1996. évi LXXXI. törvény
a társasági adóról és az osztalékadóról
Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező működési
feltételeinek elősegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredő szemponto k
érvényesítése érdekében az Országgyűlés a társasági adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Alapelvek
1. § (1) Magyarországon a jövedelem – és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági
tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben meghatározott társasági adó
kötelezettségnek – a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel – e törvény
rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.
(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny
(adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak
alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját.
Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha
a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek
számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.
(3) Ha e törvény ugyana zon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás
figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény
igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten
utal a többszöri alkalmazásra.
(4) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel
kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is
helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben
meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért
felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) állás foglalása az irányadó.
(5) E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell
értelmezni. A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében
történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.
A társasági adó alanya
2. § (1) A társasági adó alanya a (2) -(4) bekezdésben meghatározott személy.
(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül
a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési
elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési
projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding
részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,
b) a szövetkezet,
c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a
leányvállalat,

d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az
erdőbirtokossági társulat,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),
f) a vízitársulat,
g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek
alapszabályában, illetve alap ító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a
lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon,
i) európai területi együttműködési csoportosulás,
j) az egyéni cég,
k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC).
(3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.
(4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha
a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére
tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); b)
c) ing atlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez
jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).
(5) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.
(6)- (7)
Teljes körű és korlátozott adókötelezettség
3. § (1) A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére
egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség).
(2) A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi teleph elyen végzett vállalkozási tevékenységből
származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).
Fogalmak
4. § E törvény alkalmazásában
1.
1/a. adomány: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a
civil s zervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység
támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott
meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti
értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a
s zemélyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni el őnyt az adományozónak, az
adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága
tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli
hozzátartozójának azzal, hog y nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére
történő utalás;
2. adózó: a 2. § (2) -(4) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében
meghatározottak kivételével;
3. azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1- jétől hatályos
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR -08) szerint azonosnak minősülő munkakör;
4. árbevétel:
a) a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termelés hez, a
tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó – a saját termelésű készlet költségei között
el nem számolt – fogyasztási adó, jövedéki adó összegével,
b) hitelintézetnél, valamint pénzügyi vállalkozásnál a kapott kamat és kamatjelle gű bevétel, csökkentve a
fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a
nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,

c) biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó műk ödési költségekkel, a befektetésekből
származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai
ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve
a kapot t osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és
a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a
Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként e lszámolt összeggel,
d) befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési
szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjelleg ű bevételekkel,
csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével,
e)
4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint
azon követelés bekerülési ért ékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem
egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető; 5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel
nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett
legalább 30 százalék mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés (részesedés értékének a
növekedése), feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a
növekedését) a szerzést követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén
igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a 30 százalékot meghaladóan szerzet t részesedés
bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 30 százalékos mértékű részesedését bejelentette az
adóhatósághoz; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja,
cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szo lgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül; az
üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy
az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni az okról a
részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;
5/a. bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék,
vagyoni értékű jog) szerzése, feltéve, hogy az adózó a szerzést követő 60 napon belül bejelenti az
adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e
rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés
hiányában az alapul szolgáló j ogügylet hatályosulásának napja minősül; az üzletvezetés helyére tekintettel
belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat
megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjbevételre jogosító
immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett;
6. belföld: Magyarország területe, ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is;
7. belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jo gi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló
törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély;
8. beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz b ekerülési értéke;
9.
9/a. beszámoló: a számvitelről szóló törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti
beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót;
10. célszervezet: a miniszter által a teljes adóévre ilyennek kijelö lt gazdasági társaság, szövetkezet (a
lakásszövetkezet kivételével) és egyes jogi személyek vállalata;
10/a. elismert tőzsde: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 20 07. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom;
11. ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi
illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak
többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a
továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért
bevételei többségében magyarországi forrásbó l származnak, bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság
által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az
adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett
adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy a külföldi társaság
nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; nem
kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában,

az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a
kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy
a) valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt
vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett
termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szol gáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az
ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát;
b) befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt
megtestesítő ér tékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint az adott államban az értékpapírokra,
befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási,
befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap,
társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező
alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet
befektetése, illetve tevékenysége;
c) nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági
adónak me gfelelő adó mértékének kell elérnie a 10 százalékot;
d) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig
lezárult utolsó adóévet kell érteni;
e) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő
államban lévő telephelyére is;
f) e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi
társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával
vagy – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –
meghatározó befolyással rendelkezik;
g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már
legal ább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján
legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik;
h) e rendelkezésben foglaltakat az adózó köteles bizonyítani;
12. előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység: kizárólag a külföldi személy részére végzett olyan
tevékenység, amely nem tartozik a külföldi személy társasági szerződésben meghatározott tevékenységi
körébe, de az abban meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti elő;
13.
14.
15. építkezés bef ejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a
napja, alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység befejezésének a napja;
16. építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóban az építkezés kezdő napjak ént megjelölt
nap, alvállalkozó esetén az építési, szerelési naplóban megjelölt kezdési időpont;
16/a. foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-
statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első n apján hatályos kiadvány szerinti éves szinten
számított statisztikai állományi létszám, azzal, hogy a kölcsönvett munkaerő a kölcsönvevőnél figyelembe
vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaerő nélkül számítja fel, és erről az
adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek;
17. független képviselő: az adózótól gazdaságilag és jogilag független személy, amely/aki a szokásos
üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képviselő
olyan tevékenységet is végez, amely az adózó tevékenységi körébe tartozik; nem független a képviselő, ha
üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása vagy átfogó ellenőrzése mellett végzi, vagy ha a
kockázatot az adózó és nem a képviselő vis eli;
18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;
18/a. ingatlannal rendelkező társaság: az adózó, amennyiben
1. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt
vállalkozás aival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök
mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75
százalék és
2. tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének t agja (részvényese) az adóév legalább egy napján
olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás
elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő
adózt atását

azzal, hogy
a) beszámoló alatt az adóévre vonatkozó, a naptári év (első ízben 2011.) május 31 -éig rendelkezésre álló
beszámolót kell érteni,
b) az illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe, nyilatkozat
hiányában a 2. pontban szereplő feltétel bekövetkezését kell vélelmezni,
c) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31 -éig
tájékoztatnia kell a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását,
d) e rendelkezések az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak,
e) nem kell e rendelkezéseket alkalmazni, ha az adózó vagy a csoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozás
egyik külföldi illetőségű tagja (részvényese) sem idegenítette el, vonta ki (részben sem) a részesed ését a c)
pont szerinti tájékoztatási kötelezettség esedékességét megelőző naptári évben;
18/b. termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság: az adózó, amennyiben a
beszámolójában az eszközök mérlegforduló -napi értékének a követelé sek, értékpapírok és pénzeszközök
összegének figyelembe vétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített
ingatlan értéke több mint 75 százalék;
18/c. termőföldből átminősített ingatlan: a művelési ág változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről
szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt adóéven keresztül az az ingatlan, amely a művelési ág
változás átvezetése eredményeként az ingatlan -nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté
vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld
tulajdonjogának megszerzésére a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló
ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedése napját legalább öt adóévvel megel őzően került sor;
19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási
célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton "ipari park" minősítést kap;
20. jogdíj:
a) a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a know -how
hasznosítási engedélye,
b) a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye,
c) a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett
telj esítmény felhasználási engedélye, valamint
d) az a) és c) pontban említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok
átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték;
21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghat ározott összeg;
22.
23. kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –
közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –
közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával –
közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben töb bségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli
hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik
személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a
külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a) -c) alpontban
meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az
adózóval az a) -c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben
jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont ) vesz részt, ha
a) a jogüg ylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és
legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában
meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést
szereznek a jogutódokban,
c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;

23/b). kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó
társaság) – megszűnése nélkül – legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az
átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében; önálló szervezeti egység: egy
társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is),
amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez;
23/c. kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző
társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik
társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja
(tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint – szükség esetén – a
részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem
haladó pénzeszközt szerez, feltéve, hogy a részesedéscserét valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák
meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a
megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül;
23/ d. kis – és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak
a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi r endelet) szóló a
Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1- 13. cikkei alapján megillető támogatás;
23/e. kutatás -fejlesztési megállapodás: a kutatás -fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004.
évi CXXXIV. törvény 4. § 10. pont sze rinti kutatás-fejlesztési megállapodás;
24. mikro- , kis- és középvállalkozás: a kis – és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek
megfelelő ügy védi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal,
hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is;
24/a.
25. munkáltatói és munkavállalói érdek -képviseleti szervezet: az az egyesület ként bírósági
nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti
főtevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdekképviselet, és tagja az Országos Érdekegyeztető
Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, a mely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként
működik;
26. nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti
eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökken téseként
számításba vett összeggel;
27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem
rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet;
28.
28/a. országos érdek -képviseleti szervezet: az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett egyesületek
szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit képviselik,
feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző megyében működő, jogi
személy iséggel rendelkező szervezeti egysége van;
28/b. osztalék: a számvitelről szóló törvény szerint pénzügyi műveletek bevételei között osztalék
jogcímen kimutatott összeg, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja
az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként;
29. összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó
napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek,
pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek;
30. pályakezdő: a munkavállaló a középfokú nevelési -oktatási vagy a felsőoktatási intézménnyel nappali
képzés keretében fennálló jogviszonya megszűnését, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén
való m egszűnését követő egy naptári éven belül létesített első munkaviszonyában, illetve első
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyában;
30/a. szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról
szóló törvényben me ghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési
elővállalkozásként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;
30/b. szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról
szóló törvényben meghatározott projekttársaság;

30/c. szabályozott ingatlanbefektetési társaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló
törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési
társaságké nt nyilvántartásba vett gazdasági társaság;
31.
31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve
az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven fe lüli
értékcsökkenés visszaírt összegével;
31/b. személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély;
31/c. személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a
vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt s zemély szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a
benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró
lakóautó; személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg -ot meg nem haladó
mege ngedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere
gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése
révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfa l mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az
ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor;
32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival
a saját eredményére és k ockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az
adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít; saját tevékenységi
körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetl en költségének minősül a
kutatásfejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás -fejlesztési tevékenység keretében egymás között
megosztva végzett kutatásfejlesztés tevékenység közvetlen költsége is;
32/a. társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefek tetési elővállalkozást, a
szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az
egyesülés, a szövetkezet, továbbá a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi
illetőséggel bíró olyan társaság, amely
a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem – és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi
szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint
b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és
részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és
leá nyvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi
formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel
kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;
33. telephely:
a) olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy
egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja,
azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a belföldi székhellyel
létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a m űhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, vagy
a természeti erőforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt,
b) az építkezés vagy az összeszerelő tevékenység (a továbbiakban együtt: építkezés) helye – ideértve az
ezen tevékenységekkel ka pcsolatos felügyeleti tevékenységet is – abban az esetben, ha időtartama
(folyamatosan vagy megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési
területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló szerződésen alapulnak, vagy
különböző személyek adták a megrendeléseket; a gazdasági, üzleti és földrajzi szempontból egy egységet
képező építkezések egy építkezési területnek minősülnek,
c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni belföldön lévő természeti erőforrás
közvetlen hasznosítása esetén,
d) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés
ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű j og
térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban: ingatlan hasznosítása) esetén,
e) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni – kivéve, ha csak a g) pontban említett
tevékenységet végzi – azon tevékenysége k esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében
vállal, ha a külföldi személy nevében szerződést köthet belföldön – és e jogával rendszeresen él -, illetve
áru – vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy n evében,

f) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni az előző rendelkezések korlátozása nélkül a külföldi
személyt, ha nevében más személy – a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével – belföldön
felmerülő kockázatokra köt biztosítást,
g) nem minősül telephelynek:
1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény,
2. a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, más személy általi feldolgozás céljából történő készletezése,
3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történő áru -, illetve termékbeszerzési,
valamint információgyűjtési célú fenntartása,
4. a létesítménynek kizárólag egyéb előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység folytatása céljából
való fenntartása,
5. a független képviselő (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el;
h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vál lalkozási
tevékenységet;
34. természeti erőforrás: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott
fogalom;
34/a. üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével
közvetlen összefüggé sben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az
elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;
35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett;
36. mozgóképszakmai hatóság által kiadott tám ogatási igazolás: a mozgóképszakmai hatóság által a
mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti megrendelésre készült filmalkotás
vagy nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére kiállított igazolás, amely tartalmazza a
támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás
összegét.
37. előadó- művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCI X. törvény szerint nyilvántartásba vett szervezet;
38. az előadó- művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet az
előadó -művészeti államigazgatási szerv az előadó -művészeti szervezet támogatója részére állít ki, é s amely
tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre
jogosító támogatás összegét. Az előadó- művészeti államigazgatási szerv által egy előadó -művészeti
szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott, kedvezmé nyre jogosító támogatási igazolások összértéke nem
haladhatja meg az előadó -művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80% -ának megfelelő összeget;
39. előadó- művészeti szervezet jegybevétele: e törvény alkalmazásában a TESZOR 90.01.
Előadóművészet, a TESZO R 93.2. Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységből a bábszínházi előadás
általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy – és bérletbevétele;
40. egyéni cég: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényben egyéni cégként
meghatározott jogalany;
41. látvány -csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong sportág;
42. látvány -csapatsportban működő amatőr sportszervezet: minden olyan, a sportról szóló törvényben
meghatározott szabályok szerint működő sportegy esület vagy sportvállalkozás, amelyik nem minősül a 43.
pontban meghatározott hivatásos sportszervezetnek;
43. látvány -csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látvány-csapatsportágak országos
sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer:
a ) legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában – a veterán korosztályokra kiírt versenyrendszer kivételével –
részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet, vagy
b) alsóbb bajnoki osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportszervezet abban az esetben, ha az
ilyen sportszervezet hivatásos sportolót alkalmaz.
Több látvány -csapatsportban több jogi személy szervezeti egységgel (szakosztállyal) működő
sportszervezet esetén az e törvényben a hivatásos sportszervezetekre előírt rendelkezéseket csak arra a jogi
személy szervezeti egységre (szakosztályra) kell alkalmazni, amelyik az a) -b) pont szerinti
versenyrendszerek bajnoki osztályaiban részt vesz;

44. látvány-csapatsport támogatása: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás,
ju ttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben
térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke az e törvényben meghatározott jogcímeken;
45. a látvány -csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a 22/C. § (1)
bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a
sportigazgatási szerv, a 22/C. § (1) bekezdés b) , c) és d) pontjában meghatározott támogatás
igénybevétel ére jogosult szervezet kérelmére a látvány -csapatsport országos sportági szakszövetsége állít ki
a látvány -csapatsport tevékenység támogatója és a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére;
46. sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, a melynek alapvető, közvetlen és kizárólagos
rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják.
MÁSODIK RÉSZ
A TÁRSASÁGI ADÓ
II. Fejezet
A társasági adókötelezettség
5. § (1) Az adózót jövedelme után e törvény előírás a szerint társasági adókötelezettség terheli. Az
adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy
az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz.
(2) A belföldi illetőségű adózó társasági adók ötelezettsége a társasági szerződése közokiratba
foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő
bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az
üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó
jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését
szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a
társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás
megszüntetését is).
(3) A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cég nyilvántartásba történő
bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A
külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy – amennyiben az eljárás
e fióktelepre is kiterjed – az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő
napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye
útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezetts ége a telephely létrejöttét eredményező
első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a
telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet
fióktelepen, eu rópai részvénytársaságként vagy európai szövetkezetként folytatja) szűnik meg. A külföldi
vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján
kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményb en meghatározott időtartamot, illetve
(egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés folyamatosságát nem befolyásolja, hogy azt a
külföldi vállalkozó fióktelepén vagy más telephelyén végzi.
(4) Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás
határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján
állapítja meg. Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére utólag válik kötelezetté, az utólag
készített bes zámoló alapján adóévenként – a bevallással érintett adóévben hatályos előírások szerint –
megállapítja a ténylegesen fizetendő adót, valamint ennek és a könyvviteli zárlat alapján bevallott fizetendő
adónak a különbözetét.
(5) E törvénynek a jogutódra vona tkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól
megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz
csatlakozik) létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fen nmaradó
adózónak is alkalmaznia kell.

