatározott
társasági adó kötelezettségnek – a közkia dásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel – e
törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adózás rendjér ől szóló törvényben
foglaltakra is.
(2) Az adókötelezettséget, az adót befo lyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóel őny
(adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illet őleg érvényesíthet ő, amennyiben az annak
alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselek mény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját.
Az alkalmazhatóságot, illet őleg az érvényesíthet őséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha
a jogügylet tartalma alapján az állapíth ató meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek
számára, akkor a jogügylet alapján el számolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóel őny nem érvényesíthet ő.
(3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja el ő költség, ráfordítás
figyelembevételét, az adózás el őtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény
igénybevételét, azzal egy esetben lehe t (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten
utal a többszöri alkalmazásra. (4) A nemzetközi szerz ődés el őírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel
kihirdetett nemzetközi szerz ődés e törvényt ől eltér ő el őírást tartalmaz. E törvényt ől viszonosság alapján is
helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben
meghatározottakhoz képest kiterjeszt ő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért
felel ős miniszter (a továbbiakban: minisz ter) állásfoglalása az irányadó.
(5) E törvényt a számvitelr ől szóló törvény rendelkezéseire figy elemmel, azokkal összhangban kell
értelmezni. A számvitelr ől szóló törvény el őírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében
történ ő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.
A társasági adó alanya
2. § (1) A társasági adó alanya a (2)- (4) bekezdésben meghatározott személy.
(2) Belföldi illetőség ű adózó a belföldi személyek közül
a) a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is) az egyesülés és az európai
részvénytársaság (ideértve az európai holding ré szvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
b) a szövetkezet,
c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazd álkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a
leányvállalat, d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyviv ői iroda, a közjegyz ői iroda, az
erd őbirtokossági társulat,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Progra m szervezete (a továbbiakban: MRP),
f) a vízitársulat,
g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e
szervezetek alapszabályában, illetve alapító okirat ában jogi személyiséggel felruházott szervezeti
egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
h) a fels őoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon,
i) európai területi együttm űködési csoportosulás,
j) az egyéni cég.
(3) Belföldi illet őség ű adózónak min ősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.
(4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illet őség ű, ha
a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékeny séget, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére
tekintettel nem tekinthet ő belföldi illet őség ű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó);
b) belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkez ő társas cég,
személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat)
számára; kivéve, ha a külföldi személy, a külföldi illet őség ű illet ősége szerinti állam és a Magyar
Köztársaság között hatályos egyezmény van a kett ős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók
területén (a továbbiakban: külföldi szervezet);
c) ingatlannal rendelkez ő társaságban meglév ő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez
jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkez ő társaság tagja).
(5) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.
(6)-(7)
Teljes kör ű és korlátozott adókötelezettség
3. § (1) A belföldi illet őség ű adózó adókötelezettsége a belföldr ől és a külföldr ől származó jövedelmére
egyaránt kiterjed (teljes kör ű adókötelezettség).
(2) A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföl di telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből
származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).
Fogalmak
4. § E törvény alkalmazásában
1.
1/a.
2. adózó: a 2. § (2)-(4) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében
meghatározottak kivételével;
3. azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos
Foglalkozások Egységes Osztályozási Re ndszere (FEOR) szerint azonosnak minősül ő munkakör;
4. árbevétel:
a) a számvitelr ől szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a
tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelés ű készlet költségei között
el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével,
b) hitelintézetnél, valamint pénzügyi válla lkozásnál a kapott kamat és kamatjelleg ű bevétel, csökkentve a
fizetett kamattal és kamatjelleg ű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a
nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,
c) biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó m űködési költségekkel, a befektetésekb ől
származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai
ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve
a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és
a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a
Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, d) befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatá si tevékenység bevételei növelve a nem befektetési
szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel,
csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével,
e)

4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint
azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követ ő 365 napon belül nem
egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság el őtt nem érvényesíthet ő;
5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel
nem rendelkez ő társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellen őrzött külföldi társaságot), szerzett
legalább 30 százalék mérték ű, valamint minden további megszerzett részesedés, feltéve, hogy az adózó a
részesedés megszerzését a szerzést követ ő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határid ő
elmulasztása esetén igazolási kérelem el őterjesztésének nincs helye; a 30 százalékot meghaladóan szerzett
részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 30 százalékos mérték ű részesedését
bejelentette az adóhatósághoz; 6. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is;
7. belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkez ő társas cég, személyi egyesülés, egyéb szerve zet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló
törvény szerint belföldi illet őség űnek min ősül ő magánszemély;
8. beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz bekerülési értéke;
9. beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházást üzembe helyező; a beruházás
megkezdésének napja: az építkezés kezdetének napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz
átvételének napja; a beruházási és a térségi adókedvezmény vonatkozásában: a) gép: a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban:
vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701,
8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 85 02, 8504-8507, 8511-8513, 8530,
8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz.
alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó g őzfejleszt ő berendezés, valamint az összekapcsolásukkal
összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés, b) épület: a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a talajjal való egybeépítés (az
alapozás) vagy a talaj természetes állapotának, term észetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén
jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban
eredeti rendeltetésének megfelel ő használatra alkalmatlanná válik; az épülethez tartoznak azok a víz-,
villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, f űtési, szell őző -, légfrissít ő berendezések és felvonók, amelyek az
épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellá tást biztosítják; az ilyen vezetékek és szerelvények
akkor is az épülethez tartoznak, ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai
célokat is szolgálnak, vagy már meglév ő épületbe kés őbb kerülnek beépítésre,
c)
d) termék-el őállítást szolgáló beruházás: az az épület és gépberuházás, amelyet az üzembe helyezést
követ ően az adózó ipari vagy mez őgazdasági termék el őállításához használ, s ennek alapján az üzemeltetés
költsége a termék közvetlen költsége között jelenik meg, e) infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és –
szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztiszt asági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához
közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-b ől, ÉJ
71-bő l, ÉJ 91-b ől, illetve a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-
8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-
8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos
készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó g őzfejleszt ő berendezés);
9/a. beszámoló: a számvitelr ől szóló törvény, vagy a felhatalmazás a alapján kiadott jogszabály szerinti
beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót; 10. célszervezet: a miniszter által a teljes adóévre ilyennek kijelölt gazdasági társaság, szövetkezet (a
lakásszövetkezet kivételével) és egyes jogi személyek vállalata; 10/a. elismert t őzsde: a befektetési vállalkozásokról és az árut őzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhet ő tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom;
11. ellen őrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi
illet őség ű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak
többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illet őség ű tényleges tulajdonos (a
továbbiakban: részesedéssel rendelkez ő) van, valamint az a külföldi társ aság, amelynek az adóévben elért
bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság
által az adóévre fizetett (fizetend ő), adóvisszatérítéssel csökkent ett társasági adónak megfelelő adó és az
adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett

adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték
kétharmadát vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelel ő
adót, bár eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye,
illet ősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a
Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kett ős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi
gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy
a) valódi gazdasági jelenlétnek min ősül a külföldi társaság és az adott államban lév ő kapcsolt
vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munka viszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett
termel ő, feldolgozó, mez őgazdasági, szolgáltató, befektet ői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az
ebb ől származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát; a valódi gazdasági jelenlétet az
adózó köteles bizonyítani; b) befektet ői tevékenységnek min ősül a tulajdoni részesedést jelent ő tartós befektetés, a hitelviszonyt
megtestesít ő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése , valamint az adott államban az értékpapírokra,
befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási,
befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap,
társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkez ő
alapkezel ő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet
befektetése, illetve tevékenysége; c) nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban el őírt társasági
adónak megfelel ő adó mértékének kell elérnie a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát;
d) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkez ő adóévének utolsó napján vagy napjáig
lezárult utolsó adóévet kell érteni; e) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illet őségét ől eltér ő
államban lév ő telephelyére is;
f) e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak min ősül az a magánszemély, aki a külföldi
társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával
vagy – a Polgári Törvénykönyv (a tovább iakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –
meghatározó befolyással rendelkezik; g) nem min ősül ellen őrzött külföldi társaságnak a külföl di társaság, amelyben az adóév els ő napján már
legalább öt éve elismert t őzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján
legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik; 12. el őkészít ő vagy kisegít ő jelleg ű tevékenység: kizárólag a külföldi személy részére végzett olyan
tevékenység, amely nem tartozik a külföldi személy társasági szerz ődésben meghatározott tevékenységi
körébe, de az abban meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti el ő;
13.
14.
15. építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási engedély joger őre emelkedésének a
napja, alvállalkozó esetében az általa vé gzett tevékenység befejezésének a napja;
16. építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóban az építkezés kezd ő napjaként megjelölt
nap, alvállalkozó esetén az építési, szerelési naplóban megjelölt kezdési id őpont;
16/a. foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-
statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév els ő napján hatályos kiadvány szerinti éves szinten
számított statisztikai állományi létszám, azzal, hogy a kölcsönvett munkaer ő a kölcsönvev őnél figyelembe
vehet ő, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaer ő nélkül számítja fel, és err ől az
adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvev őnek;
17. független képvisel ő: az adózótól gazdaságilag és jogilag f üggetlen személy, amely/aki a szokásos
üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képvisel ő
olyan tevékenységet is végez, amely az adózó tevéke nységi körébe tartozik; nem független a képviselő, ha
üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása vagy átfogó ellen őrzése mellett végzi, vagy ha a
kockázatot az adózó és nem a képvisel ő viseli;
18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
18/a. ingatlannal rendelkez ő társaság: az adózó, amennyiben
1. a beszámolójában vagy a belföldi illet őség ű adózónak vagy külföldi vállalkozónak min ősül ő kapcsolt
vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök
mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegéb ől a belföldön fekv ő ingatlan értéke több mint 75
százalék és

2. tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján
olyan államban rendelkezik külföldi illet őséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kett ős
adóztatás elkerülésér ől egyezményt vagy az egyezmény lehet ővé teszi az árfolyamnyereség
Magyarországon történ ő adóztatását
azzal, hogy a) beszámoló alatt az adóévre vonatkozó, a naptári év (els ő ízben 2011.) május 31-éig rendelkezésre álló
beszámolót kell érteni, b) az illet őséget az adózó a tag (részvényes) nyilatko zata alapján veszi figyelembe, nyilatkozat
hiányában a 2. pontban szerepl ő feltétel bekövetkezését kell vélelmezni,
c) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31-éig
tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását, d) e rendelkezések az elismert t őzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak,
e) nem kell e rendelkezéseket alkalmazni, ha az adóz ó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás
egyik külföldi illet őség ű tagja (részvényese) sem idegenítette el, von ta ki (részben sem) a részesedését a c)
pont szerinti tájékoztatási kötelezettség esedékességét megel őző naptári évben;
19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási
célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton “ipari park” min ősítést kap;
20. jogdíj:
a) a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesül ő szellemi alkotás és a know-how
hasznosítási engedélye,
b) a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye,
c) a szerző i jogi törvény által védett szerz ői m ű és a szerz ői joghoz kapcsolódó jog által védett
teljesítmény felhasználási engedélye, valamint
d) az a) és c) pontban említett iparjogvédelmi és szerz ői jogi oltalmi tárgyakhoz f űző dő vagyoni jogok
átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték; 21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghatározott összeg;
22.
23. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazásával –
közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazásával –
közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazásával –
közvetlenül vagy közvetve mindkett őjükben többségi befolyással rende lkezik azzal, hogy azokat a közeli
hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyb en többségi befolyással rendelkeznek, harmadik
személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a
külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban
meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az
adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesü lést, a szétválást is), amelyben
jogel ődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogel őd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan
kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb az ok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett t őke
arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelel ő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogel őd tagjai, részvényesei arányos rés zesedést szereznek a jogutódokban,
c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;
23/b). kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó
társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szerveze ti egységét átruházza egy másik társaságra (az
átvev ő társaságra) annak jegyzett t őkéjét megtestesít ő részesedés ellenében; önálló szervezeti egység: egy
társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív id őbeli elhatárolást is),
amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal m űködni képes egységet képez;
23/c. kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző
társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett t őkéjében annak
ellenében, hogy a jegyzett t őkéjét képvisel ő értékpapír(oka)t, üzletrész(eke)t bocsát ki, és az(oka)t,

valamint – szükség esetén – legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének
(névérték hiányában arányos könyv szerinti értékéne k) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a
megszerzett társaság tagjának (tagjainak), részvény esének (részvényeseinek), feltéve, hogy a megszerz ő
társaság a jogügylet révén megszerzi a szav azati jogok többségét vagy, ha a jogügylet el őtt a szavazati
jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli; 23/ d. kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak
a közös piaccal összeegyeztethet őnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a
Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1-13. cikkei alapján megillet ő támogatás;
24. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben el őírt feltételeknek
megfelel ő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyviv ői irodát, és közjegyz ői irodát is azzal,
hogy kisvállalkozásnak min ősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is;
24/a.
25. munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági
nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti
f ő tevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdekképviselet, és tagja az Országos Érdekegyeztet ő
Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, amely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként
m űködik;
26. nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás el őtti
eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként
számításba vett összeggel; 27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkez ő társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet;
28.
28/a. országos érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett
társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a
munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböz ő
megyében m űködő , jogi személyiséggel rendelkez ő szervezeti egysége van;
29. összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó
napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek,
pénzügyi m űveletek bevételei és rendkívüli bevételek;
30. pályakezd ő: a munkavállaló a középfokú nevelési-oktatási vagy a fels őoktatási intézménnyel nappali
képzés keretében fennálló jogviszonya megsz űnését, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén
való megsz űnését követ ő egy naptári éven belül létesített els ő munkaviszonyában, illetve els ő
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyában; 31.
31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve
az adóalapnál érvényesített értékcsö kkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli
értékcsökkenés visszaírt összegével;
31/b. személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély;
31/c. személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjárm ű, amely a
vezet ővel együtt legfeljebb nyolc feln őtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a
benzinüzem ű, a dízelüzem ű, az elektromos üzem ű, a gázüzem ű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró
lakóautó; személygépkocsinak min ősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó
megengedett együttes tömeg ű olyan gépjárm ű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere
gyárilag kialakítva kett őnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszer űen oldható ülésrögzítése
révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfa l mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az
ülés eltávolítására visszafordíthatatlan m űszaki átalakítással került sor;
32. szoftverfejleszt ő: egyetemi vagy f őiskolai oklevéllel rendelkez ő, szoftvereket, adatállományokat,
adatbázisokat, szakért ői rendszereket, robottechnikát és döntési modelleket kutató, tervez ő vagy fejleszt ő
magánszemély, aki az említett tevékenységek érdekében, a számítógép operációs rendszerének ismeretében
programokat, rutinokat ír, tesztel, vizsgál; 32/a. társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a szövetk ezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai
Unióhoz történ ő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz ődést kihirdet ő törvény hatálybalépésének napjától

az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan
társaság, amely a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi
szerz ődés szerint nem bír belföldi illet őséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
b) a különböz ő tagállamok társaságait érint ő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és
részesedéscserékre alkalmazan dó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és
leányvállalatok esetében alka lmazandó közös adózási rendszerr ől szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi
formában m űködik, és az említett irányelvekben megha tározott adó alanya anélkül, hogy ezzel
kapcsolatban választási lehet őség vagy mentesség illetné meg;
33. telephely:
a) olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerel és, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy
egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja,
azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különös en az üzletvezetés helyét, a belföldi székhellyel
létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a m űhelyt, a bányát, a k őolaj- vagy földgázkutat, vagy
a természeti er őforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt,
b) az építkezés vagy az összeszerel ő tevékenység (a továbbiakban eg yütt: építkezés) helye – ideértve az
ezen tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet is – abban az esetben, ha időtartama
(folyamatosan vagy megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési
területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló szerz ődésen alapulnak, vagy
különböz ő személyek adták a megrendeléseket; a gazdasági, üzleti és földrajzi szempontból egy egységet
képez ő építkezések egy építkezési területnek min ősülnek,
c) a külföldi személyt telephellyel rendelkez őnek kell tekinteni belföldön lév ő természeti erő forrás
közvetlen hasznosítása esetén,
d) a külföldi személyt telephellyel rendelkez őnek kell tekinteni ingatlan és természeti er őforrás térítés
ellenében történ ő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti er őforráshoz kapcsolódó vagyoni érték ű jog
térítés ellenében történ ő átadása, értékesítése, apportálása (a t ovábbiakban: ingatlan hasznosítása) esetén,
e) a külföldi személyt telephellyel rendelkez őnek kell tekinteni – kivéve, ha csak a g) pontban említett
tevékenységet végzi – azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében
vállal, ha a külföldi személy nevében szerz ődést köthet belföldön – és e jogával rendszeresen él -, illetve
áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyb ől rendszeresen szállít a külföldi személy nevében,
f) telephellyel rendelkez őnek kell tekinteni az el őző rendelkezések korlátozása nélkül a külföldi
személyt, ha nevében más személy – a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével – belföldön
felmerül ő kockázatokra köt biztosítást,
g) nem min ősül telephelynek:
1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény,
2. a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, más személy általi
feldolgozás céljából történ ő készletezése,
3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történ ő áru-, illetve termékbeszerzési,
valamint információgy űjtési célú fenntartása,
4. a létesítménynek kizárólag egyéb el őkészít ő vagy kisegít ő jelleg ű tevékenység folytatása céljából
való fenntartása,
5. a független képvisel ő (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy
szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el;
h) a külföldi személyt telephellyel rendelkez őnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási
tevékenységet;
34. természeti erő forrás: a környezet védelmének általános szabál yairól szóló törvényben meghatározott
fogalom; 34/a. üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével
közvetlen összefüggésben; ilyennek min ősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az
els ődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;
35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett;
36. mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás: a mozgóképszakmai hatóság által a
mozgóképr ől szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mk tv.) szerinti megrendelésre készült filmalkotás
vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támoga tója részére kiállított igazolás, amely tartalmazza a

támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás
összegét. 37. el őadó-mű vészeti szervezet: az előadó-m űvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett szervezet; 38. az el őadó-m űvészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet az
el őadó-m űvészeti államigazgatási szerv az el őadó-m űvészeti szervezet támogatója részére állít ki, és amely
tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését , székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre
jogosító támogatás összegét. Az el őadó-m űvészeti államigazgatási szerv által egy el őadó-m űvészeti
szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott, kedvezmén yre jogosító támogatási igazolások összértéke nem
haladhatja meg az el őadó-m űvészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80%-ának megfelel ő összeget;
39. el őadó-mű vészeti szervezet jegybevétele: e törvény alkalmazásában az SZJ 92.31.21.0 Előadó-
m űvészet, az SZJ 92.34.13.0. számból a Bábszínházi el őadás általános forgal mi adóval csökkentett
tényleges jegy- és bérletbevétele; 40. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől szóló törvényben egyéni cégként
meghatározott jogalany.
MÁSODIK RÉSZ
A TÁRSASÁGI ADÓ
II. Fejezet
A társasági adókötelezettség
5. § (1) Az adózót jövedelme után e törvény el őírása szerint társasági adókötelezettség terheli. Az
adóévben vállalkozási tevéke nységet nem folytató egyház társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy
az adóévre bevallást helyettesít ő nyilatkozatot tesz.
(2) A belföldi illet őség ű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerz ődése közokiratba
foglalásának, ellenjegyzésének napján kezd ődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történ ő
bejegyzése el őtt megkezdheti, az els ő jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illet ősége az
üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más eset ben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó
jogszabály szerint létrejön. Az a dózó adókötelezettsége azon a napon sz űnik meg, amelyen a megsz űnését
szabályozó jogszabály szerint megsz űnik, vagy amely napot követ ő napon bármely egyéb okból kikerül a
társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás
megszüntetését is). (3) A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történ ő
bejegyzése napján kezd ődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján sz űnik meg. A
külföldi vállalkozó adókötelezettsége megsz űnik a fióktelepe ellen belföldön vagy – amennyiben az eljárás
e fióktelepre is kiterjed – az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelel ő eljárás) kezdő
napját megel őző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye
útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, ad ókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező
els ő jognyilatkozat megtételének napján ke letkezik, és a külföldi vállalkozó megsz űnésének vagy a
telephely megszű nését eredményez ő jognyilatkozat tételének napján (i deértve azt is, ha a tevékenységet
fióktelepen, európai részvénytársaságként vagy európai szövetkezetként folytatja) szűnik meg. A külföldi
vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján
kezd ődik, ha az építkezés id őtartama meghaladja az egyezm ényben meghatározott időtartamot, illetve
(egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezé s folyamatosságát nem befolyásolja, hogy azt a
külföldi vállalkozó fióktelepén vagy más telephelyén végzi. (4) Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévr ől készítend ő bevallás
határidejéig nem kötelezett, a fizetend ő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján
állapítja meg. Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére utólag válik kötelezetté, az utólag
készített beszámoló alapján adóévenként – a bevallással érintett adóévben hatályos előírások szerint –
megállapítja a ténylegesen fizetend ő adót, valamint ennek és a könyvviteli zárlat alapján bevallott fizetend ő
adónak a különbözetét.

(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól
megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már m űköd ő társasághoz, mint átvev ő társasághoz
csatlakozik) létrejöv ő adózónak, a jogel ődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó
adózónak is alkalmaznia kell. (6) Ha a felszámolási eljárás (annak megfelel ő eljárás) a cég cégnyilvántart ásból való törlése nélkül
fejez ődik be, az adókötelezettség az eljárás megsz űnésének napját követ ő naptól új adóévként folytatódik.
(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a fels őoktatási intézmény,
a nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet a közhasznú szervezetre, kiemelked ően
közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket el őször abban az adóévben alkalmazhatja, amely
évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre,
kiemelked ően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések et – kivéve a törlés napjáig az igazolás
kiadását – abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A közhasznú
besorolás adóéven belüli változása esetén – kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását – az adóév
utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni.
(8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést
konvertibilis devizában készít ő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az
adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi
pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzet i Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti
Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzét ett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra
történ ő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a
számviteli törvény el őírása nem vonatkozik.
(9) Az ingatlannal rendelkez ő társaság tagjának adókötelezettsége az ingatlannal rendelkez ő társaságban
lév ő részesedés elidegenítésének, a jegyzett t őke t őkekivonás útján történ ő leszállításának napján
keletkezik.
A társasági adóa lap megállapítása
6. § (1) A társasági adó alapja belföldi illet őség ű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás
el őtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.
(2) A belföldi illet őség ű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás el őtti eredményt a beszámoló, ha
az adóévre vonatkozó besz ámoló készítésére az adóévr ől készítend ő bevallás határidejéig nem
kötelezett, könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.
(3) A társasági adó alapja a külföldi szervezetnél a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkez ő társaság
tagjának esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.
(4) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a
lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztos ító pénztár, az MRP, a közhasznú, a kiemelked ően
közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú, a kiemelked ően közhasznú szervezetként
besorolt fels őoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi
vállalkozó az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza.
(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás el őtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja
közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint
a) adóbevallásában az adózás rendjér ől szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot
tesz, vagy b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – nemzetközi szerz ődés rendelkezéseit figyelembe
véve – a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-
(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak. (6) Nem kell az (5) bekezdés rendel kezését alkalmaznia az adózónak
a) az el őtársasági adóévben és az azt követ ő adóévben, illetve az els ő adóévében, amennyiben az
el őtársasági id őszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy
b) ha a 2. § (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet,
iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelked ően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy
c) ha az adóévben vagy a megel őző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke – több kár esetén azok
együttes értéke – eléri az elemi kár bekövetkezését megel őző adóévi évesített árbevétel (átalakulással
létrejött adózónál a jogel őd árbevételéb ől számított, az átalakulás formájától függ ően azzal egyez ő,
összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát.

(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal
csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka. (8) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti
a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;
b) a jogel őd tagjánál, részvényesénél – a kedvezményeze tt átalakulással létrejött adózóban szerzett
részesedés bekerülési értékeként – az adóévben elszámolt bevétel;
c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközát ruházás esetén az önálló szervezeti egységének
átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel; d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett
részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség. (9) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli
a) a jogel őd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag,
a részvényes az általa csökkent ő tételként figyelembe vett összegb ől a megszerzett részesedés bekerülési
értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kiv ezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de
összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkent ő tételként figyelembe vett)
összeg, továbbá jogutód nélküli megsz űnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növel ő
tételként,
b) az átvev ő társaság – az átruházó nyilatkozata alapján – az átruházónál az összes bevétel
csökkentéseként figyelembe vett összegb ől az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli
el őírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított
összeggel, továbbá jogutód nélküli megsz űnésének adóévében a fennmaradó összeggel.
(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jéges ő, az árvíz, a
belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti
vagy biológiai eredet ű t űz) okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a
biztosító, a mez őgazdasági igazgatási szerv, a kata sztrófavédelem végrehajtását végz ő szerv által kiállított
szakvélemény, jegyz őkönyv, más okmány), vagy – ha az adózó ne m rendelkezik független szervezet által
kiállított okmánnyal – az adózó által kiállított jegyz őkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított, a kár
tényét és mértékét tartalmazó jegyz őkönyvet a kár keletkezését követ ő 15 napon belül megküldi az illetékes
állami adóhatóság részére. A határid ő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthet ő el ő.
Az adóalap megálla pításakor csökkentő jogcímek
7. § (1) Az adózás el őtti eredményt csökkenti:
a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéb ől – a 17. §-ban és a VII. fej ezetben foglaltakat figyelembe
véve – az adózó döntése szerinti összeg,
b) a kettő s könyvvitelt vezet ő adózónál a várható kötelezettségekre és a jöv őbeni költségekre képzett
céltartalék (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben el őírt feltételeknek
megfelel ően képzett céltartalék) felhasználása mia tt az adóévben bevételként elszámolt összeg,
c)
cs) a terven felüli értékcsökkenés adóévb en visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja
szerint az adóalapnál érvényesített, vagy az 1. számú melléklet 10/a. pontja szerint az adóalapnál
érvényesíthet ő terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét,
d) értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt el őírások szerint az adóévre
megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen
történ ő kivezetésekor – kivéve, ha az kedvezményezett esz közátruházás miatt következik be, és teljesülnek
a 16. § (13)-(15) bekezdésében el őírt feltételek -, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint
egyszeres könyvvitelt vezet őnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes
elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyil vántartási értékének a készletre vett hulladékanyag,
haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a
számvitelr ől szóló törvény szerint az adózás el őtti eredmény terhére számolta el,
dz) a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi ár folyamnyeresége, feltéve, hogy a részesedést az
adózó (ideértve jogel ődjét is) az értékesítését megel őző en legalább egy éven át folyamatosan eszközei
között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett rés zesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,
dzs) az adózó

a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi
eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a
mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam vá ltozása alapján eszközönként, kötelezettségenként
elszámolt összeg, b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő
kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámol ását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú
kötelezettségek közül történ ő kikerülésekor a megel őző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja a)
alpontja alapján adózás el őtti eredmény növeléseként el számolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a
külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megel őző adóév utolsó napján
kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi
olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni ke ll, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként
el kell számolni,
e)
f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött
tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás el őtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb
adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben
foglaltakra, g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén
1. az adóévben elszámolt bevé tel (egyszeres könyvvitelt vezet őnél az ennek megfelel ő adóköteles
bevétel), kivéve az ellen őrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés
következtében elszámolt bevételt, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,
2. az adóévben elszámolt bevétel, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás
el őtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt
alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás el őtti eredmény csökkentéseként még figyelembe
nem vett összeg;
gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)
1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés – ideértve az el őtársasággal szemben a vagyoni
hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellen őrzött külföldi társaságban
lév ő részesedést – (10) bekezdés szerinti ér tékét meghaladóan a kivezetés következtében az
adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelent ő befektetés jogutód nélküli
megsz űnés, jegyzett t őke t őkekivonás útján történ ő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás
következtében sz űnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,
2. az ellen őrzött külföldi társaságban lév ő részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetett
részesedés (10) bekezdés szerinti értékét megha ladóan a kivezetés következtében az adóévben
elszámolt bevétel, legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás el őtti eredmény
növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal
igazolt – és az adózás el őtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg;
h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett
részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség , ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt;
e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett
valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,
i) az iskolai rendszer ű szakképzésben közrem űködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap
után havonta az adóév els ő napján érvényes minimálbér 24 százaléka, ha az adózó a szakképz ő iskolai
tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerz ődés alapján végzi, illetve 12
százaléka, ha az iskolával kötött együttm űködési megállapodás alapján végzi,
j) a sikeres szakmai vizsgát tett – az i) pontban említett – szakképz ő iskolai tanuló után folyamatos tovább
foglalkoztatása esetén, valamint a (3) bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy,
továbbá a szabadulást követ ő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésb ől szabaduló személy, illetve
a pártfogó felügyelet hatálya alatt á lló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12
hónapon át befizetett társadalombizt osítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl, azzal, hogy az
adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta,
illet őleg azt megel őző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló
munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az
alkalmazását megel őző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban,
k)-l)
ly)

m) a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektet ői részjegy bevonása
következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított
befektet ői részjegy bekerülési értékét meghaladó része,
n) a követelésre az adóévben visszaírt értékv esztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná
vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegye nlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de
legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi
szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységb ől származó követelésre, befektetési vállalkozás a
befektetési szolgáltatási tevékenységb ől származó követelésre nem alkalmazza,
ny)
o) a társasház, a társasüdül ő (a továbbiakban: társasház) tulajdonostársainak közössége által a közös név
alatt megszerzett olyan jövedelemb ől való részesedés alapján az adózó által az adóévben bevételként
elszámolt összeg, amely jövedelemre vonatkozóan a társasház a személyi jövedelemadóról szóló törvény
rendelkezései szerint az adót megfizette, p) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devi záról más devizára való áttérés következtében az
eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átsz ámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben,
q) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékv esztés, ha azt az adózó korábban adózás el őtti eredményt
növel ő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó
kimutatásokkal igazol, r) a bírságnak, továbbá az adózás rendjér ől és a társadalombiztosításról szóló törvényekben el őírt
jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző
adóévekben az adózás el őtti eredményt növel ő tételként figyelembe vett összeg,
s) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás el őtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka,
figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra,
sz)
t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemme l az adózó saját tevékenységi körében végzett
alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illet őség ű
adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyét ől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési
szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen kö ltséget) a felmerülés adóévében, vagy – az adózó
választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba
veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéi g az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az
adózó nem csökkentheti az adózás el őtti eredményt az említett költségb ől (ráfordításból) a fejlesztés céljára
vagy a tevékenység költségei (ráfo rdításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól
igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegével,
illetve – ha él a választási lehet őséggel – a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás el őtti eredménye
javára elszámolt bevétellel, ty) a m űemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növel ő felújítás költsége
a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál, u) az adóellen őrzés, önellen őrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény
növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezet őnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet
növekedéseként) vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg, v) legalább 50 százalékban megváltozott munkaképesség ű munkavállaló foglalkoztatása esetén
személyenként, havonta a megváltozott munkaképesség ű munkavállalónak kifizetett munkabér, de
legfeljebb az adóév els ő napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos
állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 f őt,
w)-x)
y) az adóév els ő napján mikrovállalkozásnak min ősül ő adózónál – döntése szerint – a (19)-(20)
bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma el őző adóévhez,
az adózó átalakulása esetén a jogel őd utolsó adóévéhez, el őző adóév hiányában nullához viszonyított
növekményének és az adóév els ő napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata,
feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megel őző adóévben legfeljebb 5
f ő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott
adótartozása,
z) a kiemelked ően közhasznú besorolással rendelkez ő szervezetnek vagy közhasznú, kiemelked ően
közhasznú besorolással rendelkez ő közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerz ődés
keretében, a közhasznú szervezetekr ől szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a

kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására az adóévben visszafizetési
kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térí tés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének,
térítés nélkül nyújtott szolgá ltatás bekerülési értékének
1. 50 százaléka kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén,
2. 20 százaléka tartós adományozási szerz ődés esetén,
de együttesen legfeljebb az adózás el őtti eredmény összege,
zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak min ősül ő adózónál – ha igénybe kívánja venni a
kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem
vett, a m űszaki berendezések, gépek, járm űvek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében
elszámolt adóévi beruházások értéke, tová bbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás,
b ővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben
állományba vett, korábban még használatba nem vett s zellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a
(11)-(12) bekezdésben foglaltakra. (2) Az adózó az adóévre vonatkozóan választhatja, hogy az (1) bekezdés dzs) pontjának a) alpontjában
és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontjának a) alpontjában foglaltakat kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett,
külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközei között kimutatott tulajdoni részesedést jelent ő
befektetései értékének módosításaként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján
eszközönként elszámolt összeg tekint etében (a más befektetett pénzügyi eszközei és hosszú lejáratú
kötelezettségei értékének módosításaké nt elszámolt összeget figyelmen kívül hagy va) alkalmazza, feltéve,
hogy e választása nem eredményezi, hogy adóalapja alacsonyabb lesz az (1) bekezdés dzs) pontjának és a
8. § (1) bekezdés dzs) pontjának alkalmazása nélkül az ad óévre kiszámított adóalapnál.
(3) Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megel őző en
a) legalább hat hónapig az állami foglalkoztat ási szerv által nyilvántartott álláskereső volt, vagy
b) a foglalkoztatás el ősegítésér ől és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli
ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek
jövedelempótló támogatásában részesült, vagy c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már ki merítette, de az állami foglalkoztatási szervvel
továbbra is együttm űködött,
azzal, hogy az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az id őtartamot, amely alatt a
munkanélküli terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az
el őzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés id őtartamát, valamint a sor- vagy tartalékos
katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött id őt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti
id őtartamot) figyelmen kívül kell hagyni.
(4)
(5)-(6)
(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás el őtti eredményt, ha
rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelked ően közhasznú szervezet által az adóalap
megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését,
székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá közhasznú szervezet,
kiemelked ően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.
(8)
(9)
(10) Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke
a) a részesedés bekerülési értéke – de a jogel ődt ől átvett részesedésnek legalább a jogel ődnél kimutatott
bekerülési értéke azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg -,
ha a tulajdoni részesedést jelent ő befektetés jogutód nélküli megsz űnés, jegyzett t őke t őkekivonás útján
történ ő leszállítása, vagy – azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem
kíván részt venni – átalakulás miatt sz űnt meg, illetve csökkent,
b) a részesedés könyv szerinti értéke, vagy – a tag (rés zvényes, üzletrész-tulajdonos) választása szerint –
az a) pontban meghatározott érték azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban
is részt kíván venni. (11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó
a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-
tulajdonosa) az adózón kí vül kizárólag magánszemély (i deértve az MRP-t is) volt,
b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön
kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás,

átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz,
szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére vi sszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó
alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának el őírását.
(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás el őtti eredményt, és nem
lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított
értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás els ődleges
mez őgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerz ődés 87. és 88. cikkének a mez őgazdasági termékek
el őállításával foglalkozó kis- és középvállalkoz ásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról
szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehet ő igénybe, minden más esetben az
adózó választása szerint a) az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak min ősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak tekintend ő.
(13)
(14) Az adózó az (1) bekezdés s) pontjában foglaltakat, választása s zerint alkalmazza. Az adózó által az
adózás el őtti eredmény csökkentéseként az említett rendelk ezések alapján együttesen elszámolt összeg nem
haladhatja meg az adózás el őtti nyereség 50 százalékát.
(15) Az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulásként, a téríté s nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel
kapcsolatban elszámolt beruházásra, am ely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni
terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a m űemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet,
építményt. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követ ő négy adóévben megvalósított
beruházás bekerülési értékének megfelel ően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § (1)
bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint el őírt mértékkel az adót, valamint azzal
összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követ ő 30 napon belül megfizeti.
Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követ ő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem
használt része után az említett mértékkel az adót, va lamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a
negyedik adóévet követ ő adóév els ő hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi
pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtá sa esedékességének napját követő
naptól a nem beruházási célra történ ő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló id őpontig
kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követ ő els ő társaságiadó-bevallásban
kell bevallani.
(16)
(17) A felső oktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy
közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai
Gazdasági Térségr ől szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az adózó által
írásban kötött szerz ődés alapján közösen végzett alapkutatás, al kalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés
esetén az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg
háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 19. § (1) bekezdése szerinti
adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az
adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak min ősül.
(18) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra a
megrendel őnél akkor alkalmazhatóak, ha a szolgáltatást nyújtó a megrendel őnek nyilatkozik arról, hogy a
szolgáltatást nem belföldi illet őség ű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyét ől vagy a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállal kozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési
szolgáltatás igénybevételével teljesítette.
(19) Az (1) bekezdés y) pontjában és a 8. § (1) bekezdés v) pontjában foglaltak alkalmazásakor a
foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát két tizedesjegy pontossággal, azon személy nélkül kell
megállapítani, aki az alkalmazást, de legkorábban 2004. január 1-jét megel őző tizenkét hónapban
a) az adózó kapcsolt vállalkozásánál állt munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban,
személyesen közrem űködő tagsági viszonyban,
b) tevékenységét az adózó kapcsolt vállalkozásának min ősül ő egyéni vállalkozóként
végezte. (20) Az (1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerinti összegnek a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal
számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe
vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak minő sül.

