This document has been provided by the
International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

ICNL is the leading source for information on th e legal environment for civil society and public
participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government
officials, and the donor community in over 90 countries.

Visit ICNL’s Online Library at
https://www.icnl.org/knowledge/library/index.php
for further resources and research from countries all over the world.

Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be
construed to constitute legal advice. The information contai ned herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of
its presentation, even reflect the most current authority. Noth ing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal
advice based upon the particular facts and circumstances pres ented, and nothing herein should be construed otherwise.
Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not
guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of
the document. Any discrepancies or differences created in the tr anslation are not binding and have no legal effect for compliance or
enforcement purposes.
Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include ac curate and up-to-date information herein, ICNL
makes no warranties or representations of any kind as to its a ccuracy, currency or completeness. You agree that access to and u se of this
document and the content thereof is at your own risk. ICNL discl aims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any
party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of
or inability to use this document, or any e rrors or omissions in the content thereof.

1990. évi XCIII. törvény
az illetékekről
Az Országgy űlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az
önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek alapvet ő szabályairól, továbbá
az igazgatási és bírósági szolgáltatások díjának megállapításáról a következ ő törvényt alkotja:
ELS Ő RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
Illeték- és díjfizetési kötelezettség
1. § Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket, a
közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy az e törvényben meghatározott módon,
de külön jogszabályban megállapított igazgatási, bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi
felügyeleti tevékenységéért felügyeleti illetéket kell fizetni. Jogszabály el őírhatja, hogy igazgatási
szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött
hatósági eljárást a hatóság az ügyfél kérelmére – közigazgatási szolgáltatásként, a hatóság hivatali
munkaidején túli id őtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül
szervezett szolgáltató helyen a hatósági eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett – azonnal
lefolytatja.
A törvény területi és személyi hatálya
2. § (1) Az öröklési illetékre vonatkoz ó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben
alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon él ő nem magyar állampolgár vagy belföldi
székhely ű jogi személy által örökölt, külföldön lev ő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó
vagyoni érték ű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési
illetéket vagy ennek megfelel ő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének
bizonyítása az örököst terheli. Külföldön lev ő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó
rendelkezések nem terjednek ki.
(2) Az ajándékozási és vi sszterhes vagyonátruházási illetékre v onatkozó rendelkezéseket a belföldi
ingatlan, a belföldön nyilvántartásba vett gépjárm ű és pótkocsi, illetve az e vagyontárgyakhoz kapcsolódó
vagyoni érték ű jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkez ő társaság vagyoni betétje
tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerz ődés másként rendelkezik.
(3) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni érték ű jognak jogügyleten alap uló szerzése esetében – a
belföldön már nyilvántartásba vett gépjárm ű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni érték ű
jogok, továbbá a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkez ő társaság vagyoni betétje kivételével – e törvényt
akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni érték ű jog megszerzése belföldön történt.
(4) Követelés elengedése, engedm ényezés, tartozásátvállalás útján vagy más hasonló módon történ ő
vagyonszerzés esetében e törvényt ak kor kell alkalmazni, ha a vagyonszerz ő a személyi jövedelemadóról
szóló törvény szerinti belföldi illet őség ű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.
(5) E törvénynek az eljárási illetékekre vonatkozó rendelkezéseit természetes és jogi személyekre
egyaránt alkalmazni kell, kivéve, ha nemzetközi szerz ődés másként rendelkezik.

Az illetékkötelezettség keletkezése
3. § (1) Az öröklési illetékkötelezettség az ör ökhagyó halála napján keletkezik.
(2) Az ajándékozási illetékkötelezettség
a) ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerz ődés megkötése napján,
b) ingó, vagyoni érték ű jog ajándékozása esetén a szerz ődésr ől kiállított okirat aláírása napján; ha a
szerz ődésr ől csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget
megalapító esemény [2. § (3) bekezdés] bekövetkezett, c) ha az ingó, a vagyoni érték ű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor
keletkezik. (3) A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség
a) a szerző dés megkötése napján,
b) árverési vétel esetében az árverés napján,
c) ingatlannak, ingónak, vagyoni érték ű jognak bírósági, hatósági határozattal történ ő megszerzése
esetén a határozat joger őre emelkedése napján,
d) az a)-c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor
keletkezik.
(4) Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik.
(5) A hatósági jóváhagyástól (engedélyt ől, hozzájárulástól, tudomásulvételt ől) függő vagyonszerzési
jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváha gyás – több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó
jóváhagyás – napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerz ődés érvényességéhez harmadik személy
beleegyezése szükséges. (6) A felfüggeszt ő vagy bontó feltételt ől, illet őleg a kezd ő határidő bekövetkezését ől függ ő szerz ődés
esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerz ődés hatályának beálltakor keletkezik.
(7) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés irán yadó az ingatlanok, illetve gépjárm űvek
(pótkocsik) pénzügyi lízingjére vonatkozó, a futamid ő végén tulajdonjog átszállást eredményez ő
szerz ődések esetén is.
Illetékmentesség
4. § (1) Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén nem kell illetéket
fizetni. Az illeték fizetésére egyébként kötelezett mentessége (személyes illetékmentesség) esetén az
illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.
(2)
5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási
Kht., illetve annak tevékenységét foly tató nonprofit gazdasági társaság,
d) a társadalmi szervezet, a köztestület,
e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugd íjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
k) az Észak-atlanti Szerz ődés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerz ődés tagállamainak és az 1995.
évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vev ő államainak Magyarországon tartózkodó
fegyveres er ői – ideértve az említett fegyveres er ők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú,
hivatásos szolgálatban lév ő és polgári állományú személyeket is – kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel
összefügg ő illetékügyek tekintetében,
l) a területfejlesztésr ől és területrendezésr ől szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési
tanács,
m) a közhasznú, kiemelked ően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai.

(2) Az (1) bekezdés c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az
esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illet őleg az eljárás megindítását megel őző naptári évben
folytatott vállalkozási tevékenységéb ől származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége,
illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési
kötelezettsége nem keletkezett.
(3) Az illetékmentességnek a (2) bekezd ésben meghatározott feltétele meglétéről a szervezet
(alapítvány) vagyonszerzése esetén annak illetékki szabás végett bejelentésekor, közigazgatási
hatósági vagy bírósági eljárás esetén az eljárás megindításakor írásban köteles nyilatkozni. A
nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a szervezet (alapítvány) – a vagyonszerzést, illet őleg az eljárás
megindítását megel őző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéb ől származó jövedelme
után, vagy ilyen tevékenység hi ányában – társasági adó fizetésére, illetve eredménye után
költségvetési befizetésre nem volt kötelezett.
(4) Ha a vagyonszerzési illetékkötel ezettség keletkezésére és illetékkiszabásra bejelentésére, illetve
eljárási illeték esetén az eljárás megindítására június 1-jét megelőző en kerül sor, a szervezetnek
(alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége el őreláthatóan nem
keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy az illetékkötelezettség
keletkezése évének július 1. napjáig van lehet ősége arra, hogy ezt a kö rülményt adóbírság terhe
nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse.
6. § (1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségvisel ői és családtagjaik, ideg en állam, idegen állam
magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére
nézve nemzetközi szerz ődés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.
(2) A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felel ős miniszternek a külpolitikáért felel ős miniszterrel
egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó.
MÁSODIK RÉSZ
A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKEK
II. Fejezet
AZ ÖRÖKLÉSI ÉS AZ AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK
7. § Az öröklési és az ajándékozási illeték tárgya a ha láleset folytán, illetve az ajándékozással történt
vagyonszerzés.
Az öröklési illeték tárgya
8. § (1) Az öröklési illeték tárgya: az örökség – ideértve a haszonélvezeti jog megváltását, valamint az
önálló orvosi tevékenység m űködtetési jogának folytatását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történ ő
vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás. (2) Az örökhagyó rendelkezése folytán a hagyatékból harmadik személynek juttatott vagyontárgyat mint
az örökhagyóról közvetlenül a harmadik személyre átszállott hagyományt kell illeték alá vonni. Az ilyen
vagyontárgy értékét az örökség (hagyomány) illetékének alapjául szolgáló értékébő l le kell vonni.
(3) A hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállott, de neki még át nem adott örökséget
(hagyományt) is. Az örökhagyóra szállott örökség után ebben az esetben külön meg kell fizetni az öröklési
illetéket az els ő és a további örökhagyó közötti rokonsági viszonynak megfelel ően. Ezt az illetéket az
örökösök örökrészeik arányában kötelesek megfizetni. (4) Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni érték ű jog,
amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn.
Lemondás az öröklésr ől, az örökség visszautasítása

9. § (1) Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésr ől történ ő
lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték al apulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni.
(2) Nem kötelezhet ő öröklési illeték fizetésére az az örökös vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta
után az örökséget, illet őleg hagyományt visszautasítja (Ptk. 674. §).
Rendelkezés a me gnyílt örökségről, hagyatéki osztályos egyezség
10. § (1) Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból rá es ő örökséget vagy egy részét a hagyaték
tárgyalása során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után öröklési illetéket kiszabni nem
lehet. Az így átengedett örökséget vagy egy részét megszerz ő más örökös úgy fizeti az öröklési illetéket,
mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik,
az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerz ő terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell
kiszabni.
(2) Ha az ingatlan hagyatékot vagy egy részét az azt terhelő adósság fejében az örökhagyó hitelez ője
veszi át, az átvett rész után öröklési illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelez ő terhére
visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni; ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a hagyatéki
hitelező egyben az örökhagyó örököse is.
(3) Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik
csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki
az osztály alapján a hagyatékból a tö rvény vagy végrendelet szerint ráesőnél nagyobb érték ű örökrészt
ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül át vett rész értéke után visszterhes vagyonátruházási, az
az örökös pedig, aki a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedte, öröklési illetéket köteles fizetni.
Az ajándékozási illeték tárgya
11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:
a) ingatlan ajándékozása,
b) ingó ajándékozása,
c) vagyoni érték ű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése,
továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történ ő lemondás.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak ak kor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot
állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy
megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. §
(1) bekezdésének c), k) , l) és m) pontja alá es ő ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül
be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. § (3)-(4) bekezdése az irányadó. (3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni érték ű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára
tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megel őző en már fennállott és az ingatlannyilvántartásba
bejegyzett vagyoni érték ű joggal terhelten ajándékozzák.
(4) Ha a bontó feltétel vagy véghatárid ő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a
visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.
Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke
12. § (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték összegét – az egy-egy örökösnek, hagyományosnak jutott
örökség, illető leg megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke alapulvételével – a következ ő
táblázatokban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:
a) Öröklés esetén:
Csoport Az illeték általános mértéke Lakástulajdon-szerzés illetékének
mértéke
I. Az örökhagyó házastársa,
mostoha- és nevelt gyermeke,
mostoha- és nevel őszül ője terhére 18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 15%
35 millió forint feletti rész után 21% 18 millió forintig 2,5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 6%
35 millió forint feletti rész után 11%

II. Az örökhagyó testvére terhére 18 millió forintig 15%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30% 18 millió forintig 6%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 15%
III. Minden más örökös terhére
18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40% 18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 12%
35 millió forint feletti rész után 21%
b)
Ajándékozás esetén:
Csoport Az illeték általános mértéke Lakástulajdon-szerzés illetékének
mértéke
I. Az ajándékozó házastársa,
mostoha és nevelt gyermeke, a
mostoha- és nevel őszül ője 18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 18%
35 millió forint feletti rész után 21% 18 millió forintig 5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész után 12%
II. Az ajándékozó testvére terhére
18 millió forintig 15%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30% 18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 10%
35 millió forint feletti rész után 16%
III. Minden más megajándékozott
terhére
18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40% 18 millió forintig 10%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%
(2) Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni érték
ű jog öröklési és ajándékozási illetékét az (1) bekezdés
a)-b) pontjaiban a lakástulajdon szerzésére megállapíto tt illetékkulcsok alkalmazásával kell kiszámítani.
(3) Az örökhagyó halálának id őpontjában, illet őleg az ajándékozáskor fennálló állapot szerint kell
megállapítani, hogy az örökös, illet őleg a megajándékozott az illeték mértéke szempontjából melyik
csoportba tartozik.
(4) Gépjárm ű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése és ajándékozása esetén az
illeték mértéke a gépjárm ű és pótkocsi visszterhes vagyonátruh ázási illetékének (24. §) kétszerese.
(5) Az önálló orvosi tevékenység m űködtetési jogának folytatása és ajándékozása esetén az illeték
mértéke a 13. § (7) bekezdésében meghatározott illetékalap 10%-a.
(6) Abban az esetben, ha az általános mérték ű öröklési vagy ajándékozási illeték alá es ő vagyontárgyak
között term őföld is van, akkor a term őföld után egyébként fizetend ő illeték megállapítása során az általános
mérték alá tartozó összes vagyont kedvezmény nélkül terhel ő illetékb ől olyan arányt kell figyelembe venni,
mint amilyen arányt az általános mérték ű illeték alá tartozó összes vagyon értékében a term őföld értéke
képez.
Az öröklési és az ajándékozási illeték alapja
13. § (1) Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett vagyonnak a (2) bekezdésben foglaltak
szerint csökkentett forgalmi értéke. (2) A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéb ől le kell vonni a hagyatékot
terhel ő tartozást (Ptk. 677. §), illet őleg az ajándékot terhel ő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy
örökösre, illet őleg megajándékozottra es ő részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás
során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A vagyoni érték ű jogból álló terheket a
72. § szerint kell számításba venni. Ilyen esetben az illeték alapját a 15. § (4) bekezdése szerint kell
megállapítani. (3) Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyaték ba tartozó egyes illetékfizetési kötelezettség alá eső
vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéb ől kell levonni. Azokat a hagyatéki
terheket pedig, melyek az örökség egészét terhelik, az örökös által megszerzett illetékfizetési kötelezettség
alá eső és az illetékfizetési kötelezettség alá nem eső (belföldön lévő mentes és külföldön lév ő, e törvény
hatálya alá nem es ő) vagyon arányában kell számításba venni.

(4) Az adósság és más teher fennállását és összegét az örökös (hagyományos), illetőleg a
megajándékozott köteles igazolni. Az örökhagyó eltemettetésének szokásos költségei azonban bizonyítás
nélkül is elfogadhatók. (5) A megajándékozottnak az ajándékot terhel ő adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az
ajándékot terhel ő vagyoni érték ű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
(6) Ha a hagyatékban, ajándékban, gépjárm ű, illet őleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték,
ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. (7) Az önálló orvosi tevékenység m űködtetési jogának folytatása és ajándékozása esetén az illeték alapja
a m űködtetési jognak – terhekkel nem csökkentett – értéke.
(8) Ha adott ingatlan ajándékozása ugyanannak a megajándékozottnak a javára 5 éven belül több
szerz ődéssel történik, az illetéket az újabb tulajdoni hányaddal együtt a tulajdonában álló ingatlanrész tiszta
értékének figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az ingatlan tiszta értéke a 18 millió forintot
meghaladja. A tiszta érték kiindulópontjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál a korábbi tulajdoni
hányad megszerzése óta elvégzett beruházások értéknövel ő hatását figyelmen kívül kell hagyni. A fentiek
szerint megállapított illeték összegéb ől le kell vonni azt az összeget, amelyet az ingatlan korábban
megszerzett tulajdoni hányada (hányadai) után akkor kellene megfizetni, ha annak (azoknak)
megszerzésére az újabb tulajdoni hányad megszerzésének id őpontjában került volna sor.
14. § A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell. Az az
örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más
ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a kötelesrészre jogosult öröklési illetéket
köteles fizetni.
A haszonélvezet, a használat örök lésének és ajándékozásának illetéke
15. § (1) Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát,
a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak a 72. § szerint számított értékével csökkentett
forgalmi érték után, a haszonélvez ő, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték
után fizeti az öröklési illetéket. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az ajándékozó más személynek
ajándékozza a vagyon tulajdonjogát, és más személy részére biztosítja ennek haszonélvezetét vagy
használatát. (3) A tulajdonszerz őt terhel ő illeték alapját az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon kell számítani
akkor is, ha a haszonélvezet, illet őleg használat öröklése vagy ingyenes alapítása mentes az illeték alól,
vagy nem tárgya az öröklési, ajándékozási illetéknek. (4) A haszonélvezet, illet őleg használat jogával terhelten átruházott (átszállt) vagy ilyen teher egyidej ű
alapításával megszerzett vagyon esetében a tulajdonszerz őt terhel ő illeték alapja a haszonélvezet, használat
figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak a 72. § szerint
számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát
annak haszonélvez ője, használója szerzi meg.
Öröklési és ajándékozási illetékmentesség, kedvezmény
16. § (1) Mentes az öröklési illeték alól:
a) a hazai tudományos, m űvészeti, oktatási, közm űvel ődési, közjóléti célra juttatott örökség
(hagyomány);
b) a takarékbetét öröklése;
c) a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéb ől 20
millió forint;
d) az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. Az
értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárm űvének,
pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mérték ű vagyontárgyait
figyelmen kívül kell hagyni; e) lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlél ő házastárs általi öröklése;
f) az örökség, ha az örökhagyó kiskorú és a hagyatékát szül ője – ide értve az örökbefogadó, a mostoha és
a nevel őszül őt is – örökli;

g) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra
vonatkozó vagyoni érték ű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték joger ős
átadásától számított 4 éven belül la kóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete
eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthet őség legalább 10%-át. Lakóházépítési
szándékáról az örökös legkés őbb az illetékfizetési meghagyás joger őre emelkedéséig nyilatkozhat az állami
adóhatóságnál;
h) az Európai Gazdasági Térségrő l szóló megállapodásban részes álla m által kibocsátott, hitelviszonyt
megtestesít ő értékpapír megszerzése;
i) az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által
megszerzett örökrész. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott
4 éves határid ő elteltét követ ő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint
illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a
vagyonszerz ő nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az állami adóhatóság a
megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az
illetéket akkor is, ha a 4 éves határid őn belül a vagyonszerz ő a nevére szóló joger ős használatbavételi
engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerz ő több telket örökölt, és mindegyik
esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkek et utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor
törli, ha az új telek esetén a felé pített lakóházban a lakás(ok) hasznos al apterülete eléri a településrendezési
tervben meghatározott maximális beépíthet őség legalább 10%-át. Ellenkez ő esetben valamennyi telek után
meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerz ő a megszerzett telket utóbb
megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékb ől csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során
létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, felté ve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos
alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthet őség legalább 10%-át. Az
illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális
beépíthet őség az illetékkötelezettség keletkezésének id őpontjában és a használatbavételi engedély
kiadásának id őpontjában eltér ő, a kett ő közül a vagyonszerz őre összességében kedvez őbbet kell figyelembe
venni. Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határid őn belül a vagyonszerz ő gazdálkodó szervezet átalakul,
a lakóház felépítésére az ingatlant megszerz ő jogutód köteles.
(3) Ha az öröklés útján megszerzett képz ő-, ipar-, népm űvészeti alkotást, muzeális tárgyat, gy űjteményt
vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy fels őoktatási intézménynek
felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre es ő öröklési illeték
alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri
az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhel ő illeték összegét.
(4) A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmipótlék-
mentesen fizetheti meg. E fizetési határid ő lejárta el őtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70%
kedvezménnyel fizethet ő meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentesség alkalmazás a során az örökös által megszerzett
lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni érték ű jog (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában:
lakás) után megállapított illetékalapot kell csökkent eni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás
tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával
fennmaradó összeg erejéig az általános mérték ű öröklési illeték alá es ő vagyontárgyak mentesülnek az
illeték alól.
(6) Term őföld tulajdonjogának, vagyoni érték ű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték
felét, ha pedig az örökös a term őföldr ől szóló törvény szerinti családi g azdálkodó, akkor egynegyedét kell
megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerz őnek a fizetési meghagyás joger őre
emelkedéséig kell nyilatkoznia. (7) Azt az örököst, aki a hagyatékból ráes ő term őföldet (tulajdoni hányadot) a term őföldr ől szóló törvény
szerinti családi gazdálkodónak min ősül ő magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi,
az átengedett term őföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli.
17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
a) a hazai tudományos, mű vészeti, oktatási, közművel ődési, közjóléti célra juttatott ajándék
megszerzése és az ilyen célú közérdek ű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történ ő
vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozá sból származó vagyoni érték megszerzése;
b) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon
alapított vagyoni érték ű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerz ődés

illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a
lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településr endezési tervben meghatározott maximális beépíthet őség
legalább 10%-át. A mega jándékozott lakóházépítési szándékáról legkés őbb az illetékfizetési meghagyás
joger őre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;
c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az aján dékozót vagy a megajándékozottat személyi
jövedelemadó, társadalombizt osítási járulék vagy egészségügyi hozzáj árulás fizetési kötelezettség terheli,
továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint
a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem visel ő módon a társas
vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is;
d) lakástulajdon kezel ői jogának ingyenes megszerzése;
e) a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezel ői jogának az
üzemeltet ő által történ ő ingyenes megszerzése;
f) az állami tulajdonban lev ő természetvédelmi terület kezel ői jogának a természetvédelmi kezel ő által
történ ő megszerzése;
g) a takarékbetét ingyenes megszerzése;
h) term őföld megszerzése ajándékozással a term őföldr ől szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában
meghatározott mez őgazdasági termel ők gazdaságátadási támogatása feltételeként;
i) közhasznú szervezetnek közhasznú tevé kenység céljára juttatott ajándék;
j) jogszabályi kötelezettségen alap uló ingyenes eszközátadás;
k) a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi
jövedelemadó alól; l) hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészít ő szolgáltatásból származó 10 000
forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, ho gy az elengedéssel a hitelintézetnek,
befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásna k az adott szolgáltatásból származó követelése a
magánszeméllyel szemben végérvényesen megsz űnik;
m) a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távh ő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási,
központi f űtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett
(adós) és vele közös háztartásban él ő hozzátartozójának egy f őre es ő jövedelme nem haladja meg a
mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét; n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képez ő ingó
vagyontárgyaknak a számvitelr ől szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történ ő,
gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás –
ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történ ő megszerzése;
o) a pénzügyi intézmény által elengedett követelés, am ennyiben a követelés elengedése a magánszemély
adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megel őzése érdekében az azonos helyzetben lev ők
egyenl ő elbánásának elve alapján történik. E feltételek fe nnállásáról a pénzügyi intézmény igazolást ad az
adósnak; p) az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökb efogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által
megszerzett ajándék;
q) a term őföldr ől szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mez őgazdasági
termel ők gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b)
pont] megkötött szerz ődésben a term őföld, a tanya, és a mez őgazdasági termel őtevékenységhez szükséges
m űvelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mez őgazdasági berendezés,
felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni érték ű jog ingyenes átengedése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott
4 éves határid ő elteltét követ ő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint
illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a
vagyonszerz ő nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az állami adóhatóság a
megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az
illetéket akkor is, ha a 4 éves határid őn belül a vagyonszerz ő a nevére szóló joger ős használatbavételi
engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerz ő több telket kapott ajándékba, és
mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesíttette, az illetéket az
adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felép ített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a
településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthet őség legalább 10%-át. Ellenkez ő esetben
valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerz ő a

megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli,
amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített
lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális
beépíthet őség legalább 10%-át. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell
megfizetni. Ha a maximális beépíthet őség az illetékkötelezettség keletkezésének id őpontjában és a
használatbavételi engedély kiadásának id őpontjában eltér ő, a kett ő közül a vagyonszerz őre összességében
kedvez őbbet kell figyelembe venni. Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határid őn belül a vagyonszerz ő
gazdálkodó szervezet átalakul, a lakóhá z felépítésére az ingatlant megszerző jogutód köteles.
(3) Term őföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó
ajándékozási illeték felét kell megfizetni. Az (1) bekezdés h) pontja szerinti mentesség esetén a
mentességre való jogosultságot az ajándékozottnak kell igazolnia. A támogatás elnyerését igazoló okiratot
az ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra kerül ő ajándékozási szerz ődéshez kell csatolnia, mely okiratot az
ajándékozási szerz ődés másolatával az ingatlanügyi hatóság a 92. § (1) bekezdés szerint továbbítja az
állami adóhatóságnak.
(4) Ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevő, számviteli törvény szerinti
gazdálkodók egyike a másik 100%-os tulajdonában áll vagy a gazdálkodók egyazon személy 100%-os
tulajdonában állnak, akkor a gazdálkodó vagyonszerzésére a 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti
táblázat I. csoportjára vonatkozó illetékmértékeket kell alkalmazni. Akkor is ezeket az illetékmértékeket
kell alkalmazni, ha a gazdál kodó gazdálkodónak nem min ősül ő ajándékozó 100%-os tulajdonában áll.
17/A. § Mentes az öröklési és ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység m űködtetési
jogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységr ől szóló törvény erejénél fogva az
említett törvény hatálybalépését ől volt jogosult a m űködtetési jog alapján végezhet ő tevékenység
gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység m űködtetési jogát
szerz ő magánszemélynek kell igazolnia.
Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási
illetékkedvezménye

17/B. § (1) A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelel ő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt
szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése, továbbá – az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére
való tekintettel – az ilyen vagyonnak az egyéni vállalkozás megszüntetését követ ő három hónapon belüli
ajándékozása esetén a magánszemély örökös, illetve a magánszemély megajándékozott az általa
megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéb ől a (3)-(5) bekezdésben meghatározott illetékalap-
kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybev ételének feltétele, hogy a vagyonszerző – öröklés esetén a
hagyatékátadó végzés joger őre emelkedését ől, ajándékozás esetén az ajándék elfogadásától számított – 30
napon belül a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága
részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,
és a fizetési meghagyás joger őre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a
vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem
idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdas ági társaságban fennálló részesedésének arányát nem
csökkenti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény akkor vehet ő igénybe, ha
a) öröklés esetén a túlél ő házastárs, illetve túlél ő házastárs hiányában vagy annak egyetértésével a
magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról nyilatkozatot
tesz. A nyilatkozatot a közjegyz ő köteles jegyz őkönyvbe foglalni, és a jegyz őkönyv hiteles másolatát a
teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva megküldeni az állami adóhatóságnak; b) ajándékozás esetén az ajándékozó a kisv állalkozói tevékenység megszüntetéséről, a magánszemély
megajándékozott az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot
tesz az állami adóhatóságnál. (3) A vállalkozói vagyon tulajdonjog át vagy haszonélvezetét megszerző túlél ő házastárs esetén a
vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhel ő öröklési illeték alapját 50%-kal, de legfeljebb 5 millió
forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.

(4) A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző – a (3) bekezdésben nem említett – más magánszemély
örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhel ő öröklési illeték alapját 25%-kal, de
legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
(5) A vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerz ő
magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhel ő ajándékozási illeték alapját 25%-
kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani.
(6) Ha a (3)-(5) bekezdés szerinti kedvezményben részesül ő vagyonszerz ő az (1) bekezdés a)-b) pontjai
szerinti feltételeket nem teljesíti, tová bbá az (1) bekezdés szerinti 3 éves id őtartam letelte el őtt a
vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékeny séggel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató
elháríthatatlan küls ő ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti,
illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló ré szesedésének arányát csökkenti, az
általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csö kkenés összegének kétszeresét
köteles pótlólag megfizetni.
A kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési és ajándékozási
illetékkedvezménye

17/C. § (1) A magánszemély vagyonszerz ő a kisvállalkozásnak min ősül ő gazdálkodó szervezetben
fennálló vagyoni betét öröklése, ajándékozása esetén a 17/B. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározott
illetékalap-kedvezményre jogosult, ha a) a vagyonszerz ő által önállóan vagy többi vagyonszerz ővel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a
tulajdonában, illet őleg több vagyonszerz ő esetében a tulajdonukban lev ő vagyoni betét aránya meghaladja a
kisvállalkozás összes vag yoni betétjének 50%-át, és
b) a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkez ő örökös vagy megajándékozott a
fizetési meghagyás joger őre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több örökös vagy több megajándékozott
esetén együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás joger őre emelkedése
évének utolsó napját követ ő három évig nem szünteti meg, illet őleg nem szüntetik meg vagy megszerzett
vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illet őleg nem csökkentik.
(2) Ha a kedvezményben részesül ő vagyonszerz ő az (1) bekezdés szerinti 3 éves id őtartam letelte el őtt a
kisvállalkozás m űködtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató
elháríthatatlan küls ő ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett
vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalap-kedvezmény alapján élvezett
illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.
III. Fejezet
A VISSZTERHES VAGY ONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK
Az illeték tárgya
18. § (1) Ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni érték ű jognak
visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem es ő, más módon történ ő megszerzése
visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ez t a szabályt kell alkalmazni az öröklési szerződés alapján
történ ő vagyonszerzésre is azzal, hogy az illetékkötelezettség keletkezésére a 3. § (1) bekezdése az
irányadó. (2) Az illetékfizetési kötelezettség a következ ő vagyoni érték ű jogokra és ingókra terjed ki:
a) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érték ű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán
bekövetkez ő vagyonszerzés;
b) az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
c) ingónak hatósági árverésen történ ő megszerzése;
d) gépjárm ű, illet őleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni érték ű jogának megszerzése;
e) közterületen álló, ingatlannak nem min ősül ő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának
megszerzése;
f) az önálló orvosi tevékenység m űködtetési jogának megszerzése;

g) az értékpapír öröklési szerz ődéssel való megszerzése;
h) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkez ő társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész,
szövetkezeti részjegy, befektet ői részjegy, átalakított befektet ői részjegy) megszerzésére.
(3) Nem tárgya a visszterhes vagyonátruházás i illetéknek az ingatlan tulajdonosának az a
vagyonszerzése, mely az ingatlanát terhel ő haszonélvezet, használat jogának a jogosult halála, illet őleg –
özvegyi jog esetén – új házasság kötése folytán történ ő megsz űnésével következik be, továbbá a feltétel
bekövetkezését ől függő vagy a meghatározott idő re kikötött haszonélvezet, használat jogának a feltétel
bekövetkeztével, illetve a meghatározott id ő elteltével bekövetkez ő megsz űnése.
(4) A (2) bekezdés h) pontjában foglalt vagyonszerzés után akkor kell az illetéket megfizetni, ha
a) a vagyonszerz ő, illetve – magánszemély vagyonszerz ő esetén – annak házastársa, bejegyzett élettársa,
gyermeke, szül ője,
b) az a) pontban felsoroltak – önálló vagy együttes – több ségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet,
c) az a) és b) pontban felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti
kapcsolt vállalkozási viszonyban lév ő gazdálkodó szervezet,
tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes
vagyoni betét 75%-át.
Az illeték általános mértéke
19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték álta lános mértéke – ha a törvény másként nem
rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, illetve
belföldi ingatlanvagyonnal rendelkez ő társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén
ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként
legfeljebb 200 millió forint. Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett
tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként
legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó
vagyoni érték ű jog megszerzése esetén az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell
alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint
amilyen arányt a vagyoni érték ű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. Vagyoni érték ű joggal
terhelt ingatlan – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidej űleg alapított vagyoni érték ű jogot – szerzése esetén a
vagyoni érték ű jog értékével csökkentett forgalmi értékb ől az 1 milliárd forint olyan hányadára kell
alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint
amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. (2) Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja – a 21. §-ban foglaltak kivételével – a
cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.
(3) Az önálló orvosi tevékenység m űködtetési jogának megszerzése esetén az illeték alapja a
m űködtetési jognak – terhekkel nem csökkentett – érté ke, az illeték mértéke pedig az illetékalap 10%-a.
(4) Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerz ődés alapján történ ő vagyonszerzés esetén az illeték alapja a
megszerzett vagyon forgalmi értéke. (5) A 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzése esetén az illeték alapja a
társaság tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan aránya, amekkora arányt a 18. § (4)
bekezdésében foglalt feltétel bekövetkeztének id őpontjában az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lév ő
vagyoni betétek névértéke a társaság összes vagyoni betétje névértékének összegében képvisel, csökkentve
az illetékfizetésre kötelezett tulajdonában lév ő azon vagyoni betétekre es ő forgalmi értékkel, melyeket az
illetékfizetésre kötelezett a) 5 évnél régebben, illetve 2010. január 1-jét megel őző en,
b) a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel bekövetkezését megel őző öt éven belül, de 2010. január 1-jét
követ ően, visszterhes vagyonátruházási ille tékfizetési kötelezettség alá eső módon vagy a 26. § alapján
illetékmentesen, c) öröklés vagy ajándékozás útján
szerzett.
Haszonélvezet, használat esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték
alapja

20. § (1) A visszterhes vagyonszerzéssel egyidej űleg alapított haszonélvezet, használat esetében a
tulajdonszerz ő a – 72. § szerint számított – haszonélvezet, ha sználat értékével csökkentett forgalmi érték
után fizeti a visszterhes vagyonát ruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet,
használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelel ő vagyonszerzési illetéket.
(2) Ha az ingatlant az átruházását megel őző en már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett
haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el , vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének
vagy a használat jogának fenntartásával történik, ez esetben a haszonélvezet fennmaradása, illetve a
használati jog megszerzése illetékmentes. A tulajdonszerz ő ilyenkor az (1) bekezdés szerint csökkentett
forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházás i illetéket. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is,
ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvez ője, használója szerzi meg.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a tulajdonszerz őt és a haszonélvezet, használat jogának
szerz őjét terhel ő illeték alapját a 15. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell megállapítani. Az így
számított illetékalap után – ha a törvény másként nem rendelkezik – a 19. § (1) bekezdésében meghatározott
mérték ű illetéket kell fizetni.
Lakástulajdon és a hozzá ka pcsolódó jogok visszterhes
vagyonátruházási illetékének mértéke

21. § (1) Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja – ha e törvény
másképp nem rendelkezik – a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke – lakásonként – 4 millió
forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege ut án 4%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4
millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi
érték ezt meghaladó része után 4% illetéket kell fizetni.
(2) Ha a lakástulajdon szerz ője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét – a
(3)-(5) bekezdésben, valamint (8) bekezdésben említett esetek kivételével – a forgalmi értékb ől le kell
vonni.
(3) Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok – terhekkel
nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. (4) Kett őnél több lakás tulajdonjogának egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt
legnagyobb és legkisebb – terhekkel nem csökkentett – forgalmi érték ű ingatlanok értékkülönbözete.
(5) Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vev ő a másik lakástulajdonát a vásárlást
megelő ző vagy azt követ ő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon –
terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vev ő egy éven belül
több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képez ő értékkülönbözet
megállapításánál minden egyes lakásvásárlá ssal szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követ ő – a
fizetésre kötelezett számára kedvez őbb illetékalapot eredményez ő – egyetlen értékesítést lehet figyelembe
venni. Amennyiben a magánszemély vevő a további lakásvásárlásaival szemben az el őbbi feltételeknek
megfelel ő, további lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános
szabályok [21. § (1)-(2) bek.] szerint al akul. E bekezdés alkalmazásában nem min ősül tehernek a
lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi
értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. (7) Az (5) bekezdésben említett adásvételnél a vev ő az ott említett másik lakástulajdona eladását a
tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerz ődés másolatával vagy más
megfelel ő módon köteles igazolni. Ezzel egyidej űleg kell nyilatkoznia arról is, hogy a vásárláskor az (5)
bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelt.
(8) Lakástulajdonok egymás közötti cseréje, illet őleg az (5) bekezdésben említett adásvétele esetén, ha az
elcserélt, illet őleg eladott lakástulajdont haszonélvezet, haszná lat joga terhelte és a tulajdonszerzéssel
egyidej űleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a jog szerz ője
a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke, a tulajdonos pedig e jog
számított értékével csökkentett érté kkülönbözet után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket.
(9) Ha a vagyonszerz őt a 27. § (1) bekezdése alapján terhel ő illeték összege magasabb, mint amit az
általa megszerzett lakás tulajdonjoga, illetve az ahhoz kapcsolódó haszonél vezet, használat joga után az (1)
bekezdés, illetve a 23. § szerint fizetnie kellene, akkor t őle csak ez az alacsonyabb összegű illeték
követelhet ő.

22. § Lakástulajdonnak állami, helyi önkormányzati tulajd onban álló bérlakás bérleti joga megszerzése
ellenében történ ő átruházása esetén a visszterhes vagyonátruh ázási illeték alapja a lakástulajdon forgalmi
értékének 50%-a. Az illeték mértékére a 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.
23. § Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzéséért a 72. § szerint számított forgalmi
érték után a 21. § (1) bekezdésében meghatározott mérték ű illetéket kell fizetni. A 4 millió forintnak olyan
hányadára alkalmazható a 2%-os illetékmérték, mint amilyen arányt a vagyoni érték ű jog értéke képvisel a
lakás forgalmi értékében. Vagyoni érték ű joggal terhelt lakástulajdon – ideértve a tulajdonszerzéssel
egyidej űleg alapított vagyoni értékű jogot – szerzése esetén a 4 millió forintnak olyan hányadára
alkalmazható a 2%-os illetékmérték, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel a lakás forgalmi
értékében.
Ingatlanforgalmazási célú vagyo nszerzések visszterhes
vagyonátruházási illetéke