(6) Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül
fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik.
(7) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a felsőoktatási intézmény, a nonprofit
gazdasági társaság és a szociális szövetkezet a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először
abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem
alkalmazhatja a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket – kivéve a törlés napjáig az igazolás
kiadását – abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A közhasznú besorolás
adóéven belü li változása esetén – kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását – az adóév utolsó napján
érvényes besorolásnak megfelel ő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni.
(8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést
konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az
adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi
pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti
Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra
történ ő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a
számviteli törvény előírása nem vonatkozik.
(9) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége az ingatlannal rendelkező társaságban
lévő részes edés elidegenítésének, a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának napján
keletkezik.
A társasági adóalap megállapítása
6. § (1) A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti
eredmény, módos ítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. § -okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.
(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a beszámoló, ha az
adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallá s határidejéig nem kötelezett,
könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.
(3) A társasági adóalapja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott
ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság esetén a 1 5. §-ban, az
ingatlannal rendelkező társaság tagja esetében a 15/A. § -ban meghatározott jövedelem.
(4) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú
szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi
vállalkozó az (1) -(2) bekezdés rendelkezéseit a 9 -14. §- ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági -vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek
nem minősül.
(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja
közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem -(nyereség -)minimumot, akkor választása szerint
a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. § -ának (1) bekezdése szerinti ny ilatkozatot
tesz, vagy
b) a (6) -(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával – nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe
véve – a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem –
(nyereség -)minimum nélküli jövedelem-(nyereség -)minimumot tekinti adóalapnak.
(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak
a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az
előtársasági időszakról külön beszámoló ké szítésére nem kötelezett, vagy
b) ha a 2. § (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet,
iskolaszövetkezet vagy közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke – több kár esetén azok
együttes értéke – eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással
létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező,
összesített, mego sztott árbevétel) legalább 15 százalékát.
(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem -(nyereség -)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal
csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka.

(8) A jövedelem-(nyereség -)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti
a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;
b) a jogel őd tagjánál, részvényesénél – a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett
részesedés bekerülési értékeként – az adóévben elszámolt bevétel;
c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének
át ruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;
d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett
részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.
(9) A jövedelem -(nyereség -)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli
a) a jogel őd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag,
a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési
értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetése ként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de
összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett)
összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő
tételként,
b) az átvevő társaság – az átruházó nyilatkozata alapján – az átruházónál az összes bevétel
csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli
előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az át vett eszközök bekerülési értéke arányában számított
összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.
(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a
belvíz, a fagy, a homok verés, az aszály, a hó-, jég – és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti
vagy biológiai eredetű tűz) okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a
biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédel em végrehajtását végző szerv által kiállított
szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy – ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által
kiállított okmánnyal – az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított, a kár
té nyét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes
állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek
7. § ( 1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből – a 17. §- ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe
véve – az adózó döntése szerinti összeg,
b) a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett
céltartalék (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek
megfelelően képzett céltartalék) felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg,
c) a jogdíjbevételre jogos ító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével)
értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek (az
elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része) az eredménytartalék ból az adóévben
lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege,
figyelemmel a (16) bekezdésben foglaltakra,
cs) a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja
szerint az adóalapnál érvényesített, vagy az 1. számú melléklet 10/a. pontja szerint az adóalapnál
érvényesíthet ő terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét,
d) értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre
megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen
történő kivezetésekor – kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek
a 16. § (13) -(15) bekezdésében előírt feltételek -, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint
egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes
elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag,
haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a
számvitelr ől szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,
dz) a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett részesedés
nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszám olt bevételnek az
elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az

értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a
bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,
dzs) az adózó
a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi
eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a
mérlegfor dulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként
elszámolt összeg,
b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történ ő
kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú
kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja a)
alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszá molt összeggel, részbeni kikerülése esetén a
külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján
kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi
olyan ér tékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként
el kell számolni,
e) a bejelentett immateriális jószág értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő
kivezetése következtében az elszámolt bevét elnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy
az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább
egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván,
f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött
tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb
adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben
foglaltakra,
g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén
1. az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kap ott (járó) osztalék és részesedés
következtében elszámolt bevételt, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,
2. az adóévben elszámolt bevétel, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás
előtti eredmény növeléseként elszámolt – az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt
alátámasztó kimutatásokkal igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe
nem vett összeg;
gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész- tulajdonosnál)
1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés – ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni
hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban
lévő részesedést – (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az
adóévben elszámol t bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli
megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás
következtében szűnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,
2. az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetett
részesedés (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben
elszámolt bevétel, legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény
növeléseként elszámolt – az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal
igazolt – és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg;
h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényeséné l) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett
részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt;
e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett
val amennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,
i) az iskolai rendszer ű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap
után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka, ha az adózó a szakképző iskolai
tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12
százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi,
j) a sikeres szakmai vizsgát tett – az i) pontban említett – szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább
foglalkoztatása esetén, valamint a (3) bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy,
továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve
a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12
hónapo n át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl, azzal, hogy az

adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta,
illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló
munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az
alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban,
k) -l)
ly)
m)
n) a követelésre az adóévben viss zaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná
vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de
legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzü gyi vállalkozás a pénzügyi
szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a
befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,
ny)
o) a társasház, a társasüdülő (a továbbiakban: társasház) tulajdonostársainak közössége által a közös név
alatt megszerzett olyan jövedelemből való részesedés alapján az adózó által az adóévben bevételként
elszámolt összeg, amely jövedelemre vonatkozóan a társasház a személyi jövedelemadóról szól ó törvény
rendelkezései szerint az adót megfizette,
p) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az
eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévb en,
q) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás előtti eredményt
növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó
kimutatásokkal igazol,
r) a bírságnak, továbbá az adó zás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt
jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző
adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg,
s) a kap ott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka,
figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra,
sz)
t) a (17) -(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett
alapkutatás, alkalm azott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű
adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési
szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy – az adózó
választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba
ves zi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az
adózó nem csökkentheti az adózás el őtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára
vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól
igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott tám ogatás, juttatás összegével,
illetve – ha él a választási lehetőséggel – a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye
javára elszámolt bevétellel,
ty) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő f elújítás költsége
a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál,
u) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény
növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet
növekedéseként) vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg,
v) legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén
személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizet ett munkabér, de
legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos
állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt,
w) -x)
y) az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál – dönt ése szerint – a (19) -(20)
bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez,
az adózó átalakulása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított
növekményének és az adóé v első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata,
feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5

fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott
adótartozása,
z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az
egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
törvé ny szerinti közhasznú tevékenység támogatására, vagy a Magyar Kármentő Alapnak, illetve a Nemzeti
Kulturális Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül
átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének
1. 20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén,
2. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,
de együttesen legfeljeb b az adózás előtti eredmény összege,
zs) az adóév utolsó napján kis – és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a
kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem
vett, a műszaki b erendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében
elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás,
bővítés, rendeltetés -változtatás, átalakítás értéke, valamint az immat eriális javak között az adóévben
állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a
(11) -(12) bekezdésben foglaltakra.
(2) Az adózó az adóévre vonatkozóan választhatja, hogy az (1) bekezdés dzs) pontjának a) alpontjában
és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontjának a) alpontjában foglaltakat kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett,
külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközei között kimutatott tulajdoni részesedést jelent ő
befektetései értékének módosításaként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján
eszközönként elszámolt összeg tekintetében (a más befektetett pénzügyi eszközei és hosszú lejáratú
kötelezettségei értékének módosításaként elszámol t összeget figyelmen kívül hagyva) alkalmazza, feltéve,
hogy e választása nem eredményezi, hogy adóalapja alacsonyabb lesz az (1) bekezdés dzs) pontjának és a
8. § (1) bekezdés dzs) pontjának alkalmazása nélkül az adóévre kiszámított adóalapnál.
(3) Korább an munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megel őzően
a) legalább hat hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső volt, vagy
b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli
ellátásban, a szociális igazgatásról és szociáli s ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek
jövedelempótló támogatásában részesült, vagy
c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de az állami foglalkoztatási szervvel
továbbra is együttműködött,
azzal, hogy az a) -c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt a
munkanélküli terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az
előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés időtartamát, v alamint a sor- vagy tartalékos
katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti
időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni.
(4)
(5)- (6)
(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha
rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap által az
adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését,
székhelyét, adószá mát, a támogatás, juttatás összegét, célját.
(8)
(9)
(10) Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke
a) a részesedés bekerülési értéke – de a jogelődtől átvett részesedésnek legalább a jogelődnél kimutatott
bekerülési érték e azon tagnál (részvényesnél, üzletrész -tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg -,
ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján
történő leszállítása, vagy – azon tagnál (részvényesnél, üzl etrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem
kíván részt venni – átalakulás miatt szűnt meg, illetve csökkent,
b) a részesedés könyv szerinti értéke, vagy – a tag (részvényes, üzletrész -tulajdonos) választása szerint –
az a) pontban meghatározott érték azon tagnál (részvényesnél, üzletrész -tulajdonosnál), amely a jogutódban
is részt kíván venni.
(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó

a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész –
tulajdon osa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP -t is) volt,
b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön
kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növel ő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás,
átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz,
szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termék re az adózó
alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.
(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem
lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított
értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges
mezőgazdasági termelést szolgál, az EK -Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek
előállításával foglalkozó kis – és középvállalkozáso knak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról
szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az
adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minős ül, vagy
b) a kis – és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.
(13)
(14) Az adózó az (1) bekezdés s) pontjában foglaltakat, választása szerint alkalmazza. Az adózó által az
adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50
százalékát.
(15) Az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulásként, a t érítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel
kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni
terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet,
építményt. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított
beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § (1)
bekezdésének a lekötés adóévében hatá lyos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal
összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti.
Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig b eruházásra fel nem
használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a
negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi
pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő
naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig
kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó -bevallásban
kell bevallani.
(16) Az adózó az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a lekötése adóévét követő három adóévben
jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. §
(1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót, valamint
azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül
megfizeti. Az adózó a lekötött tartalékba átvezetett összeget a lekötés adóévét követő harmadik adóév
végéig jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére fel nem használt része után az említett
mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a harmadik adóévet követő adóév
első h ónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését
tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem elismert feloldás napjáig,
illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az
említett napot követő első társaságiadó -bevallásban kell bevallani.
(17) A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy
közösen alapított kutatóintézet, kutatóh ely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az adózó által
írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérl eti fejlesztés
esetén az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg
háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 19. § (1) bekezdése szerinti
adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az
adóévben igénybe vett csekély összeg ű (de minimis) támogatásnak minősül.

(18) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra a
megrendelőnél akkor alkalmazhatóak, ha a szolgáltatást nyújtó a megrendelőnek nyilatkozik arról, hogy a
szol gáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési
szolgáltatás igénybevételével teljesítette.
(19) Az (1) bekezdés y) pontjában és a 8. § (1) bekezdés v) pontjában foglaltak alkalmazásakor a
foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát két tizedesjegy pontossággal, azon személy nélkül kell
megállapítani, aki az alkalmazást, de legkorábban 2004. január 1 -jét megel őző tizenkét hónapban
a) az adózó kapcsolt vállalkozásánál állt munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban,
személyesen közreműködő tagsági viszonyban,
b) tevékenységét az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként
végezte.
(20) Az (1) bekezdés y) pontjában foglaltak szerinti összegnek a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal
számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe
vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
(21)
(22)
Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
a) kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett
céltartalék, céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhi tel Központ Részvénytársaság által
kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg)
következtében az adóévben elszámolt ráfordítás,
b) az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az eg y összegben elszámolt
értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, továbbá az immateriális
jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor – kivéve, ha az
kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13) -(15) bekezdésében előírt
feltételek – vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az
eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásak or az eszköz könyv
szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden
esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti
eredmény terhére számolta el,
c)
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett
összeg – ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs
összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben
foglaltakra,
dzs) az adózó
a) a 7. § (1) bekezdésének dzs) pontja a) alpontjában foglaltak alkalmazása esetén a fedezeti ügylettel
nem fedezett, befektetett pénzügyi eszköz értékének csökkenésekén t, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség
értékének növekedéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján
eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,
b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pén zügyi eszközök közül történő
kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú
kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 7. § (1) bekezdés dzs) pontja a)
alpontja alapján adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a
külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján
kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi
olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét
ráfordításként el kell számolni,
e) a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a
társadalombiztosítás ról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként
elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik,

f) az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott – az adózónak az
adóéve u tolsó napján az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen részesedésére jutó – pozitív
adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része, feltéve, hogy az adózó az ellenőrzött külföldi
társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy – a Ptk.
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik, és az adózóban
tényleges tulajdonosként nem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint
belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély,
g)
gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi
szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a
befektetési szolgáltatási te vékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege,
h) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés, kivéve
1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel
szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
i)
j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló
kötelez ettséget) – az adóévben ráfordításként, eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának és
az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló
kötelezettséget) alapján a 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adózás el őtti eredmény csökkentéseként
figyelembe vett összegének az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó
kötelezettségrészre jutó arányos része,
k) a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjánál azon összeg
kétszerese, amellyel a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség (a részesedés egyéb jogcímen
történő kivezetése esetén a ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel összege) meghaladja a részesedés
tulajdonban tartásának időszakára kiszámí tott szokásos eredményt,
l) a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése, vagy más módon a könyvekből való kivezetése
következtében elszámolt jövedelem (az elszámolt bevétel és a könyv szerinti érték, valamint a beruházási
számlán kimutatott összeg kü lönbözete) azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt jövedelem
meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos
eredményt,
m) az adózónál
a) az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt
értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében
elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, vagy
b) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés,
árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti
elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része,
n) a bejelent ett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás
miatti elszámolást) következtében az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része,
o) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más dev izára való áttérés során a tőketartalék
növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben,
p) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres
könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel,
bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg,
r) a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt
összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként,
könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a
részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás elő tti eredmény csökkentéseként figyelembe vett)
összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,
s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény
csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállá sról, valamint a civil szervezetek működéséről és
támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény,
amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat a
mási k szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem

teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek
megfelelően,
t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alap ján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt
összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke
csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de
összesen l egfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény
csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,
u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökken téseként a 7.
§ (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg kétszerese,
ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét
követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használa tba, az említett
negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan
külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik
adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe
helyezés adóévéről készített bevallásban,
uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény
c sökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az
egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi
terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökken tésének adóévét követő negyedik adóév végéig a
forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban,
kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti
megron gálódásának következménye,
ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt
az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít
(juttatásként átad, értékesít , apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében,
részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének
meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban,
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi
létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi
minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1)
bekezdés y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az
igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának
csökkenését m egelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként
figyelembe vett összeget
azzal, hogy az e pontban foglaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék
után elszámolt összegre nem kell alk almazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)-
ud) alpont szerinti határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell
számítani.
(2) Az (1) bekezdés k) és l) pontjának alkalmazásában szokásos eredm énynek
a) részesedés átruházása, kivezetése esetén a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban
tartás naptári napjaival megszorzott összegét,
b) termőföldből átminősített ingatlan átruházása, kivezetése esetében az ingatlan bekerülési ért éke (a
beruházási számlán kimutatott összeggel növelt együttes értéke) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás
naptári napjaival megszorzott összegét
kell tekinteni, azzal, hogy részesedés átruházása (kivezetése) esetén a régebben szerzett részesedés
átruház ását kell feltételezni.
(3)
(4)
(5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában
a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló
váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírnak, illetve váltótartozásnak ne m minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére
kamatot fizet, vagy amelyre tekintettel az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti (kivéve a
hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kap csolatban, annak

érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya, amely csökkenthető a mérlegben a befektetett
pénzügyi eszközök között, a követelések között vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés
adóévi napi átlagos állományának összegével,
b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő
saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.
(6) Amennyiben az átlagos állományi létszám a megelőző adóévhez viszonyítva többek között azért is
csökkent, mert a munkavállaló szülési szabadságot, gyermekgondozási ellátás miatt szabadságot vett
igénybe, betegség miatt keresőképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés -végrehajtását kezdte meg,
illetve meghalt, akkor az események bekövetk ezésének adóévében és az azt követő adóévben nem kell az
(1) bekezdés v) pontjában foglaltakat alkalmazni, feltéve hogy az (1) bekezdés v) pont szerinti összeg nem
éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét.
(7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett
átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt
következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés
szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban
figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján
érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésbő l azt a részt, amelyet növelésként még nem vett
számításba.
Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a
lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú
szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóa lapjának megállapítása

9. § (1) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az
önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, valamint a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény
adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a (2) -(5) bekezdésben
foglaltakkal és figyelemmel a (6) -(9) bekezdés rendelkezéseire.
(2) Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt
a)
b) a közhasznú szervezetként besorolt alapítványnak, közalapítványnak , egyesületnek, köztestületnek és
felsőoktatási intézménynek vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20 százalékával;
c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), n), o), r), t), u) és v) pontja, továbbá a 7. § (3), (10)
és (18 ) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül
hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével
arányos összeggel;
d)
e) a munkáltatói és munkavállalói érdek -képvis eleti szervezetnél a vállalkozási tevékenység adóévi
adózás előtti nyereségének azzal a részével, amelyet az adóévben, az adóévet követő adóévben a szervezet
alapítói okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenysége bevételét meghaladó költ sége,
ráfordítása fedezetére használ fel.
(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt
a) a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5) bekezdése alapján
megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg
közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;
b) az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a köztestületnek és a közhasznú szervezetként
besorolt felsőoktatási in tézménynek a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás
ba) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál
nyilvántartott adótartozása van,
bb) a közhasznú szervezet a (7) bekezdésben előírt aránn yal számított részével, ha nincs az adóév utolsó
napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási
tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak at figyelembe véve kell alkalmazni a 16., a 18. és a 28. § -ok,
valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.
(5) Az egyház az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének
azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet kulturális,

nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos
és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége,
ráfordítása fedezetére használ fel, továbbá az e célból lekötött tartalékba helyezett összeggel.
(6) A közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület és felsőoktatási
intézmény adóalapja az (1) -(4) bekezdés al apján meghatározott összegnek a (7) bekezdésben előírt
aránnyal számított része.
(7) A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetében az összes
bevétele 15 százaléka. A (3) bekezdés b) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak meghatározásához az
arányt a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és a
vállalkozási tevékenység összes bevételének hányadosaként (két tizedesjegy pontossággal) kell számítani.
(8) Az országos érdek -képvi seleti szervezet az adóalapot az (1) -(7) bekezdések szerint, a közhasznú
szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelel ő alkalmazásával állapítja meg.
(9) Az egyház vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményét a lelkiismereti és vallásszabadság
jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény és az
egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseinek
figyelembevételével, az adóalapot az (1) -(7) bekezdéseknek a közhasznú szervezetekre vonatkozó
rendelkezései megfelelő alkalmazásával állapítja meg.
(10) Az európai területi együttműködési csoportosulás az adóalapot az (1) -(7) bekezdések megfelelő
alkalmazásával állapítja meg.
Az iskolaszövetkezet adóalapja
10. § (1) Az iskolaszövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá a (6)
bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen
jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az
adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a továbbiakban: megállapított osztalék), módosítva
a (2) -(5) bekezdésben, továbbá a 18. és 28. § -okban, valamint – figyelemmel a (2) -(3) bekezdésre – a VII.
fejezetben foglaltakkal.
(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatároz ott összeg.
(3) A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j) és m) pontja és a 8. § (5)
bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem min ősülő elengedett
követelés.
(4) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adó alapja a 6. § (1) bekezdése szerint
meghatározott összeg, növelve a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött
eredménytartalék összegével.
(5) Az iskolaszövetkezet átalakulása esetén a jogutódnak – ha nem minősül iskolaszövetkezetnek – meg
kell növelnie az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összegével.
(6) Az iskolaszövetkezetnek az adózottan és az adómentesen képződött eredménytartalékról külön
nyilvántartást kell vezetnie. Ennek során adózottan képződött eredménytartaléknak kell tekinteni a 2004.
évi nyitómérlegben szereplő eredménytartalékot, továbbá azt az eredménytartalékot, amely abban az
adóévben képződött, amelyben az adózó nem minősült iskolaszövetkezetnek. Az eredménytartalék
állományának csökkenését a megelőző évi nyilvántartás alapján számított arányt figyelembe véve kell
megosztani az adózottan és adómentesen képzett eredménytartalék között. Tőkeleszállításko r, a tagi
jogviszony megszűnésekor a tag részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett eredménytartalék
csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett
eredménytartalék terhére kell elszámolni.
(7) Isk olaszövetkezetek egyesülése, szétválása esetén a (6) bekezdés szerint nyilvántartott
eredménytartalékot – az átalakulás formájától függően – összesítéssel, illetve megosztással kell
megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem
kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözetével. A csökkentést
először az adózottan képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni úgy, hogy az ne váljon negatívvá, a
fennmaradó rés z az adómentesen képzett eredménytartalékot csökkenti.
(8) E § alkalmazásában az eredménytartalékkal esik egy tekintet alá a jegyzett tőkének az a része is,
amely az eredménytartalék terhére történő felemeléséből származik, valamint a tőketartaléknak a pozitív
összevont átértékelési különbözetből származó része. Ha az adózó a jegyzett tőkét leszállítja, azt kell

feltételezni, hogy a tőkeleszállítás – az eredménytartalékból megvalósított tőkeemelés összegéig – jegyzett
tőkének az eredménytartalékból származó részéből történt.
A kizárólag készfizető kezességvállalást folytató részvénytársaság adóalapja
11. §
Az MRP adóalapja
12. § (1) Az MRP adóalapja a számviteli törvény, valamint az MRP beszámolókészítési és könyvvezetési
kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály rendelkezései alapján kimutatott tárgyévi eredmény,
módosítva a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakkal.
(2) Az adózás előtti eredményt csökkenti:
a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), j), n), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. § (3) és (10)
bekezdése szerinti összeg,
b) a saját erő címén a résztvevők által befizetett összeg, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt
összeg, a résztvevők egyéb befizetései, valamint a más természetes és jogi személyek befizetései.
(3) A z adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r)
pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg.
(4) Az MRP a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. § -ok,
valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.
13. §
A közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet és a
vízitársulat adóalapja

13/A. § (1) A közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat adóalapja
az adózás el őtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), n), o), p), r), t),
u), v) és y) pontjaiban és a 7. § (3), (10) és (18) -(20) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1)
bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p), r) és v) pontjaiban, valamint a 8. § (5) -(6) bekezdésében
foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. § -ok, valamint a VII.
fejezet rendelkezéseit.
(2) A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett növelnie kell az
adózás előtti eredményét
a) jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagsági viszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke
leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban ad ózott
saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,
b) egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál – akkor, ha az átalakulás miatt a jogelőd bármely tagjával
szemben vagyonhányad -kiadási kötelezettsége keletkezik – az (5) bekezdés szerint az adóment esen képzett
saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,
c) a közhasznú jogállásának megszűnése adóévében, illetve a jogutódnak, ha nem rendelkezik közhasznú
besorolással, első adóévében a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képzett saját t őke
összegével,
d) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó
napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásához a köz hasznú nonprofit gazdasági társaság (értékelési
tartalék nélküli) saját tőkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett
részekre, és ennek figyelembevételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tő ke záró
állományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen
képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes
bevételhez viszonyított arányával számítva kel l meghatározni. Az évenkénti változás megbontásakor
figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tőkének, a tőketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás,
tőkeemelés vagy tőkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutódnak az átalakulást követő első
ad óévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét. Az alapítás és a tőkeemelés

során a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedéseként megjelenő tagi hozzájárulást az adózottan képzett
saját tőke javára kell elszámolni. A tőkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az
adózottan képzett saját tőke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az
adómentesen képzett saját tőke terhére kell elszámolni. Ha a gazdasági társaság közhasznú nonprofit
gazdasági társaságként folytatja tevékenységét, akkor a közhasznú nyilvántartásba vétele napját megelőző
napon kimutatott saját tőkét – az összevont átértékelési különbözet kivételével – az adózottan képzett saját
tőke javára kell elszámolni, kiv éve az e törvény valamely rendelkezése alapján adómentesen képzett
eredménytartalékot, vagy adómentesen képzett saját tőkét, amelyet továbbra is adómentesen nyilvántartott
saját tőkeként kell kimutatni.
(4) Közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülé se, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint
nyilvántartott adózottan képződött saját tőkét – az átalakulás formájától függően – összesítéssel, illetve
megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket
a) növelni kell az átalakulással egyidejűleg belépő új (külső) tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a
meglévő tag pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulása miatti saját tőke növekedés értékével,
b) csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra
kerül ő eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját tőke csökkenéssel, azonban e
csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív.
(5) Közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint
nyilv ántartott adómentesen képződött saját tőkét – az átalakulás formájától függően – összesítéssel, illetve
megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban
részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbsége
miatti saját tőke csökkenés értékének a (4) bekezdés b) pontja szerint figyelembe nem vett részével.
(6) A szociális szövetkezet az adóalapot az (1) -(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával állapítja me g
azzal, hogy adózottan képződött saját tőkének kell tekintenie a szociális szövetkezeti működésének
megkezdését megelőző napon kimutatott saját tőkét.
A külföldi vállalkozó adóalapja
14. § (1) A külföldi vállalkozó a társasági adó alapját – figyelemmel a (2)- (3) bekezdésben foglaltakra –
valamennyi belföldi telephelyére (kivéve a fióktelepet) együttesen, míg belföldi fióktelepére
fióktelepenként külön -külön a 6. § (1) bekezdése szerint állapítja meg. Az árbevétel, a bevétel, a költség és
a ráfordítás elszá molásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független
vállalkozás lenne.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a külföldi vállalkozónak a belföldi telephelyre
meghatározott adózás el őtti eredményét:
a) csökkenti a székhelyén és bármely telephelyén az adóévben felmerült üzletvezetési és általános
ügyviteli költségből, ráfordításból (kivéve a külföldön felmerült adót) a telephelyre arányosan jutó összeg,
azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a
külföldi vállalkozó összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát;
b) növeli a telephelynél az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és
általános ügyviteli költség, ráfordítás; c) növeli az adóévben a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt
árbevétel, bevétel 5 százaléka.
(3)
A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja
14/A. §
A szabályozott ingatlanbefe ktetési elővállalkozás, a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalapja és az adó mértéke

15. § (1) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és
a szabál yozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás
előtti eredmény (2) -(5) bekezdésében felsorolt tételekkel módosított pozitív összege.
(2) Az adózás előtti eredményt csökkenti a 7. § (1) bekezdés b), cs), d), dz), dzs), g), gy), h), n), p), q) , r) ,
ty) és u) pontja, valamint a 7. § (10) bekezdése szerinti összeg.
(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés a), b), d), dzs), e), f), gy), h), j), k), l), m), o), p),
r) és t) pontja, valamint a 8. § (5) és (7) bekezdése szerinti összeg.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a 16. és 28. § -ok
rendelkezéseit.
(5) Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési
társaság vag y a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a szabályozott ingatlanbefektetési
társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával a 18. § hatálya alá tartozó
ügyletet köt, az adóalap megállapítása során köteles az abban f oglaltakat megfelelően alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdés szerint megállapított adóalapot társasági adófizetési kötelezettség – a (7) -(9)
bekezdés szerinti eltéréssel – nem terheli.
(7) Ha a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást az állami adóhatóság anélkül törli a
n yilvántartásából, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba venné, akkor a
szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás a (6) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül
hagyásával számított adót kétszeres mértékben köteles megá llapítani. Ha a szabályozott ingatlanbefektetési
projekttársaság azelőtt kerül ki a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alól,
hogy a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást az állami adóhatóság szabályozott
ingatla nbefektetési társaságként nyilvántartásba venné, akkor a szabályozott ingatlanbefektetési
elővállalkozás (a szabályozott ingatlanbefektetési társaság) kétszeres mértékben köteles megállapítani a
szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság által meg ne m fizetett adót.
(8) Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési
társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a szabályozott ingatlanbefektetési
társaságokról szóló törvény hatálya al á nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésükben olyan
ellenértéket alkalmaz, amely a 18. § alapján nem tekinthető szokásos piaci árnak, és ennek
eredményeképpen a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektet ési
társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adózás előtti eredménye kisebb, mint a
szokásos piaci ár mellett lett volna, úgy a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott
ingatlanbefektetési társaság és a szabál yozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdés
alkalmazásától függetlenül köteles az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözete után az adót
megállapítani.
(9) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a
szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdésben foglalt rendelkezést nem alkalmazhatja a
szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt
vállalkozásával kötött ügyletből származó, a bevétellel arányos adóalapra.
Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja és az adó mértéke
15/A. § (1) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a
társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez
vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.
(2) Ha az ellenérték vagy a szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a Magyar
Nem zeti Bank hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével
kell átszámítani. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja az ellenértéket jegyzett tőke leszállítása
következtében szerzi, és a kötelezettség kimutatása nem forintban történik, akkor az ellenértéket a Magyar
Nemzeti Bank hivatalos, a cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell
átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett
árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott
árfolyamot kell a forintra történ ő átszámításkor figyelembe venni.
(3) E rendelkezések alkalmazásában elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem pénzbeli
hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.
(4) E rendelkezések alkalmazásában ellenérték:

a) eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő elidegenítéskor a
szokásos piaci érték,
b) nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátáskor a létesítő okirat szerinti
szerződésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történő rendelkezésre bocsátáskor a
szokásos piaci érték,
c) ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték,
d) jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó)
eszközök értéke.
(5) E rendelkezése k alkalmazásában szerzési érték a szerződés szerinti érték.
(6) Az adót a 19. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell megállapítani.
A társasági adóalap módosításának különös szabályai
16. § (1) Az adózó
a) a 7. § (1) bekezdésének c) és f) pontjában foglal takat nem alkalmazhatja a végelszámolás, a
felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy – ha
végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül – utolsó adóévében;
b) a végelszámolás, a felszám olás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás,
felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési
tartaléknak, valamint a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig fel
nem használt része után a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt
mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat 30 napon
belül megfizeti. A késedel mi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása
esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a
megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó -beval lásban kell bevallani;
c) jogutód nélküli megszűnésekor
ca) az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi
eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az
az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja,
cb) az adózás előtti eredményt növeli a kedvezményezett átalakulás alapján a 7. § (1) bekezdés gy)
pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből
az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés r) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét,
cc) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés h) pontja szerint az adóévben vag y korábban az
adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés t)
pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét,
cd)
ce) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés z) pontja szerin t az adóévben vagy korábban az
adózás előtti eredmény csökkentéseként az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt
többletkedvezmé ny kétszerese, ha a szerződésben vállaltakat jogutód nélküli megszűnése miatt nem
teljesítette a szerződésnek megfelelően,
cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény
csökkentéseként elszámolt össz eg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja
szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény
csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélk ül,
cg) egyszeres könyvvitel vezetése esetén az adózás előtti eredményt módosítja az egyszerűsített
mérlegben kimutatott tartalék összege,
ch) az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés v) pontja szerint megállapított összegnek az a
része, amell yel az adózó korábban nem növelte adózás előtti eredményét,
ci) az adózás előtti eredményt módosítja a 7. § (1) bekezdés dzs) és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja szerint
még el nem számolt adózás előtti eredményt csökkentő, növelő tétel,
cj) az adózás előtt i eredményt módosítja a (11) és (14) bekezdés alapján vállalt kötelezettség azon
részével, amelyet az adózás előtti eredménynél még nem vett figyelembe,
ck) az adózás előtti eredményt módosítja a 18. § előírása alapján megállapított összegnek az a része,
a melyet az adózó még nem vett figyelembe az adózás előtti eredményének módosításakor.