(21)
(22)
Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
8. § (1) Az adózás el őtti eredményt növeli:
a) kett ős könyvvitelt vezet ő adózónál a várható kötelezettségekre és a jöv őbeni költségekre képzett
céltartalék, céltartalékot növel ő összeg (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által
kormányrendeletben el őírt feltételeknek megfelel ően képzett céltartalék, céltartalékot növel ő összeg)
következtében az adóévben elszámolt ráfordítás,
b) az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt
értékcsökkenési leírást is) és terv en felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, továbbá az immateriális
jószág, a tárgyi eszköz állomá nyból bármely jogcímen történő kivezetésekor – kivéve, ha az
kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (1 3)-(15) bekezdésében előírt
feltételek – vagy a forgóeszközök közé való átso rolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az
eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz könyv
szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, ha szonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden
esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelr ől szóló törvény szerint az adózás el őtti
eredmény terhére számolta el, c)
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás el őtti eredmény csökkenéseként számításba vett
összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs
összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerz ő tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben
foglaltakra,
dzs) az adózó
a) a 7. § (1) bekezdésének dzs) pontja a) alpontjában foglaltak alkalmazása esetén a fedezeti ügylettel
nem fedezett, befektetett pénzügyi eszköz értékének csökkenéseként, ille tve a hosszú lejáratú kötelezettség
értékének növekedéseként a mérl egfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján
eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg, b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő
kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámol ását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú
kötelezettségek közül történ ő kikerülésekor a megel őző adóévekben a 7. § (1) bekezdés dzs) pontja a)
alpontja alapján adózás el őtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a
külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megel őző adóév utolsó napján
kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi
olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalm azni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét
ráfordításként el kell számolni, e) a joger ős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjér ől, továbbá a
társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekb ől adódó kötelezettség ráfordításként
elszámolt összege, kivéve, ha önellen őrzéshez kapcsolódik,
f) az ellen őrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott – az adózónak az
adóéve utolsó napján az ellen őrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen részesedésére jutó – pozitív
adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része, feltéve, hogy az adózó az ellen őrzött külföldi
társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy – a Ptk.
rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik, és az adózóban
tényleges tulajdonosként nem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint
belföldi illet őség űnek min ősül ő magánszemély,
g)
gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi
szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységb ől származó és befektetési vállalkozásnál a
befektetési szolgáltatási tevékenységb ől származó követelést) elszámolt értékvesztés összege,
h) a behajthatatlan követelésnek nem min ősül ő, adóévben elengedett követelés, kivéve
1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem min ősül ő belföldi személlyel
szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,

i)
j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló
kötelezettséget) – az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt –
kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját t őke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó
arányos része, k)
l)
m) az adózónál
a) az ellen őrzött külföldi társaságban lév ő részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt
értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történ ő kivezetése következtében
elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, vagy b) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóé vben ráfordításként elszámolt értékvesztés,
árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történ ő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti
elszámolást) következtében elszámolt ráfordítá snak az elszámolt bevételt meghaladó része,
n)
o) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés során a t őketartalék
növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követ ő adóévben,
p) az adóellen őrzés, önellen őrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres
könyvvitelt vezet őnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csö kkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel,
bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg,
r) a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás el őtti eredmény csökkentéseként elszámolt
összegb ől a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett ré szesedés bekerülési értéke csökkentéseként,
könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármel y jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a
részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás el őtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett)
összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra, s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megel őző év(ek)ben az adózás el őtti eredmény
csökkentéseként, a közhasznú szervezetekr ől szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel
elszámolt azon többletkedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról
szóló szerz ődésben vállaltakat a másik szerz ődő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy
jogutód nélküli megsz űnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok
miatt nem teljesített a szerz ődésnek megfelel ően,
t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás el őtti eredmény csökkentéseként elszámolt
összegb ől a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke
csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetések ént az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de
összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás el őtti eredmény
csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra, u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéb ől az adózás el őtti eredmény csökkentéseként a 7.
§ (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,
ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás el őtti eredmény csökkentésének adóévét
követ ő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett
negyedik adóévr ől készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan
küls ő ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
ub) amely beruházást az adózó az adózás el őtti eredmény csökkentésének adóévét követ ő negyedik
adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járm űvek között helyez üzembe, az üzembe
helyezés adóévér ől készített bevallásban,
uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás el őtti eredmény
csökkentésének adóévét követ ő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az
egyéb berendezések, felszerelések, járm űvek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi
terméket az adózó az adózás el őtti eredmény csökkentésének adóévét követ ő negyedik adóév végéig a
forgóeszközök közé sorol át, az említett els ő használat, illetve az átsorolás adóévér ől készített bevallásban,
kivéve, ha a forgóeszközök közé történ ő átsorolás az eszköz elháríthatatlan küls ő ok miatti
megrongálódásának következménye,
ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely be ruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt
az adózó az adózás el őtti eredmény csökkentésének adóévét követ ő negyedik adóév végéig elidegenít
(természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében,

részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének
meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévér ől készített bevallásban,
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi
létszám el őző adóévhez viszonyított csökkenése és a megel őző adóév els ő napján érvényes havi
minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1)
bekezdés y) pontja alapján igénybe vett kedv ezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az
igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának
csökkenését megel őző negyedik adóévben vagy azt megel őző en az adózás el őtti eredmény csökkentéseként
figyelembe vett összeget
azzal, hogy az e pontban fo glaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék
után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási id őn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)-
ud) alpont szerinti határid őt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezését ől, használatbavételét ől kell
számítani. (2) Az adózó az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásakor nem vesz i figyelembe azt az összeget,
amellyel az (1) bekezdés k) pontja alapján növelte adózás el őtti eredményét.
(3)
(4)
(5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában
a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesít ő értékpapír
miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló
váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesít ő
értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem min ősül ő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére
kamatot fizet (kivéve a hitelintézetné l és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel
kapcsolatban, annak érdekében fennálló tart ozást), adóévi napi átlagos állománya;
b) saját t őke a jegyzett t őke, a t őketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelel ő
saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.
(6) Amennyiben az átlagos állományi létszám a megel őző adóévhez viszonyítva t öbbek között azért is
csökkent, mert a munkavállaló szülési szabadságot, gyermekgondozási ellátás miatt szabadságot vett
igénybe, betegség miatt keres őképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés-végrehajtását kezdte meg,
illetve meghalt, akkor az események bekövetkezésének adóévében és az azt követ ő adóévben nem kell az
(1) bekezdés v) pontjában foglaltakat alkalmazni, feltéve hogy az (1) bekezdés v) pont szerinti összeg nem
éri el az adóév els ő napján érvényes havi minimálbér összegét.
(7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történ ő kivezetése újabb kedvezményezett
átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történ ő részesedésszerzés miatt
következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés
szerzésére tekintettel adózás el őtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban
figyelembe vennie a korábbi kedvezm ényezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján
érvényesített adózás el őtti eredménycsökkentésb ől azt a részt, amelyet növelésként még nem vett
számításba.
Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az
egyház, a lakásszövetkezet, az önké ntes kölcsönös biztosító pénztár, a
közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt
felső oktatási intézmény adóalapjának megállapítása
9. § (1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a
lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, valamint a közhasznú szervezetként,
kiemelked ően közhasznú szervezetként besorolt fels őoktatási intézmény adóalapja a vállalkozási
tevékenység adózás el őtti eredménye, módosítva a (2)-(5) bekezd ésben foglaltakkal és figyelemmel a
(6)-(9) bekezdés rendelkezéseire.
(2) Csökkenteni kell az adózás el őtti eredményt
a)

b) a közhasznú szervezetként, a kiemelked ően közhasznú szervezetként besorolt alapítványnak,
közalapítványnak, társadalmi szerv ezetnek, köztestületnek és felsőoktatási intézménynek vállalkozási
tevékenysége adózás el őtti nyereségének 20 százalékával;
c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), r), t), u) és v) pontja, továbbá a 7. §
(3), (10) és (18) bekezdése alapján megállapított értékb ől a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül
hozzárendelhet ő összeggel, illet őleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével
arányos összeggel;
d)
e) a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetnél a vállalkozási tevékenység adóévi
adózás el őtti nyereségének azzal a részével, amel yet az adóévben, az adóévet követő adóévben a
szervezet alapítói okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenysége bevételét
meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel.
(3) Növelni kell az adózás el őtti eredményt
a) a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5) bekezdése alapján
megállapított értékb ől a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhet ő összeggel, illet őleg
közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;
b) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a
közhasznú, kiemelked ően közhasznú szervezetként besorolt fels őoktatási intézménynek a nem a
vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás
ba) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozása van,
bb) a közhasznú, a kiemelked ően közhasznú szervezet a (7) bekezdésben el őírt aránnyal számított
részével, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott
adótartozása, de a vállalkozási tevékenységb ől származó bevétele meghaladja a kedvezményezett
mértéket.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a 16., a 18. és a 28. §-ok,
valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.
(5) Az egyház az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás el őtti
nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás el őtti eredményét,
amelyet az adóévben, az adóévet követ ő adóévben kulturális, nevelési, oktatási, fels őoktatási, szociális
és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és m űemlékvédelmi tevékenység,
továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ
fel.
(6) A közhasznú szervezetként, a kiemelkedő en közhasznú szervezetként besorolt alapítvány,
közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület és felsőoktatási intézmény adóalapja az (1)-(4)
bekezdés alapján meghatározott összegnek a (7) bekezdésben el őírt aránnyal számított része.
(7) A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetében az összes
bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelked ően közhasznú szervezet esetében az
összes bevétele 15 százaléka. A (3) bekezdés b) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak
meghatározásához az arányt a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan
elért vállalkozási bevétel és a vállalkozási tevékenység összes bevételének hányadosaként (két
tizedesjegy pontossággal) kell számítani.
(8) Az országos érdek-képviseleti szervezet az adóalapot az (1)-(7) bekezdések szerint, a közhasznú
szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.
(9) Az egyház:
a) vállalkozási tevékenysége adózás el őtti eredményét a lelkiismereti és vallásszabadságról,
valamint az egyházakról szóló törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi
feltételeir ől szóló törvény rendelkezéseinek fi gyelembevételével határozza meg;
b) az adóalapot az (1)-(7) bekezdéseknek a kö zhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezései
megfelelő alkalmazásával állapítja meg;
c) jogi személyiséggel felruházott sz ervezeti egysége az adóalapot a b) pont szerint, vagy – ha
vállalkozási tevékenységének meghatározásakor élt az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének
anyagi feltételeir ől szóló törvényben biztosított választási lehet őséggel – az (1)-(5) bekezdésben
foglaltak szerint állapítja meg.
(10) Az európai területi együttm űködési csoportosulás az adóalapot az (1)-(7) bekezdések
megfelel ő alkalmazásával állapítja meg.

Az iskolaszövetkezet adóalapja
10. § (1) Az iskolaszövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá a (6)
bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képz ődött eredménytartalékból os ztalék, részesedés címen
jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett t őke leszállítása, a tagi jogviszony megsz űnése következtében az
adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a továbbiakban: megállapított osztalék), módosítva
a (2)-(5) bekezdésben, továbbá a 18. és 28. §-okban, valamint – figyelemmel a (2)-(3) bekezdésre – a VII.
fejezetben foglaltakkal. (2) A megállapított osztalékot cs ökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatározott összeg.
(3) A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j) és m) pontja és a 8. § (5)
bekezdése alapján meghatározott összeg, valami nt a behajthatatlan követelésnek nem minősül ő elengedett
követelés.
(4) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megsz űnése esetén az adó alapja a 6. § (1) bekezdése szerint
meghatározott összeg, növelve a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képz ődött
eredménytartalék összegével. (5) Az iskolaszövetkezet átalakulása esetén a jogutódnak – ha nem minősül iskolaszövetkezetnek – meg
kell növelnie az adó alapját a jogel ődnél adómentesen képz ődött eredménytartalék összegével.
(6) Az iskolaszövetkezetnek az adózottan és az adómentesen képz ődött eredménytartalékról külön
nyilvántartást kell vezetnie. Ennek során adózottan képződött eredménytartaléknak kell tekinteni a 2004.
évi nyitómérlegben szerepl ő eredménytartalékot, továbbá azt az eredménytartalékot, amely abban az
adóévben képz ődött, amelyben az adózó nem min ősült iskolaszövetkezetnek. Az eredménytartalék
állományának csökkenését a megel őző évi nyilvántartás alapján számíto tt arányt figyelembe véve kell
megosztani az adózottan és adómentesen képzett eredménytartalék között. T őkeleszállításkor, a tagi
jogviszony megsz űnésekor a tag részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett eredménytartalék
csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett
eredménytartalék terhére kell elszámolni.
(7) Iskolaszövetkezetek egyesülése, szétválása esetén a (6) bekezdés szerint nyilvántartott
eredménytartalékot – az át alakulás formájától függően – összesítéssel, illetve megosztással kell
megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem
kívánó tag részére kiadásra kerül ő eszközök és kötelezettségek értékének különbözetével. A csökkentést
el őször az adózottan képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni úgy, hogy az ne váljon negatívvá, a
fennmaradó rész az adómentesen képzett eredménytartalékot csökkenti.
(8) E § alkalmazásában az eredménytartalé kkal esik egy tekintet alá a jegyzett tőkének az a része is,
amely az eredménytartalék terhére történ ő felemeléséb ől származik, valamint a t őketartaléknak a pozitív
összevont átértékelési különbözetb ől származó része. Ha az adózó a jegyzett t őkét leszállítja, azt kell
feltételezni, hogy a t őkeleszállítás – az eredménytartalékból megvalósított t őkeemelés összegéig – jegyzett
t ő kének az eredménytartalékból származó részéb ől történt.
A kizárólag készfizet ő kezességvállalást folytató részvénytársaság adóalapja
11. §
Az MRP adóalapja
12. § (1) Az MRP adóalapja a számvite li törvény, valamint az MRP beszámolókészítési és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól sz óló jogszabály rendelkezései alapján kimutatott tárgyévi eredmény,
módosítva a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakkal. (2) Az adózás el őtti eredményt csökkenti:
a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), j), n), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. § (3) és (10)
bekezdése szerinti összeg, b) a saját er ő címén a résztvevő k által befizetett összeg, a résztvevő ket foglalkoztató társaság által átutalt
összeg, a résztvev ők egyéb befizetései, valamint a más term észetes és jogi személyek befizetései.
(3) Az adózás el őtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r)
pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg.