23/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem
csökkentett – forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerz ő
a) olyan, ingatlanok tulajdonjogának értékesítésé t (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást) végz ő
vállalkozó, amelynek el őző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységb ől származott, vagy
b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kia dott engedély alapján pénzügyi lízinget folytató
vállalkozó
és legkés őbb a fizetési meghagyás joger őre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az
illetékkiszabásra történ ő bejelentést ől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog
átszállást eredményez ő pénzügyi lízingbe adja.
(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével működ ő ingatlanalap az (1)
bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után. (3) A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerz ő a fizetési meghagyás joger őre emelkedéséig
nyilatkozik. Ha az illetékkiszabásra történ ő bejelentésre az adóév hatodik hónapjának 1. napját megel őző en
kerül sor, a vagyonszerz őnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevétele el őreláthatólag az (1)
bekezdésben foglaltak szerint oszlik meg. Amennyib en a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a
vállalkozó az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóé v hatodik hónapjának 15. napjáig jelezheti ezt a
körülményt az állami adóhatóság felé, amely a 19. § (1) bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján
egyébként fizetend ő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének 50%-kal növelt
összegét a vagyonszerz ő terhére pótlólag el őírja. Ha az állami adóhatóság adóellenő rzés keretében
megállapítja, hogy a vagyonszerz ő valótlan nyilatkozatot tett, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése,
illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték
különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vállalkozó terhére pótlólag el őírja.
(4) Az ingatlanforgalmazást az illetékkötel ezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1)
bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mérték ű illetéket fizeti, ha a
fizetési meghagyás jogerő re emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az adóév nettó árbevételének
legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból fog származn i. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására
vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után a 19. § (1) bekezdés, illetve a
21. § (1) bekezdése alap ján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a
vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az
adóévet követ ő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellen őrzés
keretében megállapítja, hogy a vagyonszerz ő nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült,
a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetend ő és az (1)
bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott céllal me gszerzett ingatlan továbbértékesítésének, illetőleg a
futamid ő végén tulajdonjog átszállást eredményez ő pénzügyi lízingbe adásának megtörténtét a
vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentését ől számított két éves határidő elteltét követően az állami
adóhatóság az ingatlanügyi hatóság megkeresésével va gy saját nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi.
(6) Amennyiben a továbbértékesítés, illetve a pénzügyi lízingbeadás megtörténtét az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog fenntartással
történ ő vétel tényének feltüntetése nem igazolja, a vagyon szerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1)
bekezdése alapján egyébként fizetend ő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének

kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag el őírja. Igazoltnak kell tekintetni a
továbbértékesítést, illetve a pénzügyi lízingbeadást abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás
megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a
tulajdonjog-változás bejegyzésével, illetve tulajdonjog fenntartással történ ő vétel tényének feltüntetésével
zárul. (7) Ha a megszerzett ingatlanból a vagyonszerz ő több önálló ingatlant alakít ki, akkor az
illetékkülönbözetet – arányosítással – csak arra az ingatlanra lehet el őírni, amelyet az (1) bekezdésben
meghatározott célból megszerzett ingatlan illetékkiszabásra bejelentését ől számított két éven belül nem
adott el, illet őleg nem adott a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményez ő pénzügyi lízingbe.
(8) Amennyiben a vagyonszerz ő személyében a továbbértékesítésre nyitva álló határidő n belül
jogutódlás következik be, az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát megszerz ő jogutód kizárólag
abban az esetben mentesül a jogel őd által megfizetett és az egyébként fizetend ő illeték különbözetének
megfizetése alól, ha az ingatlant a jogel ődjének biztosított két éves határid őn belül eladja, illetve a futamid ő
végén tulajdonjog átszállást eredményez ő pénzügyi lízingbe adja. Ennek hiányában az állami adóhatóság a
(6) bekezdés szerinti illetékkülönbözetet az ingatlant megszerz ő jogutód terhére el őírja.
Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke
23/B. § (1) Amennyiben a hitelintézet a va gyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor
nyilatkozik, hogy az ingatlant – az illetékkötelezettség keletkezését ől számított legfeljebb hároméves
id őtartamra – a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve el hárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel, az
adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte, akkor a fizetend ő illeték mértéke
az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott három év elteltét követ ően az ingatlan elidegenítését az állami
adóhatóság saját nyilvántartása vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóság megkeresése
útján ellen őrzi. Amennyiben az ingatlan értékesítése nem történt meg, a vagyonszerzésre a 19. § (1)
bekezdés, illetve 21. § (1) bekezdés alapján egyébként fizetend ő és az (1) bekezdés szerint megállapított
illeték különbözetének kétszeresét a hitelintézet terhére pótlólag előírja.
A felt űnő értékaránytalanság melle tt kötött ügyletek illetéke
23/C. § Amennyiben ingatlan tulajdonjogának ellenérték fejében történ ő megszerzése esetén az
ellenszolgáltatás értéke nem éri el a forgalmi érték 50%-át, az ellenszolgáltatás és a megszerzett
vagyontárgy forgalmi értéke 50%-ának különbözete után a 12. § szerinti ajándékozási illetékmértékkel
megállapított illetéket kell fizetni. A forgalmi értékbő l az ajándékozási illetékmérték alá eső rész
levonásával fennmaradó részre a vissz terhes vagyonátruházási illeték szabályai szerint egyébként irányadó
illetékmértéket kell alkalmazni. Ha az ellenszolgáltatás az ingatlant terhel ő és a vev ő által átvállalt
tartozásra tekintettel került a forgalmi értékhez ké pest alacsonyabb összegben megállapításra, akkor e
bekezdés alkalmazásában az ellenszolgáltatás összegéhez kell számítani az ingatlant terhelő és a vev ő által
átvállalt tartozás összegét.
Gépjárm ű és pótkocsi visszterhes vagyon átruházási illetékének mértéke
24. § (1) Gépjárm ű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke a hajtómotor
henger űrtartalmának minden megkezdett cm 3
-e után 18 forint az alábbi eltérésekkel:
a) az 1890 cm 3
-t meghaladó henger űrtartalmú személygépkocsi és az 500 cm 3
-t meghaladó
henger űrtartalmú motorkerékpár esetén minden megkezdett cm 3
után 24 forint;
b) kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjárm ű esetén a hajtómotor teljesítményének minden
megkezdett 1 kW-ja után 400 forint;
c) Wankel hajtómotorral üzemel ő gépjárm ű esetén a kamratérfogat minden megkezdett cm 3
-e után 36
forint. (2) Pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500
kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.

(3) Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó hasz onélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése
esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott illetékek 25%-ának megfelel ő illetéket kell fizetni.
(4) Amennyiben gépjárm ű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidej űleg haszonélvezeti,
használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjárm ű, pótkocsi tulajdonjogát az azon
fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembent artói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog
megszerz őjét terhel ő illeték megállapítása során az (1)-(2) be kezdések alkalmazásával megállapított
illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használa ti, illetve üzembentartói jog megszerzéséért a (3)
bekezdés szerint fizetend ő illeték összegével.
(5) Gépjárm ű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárm űre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezeti, használati
jog meghatározott hányadának megszerzése es etén a megszerzett hányadra arányosan eső illetéket kell
fizetni.
Illeték közös tulajdon megszüntetése esetén
25. § (1) Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha
a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelel ő értéknél nagyobb
értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni. (2) Házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének
figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelel ő
vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fé l csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt,
mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti,
illeték kiszabásának nincs helye.
(3) Az élettársak közös tulajdonának megszüntetés e esetén a közös tulajdonban való részesedésük
arányára figyelemmel a (2) bekezdést kell alkalmazni.
Illetékmentességek, illetékkedvezmények
26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
a) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon
alapított vagyoni érték ű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerz ő az ingatlanon a szerz ődés
illetékkiszabásra történ ő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a
lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településr endezési tervben meghatározott maximális beépíthet őség
legalább 10%-át. A vagyonszerz ő lakóházépítési szándékáról legkés őbb az illetékfizetési meghagyás
joger őre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;
b) a lakástulajdon kezel ői jogának a megszerzése;
c) a közcélú vízi létesítmén yek és tartozékaik kezelői jogának a megszerzése;
d) az állami tulajdonban lév ő természetvédelmi terület kezel ői jogának a természetvédelmi kezel ő által
történ ő megszerzése;
e) állami vagyon vagyonkezel ői jogának megszerzése;
f) a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan építe tt, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban
nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület
átalakításával, továbbá a lakóépület bő vítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg
nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása.
Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerz ő másik
lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a 21. § (1) bekezdés szerint megállapított illetékb ől nem kell
megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás
tulajdoni hányada esetén a kedvezmén y a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére
illeti meg a vagyonszerz őt;
g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében
történ ő vagyonszerzés;
h) a társasági adóról és az osztalékadóról szól ó törvény szerinti kedvezményezett részesedéscsere
keretében történ ő vagyonszerzés;
i)

j) a kisajátított vagy bányakárt szenvedett ingatlanért kapott csereingatlan szerzése vagy a kártalanítási
összegb ől rá es ő rész erejéig a kártalanítottnak az ingatlanvásá rlása, ideértve az ilyen ingatlanra vonatkozó
más személyt megillet ő jog megsz űnéséért kapott kártalanítási összegb ől azonos jog megszerzését is;
k) a kisajátítás alapjául szolgáló közérdek ű célra megvásárolt ingatlan vételárából történ ő
ingatlanvásárlás, ide értve az ilyen ingatlanra vonatkozó más személyt megillet ő jog megsz űnéséért a
vételárból történ ő azonos jog vásárlását is;
l) gépjárm ű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek el őző adóévi nettó
árbevételének legalább 50%-a gépjárm űvek és pótkocsik értékesítéséb ől származott (gépjárm ű-
forgalmazó), továbbá Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget
folytató vállalkozó általi megszerzése; m) a helyi önkormányzat vagy az állam tulajdonában á lló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának
a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elid egenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.
évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 45. §-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal
rendelkez ő, továbbá 49. §-ának (1)- (2) bekezdése alapján elővásárlási joggal rendelkez ő személy által
történ ő megszerzése;
n) a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló
term őföldtulajdon szerzése, valamint ehhez kapcsolódóan haszonélvezet, használat jogának alapítása,
abban az esetben, ha az elcserélt földrészletet azono s jogosult javára haszonélvezet, használat joga terhelte;
o) az ügyvédi iroda olyan átalakulással (egyesülés, szétválás) bekövetkez ő vagyonszerzése, amikor a
létrejöv ő iroda (irodák) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek);
p) term őföldnek a külön jogszabály alapján a mez őgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által
kiadott regisztrációs igazolással rendelkez ő, mez őgazdasági tevékenységet végz ő magánszemély általi,
visszteher ellenében történ ő megszerzése, feltéve, ha az így vásárolt term őföldet a vásárlástól számítva
legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni érték ű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy
mez őgazdasági őstermel őként a term őföldet mez őgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról a
vagyonszerz őnek legkés őbb a fizetési meghagyás joger őre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami
adóhatóságnál. Ha a vagyonszerz ő a term őföldet az 5 év letelte el őtt elidegeníti, vagy azon vagyoni érték ű
jogot alapít, igazolhatóan nem mez őgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell
megfizetnie;
q) ingatlannak, illetve a 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betétnek a társasági adóról és
az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedv ezményezett eszközátruházás keretében történ ő átruházása, az
alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
qa) az átruházó az átruházás évében és az azt megel őző két naptári évben nem vette igénybe a 23/A. §
szerinti kedvezményes illetékmértéket és a 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett
illetéktartozással nem rendelkezik, qb) az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzköv etelések összegével csökkentett értékében az
ingatlanok értékének aránya nem haladja meg az 50%-ot,
qc) az átruházó társaság legalább két üzletágga l rendelkezik, melyek az átruházást megelőző két teljes,
12 hónapos adóévben önálló üzletágként m űködtek,
qd) az átvev ő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követ ő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe a
23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket, qe) az üzletágat átvev ő társaság vállalja azt is, hogy az átvett eszközöket az illetékkiszabásra történ ő
bemutatást követ ő egy éven belül nem idegeníti el;
s) a term őföldr ől szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mez őgazdasági
termel ők által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b)
pont] megkötött szerz ődésben a term őföld, a tanya, és a mez őgazdasági termel őtevékenységhez szükséges
m űvelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó – ide értve a gépjárm űvet és a
pótkocsit is – tulajdonának, illetve vagyoni érték ű jognak a megszerzése;
t) a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkez ő társaságban fennálló vagyoni beté tnek a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott
4 éves határid ő elteltét követ ő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint
illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a
vagyonszerz ő nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az állami adóhatóság a
megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az
illetéket akkor is, ha a 4 éves határid őn belül a vagyonszerz ő a nevére szóló joger ős használatbavételi

engedéllyel igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerző több telket vásárolt, és mindegyik
esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkek et utóbb egyesíttette, az illetéket az adóhatóság akkor
törli, ha az új telek esetén a felé pített lakóházban a lakás(ok) hasznos al apterülete eléri a településrendezési
tervben meghatározott maximális beépíthet őség legalább 10%-át. Ellenkez ő esetben valamennyi telek után
meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerz ő a megszerzett telket utóbb
megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékb ől csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során
létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, felté ve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos
alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthet őség legalább 10%-át. Az
illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a maximális
beépíthet őség az illetékkötelezettség keletkezésének id őpontjában és a használatbavételi engedély
kiadásának id őpontjában eltér ő, a kett ő közül a vagyonszerz őre összességében kedvez őbbet kell figyelembe
venni. Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határid őn belül a vagyonszerz ő gazdálkodó szervezet átalakul,
a lakóház felépítésére az ingatlant megszerz ő jogutód köteles.
(3) Ha az (1) bekezdés j) pontjában említett csereingatlan a kisajátítottnál értékesebb, vagy ha a
megszerzett ingatlan forgalmi értéke a kártalanítási összeget, illet őleg ennek a vevő re eső arányos részét
meghaladja, az illetékmentesség a többletre nem terjed ki. (4) Az (1) bekezdés k) pontjában említett vev ő a kisajátítási eljárás lefolytatására jogosult szerv
nyilatkozatával köteles igazolni, hogy helye lett volna kisajátításnak arra a célra, amelynek megvalósítása
érdekében az ingatlant t őle megvásárolták.
(5) A vagyonszerz ő az (1) bekezdés q) pontjában említett feltételekr ől a fizetési meghagyás joger őre
emelkedéséig nyilatkozhat az adóhatóságnál. Amennyiben a vagyonszerz ő az (1) bekezdés qb-qe) pontjai
szerinti feltételek tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, illet őleg vállalását nem teljesíti, az adóhatóság a
19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján megállapított illeték kétszeresét a vagyonszerz ő
terhére pótlólag el őírja.
(6) Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal els ő lakástulajdonának
(tulajdoni hányadának) megszerzés e esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjed ő, de legfeljebb 40
000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja
meg. Ilyen forgalmi érték ű lakás részaránytulajdonának me gszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett
tulajdoni hányaddal arányos mérték ű kedvezmény illeti meg.
(7)-(8)
(9) A (6) bekezdés alkalmazásában els ő lakástulajdont szerz őnek az minő sül, akinek nincs és nem is volt
lakástulajdona, lakástulajdonban 50%-ot elér ő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték ű joga. A kedvezményre való jogosultság megállapításánál
figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont,
amelyet nagykorú vagyonszerz ő esetén a nagykorúság elérését megel őző en idegenítettek el. Nem min ősül
els ő lakástulajdont szerz őnek az, aki a (6) bekezdés szerinti kedvezményt az illetékkötelezettség
keletkezését megel őző en igénybe vette. A kedvezmény igénybevételér ől, valamint a kedvezményre
jogosító feltételek fennállásáról a szerz ő félnek az illetékfizetési meghagyás joger őre emelkedéséig kell
nyilatkoznia. (10) Az (1) bekezdés l) pontja szerinti mentességre jogosult gépjárm ű-forgalmazó adóévente nyilatkozik
az állami adóhatóságnál arról, hogy az elő ző adóévi nettó árbevételének megoszlása alapján e §
alkalmazásában gépjárm ű-forgalmazónak minő sül azzal, hogy
a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja el őtt kerül sor, a vagyonszerz őnek arról
kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapján el őreláthatólag gépjárm ű-forgalmazónak
min ősül. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15.
napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten a
vagyonszerz ő terhére pótlólag el őírja. Ha az állami adóhatóság adóellen őrzés keretében állapítja meg, hogy
a vagyonszerz ő valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték
kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag el őírja,
b) a gépjárm ű-forgalmazást a nyilatkozattétel adóévében kezd ő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó
árbevételének legalább 50%-a gépjárm ű-forgalmazásból fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel
megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem
fizetett illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a
vállalkozó az adóévet követ ő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság
adóellen őrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerz ő vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján
meg nem fizetett illeték kétszeresét a vagyonszerz ő terhére pótlólag el őírja.

(11) Abban az esetben, ha a 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmérték alkalmazására egyébként
jogosult vagyonszerz ő valamely ingatlan szerzésével kapcsolatban az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott nyilatkozatot tesz, ezen illetékköteleze ttségére a továbbiakban kizárólag e nyilatkozathoz
kapcsolódó rendelkezések vonatkozna k. Ilyen esetben erre a vagyonszerzésre a 23/A. § rendelkezései nem
alkalmazhatók. (12) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység m űködtetési
jogának megszerzése, ha az átruházó az önálló orvosi tevékenységr ől szóló törvény erejénél fogva, az
említett törvény hatálybalépését ől volt jogosult a m űködtetési jog alapján végezhet ő tevékenység
gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység m űködtetési jogát
szerz ő magánszemélynek kell igazolnia.
(13) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott mentesség, illetve kedvezmény feltételeinek teljesülését
– amennyiben az az adásvételi szerz ődésb ől nem állapítható meg – a vagyonszerz őnek kell az állami
adóhatóságnál a vállalkozó e feltételek teljesülésér ől szóló nyilatkozatával igazolni legkés őbb a fizetési
meghagyás jogerő re emelkedéséig.
(14) Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lév ő forgalomképtelen m űemlék vagy m űemléki
jelleg ű ingatlan (ingatlan együttes) haszonélvezeti jogának, az ingatlan helyreállítása, fejlesztése és az ezt
követ ő állagmegóvása ellenében történ ő megszerzése esetén visszterhes vagyonátruházási illetéket nem
kell fizetni. 26/A. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a természeti katasztrófa következtében
megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott (a továbbiakban: megsemmisült) lakástulajdon
helyett vásárolt másik lakástulajdon (erre vonatkozó vagyoni érték ű jog) megszerzése, ha
a) a magánszemély a tulajdonában (résztulajdonában), haszonélvezetében vagy használatában álló,
természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakást életvitelszerűen lakásaként használta, nincs
másik lakástulajdona, másik lakástulajdonban 50%-ot elér ő tulajdoni hányada, illetve másik
lakástulajdonon fennálló haszonélvezeti, használati joga, valamint b) a megsemmisült lakástulajdon pótlására 6 millió forintot meg nem haladó forgalmi érték ű
lakástulajdont (ilyen érték ű lakástulajdonban tulajdoni hányadot) vásárol, vagy visszterhesen ilyen
lakástulajdonon haszonélvezet, használat jogát szerzi meg, és ezt a vagyonszerzést legkés őbb a másik
lakástulajdona megsemmisülését követ ő év március 31-ig illetékkiszabásra bejelenti.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett tulajdoni hányad megszerzése esetén az illetékmentesség csak
akkor alkalmazható, ha annak aránya nem haladja meg a vagyonszerz őnek a megsemmisült lakástulajdonra
vonatkozó tulajdoni hányadát.
(3) A vagyonszerz ő a megsemmisült lakás tulajdoni viszonyait hiteles tulajdoni lap másolatával, az (1)
bekezdés a) pontjában foglaltakat pedig a megsemmisült lakástulajdon fekvése szerint illetékes
önkormányzat jegyz ője által illetékmentesen kiállított hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni a
vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor.
IV. Fejezet
A VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETTEK
27. § (1) A vagyonszerzési illetéket a szerz ő fél köteles megfizetni. Lakást ulajdonok cseréje esetén a 21.
§ (3)-(4), illetve (8) bekezdésében foglaltaknak megfelel ően megállapított illetéket az egyes vagyonszerz ők
olyan arányban viselik, mint amilyen arányt az általuk megszerzett lakástulajdon forgalmi értéke képez a
csereügyletben szerepl ő valamennyi lakástulajdon forgalmi értékének együttes összegében. Az el őző ek
szerint megállapított arányt (arányokat) nem növeli, ha a szerz ő felek valamelyikénél a 21. § (9) bekezdése
alkalmazásának van helye.
(2) A 18. § (2) bekezdésének h) pontján alapuló illetékkötelezettség esetén a 18. § (4) bekezdésének a)-
c) pontjaiban felsorolt személyek kötelesek az illetéket megfizetni a 19. § (5) bekezdése szerint a
tulajdonukban lév ő vagyoni betét alapján számított illetékalap után.
(3) Az illeték megfizetéséért felel ősök körére egyebekben az adózás rendjér ől szóló törvény
rendelkezései az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az öröklési illeték megfizetéséért az örököstárs
egyetemleges felel őssége nem állapítható meg.