(2) Az adózó átalakulásakor
a) a jogelődnél – kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10) –
(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek – az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az
immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv
szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti ért ék az együttes számított
nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és
csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;
b) -c)
d) a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a
végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével
és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökk entett összege,
figyelemmel a (9) -(11) bekezdésben foglaltakra;
e)
f) a kettős könyvvitelt vezető jogutódnál első adóévében az adózás előtti eredményt módosítja az
egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd által (kiválás esetén az általa) az átalakulás során az
eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összege;
g)
h)
i) a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket
meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást
követően úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás nem
történt volna meg.
(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre tér át, az áttérés évében
a) -b)
c) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak a nyitómérlegben
kimutatott összegével növelnie kell adózás előtti eredményét.
(4) Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint – a külföldre történő
székhelyáthelyezést k övetően – annak tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az adókötelezettsége
megállapításakor – e törvény eltérő rendelkezése kivételével – úgy jár el, mintha a székhelyáthelyezés nem
történt volna meg, ideértve a törvény alapelveinek alkalmazását is a székhelyáthelyezést megelőző
adózóként, vagy külföldi társasági adó (annak megfelelő adó) alanyaként elszámolt költség, bevétel, adózás
előtti eredmény (annak megfelelő) módosítás tekintetében.
(5) Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál a személyi j övedelemadóról szóló törvény előírása
szerint az alapításig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel a 17. § -ban foglaltak szerint
csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az egyéni cég – ha az alapító egyéni vállalkozó nyilvántartásába n
feltüntetett összes eszköz nem kerül az egyéni cég tulajdonába – az egyéni vállalkozónál nyilvántartott
elhatárolt veszteségnek az átadott eszközöknek az összes eszköz értékéhez viszonyított arányos részére,
minden esetben a nyilvántartott értékek alapján, két tizedesjegyre számítva alkalmazza a 17. § (1) -(3)
bekezdés rendelkezéseit.
(6) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelel ő más eljárás)
befejezését követő napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejező napjára elkészített
vagyonmérlegében szereplő saját tőke és a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített
beszámolójában szereplő saját tőke különbözetével, az eljár ás befejezése évéről készített adóbevallásában
a) növelnie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke növekedett,
b) csökkentenie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke csökkent.
( 7) Jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó – az átalakulás miatti megszűnést kivéve –
bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e
rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye
belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat.
Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai
részvényt ársaság, az európai szövetkezet folytatja.
(8) Nem minősül megszűnésnek, ha az adózó forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más
devizára történő könyvvezetésre tér át.
(9) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutó d – a (2) bekezdés d) pontjában
foglaltaktól függetlenül – a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem köteles adózás előtti
eredményét módosítani.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító
okirata) tartalmazza a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá,
hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti
az adóhatóságnak.
(11) A jogutód az á talakulást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a
céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját – az adózás előtti eredmény
módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem t örtént volna meg. A jogutód az átértékelt
eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az
átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéke t,
valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény
módosításaként elszámolt összeget is.
(12) Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság – választása szerint, az átvevő
társasággal írásb an kötött szerződés alapján, a (13) bekezdésben meghatározott feltételekkel – adózás előtti
eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott
eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével, illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti
értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével.
(13) A (12) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett eszközátruházás
alapjául szolgáló írásbeli szerződés tételesen tartalmazza az átvet t eszközöket és kötelezettségeket (ideértve
a passzív időbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési
értékét, könyv szerinti értékét és számított nyilvántartási értékét, valamint a (14) bekezdésben fogl altak
alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy az átruházó társaság e választását a
kedvezményezett eszközátruházás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.
(14) Az átvevő társaság az eszközátruházást követően az átruházó társaságtól átvett eszközöket és
kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve adóalapját – az adózás előtti
eredmény módosítása révén – úgy határozza meg, mintha az eszközátruházás nem történt volna meg. Az
átvevő társaság az átvett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban
feltünteti az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott bekerülési értéket és könyv szerinti értéket,
számított nyilvántartási értéket, valamint az eszk öz, a kötelezettség alapján általa az átvételt követ ően az
adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.
(15) Ha a jogutód, illetve az átvevő társaság külföldi illetőségű, akkor a (9) -(14) bekezdés előírásait a
külföldi illetőségű által külföldi vállalkozóként belföldi telephelyen folytatott tevékenységhez ténylegesen
kapcsolódó eszközökre, forrásokra lehet alkalmazni.
(16) Az egyéni cég
a) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor nyilvántartott fejlesztési tartalékot – amelynek megfelelő
összegben köteles az alapítását követő nappal lekötöt t tartalékot képezni – a 7. § (15) bekezdésében
foglaltak szerint oldhatja fel, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre álló időpont meghatározásakor
kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a fejlesztési
tar talékot vállalkozói bevétel csökkentésként érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni
vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is,
b) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített
kisvállalko zói kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjában foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy az
eredmény csökkentése adóéveként a vállalkozói bevétel csökkentésének adóévét kell tekinteni, az
eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjának m eghatározásához kezdő
időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni vállalkozó a kisvállalkozói
kedvezményt érvényesítette, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt
adóéveket is,
c) az alapító egyéni vál lalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített
foglalkoztatási kedvezményre a 8. § (1) bekezdés v) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza,
azzal, hogy igénybe vett kedvezmény alatt az alapító egyéni vállalkozó ál tal érvényesített vállalkozói
bevétel csökkentés összegét, a kedvezmény igénybevétele időpontjának a vállalkozói bevétel csökkentés
adóévét tekinti, továbbá a foglalkoztatottak létszáma változása vizsgálatakor számításba kell venni az
egyéni vállalkozó meg szűnéséig eltelt adóéveket is,
d) az alapító egyéni vállalkozó megszűnésekor személyi jövedelemadó különbözet címen nyilvántartott
különbözetre – amelynek megfelelő összegben köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot
képezni – a 19. § (5) -(6) bekezdésében foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a felhasználásra rendelkezésre
álló időpont meghatározásakor kezdő időpontnak azt az adóévet kell tekinteni, amelyben az alapító egyéni

vállalkozó a 10 százalékos adómértéket alkalmazta, továbbá számításba kell venni az egyéni vállalkozó
megszűnéséig eltelt adóéveket is,
e) az alapító egyéni vállalkozó által a személyi jövedelemadó törvény előírása alapján érvényesített
kisvállalkozói adókedvezményre a 22/A. §- ban foglaltakat alkalmazza, azzal, hogy a 22/A. § (5)
bekezdésében előírt időtartamba a hitelszerződés megkötése, illetve a tárgyi eszköz használatba vétele
időpontjától az alapító egyéni vállalkozó megszűnéséig eltelt adóéveket is számításba kell venni.
Veszteségelhatárolás
17. § (1) Amennyiben a 6. § (1)- (4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az
összeggel az adózó a következő adóévekben – a (2) -(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve –
döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a
rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).
(2) A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény
csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az
adózás előtti eredmény csökkentéseként.
(3) Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.
(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az adóévben keletkezett elhatárolt veszteséget az adóévet
megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon,
hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével, de
adóévenként legfe ljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százalékával. Ha az adózó e lehetőséggel
nem él, az elhatárolt veszteségre, ha az adóévben keletkezett elhatárolt veszteségnek csak egy részét
használja fel az önellenőrzés során, a fennmaradó részre az (1) -(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza.
(5) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a
szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság az (1) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja.
(6) Ha a privatiz ációs lízingszerződés időtartama alatt az adózónál vagyonvesztés történik vagy a
törlesztés meghiúsul és az állam nevében szerződő azonnali hatállyal nem mondja fel a szerződést, a
vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében az adózó az (1) -(2) bek ezdésben foglalt
veszteségelhatárolást nem alkalmazhatja.
(7) Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a
vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseké nt még el
nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó
társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre – a jogelődnél,
illetve az átruházó társaságnál eltelt id őt is beszámítva – az (1) -(3) bekezdés rendelkezéseit a (8) bekezdésre
figyelemmel alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az
átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti.
(8) A jogutód társaság csak akk or jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására,
a) ha az átalakulás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott –
közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendel kezik), amely vagy
amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon
rendelkezett, és
b) ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd
által folytatott legalább egy tevékenységből (ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet) bevételt,
árbevételt szerez.
(9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt
veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával
megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással történő
részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi
jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt
vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra
a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást meg szerző
társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott
szabályozott piacra már bevezették, vagy
b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja
és

ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett
tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során
nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, k ezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének
az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői
tevékenység váltja fel,
bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.
(10 ) A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet a
külföldi vállalkozónál, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet tevékenységét folytató
külföldi vállalkozó az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél keletkezett és az adózás előtti
eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatárolt veszteségre az (1) -(6) bekezdés rendelkezéseit
alkalmazza.
(11) Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség (2)
bekezdés szerinti teljes körű levonásáv al kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az
adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.
(12) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás)
befejezését követő napon folytatódik, az adózó az (1) -(3) bekezdésben, illetve a VII. fejezetben foglaltakat
alkalmazza a felszámolás kezdő napját megelőző napig keletkezett, és az adózás előtti eredmény
csökkentéseként még nem érvényesített elhatárolt veszteségre, azzal, hogy a felszámolási időszak egy
adóév nek minősül.
Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása
18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban
(általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint
amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek
vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték
alapján számított különbözetnek megfelel ő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti
eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét
a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár
alkalmazása mellett lett volna, és
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az
ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szer int társasági
adónak megfelelő adó alanya, valamint
ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;
b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az
alkalmazott elle nérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett
volna.
(2) A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:
a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek
alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag
összehasonlítható piacon;
b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független
felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó
költségeivel és a szokásos haszonnal;
c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos
haszonnal növelt értékében k ell meghatározni;
d) ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a – megfelelő vetítési alapra (költségek,
árbevétel, eszközök) vetített – nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;
e) nyereségmegosztásos módszerrel, amel ynek során az ügyletből származó összevont nyereséget
gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy
független felek járnának el az ügyletben;
f) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a) -e) pontokban foglaltak alapján nem határozható
meg.

(3) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis – és
középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan
kapcsolt v állalkozással – a versenyhátrány megszüntetése céljából – kötött tartós szerződésre, amely
kapcsolt vállalkozásban a kis – és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50
százalékot.
(4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlíth ató tevékenységet végző független felek
összehasonlítható körülmények között elérnek.
(5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai
részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non -profit
gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi
befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet
előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert,
valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.
(6) Az alapítónak (ide nem értve az átalakulással történő alapítást), a tőkét befogadó, a vagyont kiadó
adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) az (1) -(5) bekezdés előírásait a jegyzett tőke nem pénzbeli
hozzájárulással történő teljesítése, emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén,
továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pé nzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem
pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha többségi befolyással
rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve
részesedik a vagyonból.
(7) Az (1)- (6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a külföldi vállalkozó és belföldi
telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.
(8) Az (1), továbbá az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni a belföldi illetőségű
adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletre, ide nem értve a (7) bekezdés szerinti
ügyletet, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társas ági adóalapját
úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet.
AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA
III. Fejezet
A társasági adó mértéke
19. § (1) A társasági adó mértéke – a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a pozitív adóalap 19
százal éka.
(2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék.
(3)- (4)
Adómentesség
20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie
a) a közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, egyesületnek – kivéve az
országos érdek -képviseleti szervezetet – , köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha – a
gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 6. számú mellékletben foglaltakat
figyelembe véve nyilvántartott – vállalkozási te vékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de
nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,
b)
c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási
tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 százalékát,
d) a vízitársulatnak az (5) bekezdésben – 2009. július 1- jétől a (6) bekezdésben – foglaltak szerinti
adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közfeladatként végzett tevékenységbő l elért
bevétele képvisel az összes bevételen belül,

e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak
szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján
megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.
(2) A szociális szövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat az
adókedvezményeket az adómentességgel csökkentett adó arányában érv ényesítheti.
(3)
(4)
(5)
(6) Az (1) bekezdés e) pontja és – 2009. július 1- jétől – a d) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. §
szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott
összeggel.
Beruházási adók edvezmények
21. § (1)-(6)
(7)- (16)
Térségi és egyéb adókedvezmények
22. § (1) Az adózó a 4. § 36. és 38. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő
összegig – döntése szerint – a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három ad óév adójából
adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti
eredményét az adóalap megállapításakor.
(2)
(3) A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot
igazoló támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által
jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 20
százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mkt v. rendelkezései szerint nem
jogosult közvetett állami támogatásra.
(4)- (5)
(6)- (8)
(9)- (10)
(11) -(13)
(14) A szövetkezet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 58. § -a alapján az adóévben képzett
közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény az állami
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de
minimis) támogatásnak minősül.
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
22/A. § (1) A hitelszerződés (ideértve a pénzü gyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis – és
középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31 -ét követően megkötött hitelszerződés alapján
tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra
felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után
adókedvezményt vehet igénybe.
(2) Az adókedvezmény az (1) bekezdésben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40
százaléka.
(3) Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben – utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az
eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie – veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz
nyilvántartásában szerepel.
(4) Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az
adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK -Szerződés 87. és 88.
cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis – és középvállalkozásoknak nyújtott

állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt vehető igénybe,
minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis – és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.
(5) Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha
a) a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve,
ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
b) a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.
(6)
Fejlesztési adókedvezmény
22/B. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
b) az e törv ény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet)
meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és
üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás ,
c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert
előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer -higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló
beruházás,
d) jelenértéken legalább 1 00 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű,
ea) meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti
állandóhelyű szolgálat keretében, vagy a helyh ez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C.
törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével, vagy
eb) 2006. január 1- jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló,
szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,
f) a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti
fejlesztést szolgáló beruházás,
g) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizáróla g film- és videogyártást szolgáló beruházás,
h) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
i) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról
szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakb an: szabályozott piac) történő
bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év
utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
j) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis – és középvállalkozás által megvalósított beruházás
üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a
beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy – az alapkutatást, alkalmazott
kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve – az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás,
illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.
(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a ko rmányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A
kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó, jelenértéken 100 millió eurónak
megfelelő forintösszeget meghaladó – kormányrendeletben meghatározott – elszámolható költség esetén az
adóz ó az adókedvezményt a Kormány engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek szerint
veheti igénybe. A Kormány az adókedvezményt az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési
program alapján engedélyezi, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és az e
törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.
(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt
a) a miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot,
b) az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában
benyújtja a miniszterhez, ha az adókedvezmény a Kormány engedélye alapján vehető igénybe.
(4) A (3) bekezd és a) pontjában előírt bejelentés késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem
előterjesztésének nincs helye, továbbá a beruházás megkezdését követően a bejelentés nem egészíthető ki,
illetve nem módosítható.

(5) Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a környezeti elemek védelme, valamint
a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő öt
évben hatályos, jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított határértéket a tényleges
ki bocsátási mutató ne haladja meg.
(6) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint
a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés,
illetve a kérelem be nyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.
(7) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más
állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, engedély esetén a
megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a
kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.
(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény
igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét
megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött. Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás,
amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §- a (2)
bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál.
(9) Az (1) bekezdés a) -b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további
feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybev ételének adóévét követő négy adóévben
a) az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott
létszám figyelmen kívül hagyásával) legalább 150 fővel, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben
meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és
üzemelteti, legalább 75 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az adózó
választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataibó l számított számtani átlagnak
megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség (a külföldi telephelyen foglalkoztatottak bérköltségének
figyelmen kívül hagyásával) legalább az adóév első napján ér vényes minimálbér adóévre számított
összegének hatszázszorosával, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott
kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább
háromszázszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy – az adózó
választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani
átlagnak megfelelő bérköltségét.
(10) Kizárólag film – és videogyártást szolgáló be ruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének
további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az üzembe helyezett tárgyi
eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet a médiaszolgáltatásokról és
tömegkommunik ációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9. §- a alapján a VI. kategóriába kellene sorolni.
(11)
(12) Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, az (1) bekezdés a)-c), valamint
h) -i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igén ybevételének további feltételeit a
kormányrendelet tartalmazza.
(13) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény igénybevételének további
feltétele, hogy
a) a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő
ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan eléri az
adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát, és ebben az időszakban az adózó nem alakul át;
b) az adózó jegyzett tőkéjét megtes tesítő részvények szabályozott piacra történő bevezetése első ízben az
a) pontnak megfelelő bevezetéssel valósul meg;
c) az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett
részvények együttes kibocsátási ért éke az – adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplő –
elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri;
d) a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az
ad ózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25
százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike
sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel.
(14) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további
feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) a foglalkoztatottak át lagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fővel,
középvállalkozásnál legalább 50 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy – az
adózó választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból s zámított
számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
b) az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes
minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja
a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy – az adózó választása szerint – a beruházás megkezdését
megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét.
(15) A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat, vagy
rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.
(16) Az adózó nem jogosult a (7) bekezdés szerinti adókedvezményre, és a már igénybe vett
adókedvezmény jogosulatlanul igényb e vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a
kormányrendeletben, illetve az engedélyben meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem kell e
rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.
(17) Az ad ózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában beruházásonként
feltünteti.
(18) Az adóhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként
haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok f elhasználásával, megkeresésre – törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében – a miniszter
részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló
törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(19) Az adózó a (2) bekezdés alkalmazása esetén az adókedvezmény iránti kérelmet a
kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez n yújtja be. A
kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlást követő 90 napon belül kell a Kormány elé
terjeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható. A kérelem előterjesztését
megelőzően az adópolitikáért felelős mi niszter – ha szükséges – megkéri az Európai Bizottság
hozzájárulását. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az
adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolja, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban elutasítja a
kérelemnek a Kormány elé terjesztését.
(20) Az e § alapján folyó valamennyi eljárás tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.
Látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye
22/C. § (1) Látvány -csapatsport támogatása keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat
támogatást (juttatást):
a) a látvány -csapatsport országos sportági szakszövetsége részére
aa) az utánpótlás -nevelési feladatainak ellátására,
ab) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló
részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de
pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,
ac) az ad) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
ad) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonság i
követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra -fejlesztésre,
ae) képzéssel összefüggő feladatokra;
b) a látvány -csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet –
ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott s zabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő
sportiskolát is – részére
ba) az utánpótlás -nevelési feladatainak ellátására,
bb) a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására,
bc) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló
részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de
pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,
bd) a be) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

be) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági
követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra -fejlesztésre,
bf) képzéssel összefüggő feladatokra;
c) a látvány -csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet
részére ca) az utánpótlás -nevelési feladatainak ellátására,
cb) a cc) alpontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
cc) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági
követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra -fejlesztésre,
cd) képzéssel összefüggő feladatokra – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai
Köz össéget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös
piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus
6 -i 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. szakaszáva l összhangban, általános vagy szakképzési támogatásként
nyújtható -,
ce) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai
Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról
szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható -;
d) a látvány -csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére
da) az utánpótlás -nevelési feladatainak ellátására,
db) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló
részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de
pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró t ámogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,
dc) a dd) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,
dd) a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági
követelmények teljesülés ét szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,
de) képzéssel összefüggő feladatokra,
df) versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására;
e) a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú
támogatás felhasz nálásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület
részére ea) a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló
részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportró l szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de
pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,
eb) képzéssel összefüggő feladatokra.
(2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatá si igazolásban szereplő összegig –
döntése szerint – a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából – feltéve, hogy a
támogatási igazolás kiállításakor az adózónak nincs lejárt köztartozása – adókedvezményt vehet igénybe,
függetlenül a ttól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.
(3) Az adókedvezmény a látvány -csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás alapján vehető
igénybe. A támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjába n meghatározott támogatás
igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportigazgatási szerv, az (1) bekezdés b) , c) és d) pontjában
meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére pedig a látvány -csapatsport
országos sportági szaksz övetsége azt követően állítja ki, hogy a látvány -csapatsport támogatásának
igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező,
tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot jóváhagyja, és amely tartalmazza a támogatást
(juttatást) nyújtó köztartozásmentes adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre jogosító
támogatás (juttatás) összegét, valamint a támogatás igénybevételére jogosult szervezet önálló pénzforgalmi
számlájának számát – jogcímenként -, amelyre a támogató a sportigazgatási szerv vagy a látvány –
csapatsport országos sportági szakszövetsége által kiállított támogatási igazolásban szereplő támogatási
összeget vagy annak egy részét a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti.
(3a) A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően attól függetlenül kiállítható,
hogy a támogatás elő -, vagy utófinanszírozással valósul meg. A látvány- csapatsportok támogatása
adókedvezménye igénybevételének további feltétele – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint – a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás adózó
részéről történő teljesítése a támogatott szerv részére.

(4) A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott, adott
támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában szereplő,
a) utánpótlás -fejlesztésre fordítandó igazolt költségeinek 90 százalékát,
b) versenyeztetéssel összefüggő igazolt költségeinek 90 százalékát,
c) személyi jellegű ráfordítása 50 százalékát,
d) képzési feladataival összefüggő kiadásainak
da) általános képzés esetén 60 százalékát,
db) szakképzés esetén 25 százalékát,
e) tárgyi eszköz beruházás, felújítás beruházási, felújítási értéke – ideértve a biztonsági követelmények
teljesülését szolgáló infrastruktúra -fejlesztést is –
ea) (6) bekezdés ba) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 70,
eb) (6) bekezdés bb) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 50,
ec) (6) bekezdés bc) alpontjában foglaltak teljesülése esetén 30
százalékát, kivéve, ha a beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul és az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint utófinanszírozás keretében kerül a támogatott
szerv részére kifizetésre. Ilyen esetben a jóváhagyott sportfejlesztési program alapján a támogatási
időszakban a sportcélú ingatlanfejlesztés készültségével arányos elszámolás benyújtását és annak
elfogadását követően nyújtható támogatás.
(5) Támogatási igazolás a t ámogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor
állítható ki, ha
a) a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek nincs lejárt köztartozása,
b) a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon elszámolt,
c) a látvány -csapats portban sportvállalkozásként működő hivatásos vagy amatőr sportszervezettel
szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását, továbbá amely
sportszervezet nem áll végelszámolás vagy kényszer -végelszámolás vagy kényszertö rlési eljárás alatt,
d) a látvány -csapatsportban működő országos sportági szakszövetség vagy a látvány- csapatsportban
sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezet működését a bíróság nem függesztette
fel, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló törvény szerint eljárás nincs
folyamatban,
e) a látvány -csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezettel szemben
a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását,
f) mű ködését a bíróság nem függesztette fel, valamint megszüntetésére eljárás nincs folyamatban,
g) nem áll a sportigazgatási szerv által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben
meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hat álya alatt, és
h) a látvány -csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet a támogatási igazolási
kérelem benyújtásának időpontjában – az (5a) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legalább 2 éve
működik és:
ha) az országos sportági szakszöv etség országos hivatásos, amatőr vagy vegyes (nyílt)
versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti valamelyik felnőtt vagy
utánpótlás osztály egyikében – diák sportegyesület feladatait ellátó amatőr sportszervezet esetén az
országos jelleggel működő diák- , vagy főiskolai-egyetemi sportszövetség által szervezett versenyeken –
részt vesz vagy a részvételre indulási jogot szerzett, vagy
hb) valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a
felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal, hogy egy felsőoktatási
intézmény egy látványsportágban csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást –
kivéve, ha a felsőoktatási intézmény keretei közö tt több kar működik, ilyen esetben felsőoktatási
intézményi karonként köthető egy sportszervezettel együttműködési megállapodás -, és a sportszervezet az
országos sportági szakszövetség országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének
(ne mzeti bajnokság) valamelyik osztályában, vagy az országos jelleggel működő főiskolai -egyetemi
sportszövetség által kiírt főiskolai- egyetemi bajnokságban részt vesz.
(5a) Támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akk or is
kiállítható,
a) ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látvány -csapatsportban működő
hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább 2 éve, mert
aa) a sportegyesület versenyrendszerben (bajnokságban) való részv étel céljából gazdasági társaságot
alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogát erre a társaságra 2 éven belül ruházza át,

ab) a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az
indulási jogát a tagjaké nt működő sportegyesületre 2 éven belül ruházza át,
ac) a támogatás igénybevételére jogosult szervezet 2 éven belül megszűnt sportszervezet általános
jogutódjaként annak indulási jogát gyakorolja,
ad) ha a támogatás igénybevételére jogosult sportszervezet az utánpótlásnevelés területén működő
sportvállalkozásként 2 éven belül létrehozott olyan sportszervezet, amelynek a felkészítésre és a
versenyeztetésre vonatkozó együttműködési megállapodása van felnőtt korosztályos versenyrendszerben
(nemzeti bajnokság) részt vevő sportvállalkozással;
b) ha a támogatási igazolás kiállítását megelőző támogatási időszakban a látvány -csapatsportban működő
hivatásos vagy amatőr sportszervezet az országos sportági szakszövetség által jóváhagyott sportfejlesztési
programmal ren delkezik.
Az a)-b) pontokban foglalt feltételek fennállását a támogatási igazolás kiállítása során az országos
sportági szakszövetség vizsgálja. Amennyiben az a) -b) pontokban foglaltaknak a kérelmező nem felel meg,
a támogatási igazolás kiállítására irányu ló kérelmet az országos sportági szakszövetség elutasítja.
(6) Ha az építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás sportcélú ingatlanra irányul, a
támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vállalja,
hogy
a) a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló
beruházás révén üzembe helyezett ingatlan sportcélú, elsődlegesen piaci alapon történő hasznosítását – a b)
pontban meghatározott kivétellel és a (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – fenntartja, valamint
benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az időtartamra
– a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül – a Magyar Állam javára az ingatlan-
nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre,
b) a beruházás üzembe helyezését követő legalább 15 évben az adókedvezmény alapjául szolgáló
beruházás révén üzembe helyezett sportcélú ingatlant iskolai és di ák-, főiskolai -egyetemi sport események,
szabadidősport események és más, közösségi célú (különösen: kulturális, turisztikai) események
lebonyolítása céljából
ba) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 20% -ában és évente legalább 10 nap, vagy
b b) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 16% -ában és évente legalább 8 nap, vagy
bc) naponta a sportcélú ingatlan üzemidejének legalább 12% -ában és évente legalább 6 nap
ingyenesen vagy kedvezményes áron hasznosítja,
c) bérelt vagy más jogcíme n használt, nem a látvány- csapatsportban működő hivatásos sportszervezet
tulajdonában álló ingatlan esetén a sportcélú ingatlant piaci áron béreli vagy más jogcímen használja, azzal,
hogy a látvány- csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által fizet ett bérleti, vagy a használatért
járó egyéb díj nem lehet alacsonyabb a bérelt vagy más jogcímen használt létesítménynek – ideértve a
látvány -csapatsport támogatásból finanszírozott beruházások eredményeként megvalósuló létesítményeket
is – a bérleményre v agy más jogcímen történő használatra eső tényleges értékcsökkenési költségei és
működési költségei összegének 50% -ánál, figyelembe véve a létesítmény teljes és a hivatásos
sportszervezet által ténylegesen igénybe vett kapacitásának arányát,
d) a jelenérték én legalább 5 millió forint értékű tárgyi eszköz felújítás esetén a (3) bekezdésben
meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a sportigazgatási
szerv vagy – az (1) bekezdés b) , c) és d) pontjában meghatározott tám ogatás igénybevételére jogosult
szervezet kérelme esetén – a látvány -csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy a
támogatásból megvalósuló felújítást legalább 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja,
valamint benyújtja a sportcélú ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulását arról, hogy erre az
időtartamra – a felújított sportcélú ingatlan üzembe helyezését követő 30 napon belül – a Magyar Állam
javára az ingatlan -nyilvántartásba az igénybe vett adókedvezmény mértékéig jelzálogjog kerül bejegyzésre,
e) a jelenértékén legalább 10 millió forint értékű tárgyi eszköz beruházás, felújítás esetén a (3)
bekezdésben meghatározott sportfejlesztési program benyújtásával egyidejűleg írásban nyilatkozik a
sportigazgatási szerv vagy – az (1) bekezdés b) , c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére
jogosult szervezet kérelme esetén – a látvány -csapatsport országos sportági szakszövetsége felé arról, hogy
a sportcélú ingatlanfejlesztésre nyílt pályázatot ír ki és a pályázati eljárás eredménye alapján nyertes
személlyel köt szerződést a tárgyi eszköz beruházás, felújítás megvalósítására.
(6a) A (6) bekezdés e) pontjában foglaltakat a látvány -csapatsport támogatása támogatási rendszerből
megvalósuló, építési beruh ázással járó, sportcélú ingatlanra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás
esetén nem kell alkalmazni, ha a támogatási kérelem tárgya sportcélú ingatlanra irányuló, nem a látvány –

csapatsport támogatását biztosító támogatásból finanszírozott, már megkezdett építési beruházással járó
tárgyi eszköz beruházás, felújítás, és ezen sportcélú ingatlanfejlesztést közbeszerzési eljárás eredményeként
nyertes ajánlattevő végzi.
(7) A támogatott szervezet a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott piaci alapon történő hasznosítási
kötelezettségtől – az elsődleges sportcél veszélyeztetése nélkül – a sportcélú ingatlan nem
versenyrendszerben szervezett szabadidősport -események lebonyolítása, valamint a helyi önkormányzat
sportról szóló törvényben meghatározott iskolai testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos feladatainak
ellátása, főiskolai -egyetemi sport események, valamint közösségi célú szabadidős, szórakoztató és
kulturális események lebonyolítása céljából a (6) bekezdés ba) -bc) pontjában meghatározott mértékeken
f elül is eltérhet.
(8) A támogatott szervezet az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás
kiállítását követő 4. év végéig köteles a tárgyi eszköz beruházást üzembe helyezni a támogatás és annak
jegybanki alapkamattal növelt összeg e Magyar Állam részére történő megfizetése terhével.
(9) A sportigazgatási szerv vagy – az (1) bekezdés b) , c) és d) pontjában meghatározott támogatás
igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén – a látvány -csapatsport országos sportági szakszövetség e
a jelenértékén legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program e törvény felhatalmazása alapján
kiadott kormányrendelet alapján a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter
véleményét figyelembe véve hoz döntést. A sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős
miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 10 napon belül közli álláspontját a sportigazgatási szerv
vagy – az (1) bekezdés b) , c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevét elére jogosult szervezet
kérelme esetén – a látvány -csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetőjével. Véleményeltérés
esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően
a sportigazgatási szerv v agy – az (1) bekezdés b) , c) és d) pontjában meghatározott támogatás
igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén – a látvány -csapatsport országos sportági szakszövetsége
vezetője a sportpolitikáért felelős miniszter útján a Kormány döntését kéri. A s portigazgatási szerv vagy –
az (1) bekezdés b) , c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme
esetén – a látvány -csapatsport országos sportági szakszövetsége vezetője a Kormány döntésének
megfelelően jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről
szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel.
Az adókedvezmények igénybevételének szabályai
23. § (1)
(2) A számított társasági adóból – legfeljebb an nak 80 százalékáig – érvényesíthető a 22/B. § alapján
fejlesztési adókedvezmény.
(3) A (2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70
százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény.
(4) Az adókedvezmény a dóvisszatartás formájában vehető igénybe.
(5) A külföldi vállalkozó az e törvényben meghatározott adókedvezményekkel a belföldi telephelyén
megvalósított beruházás, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma, illetve a belföldi telephelye
útján elér t árbevétel alapján élhet.
(6) Ha törvény az adókedvezmény igénybevételének utolsó évét meghatározza, akkor azt utoljára abban
az adóévben lehet érvényesíteni, amelynek utolsó napja a törvényben megjelölt évben van.
A fizetendő adó
24. § A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és
a 28. § rendelkezésének figyelembevételével a külföldön megfizetett társasági adóval (annak megfelelő
jövedelemadóval).
ELJÁRÁSI ÉS ADÓELŐLEG FIZETÉSI SZABÁLYOK
IV. Fejezet

A külföldi szervezet adókötelezettségének teljesítése
25. §
Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai
26. § (1) Az adózónak – a (3), (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az adóbevallással
egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő másod ik naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos
időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet
adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amely re az
adózó már vallott be adóelőleget.
(2) Az adóelőleg
a) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12
hónap volt,
b) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hón apra számított
összege minden más esetben.
(3) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott
adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget
bevallani , és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap
utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés
alkalmazásában jogutódnak is minősül.
(4) Az adókötelezettsége k eletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12
hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott
adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet, illetve az
európai részvénytársaság, az európai szövetkezet által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét
folytató külföldi vállalkozó.
(5) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott adóelőleget nem érinti.
(6) Az á talakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a
fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás
benyújtását megelőzi.
(7) Az adóelőleg a (8) -(9) bekezdésben foglalt eltéréssel
a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió
forintot;
b) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió
forint.
(8) A mezőgazdasági és erdőgazd álkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál
a) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka,
harmadik negyedévében 30 százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi
fizeten dő adó legfeljebb 5 millió forint,
b) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka,
harmadik negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az
előző adóévi fizetendő ad ó meghaladja az 5 millió forintot.
(9)
(10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget
az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő
adó – ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap – e támogatások miatt
elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg
figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó össz egével azonos. E rendelkezés nem
vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele
nem haladta meg a 100 millió forintot.
(11) Nem kell az (1) -(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűn ésekor, valamint,
ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP -nek, a közhasznú nonprofit
gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, az egyesületnek, a
köztestületnek, az egyháznak, a l akásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási

intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az
iskolaszövetkezetnek.
(12) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az eg yéni cég az egyszerűsített
vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg
feltüntetésével az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet
követő hatodik hónap ut olsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági
adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. A
háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege
a) az egyszerűsített válla lkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1
százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
b) az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes
bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más
esetben.
HARMADIK RÉSZ
OSZTALÉKADÓ
V. Fejezet
27. §
NEGYEDIK RÉSZ
A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE
VI. Fejezet
28. § (1)
(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy
módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így
rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a
társasági adóból adóv isszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak
megfelelő adót.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései
szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről sz ármazó jövedelem megállapításánál kell figyelembe
venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti
eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevét el
és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem
megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez
felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás előtti ere dményt növelő, csökkentő tételeket.
(5) A (3) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön -külön kell
meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő),
illetve a n emzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi
szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt
összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jö vedelemre az átlagos adókulcs szerint
kiszámított adót. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az
adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni.
(6) A (2)- (5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék
alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is.
ÖTÖDIK RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
VII. fejezet
29. § (1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Ta
tv.) következő rendelkezéseit változatlan feltételek mellett alkalmazni kell, ha a gazdasági esemény 1996.
december 31 -ig megtörtént:
a) a 4. § (3) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (4) -(5) bekezdése az 1993. évi XCIX. törvény 16. § (2)
bekezdés b) pontjának figyelemb evételével,
b) a 4. § (3) bekezdés j) pontja, valamint az 5. § (12) bekezdése, az 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (3)
bekezdésének figyelembevételével, azzal, hogy a lízingszerződés lejárat előtti megszüntetése esetén
növelni kell az adóalapot a lízingszerződéshez kapcsolódó időbeli elhatárolás ráfordításként elszámolt
összegével, ha azt az adózónak nem térítették meg,
c) a 4. § (3) bekezdés s) pontja és az 5. § (9) bekezdése,
d) a 19. § (16) bekezdése.
(2) A Ta tv. 6. § -ának előírásai szerint elhatárolt v eszteség az adózás előtti eredményből az elhatárolás
időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.
(3)- (4)
(5) A Ta tv. vonatkozó rendelkezései alapján adókedvezményt a társasági adóból a következő
feltételekkel lehet érvényesíteni:
a)
b) a 14/B. § é s a 14/C. § rendelkezését az eredeti feltételek szerint lehet alkalmazni, figyelemmel az
1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (5) bekezdés b) pontjának, az 1996. évi LXXVIII. törvény 36. §-ának,
valamint e törvény 23. §- ának rendelkezéseire,
c)
d) az 1993. évi XCIX. törvény 11. §- ával törvénybe iktatott 14/A. § (2) és (3) bekezdése alapján a
Kormány által egyedileg engedélyezett adókedvezmény az engedélyben és a 190/1994. (XII. 31.) Korm.
rendeletben foglaltak szerint vehető igénybe, figyelemmel e törvény 23. § -ának rendelkezéseire.
(6)- (7)
(8)
(9)
(10)
(11) -(12)
(13) Ahol a törvény a társasági adókötelezettséggel összefüggésben korábbi évekre utaló rendelkezést
tartalmaz, ott ez alatt értelemszerűen a Ta tv. előírásait is érteni kell.
(14)
(15) A 21. § (15) bek ezdésében foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az átalakulásra vonatkozó
döntést, megállapodást 1997. december 31- ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így
különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy s zétválási szerződést) ezen időpontig
ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.
(16) Az az adózó, amely a 21. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott
adókedvezményre jogosító beruházást 1997. december 31- ig megkezdte, 1998. évben választhat, hogy az
adókedvezményt a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján vagy 1998. január 1. napján
hatályos előírása szerint veszi igénybe azzal, hogy
a) az 1998. január 1. napjától hatályos előírások választása esetén megelőző adóév árbevételén ek az
adózó 1997. évi árbevételét kell tekinteni abban az esetben is, ha a hivatkozott rendelkezések 1997.
december 31. napján hatályos előírása alapján adókedvezményt vett igénybe 1997. évi adójából,
b) a választásától az 1998. évet követő években nem tér het el.
29/A. § (1) E törvény alkalmazásában az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület
közhasznú szervezetként besoroltnak tekintendő, ha megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény VII. fejezetében foglaltaknak. Az
adományokról szóló igazolásban e szervezeteknek a besorolásig a közhasznú nyilvántartásba vételi kérelem
bírósági ügyszámát kell szerepeltetni. Nem tekinthető 1998. évben közhasznú szervezetként , kiemelkedően
közhasznú szervezetként besoroltnak az említett szervezetek közül az, amelynek a kérelmét a bíróság 1999.
január 1 -je előtt elutasította.

(2)-(8)
(9)
29/B. § (1)-(2)
(3)
(4)
(5)
(6) Ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. de cember 31-ig megkezdte, akkor a
beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 4. § 9. pontjának 1998. december 31 -én
hatályos rendelkezéseit is.
(7)
(8) Az 1998. december 31- ig üzembe helyezett tárgyi eszközre vonatkozóan az adózó változatlanul
alkalmazhatja az 1. számú és a 2. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseit, de
ebben az esetben a tárgyi eszköz besorolásánál az 1995. december 31 -én hatályos KSH Ipari Termékek
Jegyzéke az irányadó.
(9) Az az adózó, amely a 21. § (7) vagy (10), illetve (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre
jogosító beruházást 1998. december 31- ig megkezdte, az adókedvezmény első igénybevételekor benyújtott
adóbevallásában választhat, hogy az adókedvezményt a 21. § (8), illetve (12) bekezd ésének 1998.
december 31. napján vagy 1999. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe, de választásától
ezt követően nem térhet el.
29/C. § (1) -(3)
(4)
(5)
(6)
(7) A 2. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adózó a 2000. december 31- ig megkötött tartós
adományozási szerződés alapján adott adományra vonatkozóan e törvény 2000. december 31- én hatályos
rendelkezéseit alkalmazza.
(8) Az adózó a 2000. december 31- ig (a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó az első
adóévében) keletk ezett negatív adóalapra a 17. § 2000. december 31 -én hatályos rendelkezéseit alkalmazza,
figyelemmel a 29. § (2) bekezdésére is.
(9)
(10) -(13)
29/D. § (1) -(2)
(3) Ha az adózó a 21. § (7), (10) -(11) bekezdése, a 29. § (5) bekezdés d) pontja vagy az 1999. évi
CXXV. törvény 93. §- a szerinti adókedvezményre jogosító beruházást megkezdte, akkor 2002. december
31- ig – 2002. december 1- jét követően megkezdett beruházás esetén a beruházás megkezdését követő 45
napon belül – bejelenti a miniszternek a beruházáshoz k apcsolódó, az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adatokat. E bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére – a
2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény végrehajtása érdekében – törvény az
adókedv ezmény igénybevételét érintő, nem eljárási jogkövetkezményt is megállapíthat.
(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben meghatározza a (3)
bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének részletes szabálya it.
(5) A 21. § (7), (10) -(11) bekezdése, a 29. § (5) bekezdés d) pontja vagy az 1999. évi CXXV. törvény 93.
§ -a alapján a 2003 -ban kezdődő adóévre érvényesített adókedvezményre törvény – a 2003. évi uniós
csatlakozási szerződést kihirdető törvény végrehaj tása érdekében – az említett rendelkezésektől eltérő
szabályt állapíthat meg.
(6)- (7)
(8)
(9) Az adózó az adóalap megállapításánál alkalmazhatja a 4. § 36. pontjának és a 7. § (1) bekezdése e)
pontjának 2002. december 31- én hatályos rendelkezéseit, ha az épületet, építményt 2002. december 31- ig
üzembe helyezte.
(10) Az adózó a 2002. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdés i) és t) pontjában, 16. § (1)
bekezdés d) és e) pontjában, 16. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazza, ha az
átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 2002. december 31- ig közokiratba foglalták, vagy az azt
tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási
szerződést) ezen időpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.

(11) Az e törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az
adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség.
(12)
(13) Az adózó a beruházási adókedvezmény vonatkozásában a statisztikai besorolásra e törvény 2002.
december 31 -én hatályos rendelkezéseit tartalmazza. Az adózó az értékcsökkenési leírást – a 29/B. § (8)
bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a statisztikai besorolásra és a vámtarifaszámra az eszköz
üzembe helyezés e időpontjában irányadó rendelkezések szerint is megállapíthatja.
(14) Az adózó a 18. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettséget az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni azzal,
hogy ez a kötelezettsége a 2005 -ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor és azt követően
valamennyi, az adóévben hatályos szerződésre fennáll.
(15)
(16) A (11) bekezdés alkalmazásakor, amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója
az őt megillető adókedvezmények teljes körű kihasználásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az
önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.
29/E. § (1) Az adózó a 21. § (7), (10) -(11) bekezdésében, a 29. § (5) bekezd és d) pontjában és az 1999.
évi CXXV. törvény 93. §- ában meghatározott adókedvezményt a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév és az azt követő adóévek adóalapja
utáni adó megállapításánál a z e §-ban meghatározott eltérésekkel veszi igénybe.
(2) Az adózó által a 2003- ban és azt követően kezdődő adóév(ek) adóalapja utáni adóból igénybe vett
adókedvezmény és az említett időszakban megítélt más állami támogatás jelenértékének összege nem
haladha tja meg a (3) bekezdés szerinti értéket. E rendelkezés alkalmazásában állami támogatás az
adókedvezményre jogosító beruházásra vagy az ahhoz kapcsolódó – e törvény felhatalmazása alapján
kiadott miniszteri rendelet szerint bejelentett más eszközre, költség re tekintettel az államháztartás
alrendszere költségvetésének terhére kapott ingyenes vagy kedvezményes forrás, egyéb előny, ha az
államháztartási bevételkiesést vagy kiadást jelent, kivéve a csekély összegű (de minimis) támogatást.
(3) A (2) bekezdés szer inti érték az 1997-2005. években használatba vett szabadalom, know -how, licenc,
szoftver, alapítás, átszervezés aktivált értéke (a továbbiakban: elszámolható immateriális javak), tárgyi
eszközök, illetve a 2005 -ben elszámolt beruházás értéke, továbbá az 19 97-2005. években a helyi
önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatainak megvalósítására szolgáló, az adózó által megvalósított
infrastrukturális beruházás, vagy az önkormányzatnak e célra végleges pénzeszközként átadott összeg (a
továbbiakban: közhaszn ú infrastrukturális beruházás), valamint a kutatás és kísérleti fejlesztés, a képzési
költség és a pénzügyi lízingnek nem minősülő lízing (bérlet) díja – a társaságiadó -kedvezményhez
kapcsolódó bejelentendő adatokról szóló miniszteri rendelet szerint – bej elentett összegben, jelenértéken, de
legfeljebb a ténylegesen elszámolt összegek jelenértéke (a továbbiakban: megállapított érték) alapján a
következők szerint meghatározott szorzatok összege:
a) a közhasznú infrastrukturális beruházásra 1997 -2002. közötti időszakra megállapított érték, átutalt
összeg 100 százaléka;
b) a környezetvédelmi beruházásra, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés célját
szolgáló eszközre, valamint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés költségére, a
munkavállalók általános és speciális képzésének költségére az 1997 -2005. közötti időszakra megállapított
értéknek és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről
szóló kormányrendelet 2003. január 1 -jén hatályos rendelkezései szerint meghatározott támogatási
intenzitásnak a szorzata;
c) az immateriális javakra az 1997 -2005. közötti időszakra megállapított érték (de legfeljebb a tárgyi
eszközökre megállapított érték 25 százalékának)
ca) 75 sz ázaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 30 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre
jogosító beruházást 1999. december 31- éig megkezdte,
cb) 50 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 20 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre
jogo sító beruházást 1999. december 31- ét követően kezdte meg;
d) az a)-c) pontban nem említett eszközre, költségre, ráfordításra az 1997 -2005. közötti időszakra
megállapított érték
da) 75 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 30 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre
jogosító beruházást 1999. december 31- ig megkezdte,
db) 50 százaléka – a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 20 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre
jogosító beruházást 1999. december 31- ét követően kezdte meg.

(4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett adózó az az adózó, amelynek árbevétele több mint 50
százalékban a nagyberuházási projektekhez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó multiszektorális
keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény C. mellékletében meghatározott
tevékenységből származik az adókedvezmény igénybevételének első adóévében.
(5) A (2)- (3) bekezdés szerinti jelenértéket a miniszter által közzétett módszer és referenciaráta alapján
kell kiszámítani.
(6) Az adózó a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját
magában foglaló adóév adóalapja után érvényesíthető adókedvezményt a következők szerint állapítja meg:
a) az (1) -(5) bekezdés rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva megállapítja, mekko ra összegű
adókedvezményt vehetne igénybe (a továbbiakban: számított adókedvezmény);
b) a hatálybalépést megelőző napok és az adóév napjainak hányadosa szerint meghatározza a számított
adókedvezmény arányos részét, amelyet adókedvezményként vesz igénybe;
c ) a b) pontban megállapított összegen felül adókedvezményként érvényesítheti az adóévre az (1) -(5)
bekezdés alkalmazásával meghatározott összeget.
(7) Az adózó az (1) -(6) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazza, ha az Európai Bizottság álláspontja
szerint az adókedvezmény igénybevétele nem érinti az Európai Unió más tagállamai és Magyarország
közötti kereskedelmet. Az Európai Bizottság álláspontját az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott
tények alapján, a miniszter kéri ki.
(8) Az adókedvezményre jogosít ó beruházás megkezdésének napján – az Európai Közösségek Bizottsága
96/280/EGK számú, a kis – és középvállalkozásokról szóló ajánlása szerint – kis – és középvállalkozásnak
minősülő adózó választása szerint akkor sem köteles az (1) -(6) bekezdés rendelkezései t alkalmazni, ha nem
felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételnek, feltéve, hogy e választását a 2003. évi uniós
csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelenti az
adóhatóságnak. E határidő elmu lasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, és az adózó
e bejelentését nem vonhatja vissza.
(9) Az az adózó, amely a (8) bekezdés szerinti választását bejelentette az adóhatósághoz, az
adókedvezménnyel egyesülése esetén utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben, ha többségi irányítást
jelentő befolyással rendelkező tagjának (részvényesének) személye a bejelentést követően megváltozik,
utoljára e változást megelőző adóévben élhet.
(10) Az adózó az (1) -(9) bekezdés rendelkezéseit nem köteles alkalmazni, feltéve, hogy e döntését a
2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül
bejelenti az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs h elye.
E bejelentés alapján a 21. § rendelkezései szerint igénybe vett adókedvezmény – a 2003. évi uniós
csatlakozási szerződés IV. mellékletének versenypolitikáról szóló 3. fejezete 1/ c) pontjában megállapított
eljárás szerint – új támogatásnak minősül.
(1 1) A (3) bekezdésben meghatározott elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások
értékeként nem vehető figyelembe
a) annak az eszköznek a bekerülési értéke, amelyet az adózó az üzembe helyezés, a nyilvántartásba vétel
időpontját követően öt éven belül (ha az eszköz elméleti hasznos élettartama az adózó által történő üzembe
helyezést, nyilvántartásba vételt követően öt évnél rövidebb, akkor az elméleti hasznos élettartam alatt)
értékesít,
b) a szinten tartást szolgáló eszköz értéke, vagy – az adózó választása szerint – a telephelyen első ízben
megvalósított beruházás megkezdésének adóévét követő negyedik évtől az üzembe helyezett,
nyilvántartásba vett immateriális jószág, beruházás értékének 20 százaléka,
c) a fejlesztési adókedvezmény alapjak ént figyelembe vett vagy figyelembe venni tervezett immateriális
jószág, tárgyi eszköz.
(12) A híradás -technikai fogyasztási cikkek gyártása, illetve a számítógép, készülék gyártása
szakágazatba sorolt adózó a (3) bekezdés szerinti érték meghatározásakor, a (11) bekezdés a) -b) pontjában
foglaltak figyelmen kívül hagyásával – választása szerint – az 1997- 2005. évek utolsó napján kimutatott
elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások bekerülési értékének az előző év utolsó
napján kimutatott bekerülési értékét meghaladó összegek összesített értékét – ha az említett időszakon
belül, vagy 2006- 2011. évek bármelyikében az említett eszközök együttes bekerülési értéke az előző évhez
képest csökken, az azzal csökkentett összeget – veheti figyelembe.
29/F. § (1)
(2) A 2001- 2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített
elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

(3) Az adózó a 29/D. § (3) bekezdésének előírása alapján bejelentett adatokat, a törvényi változásokra
tekintettel, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint 2004. január
31- ig módosíthatja. E határidő elmulasztását követően igazolási kérelem nem terjeszthető elő.
(4) Az adózó az általa a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője,
tevékenységében személyesen közreműködő tagja, és az említett személyek közeli hozzátartozója mint
kedvezményezett javára 2003. december 31 -ig megkötött biztosítás díjára a 3. számú melléklet B) fejezet 8.
pontjának 2003. december 31- én hatályos rendelkezését alkalmazza.
(5) Az adózó a 2003- ban és az azt megelőzően kezdődő adóévekben hatályos 7. § (1) bekezdés zs) pontja
alapján igénybe vett kedvezményre a 8. § (1 ) bekezdés u) pontjának 2003- ban hatályos előírásait
alkalmazza.
(6) Az a közhasznú társaság, amelynek kényszer -végelszámolását a cégbíróság 2009. június 30- át
követően indult törvényességi felügyeleti eljárás keretében rendelte el, nem alkalmazza a 16. § (1)
bekezdés c) pontjának rendelkezéseit, valamint adózás előtti eredményét csökkenti a kényszer –
végelszámolásra tekintettel elszámolt bevétel összegével.
29/G. § (1)
(2) A 7. § (1) bekezdés t) pontjában foglaltakat az adózó a 2004. december 31 -éig állomán yba vett
kísérleti fejlesztésre az állományba vétel időpontjában hatályos előírások szerint érvényesítheti, ha az
adózás előtti eredménycsökkentést – választása szerint – az értékcsökkenés elszámolásának adóévében
alkalmazza.
(3) Az adózó a 7. § (15) bekez désének rendelkezéseit először a 2004. december 31 -én hatályos
rendelkezések szerint készített bevallásában – a 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján – elszámolt fejlesztési
tartalék összegére alkalmazza.
(4) A 2004. december 31- éig benyújtott fejlesztési ad ókedvezmény iránti kérelem elbírálására és
igénybevételére a 2004. december 31 -én hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.
(5) A 3. számú melléklet 10. pontjában foglaltakat első ízben a 2005 -ben kezdődő adóévtől elszámolt
értékvesztésre, behajthatatlan követelésre kell alkalmazni.
29/H. § (1) A Svájci Államszövetségben illetőséggel bíró külföldi személy részére 2005. június 30- át
követően fizetett (juttatott) osztalékra a 27. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A 27. § (3) bekezdés ében előírt részesedés két évnél rövidebb folyamatos fennállása miatt –
kezességvállalás hiányában – a kifizető által levont, illetve nem pénzben történő juttatás esetén a kifizető
által megfizetett osztalékadóra a 27. § (3) bekezdésében előírt feltétel teljesülését követően az osztalékban
részesülő, illetve a kifizető adó -visszatérítést kérhet.
29/I. § (1) Az adózó az e törvény 2009. december 31- én hatályos 7. §-a (1) bekezdése lb) alpontja és (22)
bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, a 2009. december 31 -éig beszerzett kortárs képző – és iparművészeti
alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta.
(2) Az adózó 2009. december 31- éig
a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;
b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre
az e törvény 2009. december 31 -én hatályos 7. § -a (1) bekezdése ly) alpontja és (8) bekezdése
rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utol só
napja 2012. évben van.
(3) A pénzügyi vállalkozás a 2009. adóévről készített bevallásában és az azt követő 4 adóévről készített
bevallásában, egyenlő részletekben – jogutód nélküli megszűnésekor a még figyelembe nem vett összeggel
– csökkentheti az adózás előtti eredményt a 2008. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdésének gy)
pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett, de az adózás előtti eredmény
csökkentéseként még nem érvényesített követelésre elszámolt értékvesztéssel.
(4) Az adózó az e törvény 2009. december 31- én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja
rendelkezését alkalmazhatja, ha a 2009. december 31 -éig megszerzett részesedést 2014. december 31 -éig
ruházza át.
(5) A 2008- as beszámolóban lekötött tartalékké nt kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre
álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. § -a
(15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni.
29/J. §
29/J. § Az adózó a 22/B. § (9) bekezdésében előírt foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának
növelését, illetve a bérköltség növelését – választása szerint – a beruházás megkezdését megelőző három
adóév foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának , illetve a beruházás megkezdését megelőző három

adóévben elszámolt évesített bérköltségnek a számtani átlagához viszonyítva is teljesítheti, feltéve, hogy a
beruházást 2008. október 1. napja előtt kezdte meg és 2009. január 1-je és 2010. december 31-e között
helyezi üzembe.
29/K. § (1) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010. január 1. és
2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai
alapján arányosan kell mego sztani.
(2) Ha az adózó az (5) -(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem alkalmazza, a társasági adó mértéke
a) a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 19 százaléka;
b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg
nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen
jogcímen adózás előtti eredmény csök kentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2)
bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő.
(4) Az (5)- (6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésekor a társasági adó mértéke
a) a 2010. január 1. é s 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem
haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék;
b) a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg
nem h aladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.
(5) Az adózó a (4) bekezdés a) pontja szerinti 10 százalékos adókulcsot akkor alkalmazhatja, ha a 2010.
január 1. és 2010. június 30. közötti időszakban a) a számított adóalap után adókedvezm ényt nem vesz igénybe, és
b) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi
létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy – választása szerint –
az adóévben l egalább egy fő, és
c) az azt megelőző adóévben – a 2010. június 30- án hatályos 19. § (8) bekezdésben foglaltakra is
figyelemmel – az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jövedelem – (nyereség) minimum
összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdés hatálya alá tartozik, és
d) a megelőző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi
kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az
adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és
végrehajtható hatósági határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági
határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási
bírságot, és
e) az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes
minimálbé r kétszerese – ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek,
települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30.
közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj – és egés zségbiztosítási járulékot.
(6) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt 10 százalékos adókulcs alkalmazása esetén a pozitív adóalap 50
millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30 -án hatályos 19. § (4) -(8)
bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
(7) A (4) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen
jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (4)
bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározot t adómértékkel számított értékkel egyenlő.
(8) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor:
a) a 4. § 11. pontjában és a 15/A. § (6) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdésben előírt mérték alatt – 19
százalékos adókulcsot,
b) a 7. § (12) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt – a (2) és (4)
bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket,
c) a 7. § (15) bekezdésében és 16. § (1) bekezdés b) pontjában – a 19. § (1) bekezdésének a lekötés
adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mérték alatt – 2010. adóévben lekötött fejlesztési tartalék
esetében 19 százalékot,
d) a 7. § (17) és (20) bekezdésében – a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt – a (2)
és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számíto tt értéket kell érteni.
(9) E § rendelkezéseit a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak – a végelszámolás alatt
álló adózó kivételével – a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmaznia.

29/L. § (1) Az egyéni cégnek a 16. § (16) bekezdésének d) pontjában hivatkozott 19. § (5) és (6)
bekezdés alatt a 19. § (5) és (6) bekezdés 2010. június 30- án hatályos szabályait kell értenie.
(2) Az adózónak a 2008. és a 2009. adóévben a 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt meg nem
fizetett adónak meg felelő összegű lekötött tartalék felhasználására a lekötés adóévében hatályos 19. § -ban
foglaltakat kell alkalmaznia.
29/M. § A 4. § 41- 45. pontjának, a 22/C. §- ának és a 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontjának a sport
támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvénnyel
megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell
alkalmazni.
29/N. § E törvénynek az adó – és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizs gálói kamarai
törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó – és vámjogi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdésének z)
pontjának és (7) bekezdésének ren delkezéseit a 2010-ben kezdődő adóévben adott – felsorolt – juttatásokra
lehet alkalmazni.
29/O. § E törvénynek az adó – és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai
törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezett ségek teljesítését célzó adó- és vámjogi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel módosított 26. §- a (10) bekezdésének
rendelkezéseit a 2010. december 16 -át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésre – ideértve az eltérő
üzleti évet választó adózó által teljesítendő adóelőleg kiegészítést is – alkalmazni kell.
29/P. § E törvénynek az adó – és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai
törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek t eljesítését célzó adó- és vámjogi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel beiktatott, 2011. január 1- jétől hatályos
rendelkezéseit – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre kell
alkal mazni.
29/Q. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit – e törvény eltérő
rendelkezése hiányában – első ízben a 2012. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a
szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31 -ig elszámolt bérköltség után az e törvény 22.
§ ( 9)-(10) bekezdésének 2011. december 31- én hatályos szövege szerint meghatározott adókedvezmény
utoljára a 2014. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe.
(3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintette l
elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett
követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi
társasággal szemben engedte el), függ etlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt
vállalkozási viszonyban áll.
(4) A 8. § (1) bekezdés k) és l) pontja, valamint 8. § (2) bekezdése rendelkezéseit – az eltérő üzleti évet
alkalmazó adózókra is kiterjedően – a hatálybalépésü ket követően értékesített (kivezetett) részesedés,
illetve termőföldből átminősített ingatlan adókötelezettségére kell alkalmazni.
(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvénnyel meg állapított 17. § (9) bekezdését először a 2012. évben kezdődő adóévben
megvalósuló közvetlen vagy közvetett többségi befolyás szerzése esetén és a 2012. évben kezdődő adóév
adóalapjának megállapításakor kell alkalmazni.
(6) E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról
szóló 2012. évi XXXIII. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját, d) pont df)
alpontját, 22/C. § (2) -(3) bekezdését, 22/C. § (5) bekezdés h) pontját, 22/C. § (5a) bekezdését, 22/C. § (6)
bekezdését, valamint 22/C. § (9) bekezdését első alkalommal a 2012 -2013- as támogatási időszakra
vonatkozó sportfejlesztési programok jóváhagyására irányuló kérelmek során kell alkalmazni.
29/R. § E törvénynek az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel
megállapított rendelkezéseit a 2012. évi adókötelezettség megállapítására is alkalmazni kell.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
VIII. Fejezet

30. § (1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével – első ízben az 1997. évi adóalap megállapítására és az 1997. évi társasági és osztalékadó
kötelezettségre kell alkalmazni.
(2)
(3) A miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi azoknak az államoknak a nevét, amel yekben
jellemzően az ellenőrzött külföldi társaság székhelye található.
(4)
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)
b)
c)
d) ahol jogszabály a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvényt említi, ott az alatt ezt a törvényt
kell érteni.
(6) A K ormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény
részletes feltételeit, az engedélyezés szabályait, az engedélyezéssel kapcsolatos eljárás rendjét, valamint az
adókedvezménnyel összefüggő adatszolgáltatási kötelezett ség teljesítésének részletes szabályait.
(7) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a
fejlesztési adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási –
szolgáltatási díjat.
(8) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a szokásos
piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.
(9) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a társasági
adókedvezményhez kapcsolódóan bejelentett adatok módosításának feltételeit.
(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány -csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható
támogatás (juttatás) igényb evételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező
sportfejlesztési program jóváhagyásának, a támogatást biztosító támogatási igazolás kiállításának,
sportlétesítmény -fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújí tás kiszorító hatás elkerülése miatti
korlátozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának, a
támogatási igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának,
elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott szervezet között a támogatásra
tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom megszegése következményeinek
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
31. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre,
szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről;
b) a Tanács 2011/96/EU irányelve a különböző tagállamok anya – és leányvállalatai esetében
alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről;
c) a Tanács 03/49/EK irányelve a tagállamok kapcsolt vállalkozásai közötti kamat -, jogdíjfizetések
adóztatásának egységes rendszeréről;
d)
e) a Tanács 2005/19/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására,
eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 90/434/EGK
irányelv módosításáról;
f) a Tanács 2003/48/EK irányelve a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról;
g) a Tanács 2006/98/EK irányelve (2006. november 20.) az adózás területén elfogadott egyes
irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról.
(2) Ez a t örvény az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási
nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz:
a) a jövedelem – és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény;
b) a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak
módosítására vonatkozó iránymutatás;
c)
(3) E törvény a következő uni ós jogi aktus végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
Iránymutatás a 2007- 2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról (2006/C 54/08),
valamint az N 651/2006 számú Állami Támogatás – Magyarország.

(4) Ez a törvény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával
foglalkozó kis – és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a
70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15- i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L
358., 2006. 12. 16., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.
(5) E törvény 22/B. § (1) bekezdésének j) pontja, valamint (9) és (14) bekezdése a Szerződés 87. és 88.
cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a k özös piaccal összeegyeztethetőnek
nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6 -ai 800/2008/EK bizottsági
rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3- 47. o.) hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási
programnak minősül .
1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Az értékcsökkenési leírás szabályairól
1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót
választási lehetőség illeti meg.
2. Az adózó az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése
napjától (ideértve jogutód esetén a jogelődtől a vagyonmérleg szerint átvett, a jogelőd által már üzembe
helyezett eszköznél az átalakulás napját követő napot is) az állományból való kivez etése (ideértve a
forgóeszközök közé való átsorolást, valamint az adózó megszűnését is) napjáig számolja el. Az
értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban
volt.
3. Az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. A jogutód a
jogelőd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás
időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Az adózás előtti er edmény
csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott
bekerülési értékét.
4. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint
nem számolható el ter v szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést.
Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy – a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása
következtében – a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszk öznél, valamint ha az adózó az
eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti a számvitelről szóló törvény alapján
megállapított terven felüli értékcsökkenést, továbbá az épületnél, építménynél. Ha a tárgyi eszközhöz telek
is tartozik, a telek b ekerülési értékét el kell különíteni.
5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy
összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető
a) immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó v agyoni értékű jogoknál,
b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél,
c) az ipari park közműnek minősülő – út, víz – és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló –
tárgyi eszközeinél,
d) a bányászatban a kizárólag egy bánya célj át szolgáló épületek, építmények, speciális gépek,
berendezések, felszerelések, a föld alatti bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó
speciális gépek és az igénybe vett földterület esetében, valamint a villamosenergia -iparban az atomerőműv i
technológiai épületek, építmények,
e) a legfeljebb kétszázezer forint bekerülési értékű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a)
pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében,
f) tenyészállatok esetében,
g) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz
esetében,
h) a közúti személyszállításhoz használt járműveknél .
5/a. Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb
leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről
szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.
6. Az 1995. december 31- e után az adózó vagy jogelődje által üzembe helyezett, más által ko rábban még
használatba nem vett, a HR 8401, 8405- 8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474- 8485,

8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504- 8507,
8511- 8513, 8530, 8531, 8535- 8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz. -ok alá tartozó villamos készülékek,
a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30
százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
7. A bérbeadó eszközei között kimutatott , bérbe adott épület, építmény és ültetvény esetében 5 százalék,
minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz után 30 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó.
7/a. A teljes adóévben a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágba sorolt adózó a tárgyi eszközei
között kimutatott és e tevékenységet közvetlenül szolgáló, hosszú élettartamú szerkezetű épület után 3
százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
7/b. Az adózó a munkavállalói számára bérlakás céljából épített (a tárgyi eszközei között kimutatott) és e
tevékenységet közvetlenül szolgáló hosszú élettartamú szerkezetű épület után 6 százalék értékcsökkenési
leírást érvényesíthet.
8. Az adózó az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések (HR 8471 vtsz. -ből)
esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
8. a) A kizárólag film – és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék
értékcsökkenési leírás érvényesíthető.
9. Az adózó a 2003- ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a
2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi
eszközök, valamint a 2003 -ban vagy azt követően vásárolt, előállított szellemi termékek, kísérleti fejlesztés
aktivált értéke es etében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.
10. Az adózó a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést
érvényesítheti az adóév utolsó napján állományban lévő
a) vagyoni értékű jogra, ha az a szerződés módosu lása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem
érvényesíthető;
b) kísérleti fejlesztés aktivált értékére, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló
tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;
c) olyan eszköz re (kivéve a beruházást), amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el
terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést;
d) az a)-c) alpontban nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az
eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be.
10/a. Ha az adózó – a 10. pontban foglaltak alapján – az eszköz terven felüli értékcsökkenésének az
adóévre megállapított összegét nem érvényesíti adóalapjánál, akkor a terven felüli értékcsökkenés adóévre
megállapított, de nem érvényesített összegét az adóévet követő négy adóévben egyenlő részletekben
érvényesítheti.
11. A 29/D. § (9) bekezdése alapján érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési
leírásnak kell tekinteni.
12. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a
felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést, továbbá a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján
a 7. § (15) bekezdés e vagy a 29/D. § (1) bekezdése szerint felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék
összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe
helyezésének napjától folytatható.
13.
14. Az adóév utolsó napján kis – és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba
nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között
nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának meg felelő
értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett
leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti
eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési ért ékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az
állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági
termelést szolgál, az EK -Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó
kis – és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK
rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de m inimis) támogatásnak minősül, vagy
b) a kis – és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben
foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

2. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Leírási kulcsok jegyzéke
I. ÉPÜLETEK

Az épület jellege Leírási kulcs %

1. Hosszú élettartamú szerkezetből 2,0

2. Közepes élettartamú szerkezetből 3,0

3. Rövid élettartamú szerkezetből 6,0

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

A csoport megnevezése

Felmenő
(függőleges teherhordó)
szerkezet

Kitöltő
(nem teherhordó)
falazat
Vízszintes
teherhordó szerkezet
(közbenső és tet őfödém,
illetve egyesített
teherhordó,
térelhatároló
tetőszerkezet)

Hosszú élettartamú
szerkezet
Beton – és vasbeton,
égetett tégla -, kő -,
kohósalak – és
acélszerkezet
Tégla, blokk, panel,
öntött falazat, fémlemez,
üvegb eton és profil -üveg
Előregyártott és monolit
vasbeton acéltartók
közötti kitöltő elem,
valamint boltozott
födém

Közepes élettartamú
szerkezet
Könnyűacél és egyéb
fémszerkezet,
gázszilikát szerkezet,
bauxit -beton szerkezet,
tufa – és salakblokk
szerkezet, fűrészelt
faszerkezet, vályogfal
szigetelt alapokon
Azbeszt, műanyag és
egyéb függönyfal,
Fagerendás (borított
sűrűgerendás), mátrai
födém, könnyű
acélfödém, illetve
egyesített acél
tetőszerkezet könnyű
kitöl tő elemekkel

Rövid élettartamú
szerkezet
Szerfás és
deszkaszerkezet,
vályogvert falszerkezet,
ideiglenes téglafalazat
Deszkafal, lemezkeretbe
sajtolt lapfal
Szerfás tapasztott és
egyéb egyszerű
falfödém

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni.
Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a
gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni.
Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az
épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.
II. ÉPÍTMÉNYEK
Az épít mény jellege Leírási kulcs %
Ipari építmény 2,0
Mezőgazdasági építmény 3,0
ebből: önálló támrendszer 15,0
Melioráció 10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végző adózónál a bekötő – és üzemi út 5,0
Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ide értve az iparvágányokat is 4,0
Egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya stb.) 7,0
Vízi építmény 2,0
Híd 4,0
Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8,0
Kőolaj – és földgázvezeték, gázvezeték 6,0
Gőz -, forróvíz – és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10,0
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték 25,0
Egyéb, minden más vezeték 3,0
Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény kivételével) 1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0
Hulladéktároló 20,0
Kizárólag film – és videogyártást szolgáló építmény 15,0
Minden egyéb építmény 2,0
ebből: a hulladékhasznosító létesítmény 15,0

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodás ról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra,
ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre
értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.
Hulladékhasznosí tó létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő
hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.
Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a
termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás -szabályozó építmény; talajjavítás
legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.
III. ÜLTETVÉNY

Ültetvénycsoportok Leírási kulcs %

1. csopo rt: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye,
meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró

6,0

2. csoport: őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló,
gyümölcsanyatelep, fűztelep

10,0

3. csopo rt: spárga, málna, szeder, torma 15,0

4. csoport : dió, gesztenye 4,0

5. csoport: egyéb ültetvény 5,0

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos
leírási kulccsal kell elszámolni, a földterület és a kerítés viszont önálló tárgyi eszköznek minősül.
IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK,
TENYÉSZÁLLATOK

a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
1. A HR 8456- 8465, 8479 vtsz. -okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.
2. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz. -okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai
gépek, berendezések.
3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.
4. A HR 9012, 9014- 9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges
vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő – és vizsgáló berendezések.
5. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz. -ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz. -alszám.
6. A HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz. -alszámok.
7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz. -okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a
mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.
8. A HR 8417 80 10 00 vtsz. -alszám, valamint a HR 8514 vtsz. -ból a hulladékmegsemmisítő, –
feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.
9. A HR 8421 21 vtsz. -alszámok.
10. A HR 8419, 8421 vtsz. -okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések .
11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz. -alszámok.
12. A HR 8419 20 00 00 vtsz. -alszám, továbbá a HR 9018 -9022 vtsz. -okból az orvosi gyógyászati
laboratóriumi eszközök.
b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
A HR 8701 vtsz. -ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz. -ok.
c) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
Minden egyéb – az a)-b) pontban fel nem sorolt – tárgyi eszköz.
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek,
ráfordítások

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
1.
2.
3.
4. az ál talános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy
része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás
jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműe n megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele
ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon
jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;
5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási
értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire,
értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merül t volna fel, vagy ha az adózó – az
ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség
mérséklésére;
6. az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés
ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;
7. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék;
8. az a költség, ráfordítás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással
üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi
kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vag y azzal összefüggésben merült fel;
9. az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében
merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja,
fi gyelemmel a 13. pontban foglaltakra is. Az adózó a bizonyítási kötelezettsége körében szerződésenként
külön nyilvántartás (azonos tárgyú szerződések esetében összevont nyilvántartás) készítésére kötelezett,
amely tartalmazza az ügyletben részt vevő vállalk ozások nevét, székhelyét, adószámát (vagy annak
megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát), a cégjegyzéket
(nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a szerződés tárgyát (tárgyait),
megköté sének és módosításának időpontját, a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit, a
nyilvántartás elkészítésének időpontját, a költség, ráfordítás elszámolását megalapozó okokat;
10. a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült k övetelés miatt elszámolt ráfordítás;
11. a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség
fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés;
12.
13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából visszafizetési
kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz
könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvál lalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti
eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,
valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külfö ldi
személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem
rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e a
juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló
elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;
14. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban
foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifi zetett munkabérből a minimálbér napi
összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés;
15. a kutatás -fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző
tevékenységéhez nem kapcsolódik.
B)
A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek,
ráfordítások

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
1. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, vagy a vele korábban munkaviszonyban
álló, saját jogú nyugdíjas (Tbj. 4. § f) pont) magánszemély, illetve az említett magánszemélyek özvegye,
kiskorú közeli hozzátartozója részére juttatott segély;
2. az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, magánszemélynek azon os feltételekkel és módon,
nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén
nyújtott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti juttatás, továbbá a termék megismertetése,
forgalmának növelése cél jából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti áruminta;
3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője,
tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyb an álló,
saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére
személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az
államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12.
pontban foglaltakra;
4. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható
általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmer ült költséghez, ráfordításhoz
kapcsolódik;
5. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, valamint az alapszabálya
szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdek -képviseleti feladatot is ellátó egyesület
szá mára tagdíj címen fizetett összeg;
6. az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil
rádiótelefon -szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a
cégautó has ználata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal
összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést
is);
7. az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb
kifizetésként elszámolt összeg, ha az önkéntest az adózó gazdasági -vállalkozási tevékenysége érdekében
foglalkoztatta;
8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyba n álló
magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy
az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő
szakképző iskolai tanuló;
9.
10. a privatizációs lízin gszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési -vezetési szolgáltatás
címen ráfordításként elszámolt összeg;
11. a tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal, a lakásszövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos
karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség;
továbbá a lakásszövetkezetnél a cégbejegyzés előtt vállalt kötelezettség miatt felmerült költség, ráfordítás,
feltéve, hogy az alapul szolgáló szerződést a közgyűlés utólag jóváhagyta;
12. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás
keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;
13. a szövetkezetnél a közösségi alapból a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 5 7. §-ának (2)
bekezdése szerinti céloknak megfelelő felhasználás alapján elszámolt költség;
14. A kifizető által viselt képzés (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás
valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is) költsége;
15. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott
pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt
kötelezettségnek az adóévi adózás előt ti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül
nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt
általános forgalmi adó, ha az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támog atásra, juttatásra a 4.
§ 36., 38. vagy 44- 45. pontja alapján került sor;
16. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen
személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás;
17. az adóévben adomány jog címen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés
nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve,

hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője
által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó
megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt;
18. az adóévben az adózó által átvál lalt kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj összege, feltéve, hogy az
kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódik;
19. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz
könyv szerinti értéke, térítés nélkül ny újtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy annak átadása,
nyújtása jogszabályon alapul;
20. a munka törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján a kijelölt munkáltató által a több munkáltató
által létesített munkaviszony keretében személyi jellegű ráfordításként – más munkáltatóra tekintettel –
elszámolt összeg, feltéve, hogy azt a munkaviszonnyal érintett munkáltatók a részére megtérítik, továbbá a
kijelölt munkáltató részére a munkaviszonnyal érintett munkáltatók által megtérített összeg.
4. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek
1. a Magyar Nemzeti Bank,
2. a büntetés -végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartott ak kötelező
foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek,
3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a
tevékenységét folytató közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
4. a Tartalék Gazdálkodási Kö zhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági
társaság,
5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a
tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zrt.,
7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók,
8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók,
9. a pártok,
10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,
11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség -vállalást folytató részvénytársaság,
12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített
vállalkozói adó alanyának minősül,
13. a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt
is) és diákotthon,
14. a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
6. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
Alapítvány, közalapítvány, egyes ület, köztestület, lakásszövetkezet, közhasznú nonprofit gazdasági
társaság, szociális szövetkezet és felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek
A)
Alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület által végzett
kedvezményezett t evékenységek

Az alapítvány, a közalapítvány, a egyesület és a köztestület 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és
vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában
nem minősül vállalkozási tevékenységnek:
1 . a közhasznú tevékenység és az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység,
ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;
2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet vagy a cél szerint i tevékenységet szolgáló immateriális javak,
tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír
kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része,
amelyet a közhasznú tevékenység és a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel
azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
B)
Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek
A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem – és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt
eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási
tevékenységnek:
1. a lakásszövetkezeti tevékenység;
2. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír
kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része,
amelyet a lakásszöve tkezeti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt
mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
C)
D)
A közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény által végzett
kedvezményezett tevékenységek

A közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem – és
vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem
minősül vállalkozási tevékenységnek:
1. a közhasznú t evékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;
2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek
értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír
kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része,
amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mind két
esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
E)
Közhasznú nonprofit gazdasági társaság és szociális szövetkezet
kedvezményezett tevékenysége

A közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti
jöved elem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény
alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet
kielégítés éért felelős szervvel – helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott
fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel – folyamatos szolgáltatás
teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámíth ató díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is
tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;
2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése utá n a hitelintézettől, az értékpapír
kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része,
amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét
esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
F)
Európai területi együttműködési csoportosulás által végzett
kedvezményezett tevékenységek

Az európai területi együttműködési csoportosulás 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem – és
vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem
minősül vállalkozási tevékenységnek:
1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást,
juttatást is;
2. a kizárólag a cél szerinti tev ékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek
értékesítésének ellenértéke, bevétele;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír
kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része,
amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és
hozam nélkül kell számításba venni.