(4) Az MRP a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok,
valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.
13. §
A közhasznú, a kiemelked ően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a
szociális szövetkezet és a vízitársulat adóalapja

13/A. § (1) A közhasznú, a kiemelkedő en közhasznú jogállással rendelkez ő nonprofit gazdasági társaság
és a vízitársulat adóalapja az adózás el őtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g),
gy), i), j), m), n), o), p), r), t), u), v) és y) pontjaiban és a 7. § (3), (10) és (18)-(20) bekezdésében
foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p), r) és v) pontjaiban,
valamint a 8. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az el őző eket figyelembe véve alkalmazza a 16.,
18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.
(2) A közhasznú, a kiemelked ően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1) bekezdésben
foglaltak mellett növelnie kell az adózás el őtti eredményét
a) jogutód nélküli megsz űnése esetén, a tagsági viszony megsz űnésekor, vagy a jegyzett t őke
leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyon nak a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott
saját t őkeként kimutatott értéket meghaladó részével,
b) egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – akkor, ha az átalakulás miatt a jogel őd bármely tagjával
szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik – az (5) bekezdés szerint az adómentesen képzett
saját t őke csökkentéseként elszámolt összeggel,
c) a közhasznú, a kiemelked ően közhasznú jogállásának megsz űnése adóévében, illetve a jogutódnak, ha
nem rendelkezik közhasznú, kiemelked ően közhasznú besorolással, els ő adóévében a (3) bekezdés szerint
nyilvántartott adómentesen képzett saját t őke összegével,
d) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó
napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásához a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit
gazdasági társaság (értékelés i tartalék nélküli) saját tőkéjének az évenkénti változását köteles megbontani
adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek fi gyelembevételével meghatározni az adóévi (értékelési
tartalék nélküli) saját t őke záró állományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi
változásból az adómentesen képz ődött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett
tevékenység bevételének az összes bevételhez viszon yított arányával számítva kell meghatározni. Az
évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett t őkének, a t őketartaléknak, az
eredménytartaléknak alapítás, t őkeemelés vagy t őkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutódnak
az átalakulást követ ő els ő adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét.
Az alapítás és a t őkeemelés során a jegyzett t őke és a t őketartalék növekedéseként megjelenő tagi
hozzájárulást az adózottan képzett saját t őke javára kell elszámolni. A t őkeleszállításkor a társaság tagja
részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját t őke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt
fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját t őke terhére kell elszámolni. Ha a
gazdasági társaság közhasznú, kiemelked ően közhasznú nonpro fit gazdasági társaságként folytatja
tevékenységét, akkor a közhasznú nyilvántartásba vétele napját megel őző napon kimutatott saját tő két – az
összevont átértékelési különbözet kivételével – az adózottan képzett saját t őke javára kell elszámolni,
kivéve az e törvény valamely rendelkezése alapjá n adómentesen képzett eredménytartalékot, vagy
adómentesen képzett saját t őkét, amelyet továbbra is adómentesen nyilvántartott saját t őkeként kell
kimutatni. (4) Közhasznú, kiemelkedő en közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a
(3) bekezdés szerint nyilvántartott adózottan képz ődött saját t őkét – az átalakulás formájától függ ően –
összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket a) növelni kell az átalakulással egyidej űleg belép ő új (küls ő) tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a
meglév ő tag pótlólagosan teljesítend ő vagyoni hozzájárulása miatti saját t őke növekedés értékével,
b) csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra
kerül ő eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját t őke csökkenéssel, azonban e
csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív. (5) Közhasznú, kiemelkedő en közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a
(3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képz ődött saját t őkét – az átalakulás formájától függ ően –

összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással
létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerül ő eszközök és kötelezettségek
értékének különbsége miatti saját t őke csökkenés értékének a (4) bekezdés b) pontja szerint figyelembe
nem vett részével. (6) A szociális szövetkezet az adóalapot az (1)-(5) bekezdés megfelel ő alkalmazásával állapítja meg
azzal, hogy adózottan képz ődött saját tő kének kell tekintenie a szociális szövetkezeti m űködésének
megkezdését megelő ző napon kimutatott saját t őkét.
A külföldi vállalkozó adóalapja
14. § (1) A külföldi vállalkozó a társasági adó alapját – figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra –
valamennyi belföldi telephelyére (kivéve a fióktelepet) együttesen, míg belföldi fióktelepére
fióktelepenként külön-külön a 6. § (1) bekezdése szerint állapítja meg. Az árbevétel, a bevétel, a költség és
a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független
vállalkozás lenne. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a külföldi vállalkozónak a belföldi telephelyre
meghatározott adózás el őtti eredményét:
a) csökkenti a székhelyén és bármely telephelyén az adóévben felmerült üzletvezetési és általános
ügyviteli költségb ől, ráfordításból (kivéve a külföldön felmerü lt adót) a telephelyre arányosan jutó összeg,
azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a
külföldi vállalkozó összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát; b) növeli a telephelynél az adóévi adózás el őtti eredmény terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és
általános ügyviteli költség, ráfordítás; c) növeli az adóévben a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt
árbevétel, bevétel 5 százaléka. (3)
A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja
14/A. §
A külföldi szervezet adóalapja
15. § (1) A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott:
a) kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is),
b) jogdíj,
c) az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevéke nységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2.
rendszerének létrehozásáról szól ó 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli
tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos,
m űszaki tevékenységb ől az üzleti ügynöki tevékenység díja.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem kell figyelembe venni:
a) a Magyar Állam, az államháztartás alre ndszere, a Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zártkör űen m űködő
Részvénytársaság, a Magyar Fejlesztési Bank Zártkör űen m űködő Részvénytársaság, a Magyar Export-
Import Bank Zártkör űen m űköd ő Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkör űen m űködő
Részvénytársaság vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot, b) a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot,
c) a késedelmi kamatot.
d) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségr ől szóló megállapodásban részes más
államban vagy a Gazdasági Együttm űködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában m űköd ő
elismert t őzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesít ő értékpapír kamatát.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalap nem forintban merül fel – az 5. § (8) bekezdésében foglaltaktól
eltér ően – a számvitelr ől szóló törvény alapján kell forintra átszámítani.
Az ingatlannal rendelkez ő társaság tagjának adóalapja és az adó mértéke

15/A. § (1) Az ingatlannal rendelkez ő társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a
társaság jegyzett t őkéjének leszállításakor az ellenértéknek a rész esedés szerzési értékével és a szerzéshez
vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.
(2) Ha az ellenérték vagy a szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a Magyar
Nemzeti Bank hivatalos, a szerz ődés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével
kell átszámítani. Ha az ingatlannal rendelkez ő társaság tagja az ellenértéket jegyzett t őke leszállítása
következtében szerzi, és a kötelezettség kimutatása ne m forintban történik, akkor az ellenértéket a Magyar
Nemzeti Bank hivatalos, a cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell
átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amel ynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett
árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév ut olsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott
árfolyamot kell a forintra történ ő átszámításkor figyelembe venni.
(3) E rendelkezések alkalmazás ában elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem pénzbeli
hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.
(4) E rendelkezések alkalmazásában ellenérték:
a) eladáskor a szerz ődés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történ ő elidegenítéskor a
szokásos piaci érték, b) nem pénzbeli hozzájárulásként történ ő rendelkezésre bocsátáskor a létesít ő okirat szerinti
szerz ődésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történ ő rendelkezésre bocsátáskor a
szokásos piaci érték, c) ellenérték nélküli átad áskor a piaci érték,
d) jegyzett t őke kivonás útján történ ő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó)
eszközök értéke. (5) E rendelkezések alkalmazásában szerzési érték a szerz ődés szerinti érték.
(6) Az adót a 19. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell megállapítani.
A társasági adóalap módos ításának különös szabályai
16. § (1) Az adózó
a) a 7. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat nem alkalmazhatja a végelszámolás, a felszámolás
kezd ő napját megel őző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás id őszaka alatt, vagy – ha
végelszámolás, felszámolás nélkül sz űnik meg jogutód nélkül – utolsó adóévében;
b) a végelszámolás, a felszámolás kezd ő napját megel őző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás,
felszámolás nélkül sz űnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megel őző en lekötött fejlesztési
tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig beru házásra fel nem használt része után a 19. § (1)
bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint el őírt mértékkel az adót, valamint azzal
összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat 30 napon belül megfizeti. A késedelmi
pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtá sa esedékességének napját követő
naptól a felhasználásra rendelkezésre álló id őpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az
említett napot követ ő els ő társaságiadó-bevallásban kell bevallani;
c) jogutód nélküli megsz űnésekor
ca) az adózás el őtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi
eszközök együttes számított nyilvántartási értéke megha ladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az
az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja,
cb) az adózás el őtti eredményt növeli a kedvezményezett átal akulás alapján a 7. § (1) bekezdés gy)
pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás el őtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegb ől
az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés r) pontja szerint korábban nem növelte adózás el őtti eredményét,
cc) az adózás el őtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés h) pontja szerint az adóévben vagy korábban az
adózás el őtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegb ől az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés t)
pontja szerint korábban nem növelte adózás el őtti eredményét,
cd)
ce) az adózás el őtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés z) pontja szerint az adóévben vagy korábban az
adózás el őtti eredmény csökkentéseként a közhasznú szervezetekr ől szóló törvény szerinti tartós
adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszerese, ha a szerz ődésben vállaltakat jogutód
nélküli megsz űnése miatt nem teljesítette a szerz ődésnek megfelel ően,

cf) az adózás el őtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás el őtti eredmény
csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja
szerint nem számolt el az adózás el őtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás el őtti eredmény
csökkentésének adóévében, vagy az azt követ ő négy adóévben sz űnik meg jogutód nélkül,
cg) egyszeres könyvvitel vezetése esetén az adózás el őtti eredményt módosítja az egyszer űsített
mérlegben kimutatott tartalék összege,
ch) az adózás el őtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés v) pontja szerint megállapított összegnek az a
része, amellyel az adózó korábban nem növelte adózás el őtti eredményét,
ci) az adózás el őtti eredményt módosítja a 7. § (1) bekezdés dzs) és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja szerint
még el nem számolt adózás el őtti eredményt csökkent ő, növel ő tétel,
cj) az adózás el őtti eredményt módosítja a (11) és (14) be kezdés alapján vállalt kötelezettség azon
részével, amelyet az adózás el őtti eredménynél még nem vett figyelembe,
ck) az adózás el őtti eredményt módosítja a 18. § el őírása alapján megállapított összegnek az a része,
amelyet az adózó még nem vett figyelembe az adózás el őtti eredményének módosításakor.
(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogel ődnél – kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak min ősül, és teljesülnek a (10)-
(11) és (15) bekezdésben el őírt feltételek – az adózás el őtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az
immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv
szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított
nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogel őd e rendelkezéseket az át alakulás adóévében és
csak a jogutód részére a végleges vagyonmé rleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;
b)-c)
d) a jogel ődnél, kiválás esetén a jogutódnál els ő adóévében, az adózás el őtti eredményt módosítja a
végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átérté kelési különbözetnek a követelések leértékelésével
és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege,
figyelemmel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra; e)
f) a kettő s könyvvitelt vezet ő jogutódnál els ő adóévében az adózás el őtti eredményt módosítja az
egyszeres könyvvitelt vezet ő jogel őd által (kiválás esetén az általa) az átalakulás során az
eredménytartalékba helyezett á ttérési különbözet összege;
g)
h)
i) a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogel ődt ől átvett követelésre a könyv szerinti értéket
meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást
követ ően úgy módosítja adózás el őtti eredményét, ahogyan azt a jogel őd tette volna, ha az átalakulás nem
történt volna meg. (3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésr ől a kett ős könyvvezetésre tér át, az áttérés évében
a)-b)
c) a várható kötelezettségekre és a jöv őbeni költségekre képzett céltartaléknak a nyitómérlegben
kimutatott összegével növelnie kell adózás el őtti eredményét.
(4) Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint – a külföldre történő
székhelyáthelyezést követ ően – annak tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az adókötelezettsége
megállapításakor – e törvény eltér ő rendelkezése kivételével – úgy jár el, mintha a székhelyáthelyezés nem
történt volna meg, ideértve a tö rvény alapelveinek alkalmazását is a székhelyáthelyezést megel őző
adózóként, vagy külföldi társasági adó (annak megfelelő adó) alanyaként elszámolt költség, bevétel, adózás
el őtti eredmény (annak megfelel ő) módosítás tekintetében.
(5) Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény el őírása
szerint az alapításig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint
csökkentheti az adózás el őtti eredményét. Az egyéni cég – ha az alapító egyéni vállalkozó nyilvántartásában
feltüntetett összes eszköz nem kerül az egyéni cég tulajdonába – az egyéni vállalkozónál nyilvántartott
elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az öss zes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére,
minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, ké t tizedesjegyre számítva alkalmazza a 17. § (1)-(3)
bekezdés rendelkezéseit. (6) Amennyiben az adózó adókötelezettség e a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás)
befejezését követ ő napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejez ő napjára elkészített

vagyonmérlegében szereplő saját t őke és a felszámolás kezd ő napját megel őző napra készített
beszámolójában szerepl ő saját t őke különbözetével, az eljárás befejezése évér ől készített adóbevallásában
a) növelnie kell az adózás el őtti eredményét, ha a felszámolás id őszaka alatt a saját t őke növekedett,
b) csökkentenie kell az adózás el őtti eredményét, ha a felszámolás id őszaka alatt a saját t őke csökkent.
(7) Jogutód nélküli megsz űnésnek min ősül, ha az adózó – az átalakulás miatti megsz űnést kivéve –
bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e
rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársas ágnak és az európai szövetkezetnek a székhelye
belföldr ől külföldre történ ő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat.
Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai
részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.
(8) Nem minő sül megszűnésnek, ha az adózó forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más
devizára történ ő könyvvezetésre tér át.
(9) Kedvezményezett átala kulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutód – a (2) bekezdés d) pontjában
foglaltaktól függetlenül – a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem köteles adózás el őtti
eredményét módosítani. (10) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerz ődése (alapító
okirata) tartalmazza a (11) bekezdés ben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá,
hogy a jogel őd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévér ől szóló bevallásában bejelenti
az adóhatóságnak. (11) A jogutód az átalakulást követ ően a jogel ődt ől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a
céltartalékot és a passzív id őbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját – az adózás el őtti eredmény
módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az átala kulás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt
eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az
átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, köny v szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket,
valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás el őtti eredmény
módosításaként elszámolt összeget is.
(12) Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átru házó társaság – választása szerint, az átvevő
társasággal írásban kötött szerz ődés alapján, a (13) bekezdésben meghatározott feltételekkel – adózás el őtti
eredményét csökkenti az önálló szer vezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott
eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével , illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti
értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével. (13) A (12) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett eszközátruházás
alapjául szolgáló írásbeli szerz ődés tételesen tartalmazza az átvett eszköz öket és kötelezettségeket (ideértve
a passzív id őbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napj ára az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési
értékét, könyv szerinti értékét és számított nyilvántart ási értékét, valamint a (14) bekezdésben foglaltak
alkalmazására vonatkozó kötelezettsé gvállalást, továbbá, hogy az átruházó társaság e választását a
kedvezményezett eszközátruházás adóévér ől szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.
(14) Az átvev ő társaság az eszközátruházást követ ően az átruházó társaságtól átvett eszközöket és
kötelezettségeket (ideértve a passzív id őbeli elhatárolást is) figyelembe véve adóalapját – az adózás el őtti
eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mi ntha az eszközátruházás nem történt volna meg. Az
átvev ő társaság az átvett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban
feltünteti az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott bekerülési értéket és könyv szerinti értéket,
számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz , a kötelezettség alapján általa az átvételt követően az
adózás el őtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.
(15) Ha a jogutód, illetve az átvev ő társaság külföldi illet őség ű, akkor a (9)-(14) bekezdés el őírásait a
külföldi illet őség ű által külföldi vállalkozóként belföldi telephelyen folytatott tevékenységhez ténylegesen
kapcsolódó eszközökre, forrásokra lehet alkalmazni. (16) Az egyéni cég
a) az alapító egyéni vállalkozó megsz űnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot – amelynek megfelelő
összegben köteles az alapítását követ ő nappal lekötött tartalékot képezni – a 7. § (15) bekezdésében
foglaltak szerint oldhatja fel, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor
kezd ő id őpontnak azt az adóévet kell teki nteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési
tartalékot vállalkozói bevétel csökkentésként érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni
vállalkozó megsz űnéséig eltelt adóéveket is,
b) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény el őírása alapján érvényesített
kisvállalkozói kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjában foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy az

eredmény csökkentése adóéveként a vállalkozói bevétel csökkentésének adóévét kell tekinteni, az
eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjának meghatározásához kezd ő
id őpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói
kedvezményt érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megsz űnéséig eltelt
adóéveket is, c) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény el őírása alapján érvényesített
foglalkoztatási kedvezményre a 8. § (1) bekezdés v) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza,
azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító egyéni vállalkozó által érvényesített vállalkozói
bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény igénybevétele id őpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés
adóévét tekinti, továbbá a foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az
egyéni vállalkozó megsz űnéséig eltelt adóéveket is,
d) az alapító egyéni vállalkozó megsz űnésekor személyi jövedelemadó különbözet címen nyilvántartott
különbözetre – amelynek megfelel ő összegben köteles az alapítását követ ő nappal lekötött tartalékot
képezni – a 19. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre
álló id őpont meghatározásakor kezd ő id őpontnak azt az adóévet kell tekinten i, amelyben az alapító egyéni
vállalkozó a 10 százalékos adómértéket alkalmazta, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó
megsz űnéséig eltelt adóéveket is,
e) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény el őírása alapján érvényesített
kisvállalkozói adókedvezményre a 22/A. §-ban foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a 22/A. § (5)
bekezdésében el őírt id őtartamba a hitelszerz ődés megkötése, illetve a tárgyi eszköz használatba vétele
id őpontjától az alapító egyéni vállalkozó megsz űnéséig eltelt adóéveket is számításba kell venni.
Veszteségelhatárolás
17. § (1) Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szer inti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az
összeggel az adózó a következ ő adóévekben – a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve –
döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás el őtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a
rendeltetésszer ű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).
(2)
(3) Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan összegben vehet ő figyelembe az adózás el őtti eredmény
csökkentéseként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá . Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi
adóévekr ől áthozott veszteségeket kell el őször figyelembe venni.
(4) A mez őgazdasági ágazatba sorolt adózó az elhatárolt veszteséget az adóévet megel őző két adóévben
befizetett adójának önellen őrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megel őző két
adóév adózás el őtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a
veszteségének csak egy részét rendezi a megel őző két adóév terhére, a fennmaradó részre az (1)-(3)
bekezdés rendelkezései alkalmazhatók. (5)
(6) Ha a privatizációs lízingszerz ődés id őtartama alatt az adózónál vagyonvesztés történik vagy a
törlesztés meghiúsul és az állam nevében szerz ődő azonnali hatállyal nem mondja fel a szerz ődést, a
vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében az adózó az (1)-(2) bekezdésben foglalt
veszteségelhatárolást nem alkalmazhatja.
(7) Átalakulás esetén a jogutód a jogel ődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogel őd vagyonából a
vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás el őtti eredmény csökkentéseként még el
nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvev ő társaság az átruházó
társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre – a jogel ődnél,
illetve az átruházó társaságnál eltelt id őt is beszámítva – az (1)-(3) bekezd és rendelkezéseit alkalmazza. Ez
a rész kiválás esetén a jogel őd, kedvezményezett eszközátruházás eset én az átruházó társaság elhatárolt
veszteségét csökkenti. (8)-(9)
(10) A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvény társaság, európai szövetkezet a
külföldi vállalkozónál, illetve az európai részvénytárs aság, az európai szövetkezet tevékenységét folytató
külföldi vállalkozó az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél keletkezett és az adózás el őtti
eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatá rolt veszteségre az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit
alkalmazza.

