This document has been provided by the
International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

ICNL is the leading source for information on th e legal environment for civil society and public
participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government
officials, and the donor community in over 90 countries.

Visit ICNL’s Online Library at
https://www.icnl.org/knowledge/library/index.php
for further resources and research from countries all over the world.

Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be
construed to constitute legal advice. The information contai ned herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of
its presentation, even reflect the most current authority. Noth ing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal
advice based upon the particular facts and circumstances pres ented, and nothing herein should be construed otherwise.
Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not
guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of
the document. Any discrepancies or differences created in the tr anslation are not binding and have no legal effect for compliance or
enforcement purposes.
Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include ac curate and up-to-date information herein, ICNL
makes no warranties or representations of any kind as to its a ccuracy, currency or completeness. You agree that access to and u se of this
document and the content thereof is at your own risk. ICNL discl aims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any
party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of
or inability to use this document, or any e rrors or omissions in the content thereof.

1990. évi LXV. törvény
a helyi önkormányzatokról
Az Országgy űlés – követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai
Önkormányzati Karta alapkövetelményeit – elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való
jogait. A helyi önkormányzás lehet ővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illető leg a
választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit.
Az Országgy űlés, támogatva a helyi közösségek önszervez ő önállóságát, segíti az önkormányzáshoz
szükséges feltételek megteremtését, el őmozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.
Az Országgy űlés e célok megvalósítása érdekében a következ ő törvényt alkotja:
I. fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az önkormányzati jogok
1. § (1) A község, a város, a f őváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban:
helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdek ű közügyekben (a továbbiakban: helyi
közügy) önállóan jár el. (2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati
típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi
megteremtéséhez kapcsolódnak. (3) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illet őleg egyedi ügyekben
szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe ta rtozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság,
illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (4) A helyi önkormányzat – a választott helyi képvisel ő-testület által, vagy a helyi népszavazás
döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal
más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami
jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közüg yek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által
kötelez ően el őírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.
(5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelez ő feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelez ően
ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidej űleg az Országgy űlés biztosítja az
ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékér ől és módjáról.
(6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között:
a) önállóan alakíthatja szervezetét és m űködési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi
kitüntetéseket és elismer ő címeket alapíthat;
b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt
és a kötelez ő önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséb ől gondoskodik. Saját
felel ősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészít ő állami támogatásra jogosult az önhibáján
kívül hátrányos helyzetben lev ő települési önkormányzat;
c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdeke inek képviselete és védelme céljából területi,
valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttm űködhet
külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.
2. § (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus
módon, széles kör ű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képvisel ő-testülete – annak felhatalmazására bizottsága,
a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önk ormányzat testülete, társulása, a polgármester -,
illet őleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, f őpolgármesternek, megyei közgy űlés
elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.

(3) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem
tartozó, de a helyi közösséget érint ő ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a
jogszabályban el őírt határid őn belül érdemi választ köteles adni.
3. § Az önkormányzati jogokat, illet őleg az önkormányzat hatáskörének jogszer ű gyakorlását az
Alkotmánybíróság, illet őleg a bíróság védi.
4. § Az 1-3. §-ban biztosított önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenl őek.
5. § A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkez ő lakosok (továbbiakban:
választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott
képvisel őik útján, és a helyi népszavazáson való rész vételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való
közösségi jogaikat.
Feladatok és hatáskörök
6. § (1) A községnek, városnak, f ővárosnak és kerületeinek (továbbiakban: települési önkormányzat), a
megyei önkormányzatnak egymástól eltér ő feladat- és hatáskörei lehetnek:
a) a helyi önkormányzatok a helyi igényekt ől és teljesítő képességtől függő en egymástól eltér ő
önkormányzati feladat- és hatásköröket vállalhatnak; b) törvény a nagyobb lakosságszámú és teljesít őképesség ű önkormányzatoknak – más helyi
önkormányzatokhoz képest – több kötelez ő feladat- és hatáskört állapíthat meg. A kisebb lakosságszámú
település önkormányzata – amennyiben saját maga vagy társulásával arról közösen gondoskodni tud –
m űködési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési
önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelező en előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen
esetben költségvetése számára ig ényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.
(2) A helyi önkormányzat önként vállalt, illet őleg kötelez ően el őírt feladat- és hatáskörei a helyi
közügyek széles körét fogják át. Törvény kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és
hatáskörébe. (3) A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függ őségi viszony, a kölcsönös érdekek
alapján együttm űködnek.
7. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapjá n kormányrendelet kivételesen a polgármestert, a
f ő polgármestert, a megyei közgy űlés elnökét államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. Törvény
vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyz őnek, a
f ő jegyz őnek és kivételesen a képvisel ő-testület hivatala ügyintéz őjének is.
(2) Törvényben vagy törvény felhatal mazása alapján kormányrendeletben el őírt esetekben honvédelmi,
polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester, a f őpolgármester, a megyei közgy űlés
elnöke részt vesz az országos államigazgatási fe ladatok helyi irányításában és végrehajtásában.
(3) Ha a polgármester, a f őpolgármester, a megyei közgy űlés elnöke az (1) és (2) bekezdésben biztosított
saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képvisel ő-
testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
II. fejezet
A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT
A települési önkormányzat fe ladata, hatásköre, szervei
8. § (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a
településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a
vízrendezés és vízelvezetés, csatornázás, köztemet ő fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása,
a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon,
valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járm űvel történ ő várakozás (parkolás)
biztosítása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi
t ű zvédelemr ől, közbiztonság helyi feladatairól; közrem űködés a helyi energiaszolgáltatásban, a
foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális
ellátásáról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása;

közművel ődési, tudományos, m űvészeti tevékenység, sport támogatása ; a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogai érvényesítésének biztosítása; az egés zséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a tele pülési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság
igényei alapján, anyagi lehet őségeit ől függ ően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(3) Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és
közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a
lakosságszámtól, és egyéb feltételekt ől függő en eltérő en is megállapíthatók.
(4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásáról, az óvodai
nevelésrő l, az általános iskolai oktatásról és nevelésr ől, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a
közvilágításról, a helyi közutak és a köztemet ő fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat
tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb
közterületeken közúti járm űvel történ ő várakozás (parkolás) biztosításáról; köteles biztosítani a nemzeti és
az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (5) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervez ődő közösségeinek a
tevékenységét, együttm űködik e közösségekkel. A képvisel ő-testület a szervezeti és m űködési
szabályzatában határozza meg, mely önszervez ődő közösségek képvisel őit illeti meg tevékenységi körében
tanácskozási jog a képvisel ő-testület és bizottsága ülésein.
9. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkorm ányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet
illetik meg. A képvisel ő-testületet a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képvisel ő-testület és szervei: a polgármester, a képvisel ő-testület
bizottságai, a részönkormányzat testülete, a képvisel ő-testület hivatala látják el.
(3) A képvisel ő-testület egyes hatásköreit a polgármeste rre, a bizottságaira, a részönkormányzat
testületére, a kisebbségi önkorm ányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására
ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör
tovább nem ruházható. (4) A képvisel ő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt,
vállalatot, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetőiket. 1993.
december 31. napját követ ően vállalat már nem létesíthet ő, gazdasági vállalkozás céljára a képvisel ő-
testület gazdasági társaságot alapíthat, va gy szövetkezet alapítását kezdeményezheti.
(5) A 8. § (4) bekezdés szerinti helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom
elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járm űvel
történ ő várakozási (parkolási) közszolgáltatást a helyi önk ormányzat, vagy kizárólag ezen közszolgáltatási
feladat ellátására alapított költségvetési szerv, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, jogi
személyiséggel rendelkez ő gazdasági társaság, vagy e gazdasági tá rsaság 100%-os tulajdonában álló jogi
személyiséggel rendelkez ő gazdasági társaság, illetve önkormányzati társulás láthatja el külön törvényben
szabályozottak szerint. 10. § (1) A képvisel ő-testület hatásköréb ől nem ruházható át:
a) a rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és m űködésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt
választás, kinevezés, megbízás;
c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormány zati jelképek, kitüntetések és elismerő címek
meghatározása, használatuk szabályozás a, díszpolgári cím adományozása;
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló
elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a te lepülésrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által
meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és
alapítványi forrás át vétele, és átadása;
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttm űködésr ől, nemzetközi önkormányzati
szervezethez való csatlakozás;
g) intézmény alapítása;
h) közterület elnevezése, emlékm ű állítás;
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;
k) állásfoglalás megyei önkormán yzati intézmény átszervezéséről, megszüntetésér ől, ellátási,
szolgáltatási körzeteir ől, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a
kikérését írja el ő;
m) a települési képvisel ő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a 33/A. § (2)
bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati
eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képvisel ő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(2) A képvisel ő-testület rendeletében a törvény által ha táskörébe utalt kinevezést, megbízást és
intézmény alapítását a helyi önkorm ányzatok társulásairól és együttműködésér ől szóló törvény szerint
társulására ruházhatja.
11. § (1) A képvisel ő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek
nincs helye. (2) A polgármester (f őpolgármester), valamint a képvisel ő-testület bizottságának, részönkormányzat
testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képvisel ő-testülethez lehet
fellebbezést benyújtani.
(3) A képvisel ő-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát
jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlését ől számított harminc napon
belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
A képvisel ő-testület m űködése
12. § (1) A képvisel ő-testület szükség szerint, a szervezeti és m űködési szabályzatban meghatározott
számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képvisel ők egynegyedének
vagy a képvisel ő-testület bizottságán ak az indítványára.
(2) A képvisel ő-testület elnöke a polgármester, ak i összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képvisel ő-testület ülése nyilvános.
(4) A képvisel ő-testület
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezet ői megbízatás adása, illet őleg visszavonása,
fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi bünt etés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy
tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági,
összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint va gyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a
nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (5) A zárt ülésen a képvisel ő-testület tagjai, a nem a képviselő -testület tagjai közül választott
alpolgármester, a kisebbségi szószóló és a jegyz ő, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakért ő vesz
részt. Törvény el őírhatja, mely esetben kötelez ő az érintett meghívása.
(6) A képvisel ő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) ny ílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat
a (4) bekezdésben foglalt ügyekben. A (3)-(5) beke zdésben foglaltak a bizottságra is vonatkoznak.
(7) A települési kisebbségi önkormányzat elnöke az adott kisebbség helyi szószólójává válik.
Amennyiben nem tagja a képvisel ő-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb
jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebb ségek jogairól szóló törvény szabályozza.
13. § A képvisel ő-testület évente legalább egyszer, el őre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a
választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képvisel ői közérdek ű kérdést és javaslatot tehetnek.
14. § (1) A képvisel ő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a
fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlev ő települési képvisel ők több mint a felének igen
szavazata szükséges. (2) A képvisel ő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy
személyesen érinti. A települési képvisel ő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az
érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képvisel ő javaslatára a képvisel ő-
testület dönt. A kizárt települési képvisel őt a határozatképesség szempontjából jelenlev őnek kell tekinteni.
15. § (1) Min ősített többség szükséges a 10. § a), b) , e), f), g) pontban foglalt ügyek, továbbá a szervezeti
és m űködési szabályzatban meghatározo tt ügyek eldöntéséhez, a képviselő kizárásához [14. § (2) bek.],
valamint a 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.
(2) A min ősített többséghez a megválasztott települési képvisel ők több mint a felének a szavazata
szükséges.

16. § (1) A képviselő-testület a törvény által ne m szabályozott helyi társadal mi viszonyok rendezésére,
továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendeletet a képvisel ő-testület hivatalos lapjában, illet őleg a helyben szokásos – a
szervezeti és m űködési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni.
(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetésér ől a jegyző
gondoskodik.
17. § (1) A képvisel ő-testület ülésér ől jegyz őkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képvisel ők és
meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét
és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyz őkönyv elkészítésér ől a jegyz ő gondoskodik.
(2) A képvisel ő-testület ülésének a jegyz őkönyvét a polgármester és a jegyz ő írja alá. A jegyz őkönyvet
az ülést követ ő tizenöt napon belül a jegyz ő köteles megküldeni a Kormány által rendeletben kijelölt
szervnek (közigazgatási hivatal).
(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képvisel ő-testület el őterjesztésébe és
ülésének jegyz őkönyvébe. A zárt ülésr ől külön jegyz őkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti
közérdek ű adat és közérdekb ől nyilvános adat megismerésének lehet őségét zárt ülés tartása esetén is
biztosítani kell.
18. § (1) A képvisel ő-testület a m űködésének részletes szabályait a szervezeti és m űködési
szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.
(2) A képvisel ő-testület meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai
fórum, városrész tanácskozás, falugy űlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek
közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések el őkészítésébe való bevoná sát szolgálják. Ezek
állásfoglalásáról és az ott fe lmerült kisebbségi véleményekr ől tájékoztatni kell a képvisel ő-testületet.
(3) A képvisel ő-testület a megbízatásának lejárta el őtt név szerinti szavazással, min ősített többség ű
döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képvisel ő-testület az új képvisel ő-testület alakuló üléséig, a
polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolj a hatáskörét. A képvisel ő-
testület feloszlása nem mondható ki a választást követ ő hat hónapon belül, illet őleg az általános
önkormányzati választásokat megel őző év október l. napját követ ően. Az id őközi választás költségét az
önkormányzat viseli.
A települési képvisel ő
19. § (1) A települési képvisel ő a település egészéért vállalt felel ősséggel képviseli a választóinak az
érdekeit. Részt vehet a képvisel ő-testület döntéseinek el őkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és
ellen őrzésében. A települési képvisel ők jogai és kötelességei azonosak. A települési képvisel ő az alakuló
ülésen, illetve a megválasztását követ ő ülésen a 32. § szerint esküt tesz.
(2) A települési képvisel ő:
a) a képvisel ő-testület ülésén a polgármestert ől (alpolgármestert ől), a jegyz őtő l, a bizottság elnökét ől
önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül
írásban – érdemi választ kell adni; b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyz őkönyvhöz kell mellékelni; illet őleg kérésére a
véleményét rögzíteni kell a jegyz őkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a
bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását , amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell
terjeszteni és tárgyalására a települési képvisel őt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képvisel ő-
testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi
kisebbségi önkormányzat testületének – a képvisel ő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott
döntését;
d) megbízás alapján képviselheti a képvisel ő-testületet;
e) a képvisel ő-testület hivatalától igényelheti a képvisel ői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli
közrem űködést. Közérdek ű ügyben kezdeményezheti a képvisel ő-testület hivatalának intézkedését, amelyre
a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni; f) köteles részt venni a képvisel ő-testület munkájában.
20. § (1) A települési képvisel őt a testületi munkában való részvételhez szükséges id őtartamra a
munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képvisel ő-testület téríti

meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képvisel ő-testület
átalányt is megállapíthat. (2) A képvisel ő-testület a települési képvisel őnek, a bizottsági elnöknek , a bizottság tagjának, a
tanácsnoknak – törvény keretei között – rendeletében me ghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást
állapíthat meg. 21. § A képvisel ő-testület a polgármesternek, bármely települési képvisel őnek a javaslatára a települési
képvisel ők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képvisel ő-testület által meghatározott
önkormányzati feladatkörök ellátását.
A képvisel ő-testület bizottságai
22. § (1) A képvisel ő-testület határozza meg bizottsági szervezet ét, és választja meg bizottságait. A
képvisel ő-testület a kétezernél több lakosú településen pénz ügyi bizottságot választ. Törvény más bizottság
megalakítását is elrendelheti. (2) A képvisel ő-testület a kisebbségi jelöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére kisebbségek
ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre. (3) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és m űködési szabályzatban meghatározott bizottság
végzi.
23. § (1) A bizottság – a feladatkörében – el őkészíti a képvisel ő-testület döntéseit, szervezi és ellen őrzi a
döntések végrehajtását. A képvisel ő-testület határozza meg azokat az el őterjesztéseket, amelyeket bizottság
nyújt be, továbbá amely el őterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képvisel ő-testületnek.
(2) A képvisel ő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja,
önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. (3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni. 24. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képvisel ők közül kell választani.
A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képvisel ő-testület
hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
(2) A bizottságba i ndokolt beválasztani a települési kisebbs égi önkormányzat tagját, a feladatköre
szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelent ősebb szervezet képvisel őjét, társadalmi szervezet
küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vev ő más választópolgárt.
25. § (1) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.
(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását,
ha az ellentétes a képvisel ő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett
döntésr ől a képvisel ő-testület a következ ő ülésén határoz.
26. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit va gy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti
az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt kötel es bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a
polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
27. § A bizottság a feladatkörében ellen őrzi a képviselő -testület hivatalának a képvisel ő-testület
döntéseinek az el őkészítésére, illet őleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal
tevékenységében a képvisel ő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek
sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester int ézkedését kezdeményezheti.
28. § (1) A képvisel ő-testület – szervezeti és m űködési szabályzatában – te lepülésrészi önkormányzatot
hozhat létre települési képvisel őkbő l, más választópolgárokból. A településrészi önkormányzati testület
vezet ője települési képvisel ő.
(2) A képvisel ő-testület a településrészt érint ő ügyekben egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi
önkormányzatra, anyagi eszközöket adhat számára.
29. § A bizottságok m űködésének ügyviteli feladatait a képvisel ő-testület hivatala látja el. A
településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képvisel ő-testület hivatali kirendeltségeket
hozhat létre, amelyek egyben a lako ssági ügyintézésben ügyfélszolgálati teend őket is elláthatnak.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyz ő
30. § A képvisel ő-testület az alakuló ülését a választást követ ő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló
ülést a legid ősebb települési képvisel ő, mint korelnök vezeti.

31. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illet őleg tartós
akadályoztatásuk esetére a szervezeti és m űködési szabályzat rendelkezik a képvisel ő-testület
összehívásának, vezetésének a módjáról.
32. § A polgármester tagja a képvisel ő-testületnek, a képvisel ő-testület határozatképessége,
döntéshozatala, m űködése szempontjából települési képvisel őnek tekintend ő. A polgármester a
megválasztását követ ően esküt tesz a képvisel ő-testület el őtt.
33. § A polgármester tekintetében a képvisel ő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a
jogszabály keretei között határozza meg. A polgá rmester az államigazgatási tevékenységéért a
közszolgálati szabályok szerint felel ős.
33/A. § (1) A polgármester nem lehet:
a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, országgy űlési biztos,
b) az Állami Számvev őszék elnöke, elnökhelyettese és számvev ője,
c) a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási
szerv köztisztviselő je,
d) a Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zrt. igazgatóságának és felügyel ő bizottságának elnöke és tagja,
vezet ő alkalmazottja és munkavállalója,
e) bíró, ügyész, közjegyz ő, bírósági végrehajtó,
f) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,
g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,
h) más települési önkormányzat képvisel ő-testületének tagja,
i) a közigazgatási hivatal vezet ője, köztisztvisel ője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a
köztisztvisel ője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége
az önkormányzatra kiterjed,
j) jegyz ő (f őjegyz ő, körjegyz ő), aljegyz ő, a képvisel ő-testület hivatalának köztisztvisel ője,
k) a területileg illetékes területfejlesztési taná cs hivatali szervezetének munkavállalója,
l) a képvisel ő-testület által alapított költségvetési szerv vezet ője, vezet őhelyettese, gazdasági vezet ője,
továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülett ől kapja,
m) aki, illetve akinek a személyes közrem űködésével m űköd ő gazdasági társaság önkormányzati
feladatot a képviselő -testülettel vagy a képvisel ő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerz ődés
vagy munkaszerz ődés alapján lát el,
n) kuratóriumi tagság kivételével a képvisel ő-testület által létrehozott közalapítvány kezel ő szervének
tisztségvisel ője,
o) a képvisel ő-testület által alapíto tt önkormányzati vállala t vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese,
igazgatója, igazgatóhelyette se, igazgatótanácsának, vezet ő testületének tagja,
p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével m űköd ő gazdasági társaság vezet ő tisztségvisel ője,
igazgatótanácsának, igazg atóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban
vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezet ője (vezérigazgatója),
r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével m űködő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság
vezérigazgatója, vezérigazgató-he lyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának,
igazgatóságának vagy vezet ő testületének tagja,
s) helyi és körzeti m űsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezet ő testületének tagja,
ügyvezet ője, ezek vezet ő állású alkalmazottja.
(2) A f őállású polgármester:
a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkeszt ői, m űvészeti és jogi oltalom alá es ő szellemi tevékenység
kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgy űlési képvisel ői megbízatás
kivételével – nem létesíthet;
b) a képvisel ő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet
ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese,
igazgatótanácsának, vezet ő testületének és felügyel ő bizottságának tagja,
bb) gazdasági társaság vezet ő tisztségvisel ője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezet ő
testületének, felügyelő bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló más jogviszonyban álló vezet ője (vezérigazgatója),
bc) szövetkezet tisztségvisel ője,
bd) alapítvány kezel ő szervezetének tagja, tisztségvisel ője.
(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a me gválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok
felmerülésétő l számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő
indítványára – a száznál kevesebb lakosú község kivételével a képvisel ők közül választott háromtagú
bizottság javaslata alapján – a képvisel ő-testület a következ ő ülésén, legkés őbb az összeférhetetlenség
megállapításának kezdeményezését követ ő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség
alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illet őleg dönthet a
hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehet ővé teszi. A képvisel ő-testület határozatát az ülést követ ő
munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. (5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illet őleg a megbízatás megsz űnését megállapító képvisel ő-
testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabá lysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől
számított 8 napon belül a f ővárosi, megyei bíróságtól.
(6) A bíróság a kérelemr ől – annak beérkezését ől számított harminc napon belül – nemperes eljárásban,
három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott
határozatot hozó képvisel ő-testület képvisel őjét, illet őleg a kereset el őterjeszt őjét meghallgathatja. A
bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.
(7) A közigazgatási hivatal a fő városi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester
összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képvisel ő-testület nem dönt az összeférhetetlenségrő l vagy
döntése jogszabálysért ő. A bíróság eljárására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az
eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen – annak kézhezvételét ől számított nyolc napon belül – az érintett
polgármester, illetve a közigazgatási hivata l fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezését ől
számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló
tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
33/B. § A polgármester megválasztásakor, majd azt követ ően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a
helyi önkormányzati képvisel ők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
33/C. § (1) A polgármester so rozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezetts ége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelel ő
teljesítése esetén a képvisel ő-testület – min ősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat
be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, f ővárosi bírósághoz a
polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidej űleg kérheti a polgármesternek e tisztségéb ől
történ ő felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
(2) A bíróság eljárása so rán a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkerese tnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.
34. § (1) A képvisel ő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, min ősített többséggel a
polgármester helyettesítésére, munká jának segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A
képvisel ő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester
megbízatása megsz űnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képvisel ő-testület a
polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.
(2) Azon alpolgármester, akit nem a képvisel ő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képvisel ő-
testületnek, a polgármestert a képvisel ő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a képvisel ő-testület
ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem a képvisel ő-testület tagjai közül választott alpolgármester
jogállására egyebekben a képvisel ő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni. (3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(4) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezd ődik és amennyiben az önkormányzati
választáson települési képvisel őnek megválasztották, akkor az új képvisel ő-testület alakuló üléséig tart. Ha
az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képvisel őnek nem választották meg, akkor az
alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.
35. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit [7. § (1)
és (2) bek.] a képvisel ő-testület hivatalának közrem űködésével látja el.
(2) A polgármester a képvisel ő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a
hivatalt. A polgármester a) a jegyz ő javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat
munkájának a szervezésében, a döntések el őkészítésében és végrehajtásában,
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes
hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
c) a jegyz ő javaslatára el őterjesztést nyújt be a képvisel ő-testületnek a hivatal bels ő szervezeti
tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyz ő és az önkormányzati
intézményvezet ők tekintetében.
(3) A polgármester, ha a képvisel ő-testület döntését az ön kormányzat érdekeit sért őnek tartja, ugyanazon
ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést
követ ő három napon belül nyújthatja be, a képvisel ő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon
belül dönt. 36. § (1) A képvisel ő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési
követelményeknek megfelel ő jegyz őt nevez ki. A képvisel ő-testület a jegyző , a főjegyz ő javaslatára – a
jegyz őre vonatkozó szabályok szerint – községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyz őt a
jegyz ő helyettesítésére, a jegyz ő által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan id őre
szól.
(2) A jegyz ő vezeti a képvisel ő-testület hivatalát. A jegyz ő
a) gondoskodik az önkormányzat m űködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a ki admányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói
jogokat a képvisel ő-testület hivatalának köztisztviselő i tekintetében. A kinevezéshez, vezet ői megbízáshoz,
felmentéshez, a vezet ői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott
körben – a polgármester egyetértése szükséges. c) döntésre el őkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a képvisel ő-testület, a képvisel ő-testület bizottságának ülésén;
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(3) A jegyz ő köteles jelezni a képvisel ő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a
döntésüknél jogszabálysértést észlel. (4) A községi körjegyz őségnél a körjegyz ő a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és
jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munká ltatói jogokat. A polgármesterek megállapodhatnak
az egyetértési jog gyakorlásáról. Ha nem tudnak megállapodni, akkor a képvisel ő-testületek együttes ülése
jelöli ki az egyetértési jogot gyakorló polgármestert. (5)
37. § (1) A háromezernél kevesebb lakosú községben a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban
is betölthet ő. F őállású a polgármester, ha f őállású polgármesterként választották meg.
(2) A polgármesteri tisztség betöltésének módját a képvisel ő-testület a megbízatás id őtartamán belül egy
esetben a polgármester egyetértésével változtathatja meg. (3) F őállású alpolgármester a háromezernél több lakosú önkormányzatnál választható.
A képviselő-testület hivatala
38. § (1) A képvisel ő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az
önkormányzat m űködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való el őkészítésével és
végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.
(2) A körjegyz őséghez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét – a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel – a körjegyz őség látja el.
(3) Ha a körjegyz őség székhelye nagyközség vagy város a körjegyz ői feladatokat a nagyközségi, városi
jegyz ő a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.
Körjegyz őség
39. § (1) Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási
feladataik ellátására körjegyz őséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb
lakosú község is részt vehet körjegyz őségben, körjegyz őség székhelye kétezernél több lakosú település is
lehet. A körjegyz őség fenntartásának költség eihez az érdekelt képviselő-testületek – eltérő megállapodás
hiányában – a településük lakosságs zámának arányában járulnak hozzá.
(2) Az ezernél kevesebb lakosú község képvisel ő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési
követelményeknek megfelel ő jegyz őt nevez ki.