HARMADIK RÉSZ
AZ ELJÁRÁSI ILLETÉKEK ÉS AZ IGAZGATÁSI, BÍRÓSÁGI
SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA

V. Fejezet
A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK
Az illeték tárgya
28. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.
(2) Az illetékkötelezettség akko r is fennáll, ha a hatóság
a) a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja;
b) az eljárást megszünteti;
c) az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le.
(3) Ha ugyanabban az ügyben kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni.
(4) Nem tárgya a közigazgatási hatósági eljárási illetéknek az olyan eljárás, amelyért a 67. §-ban említett
módon megállapított díjat kell fizetni.
Az illeték mértéke
29. § (1) Az els ő fokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem
rendelkezik – 2200 forint illetéket kell fizetni (általános tétel ű eljárási illeték).
(2) Az els ő fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke – ha e törvény melléklete másként
nem rendelkezik, és a fellebbezési eljárás tárgyána k értéke pénzben megállapítható – a fellebbezéssel
érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 400 forint, de legalább 5000 forint,
legfeljebb 500 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a
fellebbezés illetéke 5000 forint. (3) Az adózás rendjér ől szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelemért a 29. §
(2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. §
rendelkezései az irányadók. (4) Végzés elleni fellebbezésért – ha e törvény másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell
fizetni. Ha a végzés csak a hatá rozat vagy az eljárást megszüntet ő végzés elleni fellebbezéssel együtt
támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés
illetékét kell megfizetni. (5) A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni
fellebbezés illetéke 10 000 forint. (6) Az újrafelvételi eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az
alapeljárásban már megfizetett illetékre.
Az eljárási illeték alapja
30. § (1) Az értékhez igazodó közigazgatási hatósági eljá rási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás
megindítása id őpontjában fennálló értéke.
(2) Az eljárás tárgyának, illet őleg az eljárás tárgya értékének megváltozása esetén, ha az eljárásért
fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni.
(3) Nincs helye az illeték leszállításának vagy visszatérítésének, ha az illeték fizetésére kötelezett az
eljárás tárgyát, illet őleg az eljárás tárgyának értékét úgy változtatja meg, hogy ennek folytán az érték
csökken.
Az illeték fizetésére kötelezettek

31. § (1) A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni,
aki az eljárás megindítását kéri. Az egyes közigazgatás i hatósági eljárások külön illetéke tekintetében e
törvény melléklete eltér ően rendelkezhet.
(2) Ha több ügyfél ügyében indul egy közigazgatási hatósági eljárás, az ennek megindítását kér ő
ügyfelek egyetemlegesen felel ősek az illeték megfizetéséért. Megsz űnik az egyetemlegesség, ha a
közigazgatási hatóság mindegyik ügyfélre nézve külön döntést hoz.
(3) Az els ő fokú közigazgatási hatósági eljárásban az egy beadványban el őterjesztett több kérelem
esetében az illetéket – a (4) bekezdésben foglalt kivé tellel – csak egyszer, mégpedig annak a kérelemnek
megfelel ő mértékben kell megfizetni, mely után a legmagasabb illeték jár.
(4) Ha egy beadványban terjesztenek el ő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása más-más hatóság
hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon hatóság különböz ő hatásköreit érintik, az eljárási illetéket
úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna el ő.
(5) Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel
szemben különböz ő határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben
járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkez ő esetben annyi illetéket kell fizetni, mint
amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.
(6) Ha a kérelem több határozat vagy önálló fellebb ezéssel támadható végzés ellen irányul, az illetéket
úgy kell fizetni, mintha minden döntés ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást. (7)
(8) A szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket – az alapeljárás illetékével (igazgatási szolgáltatási
díjával) egyidej űleg – annak kell megfizetnie, akinek érdekében az eljárás indul. Az el őzetes szakhatósági
eljárásért fizetend ő illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díja t a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor
kell megfizetni.
A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése
32. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a
közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az
ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysért őnek bizonyult.
(2) A visszatérítést hivatalból, a jogo rvoslati eljárást lezáró, vagy arra tekintettel hozott határozatban kell
elrendelni és azt a visszatérítés foganatosítása vége tt – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az ügyfél
lakóhelye, székhelye, illet őleg a bíróság székhelye szerint illetékes állami adóhatóságnak kell megküldeni.
(3) A 73. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság illetékbeszedési számlája javára megfizetett jogorvoslati
eljárás illetékének visszatérítését az alapügyben eljárt els őfokú adóhatóság foganatosítja.
Illetékmentesség
33. § (1) Nem kötelezhet ő illeték fizetésére az, akit az államigazgatási hatóság külön jogszabály alapján
költségmentességben részesített.
(2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illet őleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi
igazságosság el őmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott
illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:
1. a választással, valamint a népszavazással kapcsolatos törvényekb ől folyó jogok érvényesítésével,
kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos eljárás; 2. az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefoly tatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben
kezdeményezett eljárása; 3. a közérdek ű bejelentés, javaslat és a panasz elbírálására irányuló eljárás;
4. a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel
kapcsolatos, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek anyakönyvi adatainak els ő ízben történő
kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve a) a magyar állampolgár, illet őleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történ ő házasságkötéséhez
szükséges irat; b) a nem magyar állampolgár Magyarországon történ ő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá
c) az anyakönyvi kivonat kiállítása;
d)

5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha
a) a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követ ően az érdekelt részére els ő ízben;
b) az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez;
c) az 1953. január 1-je el őtti bejegyzésr ől a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki,
és ca) a születési anyakönyvb ől a bejegyzett személy, örökbefogadá s esetén az örökbefogadó részére,
cb) a házassági anyakönyvb ől a házastárs részére,
cc) a halotti anyakönyvb ől a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére,
d) a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban 1957. június 20-án kelt nemzetközi
egyezmény kihirdetésér ől szóló 1957. évi 53. tvr. alapján folyó eljárás céljára,
e) a szül ők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez,
f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez,
g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az
érdekelt részére els ő ízben
történik a kiállítása; 5/A. a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás;
6. a gyámhatóság el őtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
7. az állami gondoskodás körén kívüli nevel őotthoni térítési díj megállapításához szükséges
bizonyítvány; 8. a holtnak nyilvánításra, illet őleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára
szükséges irat; 9. a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának bírósági rendezéséhez szükséges irat;
10. a bölcs ődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat;
11. a tankötelezettséggel, valamint a középfokú és fels őoktatási intézménybe való felvétellel, a
tanulmányokat folytatónak a tanulmányokkal, a tandíjjal, vizsgadíjjal és a tanulóotthoni, kollégiumi,
diákotthoni, napközi otthoni elhe lyezésükkel kapcsolatos eljárás, továbbá az iskolai és tanfolyami
bizonyítvány, kivéve a bizonyítvány másolatát, másodlatát; 12. az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi
oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illet őleg tudományos fokozat honosításával, továbbá
a külföldi oktatási intézményben szer zett bizonyítvány, valamint oklevél elismerésével kapcsolatos eljárás;
13. a „Magyar igazolvány” és a „M agyar hozzátartozói igazolvány” kiad ásával, cseréjével, pótlásával,
visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos eljárá s, továbbá az igazolvány-nyilvántartásból teljesített
adatszolgáltatás; 14. munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat;
15. foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli segély, járadék, átképzési támogatás
stb.) igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolato s eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;
16. a kitüntetés adományozásával, viselésé nek engedélyezésével kapcsolatos eljárás;
17. az állampolgárok számára kötelez ően elrendelt általános és egyéni betegség megel őzést szolgáló,
továbbá hatósági eljárásokhoz kapcsolódó orvosi vizsgálatokról kiállított igazolások, orvosi
bizonyítványok; 18. a szociálpolitikai feladatot ellátó szervnél va gy ilyen intézetnél, intézménynél szociális ügyben
kezdeményezett minden eljárás; 19. az áldozatsegít ő támogatások engedélyezésére irányuló eljárás;
20. széles körben fenyeget ő veszély elhárítása céljából a tulajdonos vagy kezel ő, használó helyett viselt
költség megtérítésére irányuló eljárás; 21. az ellen őrzés, hitelesítés vagy hozzájárulás céljából – jo gszabály rendelkezése alapján – iratra vezetett
hivatalos záradék; 22. a költségmentesség engedélyezése iránti eljárás, va lamint a költségmentesség feltételei fennállásának
igazolásához kiállított irat;
23. az adó és járulék ügyben az adóhatóságnál, vá migazgatási ügyben a vámhatóságnál kezdeményezett
els ő fokú eljárás – ideértve más hatóság adó, adó jelleg ű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen
eljárását is -, kivéve a méltányossági eljárást, a fi zetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés) irányuló
eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló
igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbiz onyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást;

24. a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál
kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen
eljárásokhoz szükséges irat, tová bbá a kisajátítási eljárás;
25. a járványügyi intézkedésként kezd eményezett állategészségügyi eljárás;
26. közigazgatási hatóságnál nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi el őíráson
alapuló, kötelez ő bejelentése;
27. a külkereskedelmi áruforgalomb an áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás;
28. a jogi segítségnyújtás enge délyezésére irányuló eljárás;
29. a rend őrhatósági kényszerintézkedés alá helyezési el járásban az eljárás alá vont személy által
el őterjesztett panasz és fellebbezés;
30. az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegér ől készített értesítés tárgyában hozott
határozat elleni jogorvoslati eljárás;
31. az egyenl ő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatban indított eljárás;
32. őstermel ői igazolvány cseréje, ha arra az ő stermelői igazolványban szerepl ő helységnév, utcanév,
illetve házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történ ő változása, illetve az őstermel ő
lakóhelyének más megye illetékességi területéhez való csatolása miatt kerül sor; 33. a külön törvényben megha tározott hozzátartozók közötti er őszak miatt az ideiglenes megel őző
távoltartó határozat elrendelésére irányuló eljárás; 34. a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel ügyeletének fogyasztóvédelmi eljárása;
35. a fogyasztóvédelmi hatósá g fogyasztóvédelmi eljárása.
Az államigazgatási eljárási illeték fizetésének módja
34-36. §
VI. Fejezet
A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK
Az illeték tárgya
37. § (1) A bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni.
(2) Nem tárgya a bírósági eljárási illetéknek az olyan bírósági eljárási cselekmény (szolgáltatás),
amelyért a 67. §-ban említett módon megállapított díjat kell fizetni.
(3) A bíróság, valamint büntet ő ügyben a nyomozó hatóság által készített iratmásolat illetékére – ha e
törvény másként nem rendelkezik – a melléklet IV. címében foglaltak az irányadók.
Az illeték fizetésére kötelezettek
38. § (1) Az illetéket az eljárást kezdeményez ő fél az eljárás megindításakor köteles megfizetni, kivéve,
ha az illeték megfizetésér ől utólag kell határozni. Az utóbbi esetbe n az illetéket az viseli, akit a bíróság erre
kötelez. (2) Több kötelezett esetén – ha az érvényesített jog nem osztható meg, vagy az érdekeltség aránya
egyébként nem állapítható meg – a kötelezettek eg yetemlegesen, egyébként az érdekeltség arányában
kötelesek az illetéket megfizetni. (3) Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevében és érdekében az arra feljogosított indítja, a
kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul.
A POLGÁRI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK
A polgári eljárás illetékének alapja

39. § (1) A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja – ha törvény másként nem rendelkezik –
az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett
követelés vagy követelésrész értéke. (2) A Pp. 24. §-a (2) bekezdésében felsorolt perekben az illeték számításának alapja az ott meghatározott
pertárgy értéke. (3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha
törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja: a) a helyi bíróság el őtt a peres eljárásban 350 000 forint, a nemperes eljárásban 200 000 forint;
b) a F ővárosi Bíróság és a megyei bíróság el őtt:
– els ő fokon indult peres eljárásban 450 000 forint, nemperes eljárásban pedig 250 000 forint,
– fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban pedig 170 000 forint,
c) az ítél őtábla el őtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300
000 forint; d) a Legfels őbb Bíróság el őtt:
– fellebbezési eljárásban 500 000 forint,
– felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint.
40. § (1) Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból ered ő több igényét vagy több jogviszonyból ered ő
igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával
– az el őterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni.
(2) Vagylagos kérelmek esetében az illetéket csak egyszer, annak a kérelemnek megfelel ő mértékben
kell megfizetni, amely után a legmagasabb illeték jár. (3) A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a
választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján, ennek hiányában a 39. § (3) bekezdésében
foglaltak szerint kell meghatározni.
(4) A fizetési meghagyásos eljárás során el őterjesztett fellebbezés illetékének alapja megegyezik az
eljárásért fizetend ő díj alapjával.
41. § (1) Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fé l által megjelöltnél magasabb összegben állapítja
meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni. (2) Az eljárás tárgya értékének a felek által történ ő leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegben
történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének – ha e törvény kivételt nem tesz – nincs helye. Ha
az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján em elkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni,
illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve
figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik.
Az els őfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke
42. § (1) A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az
illeték mértéke:
a) peres eljárásban 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 900 000 forint;
b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 450 000 forint;
c) egyezségi kísérletre történ ő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem
esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint; d)
e) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 200 000 forint, ha a végrehajtás
foganatosítása a f ővárosi bírósági, illet őleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de
legalább 8000 forint, legfeljebb 450 000 forint; f) a határozat joger őre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy
részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárá sban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15
000 forint; g) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett
eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 18 000 forint; h) egyéb nemperes eljárásokban – a közigazgatási nemp eres eljárás kivételével – az eljárás tárgya
értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint.
(2) Ha az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárás az els ő tárgyaláson érdemben nem fejez ődik be, az
illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni. Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul

(ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet
elutasító, illetve az eljárást megszüntet ő végzés joger őre emelkedését követ ő harminc napon belül a
bírósághoz benyújtja vagy annak címére ajánlott küldeményként postára adja), az a) pont szerinti mérték ű
illetéket kell fizetni, melybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetend ő díj – esetleges kedvezményekkel
csökkentett – összegét be kell számítani. (3) A végrehajtási eljárás megindítása iránti bea dvány: a végrehajtás elrendelése iránti kérelemnek,
illetve a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a bíróságnál történő benyújtása. Ide kell érteni a
pénzkövetelés biztosítására, illetve meghatározott dolog zárlatára irányuló kérelem benyújtását is. (4) A birtokháborítás megszüntetése iránti perben a közigazgatási hatóság eljárásáért fizetett illetéket a
bírósági eljárás illetékébe be kell számítani.
Tételes illetékek
43. § (1) A házassági bontóper illetéke 12 000 forint.
(2) A házassági perben érvényesített lakáshasznál at rendezése iránti igény, valamint az egyező
akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény esetében ezek
pertárgyértékét az illeték megállapításánál nem lehet külön figyelembe venni. Ha a fél egyéb vagyonjogi
igényt érvényesít, ez után csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni. (3) A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgál ata iránti eljárás illetéke – ha törvény másként nem
rendelkezik, és a határozat nem adó-, illeték-, adójelleg ű kötelezettséggel, társadal ombiztosítási járulék-
vagy vámkötelezettséggel, versenyüggyel, m űsorszolgáltatással – kivéve a panaszügyeket -, elektronikus
hírközléssel vagy közbeszerzéssel kapcsolatos – 20 000 forint. (4) A kisajátítási kártalanítási hatá rozat jogalap tekintetében történő felülvizsgálata esetén az illeték
mértéke 10 000 forint.
(5) A Pp. 349. §-ában meghatározott munkaügyi pe rek illetéke – ha az eljárás tárgyának értéke nem
állapítható meg – 7000 forint. (6) Bármely bíróság el őtt az általános meghatalmazás illetéke 18 000 forint.
(7) A közigazgatási nemperes eljárások illetékének mértéke 7500 forint.
A cs őd- és felszámolási eljárás illetéke
44. § (1) A cs ődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
3. §-ának a) pontjában meghatározott és jogi személyiséggel rendelkez ő gazdálkodó szervezetek
felszámolási eljárásának illetéke 50 000 forint, cs ődeljárásának illetéke 30 000 forint, jogi személyiséggel
nem rendelkez ő gazdálkodó szervezet esetében pedig a fe lszámolási eljárás illetéke 25 000 forint, a
cs ődeljárás illetéke 20 000 forint.
(2)
A cégbírósági eljárás illetéke
45. § (1) A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke:
a) nyilvánosan m űköd ő részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság esetében 600 000 forint,
b) zártkör űen m űköd ő részvénytársaság, korlátolt felel ősség ű társaság esetében 100 000 forint,
c) az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb jogi személy esetén 100 000 forint,
d) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 50 000 forint,
e) egyéni cég esetén 30 000 forint,
f) külföldi székhely ű vállalkozás magyarországi fiókt elepe esetén 50 000 forint,
g) külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete esetén 50 000 forint.
(2) Ha a cégbejegyzésre irányuló kérelemben fiók telep bejegyzését is kérik, az (1) bekezdésben
meghatározott illetéken kívül további illetéket nem kell fizetni. (3) Az egyszerű sített eljárással történ ő cégbejegyzési kérelem, valamint a (4)-(7) bekezdésben nem
említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft. Amennyiben az egyszer űsített cégbejegyzésre irányuló
kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmez ő az egyszer űsített bejegyzés igénybevételére

nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő
kiegészítésére. (4) Az átalakulás, min ősített többséget biztosító befolyás létrejötte, valamint az elismert
vállalatcsoportként való m űködés, illetve a nyilvánosan m űköd ő részvénytársaság cégadataira vonatkozó
változás bejegyzése iránti kérelem illetéke 50 000 Ft. Ez az illeték magában foglalja az átalakulással,
min ősített többségi befolyás létrejöttével, valamint az elismert vállalatcsoportként való m űködés
bejegyzésével egyidej űleg bejelentett más változásokért fizetend ő illetéket is.
(5) A cég vagyonában bekövetkezett változás beje lentése iránti eljárásért az (1) bekezdésben
meghatározott illeték 40%-át kell megfizetni. Ez az illeték magában foglalja az egyidej űleg bejelentett más
változásokért fizetend ő illetéket is.
(6) A cégkivonat elkészítésének illetéke 5000 forint, a cégbizonyítvány kiállításának illetéke 3000 forint,
a cégmásolat elkészítéséért pedig 7000 forint illetéket kell fizetni.
(7) A cégnyilvántartásban szerepl ő elektronikus okiratok elektronikus úton történ ő megküldéséért, illetve
papír alapú másolatáért cégiratonként 2000 forint illetéket kell fizetni.
A JOGORVOSLAT ILLETÉKE A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN
A fellebbezés illetéke
46. § (1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés
esetében 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 900 000 forint.
(2) Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 8000 forint. Az ítélet
vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén – kivéve a lakásh asználatra vonatkozó vagyonjogi
rendelkezést – az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.
(3) A beavatkozó fellebbezésének illetékére a fél által benyújtott fellebbezés illetékére vonatkozó
szabályok az irányadóak. (4) A csatlakozó fellebbezés illetéke az (1) bekezdés szerint járó illeték fele, de legalább 5000 forint.
47. § (1) A 39-41. § szerint megállapított illetékalap ut án, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés
elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 175 000 forint. (2) A közjegyz őnek a hagyatéki és egyéb közjegyz ői eljárásban hozott határozata elleni fellebbezés
illetéke 10 000 forint. (3) A cégbírósági, valamint a cs őd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke
7000 forint.
48. § Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határid ő
megváltoztatására, illetve az engedélyezett rész letfizetési kedvezmény módosítására vagy mellő zésére
vonatkozik, az illeték 8000 forint.
A perújítás illetéke
49. § A perújítási eljárásban az e törvény szerinti illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban
teljesített illetékfizetésre.
A felülvizsgálati eljárás illetéke
50. § (1) A 39-41. § szerint meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat
esetén 6%, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint.
(2) A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az (1) beke zdés szerint számított illeték fele, de legalább 7000
forint, legfeljebb 1 250 000 forint. (3) A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az (1) bekezdésben meghatározott illeték fele, de
legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint. (4) A cégbírósági, valamint a cs őd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke
8000 forint.