(11) Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség teljes
kör ű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellen őrzés és az adóellen őrzés során is figyelembe
kell venni.
(12) Amennyiben az adózó adókötelezettség e a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás)
befejezését követ ő napon folytatódik, az adózó az (1)-(3) bekezdésben, illetve a VII. fejezetben foglaltakat
alkalmazza a felszámolás kezd ő napját megel őző napig keletkezett, és az adózás el őtti eredmény
csökkentéseként még nem érvényesített elhatáro lt veszteségre, azzal, hogy a felszámolási időszak egy
adóévnek min ősül.
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerz ődésükben, megállapodásukban
(általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint
amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek
vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték
alapján számított különbözetnek megfelel ő összeggel az adózó – az e törvényben el őírt más, az adózás el őtti
eredményt növel ő vagy csökkent ő jogcímekt ől függetlenül – adózás el őtti eredményét
a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás el őtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár
alkalmazása mellett lett volna, és ab) a vele szerz ődő kapcsolt vállalkozás belföldi illet őség ű adózó, vagy olyan külföldi személy (az
ellen őrzött külföldi társaság kivételével), amely az illet ősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági
adónak megfelel ő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okira ttal, amely tartalmazza a különbözet összegét;
b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerz ődést), ha az
alkalmazott ellenérték következtében adózás el őtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett
volna.
(2) A szokásos piaci árat a következ ő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek
alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag
összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független
felek felé, változatlan formában történ ő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó
költségeivel és a szokásos haszonnal; c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek sorá n a szokásos piaci árat az önköltség szokásos
haszonnal növelt értékében kell meghatározni; d) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem határozható
meg.
(3) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és
középvállalkozásnak min ősül ő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan
kapcsolt vállalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerz ődésre, amely
kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50
százalékot. (4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végz ő független felek
összehasonlítható körülmények között elérnek. (5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem min ősül ő gazdasági társaság, egyesülés, európai
részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú,
kiemelked ően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik
közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény
felhatalmazása alapján kiadot t miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak
meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valami nt az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.
(6) Az alapítónak (ide nem ér tve az átalakulással történő alapítást), a t őkét befogadó, a vagyont kiadó
adózónak, továbbá a tagnak (részvé nyesnek) az (1)-(5) bekezdés előírásait a jegyzett t őke nem pénzbeli
hozzájárulással történ ő teljesítése, emelése, a jegyzett t őke t őkekivonással történ ő leszállítása esetén,
továbbá a jogutód nélküli megsz űnéskor a nem pénzben történ ő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem

pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történ ő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha többségi befolyással
rendelkez ő vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvén yes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve
részesedik a vagyonból.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelel ően alkalmazni kell a külföldi vállalkozó és belföldi
telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.
AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA
III. Fejezet
A társasági adó mértéke
19. § (1) A társasági adó mértéke – a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pozitív adóalap 19
százaléka.
(2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 0 millió forintot meg nem haladó összegéig 10
százalék.
(3) A csekély összeg ű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti
eredmény csökkentésként érvényesíte tt összes kedvezmény együttes összeg ére az (1)-(2) bekezdés szerinti
adómértékkel számított értékkel egyenl ő.
(4) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.
Adómentesség
20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie
a) a közhasznú szervezetnek, kiemelked ően közhasznú szervezetnek nem min ősül ő alapítványnak,
közalapítványnak, társadalmi szervezetnek – kivéve az országos érdek-képviseleti szervezetet -,
köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha – a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok
el őírása szerint és a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott – vállalkozási
tevékenységéb ől elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért
összes bevételének 10 százalékát,
b)
c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészít ő vállalkozási
tevékenységb ől származó bevétele nem haladja meg a pé nztár összes bevételének a 20 százalékát,
d) a vízitársulatnak az (5) bekezdésben – 2009. július 1-jét ől a (6) bekezdésben – foglaltak szerinti
adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közfeladatként végzett tevékenységb ől elért
bevétele képvisel az összes bevételen belül,
e) a közhasznú, a kiemelked ően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális
szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után,
amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységb ől elért
bevétele képvisel az összes bevételen belül.
(2) A szociális szövetkezet, közhasznú, kiemelked ően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a
vízitársulat az adókedvezményeket az adómentességgel csökkentett adó arányában érvényesítheti.
(3)
(4)
(5)
(6) Az (1) bekezdés e) pontja és – 2009. július 1-jét ől – a d) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. §
szerint megállapított adóalap, cs ökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott
összeggel.
Beruházási adókedvezmények
21. § (1)-(6)
(7) A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékér ől szóló kormányrendeletben
meghatározott, társadalmi-gazdasági szempontból elma radott térségben székhellyel vagy cégbíróságon,

helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó az adó teljes összegét beruházási
adókedvezményként veheti igényb e az 1996. december 31-ét követően a térségben megkezdett és az
üzembe helyezést követ ően ott üzemeltetett, legalább 3 milliárd forint érték ű, termékel őállítást szolgáló
beruházás üzembe helyezését követ ő 10 naptári évben.
(8) A (7) bekezdés szerinti adóke dvezmény – az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is – a
beruházás üzembe helyezését követ ő második adóévben és azt követ ően csak abban az adóévben vehet ő
igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 f ővel
meghaladja a beruházás megkezdését megel őző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.
(9) A (7) bekezdésben meghatározott adókedvezményt az adózó akkor veheti igénybe, ha a beruházást
olyan térségben helyezi üzembe és ott üzemelteti, amely a beruházás megkezdésekor társadalmi-gazdasági
szempontból elmaradott térségnek min ősül. Az adókedvezmény az adónak a termékel őállító
tevékenységb ől származó árbevételnek az összes árbevéte lhez viszonyított arányával számított összege.
(10) Az adózó a (7)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelel ő alkalmazásával vehet igénybe
adókedvezményt, ha olyan megyében rendelkezik székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál
bejelentett telephellyel – és ott kezd el és hely ez üzembe beruházást -, amely megyében a beruházás
megkezdését megel őző két év valamelyikében az állami foglal koztatási szerv által az év decemberében
mért munkanélküliségi mutató a mérés napján meghaladta a 15 százalékot.
(11) Az adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december
31-ét követ ően megkezdett, legalább 10 milliárd forint érték ű, termékel őállítást szolgáló beruházás üzembe
helyezését követ ő 10 naptári évben.
(12) A (11) bekezdés szerinti adók edvezmény – az ott meghatározott feltéte lek teljesítése esetén is – csak
abban az adóévben vehet ő igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi
létszáma legalább 500 f ővel meghaladja a beruházás megkezdését megel őző adóévben foglalkoztatottak
átlagos állományi létszámát. (13) A (7), (10)-(11) bekezdés szerinti adókedvezmény utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból vehet ő
igénybe. Az adózó nem veheti igénybe az adókedvezményt a 2002. december 31. után megkezdett
beruházás alapján. (14) E § alkalmazásában a beruházás értékét a beru házás megkezdésének napjától az adókedvezményre
jogosító üzembe helyezés napjáig – az e törvényben meghatározott egyéb feltételeket figyelembe véve –
elszámolt beszerzési, el őállítási érték alapján kell megállapítani, és az adózónak döntenie kell arról, hogy e
§ mely rendelkezése alapján érvényesít beruházási adókedvezményt, amely döntését nem változtathatja
meg. (15) Az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az (1)-(3), (7), (10)-(11) bekezdés szerinti
adókedvezménnyel utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben élhet.
(16) Amennyiben az adókedvezmén y érvényesítésére nyitva álló utolsó naptári év nem azonos az
adóévvel, az adózó a (7), (10)-(11) és (13) bekezdés alapján adókedvezményt az érvényesítésre nyitva álló
utolsó el őtti adóév vége és utolsó naptári év vége közötti id őszakra ezen id őszak napjai számának 365
naphoz viszonyított (két tizedesjegyre számított) arányával számított adóalap utáni adóból érvényesíthet.
Térségi és egyé b adókedvezmények
22. § (1) Az adózó a 4. § 36. és 38. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szerepl ő
összegig – döntése szerint – a támogatás juttatásának adóéve és az azt követ ő három adóév adójából
adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül a ttól, hogy e támogatással nem növeli adózás el őtti
eredményét az adóalap megállapításakor. (2)
(3) A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot
igazoló támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által
jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 20
százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem
jogosult közvetett állami támogatásra. (4)-(5)
(6)-(8)
(9) Az adózó az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen
költségei között, továbbá a szoftverfejleszt ő alkalmazására tekintettel elszám olt bérköltség 10 százalékának

megfelelő összeg ű adókedvezményt vehet igénybe, amelyet az adóévben és az azt követ ő három adóévben,
egyenl ő részletekben érvényesíth et, azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben – adó hiányában – nem
érvényesített adókedvezmény az említett id őszakon belül igénybe vehet ő. Az adókedvezmény
igénybevétele független attól, hogy az adózó az al apkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti
fejlesztés közvetlen költségeivel csökkentette adózás el őtti eredményét az adóalap megállapításakor.
(10) Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak min ősül ő adózó – a (9) bekezdésben foglalt
adókedvezmény mellett – a szoftverfejleszt ő alkalmazására tekintettel elszám olt bérköltség 15 százalékának
megfelel ő összeg ű adókedvezményt vehet igényb e az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenl ő
részletekben, azzal, hogy a megel őző adóév(ek)ben – adó hiányában – nem érvényesített adókedvezmény az
említett id őszakon belül igénybe vehet ő. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában az a dóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak
min ősül. Az adókedvezmény ig énybevétele független attól, hogy az adózó az alapkutatás, az alkalmazott
kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel csökkentette adózás el őtti eredményét az adóalap
megállapításakor.
(11)-(13)
(14) A szövetkezet a szövetkezetekrő l szóló 2006. évi X. törvény 58. §-a alapján az adóévben képzett
közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezménykén t veheti igénybe. Az adókedvezmény az állami
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazás ában az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de
minimis) támogatásnak min ősül.
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
22/A. § (1) A hitelszerz ődés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és
középvállalkozásnak min ősül ő adózó a 2000. december 31-ét követ ően megkötött hitelszerz ődés alapján
tárgyi eszköz beszerzéséhez, el őállításához pénzügyi intézményt ől igénybe vett, és kizárólag e célra
felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszaf izetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után
adókedvezményt vehet igénybe.
(2) Az adókedvezmény az (1) bekezdésben meghatá rozott hitelre az adóévben fizetett kamat 40
százaléka. (3) Az adózó az adókedvezményt ab ban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az
eredeti szerz ődés szerint vissza kell fizetnie – veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz
nyilvántartásában szerepel. (4) Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az
adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában, ha a beruházás els ődleges mez őgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerz ődés 87. és 88.
cikkének a mez őgazdasági termékek el őállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott
állami támogatásra történ ő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK re ndelet 4. cikkében foglalt vehető igénybe,
minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak min ősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak tekintend ő.
(5) Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha
a) a hitelszerz ődés megkötésének évét követ ő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve,
ha az üzembe helyezés elháríthatatlan küls ő ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
b) a tárgyi eszközt üzembe helyezésén ek adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.
(6)
Fejlesztési adókedvezmény
22/B. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint érték ű beruházás,
b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet)
meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és
üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint érték ű beruházás,

c) jelenértéken legalább 100 millió forint érték ű, korábban már használatba vett, állati eredet ű élelmiszert
el őállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló
beruházás,
d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e) jelenértéken legalább 100 millió forint érték ű,
ea) meglév ő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti
állandóhely ű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésr ől szóló 2003. évi C.
törvény szerinti el őfizet ői interfésszel rendelkez ő elektronikus hírközl ő hálózat fejlesztésével, vagy
eb) 2006. január 1-jét követ ően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló,
szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás, f) a jelenértéken legalább 100 millió forint érték ű, az alapkutatást, az alkalmazo tt kutatást vagy a kísérleti
fejlesztést szolgáló beruházás,
g) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű , kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
h) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
i) a jegyzett t őkéjének felemelése keretében kibocsáto tt részvényeknek (vagy egy részének) a t őkepiacról
szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő
bevezetésének a napját (az els ő kereskedési napot) követ ően, de legkés őbb az e napot követ ő harmadik év
utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint érték ű beruházás,
j) jelenértéken legalább 500 millió forint érték ű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás
üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a
beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglév ő létesítmény b ővítését vagy – az alapkutatást, alkalmazott
kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve – az el őállított termék, a nyújtott szolgáltatás,
illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvet ő változását eredményezi.
(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet el őírásai alapján maga állapítja meg. A
kormányrendeletben meghatározott id őtartam alatt összevonandó, jelenértéken 100 millió eurónak
megfelel ő forintösszeget meghaladó – kormányrendeletben meghatározott – elszámolható költség esetén az
adózó az adókedvezményt a miniszterhez benyújtott kérelemre hozott határozat alapján veheti igénybe. (3) Az adókedvezmény igénybevételének feltét ele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt
a) a miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot,
b) az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában
benyújtja a miniszterhez, ha az adókedvezmény a miniszter határozata alapján vehet ő igénybe.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában el őírt bejelentés késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem
el őterjesztésének nincs helye, tová bbá a beruházás megkezdését követ ően a bejelentés nem egészíthet ő ki,
illetve nem módosítható.
(5) Az adókedvezmény igénybevételén ek további feltétele, hogy a környezeti elemek védelme, valamint
a környezetet veszélyeztet ő hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követ ő öt
évben hatályos, jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított határértéket a tényleges
kibocsátási mutató ne haladja meg.
(6) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint
a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követ ő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés,
illetve a kérelem benyújtásának adóévét követ ő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.
(7) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más
állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, engedély esetén a
határozatban megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség
összegére vetített, a kormányrendeletben me ghatározott aránnyal számított értéket.
(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény
igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét
megelő ző ötödik évben vagy korábban kezd ődött. Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás,
amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §-a (2)
bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál.
(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházás esetén az adóke dvezmény igénybevételének további
feltétele, hogy az adókedvezmény els ő igénybevételének adóévét követ ő négy adóévben
a) az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 150 f ővel, ha az adózó a
beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települ ési önkormányzat közigazgatási
területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 75 f ővel meghaladja a beruházás megkezdését megel őző

adóévben vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból
számított számtani átlagnak megfelel ő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
b) az adózónál elszámolt, évesített bé rköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér
adóévre számított összegének hatszázszorosával, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben
meghatározott kedvezményezett tele pülési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és
üzemelteti, legalább háromszázszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megel őző adóév évesített
vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megel őző három adóév évesített adataiból
számított számtani átlagnak megfelel ő bérköltségét.
(10) Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás eset én az adókedvezmény igénybevételének
további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követ ő öt évben az üzembe helyezett tárgyi
eszköz igénybevételével nem állít el ő olyan filmet, amelyet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi
I. törvény 5/B. §-a alapján az V. kategóriába kellene sorolni.
(11)
(12) Mez őgazdasági termékek feldolgozását és fo rgalmazását szolgáló, az (1) bekezdés a)-c), valamint
h)-i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltételeit a
kormányrendelet tartalmazza. (13) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény igénybevételének további
feltétele, hogy a) a részvényeknek a szabályozott piacra történ ő bevezetését ől a beruházás megkezdésének évét követ ő
ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan eléri az
adózó jegyzett t őkéjének legalább 50 százalékát, és ebben az id őszakban az adózó nem alakul át;
b) az adózó jegyzett t őkéjét megtestesít ő részvények szabályozott piacra történ ő bevezetése els ő ízben az
a) pontnak megfelel ő bevezetéssel valósul meg;
c) az adózó által a jegyzett t őke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett
részvények együttes kibocsátási értéke az – adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szerepl ő –
elszámolható költség folyó áron számított ö sszegének legalább az 50 százalékát eléri;
d) a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetéb en a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az
adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabál yozott piacra bevezetett részvények legalább 25
százalékát meghaladó részvények olya n részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike
sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel.
(14) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további
feltétele, hogy az adókedvezmény els ő igénybevételének adóévét követ ő négy adóévben
a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 f ővel,
középvállalkozásnál legalább 50 f ővel meghaladja a beruházás megkezdését megel őző adóévben vagy – az
adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megel őző három adóév évesített adataiból számított
számtani átlagnak megfelel ő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
b) az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév els ő napján érvényes
minimálbér adóévre számított összegének ötvenszere sével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja
a beruházás megkezdését megel őző adóév vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését
megelő ző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelel ő évesített bérköltségét.
(15) A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat, vagy
rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról. (16) Az adózó nem jogosult a (7) bekezdés szer inti adókedvezményre, és a már igénybe vett
adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak min ősül, ha az e törvényben, a
kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem kell e
rendelkezést alkalmazni, ha a feltéte l teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.
(17) Az adózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában beruházásonként
feltünteti. (18) Az adóhatóság a rendelkezésére álló vala mennyi adatról adózónként és beruházásonként
haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre – törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerz ődésben el őírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében – a miniszter
részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjér ől szóló
törvénynek az adótitokra vonatkoz ó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(19) Ha a miniszter határozatban engedélyezi az adókedvezményt, azt a feladatkörükben érintett
miniszterek véleményét figyelembe véve hozza meg. Az engedély kiadása el őtt – ha szükséges – megkéri az
Európai Bizottság hozzájárulását. A határozatot a kérelem benyújtását, hiánypótlási felhívás esetén a