(3) A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év els ő napjával lehet. A döntést a kiválásról
és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni. 40. § (1) Körjegyz őség alakításáról az érdekelt települések képvisel ő-testületei állapodnak meg. A
körjegyz őt a képvisel ő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyz ő kinevezéséhez a körjegyz őséghez
tartozó képvisel ő-testületek mindegyikének min ősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges.
A körjegyz őség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képvisel ő-testületek együttes ülésen
határoznak. (2) A körjegyz ő ellátja a képvisel ő-testületek, a bizottságok és a települési képvisel ők m űködésével
kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármestere k hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések
el őkészítését és végrehajtását.
(3) A körjegyz ő vagy megbízottja köteles mindegyik képvisel ő-testület ülésén részt venni és ott a
szükséges tájékoztatást megadni.
(4) A körjegyz ő évente beszámol minden képvisel ő-testületnek a körjegyz őség munkájáról.
(5) A körjegyz ő vagy megbízottja a képvisel ő-testületek – egyeztetett – szervezeti és m űködési
szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben
ügyfélfogadást tartani. (6) A körjegyz őség m űködésének ellen őrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek
polgármesterei együttesen végzik.
III. fejezet
A TELEPÜLÉSI ÖNKORM ÁNYZATOK TÁRSULÁSAI
41. § (1) A települési önkormányzatok képvisel ő-testületei feladataik hatékonyabb, célszer űbb
megoldására szabadon társulhatnak. A társulásnak a 42-44. §-ban foglaltakon kívül más formái is lehetnek.
A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és m űködését.
(2) A társulás nem sértheti az abban résztvev ők önkormányzati jogait.
(3) Törvény a társulási megállapodás egyes feltételeit meghatározhatja.
(4) A települési önkormányzatok képvisel ő-testületei között a társulások m űködése során felmerül ő vitás
kérdésekben a bíróság dönt. A társuló képvisel ő-testületek megállapodhatnak abban, hogy a vitás
kérdésben bármelyik képvisel ő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati
érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztet ő bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset
benyújtása el őtt a képvisel ő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.
Hatósági igazgatási társulás
42. § (1) A képvisel ő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszer ű
intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre. (2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a társulás résztvev őinek nevét, székhelyét,
b) a társulásban intézend ő ügyek megjelölését,
c) a társulás vezet őjének és alkalmazottainak kinevezési módj át, a munkáltatói jogok gyakorlásának a
rendjét, a költségek viselésének arányát, d) a társulásba való belépés, illet őleg a kiválás szabályait,
e) a társulás m űködési területén a helyszíni ügyintézés rendjét.
(3) A megállapodást meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak, amely tizenöt napon belül tehet
törvényességi észrevételt.
Intézményi társulás
43. § (1) Az érdekelt képvisel ő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illet őleg várost és
községet ellátó egy vagy több intézmény közös alap ításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő
megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képvisel ő-testületek a településük
lakosságszámának arányában járulnak hozzá.

(2) A megállapodásban meg kell határozni:
a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,
b) az egyes képvisel ő-testületek pénzügyi hozzájárulásának arányát,
c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a
módját, d) a megállapodás felmondásának a feltételeit.
(3)-(4)
Társult képvisel ő-testület
44. § (1) A települési képvisel ő-testület más települési képvisel ő-testülettel társult képviselő -testületet
alakíthat. (2) Társult képvisel ő-testület alakítása esetén a képvisel ő-testületek részben vagy egészben egyesítik a
költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen m űködtetik.
(3) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az ad ott települést érintik, az egyes települések képviselő-
testülete önállóan dönt. (4) A társult képvisel ő-testület alakuló ülésén határozatba fogl alja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá
tartozó települések felsorolását. A társult képvisel ő-testület dönt a szervezetér ől, m űködési rendjér ől. A
társult képvisel ő-testület ülését össze kell hívni bármely résztvev ő település polgármesterének a
kezdeményezésére. (5) Társult testület alakítható úgy is, hogy az érdekelt települési képvisel ő-testületek a települések
lakosságszámának arányában választják meg a tagjait a települési képvisel ők közül.
(6) A társult képvisel ő-testület, ha megfelel a 69. § (2)-(4) bekezdésben foglalt feltételeknek, e szabályok
szerint körzeti jelleg ű közszolgáltatás megszervezését vállalhatja.
IV. fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
45. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdemény ezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati
választáson választójogosult.
(2) A helyi népszavazás
a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
(3)-(5)
46. § (1) A képvisel ő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következ ő kérdésekben:
a) a településnek a területével határos másik megyéhez történ ő átcsatolására irányuló kezdeményezése,
b) a községegyesítésnek és a községegyesíté s megszüntetésének kezdeményezése,
c) új község alakításának kezdeményezése,
d) lakott területrész átadás a, átvétele, cseréje,
e) társult képviselő -testület alakítása, a társult képvisel ő-testületb ől való kiválás, továbbá
f) abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész,
község választópolgárai vehetnek részt. (3) A képvisel ő-testület helyi népszavazást rendelhet el:
a) a képvisel ő-testület hatáskörébe tartozó ügyben,
b) az önkormányzati rendelet meger ősítésére.
(4) Nem rendelhet ő el helyi népszavazás:
a) a költségvetésr ől való döntésre,
b) a helyi adónemeket, illet őleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,
c) a képvisel ő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, m űködési, személyi kérdésekben, a képvisel ő-
testület feloszlásának a kimondásáról.
47. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képvisel ők legalább egynegyede,

b) a képvisel ő-testület bizottsága,
c) a helyi társadalmi szervezet vezet ő testülete,
d) az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a
választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet tö bb a választópolgárok huszonöt százalékánál.
(2) A képvisel ő-testület köteles kitű zni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében
meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
(3)
(4) A képvisel ő-testület az ötszáz lakoson aluli községben a helyi népszavazást a falugy űlés hatáskörébe
utalhatja, azzal a feltétellel, hogy a falugy űlés döntése abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha
a falugy űlésen a választópolgároknak több mint a fele jelen van.
48. § A népszavazás eredménye kötelez ő a képvisel ő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén
a népszavazásra bocsátott kérdésben a képvisel ő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi
népszavazást egy éven belül nem lehet kit űzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.
49. § (1) Népi kezdeményezés útján a képvisel ő-testület elé terjeszthet ő minden olyan ügy, amelynek
eldöntése a képvisel ő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A képvisel ő-testület önkormányzati rendeletében meghatározott – a választópolgárok öt százalékánál
nem kevesebb és tíz százalékánál nem nagyobb – számú választópolgár a népi kezdeményezést a
polgármesternek nyújthatja be. A képvisel ő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést,
melyet a képvisel ő-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott.
50. § (1)
(2) A képvisel ő-testület önkormányzati rendeletben szab ályozza a helyi népszavazás és népi
kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét.
51. §
V. fejezet
A KÖZSÉG, A VÁROS ÉS TERÜLETÜK
52. § (1) A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább
háromszáz lakosú lakott településrészb ől, amely feltételei alapjá n képes az önkormányzati jogok
gyakorlására, a 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának
csökkenése nélkül. (2) Új község alakításának a ke zdeményezése esetén a falugyűlés legalább háromtagú elő készítő
bizottságot választ a településrészen lakó települési képvisel őkb ől, ha nincs elég települési képvisel ő, vagy
azok a megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból. Az el őkészít ő bizottság javaslatot tesz az
új község területére, szakért ői vélemény alapján a község elnevezésé re, a vagyon, valamint a vagyoni jogok
és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A javaslat elkészítéséhez – az el őkészít ő bizottság
felkérésére – a közigazgatási hivatal szakmai segítség et ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat.
(3) Az el őkészít ő bizottság a javaslatát ismerteti a lakossággal. Az el őkészít ő bizottság javaslatára a
képvisel ő-testület határozatába foglalja az új község al akításának a kezdeményezését. Az esetleg eltér ő
kisebbségi véleményt is tartalm azó községalakítási kezdeményezésr ől a köztársasági elnök dönt.
(4) Az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó, egybefügg ő terület. Eltér ő megállapodás
hiányában a település külterületét a belterületi népességgel arányosan kell megosztani. 53. § Községegyesítés megszüntetése esetén – eltér ő megállapodás hiányában – a községek területe
azonos a községegyesítést megel őző területükkel. Községegyesítés megs züntetésének a kezdeményezése az
52. §-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet. Eltér ő megállapodásnak különösen akkor van helye,
ha a községegyesítést megel őző terület meghatározása az érintett település m űköd őképessége
szempontjából aránytalanul nagy hátrányt jelentene. 54. § (1) Helyi népszavazás alapján az érintett képvisel ő-testületek határozatukkal kezdeményezik az
egybeépült községek, illet őleg város és község egyesítését, egyidej űleg javaslatot tesznek az új település
nevére. A megsz űnt község a nevét településrésznévként megtartja.
(2) Az egyesülés során a községek valamennyi joga és kötelezettsége az új községre, illet őleg a városra
száll át.

55. § A képviselő-testület a településrész lakóhelyi közö sségének – kezdeményezésére – kizárólag a
településrészt érint ő ügyekben önkormányzati jogokat adhat. Nem tagadhatja meg a kizárólag a
településrészt érint ő hatáskör átruházását:
a) az egyesítéssel létrejött településrészt ől,
b) a külterületi lakott helyt ől,
c) az olyan üdülő területtől, amelynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét.
56. § (1) Az érintett, egy megyén belüli, egymással határos települési önkormányzatok képvisel ő-
testületei megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételér ől, cseréjér ől (a továbbiakban együtt:
területrész-átadás).
(2) Lakott területrész átadását népi kezdeményezésse l az ott lakó választópolgárok is kezdeményezhetik.
(3) Lakott területrész átadásának kezd eményezése esetén az érintett képvisel ő-testületek együttes ülésen
legalább háromtagú, területrész átadását el őkészít ő bizottságot választanak települési képvisel őkb ől,
illet őleg más választópolgárokból. Az elő készítő bizottság tagjainak több mint felét a lakott területrészen
lakó települési képvisel ők vagy választópolgárok közül kell megválasztani. A bizottság elnökének és
tagjainak megválasztásához a képvisel ő-testületi tagok több mint fe lének igen szavazata szükséges.
(4) Az érintett képviselő -testületek a területrész átadását el őkészít ő bizottság javaslata alapján el őzetes
megállapodást köthetnek az átadandó területrész területér ől és határáról, a vagyon megosztásáról.
(5) Lakott területrész átadása esetén az ott lakó választópolgárok – helyi népszavazással kinyilvánított –
többségi támogatása szükséges a megállapodáshoz. (6) A képvisel ő-testületek – az el őzetes megállapodásnak megfelel ően – a lakott területrész átadásáról,
annak részletes feltételeir ől a helyi népszavazást követ ően kilencven napon belül állapodnak meg.
Megállapodás hiányában az érintett képvisel ő-testület keresete alapján a megyei bíróság – soron kívül –
dönt. Döntése a megállapodást pótolja.
(7) Lakott területrész átadása nem tagadható meg, ha a képvisel ő-testületek el őzetes megállapodást
kötöttek, és az átadással a területrész választópolgára inak többsége helyi népszavazás során egyetértett.
(8) A külterületi lakott területrész átadására a lako tt területrészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni. (9) A települési képvisel ő-testület min ősített többség ű határozattal kezdeményezheti, hogy az
Országgy űlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. Más megyéhez
csatlakozni kívánó település fogadásáról az érintett megye közgy űlése állást foglal.
57. § A területváltozás költségeit az a község, város viseli, amelynek javára történt a területátcsatolás.
58. § A község, a város nevét úgy kell megállapítani, hogy ne lehessen összetéveszteni az országban lev ő
más helység nevével. Községegyesítés megszüntetését követ ően a község általában az egyesítés el őtti nevét
használja. Új községnévr ől a lakossági állásfoglalás el őtt kérni kell a földrajzi nevekben illetékes szerv
szakmai véleményét. 59. § A nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezhe ti, ha a városi cím használatát fejlettsége,
térségi szerepe indokolja. A képvisel ő-testület a kezdeményezését a helyi önkormányzatokért felel ős
miniszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé. 60. § A városban m űköd ő, községekre is kiterjed ő illetékesség ű állami szervek illetékességi területét
összehangoltan, a lakosság számára kedvez ő módon kell meghatározni.
VI. fejezet
A MEGYEI JOGÚ VÁROS
61. § (1) Az Országgy űlés – a képvisel ő-testület kérelmére – az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú
várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely város megyei jogú. A megyei jogú város
települési önkormányzat, és területén – megfelel ő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei
önkormányzati feladat- és hatásköröket is. (2) A megyei jogú város képvisel ő-testülete a közgy űlés.
(3) A megyei jogú városban a közgy űlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre.
(4) A megyei jogú város kerületi hivatalának vezet ője az elöljáró, aki a megyei jogú város
polgármesterének a felhatalmazása alapjá n gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket.
(5) A megyei jogú város közgy űlése kinevezi a kerületi hivatalok vezet őit, továbbá a kerület területén
megválasztott képvisel őkb ől kerületi képvisel ő-testületet hozhat létre.

61/A. § A megyei jogú városi és a megyei közgy űlés egyeztet ő bizottságot hoz létre a közös
feladatokban való együttm űködés el őkészítésére és összehangolására. A bizottság tíztagú, a tagokat fele-
fele arányban a megyei jogú városi, illet őleg a megyei közgy űlés választja. A bizottság megállapítja
szervezetének és m űködésének részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét – megállapodás szerint –
felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgy űlés elnöke látja el. Az egyeztet ő
bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja. Bármelyik fél napirendet is
tartalmazó javaslatára az egyeztet ő bizottságot 15 napon belül össze kell hívni.
VII. fejezet
A F ŐVÁROS
Általános rendelkezések
62. § (1) A fő város önkormányzatára – a f ővárosnak az országban betöltött különleges szerepére és
sajátos helyzetére figyelemmel – e törvény rendel kezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni. (2) A f őváros kétszint ű önkormányzata (a továbbiakban: a f őváros önkormányzati rendszere) a f őváros
és kerületei önkormányzataiból áll. (3) A f őváros képvisel ő-testülete a f ővárosi közgy űlés.
(4) A fő városi közgy űlés ülésén a f ővárosi közgy űlés szervezeti és m űködési szabályzatában
meghatározott módon, tanácskozási joggal vesz részt a kerületi képvisel ő-testület által megbízott kerületi
küldött. (5) A kerületben polgármestert, a f ővárosban f őpolgármestert választanak. A f ővárosi közgy űlés a
f ő polgármester javaslatára titkos szavazással, min ősített többséggel egy vagy több f őpolgármester-
helyettest választhat. A f ővárosi közgy űlés legalább egy f őpolgármester-helyettest saját tagjai közül választ
meg. A f őpolgármester-helyettes megbízatása megsz űnik az új f őpolgármester megválasztásával, valamint
ha a f ővárosi közgy űlés a f őpolgármester javaslatára, titkos szavazással, min ősített többséggel megbízását
visszavonja. Azon f őpolgármester-helyettes, akit nem a fő városi közgyűlés tagjai közül választottak, nem tagja a
f ő városi közgy űlésnek, a f őpolgármestert a f ővárosi közgy űlés elnökeként nem helyettesítheti. A f ővárosi
közgy űlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A nem a f ővárosi közgy űlés tagjai közül választott
f ő polgármester-helyettes jogállására egyebekben a fő városi közgyűlés tagjai közül választott
f ő polgármester-helyettesre vonatkoz ó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A fő városi kerületi képvisel ő-testület hivatalát a jegyz ő, a f ővárosi közgy űlés hivatalát (a
f ő polgármesteri hivatalt) a f őjegyz ő vezeti. A f ővárosi közgy űlés – a 36. § (1) bekezdésében foglalt
szabályok szerint – több aljegyz őt is kinevezhet.
(7) A kerületi képvisel ő-testület a 28. § szabályai szerint városr észi önkormányzatot hozhat létre. Több
kerületi képvisel ő-testület közösen is létrehozhat városrészi önkormányzatot. A f ővárossal 1950. január 1-
jén egyesített, korábban önálló településen kötelez ő a városrészi önkormányzat lé trehozása, ha az érintett
választópolgároknak a helyi népszavazás szabályai szerint érvényes és eredményes népszavazása a
városrészi önkormányzat létrehozása mellett foglalt állást. (8) A f ővárosi közgy űlés rendeletével átruházh atja bizottságára, a főpolgármesterre a 9. § (4) bekezdés
szerinti intézménye vezet őinek választását, kinevezését, megbízását [10. § b) pontja]; a fő városi közgy űlés
és a kerületi képvisel ő-testület bizottságára átruházhatja a 10. § l) pontjában foglalt hatáskörét.
(9) Ha a f ővárosban f ővárosi kisebbségi önkormányzat alakul, a f ővárosi közgy űlés köteles megalakítani
kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizo ttságát, amelynek munkájában a fővárosi kisebbségi önkormányzat
elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt.
A helyi önkormányzati feladat- és hatásköröknek a f ővárosi és a kerületi
önkormányzatok közötti megosztása

63. § (1) A főváros és a fővárosi kerület törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskör ű települési
önkormányzat. A kerületi önkormányzat m űködési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésr ől, az
általános iskolai nevelésr ől és oktatásról, egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint feladatkörében
az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a helyi közutakon, a helyi önkormányzat
tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb
közterületeken közúti járm űvel történ ő várakozás (parkolás) biztosításáról, a nemzeti és etnikai
kisebbségek jogainak érvényesülésér ől.
(2) A f ővárosi önkormányzat e llátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati
feladat- és hatásköröket, melyek a f őváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint
amelyek a f ővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben
rendeletalkotási jog illeti meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító törvény – az (1)
bekezdésnek megfelel ően – meghatározza, hogy az a f ővárosban a f ővárosi, illetve a kerületi önkormányzat
feladata, hatásköre. (3) A kerületi képvisel ő-testület a m űködési területén, illetve a kerületi képvisel ő-testületek egyike vagy
a képvisel ő-testületek társulása több kerületre kiterjed ően – az érintett képvisel ő-testületekkel és a f ővárosi
közgy űléssel kötött megállapodás alapján – átvállalhatja a f ővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörébe
tartozó közszolgáltatás szervezését.
(4) A közgy űlés saját feladat- és hatáskörében megállapodás alapján feladat- és hatásköröket adhat át a
kerületi önkormányzatnak. A közgy űlés az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz
szükséges anyagi feltételeket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásainak biztosítani.
(5) A feladat átadás-átvétel feltételeit és kezd ő id őpontját megállapodásban kell rögzíteni; a
megállapodás határozott id őtartamra is vonatkozhat.
63/A. § A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen
a) meghatározza a f őváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános
rendezési tervét, megalkotja Budapest városrendezés i szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a
f ő város városképe, történelme szempontjából meghatá rozó épített környezetét, különös tekintettel a
világörökség részévé nyilvánított épületekre, építményekre és területekre, szabályozza ezen védett értékek
fenntartásának, felújításának, karbantartásának feltételeit; b) ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és
lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának
rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdon ú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a
lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveir ől, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és
az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit; c) gondoskodik a katasztrófamegel őzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról;
d) gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távh őszolgáltatási,
vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezeté si, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a f őváros
energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a f őváros ár- és belvízvédelmér ől, ennek
körében különösen a f őváros ár- és belvízvédelmi létesítm ényei fenntartásáról, fejlesztéséről;
e) gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a
településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gy űjtésér ől,
elhelyezésér ől, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely
területét; f) kijelöli a köztemet ők létesítésére, b ővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képez ő
köztemet ők fenntartásáról, üzemeltetésér ől;
g) ellátja a f őváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a f őútvonalakat, a
tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a f ővárosi önkormányzat
tulajdonában lev ő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók – az autópályák és autóutak kivételével
– üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését, va lamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában lev ő
tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését;
h)
i) megállapítja a f őváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében létrehozza és
m űködteti turisztikai szervezetét;
j) közrem űködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásába n; kijelöli a vásárcsarnokok és piacok
létesítésére megfelel ő területeket, rendeletében szabályozza és ellátja a tulajdonában lév ő (résztulajdonában
lév ő) piacok és vásárcsarnokok fennta rtásával, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat;

k) a kerületi képvisel ő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet
érint ő, valamint a személynevet visel ő közterületeket, közterület nevébe n személynevet határoz meg, az
ilyen közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté nyilvánít;
l) ellátja az önkormányzati leveg őtisztaság-, vízmin őség-védelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és
fenntartja a rendeletében meghatározott módon a f őváros városképe szempontjából védend ő természeti
környezetet, közcélú zöldterületet;
m) közrem űködik a foglalkoztatási gondok megoldásában;
n) gondoskodik az egynél több kerületet, illet őleg a f őváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség
körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi
önkormányzat nem vállalja; a m űvészeti, közm űvel ődési, a közgy űjteményi feladatok ellátásáról; az
alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról és szakosított szociális ellátásról; a gyermek- és
ifjúságvédelmi tevékenység biztosításáról, fejlesztésér ől; a testnevelési, sports zervezési és ifjúsági
feladatokról; részt vesz az egynél több kerületet érint ő közoktatási, közm űvel ődési, tudományos,
m űvészeti, sport-, valamint gyermek- és ifjúsági tevékenység összehangolásában;
o) gondoskodik az egynél több kerületet, illető leg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai
kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról; p) fő városi információs rendszert m űködtet;
q) külön törvény felhatalmazása alapján rendeletében szabályozza a f őváros várakozási (parkolási) és
parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett várakozási (parkolási) övezeteket, és az
alkalmazható várakozási díjak megállapítását; r) rendeletében szabályozza a közterülethasználatot és a közterület rendjét;
s) rendeletében szabályozza a közterületfel ügyelet szervezetét és feladatait.
A fővárosi önkormányzatok társulásai
63/B. § (1) A fő városi kerületi önkormányzatok és a f ővárosi önkormányzat szabadon társulhatnak
egymással vagy más, f ővároson kívüli helyi önkormányzattal.
(2) A f ővárosi önkormányzat és az érin tett kerületi önkormányzatok a f ővároson kívüli helyi
önkormányzatokkal f őváros környéki (agglomerációs) társulást hozhatnak létre, különösen a f őváros
környéki tervek elkészítésére, a tömegközlekedés összehangolására, a vízgazdálkodásra, a szenny- és
csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokr a, a katasztrófa-elhárításra, az épített és természeti
környezet értékeinek megóvására, az energiae llátási feladatok megoldásában való közreműködésre, a
közcélú és kommunális célú beruházá sok összehangolására, és a főváros környéki szolgáltatást biztosító
oktatási, egészségügyi és szociális ellátás megszervezésére. (3) A társulás létrehozását, m űködésére, a költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket
megállapodásban kell rögzíteni.
A f ővárosi településrendezés szabályai
63/C. § (1) A közgy űlés a f őváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében – a Kormány és
a kerületi képvisel ő-testületek véleményének kikérésével – meghatározza a f őváros általános rendezési
tervét, a f őváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját. A f őváros általános rendezési tervében
kijelölhet ő a f őváros több kerületének ellátását biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény helyszíne,
nyomvonalai. Az ilyen kijelölt terüle teken, nyomvonalakon, illetve a közsz olgáltatást nyújtó létesítmények
tekintetében a jegyz ői hatáskört a közigazgatási hivatal gyakorolja.
(2) A kerületi képvisel ő-testület – a f őváros általános rendezési terve szerint, annak keretei között – a
kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejl esztési programját, a kerületi alaptervet, a kerület
részletes rendezési tervét és azok szabályozási el őírásait.
(3) A közgy űlés rendeletében szabályozza a f őváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a
részletes rendezési tervek összhangjához szüksége s követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a
tervezési folyamatban a kerületi és a f ővárosi önkormányzatot mely esetekben illeti meg véleményezési,
egyetértési jog, és mely esetekben kötelez ő a kölcsönös tájékoztatási , illetve tervezési együttm űködés.

A főváros és a kerületi önkormányzatok gazdálkodása
64. § (1) Az önkormányzati bevételek a f ővárosi és a kerületi önkormányzat által ténylegesen gyakorolt
feladat- és hatáskör arányában illetik meg a f ővárosi, illetve a kerületi önkormányzatokat.
(2) Amennyiben törvény a f ővárosi önkormányzatot a f őváros érdekkörét vagy gazdasági lehet őségeit
meghaladó regionális, illetve országos feladatok ellátására kötelezi, az Országgy űlés biztosítja az
ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a központi hozzájárulás mértékér ől és módjáról.
(3) A fő városi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megilletik
az alábbi bevételek:
a) a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív központi hozzájárulás;
b) a címzett és céltámogatások;
c) a saját tevékenységb ől, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség,
osztalék, kamat és bérleti díj; d) az átvett pénzeszközök;
e) a tulajdonában lev ő közterületek hasznosítása után járó díj.
(4) A f ővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatot osztottan megillet ő bevételek:
a) a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésr ől szóló törvény alapján a települési
önkormányzatokat megillet ő rész;
b) az egyéb központi adó;
c) az állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, kivéve a 64/B. § a) pontban foglaltakat;
d) a helyi adókból származó bevételek.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a f ővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok
közötti megosztását a f ővárosi közgy űlés rendeletében határozza meg. A rendelettervezet véleményezésére
a kerületi önkormányzatoknak legalább 30 napot kell biztosítani. (6) A f ővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti – feladat- és hatáskörarányos – forrásmegosztás
érdekében normatív eljárásokat kell alkalmazni. E zeket a normatív eljárásokat külön törvényben kell
meghatározni. Ebben a külön törvényben kell rögzíteni a számítások során figyelembe veend ő feladatokat
is. (7) A közgy űlés rendeletében a kerületek részére cél- és címzett támogatási rendszert vezethet be. A
közgy űlés rendeletében határozhatja meg azokat a fejles ztési célokat, amelyek megvalósításához a kerületi
képvisel ő-testületek a közgy űlést ől cél- és címzett támogatást igényelhetnek.
(8) A fő városi és a kerületi önkormányzatok saját vagyonukkal önállóan gazdálkodnak, annak
kezelésével más szervet is megbízhatnak. 64/A. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevétele a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó
összege. 64/B. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:
a) a normatív központi hozzájá rulás igazgatási és közművel ődési feladatokra;
b) az önkormányzatot megillet ő vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel, az érintett
települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan meghatározott része; c) a f ővárosi önkormányzat részére tö rvényben megállapított körben a befolyt környezetvédelmi és
m űemlékvédelmi bírság;
d) az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;
e) a 64. § (2) bekezdése alapján járó központi támogatás.
64/C. § (1) A fővárosi közgy űlés és a kerületi képvisel ő-testület saját éves költségvetést határoz meg az
államháztartásról szóló törvény szabályai szerint. (2) Mindaddig, amíg a f ővárosi közgy űlés az érintett forrásoknak a f ővárosi önkormányzatok közötti
megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó – kivéve a 64/B. §-ának a) pontját
– normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillet ő részt
a kincstár – a felmerül ő személyi jelleg ű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhel ő levonások, járulékok
teljesítését és elszámolását követ ően – a f ővárosi önkormányzatnak és az egyes kerületi
önkormányzatoknak közvetlenül, az el őző évi forrásmegosztási rendelet alapján számított arányok szerint
utalja át.
A f ővárosi és a kerületi önkormány zatok érdekvédelmének alapvet ő elvei

65. § (1) A fővárosi önkormányzat képviseli a f őváros egészének érdekeit. A kerületi struktúrát érintő
kérdésekben a kerületek véleményét is ki kell kérni. A f ővárosi önkormányzat állá spontjának kialakítása
el őtt a f őpolgármester kikéri az érintett kerületi önkormányzatok véleményét, arról a közgy űlést és a
döntéshozó szervet tájékoztatja. A kerületi véleményadás ra csak rendkívül indokolt esetben biztosítható tíz
napnál rövidebb határid ő.
(2) A f ővárosi és a kerületi önkormányzatok gazdasági alapjait, feladat- és hatáskörét érintő jogszabály,
kormányzati döntés el őkészítésébe a f ővárosi önkormányzatot megfelel ő határidő biztosításával be kell
vonni.
A f ővárosi közgyű lés és a kerületi képvisel ő-testületek rendeletalkotása
65/A. § (1) Törvény határozza meg, hogy re ndelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a kerületi
képvisel ő-testület alkothat rendeletet.
(2) A közgy űlés feladatkörében alkotott rendelete végrehaj tása érdekében felhatalmazást adhat kerületi
képvisel ő-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a
f ő városi közgy űlés rendeletében foglalt felhatalmazáson. A kerületi képvisel ő-testület rendelete nem lehet
ellentétes a közgy űlés rendeletével.
(3) A fő polgármester a f ővárosi közgy űlés rendelettervezeteit tájékoztatásul megküldi a kerületi
polgármestereknek. A kerületi polgármester a kerületi képvisel ő-testület rendelettervezeteit tájékoztatásul
megküldi a f őpolgármesternek.
(4) A kerületi képvisel ő-testület rendeletét – amennyiben azt nem az önkormányzat hivatalos lapjában
hirdették ki – a kihirdetés után meg kell küldeni tájékoztatásul a f őpolgármesternek. A megküldésr ől a
polgármester gondoskodik.
A kerületi tagozódás megváltoztatása
66. § (1) A fő város határán belül a kerületi tagozódás megváltoztatását bármelyik területileg közvetlenül
érintett kerületi önkormányzat képvisel ő-testülete vagy a f ővárosi önkormányzat közgy űlése
kezdeményezheti az Országgy űlésnél.
(2) A kerületi önkormányzat képvisel ő-testülete vagy a f ővárosi önkormányzat közgy űlése az
Országgy űléshez kezdeményezést csak a változásban érintett többi kerületi képvisel ő-testület, illetve a
f ő városi közgy űlés véleményével nyújthatja be.
(3) A kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdemén yezése esetén az érintett kerületi önkormányzat
képvisel ő-testülete a kerületi tagozódás megváltoztatása kérdésében helyi népszavazást köteles kitű zni.
(4) Amennyiben a kerületi tagozódás megváltoztatásának kezdeményez ője a f őváros közgy űlése, a helyi
népszavazást a tervezett területi változással érintett kerületekben a kerületi képviselő-testület köteles
kit űzni. Ebben az esetben a helyi népszavazás költségeit a f ővárosi önkormányzat viseli.
(5) F ővárosi kerület területrészének más kerülethez való csatolását az érintett kerületi önkormányzatok
képvisel ő-testületei – a f ővárosi közgy űlés állásfoglalásával – kezdeményezhetik az Országgy űlésnél.
66/A. § (1) A főváros határával közvetlenül érintkez ő f ővárosi kerület képvisel ő-testülete helyi
népszavazással kezdeményezheti a kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a f ővárosból való
kiválását és önálló önkormányzattá nyilvánítását.
(2) A fő városhoz csatlakozni kívánó, vele határos települési önkormányzat képvisel ő-testülete a
csatlakozás kérdésében saját településén helyi népszavazást köteles kit űzni.
66/B. § Amennyiben az új kerületi tagozódás a f őváros közigazgatási határát is érinti, a kezdeményezés a
helyi népszavazás eredményével az Országgy űléshez csak a f ővárosi közgy űlés, az érintett települési
önkormányzat képvisel ő-testülete, valamint a változással érintett határos megye közgy űlésének
véleményével nyújtható be.
66/C. § A 66., 66/A. és 66/B. §-ban megjelölt kezdem ényezési jogosultság a Kormányt is megilleti.
Ilyen esetben a helyi népszavazást a tervezett területi változtatással közvetlenül érintett települési
önkormányzat köteles kiírni. A néps zavazás költségét a Kormány viseli.
66/D. §

A fővárosi f őpolgármester és a f ővárosi kerület polgármestere, valamint a
f ő városi f őjegyz ő és a kerületi jegyz ő államigazgatási feladatainak és
hatásköreinek gyakorlásáról

67. § (1) A f őváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási
hatósági ügyeket a f ővárosi kerületi polgármester helyett a f őpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes
államigazgatási hatósági ügyekben a f őjegyz őt els ő fokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra
vagy a f őváros egészére kiterjed ő illetékességgel.
(2) A f ővárosi kerületi képvisel ő-testületek megállapodhatnak abban, hogy egyes államigazgatási
hatósági ügyfajtákat több kerületre, illető leg a főváros egészére kiterjed ő társulásban látnak el.
(3) Törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a közgy űlés rendeletében több kerületre,
illet őleg a f őváros egészére kiterjed ő társulás létrehozását kötelező vé teheti egyes államigazgatási hatósági
ügyfajták intézésére; elrendelheti egyes hivatali szolgá ltatások (pl. ügyfélszolgálati irodák, egymenetes és
rövidített határidej ű ügyintézés) egységes és összehangolt ellátását.
A f ővárosi önkormányzatok tulajdonára vonatkozó szabályok
68. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó – a 107. § (2) bekezdése
alapján a f ővárosi önkormányzat tulajdonába került – vagyont (vagyonrészt) a f ővárosi önkormányzat
köteles az illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni, kivéve, ha a kerületi önkormányzat a
közszolgáltatást nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a f ővárosi közgy űlés feladat-, illetve
hatáskörébe tartozik.
(2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellá tást) nyújtó intézményhez tartozó – a 107. § (2)
bekezdése alapján a f ővárosi önkormányzat tulajdonába került – vagyont (vagyonrészt) a f ővárosi
önkormányzat köteles a kerületi önko rmányzat használatába átadni, ha
a) a kerületi önkormányzat a 63. § (3) bekezdése alapján vállalja az intézményhez kapcsolódó nem
alapfokú szolgáltatás ellátását; b) az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a f ővárosi önkormányzat a kerületi
önkormányzatnak a 63. § (4) bekezdése alapján átadja,
c) az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi önkormányzat kötelez ő feladata.
(3) A feladatot a fő városi önkormányzat akkor köteles ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt
helyettesít ő – az átadott vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelel ő – vagyont (vagyonrészt) a kerületi
önkormányzat a f ővárosi önkormányzat használatába adja.
(4) A 107. § (2) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába került kötelez ő közszolgáltatás
céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a f ővárosi önkormányzat részére használatra át kell adni, ha a
tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalja vagy nem vállalhatja, vagy ha a
közszolgáltatás a f ővárosi önkormányzat feladat-, illetve hatáskörébe tartozik.
(5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt közszolgáltatás gyakorlásához szükséges
vagyon (vagyonrész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a f ővárosi önkormányzat a
közszolgáltatást el kívánja látni. 68/A. § (1) A 107. § alapján a f ővárosi önkormányzatok tulajdonában lev ő azt a vagyont (vagyonrészt),
amely nem a f ővárosi önkormányzatok törvényb en meghatározott feladat- és hatáskörének gyakorlását,
illetve nem a f őpolgármester, a polgármester, a f őjegyz ő, a jegyz ő, a képvisel ő-testület hivatala ügyintéz ője
számára törvényben vagy ko rmányrendeletben meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlását szolgálja – ha
az más szerv jogszabályban el őírt feladatának ellátásához szükséges – miniszter kérelmére a feladatot ellátó
szerv használatába kell átadni. (2) A miniszter a 107. § (2) bekezdésében említett szervek, illetve jogutód szerveik feladatait ellátó
centrális alárendeltség ű államigazgatási szervek, állami intézmények m űködéséhez szükséges vagyon
(vagyonrész) használatba adását kérheti. 68/B. § (1) A 68. és 68/A. § alapján a tulajdonos önkormányzat térítés nélkül köteles a használati jogot
átadni.
(2) A használatra való átadásról vita esetén a f ővárosi vagyonátadó bizottság dönt.
(3) A vagyont eredeti rendeltetési céljára kell használatba átadni.

(4) A vagyon eredeti rendeltetési céljának azt a közszolgáltatást kell tekinteni, amelynek ellátásához
1991. július 10-én a vagyon feltételül szolgált. 68/C. § (1) A fővárosi és a f ővárosi kerületi önkormányzatokról szóló 1991. évi XXIV. törvény alapján
használati jogot szerz ő önkormányzat a használatba átadott vagyon eredeti rendeltetését a tulajdonos
önkormányzat hozzájárulásával változtathatja meg. A hozzájárulás nem tagadható meg, ha a használó
önkormányzat a vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelel ő közszolgáltatást biztosítja.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit értelemszer űen alkalmazni kell, ha a vagyont (vagyonrészt) törvény
alapján a 68/A. § (2) bekezdéséb en említett szerv használja.
68/D. § A fő városban a helyi közutak és m űtárgyaik, a terek, a parkok, és a 9. § (5) bekezdés szerinti
gazdasági társaságban a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésének tulajdonjogát a fővárosi és a kerületi
önkormányzatok egymásra átruházhatják.
VIII. fejezet
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT
A megyei önkormányzat feladata és hatásköre
69. § (1) A megyei önkormányzat, területi önkormányzat, köteles ellátni azokat a törvényben el őírt
feladatokat, amelyek megoldására települési önkormányzat nem kötelezhet ő. Törvény a megyei
önkormányzat kötelez ő feladatává teheti az olyan körzeti jelleg ű közszolgáltatás biztosítását, amely a
megye egész területére vagy nagy részére kiterjed. Törvény kötelező megyei feladatként írhatja el ő az
olyan körzeti jelleg ű közszolgáltatás megszervezését, ahol a szolgáltatást igénybe vev ők többsége nem a
szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat területén lakik.
(2) A körzeti jelleg ű közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti település
önkormányzata – a megyei önkormányzat egyetértésév el – az intézmény fenntartását, fejlesztését és
irányítását a megyei önkormányzattól átvállalhatja.
(3) A megyei önkormányzat a körze ti közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti
települési önkormányzat kérésére az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását a települési
önkormányzatnak – legalább hároméves id őtartamra – átadja, ha a megel őző négy év átlagában a
településen lakóhellyel rendelkez ő lakosok közül került ki az intézményi szolgáltatást igénybe vev ők
többsége. (4) A közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény átadását, átvételét megállapodásba kell foglalni.
(5) A törvényben kötelez ő megyei feladatként el őírt közszolgáltatások körében a települési
önkormányzat – saját maga vagy társulásával közösen – önként vállalt önkormányzati feladatként új körzeti
intézményt hozhat létre, új körzeti szolgáltatást szervezhet meg.
(6) A (2)-(3) bekezdésben szabályozott esetekben a települési önkormányzat – az átvett vagy átvállalt
feladatokkal arányos – bevételi támogatásban részesül. A székhelytelepülés megyei önkormányzattól,
illetve az állami költségvetésb ől átengedett bevételi támogatáson túl nem igényelhet más kiegészít ő állami
vagy megyei támogatást, és ne m utasíthatja el az általa működtetett közszolgáltatás iránt nem helyben
jelentkez ő igények kielégítését.
70. § (1) A megyei önkormányzat kötelez ő feladatként gondoskodik különösen
a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást
biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő kulturális
javainak, valamint a történeti iratoknak a gy űjtésér ől, őrzésér ől, tudományos feldolgozásáról; továbbá a
megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közm űvel ődési szakmai tanácsadásról és
szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok
érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;
b) az egészségügyi intézmén yekben tartós gyógykezelés alatt á lló gyermekek oktatásáról, a többi
tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, nevelésér ől, gondozásáról; az
alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra
kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a
szakosított szociális szolgáltatások területi összehan golásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított
ellátás körébe tartozó feladatokról;

c) az épített és természeti környezet védelmével, a té rségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok
összehangolásáról, a megyei ideg enforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések
meghatározásáról, a teljesítésükben részt vev ők tevékenységének összehangolásáról; továbbá
közrem űködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szak képzés összehangolásában, valamint részt vesz a
területi információs rendszer kialakításában. (2) Ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladatot ellátó megyei intézmény a települési
önkormányzat kötelez ő feladat- és hatáskörébe tartozó, vagy általa önként vállalt közszolgáltatást is
biztosít, az intézmény székhelye szerinti települ ési önkormányzat kezdeményezésére, a megyei
önkormányzat az intézmény közös fenntartására, fejles ztésére és irányítására megállapodást köt, vagy
társulást hozhat létre. (3) A területfejlesztési feladatok, illet őleg a kormányzati területi fejlesztési programok összehangolását –
a külön törvényben megállapított fe ladatkörben és szervezetben – a területfejlesztési tanács végzi.
(4) A megyei önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl szabadon vállalhat olyan
közfeladatokat, amelyeket törvény nem utalt más s zerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, illetve
amelynek gyakorlása nem sérti a megyében lev ő községek és városok érdekeit.
(5) A megyei önkormányzat biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését.
71. § (1) A megyei önkormányzat a saját terve és költségvetése alapján bevételeivel szabadon
gazdálkodik, rendelkezik a törvényben meghatározott megyei önkormányzati tulajdonnal és vállalkozási
tevékenységet folytathat. Feladatainak eredményesebb ellátása érdekében szabadon társulhat más megye és
bármely település önkormányzatával.
(2) A megyei önkormányzat közgy űlése saját feladatkörében rendeletet alkothat, a döntési hatáskörébe
tartozó ügyekben megyei népszavazást rendelhet el.
A megyei önkormányzat szervezete
72. § A megyei önkormányzat jogi személy. Feladatait és hatáskörét a közgy űlés látja el. A megyei
önkormányzatot a közgy űlés elnöke képviseli.
73. § A megyei közgy űlés elnökét a megyei közgy űlés – saját tagjai sorából – titkos szavazással választja
a megbízatásának id őtartamára.
74. § (1) A megyei közgy űlés tisztségvisel ői: az elnök, egy vagy több alelnök. A megyei közgy űlés a
megyei közgy űlés elnökének javaslatára titkos szavazással, minő sített többséggel egy vagy több alelnököt
választhat. A megyei közgy űlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg. A megyei közgy űlés
alelnökének megbízatása megsz űnik a megyei közgy űlés új elnökének megválasztásával, valamint ha a
megyei közgy űlés az elnök javaslatára titkos szavazással, min ősített többséggel megbízását visszavonja.
Azon megyei közgy űlési alelnök, akit nem a megyei közgy űlés tagjai közül választottak, nem tagja a
megyei közgy űlésnek, a megyei közgy űlés elnökét, mint a testület elnökét nem helyettesítheti, a megyei
közgy űlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt. A nem a megyei közgy űlés tagjai közül választott alelnök
jogállására egyebekben a megyei közgy űlés tagjai közül választott alelnökre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni. (2) A megyei közgy űlés köteles megalakítani a pénzügyi bizottságát. Emellett a megyei közgy űlés
meghatározott feladatainak eredményesebb ellátása érdekében – a tanácsnoknak választott megyei
képvisel ők és más megyei képvisel ők tagsági többségét biztosítva – szabadon alakíthat bizottságokat. A
megyei közgy űlés a bizottság további tagjait a szolgáltatást nyújtók és igénybe vev ők, valamint a
szolgáltatásban más módon érdekeltek képvisel őib ől választja meg. A bizottság elnöke megyei tanácsnok.
(3) Ha a megyében területi kisebbségi önkormányzat alakul, a megyei közgy űlés köteles megalakítani
kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a megyei kisebbségi önkormányzat
elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt. 75. § (1) A megyei testületek és tisztségvisel ők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek
feladata a döntések szakmai el őkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellen őrzése.
(2) A hivatal vezet őjét: a megyei f őjegyz őt a megyei közgy űlés nevezi ki határozatlan id őre.
(3) A megyei közgy űlés meghatározza a hivatal bels ő szervezetét és m űködésének szabályait, biztosítja a
hivatal m űködésének dologi feltételeit.
76. § A megyei önkormányzat szervezetére és m űködésére a 69-75. §-ban nem szabályozott kérdésekben
a települési önkormányzatokra el őírtakat megfelel ően alkalmazni kell.

IX. fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI
77. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési
bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzatok költségvetése az államházt artás része, ahhoz teljes pénzforgalmával
kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetést ől elkülönül, ahhoz az állami
támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal köt ődik.
Az önkormányzat vagyona
78. § (1) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillet ő vagyoni
érték ű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell
nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról – külön jogszabályban meghatározott –
vagyonkimutatást kell készíteni. 79. § (1) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelez ő
önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. (2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes:
a) forgalomképtelen a helyi közutak és m űtárgyaik, a terek, a parkok, a helyi önkormányzat kizárólagos
tulajdonában álló 9. § (5) bekezdés szerinti gazdasági társaságban fennálló részesedés – a 68/D. §-ban
foglalt kivétellel – és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat
forgalomképtelennek nyilvánít. A helyi önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyon
birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát a helyi önkormányzat – törvényben szabályozott módon –
másnak átengedheti; b) korlátozottan forgalomképesek a közm űvek, intézmények és középületek, továbbá a helyi
önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes
tárgyairól törvény vagy a helyi önkormányzat re ndeletében meghatározott feltételek szerint lehet
rendelkezni.
80. § (1) A helyi önkormányzatot – e törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a
jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illet őleg terhelik. A
tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képvisel ő-testület rendelkezik.
(2) A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését,
vállalkozásba való bevitelét, illet őleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi
népszavazáshoz kötheti. (3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelez ő feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az
önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felel őssége nem haladja meg vagyoni
hozzájárulásának mértékét. (4) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek alapításakor rendezend ő
feladatokra, a m űködés során az alapító (tag, részvény es), a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve, vezet ő
tisztségvisel ői, felügyel ő bizottsága feladataira, jogosultságaira és kötelezettségeire – ha e törvény eltérően
nem rendelkezik – az államháztartásról szóló törvén yben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.
(5) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a
társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult helyi
önkormányzatok közös vagyona, és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait
kell alkalmazni. 80/A. § (1) A képviselő -testület a helyi önkormányzat tulajdonában lév ő korlátozottan forgalomképes és
forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározo tt körére az önkormányzati közfeladat átadásához
kapcsolódva vagyonkezel ői jogot létesíthet. Vagyonkezel ői jog nem létesíthet ő önkormányzati lakóépületre
és vegyes rendeltetés ű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára
szolgáló helyiségre. (2) A képvisel ő-testület a vagyonkezel ői jogot vagyonkezelési szerző déssel ruházhatja át jogi személyre,
illet őleg jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezetre (a továbbiakban együtt: vagyonkezel ő). A

képviselő-testület hatásköréb ől nem ruházható át a vagyonkezelési szerz ődés megkötésérő l, tartalmának
meghatározásáról hozandó döntés. (3) A vagyonkezel ői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A
vagyonkezel ői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon
állagának és értékének meg őrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
(4) A vagyonkezel ői jogot az önkormányzati közfeladat átad ásához kapcsolódva a közfeladatot
szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási rend, pályázati rend szerint, ilyen
hiányában – az (5) bekezdés szerinti kijelölés esetét kivéve – az államháztartásról szóló törvényben (a
továbbiakban: Áht.) szabályozott ny ilvános pályázat útján ellenérték fejében lehet megszerezni, és
gyakorolni. A pályázat kiírása el őtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végeztetni. A vagyonkezel ői
jogot valós értéken – a közfeladat ellátásának garanciáit is figyelembe véve – a legel őnyösebb ajánlattev ő
részére lehet átruházni.
(5) Az önkormányzat korlátozotta n forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezel ői jogát
kijelöléssel szerezheti meg az önkorm ányzati közfeladatot átvállaló
a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása,
b) az önkormányzat vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában
lév ő gazdasági társaság és közhasznú társaság, illet őleg állam és önkormányzat közös alapításában m űköd ő
gazdasági társaság vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú
társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszer ű vállalkozási
tevékenységként végzik, azzal a feltétellel, hogy az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdon a
vagyonkezelési szerz ődés megsz űnéséig fennáll.
(6) A vagyonkezel ői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhet ő meg.
(7) Az önkormányzati tulajdonban lév ő védett természeti területek és értékek, az erd ők, véderd ők, a
m űemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek
tekintetében az illetékes miniszter, a védm űvek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv
hozzájárulása szükséges a vagyonkezel ői jog átruházásához.
(8) A vagyonkezel őt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik
a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és
beszámolókészítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti
meg, és a vagyonkezel ői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.
80/B. § A vagyonkezel ői jog megszerzésére, megsz űnésére, a vagyonkezel ői szerz ődés tartalmára, a
vagyonkezel ő jogaira és kötelezettségeire, a vagyonkezel ő feletti tulajdonosi ellen őrzésre az e törvényben
és az Áht.-ban foglaltakat kell alkalmazni. E törvén yekben nem szabályozott egyéb kérdésekben a Ptk.
szabályait kell alkalmazni. A vagyonkezel ői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés
ellen őrzésének részletes szabályait a helyi önkormányzat rendeletében szabályozza.
Az önkormányzat bevételei
81. § (1) Az önkormányzat a helyi lakosság szükségleteib ől és a jogszabályokból adódó feladatait saját
költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, illetve
egyéb módon látja el. Az önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit és a
pénzügyi el őírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat.
(2) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekb ől, átengedett központi adókból,
más gazdálkodó szervekt ől átvett bevételekb ől, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból,
valamint támogatásokból teremti meg. 82. § (1) Saját bevételek:
a) törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók;
b) saját tevékenységb ől, vállalkozásból és az önkormányzati va gyon hozadékából származó nyereség,
osztalék kamat és bérleti díj; c) illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;
d) átvett pénzeszközök;
e) az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság
külön jogszabályban megállapított hányada;
f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;
g) a helyi önkormányzat egyéb bevételei.

(2) Saját bevételnek minősül a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt állt, nem közüzemi
vállalatoknak az Állami Vagyonügynökség által történt értékesítéséb ől származó összeg külön törvényben
meghatározott része.
83. § Az Országgy űlés által külön törvényben átengedett központi adók:
a) a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része,
b) az egyéb megosztott adók.
84. § (1) Az Országgy űlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések
lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján.
(2) A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül – az
önkormányzatnál felmerül ő személyi jelleg ű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhel ő levonások,
járulékok teljesítését és elszámolását követ ően -, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illet őleg
a törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot.
85. § (1) Az Országgy űlés meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti támogatások
mértékét és feltételeit törvény tartalmazza.
(2) A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek
megfelel ő önkormányzat a céltámogatásra jogosult.
(3) A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel.
86. § (1) Az Országgy űlés egyes nagy költségigény ű beruházási feladatok megvalósítására
meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat. (2) A címzett támogatás kizárólag a meghatározott célra fordítható.
87. § (1) Önállósága és m űködő képessége védelme érdekében kiegészít ő állami támogatás illeti meg az
önhibáján kívül hátrányos helyzetben lev ő települési önkormányzatot. A támogatás feltételér ől és
mértékér ől az Országgy űlés az állami költségvetési törvényben dönt.
(2) Új önkormányzati feladat me gállapítása esetén az Országgyűlés egyidej űleg biztosítja az ellátáshoz
szükséges pénzügyi fedezetet. (3) A 84. §-ban megjelölt állami támogatások összege a költségvetési év során nem mérsékelhet ő.
Az önkormányzat gazdálkodása
88. § (1) A helyi önkormányzat:
a) közalapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet; az általa alapított
közalapítvány alapítói jogainak gyakorlását csak a 9. § (3) bekezdésében meghatározott személyre,
szervezetre, testületre ruházhatja át;
b) hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki; ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és – a likvid
hitel kivételével – a normatív állami hozzájárulás, az á llami támogatás, a személyi jövedelemadó, valamint
az államháztartáson belülr ől m űködési célra átvett bevételei nem használhatók fel;
c) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történ ő elhelyezésér ől, az állami hozzájárulás kivételével;
d) dönt egyéb banki szolgáltatások igénybevételér ől.
(2) A helyi önkormányzat adósságot keletkeztet ő éves kötelezettségvállalásának (hitelfelvételének és
járulékainak, valamint kötvénykibocsátásának, gara ncia- és kezességvállalásának, lízingjének) felső határa
a korrigált saját bevétel.
(3) E § alkalmazásában
a) korrigált saját bevétel: a rövid lejáratú kötelezettségek (t őke- és kamattörlesztés, lízingdíj) adott évre
es ő részével csökkentett saját bevétel éves el őirányzatának 70%-a, és a megsz űnt víziközm ű-társulattól
átvett, még meg nem fizetett érde keltségi hozzájárulások beszedéséb ől származó bevétel,
b) saját bevétel: a helyi adók, a helyi önkormányzat illetékbevétele, a települési önkormányzat által
beszedett gépjárm űadó, a kamatbevétel, a külön törvények szerint az önkormányzatot megillet ő bírság, az
osztalékbevétel, azon önkormányzati vagyon bérbeadásából, haszonbérbeadásából, üzemeltetéséb ől,
koncessziós díjából származó bevétel, amely ugyanazo n vagyontárgyra vonatkozó felhalmozási, felújítási
célú felhasználására az önkormányzat kötelezettséget vállalt, valamint az önkormányzat egyéb sajátos
bevételei, c) rövid lejáratú kötelezettség: az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel és kamata (ide
nem értve a likvid hitelt és kamatát), továbbá a több év alatt törlesztend ő kötelezettség adott évben
esedékes összege (a hosszú lejáratú hitel, kölcsön adott évre jutó törleszt ő részlete és járulékai; a
kötvénykibocsátás utáni t őketörlesztés és kamat; a lízingdíj; garancia és kezességvállalásból ered ő éves

kötelezettség; valamint a több éven keresztül fizetési kötelezettségként jelentkező váltótartozások és a
szállítókkal szembeni tartozás több év alatt részletekben fizetend ő összegének adott évre jutó törleszt ő
részlete), ide nem értve a kormány kezességvállalásá val biztosított kötelezettségeket és az európai uniós
fejlesztési támogatások megel őlegezését szolgáló hiteleket,
d) likvid hitel: az éven belül felvett és visszafizetett, a közszolgáltatási és államigazgatási feladatok
folyamatos m űködtetéséhez felvett hitel.
(4) A likvid hitel nem esik az e §-ban foglaltak szerinti korlátozás alá.
89. § (1) A helyi önkormányzat az intézményét támogatásban részesíti. Nem vonhatja el és a
támogatásba nem számíthatja be az intézménynek a kötelez ő térítési díjon kívüli bevételeit.
(2) Az intézmény a támogatást és saját bevételeit önállóan használja fel, a használatában lev ő
ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja. (3) A helyi önkormányzat a más által fenntartott intézmények m űködéséhez támogatást nyújthat.
90. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képvisel ő-testület, a gazdálkodás
szabályszer űségéért a polgármester felelő s.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, köte lezettségeiért az állami
költségvetés nem tartozik felel ősséggel.
(3) A helyi önkormányzat ad ósságrendezési eljárásáról kü lön törvény rendelkezik.
(4) A fizet őképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni – a hatósági és az
alapvet ő lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását.
Tervezés, számvitel, információ
91. § (1) Az önkormányzat meghatározza gazd asági programját és költségvetését.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szab ályait az államháztartásról szóló törvény, a
finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mért ékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(3) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érint ő feladatait az államháztartásért felel ős
miniszter és a helyi önkormányzatokért felel ős miniszter végzi.
(4) Az országgy űlési költségvetési döntéseket az önkormá nyzati érdekszövetségekkel lefolytatott
egyeztetés után, a véleményük figyelembevételével kell meghozni. (5) Az önkormányzat a költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének
bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak külö n jogszabályban meghatározott körét legalább évente a
helyben szokásos módon közzéteszi. (6) A gazdasági program a képvisel ő-testület megbízatásának idő tartamára, vagy azt meghaladó
id őszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat (ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon
célkit űzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehet őségekkel összhangban, a helyi társadalmi,
környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz
illeszkedve – az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelez ő és önként vállalt feladatok biztosítását,
fejlesztését szolgálják. A gazdas ági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a
munkahelyteremtés feltételeinek el ősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkit űzéseit, az
egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának ja vítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok
esetében a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkit űzéseit.
(7) A gazdasági programot a képvisel ő-testület az alakuló ülését követ ő hat hónapon belül fogadja el, ha
az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglév ő gazdasági program az el őző ciklusid őn túlnyúló, úgy azt
az újonnan megválasztott képvisel ő-testület az alakuló ülését követ ő hat hónapon belül köteles
felülvizsgálni, és legalább a ciklusid ő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
Ellen őrzés
92. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodását (ideér tve az Európai Unió által nyújtott és egyéb
nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is) az
Állami Számvev őszék ellen őrzi.
(2) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások
felhasználását az Európai Számvev őszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által
kijelölt szerv, a fejezetek ellen őrzési szervezetei, a kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító
hatóságai és a kifizet ő hatóság képvisel ői is ellen őrizhetik.

(3) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellen őrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített,
el őzetes és utólagos vezet ői ellen őrzés (pénzügyi irányítás és ellen őrzés) és belső ellenőrzés útján
biztosítja.
(4) A jegyz ő köteles olyan pénzügyi irányítási és ellen őrzési rendszert m űködtetni, mely biztosítja a
helyi önkormányzat rendelkezés ére álló források szabályszerű, szabályozott, gazd aságos, hatékony és
eredményes felhasználását.
(5) A jegyz ő köteles gondoskodni a bels ő ellen őrzés m űködtetésér ől az államháztartásért felelő s
miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi bels ő ellen őrzési standardok
figyelembevételével. A helyi önkormányzat bels ő ellen őrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt
költségvetési szervek ellen őrzésér ől is.
(6) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves bels ő ellen őrzési tervet a képvisel ő-testület az el őző év
november 15-éig hagyja jóvá.
(7) A f ővárosi és a fő városi kerületi önkormányzatnál, a megyei önkormányzatnál, a megyei jogú városi
önkormányzatnál kötelez ő bels ő ellen őrzési egység létrehozása, kivéve, ha társulás keretében látja el a
bels ő ellen őrzést.
(8) A (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó helyi önkormányzatnál a képvisel ő-testület döntése alapján a
bels ő ellen őrzést elláthatja
a) a képvisel ő-testület hivatala,
b) az önkormányzattal szerz ődéses jogviszonyban álló személy vagy szervezet,
c) a helyi önkormányzatok társulása.
(9) A bels ő ellen őrzést végz ő személy vagy szervezet a jogszabályoknak és bels ő szabályzatoknak való
megfelelést, valamint gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és
ajánlásokat fogalmaz meg a jegyz ő és a polgármester részére, melyek et a polgármester indokolt esetben a
képvisel ő-testület soron következ ő ülésére terjeszt el ő.
(10) A polgármester a tárgyévre vonatkozó – külön jogszabályban meghatározott – éves ellen őrzési
jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései
alapján készített éves összefoglaló ellen őrzési jelentést – a tárgyévet követ ően, a zárszámadási
rendelettervezettel egyidej űleg – a képvisel ő-testület elé terjeszti.
(11) A helyi önkormányzat bels ő ellen őrzését ellátó személy vagy szervezet
a) ellen őrzést végez a képvisel ő-testület hivatalánál és az önkormányzat m űködésével kapcsolatos
feladatokra vonatkozóan, b) ellen őrzést végezhet a helyi önkormán yzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a helyi
önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt m űköd ő gazdasági társaságoknál, közhasznú
társaságoknál, a vagyonkezel őknél, valamint a helyi önkormányzat költségvetéséb ől céljelleggel juttatott
támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is. (12) A helyi önkormányzat és költségvetési szervei bels ő ellen őrzésére vonatkozó részletes szabályokat
külön jogszabály tartalmazza.
(13) A pénzügyi bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló
tervezeteit;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a
vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csö kkenés) alakulását, értékeli az azt előidéz ő okokat;
c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellen őrizheti a pénzkezelési
szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
(14) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képvisel ő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a
képvisel ő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyz őkönyvet az
észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvev őszéknek.
92/A. § (1) A megyei, a megyei jogú városi, a f ővárosi és a fő városi kerületi önkormányzat képvisel ő-
testülete köteles könyvvizsgálót megbízn i, továbbá az államháztartásért felelős miniszter és a helyi
önkormányzatokért felel ős miniszter által meghatározott egyszer űsített tartalmú – a helyi önkormányzat és
intézményei adatait összevontan tartalmazó – éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, továbbá
pénzmaradvány- és eredménykimutatását a Belü gyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A
képvisel ő-testület e rendelkezés hatálybalépését ől számított 60 napon belül köteles – szakmai szempontok
szerint – a pályázatot kiírni, azt elbírálni és a polg ármester a könyvvizsgáló számára a megbízást kiadni.
(2) A helyi önkormányzat, ha az el őző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió
forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a

hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és
közzétenni. 92/B. § (1) A könyvvizsgálattal, a költségvetési beszámoló felülvizsgálatával költségvetési min ősítés ű
könyvvizsgáló bízható meg. (2) Nem lehet könyvvizsgáló a helyi önkormányzat polgármestere, képvisel ő-testületének tagja,
költségvetési szervének dolgozója és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], e min ősége
fennállása alatt, illetve annak megsz űnését ől számított három évig.
(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult könyvvizsgáló cég is elláthatja. A
könyvvizsgáló cég megbízásakor a könyvvizsgálatot elvégz ő természetes személyt (kamarai tag
könyvvizsgálót) is meg kell nevezni. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott el őírások a
természetes személyre (kamarai tag könyvvizsgálóra) vonatkoznak.
92/C. § (1) A könyvvizsgáló betekinthet a helyi önkormányzat könyveibe, a polgármestert ől és az
önkormányzat költségvetési szerveinek dolgozóitól felvilágosítást kérhet. Feladata különösen a helyi
önkormányzat befektetett eszközeinek, készletállo mányának, pénzeszközeinek, követeléseinek és
kötelezettségeinek, pénzmaradványának és eredményének vizsgálata. A könyvvizsgáló tanácskozási joggal
vehet részt a képvisel ő-testület nyilvános és zárt ülésén. A könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó
témákban a képvisel ő-testület ülésére a polgá rmester köteles meghívni.
(2) A 92/A. § (1) bekezdésében foglalt helyi önkormányzatok körében a könyvvizsgáló köteles
megvizsgálni a képvisel ő-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezeteket abból a
szempontból, hogy azok valós adatokat tartalm aznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok el őírásainak,
továbbá a pénzügyi helyzetet elemezni, különösen az adósságot keletkeztet ő kötelezettségvállalások
tekintetében. (3) A képvisel ő-testület a könyvvizsgálóval kötött külön szerz ődésben más – gazdasági kihatású –
el őterjesztés könyvvizsgálói véleményezését is kérheti.
(4) A könyvvizsgáló véleményér ől írásban köteles tájékoztatni a képvisel ő-testületet.
(5) A könyvvizsgálói vélemé nyezés körébe tartozó előterjesztésr ől a könyvvizsgáló írásos véleménye
nélkül érvényes döntés nem hozható. (6) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelent ős csökkenésér ől és
más olyan tényr ől, amely önkormányzati tisztségvisel ő törvényben meghatározott felel ősségre vonását
vonhatja maga után, köteles a képvisel ő-testület összehívását kérni a polgármestert ől. Ha a polgármester a
képvisel ő-testület ülését nem hívja össze, a könyvvizs gáló kezdeményezésére a közigazgatási hivatal az
ülést összehívja. Ha a képviselő -testület a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló err ől a
közigazgatási hivatalt értesíti. 92/D. § (1) Ha a könyvvizsgáló a 92/A. § (1)-(2) bekezdésében, illetve a 92/C. § (2)-(3) bekezdésében
meghatározott feladatát a megbízási szerz ődésben rögzített határid őre el őreláthatólag nem tudja teljesíteni,
köteles ezt a határid ő lejárta el őtt legalább 30 nappal – illetve, ha az akadályozó körülmény késő bb
keletkezett, akkor ennek bekövetkeztét ől számított 3 munkanapon belül – a helyi önkormányzatnak írásban
bejelenteni. Ezt követ ően a helyi önkormányzat képvisel ő-testülete – a körülményeket mérlegelve – vagy
határid őt szab az utólagos teljesítésre, vagy haladéktalanul – pályázati eljárás nélkül – új könyvvizsgálót bíz
meg.
(2) Ha a könyvvizsgáló a bejelentési kötelezetts égének nem tesz eleget, és feladatát a szerződésben
rögzített határid őben nem teljesíti, a helyi önkormányzat képvisel ő-testülete a határidő lejártakor – a
mulasztó könyvvizsgáló költségére – az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ezzel egyidej űleg a
bejelentési kötelezettségét, illet őleg a szerz ődés teljesítését menthet ő ok nélkül elmulasztó
könyvvizsgálóval szemben a) az ebb ől ered ő kártérítési igényét érvényesíti a polgári jogi felel ősség általános szabályai szerint, és
b) a költségvetési minő sítés visszavonását kezdeményezi.
(3) Ha a helyi önkormányzat az (1 )-(2) bekezdésben foglalt kötelezetts égének eleget tesz, az esetleges
késedelem miatt vele szemben nem alkalmazhatók a költségvetési törvényben meghatározott normatív
állami hozzájárulás finanszírozása feltételeinek elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények.
X. fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK, AZ
ÖNKORMÁNYZATI JOGOK VÉDELME

A központi állami szerveknek a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos
feladata és hatásköre

93. § (1) Az Országgy űlés törvényben szabályozza:
a) a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelez ően ellátandó
feladatait, kötelez ő szervtípusait, m űködésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvet ő
szabályait; b) a helyi önkormányzati képvisel ők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.
(2) Az Országgy űlés a Kormánynak – az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után el őterjesztett –
javaslatára feloszlatja azt a helyi képvisel ő-testületet, amelynek m űködése az Alkotmánnyal ellentétes
[Alkotmány 19. § (3) bek. 1. pont]. Ha az Országgy űlés az önkormányzati képvisel ő-testületet feloszlatja,
egyidej űleg három hónapon belüli id őpontra kit űzi az id őközi választást.
(3) Az Országgy űlés a feloszlatásról a soron következ ő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell
hívni az érintett önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a feloszlatásra vonatkozó
javaslattal kapcsolatban a képvisel ő-testület álláspontját a határozathozatal el őtt ismertetni.
(4) Az Országgy űlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá – az érintett önkormányzatok
véleményének kikérése után – a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról,
elnevezésér ől és székhelyér ől, a megyei jogú várossá nyilvánításról, valamint a f ővárosi kerületek
kialakításáról.
94. § A köztársasági elnök:
a)
b) az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, továbbá a község
alakításáról, egyesítésér ől, a községegyesítés megszüntetésér ől, a város, község elnevezésérő l;
c)
d) köztársasági biztost nevez ki meghatározott önkormányzati, továbbá az államigazgatási feladatok
ellátásának irányítására – az új képvisel ő-testület megválasztásáig terjed ő id őre -, ha az Országgy űlés a
helyi képvisel ő-testületet feloszlatja.
95. § A Kormány:
a) a helyi önkormányzatokért felel ős miniszter közrem űködésével, a közigazgatási hivatal útján
biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellen őrzését;
b) javaslatot terjeszt az Országgy űléshez az Alkotmánnyal ellentétesen m űköd ő helyi képvisel ő-testület
feloszlatására; c) rendeletben határozza meg a helyi közszolgálat képesítési el őírásait;
d) irányítja az államigazgatási feladatok ellátá sát és gondoskodik végrehajtásuk feltételeir ől;
e) dönt az államigazgatási szerv és a helyi önkormányzat között keletkez ő – jogilag szabályozott más
eljárás keretébe nem tartozó – vitában.
96. § A helyi önkormányzatokért felel ős miniszter:
a) előkészíti az Országgy űlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket;
b) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működ ő helyi képvisel ő-testület
feloszlatására vonatkozó országgy űlési el őterjesztés benyújtását;
c) közrem űködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a f őpolgármester, a
közigazgatási hivatal tevékenységét érint ő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi
állami döntések tervezeteinek el őkészítésében;
d) összehangolja a helyi önkormányzatok m űködésével összefügg ő településfejlesztés, valamint a
megyei önkormányzatok m űködésével összefügg ő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati
feladatait; e)
97. § A miniszter:
a) rendeletben határozza meg a polgármester, a f őpolgármester, a megyei közgy űlés elnöke, a jegyz ő, a
f ő jegyz ő, a közigazgatási hivatal államigazgatási felada tai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok
érvényesülését;
b) rendeletben szabályozza a helyi önkormán yzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai
követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési el őírásait, ellen őrzi az el őírások érvényesülését;

c) az a) és b) pontban említett ellen őrzés eredményér ől tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot
tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az
ellen őrzés tapasztalatait, törvénysértés eset én tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet;
d) tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és
biztosítja számukra az ágazati feladato k ellátásához szükséges információt;
e) a helyi önkormányzatoktól – ágazati feladatai körében – adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az
önkormányzat köteles teljesíteni; f) az állami költségvetésr ől szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat
részére pénzügyi támogatást nyújthat.
A közigazgatási hivatal
98. § (1) A f ővárosi, megyei közigazgatási hivatal (a továbbiakban: közigazgatási hivatal)
államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv, amelyet a Kormány által rendeletben kijelölt
miniszter irányít. A közigazgatási hivatal m űködésének költségeit az Országgy űlés a költségvetési
törvénynek a közigazgatási hivatalok irányítására kijelölt miniszter fejezetében, elkülönítetten biztosítja. (2) A közigazgatási hivatal
a) ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellen őrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati
döntésnek kizárólag a jogszer űségét vizsgálhatja;
b)
c) ellátja a törvényben megállapított, továbbá a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási
feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket; d)
e) a törvényességi ellen őrzés során szerzett tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását érint ő
vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvev őszéknél;
f) összehívja a képvisel ő-testület ülését, ha a 12. § (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester
tizenöt napon belül nem tesz eleget;
g) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.
(3) A közigazgatási hivatal törvényességi ellen őrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat
a) szervezete, m űködése, döntéshozatali eljárása,
b) döntései (rendelete, határozata),
c) bizottsága, részönkormány zata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgy űlés elnöke, társulása
által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak.
(4) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal törvényességi ellen őrzési jogköre – az (5) bekezdésben foglalt
kivétellel – azokra a helyi önkormányzat, illetve s zervei által hozott határozatokra, amelyek alapján
a) munkaügyi vitának, illetve közszolgála ti jogviszonyból származó vitának,
b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(5) A közigazgatási hivatal törvényességi ellen őrzési jogköre kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt
határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja
esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történ ő jogszabálysértést tartalmaz.
99. § (1) A közigazgatási hivatal a törvényességi ellen őrzés körében – határid ő t űzésével – felhívja az
érintettet a törvénysértés megszüntet ésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a
megadott határid őn belül az annak alapján tett intézkedésr ől vagy egyet nem értésér ől a közigazgatási
hivatalt tájékoztatni.
(2) Ha a megadott határid őn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal kezdeményezheti:
a) az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését;
b) a törvénysért ő határozat bírósági felülvizsgálatát;
c) a képvisel ő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képvisel ő-testület tisztségvisel ője
felel ősségének megállapítását.
(3) A jogszabálysértés megszünt etésére a pert a helyi önkormányzat, illetve a polgármester ellen a
megadott határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának a
döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a végr ehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Ha a
jogszabálysért ő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelm ével vagy elháríthatatlan kárral járna, a
végrehajtás felfüggesztését – az érintett egyidej ű értesítésével – kérni kell a bíróságtól.

100. § Felhatalmazást kap a Kormány, h ogy a közigazgatási hivatalok működésének részletes szabályait
rendeletben határozza meg.
A felterjesztési jog
101. § (1) A képvisel ő-testület az önkormányzati jogokat, illet őleg a helyi önkormányzat feladat- és
hatáskörét érint ő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott
kérdésben hatáskörrel rendelkez ő állami szerv vezet őjéhez fordulhat, és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési ké rdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt:
tájékoztatás) kérhet;
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;
c) az általa irányított szerv m űködésével, illet őleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási
eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban vélemé nyt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti
annak megváltoztatását vagy visszavonását. (2) A megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni.
(3) Ha a tájékoztatás, illet őleg a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe
tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkez ő szervhez, és err ől a
megkeres ő helyi önkormányzatot egyidej űleg tájékoztatni.
A helyi önkormányzatok érdekképviselete
102. § (1) A helyi önkormányzatok az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének,
védelmének és érvényesülésének el őmozdítása, valamint az önkormányzati m űködés fejlesztése céljából
érdekképviseleti szervezeteket hozhatnak létre. (2) Az országos önkormányzati érdekképvisele ti szervezetek véleményét ki kell kérni az
önkormányzatokat érint ő jogszabályok és más állami döntés ek tervezeteivel kapcsolatban. Az
érdekképviseleti szervek álláspontjáról a közpo nti döntést hozó szervet tájékoztatni kell.
X/A. fejezet
A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
102/A-F. §
XI. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
103. § (1) E törvény alkalmazásában:
a) a képvisel ő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezet ői megbízás joga – a megyei
közgy űlés elnöke kivételével – magában foglalja a felmentés, a megbízás visszavonásának jogát;
b) az egyéb munkáltatói jogon a kinevezés, vezet ői megbízás, felmentés, vezető i megbízás visszavonása,
az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása
kivételével minden más munkáltatói jogot kell érteni; c) az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény megszüntetésének, átszervezésének
jogát; d) a 36. § (2) bekezdés b) pontjában említett munkáltatói jog magába foglalja a képvisel ő-testület
hivatala ügykezel ő és fizikai alkalmazottai feletti munkáltatói jogot is.
(2) A 33/A. §, 33/B. § és 33/C. §-ok alkalmazásában a polgármeste ren az alpolgármestert, a megyei
közgy űlés elnökét, alelnökét, a f őpolgármestert, a f őpolgármester helyettesét is érteni kell, azzal az
eltéréssel, hogy a f ővárosi kerületi polgármester a f ővárosi közgy űlés tagja lehet.
(3) A közigazgatási hivatal a köztársasági megbízott és hivatala jogutódja.

(4) A megszűnő tanács és szervei jogutóda a helyi önkormányzat.
103/A. § (1) A területrész külterületét – eltér ő megállapodás hiányában – figyelemmel az 56. § (4)
bekezdésében megfogalmazott el őzetes megállapodásra, a belterületi népességgel arányosan kell
megállapítani. (2) A lakott területrész vagyonát – eltér ő megállapodás hiányában – figyelemmel az 56. § (4)
bekezdésében megfogalmazott el őzetes megállapodásra, feladat- és népességarányosan kell meghatározni.
104. § (1) A törvény hatálybalépésekor fennálló köz ös tanács (a továbbiakban: közös tanács)
társközségének új képvisel ő-testülete 1990. november 30-ig dönt arról, hogy
a) intézményeit önállóan, vagy más képvisel ő-testülettel közösen tartja fenn,
b) körjegyz őséget hoz létre, (mely községekkel, milyen székhellyel), vagy önálló hivatalt alakít, és
jegyz őt nevez ki,
c) közös képvisel ő-testületet alkot, (mely községgel, milyen székhellyel).
(2) A közös tanács társközségei – ha nem alakítanak közös képvisel ő-testületet – megállapodnak a
meglev ő vagyon megosztásában.
(3) A közös tanács székhelyének képvisel ő-testülete nem tagadhatja meg, hogy a település körjegyz őség
székhelye legyen. 105. § A körjegyz őséghez tartozó községeket – ha az érdekeltek nem tudnak megállapodni – a
közigazgatási hivatal jelöli ki. A lakosság érdekeit sért ő kijelölés ellen a képvisel ő-testület a helyi
önkormányzatokért felel ős miniszterhez fordulhat.
106. § A közös tanács által alapított, több községet ellátó intézmény az érdekelt községek közös
tulajdonába kerül. Ha a közös in tézmény a községek között megosztha tó, a megosztásban az érintett
képvisel ő-testületek 1990. december 31-i hatállyal megállapodhatnak.
107. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzatok tulajdonába kerül ő vagyontárgyak köre a
következ ő:
a) az önkormányzat közigazgatási területén lev ő ingatlanok, erd ők és vizek törvényben meghatározott
köre;
b) a tanácsok által alapított és a tan ácsok felügyelete alatt álló közüzem i célra alapított állami gazdálkodó
szervezetek – ideértve a f ővárosi és megyei gyógyszertári központokat is -, továbbá a költségvetési üzemek
vagyona és az e szervezetekb ől átalakuló gazdasági társaságokban az államot megillető vagyonrész;
c) a lakossági szükségleteket kielégít ő közm űvek építményei, vonalas léte sítményei, berendezései a
település belterületi határán belül, az állam kizárólag os tulajdonába tartozó létesítmények kivételével;
d) a tanácsok kezelésében, illet őleg tulajdonosi irányítása alatt álló oktatási, kulturális, egészségügyi,
szociális, sport és egyéb intézmények vagyona; e) a tanácsi, illet őleg a tanácsi ingatlankezel ő szervek kezelésében lev ő állami bérlakások;
f) a középületek és a hozzájuk tartozó földek, a központi állami feladatokat szolgáló épületek kivételével;
g) a tanács valamennyi pénzvagyona, értékpapírja és más vagyoni joga.
(2) A tanács és szervei, valami nt intézményei kezelésében lev ő állami ingatlanok, erd ők, vizek, – kivéve
a védett természetvédelmi területeket és a m űemlékileg védett épületeket, építményeket, területeket – pénz
és értékpapírok, a törvény hatálybalépésének napján e törvény erejénél fogva a helyi önkormányzatok
tulajdonába kerülnek.
(3) A külön törvényben meghatározott, állami tulajdonban lev ő földek, erd ők, más ingatlanok, vizek,
valamint az összes természetvédelem alatt álló területek és m űemlékileg védett épületek, építmények,
területek, továbbá a közm űvek létesítményei, az (1) bekezdés b) pontjában említett szervezetek vagyonának
önkormányzati tulajdonába adására, az önkormányzatok és a vállalatok közötti megosztására a kormány
megyei (f ővárosi) vagyonátadó bizottságokat hoz létre, amelyek döntenek e dolgok önkormányzati
tulajdonba adásáról és a vagyoni terhek rendezésér ől. A vagyonátadó bizottságban részt vesznek az épített
és a természeti környezetvédelemért felel ős országos szervezetek képvisel ői is.
(4) A vagyonátadásig a (3) bekezdésben említett vagyontárgyak csak a vagyonátadó bizottság, illetve a
természeti vagy m űemléki értékük miatt védett, az illetékes országos f őhatóság hozzájárulásával
forgalomképesek. (5) A vagyonátadó bizottság döntésével a helyi önkormányzat tulajdonába kerül az e törvény kihirdetése
napján az önkormányzat belterületéhez tartozó állami tulajdonban lev ő föld, a kizárólag állami tulajdonba
kerül ő földek kivételével.
(6) A több helyi önkormány zat szükségletét kielégítő közüzemi és kommunális vállalatok, továbbá a
közm űvek települések közötti építményei, vonalas létesítményei, berendezései és a települések közötti
helyi közutak – ha az érintett helyi önkormányzatok másként nem állapodnak meg – a vagyonátadó

bizottság döntése alapján a megyei önkormányzat tulajdonába vagy az érintett települési önkormányzatok
közös tulajdonába kerülnek. (7) A helyi önkormányzat tulajdoni igényét a vagyonátadó bizottságnál 1995. március 31-ig terjesztheti
el ő, e határidő után az önkormányzat tulajdoni igén ye bírósági eljárásban érvényesíthető.
107/A. § (1) A 107. § (1) bekezdés c) pontja alapján a települési önkormányzatokat megillet ő villamos-,
illet őleg gázközm ű vagyon a közm űvet üzemeltet ő gazdasági társaság vagyonának része.
(2) Az érintett települési önkormányzatokra jutó vagyon után:
a) villamos közm ű esetén a közm űvet üzemeltet ő gazdasági társaság állami tulajdonú vagyonrészének
25%-a
b)
részvény formában e törvény erejénél fogva a szolgáltatásba bekapcsolt települési önkormányzatokat illeti
meg. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti vagyonrészbe be kell s zámítani a települési önkormányzatokat
külön törvény alapján megillet ő részvényt.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonrészt a f ővárosban a f ővárosi önkormányzatnak,
más települési önkormányzatok részére az 1995. január 1-jei lakosságszámuk arányában kell kiadni. (5)
(6) A (2) bekezdés b) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott vagyonrész nem lehet kisebb a
külön törvény alapján az önkormányzatot megillet ő üzletrésznél.
108. § A nagyközségi címet használhatják azon települések képvisel ő-testületei, amelyek a törvény
hatályba lépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá amelyek területén legalább ötezer lakos él. 109. § Az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásr a – az e törvényben foglalt eltérésekkel – az
államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvényt kell megfelelően alkalmazni.
110. § (1) E törvény 14. § (2) bekezdésének és 26. § alkalmazásában hozzátartozó: az egyeneságbeli
rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs. (2)
111. § E törvény alapján indított perben – a 33/B. § kivételével – a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. 112. § E törvény 8. § (4) bekezdésében el őírt az egészséges ivóvíz ellátásának biztosításáról minden
községben legkés őbb az 1990. évben megválasztott helyi önkormányzati képvisel ő-testület megbízatásának
a lejártáig kell gondoskodni. 113. § Ez a törvény az önkormányzati képvisel ő-testületek tagjai 1990. évi választásának napján lép
hatályba. 114. § Az Alkotmánybíróság – a Kormány indítványa alapján – véleményt nyilvánít a helyi képvisel ő-
testület m űködésének alkotmányellenességér ől.
115. § (1)
(2)
(3)
(4) A 70. § (3) bekezdése szerinti megyei területfejlesztési tanács a területfejlesztésr ől szóló törvény
rendelkezései szerint, de legkéső bb 1995. június 30-ig jön létre.
(5) Ha a települési önkormányzat képvisel ő-testülete a 70. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátását
nem vállalja, az err ől szóló döntését a megválasztását követ ő hat hónapon belül az érintett megyei
önkormányzat közgy űlésével közli. E döntés a települési önkormányzat megbízatásáig szól. Törvény vagy
megállapodás eltér ő rendelkezése hiányában a feladat átadásának id őpontja a települési önkormányzat
döntését követ ő év január 1. napja.
(6) A 92/A. § (1) bekezdése a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995.
évi XLVIII. törvény kihirdetését követ ő 120. napon lép hatályba.
116. § (1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillet ő bevételek
megosztásáról szóló rendelet elfogadásáho z a forrásmegosztás normatív módszereiről szóló külön törvény
hatálybalépéséig a kerületi képvisel ő-testületek többségének egyetértése szükséges.
(2) A fő városi önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott esetben a forrásmegosztásról szóló
rendelet tervezetét legkés őbb a tárgyév január 15-éig megküldi valamennyi kerületi képvisel ő-testületnek.
Amennyiben valamely kerületi képvisel ő-testület az egyetértésér ől szóló határozatát tárgyév február 15-éig
nem küldi meg a f ővárosi önkormányzatnak, úgy kell tekinteni, hogy a tervezettel egyetért.

(3) A fővárosi önkormányzat a 2003. évi forrásmegosztás eredményét a külön törvényben
meghatározásra kerül ő normatív módszerek alapján utólag – a külön törvény hatálybalépését követ ően –
visszaszámolja és korrigálja.
(4) A (3) bekezdésben foglalt utólagos korrekció biztosításához a f ővárosi önkormányzat 2003. évi
költségvetési rendeletében e célra elkülönített el őirányzat szolgál.
(5) A külön törvényben meghatározásra kerül ő forrásmegosztásra vonatkozó normatív módszereket els ő
alkalommal a f ővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillet ő bevételek 2004.
évi megosztásáról szóló rendelet megalkotásakor kell alkalmazni.