Jogorvoslati eljárásokban érvényesülő kedvezmények
51. § (1) Ha a 46-48. és az 50. §-ban szabályozott eljárásokban a bírósági határozatot a jogorvoslati
eljárásban el őadott kérelem, illetve ellenkérelem kereteire tekintet nélkül helyezi a bíróság hatályon kívül, a
megismételt eljárásban a fél az illeték ismételt megfizetése alól mentesül; keresetváltoztatás (felemelés)
esetén pedig csak az ennek következtében keletkezett illetékkülönbözetet kell megfizetnie. (2) A perújítási eljárás során az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazás ával kell a megfizetett illetéket
visszatéríteni vagy a feljegyzett illeték viselésér ől határozni, ha a fél a perújítással támadott ítélet
hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak b űncselekménye miatt, a törvény ellenére lett
pervesztes, vagy a perben hozott ítéletet megel őző en ugyanarra a jogra nézve már korábban joger ős ítéletet
hoztak.
A büntet őeljárás illetéke
52. § (1) A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 5000 forint, a fellebbezés
illetéke 6000 forint, a perújítási kérelem és a felülvizsgálati indítvány illetéke 7000 forint. (2) Ha magánvádas eljárásban több feljelent ő egy beadványban tesz feljelentést, továbbá, ha több
feljelent ő különálló ügyeit egyesítik, mindegyik feljelentő köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a
feljelent őnek több ügyét egyesítik, az egyesítést követ ően csak egyszer kell az illetéket megfizetni.
Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádr a vonatkozóan külön kell megfizetni.
(3) Nem tekinthet ő kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha az ugyanannak a sértettnek a
sérelmére elkövetett és egymással összefügg ő olyan b űncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben
közvádnak, részben magánvádnak van helye. (4) Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli.
A polgári jogi igény és az állammal szembeni kártalanítási igény
érvényesítésének illetéke

53. § (1) Ha a büntet őeljárás során polgári jogi igényt érvényes ítenek, csupán az igény bejelentésére és a
fellebbezésre kell ezen a címen illetéket fizetni. Ezt az illetéket – a polgári peres eljárásra vonatkozó
illetékszabályok szerint – a büntet ő eljárás illetékén felül kell megfizetni.
(2) A büntet őeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése
iránti eljárás illetékére a polgári peres eljárás illetékére vonatkozó szabályok az irányadók.
A büntet őeljárással kapcsolatos egyes kérelmek illetéke
54. § (1) Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés-
büntetés végrehajtása alatt terjesztették el ő, 2000 forint illetéket kell fizetni:
a) a szabadságvesztés, a közérdek ű munka végrehajtásának megkezdésére irányuló halasztás, illetve a
közérdek ű munka félbeszakítása iránti kérelem,
b) a pénzbüntetés, az államot illet ő b űnügyi költség vagy rendbírság megfizetésére irányuló halasztás,
illetve részletfizetés iránti kérelem
esetében.
(2) A kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem illetéke 5000 forint.
(3) Vagyoni jelleg ű joghátrány elengedése iránt az igazságügyért felelő s miniszterhez előterjesztett
kérelem illetéke az elengedni kért tartozás 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 20 000 forint. (4) Ha az e §-ban és az 52. §-ban említett illetéket a kérelmez ő, illetve a magánvádló felhívás ellenére
nem fizeti meg, a bíróság leletet készít.
Választottbírósági eljárásban az illeték mértéke
55. § Választottbírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1%-a, de legalább 5000 forint,
legfeljebb 250 000 forint. Ha az eljárás értéke nem állapítható meg, az illeték 10 000 forint.

ILLETÉKKEDVEZMÉNYEK A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSBAN
Illetékmentesség
56. § (1) Nem kötelezhet ő illeték fizetésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy e
törvény szerint illetékmentességet élvez. A személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki.
(2) Az illetékmentesség szabályai a beavatkozóra is irányadóak.
(3) Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyző könyv- vagy
egyéb iratmásolat.
57. § (1) Illetékmentes a polgári ügyekben:
a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító bead ványt idézés kibocsátása – nemperes eljárás esetén
érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása – nélkül, hivatalból elutasítja,
vagy a pert a Pp. 157. §-a a) pontja alapján megszünteti;
b) a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati
eljárás; c) a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;
d) a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltű nés vagy a
halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;
e) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az európai területi
együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi
XLIV. törvény alapján létrehozott MRP szervezet nyilv ántartásba vételére irányuló eljárás, valamint
az európai területi együttm űködési csoportosulásban történ ő részvétel jóváhagyására irányuló
eljárás;
f) a megsz űnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerű sített végelszámolásban – a végelszámoló
személyének bejelentésével együtt – el őterjesztett törlés iránti kérelmet;
g) a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;
h) a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;
i) a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követ ően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás;
j) az áttételt elrendel ő végzés elleni fellebbezés;
k) a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés bíróság általi felülvizsgálata;
l) a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;
m) az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben
kezdeményezett eljárása, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a
határozatok elismerésér ől és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK rendelet, a nem vitatott követelésekre
vonatkozó európai végrehajtható okir at létrehozásáról szóló 805/2004/EK rendelet és a házassági ügyekben
és a szül ői felel ősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésér ől és
végrehajtásáról, illetve a 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezésér ől szóló 2201/2003/EK rendelet
alapján hozott bírósági határozat (bírósági egyezség), kiállított közokirat végrehajtását kezdeményez ő
eljárás; n) az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;
o) a személyes adatok védelmével, illetve a közérdek ű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított
per; p) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata;
r) a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti er őszak miatt az ideiglenes megel őző
távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára, valamint a megel őző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes
eljárások;
s) az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazga tási döntés bírósági felülvizsgálata.
(2) Illetékmentes a büntet ő ügyekben:
a) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárásban a terhelt és a véd ő fellebbezése, perújítási kérelme és
felülvizsgálat iránti indítványa; b) az 52. § (1) bekezdésében megjelölt eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése el őtt
a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás megszüntetésére kegyelem folytán kerül sor;
c) az 54. § (2) bekezdésében említett kérelem, ha azt az elítélt vagy a véd ő nyújtotta be;
d) a személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;

e) a terhelt, a véd ő és a fiatalkorú terh elt törvényes képvisel ője részére a büntet őeljárásról szóló 1998. évi
XIX. törvény 70/B. §-a (2) be kezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában, (6) bekezdésében, valamint (10)
bekezdésében meghatározott iratokbó l a másolat egyszeri kiadása;
f) a feljelent ő részére a feljelentésr ől készített jegyz őkönyv másolata.
Mérsékelt illeték
58. § (1) Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a
a) ha a felperes keresetét ől legkés őbb az els ő tárgyaláson eláll;
b) ha az els ő tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megsz űnik;
c) ha az alperes a követelést az els ő tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az els ő tárgyalás el őtt a
követelést teljesíti; d) ha a felek az els ő tárgyaláson egyezséget kötnek;
e) ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik.
(2) Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az els ő tárgyalást követ ően az eljárás szüneteléssel
vagy a felperes keresetét ől való elállása folytán sz űnik meg, illet őleg a per megszüntetését a felek közösen
kérik. (3) Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az els ő tárgyalást követ ően kerül
sor. Ha a felek az els ő tárgyalást követ ően külön törvényben szabályozott közvetít ői eljárásban vettek részt,
és ezt követ ően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetend ő peres eljárás illetékek 50%-
ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett
összegét kell megfizetni, feltéve ha a közvetít ői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetend ő illeték mértéke
azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál. (4) Ha a per szünetelés folytán sz űnik meg, a bíróság az eljárást kezdeményez ő felet kötelezi az illeték
megfizetésére. (5) Az (1) bekezdés a) pontjának rendelkezését a nemperes eljárásokban megfelel ően alkalmazni kell, ha
a kérelemtő l való elállásra a bíróság érdemi határozatának meghozatala el őtt kerül sor. A 42. § (1)
bekezdésének c) pontjában említett eljárásoknál, valamint a fizetési meghagyásos eljárást követ ően indult
peres eljárásban [42. § (2) bek. 2. mondat] – amennyiben ennek feltételei egyébként fennállnak – a
mérséklési kötelezettség csak a 42. § (2) bek ezdése szerint kiegészített illetékre terjed ki.
(6) A büntet ő eljárásban érvényesített polgári jogi igény illetékére az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit
megfelel ően alkalmazni kell.
(7) A polgári és büntet ő fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell
megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság
tárgyalásának megkezdése el őtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás
id őpontjáig kerül sor.
(8) A csatlakozó fellebbezés illetékére a (2), (3) és (7) bekezdés rendelkezéseit kell megfelel ően
alkalmazni. Ha a fellebbez ő fél a fellebbezést a tárgyalás megkezdése után vonja vissza, a csatlakozó
fellebbezést el őterjeszt ő az eljárási illetéknek csak a 10%-át köteles megfizetni.
(9) Ha a felek a polgári eljárást megel őző en külön törvényben szabályozott közvetít ői eljárásban vettek
részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt – az illetékfizetésre kötelezett fél
által viselt – díjával, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetend ő
illeték 50%-át kell megfizetni. Nem jár illetékkedvezmény, ha a) a közvetít ői eljárást törvény kizárja, vagy
b) a közvetít ői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a
felek bármelyike bírósághoz fordul, kivéve ha a per tárgya kizárólag a megállapodásban foglaltak
érvényesítése. (10) Az eljárási illeték az egyébként fizetend ő illeték 50%-a, ha a polgári pert – akár közjegyz ő, akár
bíróság el őtt lefolytatott – el őzetes bizonyítási eljárás el őzte meg.
Illetékfeljegyzési jog
59. § (1) Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték el őzetes megfizetése alól. Ilyen esetben
az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez.

(2) Az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozókra is irányadók.
60. § (1) Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem
álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték el őzetes megfizetése alól, kül önösen, ha a lerovandó
illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban él ő, általa eltartott gyermekei el őző adóévben
elért egy fő re eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja.
(2) Illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot,
valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillet ő igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre
jogosult szervezet indított pert. 61. § (1) Az a fél, akinek eltartásáról szül ője köteles gondoskodni, vagy ak i házastársával együtt él, csak
akkor részesíthet ő az illetékfeljegyzési jog kedvezményében, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele
együttél ő személyre nézve fennállnak.
(2) Nem részesíthet ő az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszem űnek
vagy már el őre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel és
valószín ű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehet ővé tételét
célozta. (3) Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik
országbeli állampolgár részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a Magyar Állam
által kötött nemzetközi szerz ődés vagy viszonosság esetében engedélyezhet ő. A viszonosság kérdésében az
igazságügyért felel ős miniszter nyilatkozata irányadó.
(4) Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni:
a) a házasság felbontására irányuló kereset esetén;
b) a cégeljárásban;
c) az 54. §-ban említett eljárásokban.
62. § (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:
a) a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint
a vezet ő állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felel ősségével kapcsolatban indult;
továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér
hússzorosát meghaladja; b) a személy életében, testi épségében vagy egészs égében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett
olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is
veszélyeztetve volt; c) a b űncselekményb ől – ide nem értve a személy életében, te sti épségében vagy egészségében okozott
kárt -, valamint a szabálysértésb ől származó kár megtéríté se iránti igény esetén;
d) a házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített
vagyonjogi igényt; e) a névviselési jog megszüntetése iránti perben;
f) a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben;
g) a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben;
h) a közigazgatási határozat felülv izsgálata iránti eljárásban;
i) a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási
eljárásokban, valamint a cs őd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a
vagyonfelügyel ő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban;
j) a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerz ője, valamint a
közrem űköd ő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a
know-how-val, illetve a közrem űköd ői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási)
eljárásban;
k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tu lajdonosával, valamint a társasház közösséget a
tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetv e közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;
l) a büntet őeljárással összefüggésben az állammal szemben felmerült kártalanítási igény érvényesítése
iránt indított perben; m) az olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszer ű id őn belül
történ ő befejezéséhez f űző d ő alapvet ő jogai megsértése miatt indít;
n) magánszemély lakástulajdonát elidegenít ő szerz ődés érvénytelenségének megállapítása iránt indított
perben;

o) külön törvényben meghatározott referenciaadat-szo lgáltató és központi hitelinformációs rendszert
kezel ő pénzügyi vállalkozás ellen, a központi hitelinformációs rendszerbe történ ő adatátadás és kezelés
miatt, illet őleg a referenciaadatok helyesbítése vagy törlése iránt indított perben;
p) a hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba vett, hibás adatokon alapuló vagy más okból hibás
bejegyzések kijavítása iránti eljárásban, valamint abba n az eljárásban, mely annak megállapítására irányul,
hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel
nyilvántartásba kerül ő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének;
r) a közigazgatási eljárás során hozott végzés felü lvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) és g)-h) , továbbá l) pontjaiban említett perek esetén, ha az összegszer űség
megállapítása a bíróság mérlegelését ől függ és a kereset nem volt nyilvánvalóan eltúlzott, részleges
pervesztesség esetén a bíróság a fél illetékfizetésre való kötelezését mell őzheti.
(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott, a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb
követelésre tekintettel indított felszámolási eljárás esetén az illeték viselésér ől a bíróság az eljárást
megszüntet ő vagy a felszámolást elrendel ő végzésében dönt.
63. §
A költségmentesség szabályainak alkalmazása
64. §
Cégbírósági felügyeleti illeték
65. § (1) A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért 50 000 Ft felügyeleti illetéket
kell fizetni. A felügyeleti illetéket az a cég viseli, melynek törvénysért ő m űködését a cégbíróság
megállapítja. Ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróság jogsértés hiányában
megszünteti, az illetéket nem kell megfizetni. (2) Kérelemre indult eljárás esetén, ha a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti
kérelmet jogsértés hiányában elutasítja, a kérelmez őt 15 000 Ft felügyeleti illeték terheli.
(3) A törvényességi felügyele ti eljárás alá vont céget terhelő felügyeleti illeték megfizetésér ől a bíróság a
törvénysértő működés megállapításával egyidej űleg végzésben rendelkezik. A törvényességi felügyeleti
eljárást alaptalanul kezdeményez ő kérelmez őt terhel ő felügyeleti illeték megfizetésér ől a cégbíróság a
kérelmet elutasító végzésben rendelkezik. (4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a bírósági eljárási illetékre vonatkozó szabályok az
irányadók.
66. §
VII. Fejezet
AZ IGAZGATÁSI ÉS BÍRÓS ÁGI SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA
67. § (1) Egyes közigazgatási hatósági eljárásokért, illet őleg egyes intézmények igazgatási jelleg ű
szolgáltatásának igénybevételéért, továbbá egyes bírósági eljárási cselekményekért (szolgáltatásokért) díjat
kell fizetni. (2) Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat fizetni, továbbá a díj mértékét – törvény,
eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendeletben létrehozott eljárás vagy szolgáltatás esetében az
eljárást vagy szolgáltatást létreh ozó kormányrendelet felhatalmazása alapján – az érdekelt miniszter az
adópolitikáért felelő s miniszterrel egyetértésben vagy a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben
szabályozza. A lakosság széles körét érint ő díjfizetési kötelezettséget csak törvény állapíthat meg.
(3) A fizetend ő díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az adott eljárással kapcsolatban az eljáró
hatóságnál felmerül ő és másra át nem hárítható valamennyi költségre fedezetet biztosítson. Változó
költségigény ű eljárások (szolgáltatások) esetében a díj összegét átalány jelleggel kell meghatározni.
(4) A díjat – amennyiben a díjat megállapító miniszteri rendelet eltér ően nem rendelkezik – átutalással
kell megfizetni. Átutalás, készpénzátutalás útján történ ő megfizetés esetén a d íjjogszabályban meg kell
jelölni a díj beszedésére jogosultat, valamint a fizetési számla megnevezését és számát.

(5) A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj – ideértve a jogorvoslati díjat is –
beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatér ítésével kapcsolatos részletes szabályokról. A díjat
megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre a (6) bekezdésben foglaltak kivételével e
törvénynek csak azok a re ndelkezései alkalmazhatók – ideértve a szem élyes és tárgyi mentességet is -,
amelyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal. (6) A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a díj megállapításáról rendelkez ő
jogszabályban el őírtak szerint kell megfizetni, és a megfizetés tényét az alapeljárás iránti kérelem
mellékleteként igazolni kell. El őzetes szakhatósági eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a
szakhatósági eljárás kezdemén yezésekor kell megfizetni.
(7) Az igazgatási szolgáltatási pótdíj az eljáró hatóság bevétele. Az igazgatási szolgáltatási pótdíj
mértékének és az adott eljárásért fizetendő illetéknek az összege nem lehet magasabb, mint az eljárással és
a közigazgatási szolgáltatással összefüggésben ténylegesen felmerül ő költség.
NEGYEDIK RÉSZ
AZ ILLETÉK MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS FIZETÉSE
VIII. Fejezet
AZ ILLETÉK ALAPJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA
Az illeték alapjául szolgáló érték
68. § (1) A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az
id őpontban fennálló forgalmi érték az iránya dó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző bejelenti, illetve az
ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja [92. § (1) bekezdés] az állami
adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésr ől az állami adóhatóság más módon tudomást szerez.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetekben a va gyonszerzési ügy iratainak illetékkiszabásra való
bejelentése (továbbítása) közigazgatási hatóság, bíróság vagy közjegyz ő bármilyen intézkedése, illet őleg
közigazgatási hatóság, bíróság vagy közjegyz ő mulasztása miatt az illetékkötelezettség keletkezését követ ő
hat hónapon túl történik, az állami adóhatóság az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az
illetékkötelezettség keletkezését ől a vagyonszerzési ügy iratainak bejelentése (továbbítása) napjáig terjed ő
id őszak minden naptári napja után a felszámítás id őpontjában érvényes jegybanki alapkamatnak megfelel ő
mértékben, de legfeljebb 50%-kal mérsékli. A mé rsékelt forgalmi érték nem lehet alacsonyabb a
szerz ődésben megjelölt, illet őleg ennek hiányában a fizetésre kötelezett fél által bejelentett értéknél (a
továbbiakban: bejelentett érték).
(3) Az eljárási illeték alapjának megállapításánál az eljárás megindítása iránti kérelem el őterjesztésekor
fennálló forgalmi érték az irányadó.
Az illeték alapjául szolgáló érté k bejelentése és megállapítása
69. § Az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a
jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor, ha e kötelezettség őt terheli. Más esetben az állami adóhatóság
felhívására kitű zött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni.
70. § (1) Ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illet őleg
bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értékt ől eltér, a forgalmi értéket az
állami adóhatóság állapítja meg. Ha az értéket ítélet állapította meg, azt az állami adóhatóság nem
bírálhatja felül. (2) Az állami adóhatóság a forgalmi értéket hely színi szemle, összehasonlító értékadatok alapján,
valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében – szükség esetén küls ő szakért ő
bevonásával – állapítja meg.
(3) Az állami adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében az összehasonlító értékadatok közül a
következ őket köteles – más értékmeghatározókkal együtt – mérlegelni:

a) ingatlanszerzés esetében a település, nagyobb település esetén az egésztől elhatárolható kisebb területi
egység, külterület esetében a gazdaságilag összefüggő térség ingatlanforgalmának legalább 2 évet átfogó
értékmeghatározóit; így különösen a folyamatában növekvő vagy csökkenő ingatlanforgalmat, vagy az
ingatlanforgalom teljes hiányát, a település, illet őleg a térség ennek megfelel ő vagy ett ől eltér ő értékadatait,
továbbá az illetékkiszabás tárgyát képez ő ingatlanhoz térben és id őben legközelebbi ingatlanszerzés olyan
adatait, amely a forgalmi érték megállapításánál számításba vehet ő. Összehasonlítani els ősorban az azonos
rendeltetés ű ingatlanokat kell. Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték
megállapításánál a térséghez tartozó hasonló ado ttságú települések ingatlanszerzési adatai is
felhasználhatók;
b) ingó szerzése esetén az azonos rendeltetés ű ingódolog kereskedelmi, illet őleg piaci árát.
(4) A vagyoni érték ű jog forgalmi értékének a 72. § alapján számított értéket kell tekinteni.
71. § (1) Az illeték alapját forintban kell megállapítani.
(2) Az idegen állam pénznemében megjelölt érté ket az illetékkötelezettség keletkezésekor a Magyar
Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámolni.
(3) A százalékos illeték alapjának kikerekítésénél – ha e törvény másként nem rendelkezik – az 50
forintnál kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagy ni, az 50 forintot vagy ennél nagyobb maradékot
pedig 100 forintnak kell számítani.
A vagyoni érték ű jogok értékének megállapítása
72. § (1) A vagyoni érték ű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett –
forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. (2) A meghatározott idő re szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A
jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes
személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a (4) bekezdés a) pontjában
meghatározott életkor szerinti többszörösét. (3) A bizonytalan idő re terjedő vagyoni érték ű jog esetében a jog értéke – a (4) bekezdésben foglaltak
kivételével – az egy évi érték ötszöröse. (4) Ha a vagyoni érték ű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére
terjed, annak értékét az illet ő személy életkorához képest a következ ő módon kell megállapítani:
a) ha a vagyoni érték ű jog jogosultja:
25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
65 évnél id ősebb, az egyévi érték 4-szerese;
b) ha a vagyoni érték ű jog tartama mind a jogosult, mind a kötelezett élete, házassága vagy özvegysége
idejét ől függ, az a) pontban megállapított szorzók alkalm azásánál a két személy közül az idősebbnek az
életkora az irányadó;
c) ha a vagyoni érték ű jog tartama több egyidej űleg jogosult személy élettartamától függ, mégpedig oly
módon, hogy a jogosultság a legel őször elhalt személy halálával megszű nik, az értékelésnél a legidősebb
személy életkora az irányadó; ha pedig a jogosultság a le gutóbb elhalt személy haláláig tart, a kiszámítás a
legfiatalabb személy életkora szerint történik. Az így kapott értéket, mint illetékalapot az egyes jogosultak
között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az életkoruk szerint számított vagyoni érték ű
jog értéke ezek együttes értékében képvisel;
d) ha a vagyoni értékű jog tartama a házasság idejére terjed, a kiszámításnál az id ősebb házastárs
életkora az irányadó. (5) Az id őleges üdül őhasználati jog értéke: e jog egy évi értékének [72. § (1) bekezdés] annyiszor
háromszázhatvanötöd része, ahány nap megszerzésér ől szól a szerz ődés. Egyebekben a 72. § (2)-(3)
bekezdésében foglaltak az irányadóak. (6) Az (1)-(5) bekezdést ől eltér ően az önálló orvosi tevékenység m űködtetési jogának értékét a
vonatkozó adásvételi vagy ajándékozási szerz ődésben megjelölt – illet őleg folytatás esetén a szerz ő fél által
bejelentett – érték alapján lehet megállapítani. Amennyiben az el őző ek szerinti érték nem fejezi ki a valós
értékviszonyokat, az állami adóhatóság b ecslés útján állapítja meg az értéket.
IX. Fejezet