hiánypótlást követő 60 napon belül kell meghozni, a határid ő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal
meghosszabbítható. (20) Az e § alapján folyó valamennyi eljárás tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsola ttartásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.
Az adókedvezmények igénybevételének szabályai
23. § (1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21. § (7), (10)-(11) bekezdése, a
22. § (6)-(7) bekezdése, a 22/B . § 2003. évben hatályos rendelkezése és a 29. § (5) bekezdés d) pontja
alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a 29. §
(5) bekezdés b) pontja alapján jogosult adókedvezményre.
(2) Az (1) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezm énnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 80
százalékáig – érvényesíthet ő a 22/B. § alapján fejlesztési adókedvezmény.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70
százalékáig – érvényesíthet ő minden más adókedvezmény.
(4) Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehet ő igénybe.
(5) A külföldi vállalkozó az e törvényben meghatározott adókedvezményekkel a belföldi telephelyén
megvalósított beruházás, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma, illetve a belföldi telephelye
útján elért árbevétel alapján élhet. (6) Ha törvény az adókedvezmény ig énybevételének utolsó évét meghatározza, akkor azt utoljára abban
az adóévben lehet érvényesíteni, amelynek utol só napja a törvényben megjelölt évben van.
A fizetendő adó
24. § A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társaság i adó, csökkentve az adókedvezményekkel és
a 28. § rendelkezésének figyelembevételével a külfö ldön megfizetett társasági adóval (annak megfelelő
jövedelemadóval).
ELJÁRÁSI ÉS ADÓEL ŐLEG FIZETÉSI SZABÁLYOK
IV. Fejezet
A külföldi szervezet adókötel ezettségének teljesítése
25. §
Az adóel őleg bevallásának és fizetésének szabályai
26. § (1) Az adózónak – a (3), (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az adóbevallással
egyidej űleg az adóbevallás esedékességét követ ő második naptári hónap els ő napjával kezdő dő 12 hónapos
id őszakra társasági adóel őleget kell bevallania az esedékességi id őre es ő összeg feltüntetésével. Nem lehet
adóel őleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az
adózó már vallott be adóel őleget.
(2) Az adóel őleg
a) az adóévet megel őző adóév fizetend ő adójának összege, ha az adóévet megel őző adóév id őtartama 12
hónap volt, b) az adóévet megel őző adóév fizetend ő adójának a m űködés naptári napjai alapján 12 hónapra számított
összege minden más esetben. (3) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogel őd által bevallott
adóel őlegb ől számított (az átalakulás formájától függ ően azzal egyez ő, összesített, megosztott) adóel őleget
bevallani, és ennek alapján köteles a bevall ás esedékességének napjától az adóévet követ ő hatodik hónap
utolsó napjáig adóel őleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés
alkalmazásában jogutódnak is min ősül.

(4) Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap els ő napjától kezd őd ő 12
hónapos idő szakra 30 napon belül köteles adóel őleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott
adóel őleggel egyez ően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet, illetve az
európai részvénytársaság, az európai szövetkezet által bevallott adóel őleggel egyez ően a tevékenységét
folytató külföldi vállalkozó. (5) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott adóel őleget nem érinti.
(6) Az átalakulás napját követ ő els ő adóbevallásában nem vall be adóel őleget kiválás esetén a
fennmaradó, beolvadás esetén az átvev ő adózó, ha az átalakulás napja az el őző adóévi adóbevallás
benyújtását megel őzi.
(7) Az adóel őleg a (8)-(9) bekezdésben foglalt eltéréssel
a) havonta, egyenl ő részletekben esedékes, ha az el őző adóévi fizetend ő adó meghaladja az 5 millió
forintot;
b) háromhavonta, egyenl ő részletekben esedékes, ha az el őző adóévi fizetend ő adó legfeljebb 5 millió
forint.
(8) A mez őgazdasági és erd őgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál
a) az adóév els ő negyedévében az éves adóel őleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka,
harmadik negyedévében 30 százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi
fizetend ő adó legfeljebb 5 millió forint,
b) az adóév els ő negyedévében az éves adóel őleg 3,3 százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka,
harmadik negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az
el őző adóévi fizetend ő adó meghaladja az 5 millió forintot.
(9)
(10) A kett ős könyvvitelt vezet ő belföldi illet őség ű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóel őleget
az adóévben az adóévi várható fizetend ő adó összegére ki kell egészíteni e, azzal, hogy a várható fizetend ő
adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésb ől támogatást kap – e támogatások miatt
elszámolt adóévi bevételb ől az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg
figyelembevétele nélkül számított a dóalap alapján megállapított adó öss zegével azonos. E rendelkezés nem
vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megel őző adóévben az éves szinten számított árbevétele
nem haladta meg az 50 millió forintot.
(11) Nem kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megsz űnésekor,
valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a
közhasznú, a kiemelked ően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az
alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a
lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelked ően közhasznú szervezetként besorolt
fels őoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és
az iskolaszövetkezetnek.
HARMADIK RÉSZ
OSZTALÉKADÓ
V. Fejezet
27. §
NEGYEDIK RÉSZ
A KETT ŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE
VI. Fejezet
28. § (1) A belföldi illet őség ű adózó és a külföldi vállalkozó adózás el őtti eredményét növeli a külföldön
fizetett (fizetend ő), társasági adónak megfelel ő adó ráfordításként elszámolt összege.

(2) A belföldi illetőség ű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy
módosítja, hogy az ne tartalmazza a) a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerz ődés így rendelkezik, és
b) a külföldr ől származó kamatjövedelmet.
(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illet őség ű adózó és a külföldi vállalkozó a
társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetend ő), a társasági adónak
megfelel ő adót.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldr ől származó jövedelmet e törvény rendelkezései
szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldr ől származó jövedelem a bevétel – kamatjövedelem esetén
a kamat 75 százaléka – és az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhet ő költségek, ráfordítások
különbözete, módosítva az adózás el őtti eredményt növel ő, csökkent ő tételekkel. A külföldr ől származó
árbevétel és bevétel összegének az összes árbevéte l és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell
megosztani a külföldr ől származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhet ő – de nem a
kizárólag belföldr ől származó jövedelemhez felmerült – kö ltségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt
növel ő, csökkent ő tételeket.
(5) A (3) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell
meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetend ő),
illetve a nemzetközi szerz ődés alapján külföldön érvényesíthet ő adó közül a kisebb összeget, nemzetközi
szerz ődés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetend ő) adó ráfordításként elszámolt
összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint
kiszámított adót. Az átlagos adó kulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az
adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni. (6) Az (1)-(5) bekezd és alkalmazásában társ asági adónak megfelelő adónak min ősül a kapott osztalék
alapján külföldön fizetett (fizetend ő) adó is.
ÖTÖDIK RÉSZ
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
VII. fejezet
29. § (1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Ta
tv.) következ ő rendelkezéseit változatlan feltételek mellett al kalmazni kell, ha a gazdasági esemény 1996.
december 31-ig megtörtént: a) a 4. § (3) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (4)-(5) bekezdése az 1993. évi XCIX. törvény 16. § (2)
bekezdés b) pontjának figyelembevételével,
b) a 4. § (3) bekezdés j) pontja, valamint az 5. § (12) bekezdése, az 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (3)
bekezdésének figyelembevételével, azzal, hogy a lízingszerz ődés lejárat el őtti megszüntetése esetén
növelni kell az adóalapot a lízingszerző déshez kapcsolódó időbeli elhatárolás ráfordításként elszámolt
összegével, ha azt az adózónak nem térítették meg, c) a 4. § (3) bekezdés s) pontja és az 5. § (9) bekezdése,
d) a 19. § (16) bekezdése.
(2) A Ta tv. 6. §-ának el őírásai szerint elhatárolt veszteség az adózás el őtti eredményb ől az elhatárolás
id őpontjában érvényes feltételek szerint írható le.
(3)-(4)
(5) A Ta tv. vonatkozó rendelk ezései alapján adókedvezményt a társasági adóból a következő
feltételekkel lehet érvényesíteni:
a)
b) a 14/B. § és a 14/C. § rendelkezését az eredeti fe ltételek szerint lehet alkalmazni, figyelemmel az
1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (5) bekezdés b) pontjának, az 1996. évi LXXVIII. törvény 36. §-ának,
valamint e törvény 23. §-ának rendelkezéseire, c)

d) az 1993. évi XCIX. törvény 11. §-ával törvénybe iktatott 14/A. § (2) és (3) bekezdése alapján a
Kormány által egyedileg engedélyeze tt adókedvezmény az engedélyben és a 190/1994. (XII. 31.) Korm.
rendeletben foglaltak szerint vehet ő igénybe, figyelemmel e törvény 23. §-ának rendelkezéseire.
(6)-(7)
(8)
(9)
(10)
(11)-(12)
(13) Ahol a törvény a társasági adókötelezettséggel összefüggésben korábbi évekre utaló rendelkezést
tartalmaz, ott ez alatt értelemszer űen a Ta tv. el őírásait is érteni kell.
(14)
(15) A 21. § (15) bekezdésében foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az átalakulásra vonatkozó
döntést, megállapodást 1997. december 31-ig közokiratb a foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így
különösen a társasági szerz ődést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási szerz ődést) ezen id őpontig
ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte. (16) Az az adózó, amely a 21. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott
adókedvezményre jogo sító beruházást 1997. december 31-ig megk ezdte, 1998. évben választhat, hogy az
adókedvezményt a hivatkozott rend elkezések 1997. december 31. napján vagy 1998. január 1. napján
hatályos el őírása szerint veszi igénybe azzal, hogy
a) az 1998. január 1. napjától hatályos el őírások választása esetén megel őző adóév árbevételének az
adózó 1997. évi árbevételét kell tekinteni abban az esetben is, ha a hivatkozott rendelkezések 1997.
december 31. napján hatályos el őírása alapján adókedvezményt ve tt igénybe 1997. évi adójából,
b) a választásától az 1998. évet követ ő években nem térhet el.
29/A. § (1) E törvény alkalmazásában az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a
köztestület 1998. január 1-jét ől a közhasznú szervezetekr ől szóló törvényben megjelölt id őpontig
közhasznú szervezetként, kiemelked ően közhasznú szervezetként besoroltnak tekintendő, ha megfelel a
közhasznú szervezetekr ől szóló törvény 27. §-a (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak. Az adományokról szóló
igazolásban e szervezeteknek a besorolásig a közhaszn ú nyilvántartásba vételi kérelem bírósági ügyszámát
kell szerepeltetni. Nem tekinthet ő 1998. évben közhasznú szervezetként, kiemelked ően közhasznú
szervezetként besoroltnak az említett s zervezetek közül az, amelynek a kérelmét a bíróság 1999. január 1-je
el őtt elutasította.
(2)-(8)
(9)
29/B. § (1)-(2)
(3)
(4)
(5)
(6) Ha az adózó az adókedvezményre jogosító beru házást 1998. december 31-ig megkezdte, akkor a
beruházás értékének meghatározásakor figyelembe ve heti a 4. § 9. pontjának 1998. december 31-én
hatályos rendelkezéseit is.
(7)
(8) Az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközre vonatkozóan az adózó változatlanul
alkalmazhatja az 1. számú és a 2. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseit, de
ebben az esetben a tárgyi eszköz besorolásánál az 1995. december 31-én hatályos KSH Ipari Termékek
Jegyzéke az irányadó. (9) Az az adózó, amely a 21. § (7) vagy (10), illetve (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre
jogosító beruházást 1998. december 31-ig megk ezdte, az adókedvezmény első igénybevételekor benyújtott
adóbevallásában választhat, hogy az adókedvezményt a 21. § (8), illetve (12) bekezdésének 1998.
december 31. napján vagy 1999. január 1. napján hatályos el őírása szerint veszi igénybe, de választásától
ezt követ ően nem térhet el.
29/C. § (1)-(3)
(4)
(5)
(6)

(7) A 2. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adózó a 2000. december 31-ig megkötött tartós
adományozási szerz ődés alapján adott adományra vonatkozóan e törvény 2000. december 31-én hatályos
rendelkezéseit alkalmazza.
(8) Az adózó a 2000. december 31-ig (a 2000. december 31-én el őtársaságként m űködő adózó az els ő
adóévében) keletkezett negatív adóalapra a 17. § 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza,
figyelemmel a 29. § (2) bekezdésére is.
(9)
(10)-(13)
29/D. § (1)-(2)
(3) Ha az adózó a 21. § (7), (10)-(11) bekezdése, a 29. § (5) bekezdés d) pontja vagy az 1999. évi
CXXV. törvény 93. §-a szer inti adókedvezményre jogosító beruh ázást megkezdte, akkor 2002. december
31-ig – 2002. december 1-jét követ ően megkezdett beruházás esetén a beruházás megkezdését követ ő 45
napon belül – bejelenti a miniszternek a beruházás hoz kapcsolódó, az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott miniszteri rendeletben meghatá rozott adatokat. E bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére – a
Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ ő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz ődést kihirdet ő
törvény végrehajtása érdekében – törvén y az adókedvezmény igénybevételét érintő, nem eljárási
jogkövetkezményt is megállapíthat.
(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felel ős miniszter arra, hogy rendeletben meghatározza a (3)
bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait. (5) A 21. § (7), (10)-(11) bekezdése, a 29. § (5) bekezdés d) pontja vagy az 1999. évi CXXV. törvény 93.
§-a alapján a 2003-ban kezd őd ő adóévre érvényesített adókedvezményr e törvény – a Magyar Köztársaság
Európai Unióhoz történ ő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz ődést kihirdet ő törvény végrehajtása
érdekében – az említett rendelkezésekt ől eltér ő szabályt állapíthat meg.
(6)-(7)
(8)
(9) Az adózó az adóalap megállapításánál alkalmazhat ja a 4. § 36. pontjának és a 7. § (1) bekezdése e)
pontjának 2002. december 31-én hatályos rendelkezése it, ha az épületet, építményt 2002. december 31-ig
üzembe helyezte. (10) Az adózó a 2002. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdés i) és t) pontjában, 16. § (1)
bekezdés d) és e) pontjában, 16. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazza, ha az
átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 2002. de cember 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt
tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerz ődést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási
szerz ődést) ezen id őpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.
(11) Az e törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az
adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehet őség.
(12)
(13) Az adózó a beruházási adókedvezmény vonatkozás ában a statisztikai besorolásra e törvény 2002.
december 31-én hatályos rendelkezéseit tartalmazza. Az adózó az értékcsökkenési leírást – a 29/B. § (8)
bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a statis ztikai besorolásra és a vámtarifaszámra az eszköz
üzembe helyezése id őpontjában irányadó rendelkezések szerint is megállapíthatja.
(14) Az adózó a 18. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettséget az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerz ődésre köteles alkalmazni azzal,
hogy ez a kötelezettsége a 2005-ben kezd ődő adóévr ől szóló bevallás benyújtásakor és azt követ ően
valamennyi, az adóévben hatályos szerz ődésre fennáll.
(15)
(16) A (11) bekezdés alkalmazás akor, amennyiben az adózó döntés e arra irányul, hogy a fizetendő adója
az őt megillet ő adókedvezmények teljes kör ű kihasználásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az
önellen őrzés és az adóellen őrzés során is figyelembe kell venni.
29/E. § (1) Az adózó a 21. § (7), (10)-(11) bekezdésében, a 29. § (5) bekezdés d) pontjában és az 1999.
évi CXXV. törvény 93. §-ában meghatározott adókedvezményt a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz
történ ő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerző dést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában
foglaló adóév és az azt követ ő adóévek adóalapja utáni adó megállapításánál az e §-ban meghatározott
eltérésekkel veszi igénybe. (2) Az adózó által a 2003-ban és azt követ ően kezd ődő adóév(ek) adóalapja utáni adóból igénybe vett
adókedvezmény és az említett id őszakban megítélt más állami támogatás jelenértékének összege nem
haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti értéket. E rendelkezés alkalmazásában állami támogatás az

adókedvezményre jogosító beruházásra vagy az ahhoz kapcsoló dó – e törvény felhatalmazása alapján
kiadott miniszteri rendelet szerint bejelentett más eszközre, költségre tekintettel az államháztartás
alrendszere költségvetésének terhére kapott i ngyenes vagy kedvezményes forrás, egyéb el őny, ha az
államháztartási bevételkiesést vagy kiadást jelent, kivéve a csekély összeg ű (de minimis) támogatást.
(3) A (2) bekezdés szerinti érték az 1997-2005. években használatba vett szabadalom, know-how, licenc,
szoftver, alapítás, átszervezés aktivá lt értéke (a továbbiakban: elszámolható immateriális javak), tárgyi
eszközök, illetve a 2005-ben els zámolt beruházás értéke, továbbá az 1997-2005. években a helyi
önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatainak megvalósítására szolgáló, az adózó által megvalósított
infrastrukturális beruházás, vagy az önkormányzatnak e célra végleges pé nzeszközként átadott összeg (a
továbbiakban: közhasznú infra strukturális beruházás), valamint a kutat ás és kísérleti fejlesztés, a képzési
költség és a pénzügyi lízingnek nem min ősül ő lízing (bérlet) díja – a társaságiadó-kedvezményhez
kapcsolódó bejelentend ő adatokról szóló miniszteri rendelet szerint – bejelentett összegben, jelenértéken, de
legfeljebb a ténylegesen elszámolt összegek jelenértéke (a továbbiakban: megállapított érték) alapján a
következ ők szerint meghatározott szorzatok összege:
a) a közhasznú infrastrukturális beruházásra 1997-2002. közötti id őszakra megállapított érték, átutalt
összeg 100 százaléka; b) a környezetvédelmi beruházásra, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés célját
szolgáló eszközre, valamint az alapkutatás, az alkalmazo tt kutatás és a kísérleti fejlesztés költségére, a
munkavállalók általános és speciális ké pzésének költségére az 1997-2005. közötti id őszakra megállapított
értéknek és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjér ől
szóló kormányrendelet 2003. január 1-jén hatály os rendelkezései szerint meghatározott támogatási
intenzitásnak a szorzata; c) az immateriális javakra az 1997-2005. közötti id őszakra megállapított érték (de legfeljebb a tárgyi
eszközökre megállapított érték 25 százalékának) ca) 75 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 30 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre
jogosító beruházás t 1999. december 31-éig megkezdte,
cb) 50 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 20 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre
jogosító beruházást 1999 . december 31-ét követően kezdte meg;
d) az a)-c) pontban nem említett eszközre, költségre , ráfordításra az 1997-2005. közötti időszakra
megállapított érték da) 75 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 30 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre
jogosító beruházás t 1999. december 31-ig megkezdte,
db) 50 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 20 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre
jogosító beruházást 1999 . december 31-ét követően kezdte meg.
(4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett adózó az az adózó, amelynek árbevétele több mint 50
százalékban a nagyberuházási projektekhez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó multiszektorális
keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény C. mellékletében meghatározott
tevékenységb ől származik az adókedvezmé ny igénybevételének első adóévében.
(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti jele nértéket a miniszter által közzétett módszer és referenciaráta alapján
kell kiszámítani.
(6) Az adózó a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ ő csatlakozásáról szóló nemzetközi
szerz ődést kihirdet ő törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév adóalapja után
érvényesíthet ő adókedvezményt a következ ők szerint állapítja meg:
a) az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva megállapítja, mekkora összegű
adókedvezményt vehetne igénybe (a to vábbiakban: számított adókedvezmény);
b) a hatálybalépést megel őző napok és az adóév napjainak hányadosa szerint meghatározza a számított
adókedvezmény arányos részét, amelye t adókedvezményként vesz igénybe;
c) a b) pontban megállapított összegen felül adókedvezményként érvényesítheti az adóévre az (1)-(5)
bekezdés alkalmazásával meghatározott összeget.
(7) Az adózó az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit ne m alkalmazza, ha az Európai Bizottság álláspontja
szerint az adókedvezmény igénybevétele nem érinti az Európai Unió más tagállamai és Magyarország
közötti kereskedelmet. Az Európai Bizottság álláspontját az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott
tények alapján, a miniszter kéri ki. (8) Az adókedvezményre jogosító beruházás megkezdésének napján – az Európai Közösségek Bizottsága
96/280/EGK számú, a kis- és középvállalkozásokról szóló ajánlása szerint – kis- és középvállalkozásnak
min ősül ő adózó választása szerint akkor sem köteles az (1 )-(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni, ha nem

felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételnek, feltéve, hogy e választását a Magyar Köztársaság
Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz ődést kihirdet ő törvény hatálybalépésének
a napját követ ő 45 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. E határid ő elmulasztása esetén igazolási
kérelem el őterjesztésének nincs helye, és az adóz ó e bejelentését nem vonhatja vissza.
(9) Az az adózó, amely a (8) bekezdés szerinti választását bejelentette az adóhatósághoz, az
adókedvezménnyel egyesülése esetén utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben, ha többségi irányítást
jelent ő befolyással rendelkez ő tagjának (részvényesének) személye a bejelentést követ ően megváltozik,
utoljára e változást megel őző adóévben élhet.
(10) Az adózó az (1)-(9) bekezdés rendelkezéseit ne m köteles alkalmazni, feltéve, hogy e döntését a
Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ ő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz ődést kihirdet ő
törvény hatálybalépésének a napját követ ő 45 napon belül bejelenti az adóhatósághoz. E határid ő
elmulasztása esetén igazolási kérelem el őterjesztésének nincs helye. E bejelentés alapján a 21. §
rendelkezései szerint igénybe ve tt adókedvezmény – a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ ő
csatlakozásáról szóló nemzetközi szerz ődés IV. mellékletének versenypolitikáról szóló 3. fejezete 1/ c)
pontjában megállapított eljárás szerint – új támogatásnak min ősül.
(11) A (3) bekezdésben meghatározo tt elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások
értékeként nem vehet ő figyelembe
a) annak az eszköznek a bekerülési értéke, amelyet az adózó az üzembe helyezés, a nyilvántartásba vétel
id őpontját követ ően öt éven belül (ha az eszköz elméleti hasznos élettartama az adózó által történ ő üzembe
helyezést, nyilvántartásba vételt követ ően öt évnél rövidebb, akkor az elméleti hasznos élettartam alatt)
értékesít, b) a szinten tartást szolgáló eszköz értéke, vagy – az adózó választása szerint – a telephelyen els ő ízben
megvalósított beruházás megkezdésének adóévét követ ő negyedik évt ől az üzembe helyezett,
nyilvántartásba vett immateriális jósz ág, beruházás értékének 20 százaléka,
c) a fejlesztési adókedvezmény alapjaként figyelembe vett vagy figyelembe venni tervezett immateriális
jószág, tárgyi eszköz.
(12) A híradás-technikai fogyasztási cikkek gyár tása, illetve a számítógép, készülék gyártása
szakágazatba sorolt adózó a (3) bekezdés szer inti érték meghatározásakor, a (11) bekezdés a)-b) pontjában
foglaltak figyelmen kívül hagyásával – választása szerint – az 1997-2005. évek utolsó napján kimutatott
elszámolható immateriális javak, tárgyi es zközök, beruházások bekerülési értékének az el őző év utolsó
napján kimutatott bekerülési értékét meghaladó összegek összesített értékét – ha az említett id őszakon
belül, vagy 2006-2011. évek bármelyikében az említett eszközök együttes bekerülési értéke az el őző évhez
képest csökken, az azzal csökkentett összeget – veheti figyelembe. 29/F. § (1)
(2) A 2001-2003-ban kezd ődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített
elhatárolt veszteség a keletkezése id őpontjában érvényes feltételek szerint írható le.
(3) Az adózó a 29/D. § (3) bekezdésének el őírása alapján bejelentett adatokat, a törvényi változásokra
tekintettel, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendel etben foglaltak szerint 2004. január
31-ig módosíthatja. E határid ő elmulasztását követ ően igazolási kérelem nem terjeszthet ő el ő.
(4) Az adózó az általa a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezet ő tisztségvisel ője,
tevékenységében személyesen közrem űködő tagja, és az említett személ yek közeli hozzátartozója mint
kedvezményezett javára 2003. december 31-ig megk ötött biztosítás díjára a 3. számú melléklet B) fejezet 8.
pontjának 2003. december 31-én ha tályos rendelkezését alkalmazza.
(5) Az adózó a 2003-ban és az azt megel őző en kezd ődő adóévekben hatályos 7. § (1) bekezdés zs) pontja
alapján igénybe vett kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjának 2003-ban hatályos el őírásait
alkalmazza.
(6)
29/G. § (1)
(2) A 7. § (1) bekezdés t) pontjában foglaltakat az adózó a 2004. december 31-éig állományba vett
kísérleti fejlesztésre az állományba vétel id őpontjában hatályos el őírások szerint érvényesítheti, ha az
adózás el őtti eredménycsökkentést – választása szerint – az értékcsökkenés elszámolásának adóévében
alkalmazza.
(3) Az adózó a 7. § (15) bekezdésének rendelkezéseit el őször a 2004. december 31-én hatályos
rendelkezések szerint készített beva llásában – a 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján – elszámolt fejlesztési
tartalék összegére alkalmazza.

(4) A 2004. december 31-éig benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására és
igénybevételére a 2004. december 31-én hatályos jogszabál yi rendelkezések alkalmazandók.
(5) A 3. számú melléklet 10. pontjában foglaltakat els ő ízben a 2005-ben kezd ődő adóévt ől elszámolt
értékvesztésre, behajthatatlan követelésre kell alkalmazni. 29/H. § (1) A Svájci Államszövetségben illet őséggel bíró külföldi személy részére 2005. június 30-át
követ ően fizetett (juttatott) osztalékra a 27. § (3 ) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A 27. § (3) bekezdésében el őírt részesedés két évnél rövidebb folyamatos fennállása miatt –
kezességvállalás hiányában – a kifizet ő által levont, illetve nem pénzben történ ő juttatás esetén a kifizet ő
által megfizetett osztalékadór a a 27. § (3) bekezdésében el őírt feltétel teljesülését követő en az osztalékban
részesül ő, illetve a kifizet ő adó-visszatérítést kérhet.
29/I. § (1) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése lb) alpontja és (22)
bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparm űvészeti
alkotás beszerzési értékére, ha a beszer zés adóévében e rendelkezést alkalmazta.
(2) Az adózó 2009. december 31-éig
a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;
b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre
az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése ly) alpontja és (8) bekezdése
rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi a dóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó
napja 2012. évben van. (3) A pénzügyi vállalkozás a 2009. adóévr ől készített bevallásában és az azt követ ő 4 adóévr ől készített
bevallásában, egyenl ő részletekben – jogutód nélküli megsz űnésekor a még figyelembe nem vett összeggel
– csökkentheti az adózás el őtti eredményt a 2008. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdésének gy)
pontja alapján adózás el őtti eredményt növelő tételként számításba vett, de az adózás el őtti eredmény
csökkentéseként még nem érvényesített kö vetelésre elszámolt értékvesztéssel.
(4) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja
rendelkezését alkalmazhatja, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést 2014. december 31-éig
ruházza át. (5) A 2008-as beszámolóban lekötött ta rtalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre
álló id őtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – ha t adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. §-a
(15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni.
29/J. §
29/K. § (1) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010. január 1. és
2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti id őszakra az adóév naptári napjai
alapján arányosan kell megosztani.
(2) Ha az adózó az (5)-(6) bekezdésben foglalt rend elkezéseket nem alkalmazza, a társasági adó mértéke
a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti idő szakra a pozitív adóalap 19 százaléka;
b) a 2010. július 1. és 2 010. december 31. közötti id őszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg
nem haladó része után 10 százalék , az e feletti összegre 19 százalék.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a csekély összeg ű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen
jogcímen adózás el őtti eredmény csökkentésként érvényesített ö sszes kedvezmény együttes összegére a (2)
bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenl ő.
(4) Az (5)-(6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésekor a társasági adó mértéke
a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti id őszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem
haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék; b) a 2010. július 1. és 2 010. december 31. közötti id őszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg
nem haladó része után 10 százalék , az e feletti összegre 19 százalék.
(5) Az adózó a (4) bekezdés a) pontja szerinti 10 százalékos adókulcsot akkor alkalmazhatja, ha a 2010.
január 1. és 2010. június 30. közötti id őszakban
a) a számított adóalap után adókedvezményt nem vesz igénybe, és
b) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél f ő, azzal, hogy az átlagos állományi
létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy – választása szerint –
az adóévben legalább egy f ő, és
c) az azt megel őző adóévben – a 2010. június 30-án hatályos 19. § (8) bekezdésben foglaltakra is
figyelemmel – az adóalap vagy az adózás el őtti eredmény legalább a jövedelem – (nyereség) minimum
összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdés hatálya alá tartozik, és

d) a megel őző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi
kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az
adóhatóság vagy az egyenl ő bánásmód követelményének ellen őrzésére jogosult hatóság joger ős és
végrehajtható hatósági határozata, illet őleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – joger ős bírósági
határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenl ő bánásmódról és az esélyegyenl őség el őmozdításáról
szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjér ől szóló törvény szerinti mulasztási
bírságot, és e) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév els ő napján érvényes
minimálbér kétszerese – ha az adózó székhelye a jo gszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek,
települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30.
közötti id őszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
(6) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt 10 százalékos adókulcs alkalmazása esetén a pozitív adóalap 50
millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30-án hatályos 19. § (4)-(8)
bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell. (7) A (4) bekezdés alkalmazásában a csekély összeg ű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen
jogcímen adózás el őtti eredmény csökkentésként érvényesített ö sszes kedvezmény együttes összegére a (4)
bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenl ő.
(8) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor:
a) a 4. § 11. pontjában és a 15/A. § (6) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdésben el őírt mérték alatt – 19
százalékos adókulcsot,
b) a 7. § (12) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdés szer inti adókulccsal számított érték alatt – a (2) és (4)
bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket, c) a 7. § (15) bekezdésében és 16. § (1) bekezdés b) pontjában – a 19. § (1) bekezdésének a lekötés
adóévében hatályos rendelkezése szerint el őírt mérték alatt – 2010. adóévben lekötött fejlesztési tartalék
esetében 19 százalékot, d) a 7. § (17) és (20) bekezdésében – a 19. § (1) bek ezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt – a (2)
és (4) bekezdés szerinti adókulccs al számított értéket kell érteni.
(9) E § rendelkezéseit a naptári évt ől eltér ő üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt
álló adózó kivételével – a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmaznia.
29/L. § (1) Az egyéni cégnek a 16. § (16) bekezdésének d) pontjában hivatkozott 19. § (5) és (6)
bekezdés alatt a 19. § (5) és (6) bekezdés 2010. június 30-án hatályos szabályait kell értenie. (2) Az adózónak a 2008. és a 2009. adóévben a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt meg nem
fizetett adónak megfelel ő összeg ű lekötött tartalék felhasználására a lekötés adóévében hatályos 19. §-ban
foglaltakat kell alkalmaznia.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
VIII. Fejezet
30. § (1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével – els ő ízben az 1997. évi adóalap megállapítására és az 1997. évi társasági és osztalékadó
kötelezettségre kell alkalmazni. (2)
(3) A miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi azoknak az államoknak a nevét, amelyekben
jellemző en az ellen őrzött külföldi társaság székhelye található.
(4)
(5) E törvény hatálybalépésével egyidej űleg
a)
b)
c)
d) ahol jogszabály a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvényt említi, ott az alatt ezt a törvényt
kell érteni. (6) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rende letben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény
részletes feltételeit, az engedélyezés szabályait, az eng
e délyezéssel kapcsolatos eljárás rendjét, valamint az
adókedvezménnyel összefügg ő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

(7) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a
fejlesztési adókedvezmény engedélyezése ir ánti eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-
szolgáltatási díjat.
(8) Az adópolitikáért felel ős miniszter felhatalmazást kap arra, h ogy rendeletben szabályozza a szokásos
piaci ár meghatározásával összefügg ő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.
(9) Az adópolitikáért felel ős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a társasági
adókedvezményhez kapcsolódóan bejelentett adatok módosításának feltételeit. 31. § (1) Ez a törvény a következ ő uniós jogi aktusoknak történ ő megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböz ő tagállamok társaságait érint ő egyesülésekre,
szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerr ől;
b) a Tanács 90/435/EGK irányelve a különböz ő tagállamok anyavállalatai és leányvállalatai esetében
alkalmazandó közös adózási rendszerr ől;
c) a Tanács 03/49/EK irányelve a tagállamok kapcsolt vállalkozásai közötti kamat-, jogdíjfizetések
adóztatásának egységes rendszerér ől;
d) a Tanács 2003/123/EK irányelve a különböz ő tagállamok anyavállalatai és leányvállalatai esetében
alkalmazandó közös adózási rendszerr ől szóló a Tanács 90/435/EGK irányelve módosításáról;
e) a Tanács 2005/19/EK irányelve a különböz ő tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására,
eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszerér ől szóló 90/434/EGK
irányelv módosításáról; f) a Tanács 2003/48/EK ir ányelve a megtakarításokból szárm azó kamatjövedelem adóztatásáról;
g) a Tanács 2006/98/EK irányelve (2006. november 20.) az adózás területén elfogadott egyes
irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történ ő kiigazításáról.
(2) Ez a törvény az 1998. évi XV. törvén nyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet (OECD) Konvenciójának , az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási
nyilatkozatoknak megfelel ően a következ ő okmányok figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz:
a) a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény;
b) a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok rés zére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak
módosítására vonatkozó iránymutatás; c) Frascati Kézikönyv – Javaslat a kutatás és kísérle ti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára.
(3) E törvény a következ ő uniós jogi aktus végrehajtásához szük séges rendelkezéseket állapítja meg:
Iránymutatás a 2007-2013 közötti id őszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról (2006/C 54/08),
valamint az N 651/2006 számú Állami Támogatás – Magyarország.
(4) Ez a törvény az EK-Szerz ődés 87. és 88. cikkének a mez őgazdasági termékek el őállításával
foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történ ő alkalmazásáról és a
70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. decem ber 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L
358., 2006. 12. 16., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz. (5) E törvény 22/B. § (1) bekezdésének j) pontja, valamint (9) és (14) bekezdése a Szerz ődés 87. és 88.
cikke alkalmazásában a támoga tások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethet őnek
nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági
rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási
programnak min ősül.
1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Az értékcsökkenési leírás szabályairól
1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabál yt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót
választási lehet őség illeti meg.
2. Az adózó az értékcsökkentési leírást az immate riális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése
napjától (ideértve jogutód esetén a jogel ődt ől a vagyonmérleg szerint átvett, a jogel őd által már üzembe
helyezett eszköznél az átalakulás napját követ ő napot is) az állományból való kivezetése (ideértve a
forgóeszközök közé való átsorolást, valamint az adózó megsz űnését is) napjáig számolja el. Az
értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban
volt.

3. Az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. A jogutód a
jogel őd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogel ődnél az átalakulás
id őpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Az adózás el őtti eredmény
csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás ne m haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott
bekerülési értékét. 4. Nem számolható el értékcsökkenési le írás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint
nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést.
Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása
következtében – a maradványértéknek megfelel ő könyv szerinti érték ű eszköznél, valamint ha az adózó az
eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti a számvitelr ől szóló törvény alapján
megállapított terven felüli értékcsökkenést, továbbá az é pületnél, építménynél. Ha a tárgyi eszközhöz telek
is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni.
5. A számvitelr ől szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy
összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthet ő
a) immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érték ű jogoknál, figyelemmel a 13. pont
rendelkezésére, b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél,
c) az ipari park közm űnek min ősül ő – út, víz- és csatornaellátás, ener giaellátás, távközlés célját szolgáló –
tárgyi eszközeinél, d) a bányászatban a kizárólag egy bánya célját szol gáló épületek, építmények, speciális gépek,
berendezések, felszerelések, a föld alatti bányatér ségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó
speciális gépek és az igénybe vett földterület esetében, valamint a villamosenergia-iparban az atomer őm űvi
technológiai épületek, építmények,
e) a legfeljebb kétszázezer forint bekerülési érték ű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a)
pontja szerinti 33 százalékos kulcs al á sorolt tárgyi eszközök esetében,
f) tenyészállatok esetében,
g) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazo tt kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz
esetében, h) a közúti személyszállításhoz használt járm űveknél .
6. Az 1995. december 31-e után az adózó vagy jogel ődje által üzembe helyezett, más által korábban még
használatba nem vett, a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485,
8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507,
8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek,
a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejleszt ő berendezés esetében évi 30
százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthet ő.
7. A bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbe adott épület, építmény és ültetvény esetében 5 százalék,
minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz után 30 százal ék értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó.
7/a. A teljes adóévben a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágba sorolt adózó a tárgyi eszközei
között kimutatott és e tevékenységet közvetlenül szolgáló, hosszú élettartamú szerkezet ű épület után 3
százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
8. Az adózó az általános rendeltetés ű számítástechnikai gépek, berendezések (HR 8471 vtsz.-b ől)
esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet. 8. a) A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék
értékcsökkenési leírás érvényesíthet ő.
9. Az adózó a 2003-ban vagy azt követ ően beszerzett, el őállított, korábban még használatba nem vett, a
2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi
eszközök, valamint a 2003-ban vagy azt követ ően vásárolt, el őállított szellemi termékek, kísérleti fejlesztés
aktivált értéke esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
10. Az adózó a számvitelr ől szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést
érvényesítheti az adóév utolsó napján állományban lév ő
a) vagyoni érték ű jogra, ha az a szerző dés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem
érvényesíthet ő;
b) kísérleti fejlesztés aktivált értékére, ha a be fejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló
tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;
c) olyan eszközre (kivéve a beruházást), amelyre a számvitelr ől szóló törvény szerint nem számolható el
terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést;

d) az a)-c) alpontban nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az
eszköz megrongálódása elháríthatatlan küls ő ok miatt következett be.
10/a. Ha az adózó – a 10. pontban foglaltak alapján – az eszköz terven felüli értékcsökkenésének az
adóévre megállapított összegét nem érvényesíti adóalapj ánál, akkor a terven felüli értékcsökkenés adóévre
megállapított, de nem érvényesített összegét az adóévet követ ő négy adóévben egyenl ő részletekben
érvényesítheti.
11. A 29/D. § (9) bekezdése alapján érvényesített ö sszeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési
leírásnak kell tekinteni. 12. Az adózás el őtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a
felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést, továbbá a tárgyi eszköz beszerzése, el őállítása alapján
a 7. § (15) bekezdése vagy a 29/D. § (1) bekezdése szerint felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék
összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév els ő napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe
helyezésének napjától folytatható. 13. A számvitelr ől szóló 2000. évi C. törvény 3. § (5) bekezdésének 1. c) pontja alapján nyilvántartásba
vett üzleti vagy cégérték bekerülési értékének – a nyilvántartásba vételt követ ő, az adózó részvételével
történ ő egyesülés esetén – az egyesülés napjáig els zámolt terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett
összegét az adózás el őtti eredmény csökkentéseként elszámolt érté kcsökkenési leírásnak kell tekinteni, ha
az egyesülés során a megvásárolt társaság az eszközeit nem értékeli át piaci értékre. 14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak min ősül ő adózó a korábban még használatba
nem vett, a m űszaki gépek, berendezések és a – sz emélygépkocsi kivételével – a járművek között
nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóé vében a bekerülési érték 100 százalékának megfelel ő
értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett
leghátrányosabb térségek, település ek valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti
eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az
állami támogatásokra vonatkozó rendelkezé sek alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mez őgazdasági
termelést szolgál, az EK-Szerz ődés 87. és 88. cikkének a mez őgazdasági termékek el őállításával foglalkozó
kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történ ő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK
rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehet ő igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak min ősül, vagy
b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak tekintend ő.
2. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Leírási kulcsok jegyzéke
I. ÉPÜLETEK

Az épület jellege Leírási kulcs %

1. Hosszú élettartamú szerkezetb ől 2,0

2. Közepes élettartamú szerkezetb ől 3,0

3. Rövid élettartamú szerkezetb ől 6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek m űszaki ismérvek szerinti besorolása:

A csoport megnevezése
Felmenő

(függ őleges teherhordó)
szerkezet
Kitöltő

(nem teherhordó)
falazat Vízszintes
teherhordó szerkezet
(közbens
ő és tet őfödém,
illetve egyesített
teherhordó,
térelhatároló
tet őszerkezet)

Hosszú élettartamú
szerkezet
Beton- és vasbeton,
égetett tégla-, k ő-,
kohósalak- és
acélszerkezet
Tégla, blokk, panel,
öntött falazat, fémlemez,
üvegbeton és profil-üveg El
őregyártott és monolit
vasbeton acéltartók
közötti kitölt ő elem,
valamint boltozott
födém

Közepes élettartamú
szerkezet
Könny űacél és egyéb
fémszerkezet,
gázszilikát szerkezet,
bauxit-beton szerkezet,
tufa- és salakblokk
szerkezet, fű részelt
faszerkezet, vályogfal
szigetelt alapokon
Azbeszt, m űanyag és
egyéb függönyfal,
Fagerendás (borított
sű rű gerendás), mátrai
födém, könny ű
acélfödém, illetve
egyesített acél
tet őszerkezet könny ű
kitölt ő elemekkel

Rövid élettartamú
szerkezet
Szerfás és
deszkaszerkezet,
vályogvert falszerkezet,
ideiglenes téglafalazat
Deszkafal, lemezkeretbe
sajtolt lapfal
Szerfás tapasztott és
egyéb egyszer ű
falfödém

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelent ő alapján kell meghatározni.
Az épületgépészet körébe ta rtozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a
gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni.
Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az
épülett ől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.
II. ÉPÍTMÉNYEK
Az építmény jellege Leírási kulcs %
Ipari építmény 2,0
Mezőgazdasági építmény 3,0
ebből: önálló támrendszer 15,0
Melioráció 10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végz ő adózónál a beköt ő- és üzemi út 5,0
Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is 4,0
Egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya stb.) 7,0
Vízi építmény 2,0
Híd 4,0
Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8,0

Kőolaj- és földgázvezeték, gázvezeték 6,0
Gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, fö ldgáz távvezeték, termálkút 10,0
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték 25,0
Egyéb, minden más vezeték 3,0
Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény kivételével) 1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0
Hulladéktároló 20,0
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény 15,0
Minden egyéb építmény 2,0
ebből: a hulladékhasznosító létesítmény 15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény el őírásának megfelel ő tárolásra,
ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladé ktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre
értékcsökkenési leírást a hu lladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.
Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény el őírásának megfelel ő
hasznosítás céljára szolgáló épület, építm ény, ide nem értve a földterületet.
Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, sz őlő , gyep és erd őm űvelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a
term őföld mez őgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízh áztartás-szabályozó építmény; talajjavítás
legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.
III. ÜLTETVÉNY

Ültetvénycsoportok Leírási kulcs %

1. csoport: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye,
meggy, szilva, sz őlő , sz őlő anyatelep, mandula, mogyoró 6,0

2. csoport: ő szibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,
gyümölcsanyatelep, f űztelep 10,0

3. csoport: spárga, málna, szeder, torma 15,0

4. csoport : dió, gesztenye 4,0

5. csoport: egyéb ültetvény 5,0

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi esz köz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos
leírási kulccsal kell elszámolni, a földterület és a kerítés viszont önálló tárgyi eszköznek min ősül.
IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK , FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK,
TENYÉSZÁLLATOK

a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlés ű gépek, berendezések.
2. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetés ű számítástechnikai
gépek, berendezések.
3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.
4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges
vizsgálóm űszerek és a komplex elven m űköd ő különleges mér ő- és vizsgáló berendezések.
5. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám.
6. A HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok.
7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelés ű berendezések, valamint a
mez őgazdasági és erd őgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemel ő h őfejleszt ő berendezések.
8. A HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a HR 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisít ő, –
feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.
9. A HR 8421 21 vtsz.-alszámok.
10. A HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyez őanyag leválasztását, sz űrését szolgáló berendezések.
11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok.
12. A HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati
laboratóriumi eszközök.
b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
A HR 8701 vtsz.-ból a járm űvek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok.
c) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
Minden egyéb – az a)-b) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A)
Nem a vállalkozási tevéke nység érdekében felmerülő egyes költségek,
ráfordítások

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
költségnek, ráfordításnak minő sül különösen:
1.
2.
3.
4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy
része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás
jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelm űen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele
ellentétes az ésszer ű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személyt ől ugyanazon
jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni; 5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriál is jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási
értéke), ha egyértelm űen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemz őire,
értékére, a tárolás körülményeire) megfelel ő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó – az
ésszer ű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból ered ő veszteség
mérséklésére;
6. az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz köny v szerinti értéke, ha a selejtezés
ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelel ően alátámasztva;
7. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetér ől szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék;
8. az a költség, ráfordítás, amely a Büntet ő Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással
üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokba n vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi
kapcsolatokban b űncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;

9. az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében
merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költs ég, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja,
figyelemmel a 13. pontban foglaltakra is;
10. a bíróság el őtt nem érvényesíthet ő, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás;
11. a gazdasági társaságok ról szóló törvényben előírt saját t őke jegyzett t őke arány, vagy a veszteség
fedezetét szolgáló t őkeemelés révén szerzett tulajdoni ré szesedésre elszámolt értékvesztés;
12. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen
személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás;
13. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott
pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szer inti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt
kötelezettségnek az adóévi adózás el őtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül
nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt
általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi szem ély vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illet őség ű
részére történik vagy az adózó ne m rendelkezik a juttatásban részesül ő nyilatkozatával, amely szerint a
juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtéb en elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz
negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követ ően azzal igazol;
14. az egyszer űsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban
foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérb ől a minimálbér napi
összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.
B)
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek,
ráfordítások

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozás i tevékenység érdekében felmerült
költségnek, ráfordításnak minő sül különösen:
1. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, vagy a vele korábban munkaviszonyban
álló, saját jogú nyugdíjas (Tbj. 4. § f) pont) magánszemély, illetve az említe tt magánszemélyek özvegye,
kiskorú közeli hozzátartozója részére juttatott segély;
2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bá rkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános
körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott
természetbeni juttatás, továbbá a termék megismerteté se, forgalmának növelése céljából adott, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak min ősül ő áruminta, ha az nem tartós
használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható
legkisebb mennyiséget; 3. az adózó által a vele munkaviszonyb an álló magánszemély, illetve vezető tisztségvisel ője,
tevékenységében személyesen közrem űködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló,
saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék címen
elszámolt természetbeni juttatás kivételével személyi jelleg ű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az
ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történ ő kötelez ő
befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;
4. az el őzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható
általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz
kapcsolódik; 5. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelel ő jogcímen fizetett összeg, valamint az alapszabálya
szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolato s érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi
szervezet számára tagdíj címen fizetett összeg;
6. az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil
rádiótelefon-szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a
cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése ré vén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal
összefügg ő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelez ő befizetést
is);

7. az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb
kifizetésként elszámolt összeg, ha az önkéntest az a dózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében
foglalkoztatta;
8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló
magánszemély, az adózó vezet ő tisztségvisel ője, tevékenységében személyesen közrem űköd ő tagja, vagy
az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerz ődés alapján gyakorlati képzésben résztvev ő
szakképz ő iskolai tanuló;
9. a Munka Törvénykönyvében el őírt rendelkezések alapján az igénybe nem vett munkaid ő-kedvezmény
címen a szakszervezetnek átutalt összeg;
10. a privatizációs lízingszerz ődés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás
címen ráfordításként elszámolt összeg; 11. a tulajdonostárs által a társas házi közös tulajdonnal, a lakásszövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos
karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésr e) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség;
továbbá a lakásszövetkezetnél a cégbejegyzés el őtt vállalt kötelezettség miatt felmerült költség, ráfordítás,
feltéve, hogy az alapul szolgáló szerz ődést a közgy űlés utólag jóváhagyta;
12. a szerencsejáték szervezésér ől szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás
keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;
13. a szövetkezetnél a közösségi alapból a szövetkezetekr ől szóló 2006. évi X. törvény 57. §-ának (2)
bekezdése szerinti céloknak megfelel ő felhasználás alapján elszámolt költség;
14. A kifizet ő által viselt képzés (ideértve az azzal összefügg ő, törvényen alapuló, az államháztartás
valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is) költsége;
15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott
pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szer inti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt
kötelezettségnek az adóévi adózás el őtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül
nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt
általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásra, juttatásra a 4.
§ 36. vagy 38. pontja alapján került sor.
4. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A társasági adóalanynak nem min ősülő szervezetek
1. a Magyar Nemzeti Bank,
2. a büntetés-végrehajtásért felel ős miniszter felügyelete alá tart ozó, a fogvatartottak kötelező
foglalkoztatására létrehozo tt gazdálkodó szervezetek,
3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a
tevékenységét folytató közhasznú, kiemelked ően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági
társaság,
5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tart alékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a
tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,
7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati m űsorszolgáltatók,
8. a felszámolás kezd ő napjától a felszámolási eljárás alatt állók,
9. a pártok,
10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
11. a külön törvényben és an nak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
feltételeknek megfelel ően m űköd ő, kizárólag készfizet őkezesség-vállalást folytató részvénytársaság,
12. az a jogi személy, jogi személyiség nél küli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszer űsített
vállalkozói adó alanyának min ősül,
13. a költségvetési szervként m űköd ő fels őoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt
is) és diákotthon.

6. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Alapítvány, közalapítvány, társ adalmi szervezet, köztestület, lakásszövetkezet, közhasznú,
kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet és fels őoktatási
intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek
A)
Alapítvány, közalapítvány, társadalmi sz ervezet és köztestület által végzett
kedvezményezett tevékenységek
Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet és a köztestület 1. § (1) bekezdése szerinti
jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményez ő gazdasági tevékenységéb ől e törvény
alkalmazásában nem min ősül vállalkozási tevékenységnek:
1. a közhasznú tevékenység, vagy – ha nem min ősül közhasznú szervezetnek, kiemelked ően
közhasznú szervezetnek – az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység,
ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez ka pott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;
2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy – ha nem min ősül közhasznú szervezetnek,
kiemelked ően közhasznú szervezetnek – a cél szerinti te vékenységet szolgáló immateriális javak,
tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpap írba való elhelyezése után a hitelintézettől, az
értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának
olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, vagy – ha nem min ősül közhasznú szervezetnek,
kiemelked ően közhasznú szervezetnek – a cél szerinti te vékenység bevétele az összes bevételben
képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
B)
Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek
A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jöve delem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt
eredményez ő gazdasági tevékenységéb ől e törvény alkalmazásában nem min ősül vállalkozási
tevékenységnek:
1. a lakásszövetkezeti tevékenység;
2. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézett ől, az értékpapír
kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része,
amelyet a lakásszövetkezeti tevékenység bevétele az ös szes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt
mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
C)
D)
A közhasznú szervezetként, kiemelked ően közhasznú szervezetként besorolt
felső oktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek
A közhasznú szervezetként, kiemelked ően közhasznú szervezetként besorolt fels őoktatási
intézmény az 1. § (1) bekezdése szerinti jöve delem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt
eredményező gazdasági tevékenységéb ől e törvény alkalmazásában nem min ősül vállalkozási
tevékenységnek:
1. a közhasznú tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támo gatást, juttatást is;

2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek
értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az
értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának
olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a
bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
E)
Közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és
szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysége
A közhasznú, a kiemelked ően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1.
§ (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményez ő gazdasági
tevékenységéb ől e törvény alkalmazásában nem min ősül vállalkozási tevékenységnek:
1. a közhasznú tevékenységb ől származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös
szükséglet kielégítéséért felel ős szervvel – helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben
meghatározott fejezettel, illetve a fejezete n belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel –
folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj
változtatásának feltételeit is tartalmazó szerz ődés alapján folytatott tevékenységb ől származik;
2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpap írba való elhelyezése után a hitelintézettől, az
értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának
olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a
bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
F)
Európai területi együttműködési csoportosulás által végzett
kedvezményezett tevékenységek

Az európai területi együttm űködési csoportosulás 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és
vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményez ő gazdasági tevékenységéb ől e törvény alkalmazásában nem
min ősül vállalkozási tevékenységnek:
1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást,
juttatást is; 2. a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek
értékesítésének ellenértéke, bevétele; 3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézett ől, az értékpapír
kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része,
amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és
hozam nélkül kell számításba venni.