AZ ILLETÉK MEGFIZETÉSE
Az illetékfizetés módja
A közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése
73. § (1) A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást
kezdeményez ő iraton kell megfizetni a (2)-(4), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésekben foglaltak
kivételével.
(2) Az okmányirodánál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét
a) az eljárás megindítását megel őző en készpénzátutalási megbízás útján, vagy
b) amennyiben az okmányirodán erre lehet őség van, az eljárás megindításával egyidej űleg bankkártyával
vagy házipénztárba készpénzzel
kell megfizetni az adópolitikáért felel ős miniszter rendeletében megjelö lt számla javára azzal, hogy a
házipénztárba fizetett illetéket készpénzátutalás i megbízással az okmányiroda naponta fizeti meg az
említett számla javára .
(3) Az els őfokú adóhatóságnál és az els őfokú vámhatóságnál (a továbbiakban: adóhatóság) indított
eljárás – ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is – illetékét – a másolat, kivonat illetékének
kivételével -, valamint az adóhatóság határozata, végzése és végrehajtási cselekménye ellen
kezdeményezett jogorvoslati eljárás illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára kell
megfizetni. A 73/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltér ően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási
illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatósá g határozatban közli az ügyféllel, azzal hogy az eljárási
illetéket a határozat közlését ől számított 8 napon belül az adóhatóság illetékbeszedési számlájára
mulasztási bírság nélkül fizetheti meg. Az így meg nem fizetett illetéket és a mulasztási bírságot az
adóhatóság hajtja be. (4) Elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás esetén az eljárási illetéket az eljárás
megindítását megel őző en készpénzátutalási megbízás vagy azt követ ően az eljáró hatóság által az ügyfél
rendelkezésére bocsátott ügyiratszámra hivatkozássa l átutalási megbízás útján kell megfizetni az
elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály szerint.
(5) Az eljárási illeték el őzetes megfizetését az eljárás megindításakor a (2) bekezdés a) pontjában
szabályozott esetben a feladóvevénynek a kérelemhez cs atolásával, a (4) bekezdésben szabályozott esetben
pedig a készpénzátutalási megbízás feladóvevényén szerepl ő azonosító szám (8 számjegy ű azonosító), a
megfizetett eljárási illeték összegének és a befizetés id őpontjának feltüntetésével kell közölni az eljáró
hatósággal.
(6) Az eljárási illetéket, ha azt elektronikusan kezdeményezett közigazgat ási hatósági eljárás esetén az
eljárás megindítását (kérelem el őterjesztését) megel őző en nem fizették meg, legkés őbb az ügyazonosító
ügyfél általi megismerését követ ő munkanapon kell megfizetni.
(7) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével a 10 000 forintot meghaladó eljárási
illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott
számlaszámra átutalással, illet őleg amennyiben erre lehet őség van, bankkártyával is megfizethet ő. Ebben
az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatá val az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani.
Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság.
(8) A külképviseletnél, illet őleg ennek útján kezdeményezett magyar hatósági eljárás esetén az eljárás
illetékét a konzuli díjakra vonatkozó külön j ogszabályban meghatározott módon kell megfizetni.
(9) Belföldi székhely ű közigazgatási hatóság a külföldi célra kért, tényt bizonyító, adatot rögzít ő vagy
egyéb tartalmú iratot az illeték megfizetése nélkül köteles kiállítani és a fizetend ő illeték összegét
a) ha az irat szabályszer ű továbbítása külföldre diplomáciai úton történik, az irat megküldésével
egyidej űleg a külpolitikáért felel ős miniszterrel,
b) minden más esetben – ha jogszabály másként nem rendelkezik – lelet útján az illetékes állami
adóhatósággal
közölni. Az ilyen illetékhiány után mulasztási bírság nem szabható ki. (10) A (9) bekezdés a) pontjában említett esetben az iratokat a külpolitikáért felel ős miniszter azzal küldi
meg a külképviseleti szervnek, hogy az illetéket az irat kézbesítése el őtt szedje be. Az így beszedett
összeget a konzuli ügyszámra hivatkozással a Konzuli Információs Rendszerben vagy a konzuli alnaplóban
kell elszámolni.

(11) Törvény, kormányrendelet vagy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott miniszteri
rendelet el őírhatja, hogy a szakhatósági eljárás – ide nem értve az el őzetes szakhatósági eljárást – illetékét
az alapeljárást lefolytató szervnél az alapeljárásért fizetend ő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj
megfizetésének módjával azonos módon kell megfizetni. Az alapeljárást lefolytató hatóság a szakhatósági
eljárásért így megfizetett illeték összegének jogszabályban megjelölt bankszámlán való jóváírását követ ő
munkanapon, készpénzben való fizetés esetén a készpénz átvételének napján átutalja a Magyar
Államkincstár által vezetett illeték-bevételi számlára.
(12) Ha az ügyfél az eljárás megindítása nélkül a (2) bekezdés a) pontja vagy a (4) bekezdés szerinti
módon fizetett illetéket, akkor a készpénzátutalási megbízás feladóvevényével az állami adóhatóságnál
kérheti az illeték visszatérítését. Az állami adóhatóság a kincstár megkeresésével ellen őrzi a visszatérítési
igényt, melynek eredményeként az illetéket visszatéríti vagy határozatot hoz a visszatérítés megtagadásáról.
Hiánypótlás
73/A. § (1) Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság az eljárás
megindításakor, elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73. § (6) bekezdésében meghatározott
határid ő eredménytelen leteltét követ ően – postai úton el őterjesztett beadvány esetén postai úton,
elektronikus úton kezdeményezett eljárá sok esetén elektronikus úton is – az ügyfelet figyelmezteti az illeték
megfizetésére azzal, hogy ha a) a megfizetni elmulasztott illetéket illetékbélyegben kellett leróni, akkor illetékbélyegben, postai úton
történ ő felhívás esetén válasz-levelez őlapon,
b) egyéb fizetési mód esetén átutalással vagy készpénzzel
8 napon belül nem fizeti meg és a hatóság az eljá rást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására
tekintettel végzéssel nem szüntette meg, a 82. §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. A
fizetési határid őt a hiánypótlási felhívás kézhezvételét ől kell számítani. Ha a felhívásra postai úton kerül
sor, akkor az illetéken felül a felhívás postaköltségét – e címen 200 forintot – a válasz-levelező lapon
illetékbélyegben, egyéb esetben pénzzel kell megf izetni. A figyelmeztetés megtörténtét, illetőleg a felhívás
elküldését az iraton fel kell jegyezni, illet őleg az ügyféllel igazoltatni kell.
(2) Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mell őzését kérte, a hatóság döntéséig az (1) bekezdésben
foglalt felhívásnak nincs helye.
(3) Ha az ügyfél az illeték megfizetés ére vonatkozó felhívás közlését követ ő 8 napon belül illetékfizetési
kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró ha tóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az
illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot
az illetékes állami adóhatóság írja el ő.
A bírósági eljárási illeték megfizetése
74. § (1) A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményez ő iraton kell megfizetni,
kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viselésér ől a bíróság az eljárást
befejez ő határozatában dönt. A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-
átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve
amennyiben erre lehet őség van, bankkártyával is megfizethet ő. Ebben az esetben az illetékköteles iratot
annak egy másolatával az illetékes állami adóhatóságho z kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő
bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. (2) Ha az illeték megfizetését a kötelezett felhívás e llenére elmulasztotta, de a beadványt nem utasították
el, a meg nem fizetett illetéket a mulasztási bírsá ggal együtt lelet alapján az állami adóhatóság előírja.
(3) Az illetékfeljegyzési jog enge délyezésére és megvonására, valami nt az eljárás kezdeményezésekor
meg nem fizetett illeték, illetve a cégbírósági felügyeleti illeték viselésére, nyilvántartására és a
megfizetésével kapcsolatos bírósá gi intézkedésekre az e törvényben nem rendezett kérdésekben a
költségmentességr ől szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
(4) A választottbírósági eljárásban az illetéket a megállapított költségekkel együtt kell megfizetni és azt
az eljárás befejezésekor az eljárt választottb íróság utalja át az állami adóhatóságnak.
(5) Az adópolitikáért felel ős miniszter – kérelemre – az általános szabályoktól eltér ően a bírósági eljárási
illeték utólagos elszámolással történ ő megfizetését engedélyezheti anna k a gazdálkodó szervezetnek [Ptk.
685. § c) pont], amely igazolja, hogy a kérelem benyújtását megel őző 12 hónapban legalább 1000 bírósági

(peres és nemperes) eljárást kezdeményezett. Az engedély egy évre szól, meghosszabbítását az
adópolitikáért felelő s miniszter engedélyezi, amennyiben a gazd álkodó szervezet igazolja, hogy a megelőző
12 hónapban az engedély kiadására meghatározott feltételek teljesültek. Az engedélyr ől, valamint annak
meghosszabbításáról az adópolitikáért felel ős miniszter „Tájékoztató”-t tesz közzé a Pénzügyi Közlönyben.
(6) Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szer vezet az utólagos elszámolás körébe tartozó ügyekben
mentesül az eljárás kezdeményezések or a bírósági eljárási illeték megfizetése alól. A gazdálkodó
szervezetnek az engedély megadását (meghosszabbítását) követ ő hónap 15. napjáig el őleget kell fizetnie.
Az el őleg összege a kérelem benyújtását megel őző 12 hónapban kezdeményezett bírósági eljárásokért
fizetett illeték 50%-a. A különbözetet utólagos elszámolás alapján az engedély lejártát követ ő hónap 15.
napjáig a székhelye szerint illetékes állami adóhatóság számlájára kell megfizetni. (7) Az engedéllyel rendelkez ő gazdálkodó szervezet tá rsasági formaváltása vagy egyesülése esetén az
adópolitikáért felelő s miniszter az engedélyt kérelemre módosítja, szétválása esetén pedig a létrejöv ő új
gazdálkodó szervezetnek új engedélyt kell kérnie. Az új engedély annak a jogutód gazdálkodó szervezetnek
adható meg, amely igazolja, hogy a jogel őd gazdálkodó szervezet engedélyén ek kiadása alapjául szolgáló
tevékenységet tovább folytatja. Ha e tevékenységet több jogutód gazdálkodó szervezet is folytatja, az
engedélyt valamennyinek meg kell adni. (8) Az engedélyért, az engedély meghosszabbításáért és módosításáért külön jogszabályban
meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó közö
s szabályok
74/A. § (1) Az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményez ő iratra (jegyz őkönyvre)
vagy ezek hiányában az eljárá s során létrejött iratra kell felragasztani. A lerovandó eljárási illeték összegét
kerekíteni kell oly módon, hogy az 50 forint alatti maradékot el kell hagyni, az 50 forintot és az azt
meghaladó összeget pedig 100 forintnak kell számolni.
(2) Az eljárást kezdeményez ő iratra ragasztott illetékbélyeget az ügyfélnek átírnia vagy azon bármiféle
megjelölést alkalmaznia nem szabad. A bélyeget az eljáró hatóság értékteleníti felülbélyegezéssel,
amelynél az eljárást kezdeményezték.
(3) A 73. § (2) bekezdés b) pontjában szabályozott illetékfizetés esetén az eljárási illetéket
megfizetettnek kell tekinteni, a bizonylatot pedig az ügyirathoz kell csatolni.
(4) Átutalási megbízással történ ő fizetés esetén az eljárási illeték megfizetésének ellen őrzésére
vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felel ős miniszter rendeletben szabályozza.
(5) Amennyiben az illetékköteles irat on az állami adóhatóság a 73. § (7) bekezdése, illetve a 74. § (1)
bekezdése szerint igazolja az illetékkiszabásra történ ő benyújtás tényét, az eljáró bíróság vagy más hatóság
az illetéket megfizetettnek tekinti.
Az illetékbélyeg értéktelenítése
75. § (1) Az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthet ő, ha a bélyeg állapota kifogástalan.
Ellenkez ő esetben a felülbélyegzést mell őzve – a megfelel ő fizetésre vonatkozó felhívás eredménytelensége
esetén – leletet kell készíteni, amelyet a leletkészítés okának feltüntetésével az állami adóhatóságnak kell
megküldeni.
(2) Ha az illetékfizetés céljából az iratra felragasztott illetékbélyeg olyan mértékben csonka, hogy ez
korábbi felhasználás lehet őségét nem zárja ki, vagy ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit
illesztették össze, úgy kell tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét sem
beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet.
(3) A felülbélyegzés napját is jelz ő hivatalos bélyegz ő lenyomatot az iratra felragasztott illetékbélyegek
mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat fele – id őpontot jelz ő bélyegző nél az ezt feltüntet ő jelzés
is – az illetékbélyeg egyik felére, másik fele pedig az irat papírjára essék. Ilyen bélyegző hiányában az
értéktelenítés tényét és ennek id őpontját az illetékbélyegekre tintával kell rávezetni.
(4) Ha az illetéket az eljáró hatóság által kiszolgá ltatott iraton kell leróni, a lerovásra kötelezett az
illetékbélyeget az iratra történ ő felragasztás és értéktelenítés céljából köteles átadni.
Gépjárm ű, pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetése

76. § (1) Gépjárm ű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárm űre, pótkocsira vonatkozó vagyoni érték ű jog
megszerzése esetén a vagyonszerzési illetéket a gépjárm ű, pótkocsi átírását megel őző en az okmányirodánál
beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve – amennyiben erre lehet őség van – az okmányirodán
bankkártyával kell az adópolitikáért felel ős miniszter rendeletében megjelölt számla javára vagy
készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizet ni. A 89. §-ban foglaltak kivételével az ilyen jog
szerzését tanúsító okiratot – a 26. § (1) bekezdésének l) pontja szerinti mentesség igénybevétele esetén az
err ől szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával – annak keltét ől számított 15 napon belül a
bekövetkezett jogváltozás át vezetésére illetékes okmányirodánál kell bemutatni.
(2) A házipénztárba befizetett illetékr ől az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani és a
befizetett illetékr ől nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a vagyonszerző nevét, lakóhelyét
(székhelyét) és az illeték összegét. A nyilvántartás alapján az okmányiroda készpénzátutalási megbízással
naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára. Az
okmányiroda a bankkártyával megfizetett, va lamint a házipénztárba befizetett illetékről hetente kimutatást
készít a vagyonszerz ő nevének, lakóhelyének (székhelyének) és a befizetett összeg feltüntetésével és azt a
tárgyhetet követ ő hét 5. napjáig az illetékes állami adóhatósághoz eljuttatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott okmányirodai közrem űködést ől függetlenül a gépjárm ű- és
pótkocsiszerzések tekintetében is az állami adóhatóság az els őfokú illetékhatóság. Ha a fizetend ő illetékkel
kapcsolatos vita vagy más körülmény ezt indokolja, az állami adóhatóság határozattal (78. §) állapítja meg
a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzés késedelmes bejelentését terhel ő mulasztási bírságot az állami
adóhatóság határozattal szabja ki.
Az illeték fizetése kiszabás alapján
77. § Kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni
a) a vagyonszerzési illetéket, ideértve az illetékel őleget is,
b) e törvényben meghatározott esetben az eljárási illetéket,
c) a megfizetni elmulasztott illetéket.
Az illetékel őleg
77/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érték ű jognak ajándékozási,
illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá es ő szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érté
k
alapulvételével illetékel őleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az
illetékel őlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az illetékelőleg fizetési
kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát
fenntartja. (2) Az illetékel őleg összegét (ideértve a mulasztási bírságot is) az állami adóhatóság a fizetési
meghagyásban közli. A fizetési meghagyás az illetékel őleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet
nélkül, végrehajtható okiratnak min ősül.
(3) Nem kell a fizetési meghagyásban illetékel őleg-fizetési kötelezettséget el rendelni, ha az ingatlanügyi
hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozatát [92. § (2) bekezdés] az illeték
megállapítását megel őző en továbbítja az állami adóhatóságnak.
(4) Az illetékel őleget a vagyonszerz ő el őzetesen még az azt kiszabó határozat meghozatala el őtt, a
bejelentett érték és az adott vagyonszerzésre iránya dó mérték figyelembevételével, az illetékes állami
adóhatóságnál – amennyiben erre az állami adóhatóság lehetőséget biztosít – készpénzben vagy az állami
adóhatóság illetékbeszedési számlája javára befizethe ti. A készpénzbefizetési mód esetén a befizetéssel
egyidej űleg be kell mutatni a jogügyletr ől kiállított – az ingatlanügyi hatóság érkeztet ő bélyegz őjével
ellátott – okiratot. Az illetékbevételi számla javára történ ő befizetés esetén az említett okiratot és a
befizetési bizonylatot az igazolás kérésekor kell bemuta tni az állami adóhatóságnál. Az állami adóhatóság
az illetékel őleg befizetésér ől szóló igazolást a készpénz átvételét követ ően, illetve a befizetett összegnek a
számlára való beérkezését követ ően haladéktalanul kiadja.
(5) Az állami adóhatóság a megfizetett illetékel őleget 30 napon belül hivatalból visszatéríti, ha az illeték-
visszatérítés (80. §) feltételei fennállnak.

Fizetési meghagyás
78. § (1) A kiszabás alapján fizetend ő illetékr ől – ideértve a mulasztási bírságot is – fizetési meghagyást
(határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegének megállapításánál
figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. (2) Ha az illeték kiszabásakor a rendelkezésre á lló adatok alapján az illeték alapja egyértelműen nem
állapítható meg, az állami adóhat óság a fizetési meghagyásban köz li az ügyféllel, hogy a határozat
módosításának a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint a döntés
módosítására vagy visszavonására nyitva álló id őtartamon belül van helye.
(3) A fizetési meghagyás (h atározat) alapján fizetendő illeték a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel,
a határozat joger őre emelkedését követ ő napon válik esedékessé. A megállapított illeték – ha e törvény
alapján a fizetési meghagyás hosszabb határid őt nem állapít meg – a fizetési meghagyás (határozat)
joger őre emelkedésének napját követ ő 15 napon belül késedelmipótlék-mentesen fizethet ő meg.
(4) A fizetési meghagyásban megállapított illetékb ől az illetékel őleg – ha a törvény alapján a fizetési
meghagyás hosszabb határid őt nem állapít meg – a határozat közlését ől számított 15. napon válik
esedékessé. Az esedékesség napját követ ő 15 napon belül az illetékel őleg késedelmipótlék-mentesen
fizethet ő meg.
(5) A jogerő s fizetési meghagyásban megállapított illeték és az illetékel őleg különbözetének (a
továbbiakban: illetékkülönbözet) megfizetésére az á llami adóhatóság a megszerzett vagyon ingatlan-
nyilvántartási bejegyzését követ ően [92. § (2) bekezdés] fizetési felhívást bocsát ki. A felhívásban
megjelölt illeték – kivéve, ha a törvény alapján a fizetési meghagyás hosszabb határid őt állapít meg – a
közlést ől számított 15. napon válik esedékessé. Az illeték az esedékesség napját követ ő 15 napon belül
késedelmipótlék-mentesen fizethet ő meg.
Az illeték törlése és visszatérítése
79. § (1) A meg nem fizetett illeték törlésének, illet őleg a megfizetett illeték visszatérítésének –
jogorvoslati eljáráson, valamint e törvény 16. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (5)
bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében említett eseteken kívül – csak a 80. § (1) bekezdésében
megállapított esetekben van helye. (2) A meg nem fizetett illeték bármikor törölhet ő, a megfizetett illeték a megfizetést követ ő öt éven belül
téríthet ő vissza.
(3) Ha a bíróság a vagyonszerzés id őpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a
vagyonszerzést, az illeték visszatérítését öt éven túl is – de legfeljebb a bírósági határozat jogerőre
emelkedését ől számított hat hónapon belül – lehet kérni.
(4) Az illetékek visszatérítésére az adózás rendjér ől szóló törvény adó-vi sszatérítésre vonatkozó
szabályait kell alkalmazni. 80. § (1) Azoktól az esetekt ől eltekintve, amelyekben az illetéket e törvény egyéb rendelkezése alapján
kell törölni vagy visszatéríteni, a kiszabott, de még meg nem fizetett illeték törlésének, illet őleg a
megfizetett illeték visszatérítésének – hivatalból, vagy a fizetésre kötelezett, illetve jogutódja kérelmére – a
következ ő esetekben van helye:
a) ha az illeték joger ős megállapítása után olyan körülmény állott be, amely az örökség vagy hagyomány
értékét az öröklés megnyíltának idejére visszaható módon csökkenti; b) ha a jogügyletet a bíróság módosítja, átváltoztatja vagy megszünteti, illetőleg felbontja, s emiatt a
jogügylet után kevesebb illeték jár, illet őleg illeték nem jár;
c) ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel, az er edeti állapot helyreállításával megszüntetik vagy
az erre jogosult a jogügylett ől eláll és ezt ingatlan esetén az ingatlanügyi hatóság határozata igazolja, más
esetben a közös megegyezésr ől, illetve az elállásról szóló okirattal igazolják;
d) ha a vagyoni érték ű jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed,
de e jogosultság a 72. § (4) bekezdésében megállapított szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb id ő
elteltével megsz űnik;
e) ha a jogügylet tárgya határozott id őre kikötött vagyoni értékű jog, és az illetéket a 72. § (2) bekezdés
szerint számított érték után szabták ki, de a jogosultság a figyelembe vett évek felének eltelte el őtt szű nik
meg;

f) ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a
szabályszer ű illetéknél többet fizetett;
g) ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre
kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén; h) ha a bontó feltételt ől függ ő jogügyletnél a feltétel bekövetkezik;
i) mindazokban a bírósági eljárásokban, ahol az eljárás illetékmentes, vagy az illeték mérséklésének van
helye, de az illetéket megfizettették, vagy nagyobb összegben fizették meg; j) a hatóság visszatéríti a természetes személy ügyfél által lerótt illetéket, ha számára az eljárás során
költségmentességet engedélyez, vagy ha hatásköre az ügy elbírálása alatt megsz űnt, és az ügy elbírálására
nincs hatáskörrel rendelkez ő más hatóság.
(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott esetekben a vagyoni érték ű jog tényleges ideje után
számított illetéket meghaladó részt kell törölni, illetve visszatéríteni.
81. § (1) A fellebbezési eljárásban fizetett illetéket vissza kell téríteni, ha a fellebbezéssel is támadott
bírósági határozatot igazolási kérelem folytán helyezték hatályon kívül.
(2) Az (1) bekezdésben és a 80. § (1) bekezdésében, valamint az 58. §-ban említett esetben, ha az illeték
megfizetése illetékbélyeggel történt, a bíróság a határozatát a székhelye szerint illetékes állami
adóhatóságnak küldi meg. Ha pedig az illetéket a 74. § (2) bekezdésében foglaltak szerint pénzzel fizették
meg, a bíróság a határozatot annak az állami adóható ságnak küldi meg, amelynek számlájára az illetéket
befizették.
Mulasztási bírság, adóbírság
82. § (1) Az illeték fizetésére kötelezett terhére, ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási
illetékfizetési kötelezettségét – felhívás ellenére – eg yáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a
megszabott határidő ben teljesítette, továbbá a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség
elmulasztása illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén, a fizetend ő illetéken felül, az
adózás rendjér ől szóló törvényben meghatározott mérték ű, mulasztási bírságot kell fizetni.
(2) Az e törvényben szabályozott mentességek, kedv ezmények jogosulatlan igénybevétele esetén – ha e
törvény másként nem rendelkezik – az adózás rendjér ől szóló törvényben meghatározott mérték ű
adóbírságot kell fizetni.
Ellen őrzés
83-85. §
Elévülés
86. § Az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévülésére az adózás
rendjér ől szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
Késedelmi pótlék
87. § (1) A fizetési meghagyásban (határozatban), az illetékkülönbözetr ől kibocsátott, valamint a bíróság
határozata alapján az állami adóhatóság által kiadott fizetési felhívásban megállapított határid őig meg nem
fizetett illeték után az adózás rendjér ől szóló törvény rendelkezései szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
(2) Ha a 16. § (1) bekezdés g), 17. § (1) bekezdés b), és 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
feltétel nem teljesül, vagy a vagyonszerz ő -, illetve a lakóház felépítésére e törvény alapján köteles
jogutódja – a lakóház felépítésére biztosított határid őn belül kéri az illeték felfüggesztésének
megszüntetését, a megállapított, de meg ne m fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat
joger őre emelkedését követ ő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
(3) Ha a törvény 21. § (5) bekezdésében meghatá rozott kedvezmény igénybevétele jogosulatlan volt,
akkor az adott vagyonszerzésre irányadó általános szab ályok szerint járó és a 21. § (5) bekezdésében
meghatározott kedvezményes illetékalap figyelembevételével el őírt illeték különbözetének háromszorosát
kell a vagyonszerz ő terhére pótlólag el őírni. Ha a 26. § (6) bekezdésében meghatározott kedvezmény

igénybevétele jogosulatlan volt, akkor az igénybe vett kedvezmény összegének háromszorosát kell a
vagyonszerz ő terhére pótlólag el őírni.
Az illeték biztosítása, beha jtása, fizetési kedvezmények
88. § (1) Az e törvényben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre – így különösen az illeték
megfizetéséért egyetemleges felel ősség megállapítására, a tartozás megfizetésére, behajtására, részletfizetés
vagy halasztás engedélyezésére, az illetéktartozás méltányosság címén történ ő részbeni vagy teljes
elengedésére, illetve behajthatatlanság címén való törlésére – az adózás rendjér ől szóló törvény
rendelkezései irányadóak.
(2)-(4)
X. Fejezet
EGYES ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
A hagyaték (vagyonátszállás) bejelentése a közjegyző által
89. § (1) Ha a hagyatékot közjegyz ő adja át, az illetékkiszabás végett a közjegyz ő köteles bejelenteni az
állami adóhatóságnak. (2) A hagyaték bejelentése céljából a közjegyz ő a teljes hatályú hagyatékátadó végzést a joger őre
emelkedést ől számított 15 napon belül az illetékes állami adóhatóságnak küldi meg. A végzéshez csatolni
kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illet őleg hagyatéki tárgyalási
jegyz őkönyv hitelesített, teljes másolatát.
(3) Az (1)-(2) bekezdést kell alkalmazni a póthagya téki eljárásban keletkezett hagyatékátadó végzés
megküldésére is.
A hagyaték bejelentése az örökös által
90. § (1) Valamennyi örökös külön-külön köteles „hagyatéki kimutatás” nyomtatványon az örökhagyó
halálától számított 90 napon belül, az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes állami
adóhatóságnál az örökölt ingóságokról bevallást adni, vagy ugyanezen id őn belül ezekre az ingókra a
hagyatéki eljárás lefolytatását a közjegyz őnél kérni, ha ezekkel kapcsolatban a közjegyz ő a hagyatéki
eljárást hivatalból megindítani nem köteles, valamint a 16. § (1) bekezdésének b) és d) pontja szerinti
illetékmentesség feltételei nem állnak fenn.
Erre a kötelezettségre a halálesetet követ ő meghallgatás, illetve leltározás során meghallgatott örököst a
leltározásra jogosult szerv figyelmezt etni köteles. A figyelmeztetés megtörténtét az eljárás során az iraton
fel kell tüntetni.
(2) Ha a hagyatéki kimutatásban bejegyzett adatok a köztudomással vagy az állami adóhatóság
tudomásával ellentétesek, az állami adóhatóság jogosult azokat fe lülvizsgálni és ezzel kapcsolatban
ellen őrzést végezni. Erre az adózás rendjér ől szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(3) Ha a hagyatéki eljárást sem hivatalból, sem kérelemre nem kell megindítani, a közjegyz ő a hozzá
beterjesztett hagyatéki kimutatást az ille tékes állami adóhatóságnak továbbítja.
(4) Az önálló orvosi tevékenység m űködtetési jogának folytatását az erre jogosult személy a korábbi
jogosult halálától számított 60 napon belül köteles – a vagyonszerzést rögzít ő irat eredeti és másolati
példányának benyújtásával – illetékkiszabásra az állami adóhatósághoz bejelenteni. A másolatot az állami
adóhatóság illetékmentesen hitelesíti.
Az ajándék és a visszterh es vagyonszerzés bejelentése
91. § (1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni érték ű jognak a
megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósá ghoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt
tartalmazó szerz ődés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-

nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet
a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja,
vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában em lített mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.
(2) A vagyonszerzési illeték tárgyát képez ő, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igényl ő jogügyletet a
szerz ődő felek – a 76. §-ban említett eset kivételével – közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek
bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követ ő 30 napon belül, a vagyonszerzést
rögzít ő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami
adóhatóság illetékmentesen hitelesíti. (3) Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jo gügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli
bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtér ől az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást
köteles adni. (4) A 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyonszerzést csak a 18. § (4) bekezdésében foglalt feltétel
teljesülése esetén kell bejelenteni annak, akinek vagy onszerzésével a feltétel teljesült. Az illetékkiszabásra
történ ő bejelentéssel egyidej űleg a vagyonszerz ő közli a 18. § (4) bekezdésének a)-c) pontjaiban felsorolt
személyek közül azoknak az azonosító adatait (név , adóazonosító jel vagy adószám), melyek a
vagyonszerzéssel érintett társaságban további vagyoni betétekkel rendelkeznek. (5) Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentés i kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes
vagyonszerzésre is vonatkozik. 92. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerz ődés
(okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített máso latát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre
álló egyéb iratokkal – ideértve a 26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is – együtt az érkezését
követ ő nyolc napon belül kísér őjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. A kísér őjegyzék átadása
történhet számítógépes adathordozón is.
(2) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követ ően a tulajdonjog, illetve
vagyoni érték ű jog bejegyzésér ől, törlésér ől szóló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító határozatát
megküldi az állami adóhatóságnak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szükséges olyan iratokat,
melyek az (1) bekezdésben meghatározott id őpontban még nem álltak rendelkezésére.
(3) Az ingatlanügyi hatóság (1)- (2) bekezdésben említett kötelezetts ége független attól, hogy a
vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.
Az illetékbélyeg értékének visszatérítése
93. §
94. § (1) A megrongálódott, a tévesen felragasztott, t ovábbá a feleslegessé vált illetékbélyeg értékét az
ügyfél részére vissza kell téríteni.
(2) A visszatérítés az illetékbélyeg, illet őleg az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtása mellett az eljáró
hatóság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhely e) szerint illetékes állami adóhatóságnál írásban
kérhet ő.
(3) Nincs helye a visszatérítésnek, ha
a) alapos a gyanú, hogy az illetékbélyeg hamisított, vagy azt már korábban felhasználták;
b) az illetékbélyeg elválasztott részekb ől van összeillesztve, vagy olyan mértékben csonka, hogy a
hiányzó részb ől korábbi használatra lehet következtetni, vagy nem a felbélyegzett teljes iratot, hanem
annak csak egy részét vagy az iratról elválasztott (eltávolított) illetékbélyeget nyújtották be; c) az ügyfélnek adóhatóság által nyilvántartott köztartozása van.
(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben az illetékbélyeget – ha már felragasztották, az
irattal együtt – elismervény ellenében vissza kell tartani, és szükség esetén a felel ősségre vonást
kezdeményezni kell. Az elismervényen fel kell tüntetni az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait, a
visszatartott illetékbélyeg címletét és az illetékbélyeg beszerzésének helyét.
Illetékesség az illeték kiszabására
95-96. §
ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XI. Fejezet
HATÁLYBALÉPTETŐ, MÓDOSÍTÓ ÉS ÉRTELMEZ Ő
RENDELKEZÉSEK

Hatálybaléptet ő és átmeneti rendelkezések
97. § (1) Ez a törvény 1991. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározott
kivétellel – a hatálybalépését követ ően illetékkiszabásra bejelentett va gy más módon az állami adóhatóság
tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illet őleg kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni.
(2) Ha a vagyonszerzési illetékköt elezettség 1991. január 1-je előtt keletkezett és az 1990. december 31-
én hatályos illetékjogszabályok e törvényben meghatározottnál kedvez őbb fizetési kötelezettséget
állapítottak meg, akkor ezeket a – fizetésre kötelezett számára kedvez őbb – rendelkezéseket kell alkalmazni
az e törvény hatálybalépését követ ően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság
tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, ideértve az 1991. január 1-je után elbírált ügyeket is. (3) A törvény hatálybalépését megel őző en illetékkiszabásra bemutatott a 16. § (1) bekezdés g), 17. § (1)
bekezdés b) és 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonszerzésekre – a 87. § (2)
bekezdésében foglaltak kivételével – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ott megállapított
feltétel nem teljesül. (4)
(5) E törvény nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek illetékmentességet állapítanak meg.
(6) Ahol valamely jogszabály közigazgatási ható sági eljárásért állapít meg illetékkötelezettséget, a
továbbiakban e törvényben meghatározott általános tétel ű eljárási illetéket kell fizetni.
(7) A 67. § rendelkezései nem érintik az e törvény hatálybalépése el őtt kiadott díjrendelkezéseket.
(8) Ha valamely jogszabály az 1986. évi I. törvényre, illet őleg az ezzel a törvénnyel hatályon kívül
helyezett rendelkezésre hiva tkozik, a továbbiakban ennek a törvénynek a megfelel ő rendelkezését kell
érteni, illet őleg alkalmazni.
98. § (1) A 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjának, a 16. § (1) bekezdése i) pontjának, a 17. § (1)
bekezdése p) pontjának, 26. § (1) bekezdése t) pontjának az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények
megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC . törvény által megállapított rendelkezéseit a 2010.
július 1. napján az állami adóhatóság által joger ősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.
A 17. § (1) bekezdése p) pontjában meghatározott személyek által 2010. július 1. napját követ ően a 76. §
(1)-(2) bekezdése szerint megfizetett ajándékozási illetéket az állami adóhatóság kérelemre az adó-
visszatérítés szabályai szerint visszatéríti. (2) A 17. § (1) bekezdése q) pontjának és 26. § (1) bekezdése s) pontjának az egyes gazdasági és
pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetv e módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által
megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által joger ősen még el nem
bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.
99. §
Felhatalmazás
100. § (1) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felel ős miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg
a) a vagyonszerzési illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezelésének, az illetékek kiszabásának,
elszámolásának és könyvelésének szabályait, b) az eljárási illetékek megfizetésére és a megfizetés ellen őrzésére vonatkozó részletes szabályokat,
c) az illetékbélyegek el őállításával, forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos szabályokat,
d) a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történ ő megfizetése iránt kezdeményezett eljárásért
fizetend ő igazgatási szolgáltatási díj mé rtékét, valamint a díj beszedésév el, kezelésével, nyilvántartásával,
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,

e) az állami adóhatóság által nyilvántartott, ingatlano k értékesítésével kapcsolatos adatokról teljesített
adatszolgáltatás rendjét és az eljárásért fizetend ő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj
beszedésével, kezelésével, nyilván tartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkez ő miniszterek, hogy az államháztartásért felel ős
miniszterrel egyetértésben rendeletben írják el ő – a közigazgatási szolgáltatás meghatározása mellett –
igazgatási szolgáltatási pótdíj fizetését, illetve rendeletben határozzák meg az igazgatási szolgáltatási pótdíj
mértékét.
Adó- és értékbizonyítvány
101. § Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyz ője által kiállított adó- és
értékbizonyítvány tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerz ők (tulajdonosok) ad atait, az érték
megállapításánál figyelembe vett tényez őket, továbbá az ingatlannak az adott id őpontban fennálló forgalmi
értékét.
Értelmez ő rendelkezések
102. § (1) E törvény alkalmazásában
a) vagyon: az ingatlan, az ingó, a vagyoni érték ű jog;
b) ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
c) ingó: a fizetőeszköz, az értékpapír, a gazd álkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint
mindaz, ami ingatlannak nem min ősül ő dolog;
d) vagyoni érték ű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a hasz nálat joga – ideértve a szövetkezeti
háztulajdonra vonatkozó rendel kezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezel ői jog, az önálló
orvosi tevékenység m űködtetési joga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a
követelés; e) forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az
illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában – a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az
ingatlanon a vagyonszerz ő javára az elidegenítéskor megsz űnő bérleti jog figyelembevétele nélkül – árként
általában elérhet ő, azzal, hogy:
ea) vagyontárgy kiadására von atkozó követelés esetén a vagyontá rgy illetékkötelezettség keletkezésének
napján fennálló forgalmi értéke; eb) szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás – független felek közötti ügylet estén
irányadó – pénzben kifejezhet ő értéke,
ec) tagsági jogviszonyt megtestesít ő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az
illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes t őzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek
hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövet kezetnek, egyéb jogi személynek – amelyben a
vagyonszerz ő tagsági jogot szerzett – az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a
gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott
utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében,
az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi
személy esetén a felszámolás kezd ő napját megel őző napra elkészített zárómérlegében) szerepl ő saját t őke
mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada,
ed) a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkez ő társaság esetén a társaság ingatlanvagyonának forgalmi
értéke a társaság tulajdonában lév ő ingatlanok forgalmi értéke, növelve a társaság közvetett vagy közvetlen
75%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló ingatlanok forgalmi értékének olyan
arányával, mint amekkora arányt az o) pontban foglaltak alapján a társaság közvetett vagy közvetlen
részesedése a gazdálkodó szervezet összes vagyoni betétjéhez képest képvisel;
f) lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás
megnevezéssel nyilvántartott vagy ily enként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.
Lakásnak min ősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesül ő építmény is, amennyiben annak
készültségi foka a szerkezetkész á llapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri. Ha az ingatlan-
nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészlete n lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett
területtel együtt – lakástulajdonnak kell tekinteni. Nem min ősül lakástulajdonnak a lakóépülethez tartozó
földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszer ű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha

az a lakóépülettel egybeépült (garázs, műhely, üzlet, gazdasági épület stb.), továbbá az ingatlan-
nyilvántartásban lakóházként (lakásként) nyilvánta rtott olyan épület, amelyet az illetékkötelezettség
keletkezését megel őző en már legalább 5 éve más célra hasznosítanak;
g) értékpapírnak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott és
továbbított adat tekinthet ő, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását
(kibocsátását), illetve ebben a formában történ ő megjelenítését jogszabály lehet ővé teszi;
h) takarékbetét: a Ptk. 533. §-a alapján kötött szerz ődés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél
elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla szerz ődés keretében elhelyezett
pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjér ől szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz
kötelez ően bejelentend ő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlá n, elszámolási számlán elhelyezett
pénzeszközt és kamatát; i) gépjárm ű: az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz – a mez őgazdasági vontató, az önjáró vagy
vontatott munkagép, a lassú járm ű és a segédmotoros kerékpár kivételével -, amelyet beépített er őgép hajt
és nyilvántartásba vételét jogszabály írja el ő;
j) pótkocsi: az i) pont szerinti gépjárm űvel történ ő vontatásra készült járm ű, teher- és sátras utánfutó,
félpótkocsi, valamint lakópótkocsi, melynek a közlekedésb en való részvételét – külön jogszabály – hatósági
nyilvántartásba vételhez köti;
k)
l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek
megfelel ően kialakított, lakóépület elhelyezés ére szolgáló, beépítetlen földrészlet;
m) termő föld: az ingatlan-nyilvántartásban szántó, sz őlő , gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erd ő m űvelési
ágban, vagy halastóként nyilvántartott és a felsorolt valamelyik célra hasznosított külterületi földrészlet; ide
nem értve a földrészleten bármilyen célra létesített épületet; n) nettó árbevétel: a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel;
o) belföldi ingatlanvagyonnal rendelkez ő társaság: olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó
szervezet), mely belföldön lév ő ingatlantulajdonnal, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkez ő
gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os – közvetett, vagy közvetlen – részesedéssel rendelkezik. Ingatlan
tulajdonjogával rendelkez ő gazdálkodó szervezetben való közvet ett részesedés arányát úgy kell
meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes
vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az
ingatlantulajdonnal rendelkez ő gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával. Több köztes
vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megálla pított közvetett részesedések arányait össze kell adni.
Amennyiben a megszerzett gazdálkodó szer vezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó
szervezet között nem köztes vállalkozás , hanem több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat
(köztes tulajdonosi láncolat) á ll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát – több köztes
tulajdonosi láncolat esetén a lánc olatonként megállapított szorzatok összeg ét – kell a közvetett részesedés
arányának tekinteni. A részesedés arányának meghatá rozásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket
együttesen kell figyelembe venni; p)
r) természeti katasztrófa: az ár- és belvíz, a földcsuszamlás, valamint a földrengés;
s) lakóépület: kizárólag vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület;
sz) kisvállalkozás: az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes foglalkoztatott
létszám az 50 f őt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak
létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetét ől annak megsz űnéséig eltelt naptári
napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történ ő elosztásával, tört hányados esetén lefelé
kerekítve kell meghatározni;
t) vállalkozói vagyon: minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (term őföld, telek, épület, egyéb
építmény), ingó vagyon (m űszaki berendezés, gép, járm ű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés),
továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói
tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban haszná l, azokat más célra részben sem használja és üzleti
nyilvántartásai ezt egyértelm űen alátámasztják. Nem min ősül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a
lakástulajdon (tulajdoni hányad), vala mint az ezekre vonatkozó vagyoni érték ű jog;
v) alapítvány (közalapítvány): magánszemély, jogi személy, jo gi személyiséggel nem rendelkez ő
gazdasági társaság által tartós közérdek ű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes
megyei (f ővárosi) bíróság által nyilvántartásba vett szervezet;

w) közigazgatási hatósági eljárás: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény
szerinti hatósági ügy, a Polgári Törvénykönyvr ől szóló törvény szerinti eredeti birtokállapot helyreállítására
vagy a birtokállapot zavarásának megszüntetésére irányu ló eljárás, valamint minden olyan eljárás, amelyre
a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályair ól szóló törvény rendelkezései irányadók, továbbá a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben
meghatározott bejelentés; z) cég: a cégnyilvánosságról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2. §-
ában meghatározott jogalany. (2) A 2. § (1) bekezdésében megjelölt Magyarországon él ő nem magyar állampolgárnak azt kell
tekinteni, aki a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez ő személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,
b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású;
c) külön jogszabály értelmében menekültnek min ősül.
(3) Az (1) bekezdés f) és l)-m) továbbá s) pontjaiban foglaltak alkalmazásakor a vagyontárgy min ősítése
tekintetében az illetékkötelezettség kele tkezésekor fennálló állapot az irányadó.
(4) A 26. § (1) bekezdésének f) pontja alkalmazásában új lakásnak min ősül a lakástulajdon a
használatbavételi engedély kiadását követ ő els ő – illetve, ha a lakást a használatbavételi engedély kiadását
követ ően a vállalkozótól a 23/A. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott ingatlanforgalmazó vásárolja
meg,akkor második – megvásárlásáig. (5) A 26. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában vállalkozónak kell tekinteni a Ptk. szerinti
gazdálkodó szervezetet, illetve a vállalkozói te vékenység végzésére jogosult egyéb szervezetet.
103. § (1) Ez a törvény a következ ő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)
b) a Bizottság 94/1069/EGK aj ánlása a kis- és középvállalkozások átruházásáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelv e (2004. április 29.) az Unió polgárainak és
családtagjaiknak a tagállamok területén történ ő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint
az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a
73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon
kívül helyezésér ől, 24. cikk.
Melléklet
I. A szabálysértési eljárás illetéke
1. A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen
eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást
megszüntet ő határozat elleni panasz illetéke 3500 forint.
2. Az 1. pontban nem említett szabálysértési eljárás illetékmentes, kivéve a részletfizetési kedvezmény,
halasztás engedélyezésére irányuló eljárást, amelyr e a törvény 29. §-ában foglaltak az irányadóak.
II. Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke
1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 3000 forint.
2-3.
4. Illetékmentes a honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal történ ő
visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról történ ő lemondásra irányuló eljárás.
III. Jogszabályról és joggyakorlatr ól kiállított bizonyítvány illetéke
1. Az igazságügyért felel ős miniszter által külföldi használatra az ország területén hatályban lev ő vagy
hatályban volt jogszabályról kiállított bizonyítvány illetéke annyiszor 2000 forint, ahány
jogszabályszakaszról (§-ról) a bizonyítványt kiállították.

2. A joggyakorlatról kiállított 1. pontban említett bizonyítvány illetéke 5000 forint.
IV. A másolat és kivonat illetéke
1. Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illet őleg kivonat illetéke
– ha e Melléklet kivételt nem tesz – oldalanként magyar nyelv ű másolat esetében 100 forint, idegen nyelv ű
másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint.
2.
3. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.
4. Illetékmentes az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges.
5. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra v ezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az
eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészítik, 1000 forint illeték alá esik.
V. A fordítás illetéke
1. Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 1000 forint.
2. Illetékmentes: a tárgynál fogva illetékmentes eljáráshoz (Tv. 33. §) szükséges irat fordítása.
VI. A hitelesítés illetéke
1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:
a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;
b) iraton lev ő aláírás után aláírásonként 500 forint.
2. Külföldi használatra szánt iraton lev ő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezet ője általi hitelesítése
(közbens ő felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 2000 forint; az ilyen hitelesítésnek miniszter általi
felülhitelesítése 5000 forint.
3. E cím rendelkezései nem vonatkoznak a külf öldi felhasználásra szánt okiratoknak
a) a Konzuli Szolgálat,
b) a Magyar Országos Közjegyző i Kamara
általi felülhitelesítésére. 4. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 300
forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.
5. Illetékmentes: a Tv. 91-92. §-ában említett irat hitelesítése.
VII. A levéltár által készített másolat illetéke
1. A levéltár által készített hitelesített másolatért, továbbá az ügyfél által készített másolatnak és
fénymásolatnak a levéltár által történ ő hitelesítéséért – ideértve az állami vagy felekezeti anyakönyvi
másodpéldányokból anyakönyvi kivonat kiállítását – oldalanként 200, de legalább 2000 forint illetéket kell
fizetni. 2. A levéltárban őrzött irat alapján kiállított, tényt, körülményt igazoló irat kiadása iránt indított
eljárásban az általános tétel ű eljárási illetéket (29. §) kell fizetni.
3. A külföldi célra kért másolatot illeték fizetése nélkül kell kiállítani. Egyebekben e Tv. 73. §-ának a
külföldi célra kért irat illetékfizetési módjár a vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.
VIII. Az iskolai, tanfolyami bizonyítványmásolat, másodlat illetéke
Iskolai bizonyítvány – ideértve a fels őfokú oktatási intézmény által kiállított oklevelet is -, továbbá a
tanfolyami bizonyítvány másolatának, másodlatának kiállításáért 2000 forint illetéket kell fizetni.
IX. Egyes okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások illetéke
I. Az úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1.
2. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a
magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. A kérelem benyújtásának id őpontjában 18. életévét
be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének, az 1 évi érvényességgel
kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a menekültként elismert személyek
kétnyelv ű úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint.
3. A második magánútlevél kiadásának, valamint a magánútlevél soron kívüli kiadásának illetéke a 2.
pontban meghatározott mértékek kétszerese. 4. A határátlépési engedély kiadásának illetéke 1500 forint.
5. Illetékmentes:
a) a diplomata-útlevél,
b) a külügyi szolgálati útlevél,
c) a határátlépési igazolvány,
d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót
tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibása n tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat.
6. Az elveszett, megsemmisült, továbbá – az 5. pont d) alpontjában meghatározott eset kivételével – a
megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált úti okm ány helyett kiállított új úti okmány kiadásának
illetéke a 2-4. pontban meghatározott illeték kétszerese. 7. Az úti okmányban történ ő idegen nyelv ű bejegyzésért – az 1-4. pontban foglalt illetéken felül – 2000
forint illetéket kell fizetni.
8. Az útlevél-hatósági eljárásban benyújtott fellebbezés illetéke 5000 forint.
II. Személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet
igazoló hatósági igazolvány kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. Az állandó személyazonosító igazolvány kiadás ára irányuló eljárás illetéke 1500 forint. Ha az
eljárásban az állandó személyazonosító igazolvány átmenetileg nem adható ki és ezért ideiglenes
személyazonosító igazolvány kiadása is szüksége s, az eljárás illetéke összesen 3000 forint.
2. Illetékmentes
a) a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme, kivéve az elveszett,
megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén, b) a 70. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy
kártyaformátumú vezet ői engedéllyel nem rendelkezik.
3. Illetékmentes a személyazonosító igazolvány ki adásához szükséges – jogszabályban meghatározott –
anyakönyvi kivonat kiállítása. 4. A személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány illetéke – ha az eljárás a személyi
azonosítót vagy a lakcímet nem érint ő adatváltozás miatt indult – 500 forint.
5. Illetékmentes a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása, ha arra a
személyazonosító igazolvány kiadása, lakcímváltozás, ille tve – 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén – a
kérelemre feltüntethet ő adatok változása miatt kerül sor.
6. Ha a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárásra az
igazolvány elvesztése, megsemmisülése, megrongálódása miatt kerül sor, az eljárás illetéke 1000 forint.
III. A gépjárm űvezet ői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv
kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke

1. A gépjárm űvezet ői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint. Az öregségi
nyugdíjkorhatárt betöltött kérelmez ő esetében, valamint ha az egészségügyi hatóság el őírása alapján a
vezet ői engedély érvényessége 1 év vagy annál rövidebb, a vezet ői engedély kiadásának illetéke 1500
forint. 2. A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke 6000 forint. Az ideiglenes forgalmi
engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 2500 forint.
3. A törzskönyv kiadására irányuló eljárás illetéke 6000 forint.

IV. Egyéb rendelkezések
1. Az I-III. pontokban meghatározott okmányok egy eljárásban történ ő igénylése esetén is az eljárási
illetéket az igényelt okmányonként külön-külön kell megfizetni. 2. Illetékmentes:
a) az e címben meghatározott okmány cseréje, ha a cser e a hatóság téves bejegyzésén alapul vagy az
okmány gyártáshibás; b) a személyi azonosító képzése – ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményez ő
adatváltozást is – miatt kiállított hatósági igazolvány;
c) az érintett polgár adatainak a polgárok személyi ad atainak és lakcímének nyilvántartásából való
törlésére irányuló eljárás; d) a lakcímet igazoló hatósági igazolv ány és a forgalmi engedély cseréjére irányuló eljárás, amennyiben
arra a helység, az utca, egyéb helymeghatározó adat nevének vagy számának megváltozása miatt kerül sor.
X. Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás
1. A házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem illetéke 5000 forint.
2. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó
nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni. 3. Az anyakönyvi ügyekért felel ős miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására
irányuló kérelem illetéke 30 000 forint.
4. A magyar állampolgár vagy Magyarországon él ő hontalan személy, vagy a magyar menekültügyi
hatóság által menekültként elismert személy külföldön történ ő házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy
házasságkötésének a magyar jog szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni.
5. Nem magyar állampolgár Magyarországon történ ő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli
felmentésért, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 forint
illetéket kell fizetni.
6. A névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint.
XI. A külön jogszabály szerinti ne mzetgazdasági szempontból kiemelt
jelent őség ű beruházásokkal összefügg ő hatósági eljárások illetéke

A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelent őség ű beruházásokkal
összefügg ő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébk ént irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni.
XII.
XIII. Egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági
eljárási illetékek

1. Az alapeljárás illetéke
Ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási
hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat ne m állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint.
2. A fellebbezés illetéke
a) e törvény eltér ő rendelkezése hiányában az els ő fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke az
alapeljárás illetékének kétszerese; b) vízgazdálkodási bírságot (1995. évi LVII. tv. 29. § (3 ) bekezdés) megállapító határozat esetén a bírság
összeg 10%-a, de legalább 20 000 forint; c) vízkészletjárulékot, valamint ezzel összefügg ő késedelmi pótlékot, mulasztási bírságot, adóbírságot
megállapító határozat esetén a vitatott összeg 6%-a, de legalább 20 000 forint;
d) hivatalból indult vagy folytatott környezet- és természetvédelmi, illet őleg vízgazdálkodási ügyben
kötelezettséget megállapító egyéb – az a)-c) pontokban nem érintett – eljárásokban hozott határozat esetén a
fellebbezés illetéke 15 000 forint.

XIV.
XV. Az építésügyi hatósági eljárás illetéke
1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke
a)
b) elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha
ba) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények
(építészeti megjelenítés környezetbe illeszke dése) tisztázására szolgál, 15 000 forint,
bb) a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédel mi, természet-, táj- és környezetvédelmi,
egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, t űzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a
m űszaki követelményeket el őzetesen tisztázó – az építményekkel kapcsolatos országos szakmai
követelmények jogszabályban meghatározott el őírásaitól eltér ő – m űszaki megoldások alkalmazhatóságára
szolgál, 30 000 forint,
bc) a ba)-bb) pontokban meghatározottak együttes tiszt ázására szolgál, 45 000 forint,
c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében
ca) új egylakásos lakóépület építése és b ővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése
esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb ön álló rendeltetési egység építése és bővítése esetén
– önálló rendeltetési egységenként 250 m 2
hasznos alapterületig 20 000 forint,
– a 250 m 2
-nél nagyobb hasznos alapterület ű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
cb) meglév ő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszer űsítése esetén az építési tevékenységgel
érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m 2
-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden
megkezdett 200 m 2
-ként 10 000 forint,
cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemz ően alapterületben kifejezhet ő, akkor minden megkezdett
100 m 2
-ként 10 000 forint, ha jellemz ően hosszban kifejezhet ő, akkor folyóméterenként 1000 forint,
cd) meglév ő m űtárgy b ővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszer űsítése esetén az építési
tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m 2
-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában
az érintett felület minden megkezdett 200 m 2
-ként 10 000 forint,
ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m 2
-ként 10 000 forint,
cf) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó m űtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képez ő távközlési
építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,
d) módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás
illetékével egyez ő mérték ű,
e) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott
el őírásaitól eltér ő m űszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint,
f) felvonó, mozgólépcs ő és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint,
g)
h) bontási engedélyezési eljárás eset én a bontandó építmény 100 m2
-ként 10 000 forint, vagy
folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint, i) fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén a c), f) és
h) pont szerint megállapított illeték másfélszerese,
j) használatbavételi engedélyezés esetében a c), f) pontokban megállapított illetékkel megegyez ő
mérték ű,
k)-l)
m) az a)-l) pont alá nem es ő els őfokú építésügyi hatósági eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági
engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében 10 000 forint,
n) az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 forint,
2. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés
esetén 30 000 forint,
3. a felügyeleti intézkedés kezd eményezése esetén 50 000 forint.

4. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett
veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefügg ő bontási, elvi építési,
építési, módosított építési és használatbavételi e ngedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműköd ő
szakhatóságok eljárása.
XVI.
1-11.
XVII. A vállalkozói igazolvány és az üzlet m űködési engedélyének illetéke
1. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói igazolványban
feltüntetett adatok változása miatti igazolványcseréért – a módosítások számára tekintet nélkül – 3000 forint
illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév,
utcanév, házszám állami vagy önko rmányzati döntés alapján történő megváltoztatása miatt kerül sor. A
megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolvány pótlása iránti eljárás illetéke 5000 forint.
2. Üzlet m űködési engedélye iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A m űködési engedélyben feltüntetett
adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül – 3000 forint illetéket kell fizetni.
Illetékmentes a módosítás, ha arra a m űködési engedélyben feltüntetett helységnév, utcanév, házszám
állami vagy önkormányzati döntés alapján történ ő megváltoztatása, illetve a vállalkozó székhelyének,
telephelyének más megye illetékességi területéhez történ ő csatolása miatt kerül sor.
3. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett m űködési engedélyr ől kiállított – az eredetivel pontosan
egyenl ő és egyenl ő érték ű – másodlat illetéke 3000 forint.
XVIII. A külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások illetéke
1. A felügyeleti okmány kiállítása illetékmentes.
2. A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képvisel ő jogok behozatalának
engedélyezését kezdeményez ő eljárás illetéke 15 000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás
illetéke 10 000 forint. Az engedélyez ő hatóság el őtt indított minden további eljárásért 7000 forint illetéket
kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az els ő fokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési
eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.
3. Az e törvény szerint teljes személyes illetékmentességben részesül ő szerv megbízása alapján indított a
2. pontban említett eljárás illetékmentes. Az illetékmentességet a mentesség jogcímének megjelölésével és
a megbízási szerz ődéssel kell igazolni.
4.
5-7.
8-10.
11.
XIX. A külön jogszabályban meghatároz ott eljárásokhoz szükséges adó- és
értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása ir ánti eljárás 4000 forint illeték alá esik.
Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek
számától függ ően, külön-külön kell megfizetni.
XX. Külföldiek ingatlanszerzésé hez szükséges engedély illetéke
Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi
megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdemény ezett eljárásért – ingatlanonként – 50 000 forint
illetéket kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával

rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését
kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint
illetéket köteles megfizetni.
XXI. A hatósági bizonyítvány ki állítása iránti eljárás illetéke
1. A hatósági bizonyítvány kiállítá sa 2000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több hatósági
bizonyítványt kérnek, az els ő példány után 2000 forint, minden további, az els ő példánnyal azonos tartalmú
hatósági bizonyítvány után 600 forint illetéket kell fizetni. 2. Ha egy eljárásban több ügyfél vesz részt, a ható sági bizonyítványért az 1. pont alapulvételével annyi
illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna. Ez a
rendelkezés nem alkalmazható a 31. § (5) bekezdésének els ő mondatában meghatározott eljárás esetén.
3. Az anyakönyvi kivonat kiállítása iránti eljárás illetéke – kivonatonként – 2000 forint.
4. Az adózás rendjér ől szóló törvény 36/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott együttes adóigazolás
illetékmentes. Az ilyen igazolás más eljárásban nem használható fel.
XXII. A vízgazdálkodással kapcsolat os helyi önkormányzati hatósági
eljárások illetéke

1. Kérelemre indult eljárások illetéke
a) közm űpótló berendezés – a külön jogszabályban megha tározott talajvízkút, szennyvízszikkasztó –
létesítésének, átalakításának, megszüntetésének enge délyezése esetén, továbbá vízi állás létesítésének,
használatbavételének, fennmaradásának vagy átal akításának engedélyezése esetén 5000 forint;
b) szennyvíz-el őtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének
engedélyezése esetén 10 000 forint. 2. A fellebbezés illetéke:
a) az alapeljárás illetékének kétszerese;
b) első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén 10
000 forint.
XXIII. A haditechnikai termékek gyártása és a haditechnikai
szolgáltatások nyújtása engedélyezésének illeték
e

1. A haditechnikai termékek gyártása és a had itechnikai szolgáltatások nyújtása engedélyezésének
kérelemre indult eljárási illetéke 25 000 forint. 2. A fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese.
XXIV. A településrendezéssel kapcsola tos kártalanítási eljárás illetéke
A településrendezéssel kapcsolatos kártalanítási eljárá s illetéke a követelt kárösszeg 2%-a, de legalább
5000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft.