This document has been provided by the
International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

ICNL is the leading source for information on th e legal environment for civil society and public
participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government
officials, and the donor community in over 90 countries.

Visit ICNL’s Online Library at
https://www.icnl.org/knowledge/library/index.php
for further resources and research from countries all over the world.

Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be
construed to constitute legal advice. The information contai ned herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of
its presentation, even reflect the most current authority. Noth ing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal
advice based upon the particular facts and circumstances pres ented, and nothing herein should be construed otherwise.
Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not
guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of
the document. Any discrepancies or differences created in the tr anslation are not binding and have no legal effect for compliance or
enforcement purposes.
Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include ac curate and up-to-date information herein, ICNL
makes no warranties or representations of any kind as to its a ccuracy, currency or completeness. You agree that access to and u se of this
document and the content thereof is at your own risk. ICNL discl aims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any
party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of
or inability to use this document, or any e rrors or omissions in the content thereof.

2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról
Az Országgy űlés
– figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásá hoz szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és
értékálló bevétel biztosítására, – figyelemmel az árutermel ő piacgazdaság igényeit kielégít ő versenysemleges adórendszer
m űködtetésének követelményeire,
– figyelemmel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös
tekintettel az ebb ől fakadó, az általános forgalmi adózás területén jelentkez ő jogharmonizációs
kötelezettségekre, valamint – tekintetbe véve az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is,
az általános forgalmi adózás szabályairól a következ ő törvényt alkotja:
ELS Ő RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
ALAPVET Ő RENDELKEZÉSEK
Bevezet ő rendelkezés
1. § Az e törvény alapján megfizetett általános forgal mi adó (a továbbiakban: adó) az államháztartás
központi kormányzata költségvetésének bevétele.
Alkalmazási hatály
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által – ilyen min őségében – belföldön és ellenérték fe jében teljesített termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték
fejében teljesített beszerzése és c) termék importja
után. 3. § E törvény rendelkezéseit
a) az egyszer űsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva.) hatálya alá
tartozó személyekre, szervezetekre, valamint b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különö s szabályairól szóló törvény (a
továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra
abban az esetben kell alkalmazni, ha arról az a) pontban említett esetben az Eva., a b) pontban említett
esetben pedig a Jöt. ki fejezetten rendelkezik.
4. § (1) Belföld alatt a Magyar Köztársaság államterülete értend ő.
(2) Közösség és tagállamai, valamint azok területe alatt az 1. számú mellékletben meghatározottak
értend ők.
(3) Harmadik állam és annak területe alatt az értend ő, amely nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá.
Adóalany

5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági
tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy
szervezet jog- és cselekv őképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem
lenne jog- és cselekv őképes, de a magyar jog alapjá n igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog
alapján kell elbírálni. (2) Abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység kö zvetlenül közös tulajdonban és közös használatban
lev ő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a
tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz f űző dő jogokat és kötelezettség eket a tulajdonostársak
közössége az általa kijelölt képvisel ő útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képvisel ő a legnagyobb
tulajdoni hányaddal rendelkez ő tulajdonostárs, egyenl ő tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által
kijelölt tulajdonostárs.
Gazdasági tevékenység
6. § (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszer ű, illet őleg tartós vagy rendszeres
jelleggel történ ő folytatása, amennyiben az ellenérték elérés ére irányul, vagy azt eredményezi, és annak
végzése független formában történik. (2) Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari,
mez őgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a
szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. (3) Gazdasági tevékenység az is, ha az adóalany az egyébként a vállalkozásának részét képező, illet őleg
a vállalkozása folytatásának eredményeként keletkez ő vagyont (vagyonrészt) és vagyoni érték ű jogot
ellenérték fejében hasznosítja. (4) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha
a) egyébként nem adóalanyi min őségben eljáró, az 5. § (1) bekezdése értelmében jogképes személy vagy
szervezet (a továbbiakban együtt: személy, szervezet) belföldön külde ményként feladott vagy belföldről
fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de – a beszerz ő nevére szóló rendeltetéssel – a
Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldemén ykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő,
akár a beszerz ő vagy – bármelyikük javára – más végzi;
b) egyébként nem adóalanyi min őségben eljáró személy, szervezet be épített ingatlant (ingatlanrészt), és
ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy
ba) annak els ő rendeltetésszer ű használatbavétele még nem történt meg, vagy
bb) első rendeltetésszer ű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély joger őre
emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év [ ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés
alatt álló, illet őleg beépített új ingatlan];
c) egyébként nem adóalanyi min őségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket
(telekrészt) értékesít. (5) Nem minő sül az (1) bekezdésben említett független form ában végzett gazdasági tevékenységnek az a
tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jelleg ű jogviszony vagy olyan munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszony ke retében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a
kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb
feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. 7. § (1) Nem gazdasági tevékenység és nem ered ményez adóalanyiságot a Magyar Köztársaság
Alkotmánya által, illet őleg az annak felhatalmazása alapján megal kotott jogszabály alapján közhatalom
gyakorlására jogosított személy, szer vezet által ellátott, és a létesítő okiratában is megjelölt közhatalmi
tevékenysége. (2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabálya lkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a
védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi ig azgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági
ellen őrzési és pénzügyi ellenő rzési, a törvényességi felügyeleti és ellen őrzési, az államháztartási, európai
uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység, feltéve, hogy az annak
gyakorlása során okozott kárért való felel ősségre a Polgári Törvénykönyvr ől szóló 1959. évi IV.
törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felel ősségre vonatkozó
rendelkezései [349. §] alkalmazandók, vagy ká rokozás esetében lennének alkalmazandók.
(3) A (2) bekezdést ől függetlenül a tulajdon kisajátítása, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt
tevékenységek nem min ősülhetnek közhatalmi tevékenységnek.

Csoportos adóalanyiság
8. § (1) Azok az adóalanyok,
a) akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési
hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön, és b) akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások,
csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre. (2) A csoportos adóalanyiság értelmében:
a) az (1) bekezdésben meghatározott adóalanyok (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag vagy tagok)
bels ő, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megsz űnik, és tagok önálló
adóalanyisága – a (6) bekezdésben említett kivétellel – szintén megsz űnik, valamint
b) a tagok küls ő, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan
adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez f űző dő jogok és köteleze ttségek a csoportos
adóalanyiságban részt vev ő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be.
(3) A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leend ő tag erre
irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos ké relmére. Nem kérelmezheti a csoportos adóalanyiságot
az az adóalany, aki (amely) valamely más csoporto s adóalanyiságban már tagként részt vesz, vagy
valamely más csoportos adóalanyiság létrehozatalára irányuló kérelmét már benyújtotta és annak elbírálása
joger ősen még nem zárult le. Abban az esetben, ha van olyan adóalany, akire (amelyre) teljesülnek az (1)
bekezdésben meghatározott feltételek, de nem kíván a csoportos adóalanyiságban tagként részt venni (e §
alkalmazásában a továbbiakban: kívül maradó adóalany), a kérelemnek tartalmaznia kell még a kívül
maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatát a csopor tos adóalanyiság létrehozatalára. A kérelemnek,
illet őleg kívül maradó adóalany esetében a hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá:
a) a tagok által kijelölt képvisel őt és a képvisel ő feltétlen beleegyez ő nyilatkozatát a képviselet
vállalására; továbbá b) tagonként külön-külön:
ba) a tag nevét, címét és adószámát;
bb) az (1) bekezdésben említett jogállás fennállásának igazolását;
bc) a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely alkalmas a (2) bekezdésben említett bels ő és küls ő
kapcsolatok egyértelm ű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére;
bd) kötelezettségvállalást a (6) bekezdés teljesítésére;
c) kívül maradó adóalany esetében:
ca) az adóalany nevét, címét és adószámát;
cb) az (1) bekezdésben említett jogállás fennállásának igazolását;
cc) kötelezettségvállalást a (7) bekezdés teljesítésére.
(4) A csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság id őszakában
együttesen min ősül – ha törvény másként nem rendelkezik – egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz f űző d ő
jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefügg ő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények
alanya a csoportos adóalanyiságban részt vev ő tagok által kijelölt képvisel ő.
(5) Az a tag, aki (amely) a cs oportos adóalanyiságot megelőző en belföldön nyilvántartásba vett
adóalanyként m űködött, a (3) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély joger őre emelkedésének
napját megel őző nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti
kötelezettségének, mintha jogutódlással sz űnne meg.
(6) A csoportos adóalanyiságban részt vev ő bármely tag – mind a csoportos adóalanyiság id őszakában,
mind azt követ ően – egyetemlegesen felel ős a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi többi
taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vev ő tagnak
a) a csoportos adóalanyiság id őszakát megel őző en keletkezett, az (5) és (9) bekezdésben meghatározott
kötelezettsége teljesítéséért, és b) a csoportos adóalanyiság id őszakában, e törvény alapján keletkez ő kötelezettsége teljesítéséért.
(7) A kívül maradó adóalany – mind a csoportos adóalanyiság id őszakában, mind azt követ ően –
egyetemlegesen felel ős a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi taggal együtt a csoportos
adóalanyiságban részt vev ő tagnak
a) a csoportos adóalanyiság id őszakát megel őző en keletkezett, az (5) és (9) bekezdésben meghatározott
kötelezettség teljesítéséért;

b) a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi tagnak a csoportos adóalanyiság id őszakában, e
törvény alapján keletkez ő kötelezettség teljesítéséért.
(8) A kívül maradó adóalany, illet őleg a csoportos adóalanyiság id őszakában létrejöv ő olyan adóalany,
akire (amelyre) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek (e § alkalmazásában a
továbbiakban: csatlakozó új adóalany) dönthet úgy is , hogy tagként csatlakozni szándékozik a csoportos
adóalanyisághoz. A csoportos adóalanyisághoz történ ő csatlakozás az állami adóhatóság engedélyével jön
létre, a kívül maradó, illet őleg a csatlakozó új adóalany erre ir ányuló kifejezett írásos kérelmére. A
kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi tagnak a közös,
kifejezett és egybehangzó beleegyez ő nyilatkozatát a kívül maradó, illet őleg a csatlakozó új adóalany
csatlakozásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá: a) a kívül maradó adóalany esetében a (3) bekezdés bc) és bd) alpontjában,
b) a csatlakozó új adóalany esetében pedig a (3) bekezdés b) pontjában
meghatározott feltételek teljesítését. (9) Az a kívül maradó, illet őleg az a csatlakozó új adóalany, aki (amely) tagként csatlakozik a csoportos
adóalanyisághoz, a (8) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély joger őre emelkedésének napját
megelő ző nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleg et tenni az e törvény szerinti kötelezettségének,
mintha jogutódlással sz űnne meg.
(10) A csoportos adóalanyiságban részt vev ő tag dönthet úgy is, hogy a csoportos adóalanyiságból
kiválni szándékozik. A csoportos adóalanyiságból történ ő kiválás az állami adóhatóság engedélyével jön
létre, a kiválni szándékozó tag erre irányuló kifejeze tt írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell
még a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi többi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó
beleegyez ő nyilatkozatát a tag kiválásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a kiválni szándékozó
tag kötelezettségvállalását arra, hogy a kiválás joger őre emelkedésének napjától kívül maradó adóalanyként
teljesíti a (3) bekezdés cc) alpontjában meghatározott feltételt.
(11) A csoportos adóalanyiság az állami adóhatósági engedély visszavonásával sz űnik meg. Az
engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, ha
a) azt a csoportos adóalanyiságban részt vev ő bármely tag – ide nem értve a (10) bekezdésben
meghatározott kiválási kérelmet – kéri; b) a képvisel ő a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képvisel ő haladéktalan kijelölése és
bejelentése a (3) bekezdés a) pontja szerint nem történik meg;
c) a csoportos adóalanyiságban részt vev ő bármely tagra az (1) bekezdésben meghatározott feltételek
nem teljesülnek;
d) a (3) bekezdés bc) és bd) alpontjában meghatározott feltételek bármelyike a csoportos adóalanyiság
id őszakában nem teljesül;
e) a (3) bekezdés cc) alpontjában meghatározott feltétel a csoportos adóalanyiság id őszakában nem
teljesül; f) a csoportos adóalanyiság id őszakában olyan adóalany jön létre, akire (amelyre) az (1) bekezdésben
meghatározott feltételek teljesülnek, és a csoportos adóalanyisághoz fa) nem csatlakozik, de kívül maradó adóalanyként nem teljesíti a (3) bekezdés c) pontjában
meghatározott kötelezettségeket; vagy
fb) csatlakozni kíván csatlakozó új tagként, de azt az állami adóhatóság a (8) bekezdés értelmében nem
engedélyezi; g) a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi tag jogutód nélkül megsz űnik.
(12) A (11) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély visszavonásának joger őre emelkedésének
napjával, mint fordulónappal a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi tag együttesen köteles
úgy eleget tenni az e törvény szerinti kö telezettségének, mintha jogutódlással szűnne meg, kivéve azt az
esetet, ha a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi tag jogutód nélkül sz űnik meg.
Termék értékesítése
9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehet ő dolog átengedése, amely az átvev őt tulajdonosként való
rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehet ő dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást
eredményez ő ügylet.
(2) Az (1) bekezdésben említett birtokba vehet ő dolog:

a) magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti er őket is, valamint az értékpapírok közül
azt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti;
b) nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, a pénzhelyettesítő eszközt,
valamint – az a) pontban említett kivétellel – az értékpapírt.
10. § Termék értékesítésének min ősül továbbá:
a) a termék birtokbaadása olyan ügylet al apján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról
vagy részletvételér ől azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott
id ő lejártával, illet őleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi;
b) a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása,
feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között – a 9. § (1) bekezdése
értelmében – termék értékesítése teljesül; c) az adós és hitelez ő között a termék feletti tulajdonosként va ló rendelkezési jog átszállása, feltéve,
hogy a hitelez ő a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére – a 9. § (1)
bekezdése értelmében – értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül őt illeti meg;
d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzend ő ingatlan átadása a
jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljes ítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a
jogosult bocsátotta rendelkezésre.
11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket
vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy
általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illet őleg azt más tulajdonába
ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az
adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. (2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés:
a) az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruh ázása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít
el ő;
b) az adóalany
ba) vállalkozásában kitermelt, el őállított, összeállított, átal akított, megmunkált, illet őleg
bb) vállalkozásához vásárolt vagy importált
termék felhasználása gazdasági tevékenységének fo lytatásához, feltéve, hogy ha a terméket ilyen
állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg; c) tárgyi eszköznek nem min ősül ő termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység
folytatásához, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan az
adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg; d) az adóalany megsz űnése, ha az adóalany a megsz űnés id őpontjában olyan terméket tart tulajdonában,
amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapc solódóan egészben vagy részben
adólevonási jog illette meg.
(3) Nem min ősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek
a) a közcélú adomány,
b) ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát
és kis érték ű terméket.
12. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása
tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldr ől a Közösség
más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal,
függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy – javára – más végzi, amelynek eredményeként a termék
a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséh ez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy
a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van.
(2) Az (1) bekezdéshez f űző dő joghatás nem áll be, ha
a) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás
befejezésekor van, a termék értékesítésére a 29. §-ban említett feltételek teljesülnek;
b) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás
befejezésekor van, a termék értékesítésére a 32. §-ban említett feltételek teljesülnek;
c) a termék vasúti-, vízi- vagy légiközlekedési eszközön történ ő értékesítésére a 33. §-ban említett
feltételek teljesülnek; d) a gáz földgázcs ővezeték-hálózaton keresztüli vagy a villamos energia értékesítésére a 34. vagy 35. §-
ban említett feltételek teljesülnek; e) a termék értékesítése a 89., 98-104. és 107-109. §-ok szerint történik;

f) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás
befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany – mint a szolgáltatás igénybevevője – termékén
munkát végeznek, majd annak befejezését követ ően a terméket – az (1) bekezdésben említett adóalany
nevére szóló rendeltetéssel – belföldre továbbítják; g) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás
befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóa lany a terméket szolgáltatás nyújtása érdekében
ideiglenesen használja; h) az (1) bekezdésben említett adóalany termékét 24 hónapot meg nem haladó ideiglenes használat
céljából a Közösség más tagállamába továbbítja, ahol ha ugyanezt a terméket importálták volna, az
importált termék ideiglenes behozatal jogcímén teljes adó- és vámmentességben részesülne;
i) az (1) bekezdésben említett adóalany a terméket a Közösség más tagállamában fenntartott vev ői
készlete céljára továbbítja.
(3) Ha a (2) bekezdésben felsorolt esetekben az ott meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a
feltétel nem teljesülésekor az (1) bekezdéshez f űző dő joghatás haladéktalanul beáll.
Szolgáltatás nyújtása
13. § (1) Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék
értékesítése. (2) Az (1) bekezdésben említett ügylet magában foglalja az alábbiakat is:
a) vagyoni érték ű jogok id őleges vagy végleges átengedését;
b) kötelezettségvállalást valamely tevékenység egészb eni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak
végzését ől való tartózkodásra, illet őleg valamely helyzet t űrésére.
(3) Nem minő sül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesít ője, szolgáltatás nyújtója
a) részére az ellenértéket akár a termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevevő je, akár harmadik fél
megtéríti, vagy b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi,
feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a
követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesít ő fizetési eszközzel vagy
pénzhelyettesítő eszközzel történik.
(4)
14. § (1) Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket
vállalkozásából id őlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy
általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illet őleg azt másnak ingyenesen
használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az
adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
(2) Szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai
magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak
ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt
egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
(3) Nem min ősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás.
15. § Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell
tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevev ője és nyújtója is.
Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös
szabályok

16. § A termék értékesítésére, szolgáltatás nyújtására nincs befolyással, ha az szerz ődéskötés,
jogszabályi rendelkezés, bírósági és más ha tósági határozat (végzés) alapján, illetőleg árverés útján
történik.
17. § (1) Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához f űző dő joghatás, ha az adóalany a
terméket, vagyoni érték ű jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárul ásként (a továbbiakban együtt: apport)
bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint
történik.

(2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűző d ő joghatás, ha az adóalany
jogutódlással sz űnik meg, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint
történik.
(3) A (2) bekezdésben említett jogutódlással történ ő megsz űnés a következ ő eseteket foglalja magában:
a) gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulását (ideértve az
egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is);
b) szövetkezetnek a szövetkezetekr ől szóló törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) szerinti átalakulását;
c) szövetkezet gazdasági társasággá való át alakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetében a
közösségi alap Szöv. tv. szerinti átadását más szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség részére;
d) egyéni cégnek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégr ől szóló törvény szerinti átalakulását;
e) egyéni vállalkozó, mez őgazdasági termel ő halálát, vagy cselekv őképességének elvesztését, feltéve,
hogy az egyéni vállalkozói, őstermel ői tevékenységet
ea) elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja; illet őleg
eb) cselekv őképesség elvesztése esetében az egyéni vállalkozó, mez őgazdasági őstermel ő nevében és
javára a törvényes képvisel ője folytatja;
f) a 8. § (5), (9) és (12) beke zdéseiben említett eseteket.
18. § (1) Az apport [17. § (1) bekezdése], illet őleg a jogutódlás [17. § (2) bekezdése] útján szerzett
vagyon (vagyonrész) és vagyoni érték ű jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon)
tekintetében a szerz őnek a következ ő feltételeknek kell egyidej űleg megfelelnie:
a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany
legyen; b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illet őleg a szerzett vagyonhoz f űző dő , az e törvényben
szabályozott jogok és kötelezettségek – a (2) bekezdésben említett eltéréssel – a szerzést ől kezd ődő en
jogutódként őt illetik és terhelik;
c) sem a szerzéskor, sem azt követ ően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely
természeténél fogva össszeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy
annak csorbítására lenne alkalmas. (2) Az apportálót, illet őleg jogutódlással történ ő megsz űnés azon esetében, amelyben a jogel őd nem
sz űnik meg, a jogel ődöt az elévülési idő n belül a szerzővel együtt egyetemleges felel ősség terheli azon, e
törvényben szabályo zott kötelezettségek teljesítés éért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett
vagyonhoz f űző dő en a szerzésig bezárólag keletkeztek.
(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, illet őleg
a jogutódlásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához
f ű ző d ő joghatás haladéktalanul beáll.
Termék Közösségen belüli beszerzése
19. § A 2. § b) pontja a következ ő eseteket foglalja magában:
a) terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi s zemély általi beszerzése, feltéve, hogy az értékesít ő
olyan adóalanyként jár el, aki (amely) a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba
vették, nem részesül e tagállam azon joga szer inti adómentességben, amely tartalmában a közös
hozzáadottértékadó-rendszerr ől szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 282-
292. cikkeinek felel meg, és akinek (amelynek) ez a termékértékesítése nem tartozik a 29. és 32. §
alkalmazása alá;
b) új közlekedési eszköz beszerzése;
c) jövedéki terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy a
beszerzés után jövedékiadó-fi zetési kötelezettség keletkezik
[ a)-c) pontok a továbbiakban együtt: term ék Közösségen belüli beszerzése].
20. § (1) A 19. § a) pontjától eltér ően nem kell adót fizetni:
a) olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében , amely ha belföldön teljesített termékértékesítés
lenne, a 103., 104. és 107. §-ok szerint mentes lenne az adó alól; b) használt ingóság [213. § (1) bekezdésének a) pontja], m űalkotás [213. § (1) bekezdésének b) pontja],
gy űjteménydarab [213. § (1) bekezdésének c) pontja] vagy régiség [213. § (1) bekezdésének d) pontja] Közösségen belüli beszerzése esetében, feltéve, hogy az értékesít ő viszonteladóként [213. § (1)
bekezdésének e) pontja] jár el, aki (amely) egyúttal igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a

termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a terméket e tagállam azon
joga szerint úgy adóztatták meg, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 312-325. cikkeinek; c) használt ingóság, m űalkotás, gy űjteménydarab vagy régiség Közöss égen belüli beszerzése esetében,
feltéve, hogy az értékesít ő nyilvános árverés szervez őjeként [213. § (1) bekezdésének f) pontja] jár el, aki
(amely) egyúttal igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti
feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a terméket e tagállam azon joga szerint úgy adóztatták
meg, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 333-341. cikkeinek;
d) olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében – ide nem értve az a)-c) pontokban említett
eseteket, valamint a 19. § b) és c) pontjában említett termékek Közösségen belüli beszerzését -, amelynek
beszerz ője
da) ilyen min őségében mez őgazdasági tevékenységet folytató adóala nyként [197. § (1) bekezdése] jár el;
vagy
db) olyan adóalany, aki (amely) kizárólag olyan termék értékesítést és szolgáltatásnyújtást teljesít,
amelyhez kapcsolódóan adólevoná si jog nem illeti meg, ideértve azt is, aki (amely) alanyi
adómentességben részesül; vagy dc) nem adóalany jogi személy.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja abban az esetben alkalmazható, ha
a) az adott naptári évben a d) pontban említett termékek Közösségen belüli beszerzése ellenértékének –
adó nélkül számított és éves szinten göngyölített – összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelel ő
pénzösszeget, és
b) az a) pontban említett feltétel az adott naptári évet megel őző naptári évre is teljesült, feltéve, hogy
ilyen beszerzések ténylegesen történtek. (3) A (2) bekezdés a) pontjában említett fels ő értékhatárba a Közösség azon tagállamaiban megtérített
vagy megtérítend ő ellenérték számít, amelyekben a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás
megkezdésekor volt. (4) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazhatósága megsz űnik, és nem alkalmazható az olyan termék
Közösségen belüli beszerzésére sem, amelynek – adó nélkül számított – ellenértékével a beszerz ő el őször
meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában említett fels ő értékhatárt.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában említett beszerz ő az állami adóhatóságnak tett el őzetes bejelentése
alapján dönthet úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 19. § a) pontját – az ott meghatározottak szerint
– alkalmazza. (6) Az a beszerz ő, aki (amely) élt az (5) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét
követ ő második naptári év végéig nem térhet el.
(7) Azt a közösségi adószámmal egyébként rendelkez ő beszerz őt, aki (amely) nem élt ugyan az (5)
bekezdésben említett választási jogával, de a te rmék Közösségen belüli beszerzése kapcsán közösségi
adószámát megadta a termék értékesít őjének, és az annak figyelembevételével járt el, úgy kell tekinteni,
mint aki (amely) erre az ügyletre, valamint az ezt követ ő összes olyan termék Közösségen belüli
beszerzésére, amelyet részére az el őző ekben említett ügylet teljesítésének évét követ ő második naptári év
végéig teljesítenek, nem az (1) bekezdést, hanem a 19. § a) pontját – az ott meghatározottak szerint –
alkalmazza.
21. § (1) Termék Közö sségen belüli beszerzése a termék felett a tulajdonosként való rendelkezés olyan
megszerzése, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesít ő, akár a
beszerz ő vagy – bármelyikük javára – más végzi, amelyben a termék a küldeménykénti megérkezésekor
vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más ta gállamában van, mint ahol az a küldeménykénti
feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. (2) Abban az esetben, ha a term éknek adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személy általi
beszerzése úgy történik, hogy ez a személy a terméket a Közösség területén kívül adja fel küldeményként
vagy fuvarozza el, és a termék kü ldeménykénti megérkezése vagy a fu varozás befejezése a Közösség más
tagállamában van, mint ahol a termék importjának teljesítési helye, ez utóbbi tagállamot úgy kell tekinteni,
mint ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt.
(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerint a termék importjának teljesítési helye belföld, az
importáló jogosult az általa ilyen jogcímen megfizetett adó visszatéríttetésére, amennyiben igazolja, hogy a
Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás
befejezésekor volt, megfizette az adót a termék Közö sségen belüli beszerzése után e tagállam joga szerint.
22. § (1) Termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. § b) pontja] az is, ha az
adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít

belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elő, munkál
meg, vásárol, illető leg szerez be – a 19. § értelmében – ott, vagy importál oda, és a terméket ebb ől a
tagállamból maga vagy – javára – más ad ja fel küldeményként vagy fuvarozza el.
(2) Az (1) bekezdéshez f űző d ő joghatás nem áll be, ha a továbbításra fordított esetben, mint 12. § (1)
bekezdése szerinti termékértékesítésre a 12. § (2) bekezdése lenne alkalmazandó az ott meghatározott
feltételek szerint. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az a dóalany a terméket belföldön fenntartott vevői készlete
céljára továbbítja, a (2) bekezdést azzal az eltéré ssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdéshez fűző dő
joghatás akkor nem áll be, ha
a) a termék továbbítóját ezzel összefüggésben belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba,
valamint b) a vev ői készletb ől terméket beszerz ő olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek
(amelynek) nincs olyan, e törvényben szab ályozott jogállása, amely természeténél fogva
összeegyeztethetetlen lenne az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésével, vagy annak
csorbítására lenne alkalmas.
(4) Ha a (2) bekezdésben hivatkozottak szerint az ott, illet őleg a (3) bekezdésben meghatározott
feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor az (1) bekezdéshez f űző d ő joghatás
haladéktalanul beáll. (5) A (3) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéshez f űző d ő joghatás a vev ői készletb ől terméket
beszerz őre áll be.
23. § Szintén termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése, ha a Magyar
Köztársaság Észak-atlanti Szerz ődésbeli tagságával összefüggésben terméket továbbítanak belföldre,
amelyet a honvédelemért felel ős miniszter által vezetett minisztéri um, a Magyar Honvédség, és ezek
polgári állománya részére a Közösség más tagállamában – nem az ott érvényes általános adózási szabályok
szerint – szereznek be, feltéve, hogy a termékre – annak importja esetében – nem vonatkozna a 93. § (1)
bekezdésének h) pontja szerinti adómentesség.
Termék importja
24. § (1) Termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történ ő behozatala vagy egyéb módon
való bejuttatása, amely – az Európai Közösséget létrehozó Szerző dés (a továbbiakban: Szerződés) 24.
cikkének értelmében – nincs szabad forgalomban. (2) Termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon
területrészér ől hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész e
törvény alkalmazásában harm adik állam területével esik egy tekintet alá.
II. Fejezet
TELJESÍTÉS HELYE
1. alfejezet
Teljesítés helye termék értékesítése esetében
Általános szabály
25. § Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék
értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van.
Különös szabályok
26. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesít ő, akár a
beszerz ő vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a

termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldemé nykénti feladásakor vagy a fuvarozás
megkezdésekor van. 27. § (1) Abban az esetben, ha a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban
els ő értékesít őtő l a sorban utolsó beszerz ő nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy
fuvarozzák el, a 26. § kizárólag egy termékértékesítésre alkalmazható. (2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben van a sorban olyan beszerz ő, aki (amely) egyúttal
értékesít őként a termék küldeménykénti feladását vagy fuva rozását maga vagy – javára – más végzi, az
ellenkez ő bizonyításáig úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy
fuvarozását beszerző ként végzi, illetőleg arra másnak, beszerz őként adott megrendelést.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott term ékértékesítések közül azokra, amelyek
a) megel őzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a
teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerz ő nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti
feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van; b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesíté si helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a
teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldemén ykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor
van. 28. § A 26. §-tól eltér ően, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a
Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon
tagállama, ahol a termék importja teljesül. 29. § (1) Abban az esetben, ha a termék küldeményk énti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga,
illet őleg – javára – más végzi, és az értékesítés eredményeként a termék a Közösség más tagállamában van,
mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a 26. és 28. §-tól eltér ően
a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerz ő nevére szóló rendeltetéssel –
a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy
a) a termék értékesítése
aa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy ré szére történik, akinek (amelynek) e beszerzése,
mint termék Közösségen belüli beszer zése után a 20. § (1) bekezdésének a) és d) pontja értelmében nem
kell adót fizetnie; vagy ab) nem adóalany személy, szervezet részére történik; továbbá
b) az értékesített termék:
ba) nem új közlekedési eszköz; illet őleg
bb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy
nem. (2) Ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén
kívül volt, és a termék küldeménykénti megérk ezése vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más
tagállamában van, mint ahol a termék importjának teljesítési helye, az (1) bekezdés alkalmazásában ez
utóbbi tagállamot úgy kell tekinteni, mint ahol a te rmék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás
megkezdésekor volt. 30. § (1) A 29. §-t nem kell alkalmazni azokra a termékér tékesítésekre, amelyek esetében a terméket a
Közösség ugyanazon más tagállamába szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, és
ez a tagállam megegyezik a Közösség azon tagállamával, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor
vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következ ő feltételek együttesen teljesülnek:
a) az értékesített termék nem jövedéki termék,
b) az adott naptári évben az a) pontban említett termékek 29. § szerinti értékesítéséb ől származó
ellenérték – adó nélkül számított és göngyölített összege – nem haladja meg a Közösség e tagállamában
megállapított fels ő értékhatárt,
c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megel őző naptári évre is teljesült, amennyiben ilyen
értékesítések ténylegesen történtek. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett fels ő értékhatár a Magyar Köztársaság esetében 35 000
eurónak megfelel ő pénzösszeg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megsz űnik, és nem alkalmazható arra a termékértékesítésre sem,
amelynek – adó nélkül számított – ellenértékével az adóalany először meghaladja az (1) bekezdés b)
pontjában említett fels ő értékhatárt.
(4) Az adóalany az (1) bekezdésben említett esetben arra a termékértékesítésére, amelynél a termék a
küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor belföldön van, az állami adóhatóságnak tett

előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 29. §-t – az ott
meghatározottak szerint – alkalmazza. (5) Az az adóalany, aki (amely) élt a (4) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét
követ ő második naptári év végéig nem térhet el.
31. § A 29. és 30. § nem alkalmazható a használt ingóság, m űalkotás, gy űjteménydarab és régiség
értékesítésére, feltéve, hogy azokra e törvény rendelk ezéseit a XVI. fejezetben meghatározott eltérésekkel
alkalmazzák. 32. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesít ő, akár a
beszerz ő vagy – bármelyikük javára – más végzi, és az ér tékesített termék olyan fel- vagy összeszerelés
tárgyául szolgál, amelyet az értékesít ő maga vagy – javára – más végez, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e
próbaüzem vagy nem, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék fel- vagy
összeszerelése, illető leg annak üzembe helyezése történik.
33. § (1) Abban az esetben, ha a termék értékesítése vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik,
és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, a termék értékesítésének teljesítési
helye az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van.
(2) E § és a 45. § (2) bekezdésének alkalmazásában
a) Közösség területén vé gzett személyszállítás: az a személyszállítás, amelynél az indulási és az érkezési
hely egyaránt a Közösség területén van, és ez id ő alatt a Közösség területén kívül nincs megállási hely;
b) személy szállításának indulási helye: az első beszállási pont a Közösség területén, függetlenül attól,
hogy azt megel őző en a Közösség területén kívül volt-e megállási hely vagy nem;
c) személy szállításának érkezési helye: az utolsó kiszállási pont a Közösség területén, függetlenül attól,
hogy azt követ ően a Közösség területén kívül van-e megállási hely vagy nem.
(3) Menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszautazás külön-külön, önálló személyszállításnak
tekintendő .
34. § (1) Abban az esetben, ha adóalany-keresked ő részére
a) gáz értékesítése földgázcs ővezeték-hálózaton keresztül, vagy
b) villamos energia értékesítése
történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol az adóalany-keresked ő gazdasági céllal
letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos
tartózkodási helye van.
(2) E § alkalmazásában adóalany-keresked ő az, aki (amely) gáz vagy villamos energia
továbbértékesítésével f őtevékenységként foglalkozik, és akin ek (amelynek) saját felhasználása
(fogyasztása) ezekb ől a termékekb ől elhanyagolható mérték ű.
35. § (1) Abban az esetben, ha a 34. §-ban említett feltételek bármelyike nem teljesül, a gáz
földgázcs ővezeték-hálózaton keresztüli vagy a villamos energia értékesítésének teljesítési helye az a hely,
ahol a beszerz ő ezeket a termékeket ténylegesen felhasználja (elfogyasztja).
(2) Amennyiben a beszerz ő a gázt vagy a villamos energiát egészben vagy részben nem használja fel
(nem fogyasztja el), az (1) bekezdés alkalmazásában a fel nem használt (el nem fogyasztott) gáz vagy
villamos energia tényleges felhasználási (elfogyasztási) helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a beszerz ő
gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig azt a helyet, ahol lakóhelye vagy
szokásos tartózkodási helye van.
2. alfejezet
Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében
Különös értelmezési alapelvek
36. § (1) Ezen alfejezet alkalmazásában
a) az egyébként nem adóalanyi min őségében eljáró adóalanyt a részére nyújtott valamennyi szolgáltatás
viszonylatában is adóalanynak kell tekinteni, kivéve azt az esetet, ha a nyújtott szolgáltatást közvetlenül
saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére veszi igénybe, amely esetben az érintett
személyt, szervezetet nem adóalanynak kell tekinteni; b) a nem adóalany jogi személyt az a) pont értelmében adóalanynak kell tekinteni, feltéve, hogy

ba) közösségi adószámmal [258. § (3) bekezdésének a) pontja] rendelkezik, vagy rendelkeznie kellene,
ha ilyen személyként belföldön, bb) adószámmal [258. § (3) bekezdésének b) pontja] rendelkezik, vagy rendelkeznie kellene, ha ilyen
személyként a Közösség más tagállamában
vették nyilvántartásba. (2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltér ően, ezen alfejezet alkalmazásában azt a személyt, szervezetet,
akinek (amelynek) adóalanyisága a 6. § (4) bekezd ésén alapul, a részére nyújtott olyan szolgáltatás
viszonylatában, amelynek igénybevétele során egyébként nem adóalanyi min őségében jár el, nem
adóalanynak kell tekinteni.
Általános szabályok
37. § (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás
igénybevev ője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
(2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetéb en a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás
nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye
vagy szokásos tartózkodási helye van.
Különös szabályok
38. § A más nevében és javára eljáró közvetít ő nem adóalany részére nyújtott közvetít ői szolgáltatása
esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. 39. § (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a
hely, ahol az ingatlan van.
(2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen
beletartoznak: az ingatlanközvetít ői és -szakért ői szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások,
az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének el őkészítésére
és összehangolására irányuló szolgáltatások. 40. § Személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során
ténylegesen megtesznek.
41. § (1) Nem adóalany részére nyújtott, a term ék Közösségen belüli fuvarozásától eltérő
termékfuvarozás esetében a teljesítés helye az az útvona l, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen
megtesznek.
(2) Nem adóalany részére nyújtott termék Közösségen belüli fuvarozása esetében a teljesítés helye az a
hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van.
(3) A termék Közösségen belüli fuvarozása a fuvarozás minden olyan formáját és módját felöleli,
amelyben az indulási hely és az érkezési hely a Közösség egymástól eltér ő tagállamában van.
(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a termék fuvarozásának
a) indulási helye: az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen megkezd ődik, ide nem értve azt az
útszakaszt, amely a fuvarozandó termék berakodásának helyéig tart; b) érkezési helye: az a hely, ahol a te rmék fuvarozása ténylegesen befejez ődik.
42. § Kulturális, m űvészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatá si és sportszolgáltatások, továbbá más,
ezekhez hasonló szolgáltatáso k (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek
szervezését is, valamint az el őbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés
helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. 43. § (1) A következ ő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatá sok esetében a teljesítés helye az a hely,
ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik:
a) személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások;
b) szakért ői értékelés, amely közvetlenül termékre – ide nem értve az ingatlant – irányul;
c) terméken – ide nem értve az ingatlant – végzett munka.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan
kapcsolódó szolgáltatások körébe tartozik a be-, ki- és átrakodás is. 44. § (1) Közlekedési eszközök rövid id őtartamú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a
közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevev ő birtokába adják.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a rövid időtartam a közlekedési eszköz folyamatos,
a) víziközlekedési eszközök esetében 90,
b) egyéb, az a) pontban nem említett közlekedési eszközök esetében pedig 30
napot meg nem haladó használatát jelenti. 45. § (1) Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatáso k nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely,
ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.
(2) Az (1) bekezdést ől eltér ően, ha az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása vasúti,
vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama
alatt teljesül, a szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye
van. Menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszautazás külön-külön, önálló személyszállításnak
tekintendő .
46. § (1) Az e §-ban meghatározott szol gáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel
összefüggésben a szolgáltatást igénybevev ő nem adóalany letelepedett, lete lepedés hiányában pedig, ahol
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van.
(2) Az e § alkalmazása alá tart ozó szolgáltatások a következők:
a) szellemi alkotásokhoz f űző dő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok idő leges vagy végleges
átengedése;
b) reklámszolgáltatások;
c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítást echnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások,
továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve – a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel – a
mérnöki szolgáltatást is;
d) adatok feldolgozása és információk közlése;
e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet;
f) munkaer ő kölcsönzése, kirendelése, illet őleg személyzet rendelkezésre bocsátása;
g) termék – ide nem értve az ingatlant és a közlek edési eszközök bármely fajtáját – bérbeadása;
h) földgázcs ővezeték- és villamosenergiaelosztó-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, valamint a
hálózatokon keresztüli földgáz- és villamosenergia-továbbítás biztosítása, továbbá más, ezekhez
közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások; i) telekommunikációs szolgáltatások;
j) rádiós és televíziós m űsorszolgáltatások;
k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.
(3) E § alkalmazandó abban az esetben is, ha kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy
hivatásszer űen folytatott tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, illet őleg valamely (2)
bekezdés alá tartozó jog gyakorlásától való id őleges vagy végleges tartózkodásra.
(4) E § a mérnöki szolgáltatásokra abban az esetben alkalmazható, ha azok jellegadó tartalmuk alapján
nem tartoznak a 39. és 42. §, valamint a 43. § (1) bekezdésének b) és c) pontja alá.
(5) E § alkalmazásában elektronikus út on nyújtott szolgáltatás különösen:
a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, ho nlap tárolása és üzemeltetése, valamint
számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása, b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése,
c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhet ővé tétele,
d) zene, film és játék – ideértve a szerencsejátékot is – rendelkezésre bocsátása, valamint politikai,
kulturális, m űvészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú m űsorszolgáltatás, illet őleg ilyen célú
események közvetítése, sugárzása, e) távoktatás,
feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A
szolgáltatás nyújtója és igénybevev ője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása –
ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is – azonb an önmagában még nem elektronikus úton nyújtott
szolgáltatás.
47. § Abban az esetben, ha a 46. § (2) bekezdésének k) pontjában említett szolgáltatás igénybevev ője
olyan nem adóalany, aki (amely) a Közösség valamely tagállamában telepedett le, letelepedés hiányában
pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség valamely tagállamában, és az
el őző ekben említett szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le,
gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség
területén kívül, a 46. § (2) bekezdésének k) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a

Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés
hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 48. § Abban az esetben, ha a 46. § (2) bekezdésének i) és j) pontjában említett szolgáltatás
igénybevev ője olyan nem adóalany, aki (amely) a Közö sség valamely tagállamában telepedett le,
letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség valamely
tagállamában, és az el őző ekben említett szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal a Közösség területén
kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye
van a Közösség területén kívül, a 46. § (2) bekezdésének i) és j) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának
teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybevev ő nem adóalany letelepedett,
letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy a
tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni el őny szerzése a Közösség e tagállamában van.
49. § A 37. és 44. §-tól eltér ően közlekedési eszközök – ideértve a vasúti kocsikat is – bérbeadása
esetében a teljesítés helye a) belföld, feltéve, hogy a 37. és 44. § alkalmazásával a teljesítés helye a Közösség területén kívüli
területre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni el őny szerzése belföldön van;
b) a Közösség területén kívüli terület, feltéve, hogy a 37. és 44. § alkalmazásával a teljesítés helye
belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni el őny szerzése a Közösség területén
kívüli területen van.
3. alfejezet
Teljesítés helye termék Közössé gen belüli beszerzése esetében
Általános szabály
50. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék – a
beszerz ő nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor
van.
Különös szabályok
51. § (1) Az 50. § sérelme nélkül a 19. § a) pontjában említett esetben a teljesítés helye a Közösség azon
tagállama, amely a beszerz őnek adószámot adott, és a beszerz ő a termék Közösségen belüli beszerzésekor
ezt az adószámot használta , amennyiben a beszerző nem igazolja, hogy ilyen személyként a Közösség azon
másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belü li beszerzése az 50. § szerint teljesült, az adót – az
utóbb említett tagállam joga szerint – megfizette. (2) Ha a beszerz ő a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az
50. § szerint teljesült, köteles adót fizetni az adott tagállam joga szerint, és az (1) bekezdés értelmében
belföldön is fizetett adót a termék Közösségen belüli beszerzése után, az adó alapját a 79. § (2) bekezdése
szerint csökkentheti. 52. § Az 51. § (1) bekezdése nem alkalmazható arra a termék Közösségen belüli beszerzésére, amelynek
a teljesítési helye az 50. § szerint belföld, feltéve, hogy
a) a beszerzett termék a beszerz ő olyan további, belföldön teljesített termékértékesítéséhez szükséges,
amelynél a címzett a 141. § szerint adófizetésre kötelezett, valamint b) a beszerz ő a Közösség azon tagállamában, ahol ezzel ö sszefüggésben adószámmal rendelkezik, eleget
tett összesít őnyilatkozat-tételi kötelezettségének e tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-
irányelv 265. cikkének.
4. alfejezet
Teljesítés helye termék importja esetében
Általános szabály

53. § Termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség
területére történ ő behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van.
Különös szabályok
54. § (1) Az 53. §-tól eltér ően, ha a termék a 24. § (1) bekezdése értelmében nincs szabad forgalomban,
és
a) vámjogi helyzete a 111. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint alakul, vagy
b) a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárások hatálya alatt áll, vagy
c) teljes vámmentességgel járó ideiglenes be hozatali eljárás hatálya alatt áll, vagy
d) küls ő közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, a termék importjának teljesítési helye a
Közösség azon tagállama, ahol a termék a) pontban említett vámjogi helyzete megsz űnik, a b)-d)
pontokban említett esetekben pedig, ahol a termék az ott meghatározott eljárások hatálya alól kikerül.
(2) Az (1) bekezdés megfelel ően alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. § (2) bekezdése szerint
importált termék bels ő közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll.
III. Fejezet
ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, FIZETEND Ő ADÓ
MEGÁLLAPÍTÁSA

Általános szabályok
55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a tény nek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az
adóztatandó ügylet tényállásszer űen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).
(2) Az (1) bekezdéshez f űző dő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére
számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesít őjeként, szolgáltatás nyújtójaként
szerepl ő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy
a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,
és ezzel egyidej űleg a kibocsátott számla érvénytelenítésér ől is haladéktalanul gondoskodik, illet őleg –
nevében, de más által kiállított számla esetében – az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról
haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerz őjeként, szolgáltatás igénybevev őjeként szerepl ő
személyt, szervezetet. 56. § A fizetendő adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – a teljesítéskor kell megállapítani.
Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös
szabályok

57. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetéb en, ha az ügylet tárgya természetben osztható
és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.
(2) Bírósági vagy más hatósági eljárás keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott szolgáltatás
esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíró ság vagy más hatóság határozattal (végzéssel) állapítja
meg, teljesítés az ellenértéket megállapító joger ős határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával
történ ő közlése.
58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetéb en, ha a felek részletfizetésben vagy határozott
id őre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az
adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. (2) Abban az esetben, ha az az id őszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában
meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdést ől függetlenül – id őarányos részteljesítésként – teljesítés történik
a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás
igénybevev ője fizeti, illet őleg
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is.

(3) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére.
59. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megel őző en pénz vagy
készpénzhelyettesít ő fizetési eszköz formájában elle nértékbe beszámítható vagyoni el őnyt juttatnak (a
továbbiakban: el őleg), a fizetend ő adót az el őleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani.
(2) A jóváírt, kézhez vett el őleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetend ő adó arányos összegét is
tartalmazza.
60. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző,
szolgáltatást igénybevev ő adóalany kötelezett, a fizetend ő adót
a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy
b) az ellenérték megtérítésekor, vagy
c) a teljesítést követ ő hónap tizenötödik napján
kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.
(3) Az (1) bekezdésben emlí tett adófizetésre kötelezettől, ha a teljesítés és a fizetend ő adó – (2) bekezdés
szerinti – megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle
adófizetés nem lenne követelhet ő, vagy
b) tartozását ellenérték fejében átvállalják,
a fizetend ő adót – a (2) bekezdést ől eltér ően – az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megel őző
napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani.
(4) E § egyéb rendelkezéseit ől függetlenül a fizetendő adót az (1) bekezdés c) pontja szerint kell
megállapítani arra a termékértékesítésre is, amely a 89. §-ban meghatározott feltételekkel mentes az adó
alól azzal az eltéréssel, hogy ha az ügylet teljesíté sét tanúsító számla kibocsátása a teljesítést követő hónap
tizenötödik napjához képest hamarabb történik, a fizetend ő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla
kibocsátásakor kell megállapítani. (5) E § nem alkalmazható arra a szolgáltatásn yújtásra, amely esetében az adót a 140. § a) pontja szerint a
szolgáltatás igénybevev ője fizeti.
61. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel,
készpénz-helyettesít ő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesít ő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett
adóalany, aki (amely) a) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabál yai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles
nyilvántartást vezetni, vagy
b) nyilvántartási kötelezettségének – a költségveté s alapján gazdálkodó szervek beszámolási és
könyvvezetési kötelezettségér ől szóló jogszabály szerint – módosított teljesítési szemléletben tesz eleget,
a fizetend ő adót legkés őbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.
(2) Ha az ellenérték megfizetése részletekben történik, a fizetend ő adót a részlet megfizetésekor,
legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani.
(3) Ha az ellenértéket a teljesítést ől számított negyvenötödik napig eg észben vagy részben nem fizették
meg, az (1) és (2) bekezdést ől eltér ően a fizetend ő adót az el őző ekben említett határid ő lejártát követ ő
napon, a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani.
(4) Az (1) bekezdésben említett adóalany tól, ha a teljesítés és a fizetendő adó – (1)-(3) bekezdések
szerinti – megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle
adófizetés nem lenne követelhet ő, vagy
b) követelését ellenérték fejében engedményezi, vagy
c) a kettő s könyvvezetés szabályaira tér át,
a fizetend ő adót – az (1)-(3) bekezdésekt ől eltér ően – az a) pontban említett esetben a jogállásváltozást
megelő ző napon, a b) pontban említett esetben a követelés engedményezésekor, a c) pontban említett
esetben pedig a nyitómérleg fordulónapján kell megállapítani.
(5) Annak a teljesítésre kötelezett adóalanynak, aki (amely) a kett ős könyvvezetés szabályairól tér át az
(1) bekezdésben említett nyilvántartási módok valamelyikére, azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
esetében, amelynél a teljesítés megel őzi a mérleg fordulónapját, fizetend ő adót újólag nem kell
megállapítania, még abban az esetben sem, ha az ellenértéket egészben vagy részben a mérleg
fordulónapján vagy azt követ ően fizették meg.

Termék Közösségen belüli beszerzésére vonatkozó különös szabályok
62. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés megállapítására e törvény azon
rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz haso nló termékértékesítésre lennének alkalmazandók.
63. § (1) Termék Közösségen belüli be szerzése esetében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító
számla kibocsátásakor, de legkés őbb a teljesítést követ ő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.
(2) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adófizetésre kötelezett ől, ha a teljesítés és a
fizetend ő adó – (1) bekezdés szerinti – megállapítása között
a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként
t ő le adófizetés nem lenne követelhet ő, vagy
b) tartozását ellenérték fejében átvállalják,
a fizetend ő adót – az (1) bekezdést ől eltér ően – az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megel őző
napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani.
Termék importjára vonatkozó különös szabályok
64. § (1) Az 54. §-ban említett esetekben teljesítés a termék ott meghatározott vámjogi helyzetének [54.
§ (1) bekezdésének a) pontja] megsz űnése, illet őleg a termék ott meghatározott eljárások [54. § (1)
bekezdésének b)-d) pontjai] hatálya alóli kikerülése.
(2) Az (1) bekezdést ől eltér ően, ha az importált termék vámköteles, illet őleg mező gazdasági lefölözés
vagy más, a közösségi politika keretében meghatározott kötelező jellegű befizetés hatálya alá tartozik, a
teljesítésre és a fizetend ő adó megállapítására az el őző ekben említett kötelez ő jellegű befizetésekre e
vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Abban az esetben, ha az importált te rmék a (2) bekezdésben említett kötelező jelleg ű befizetések
egyikének hatálya alá sem tartozik, a teljesítésre és a fizetend ő adó megállapítására a vámra e
vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni.
IV. Fejezet
ADÓALAPJA
Adó alapja termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében
65. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása eset ében az adó alapja – ha e törvény másként nem
rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amel yet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék
beszerz őjét ől, szolgáltatás igénybevev őjét ől, akár harmadik félt ől, ideértve a támogatások bármely olyan
formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.
66. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetéb en, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és
megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesít ő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesít ő eszközzel történik,
hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásáva l, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni
azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke. (2) Az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani.
67. § (1) Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék
értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem függe tlen felek között történik, feltéve, hogy
a) az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgálta tás szokásos piaci árához képest, és a termék
értékesít őjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgá ltatás szokásos piaci árához képest, és a termék
beszerz őjét, szolgáltatás igénybevev őjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;
c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék
értékesít őjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék
értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése, 86. § (1) bekezdése és 87. §-a szerint mentes az
adó alól.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmaza ndó, ha az ellenértéket kötelező er ővel jogszabály határozza meg,
vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelez ő erej ű alapulvételével történik.

68. § A 11. és 12. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék
beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított el őállítási értéke.
69. § A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás
nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. 70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:
a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelez ő jelleg ű befizetések,
kivéve magát az e törvényben szabályozott adót; b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesít ője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék
beszerz őjére, szolgáltatás igénybevev őjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel,
csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefügg ő díjak és költségek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása
külön megállapodáson alapul.
71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvi sszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény),
amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték el őrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig
adnak; illet őleg
b) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott
árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény; c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerz őjét ől, szolgáltatás igénybevev őjét ől – mint az
áthárított költség igazolt végs ő visel őjét ől – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját
nyilvántartásában elszámolási köt elezettségként tartja nyilván.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett árengedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha
a) az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is – azonos feltételek
mellett -ésszer űen elérhet ő, vagy
b) az árengedmény nyújtójától független féllel is – azonos feltételek mellett – köthet ő és számára
ésszer űen elérhet ő
megállapodásban el őre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett – adó
nélkül számított – összesített összege kisebb , mint az árengedmény igénybevételére jogosító
termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített
ellenértéke.
(3) A termék beszerz őjével, szolgáltatás igénybevev őjével kötött el őzetes megállapodás alapján az
árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott
feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás
nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illet őleg azzal az adó alapja utólag sem csökken [77. § (3)
bekezdése], feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek
terhére akár az árengedmény nyújtója, ak ár – az árengedmény nyújtójával kötött el őzetes megállapodás
alapján – más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet – a nyújtott
árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni el őnynek erejéig – ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak min ősül.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját
nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne
gyakoroljon.
Adó alapja termék Közösség en belüli beszerzése esetében
72. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapjának megállapítására a 65-67., 70. és
71. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének
alkalmazandók. 73. § A 22. és 23. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék, vagy az ahhoz hasonló termék
beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított el őállítási értéke.
Adó alapja termék importja esetében
74. § (1) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi
rendelkezések szerint me gállapított vámértéke.

(2) Az (1) bekezdéstől eltér ően, ha a Közösség területér ől korábban munkavégzés céljára ideiglenesen
kivitt terméket importál a munkavégzési szolgáltatás igénybevev ője, mint importáló, anélkül, hogy
termékét az importot megel őző en értékesítené, az adó alapja
a) a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérített vagy megtérítend ő ellenérték, illet őleg
b) az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett értéknövekedése,
ha legkés őbb az import teljesítéséig nem állapítható meg az a) pont szerinti ellenérték, vagy ha annak
pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés. 75. § (1) Termék importja esetében az importált te rmék adóalapjába beletartoznak a következők, feltéve,
hogy azokat a 74. § szerint megállap ított érték egyébként nem tartalmazza:
a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelez ő jelleg ű befizetések,
amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kí vül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék
importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b) a járulékos költségek, amelyek az importá ló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig
merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetít ői költségek, a csomagolási, fuvarozási és
biztosítási költségek. (2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett els ő rendeltetési helyen kívül a
teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját
növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. (3) E § alkalmazásában az els ő rendeltetési hely az a hely, amely a fuvarlevélen vagy az importált
terméket kísér ő egyéb okiraton ilyen értele mben szerepel. Ilyen értelmű jelzés hiányában vagy ha az
egyértelm űen nem állapítható meg, els ő rendeltetési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az els ő le-
vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban. 76. § Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esed ékesség lejáratához képest az ellenérték előrehozott
megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illet őleg
b) a korábban beszerzett termék mennyiségére te kintettel a teljesítésig adott árengedmény.
Adó alapjának utólagos csökkenése
77. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése
esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy visszatérítend ő ellenértékkel utólag csökken, ha a
teljesítést követ ően
a) az ügylet érvénytelensége jogcímén:
aa) az ügylet kötése el őtt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy
ab) az ügyletet az érvénytelenít ő határozat meghozataláig terjed ő id őre hatályossá nyilvánítják, vagy
ac) az ügyletet az aránytalan el őny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják;
b) az ügylet hibás teljesítése jogcímén:
ba) a jogosult eláll az ügylett ől, vagy
bb) a jogosult ár- vagy díj leszállítást kap.
(2) Az adó alapja utólag cs ökken abban az esetben is, ha
a) teljesítés hiánya miatt az el őleget visszafizetik;
b) a kötelezett a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítése vagy bérbeadása esetében az ellenérték
maradéktalan megtérítésének hiánya miatt eláll az ügylettő l, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet
állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a felek a meghiúsulás bekövetkezéséig terjed ő id őre
hatályosként elismerik; c) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik.
(3) Az adó alapja utólag csökkenthet ő, ha a teljesítést követ ően adnak a 71. § (1) bekezdésének a) és b)
pontja szerint árengedményt. 78. § (1) A 77. § alkalmazásának felté tele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla
a) érvénytelenítésér ől gondoskodjon
aa) a 77. § (1) bekezdésének aa) és ba) alpontjában, (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekben;
ab) a 77. § (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben, ha a felek az ügylet kötése el őtt fennálló
helyzetet állítják helyre;
b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben.

(2) Abban az esetben, ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla
kibocsátásáról nem kellett a kötelezettn ek gondoskodnia, a 77. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben az
adó alapja utólagos csökkentésének nem akadálya az (1) bekezdés nem teljesülése.
(3) Abban az esetben, ha az adó alapjának utólagos csökkenése a korábban fizetend ő adóként
megállapított és bevallott adót is csökkenti, a köteleze tt jogosult azt, mint a 131. § (1) bekezdése szerint
megállapított fizetend ő adót csökkent ő tételt legkorábban abban az adómegállapítási id őszakban
figyelembe venni, amelyben a) az eredeti számlát érvénytelenít ő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes
rendelkezésére áll;
b) a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti, az elő leget visszafizeti, vagy a betétdíjat
visszatéríti az a) pont alá nem tartozó esetekben.
79. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha a beszerz ő a Közösség más tagállamában,
ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, jövedékiadó-
visszatérítésben részesült, az adó alapját csökkent heti a visszatérített jövedéki adó igazolt összegével,
feltéve, hogy a termék belföldön is jövedéki termék. (2) Az 51. § (2) bekezdésben említett esetben a te rmék Közösségen belüli beszerzésének adóalapja
csökkenthet ő azzal az igazolt pénzösszeggel, amely az a dó alapjául szolgált a Közösség azon másik
tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az 50. § szerint teljesült.
Adó alapjának forintban történ ő megállapítása
80. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése
esetében, ha az adó alapja külföldi pé nznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2)
bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely
a) termék Közösségen belüli beszerzése, illető leg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett
esetekben a fizetend ő adó megállapításakor,
b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor,
c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor
érvényes. (2) Az alkalmazandó árfolyam az az ut olsó, az (1) bekezdésben meghatározott id őpontban érvényes, az
adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyet a) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkez ő hitelintézet devizában elad ási árként jegyez; vagy
b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra
történ ő átszámításra kötelezett (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) így dönt, és erről a
döntésér ől az állami adóhatóságnak el őzetes bejelentést tesz.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti választási jog úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan
termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Kö zösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében
az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett.
(4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a
választása évét követ ő naptári év végéig nem térhet el.
(5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs – a (2) bekezdés a) pontja szerint –
jegyzése, a forintra történ ő átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett
értékét kell alapul venni, amelyet az MNB az (1) bekezdésben meghatározott id őpontot megel őző naptári
negyedévre vonatkozóan tesz közzé.
81. § Termék importja esetében, ha az adó alapja külfö ldi pénznemben kifejezett, a forintra történő
átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amel yet a vámérték – ideértve a 74. § (2) bekezdésében
említett esetet is – megállapításánál kell alkalmazni.
V. Fejezet
ADÓ MÉRTÉKE
82. § (1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka.

(2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának
5 százaléka. (3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó
alapjának 18 százaléka. 83. § Ha a juttatott vagyoni el őny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetend ő
adót is tartalmaz, annak megállapításához
a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 20 százalékot,
b) a 82. § (2) bekezdésében említett a dómérték esetében 4,76 százalékot,
c) a 82. § (3) bekezdésében említett adómérték esetében 15,25 százalékot
kell alkalmazni. 84. § (1) A fizetend ő adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdést ől eltér ően:
a) termék Közösségen belüli beszerzése esetében,
b) előleg fizetése esetében,
c) a 60. §-ban említett esetekben, valamint
d) a 64. § (2) és (3) bekezdésében említett esetekben
a fizetend ő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni.
VI. Fejezet
ADÓ ALÓLI MENTESSÉG
Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel
85. § (1) Mentes az adó alól:
a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása;
b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy
betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-
egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet
humán-egészségügyi – ideértve természetgyógyászatot is – tevékenységet végz ő – ilyen min őségében –
teljesít;
d) az emberi szövet, vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket
is), anyatej értékesítése, valamint az el őző ekben felsoroltakkal és az emberi szerv adományozásával
kapcsolatos szolgáltatásnyújtás;
e) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán
fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végz ő – ilyen min őségében – teljesít;
f) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételé vel, ha az ennek fejében járó ellenérték külön
térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás
keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
g) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek-
és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít;
h) az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételé vel, ha az ennek fejében járó ellenérték külön
térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcso lódó termékértékesítés, amelyet bölcsődei ellátás
keretében közszolgáltató – ilyen min őségében – teljesít;
i) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi
ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítend ő meg -, valamint
az azokhoz szorosan kapcsolódó termé kértékesítés, amelyet köz- és felsőoktatás, továbbá a (2)
bekezdésben meghatározott egyéb oktatás kereté ben a közszolgáltató, közoktatási intézmény,
felsőoktatási intézmény, egyéb feln őttképzést folytató intézmén y vagy – nemzetközi szerződés alapján
– belföldön m űköd ő külföldi kulturális intézet – ilyen min őségében – teljesít;
j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevel ői tevékenységet végz ő – ilyen
min őségében – teljesít a köz- és fels őoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás
keretében, ideértve az el őző ekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is;

k) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartás ba bejegyzett, vallás vagy más lelkiismereti
meggyőző dés kinyilvánítására, gyakorlás ára létrehozott jogi személy által személyzet rendelkezésre
bocsátása a b), f), g), h) és i) pontokban említett tevékenységek ellátása, illet őleg lelki segély, gondozás
céljából;
l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és
tagsággal rendelkez ő, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem
törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan
kapcsolódó termékértékesítés
la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden
tagra kötelez ő tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány,
valamint a saját tevékenységb ől származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és
lb) amely a közös érdekeknek megfelel ően társadalmi, politikai, mu nkavállalói vagy munkáltatói,
illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képvisel ő vagy azt véd ő, vallási vagy más le lkiismereti, hazafias,
humanitárius, karitatív és hagyomány őrz ő célokat szolgál;
m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen
min őségében – teljesít
ma) természetes személynek, aki azt sportolása, te stedzése érdekében veszi igénybe, vagy
mb) olyan egyéb személy, szervezet részére, a mely azt természetes személy javára történ ő
közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe,
kivéve az uszoda- és strandfürd ő-szolgáltatást, a sportesemény megte kintését, valamint a sportolást,
testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását;
n) a népm űvészeti, népi iparm űvészeti és iparm űvészeti termékek kiállításának, vásárának és
bemutatójának szervezése, rendezése és az ah hoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által
meghatározott minősítés szerint zs űriszámmal ellátott, e gyedi vagy meghatározott példányszámban,
nem ipari gyártástechnológiával el őállított népm űvészeti, népi iparm űvészeti és iparm űvészeti
termék értékesítése, amelyet közszolgáltató vagy népi iparm űvész min ősítéssel rendelkez ő személy,
szervezet – ilyen min őségében – teljesít;
o) a közszolgálati rádiós és televíziós m űsorszolgáltatások nyújtása , ide nem értve az annak
keretében nyújtott kereskedelmi jelleg ű szolgáltatásokat.
(2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak:
a) a feln őttképzésb ől az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás,
képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
b) a feln őttképzésr ől szóló törvény alapján szerv ezett és akkreditált, illetőleg egyéb jogszabály
alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás;
c) az államilag, illet őleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga -bizonyítvány kiadásának alapjául
szolgáló vizsgáztatás;
d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása.
(3) Abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység
a) gyakorlását jogszabály – ide n em értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez (a
tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás
adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet az engedély birtokában és annak
alapján végezze tevékenységét;
b) képesítéshez kötött, és jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – kivételt nem
tesz, a termékértékesítés, szolgálta tásnyújtás adómentességének feltét ele, hogy az érintett személy,
szervezet javára tevékenykedők között legalább 1 olyan természetes személy legyen, aki a
jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel.
(4) E § alkalmazásában közszolgáltató:
a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében;
b) a társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, az egyesület, a köztestület, az
országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük
tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító
okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében;
c) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint nyilvántartásba
vett egyház – ideértve az egyház öná lló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egységét is, ha
alapszabálya így rendelkezik – és az egyházak szövet sége az alapszabályban megjelölt tevékenységük

tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban)
megjelölt tevékenysége tekintetében;
d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében,
továbbá az általuk m űködtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban)
megjelölt tevékenysége tekintetében;
e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban)
megjelölt tevékenységük tekintetében;
f) a közhasznú szervezetekr ől szóló törvény szerint közhasznúként vagy kiemelked ően
közhasznúként nyilvántartásba vett személy, szerv ezet az alapszabályban (alapító okiratban)
megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében;
g) minden olyan személy, szervezet – az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy
más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb – jogszabály alapján – kötelez ő
biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét;
h) minden olyan személy, szervezet – az a)-g) pontoktól függetlenül -, akire (amelyre) a következ ő
feltételek együttesen teljesülnek:
ha) alapszabálya (alapító okirat a) szerint és ténylegesen is rendszeres nyereségszerzésre nem
törekszik, nyereség esetleges elérése esetében azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely
tevékenysége fenntartására, javítására vagy bővítésére használja fel,
hb) vezető tisztségvisel ői e feladatukat önkéntesen lá tják el, saját személyes, illetőleg közvetít ő
személyeken keresztüli anyagi vagy egyéb érdekelts égük sem közvetlenül, sem közvetve nem függ a
végzett tevékenység eredményétől,
hc) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékeny sége keretében teljesített
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során alkalmaz ott ár (díj), ha az az árak megállapításáról
szóló törvény (a továbbiakban: Ártv.) hatálya alá tartozik, megfelel az Ártv. rendelkezéseinek, egyéb
esetekben pedig alacsonyabb a termé k, szolgáltatás szokásos piaci áránál.
(5) A (4) bekezdés h) pontjában felsorolt feltételek teljesülését ől függetlenül, az a személy, szervezet,
akit (amelyet) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII.
törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései alap ján, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely
tevékenységét érint ően bírósági vagy más hatósági határozat
a) megállapította a magatartás törvénybe ütközését, elre ndelte a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással
kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét [Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) és h) pontja, illet őleg
86. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja], a határozat joger őre emelkedését ől az azt követ ő naptári év
végéig, b) elrendelte a törvénybe ütköz ő állapot megszüntetését, megtiltotta a törvénybe ütköz ő magatartás
további folytatását, a törvénybe ütközés me gállapítása esetén kötelezettséget írt elő [Tpvt. 77. §-a (1)
bekezdésének e)-g) pontjai, illet őleg 86. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontja], a határozat jogerő re
emelkedését ől az azt követ ő második naptári év végéig,
c) a fogyasztók széles körét érint ő vagy jelent ős nagyságú hátrányt okozó törvénybe ütköz ő
tevékenysége miatt, kötelezett az ár leszállítására , az áru kijavítására vagy kicserélésére, illetőleg az ár
visszafizetésére [Tpvt. 92. §-a], a határozat jogerőre emelkedését ől az azt követ ő harmadik naptári év
végéig
nem min ősül közszolgáltatónak.
Adó alóli mentesség a te vékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel
86. § (1) Mentes az adó alól:
a) a biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatás nyújtása, ideértve a biztosítási alkusz és közvetít ő által –
ilyen min őségében – teljesített szolgáltatásnyújtást is, továbbá az életbiztosítási és a nem életbiztosítási ág
elkülönült m űvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkez ő, ugyanazon személyek, szervezetek többségi
tulajdonában álló felek egymás közötti olyan szolgáltatás nyújtása, amely közvetlenül szükséges az egyik
fél biztosítási, viszontbiztosítási szolgáltatásának nyújtásához, és az ellenérték, amelyet a másik fél kap
vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésb en igazoltan felmerült költség;
b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesít ő szolgáltatás (e § alkalmazásában a
továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelez ő általi kezelése;

c) a hitel nyújtásához kapcsolódó vagy egyéb biztosítéki célú kötelezettség vállalása és közvetítése,
valamint ezek hitelez ő általi kezelése;
d) a folyó-, betét- és ügyfélszámlával, fizetéssel, át utalással, csekk-, egyéb pénzköveteléssel és pénzügyi
eszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértv e ezek közvetítését is, kivéve magát a követelés
(kinnlev őség) behajtását;
e) a magyar és külföldi törvényes fizet őeszközzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek
közvetítését is, de ide nem értve az aranyból, ezüstb ől vagy más fémb ől készített érmekollekciót és a
bankjegykollekciót, illet őleg ezek darabját, amelyeket szokásosan törvényes fizet őeszközként nem
használnak, vagy amelyeknek egyébként numizmatikai értéke van;
f) a jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkez ő szervezetben tulajdonosi (tagsági) jogviszonyt,
valamint a hitelezési jogviszonyt megtestesít ő vagyoni érték ű jog átengedése és az ezekkel kapcsolatos
szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is, de ide nem értve az ilyen jogviszonyt megtestesítő,
materializált értékpapír kezelését és őrzését;
g) a befektetési alap és a kockázati tő kealap kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-
kezelés; h) a postai bélyeg névértéken történ ő értékesítése, amely belföldön postai szolgáltatás bérmentesítésére
alkalmas, valamint az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott
bélyeg, jegy névértéken történ ő értékesítése;
i) a szerencsejáték szervezésér ől szóló törvény hatálya alá tartozó s zerencsejáték-szolgáltatás nyújtása,
ideértve ezek közvetítését is; j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített
ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartoz ó földrészletnek az értékesítését, amelynek
ja) első rendeltetésszer ű használatbavétele még nem történt meg; vagy
jb) első rendeltetésszer ű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély joger őre
emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év;
k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, ki véve az építési telek (telekrész) értékesítését;
l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása.
(2) Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható:
a) a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtásának biztosítását szolgáló bérbeadásra;
b) a közlekedési eszköz elhelyezés ének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra;
c) az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására;
d) a széf bérbeadására.
87. § Mentes az adó alól a termék ér tékesítése abban az esetben, ha
a) az értékesítést megel őző en a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése
szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították,
és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; b) az értékesítést megel őző en a termékhez kapcsolódó el őzetesen felszámított adó a 124. és 125. §
szerint nem vonható le.
Adókötelessé tétel
88. § (1) A 86. § (1) bekezdését ől eltér ően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami
adóhatóságnak tett el őztes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy
a) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett termékértékesítését, illet őleg
b) a 86. § (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását
adókötelessé teszi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alap jára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték
alkalmazandó. (3) Az (1) bekezdésben említett választási jog külön-külön vagy együttesen gyakorolható oly módon,
hogy az adókötelessé tétel – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az (1) bekezdés a), illet őleg b)
pontja alá tartozó valamennyi termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra kiterjed. (4) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany dönthet úgy is, hogy választási jogát az (1) bekezdés a) és
b) pontja tekintetében külön-külön vagy együttesen csak a lakóingatlannak nem min ősül ő ingatlanokra
kiterjed ően gyakorolja.

(5) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét
követ ő ötödik naptári év végéig nem térhet el.
Adó alóli mentesség term ék Közösségen belüli értékesítése esetében
89. § (1) Mentes az adó alól – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a belföldön
küldeményként feladott vagy belföldr ől fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a
Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldemén ykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő,
akár a beszerz ő vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen
min őségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más
tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. (2) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldr ől fuvarozott új közlekedési
eszköz értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de – a beszerz ő nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség
területére, függetlenül attól, hogy a küldeményk énti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a
beszerz ő vagy – bármelyikük javára – más végzi,
a) egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen min őségében nem belföldön, hanem a Közösség más
tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett,
nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyekne k) az utóbb említett tagállam joga szerint, amely
tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) be kezdésének, a termékek Közösségen belüli beszerzése
után egyébként nem kell adót fizetniük; vagy b) bármely más, az a) pont alá nem tartozó nem adóala ny személynek, szervezetnek.
(3) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldr ől fuvarozott jövedéki termék
értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de – a beszerz ő nevére szóló rendeltetésse l – a Közösség területére,
függetlenül attól, hogy a küldeménykénti fe ladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerz ő
vagy – bármelyikük javára – más végzi, egy ol yan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen min őségében nem
belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában
nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek, akiknek (amelyeknek) az utóbb
említett tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a) a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, a term ékek Közösségen belüli beszerzése után egyébként
nem kell adót fizetniük; és
b) a jövedéki adóra vonatkoz ó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül
helyezésér ől szóló 2008/118/EK tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Jövedékiadó-irányelv), a jövedéki
termék beszerzése után jövedékiad ó-fizetési kötelezettsége keletkezik.
(4) Mentes az adó alól továbbá a termék 12. § (1) bekezdése szerinti értékesítése, feltéve, hogy az az (1)-
(3) bekezdések bármelyike szerint adómentesség alá tartozna, ha a termék beszerz ője egy másik adóalany
lenne. 90. § (1) A 89. § (1) bekezdése nem alkalmazható abban az esetben, ha a terméket
a) értékesít ő adóalany alanyi adómentességben részesül; vagy
b) beszerz ő adóalanynak, aki (amely) ilyen min őségében nem belföldön, hanem a Közösség más
tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett egyébként adófizetésre
kötelezett, nem adóalany jogi személynek e beszerzésü k után az utóbb említett tagállam joga szerint, amely
tartalmában megfelel a Héa-irányelv 3. cikke (1) bekezdésének, nem kell adót fizetniük.
(2) A 89. § (3) bekezdése nem alkalmazható abban az esetben, ha a termék értékesítője alanyi
adómentességben részesül.
(3) A 89. § (1) bekezdése, valamint (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható a használt ingóság,
m űalkotás, gy űjteménydarab és régiség értékesítésére, feltéve , hogy azokra e törvény rendelkezéseit a XVI.
fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazzák.
Adó alóli mentesség term ék Közösségen belüli beszerzése esetében
91. § (1) Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése, ha a termék
a) 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól;
b) 2. § c) pontja szerinti importja szintén a 93. § (1) bekezdése, a 94. § (1) bekezdése, valamint a 97. §
szerint mentes az adó alól;

c) 2. § b) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzéséhez kapcsolódó el őzetesen felszámított adó
visszatéríttetésére a beszerz ő a XVIII. fejezet rendelkezé sei szerint jogosult lenne.
(2) Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése a következ ő feltételek együttes
teljesülésének esetében is: a) a termék beszerz ője belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés
hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön, de őt a Közösség valamely
más tagállamában adóalanyként nyilvántartásba vették; b) a termék beszerzése az a) pontban említett adóalany belföldön teljesítend ő további
termékértékesítéséhez szükséges;
c) a termék küldeménykénti feladása vagy fuvarozása megkezdésének helye – a b) pontban említett
termékértékesítés címzettjének nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség valamely másik olyan tagállama,
amely eltér a Közösség azon tagállamától, ahol a termék beszerz őjét az a) pont szerint adóalanyként
nyilvántartásba vették; d) a b) pontban említett termékértékesítés cí mzettje olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy,
akit (amelyet) mint adófizetésre kötelezettet, az állami adóhatóság nyilvántartásba vett.
Adó alóli mentesség termék Közösségen belü li fuvarozása esetében
92. § Mentes az adó alól a termék Közösségen belüli fuvarozása abban az esetben, ha
a) a termék fuvarozásának indulási vagy érkezési helye az Azori-szigeteken vagy Madeira autonóm
terület részét képező szigeteken van;
b) a termék fuvarozása az a) pontban említett szigetek között történik.
Adó alóli mentesség term ék importja esetében
93. § (1) Mentes az adó alól:
a) a termék importja abban az esetben, ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az
adó alól;
b) a termék 24. § (1) bekezdése szerinti importja abban az esetben, ha az a vámmentességek közösségi
rendszerének létrehozásáról szól ó 918/83/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Vámmentességi-
rendelet) szabályozott vámmentességi jogcímek va lamelyikének alkalmazása alá tartozik az abban,
valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Vám tv.) meghatározottak
szerint, feltéve, hogy e törvény másként nem rendelkezik; c) a termék 24. § (2) bekezdése szerinti importja, feltéve, hogy arra a b) pont szerinti adómentesség
vonatkozna akkor, ha a termék importja a 24. § (1) bekezdése szerint teljesülne; d) a korábban a Közösség területén kívülre értékesített termék [98. § (1) bekezdése] változatlan
állapotban történ ő importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és a korábbi értékesít ő,
valamint az importáló személye megegyezik egymással; e) a korábban a Közösség területér ől ideiglenes jelleggel kivitt termék változatlan állapotban – ideértve a
garanciális kötelezettségvállalás teljesítése keretében kijavított vagy kicserélt terméket is – történ ő importja
abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és az ideiglenes kivitelt kérő, valamint az importáló
adóalany személye megegyezik egymással;
f) a termék diplomáciai és konzuli kapcsolatok keretében történ ő importja abban az esetben, ha az
vámmentesség alá tartozik; g) a termék importja a Magyar Köztársaság által nemzet közi szervezetként elismert szervezet vagy annak
képviselete, illet őleg annak tisztvisel ője által a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi
szervezet székhelyegyezményér ől szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerz ődésben
meghatározottak szerint, feltéve, hogy az el őző ekben említett nemzetközi szerz ődés a vám és/vagy a
termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedésér ől vagy
visszatérítésér ől rendelkezik;
h) a termék importja az Észak-atlanti Szerz ődés tagállamának fegyveres ereje által – ide nem értve a
Magyar Honvédséget -, feltéve, hogy az a közös védelmi er őfeszítés keretében a fegyveres erő , illetőleg az
azt kísér ő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;
i) a termék importja a Nagy-Britanni a és Észak-Írország Egyesült Király sága (a továbbiakban: Egyesült
Királyság) fegyveres ereje által, feltéve, hogy az a Ciprusi Köztársaság megalakulásáról, 1960. augusztus

16. napján kelt nemzetközi szerződés értelmében az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó
fegyveres erejének, illet őleg az azt kísér ő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátásra
szolgál;
j) a tengerb ől kifogott hal, egyéb halászati termék kiköt őbe irányuló importja tengeri halászati
vállalkozás által, abban az esetben, ha az nyers állapotban van, illetőleg olyan feldolgozáson ment
keresztül, amelynek egyedüli célja az értékesítés el őtti tartósítás;
k) az arany importja bármely állam központi bankja által;
l) a gáz földgázcs ővezeték-hálózaton keresztüli importja;
m) a villamos energia importja.
(2) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék
adóalapjába a 74. §, illet őleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül.
94. § (1) Mentes az adó alól a 93. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételekre is figyelemmel:
a) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének VII. címe alatt meghatározott egyéb feltételek szerint, az ott
felsorolt termékeken túl 500 gramm kávé vagy 200 gr amm kávékivonat és -eszencia, valamint 100 gramm
tea vagy 40 gramm teakivonat és -eszencia importja is; b) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének IX. címe al att szabályozott termék importján túl a legfeljebb
6 hónapos korú telivér ló importja is, ha az olyan an yaállattól született, amelyet belföldön termékenyítettek
meg, majd azt követ ően ellés céljából a Közösség területén kívülre adtak fel küldeményként vagy
fuvaroztak el ideiglenes jelleggel; c) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének VI. címe al att szabályozott termék (termékek) importja is, ha
annak (azok) összértéke nem haladja meg a 22 eurónak megfelel ő pénzösszeget;
d) a Vámmentességi-rendelet I. fejezet XII. címének 50. és 51. cikkében meghatározott termék importja,
ha az ellenérték nélküli, vagy ha ellenérték fejében történik, de a terméket értékesít ő nem adóalany
személy, szervezet. (2) A 93. § (1) bekezdésének b) pontjától eltér ően nem mentes az adó alól:
a) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének III. cí me alatt szabályozott termék importja, ha az
üzemanyag; b)
c) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének V. címe alatt szabályozott termék importja, ha az
számítógép, illet őleg annak rendeltetésszer ű használatához szükséges tartozék;
d) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének VIII. cí me alatt szabályozott termék importja, ha az
importáló adóalanyt a termék beszerzése esetében az adólevonási jog egészben vagy részben nem illetné
meg; e)
f) az (1) bekezdés d) pontjában említett eltéréssel a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XII. címe
alatt szabályozott termék importja; g) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XIII. cí me alatt szabályozott termék importja, ha a
laboratóriumi célra el őkészített állat importja ellenérték fejében történik;
h) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XIV/a. címe alatt szabályozott termék importja;
i) a Vámmentességi-rendelet I. fejezet XVI. cím 65. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott
termék importja, ha az ellenérték fejében történik; j) a Vámmentességi-rendelet I. fejezet XVI. címének 70-72., valamint 75-78. cikkeiben szabályozott
termék importja, ha az importáló maga a fogyatékos személy;
k) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének XXV. cí mében szabályozott termék importja, ha annak
ellenértékét járulékos költségként a 74. §, illet őleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése
szerint megállapított adóalap nem tartalmazza.
95. § (1) Mentes az adó alól a termék importja a következ ő feltételek együttes teljesülése esetében:
a) az importáló a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti;
b) az a) pont szerint értékesített termék küldeménykénti feladása belföldön vagy elfuvarozása belföldr ől
legkés őbb a vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat közlését ől számított, a (3)
bekezdésben meghatározott határid őig megtörténik;
c) az importáló – a (4) bekezdésben meghatározott e ltéréssel – a termékre a Vám tv. rendelkezéseinek
megfelel ően adóbiztosítékot nyújt;
d) a terméket belföldön rendeltetésszer űen nem használják, egyéb módon nem hasznosítják;
e) a terméket a vámhatóság felhívására bemutatják.

(2) A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló áruny ilatkozat megtétele során megfelelő
okirat (így különösen: szerz ődés, egyéb kereskedelmi okmány) bemutatásával valószín űsíteni kell az (1)
bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését úgy, hogy abból kit űnjön a Közösség valamely
más tagállamában adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett beszerz ő neve, címe és az az adószáma,
amely alatt e beszerzése után adót kell fizetnie e tagállam joga szerint. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett határid ő 30 nap, amelyet az importáló indokolt kérelmére a
vámhatóság legfeljebb egyszer, további 30 nappal meghosszabbíthat. (4) Abban az esetben, ha az importáló képviseletére pénzügyi képvisel őt bíz meg, az importáló helyett a
termékre a pénzügyi képvisel ő is nyújthatja saját nevében – a Vám tv. rendelkezéseinek megfelel ően – az
adóbiztosítékot. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség érvényesítése során a vámhatóság a termék
vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló el járásban megállapítja az adót, egyúttal azonban az adó
megfizetésének felfüggesztésér ől rendelkezik.
(6) Az (5) bekezdést ől eltér ően az adómentesség nem érvényesül, és a vámhatóság a megállapított adó
megfizetésér ől is rendelkezik, ha az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben
meghatározott feltételek bármelyike már a termék vámj ogi szabad forgalomba bocsátásakor nem teljesül.
(7) Az adó megfizetésének felfüggesztése megsz űnik, ha az (1) és (9) bekezdésben meghatározott
feltételek a) maradéktalan teljesítésével az adómentesség érvényesül;
b) bármelyikének nem teljesítésével az adómentesség nem érvényesül.
(8) Abban az esetben, ha az adó megfizet ésének felfüggesztése a (7) bekezdés a) pontja szerint sz űnik
meg, a vámhatóság az importálót véglegesen mentesíti a megállapított adó megfizetése alól. (9) A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy az importáló, illet őleg
pénzügyi képviselő je a (3) bekezdésben meghatározott határid ő lejártát követ ő 15 napon belül igazolja,
hogy a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesült, és
b) eleget tett az (1) bekezdés a) pontjához f űző dő ,
ba) az adózás rendjér ől szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti összesít őnyilatkozat-tételi
kötelezettségnek, vagy
bb) bevallási kötelezettségnek [184. §], ha a ba) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben
meghatározott határid ő lejártát követ ő tizenötödik naphoz képest kés őbb válik esedékessé, vagy
bc) fizetend őadó-megállapítási kötelezettségnek [60. § (4) bekezdése] az ügylet teljesítését tanúsító
számla vagy – számla hiányában – a kötelezettség te ljesítését igazoló egyéb okirat bemutatásával, ha a bb)
alpontban említett kötelezettség a (3 ) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követ ő tizenötödik
naphoz képest kés őbb válik esedékessé.
(10) Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés b) pontja szerint sz űnik
meg, a vámhatóság kötelezi az importálót a megállapított adó megfizetésére úgy, hogy a megfizetéshez
f ű ző d ő egyéb jogkövetkezményekr ől a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat
meghozatalának id őpontjára visszamen őleg rendelkezik,
(11) A vámhatóság az (1) bekezdés c) pontja szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja
a) a (8) bekezdésben említett hatá rozat meghozatalával egyidejűleg; vagy
b) a (10) bekezdésben említett határozat alapján, ha az importáló az adót megfizette.
96. § (1) Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak
közvetett vámjogi képvisel ője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a közvetett vámjogi
képvisel ő a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az importáló helyett. A
meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy
a) az importáló belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany vagy olyan
adóalany legyen, aki (amely) kizárólag a 95. § (1) bekezdésének a) pontjában említett eset miatt lenne
belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett, és
b) a közvetett vámjogi képvisel ő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkez ő
adóalany legyen, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján
t ő le adó fizetése ne lenne követelhet ő.
(2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a te rmék vámjogi szabad forgalomba bocsátására
irányuló árunyilatkozattal együtt kell a vámhatóságnak benyújtani.
(3) Érvényes meghatalmazás alapján a 95. § szerinti adómentesség érvényesítéséhez f űző dő feltételeket a
közvetett vámjogi képvisel ő teljesíti azzal, hogy a 95. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti

termékértékesítéssel összefüggő, e törvényben és az Art.-ben megha tározott kötelezettségnek saját nevében
úgy tesz eleget, hogy a) az ügylet teljesítését tanúsító számlát mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki;
b) arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;
c) bevallásában és összesít ő nyilatkozatában az ügyletre vonatkoz ó adatokat a saját adataihoz képest
elkülönítetten közli.
(4) A 95. § (6) és (10) bekezdésében emlí tett esetekben a közvetett vámjogi képvisel ő az importálóval
együtt egyetemlegesen felel ős az adó megfizetéséért.
(5) Az importáló és közvetett vámjogi képvisel ője közötti megbízási szerz ődés megsz űnése vagy a
meghatalmazás visszavonása nem érinti a közvetett vámjogi képvisel ő (4) bekezdés szerinti felel ősségét az
adó megfizetéséért, ha a megsz űnés azt követ ően következik be, miután a meghatalmazást a (2) bekezdés
szerint a vámhatóságnak benyújtották.
97. § A 93-95. §-októl függetlenül mentes az adó alól a termék importja akkor is, ha az jogszabályban
kihirdetett nemzetközi szerz ődésben szabályozott kötelez ő vámmentességen alapul, kivéve az oktatási, a
tudományos és a kulturális jelleg ű tárgyak behozataláról szóló nemzetközi szerz ődést kihirdet ő
jogszabályban szabályozott vámmentességet.
Adó alóli mentesség te rmék Közösség területén kívülre történ ő
értékesítéséhez kapcsolódóan

98. § (1) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldr ől fuvarozott termék
értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy
fuvarozását a) az értékesít ő maga vagy – javára – más végzi;
b) a (3) és (4) bekezdésben, illet őleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a
beszerz ő maga vagy – javára – más végzi.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy
a) a termék Közösség területér ől való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de
legfeljebb a teljesítés napját követ ő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területér ől
kiléptet ő hatóság igazolja, valamint
b) az a) pontban említett határid őn belül az értékesített terméket rendeltetésszer űen ne használják, egyéb
módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja – a 99. és 100. §-ban meghatározott eltéréssel – abban az esetben
alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a beszerz ő nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában
pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön. (4) A (3) bekezdést ől függetlenül nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti adómentesség abban az
esetben, ha a beszerz ő kiránduló hajó, turista repül őgép vagy magánhasználatra szolgáló közlekedési
eszköz felszerelését (tartozékát), valamint az üzem eltetéshez, ellátáshoz szükséges terméket maga
fuvarozza el. 99. § (1) Abban az esetben, ha a beszerz ő külföldi utas, és az értékesített termék vagy termékek (e §
alkalmazásában a továbbiakban együtt: termék) a külfö ldi utas személyi vagy útipoggyászának részét
képezik, a 98. § (1) bekezdése szerinti adóm entesség alkalmazásához szükséges az is, hogy
a) a termékértékesítés – adóval számított – öss zellenértéke meghaladja a 175 eurónak megfelel ő
pénzösszeget, b) a külföldi utas érvényes úti okmányával vagy személye azonosítására szolgáló egyéb, a Magyar
Köztársaság által elismert érvényes közokirattal (a továbbiakban együtt: úti okmány) igazolja jogállását,
c) a termék Közösség területér ől való elhagyásának tényét az állami adóhatóság által erre a célra
rendszeresített nyomtatvány vagy más, az állami a dóhatóság által engedélyezett, a (10) bekezdésben
meghatározott adattartalmú nyomtatvány (a továbbiakban együtt: adó-visszaigényl ő lap) záradékolásával és
lebélyegzésével a terméket a Közösség területér ől kiléptet ő hatóság – az értékesített termék és a
termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányának egyidejű bemutatása mellett – igazolja.
(2) Az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesít őjének a számlakibocsátás mellett – a
külföldi utas kérelmére – az adó-visszaigényl ő lap kitöltésér ől is gondoskodnia kell. A számlának és az adó-
visszaigényl ő lapnak a külföldi utas azonosítására vonatkozó adatai nem térhetnek el az úti okmányában
szerepl ő adatoktól. A külföldi utas köteles úti okmányát a termék értékesít őjének bemutatni. Az adó-

visszaigénylő lap csak 1 darab számlának a termékértékesíté sre vonatkozó adatait tartalmazhatja úgy, hogy
azok nem térhetnek el a számla adataitól. Az adó-visszaigénylő lapot a termék értékesít ője 3 példányban
állítja ki, amelyb ől az els ő 2 példányt a külföldi utasnak adja át, a harmadik példányt pedig saját
nyilvántartásában őrzi meg.
(3) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés c) pontjában említett kiléptetést a vámhatóság igazolja, az adó-
visszaigényl ő lap záradékolt és lebélyegzett második példányát a külföldi utastól bevonja.
(4) Az adómentesség érvényesítésének feltétele, hogy
a) a termék értékesít ője birtokolja az adó-visszaigényl ő lap (1) bekezdés c) pontja szerint záradékolt és
lebélyegzett első példányát, továbbá
b) ha a termékértékesítés teljesítésekor adó felszámítása történt, a felszámított adót a termék értékesítője
– az (5)-(8) bekezdések szerint – a kü lföldi utas részére visszatérítse.
(5) Az adó visszatéríttetését a termék értékesít őjénél személyesen a külföldi utas, illet őleg a nevében és
képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványo zhatja. Abban az esetben, ha a külföldi utas
a) személyesen jár el, köteles úti okmányát bemutatni;
b) nem személyesen jár el, a nevében és képviseletébe n eljárónak csatolnia kell a nevére szóló írásos
meghatalmazást. (6) Az adó visszatéríttetése érdekében a külföldi utas, illető leg meghatalmazottja a termék
értékesít őjének
a) átadja az adó-visszaigényl ő lap (1) bekezdés c) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett els ő
példányát, továbbá
b) bemutatja a termékértékesítés teljesítésé t tanúsító számla eredeti példányát.
(7) A visszatérített adó forintban illeti meg a külföldi utast, amelyet készpénzben kell kifizetni. A termék
értékesít ője és a külföldi utas azonban ett ől eltér ő pénznemben és fizetési módban is megállapodhat.
(8) A termék értékesít ője köteles egyúttal gondoskodni arról is, hogy a termékértékesítés teljesítését
tanúsító számla ismételt adó-visszatéríttetésre ne jogosítson. Ennek érdekében a visszaszolgáltatást
megelő ző en a számla eredeti példányán az “áfa elszámolva” jelölést kötelező en fel kell tüntetni, és az így
megjelölt számláról a termék értékesít őjének fotómásolatot kell készítenie, amelyet köteles
nyilvántartásában megő rizni.
(9) Abban az esetben, ha a (4) bekezdés b) pontja szerint adó felszámítása történt, és azt a termék
értékesít ője korábban fizetend ő adóként megállapította és bevallotta, jogosult arra, hogy legkorábban abban
az adómegállapítási id őszakban, amelyben a külföldi utas részére az adó visszatérítése megtörtént,
csökkentse a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetend ő adót a visszatérített adó összegével,
feltéve, hogy ezt az összeget nyilvántartásában elkülönítetten mutatja ki. (10) Az adó-visszaigényl ő lap kötelez ő adattartalma a következ ő:
a) a termék értékesít őjének neve, címe és adószáma;
b) a külföldi utas neve, címe és úti okmányának száma;
c) a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla sorszáma;
d) a termékértékesítés – adóval együtt számított – összellenértéke;
e) a terméket a Közösség területér ől kiléptet ő hatóság záradékának és bélyegz őjének helye annak
igazolására, hogy a termék a Közösség területét elhagyta.
(11) Az adó-visszaigényl ő lap rovatait legalább 4 nyelven (magyar, angol, német és orosz) kell
feltüntetni, és azokat magyar nyelven kell kitölteni. 100. § (1) Abban az esetben, ha a beszerz ő közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, a 98. §
(1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy a közhasznú tevékenységet
folytató személy, szervezet a részére értékesített terméket igazoltan ki zárólag a Közösség területén kívül
végzett humanitárius, karitatív vagy oktatási tevé kenységéhez használja, egyéb módon hasznosítsa.
(2) Abban az esetben, ha a közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet a részére értékesített
terméket maga vagy – javára – más az értékesítéssel egyidej űleg nem adja fel küldeményként vagy nem
fuvarozza el a Közösség területén kívülre, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség az adó utólagos
visszatéríttetése iránti jog formájában illeti meg a közhas znú tevékenységet folytató személyt, szervezetet.
(3) Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához f űző d ő, a közhasznú tevékenységet folytató személyt,
szervezetet terhel ő igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetése iránti kérelem kötelez ő adattartalmát,
valamint az adó-visszatéríttetésével kapcsolatos egyéb el járási rendelkezéseket külön jogszabály határozza
meg.
101. § (1) Mentes az adó alól az olyan terméken – ide nem értve az ingatlant – belföldön végzett munka,
amely terméket ilyen célból szereztek be vagy importáltak, majd a munka befejezését követően a terméket

küldeményként feladják vagy elfuvarozzák – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint – a
Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását a) a szolgáltatás nyújtója maga vagy – javára – más végzi;
b) a (3) bekezdésben meghatározott további feltételek szerint a szolgáltatás igénybevev ője maga vagy –
javára – más végzi. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy
a) a termék Közösség területér ől való elhagyásának tényét, amelynek a szolgáltatásnyújtás teljesítésekor,
de legfeljebb a teljesítés napját követ ő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területér ől
kiléptet ő hatóság igazolja, valamint
b) az a) pontban említett határid őn belül a terméket rendeltetésszerű en ne használják, egyéb módon ne
hasznosítsák, ide nem értve a kipr óbálást és a próbagyártást.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a szolgáltatás
igénybevev ője nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos
tartózkodási helye nincs belföldön.
102. § (1) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása – a 85. § (1) bekezdése és a 86. § (1) bekezdése
szerint adómentes szolgáltatásnyújtások kivételével – abban az esetben, ha az olyan termékhez kapcsolódik
közvetlenül, a) amely az 54. § alkalmazása alá tartozik;
b) amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területér ől való
kiléptetés tényét a kiléptet ő hatóság igazolja;
c) amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeznek munkát.
(2) Az (1) bekezdés különösen alkalmazandó a termék fuvarozására és a termék fuvarozásához
járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtására.
Adó alóli mentesség nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan
103. § (1) Mentes az adó alól a vízi közlekedési eszköz üz emeltetését, fedélzeti ellátását szolgáló termék
értékesítése abban az esetben, ha a vízi közlekedési eszköz a) kizárólag vagy túlnyomó részben nyílt tengeren közlekedik, és kereskedelmi célú személyszállítási,
illet őleg ipari, kereskedelmi vagy halászati tevékenységet végez;
b) segély- vagy ment őtevékenységet, illet őleg part menti halászati tevékenységet – a fedélzeti ellátás
kivételével – végez; c) a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendeletben meghatározott 8906 10 00
vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.) alá sorolt hadihajó, feltéve, hogy a hadihajó rendeltetési kiköt ő-
vagy horgonyzóhelye nem belföldön van.
(2) Mentes az adó alól továbbá:
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett víziközlekedési eszköz – ideértve annak felszerelését és
tartozékát is – értékesítése, bérbeadása, karbantartása, javítása, felújítása vagy átalakítása;
b) az a) pontban nem említett egyéb szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az az (1) bekezdés a) és
b) pontjában említett víziközlekedési eszköz – ideértve annak rakományát is – rendeltetésszer ű
m űködéséhez, használatához közvetlenül szükséges.
104. § (1) Mentes az adó alól a kizárólag vagy túlnyomó részben a nemzetközi légikereskedelmi
forgalomban részt vev ő vállalkozás által használt légiközlekedési eszköz üzemeltetését, fedélzeti ellátását
szolgáló termék értékesítése.
(2) Mentes az adó alól továbbá:
a) az (1) bekezdésben említett légiközlekedési eszköz – ideértve annak felszerelését és tartozékát is –
értékesítése, bérbeadása, karbantartása, javítása, felújítása vagy átalakítása;
b) az a) pontban nem említett egyéb szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az az (1) bekezdésben
említett légiközlekedési eszköz – ideértve annak rakományát is – rendeltetésszer ű m űködéséhez,
használatához közvetlenül szükséges.
105. § Mentes az adó alól a személy szállítása abban az esetben, ha akár az indulási hely vagy az
érkezési hely, akár mindkett ő nem belföldön van.
106. § Mentes az adó alól a termék értékesítése a bban az esetben, ha az vasúti-, vízi- vagy
légiközlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás részeként teljesül,

feltéve, hogy az értékesített termék a közlekedési eszköz fedélzetén történő helybeni fogyasztás célját
szolgálja.
Adó alóli mentesség te rmék Közösség területén kívülre történ ő
értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében

107. § (1) Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az
a) hivatalos célra a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, személyes célra pedig a diplomáciai és
a hivatásos konzuli képviselet tagja részére történik, feltéve, hogy viszonosság áll fenn;
b) hivatalos célra a Magyar Köztársaság által nemzet közi szervezetként elismert szervezet vagy annak
képviselete (a továbbiakban: nemzetközi szervezet ), személyes célra pedig a nemzetközi szervezet
tisztvisel ője részére történik a nemzetközi szervezet et létrehozó vagy a nemzetközi szervezet
székhelyegyezményér ől szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerz ődésben meghatározottak
szerint, feltéve, hogy az el őző ekben említett nemzetközi szerz ődés a termékek, szolgáltatások árába
(díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedésér ől vagy visszatérítésér ől rendelkezik;
c) az Észak-atlanti Szerz ődés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje – ide nem értve a
Magyar Honvédséget – részére történik, feltéve, hogy az a közös védelmi er őfeszítés keretében a fegyveres
er ő, illet őleg az azt kísér ő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;
d) belföldön kívül az Észak-atlanti Szerz ődés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres er ő
részére történik, ideértve az ott állomásozó összes fegyveres er őt, de ide nem értve e tagállam saját
fegyveres erejét, feltéve, hogy az a közös védelmi er őfeszítés keretében a fegyveres er ő, illet őleg az azt
kísér ő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;
e) az Egyesült Királyság fegyveres ereje részére tö rténik, feltéve, hogy az a Ciprusi Köztársaság
megalakulásáról, 1960. augusztus 16. napján kelt nemzetközi szerz ődés értelmében az Egyesült Királyság
Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erejének, illet őleg az azt kísér ő polgári állomány használatára vagy
éttermük, kantinjuk ellátására szolgál.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adómentes termékér tékesítés alkalmazásának további feltétele, hogy az
értékesített terméket – az (1) bekezdésben említett beszerz ő nevére szóló rendeltetéssel – küldeményként
belföldön feladják vagy belföldr ől elfuvarozzák, és a termék belföldr ől való elhagyásának tényét, amelynek
a termékértékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követ ő 90 napon belül kell megtörténnie,
anélkül, hogy ezen határid őn belül az értékesített terméket rendeltetésszer űen használnák, egyéb módon
hasznosítanák, ide nem értve a kipróbálást és a próba gyártást, fuvarlevél vagy az értékesített terméket
kísér ő egyéb okirat igazolja, kivéve:
a) az (1) bekezdés b) pontját abban az esetben, ha az ott említett nemzetközi szerz ődés az adómentes
termékértékesítésr ől és annak alkalmazása feltételeir ől kifejezetten másként rendelkezik;
b) az (1) bekezdés c) pontját.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése iránti jog formájában illeti
meg a termék beszerz őjét, szolgáltatás igénybevev őjét
a) az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások igénybevétele után, kivéve:
aa) az (1) bekezdés b) pontját abban az esetben, ha az ott említett nemzetközi szerz ődés az adómentes
szolgáltatásnyújtásról és annak alkalmazása feltételeirő l kifejezetten másként rendelkezik, valamint
ab) az (1) bekezdés c) pontját;
b) abban az esetben, ha a termék a (2) bekezdés értelmében nem hagyja el belföldet.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában említett viszonosság kérdésében a külpolitikáért felel ős miniszter
állásfoglalása az irányadó. (5) Abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ ő csatlakozásáról szóló
nemzetközi szerző dést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megel őző en kötött és törvényben vagy
kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerz ődés kifejezetten a termékek, szolgáltatások árába (díjába)
rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességér ől vagy azok elengedésér ől, visszatérítésér ől
rendelkezik, az el őző ekben említett nemzetközi szerz ődésben meghatározott jogosultat megilleti az (1)
bekezdés szerinti adómentesség úgy, hogy annak alkalmazásában a jogosultat a) nemzetközi szervezet tisztvisel őjének [(1) bekezdés b) pontja] kell tekinteni, ha az illet ő természetes
személy; b) nemzetközi szervezetnek kell tekinteni, ha az az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet.

108. § (1) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett hivatalos cél körébe az a
termékbeszerzés, szolgáltatás-igénybevétel tartozik – feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában
említett nemzetközi szerz ődés kifejezetten másként nem rendelkezik -, amelyet a diplomáciai és a hivatásos
konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szerv ezet a számviteli nyilvántartásában, a rendeltetésszer ű
m űködéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutatnak ki.
(2) Vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele eset ében a hivatalos cél elismeréséhez szükséges az is,
hogy a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet által rendezett
fogadáson – a képviselet, szervezet vezet őjének írásos nyilatkozata alapján – legalább 10 meghívott személy
vegyen részt.
(3) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett személyes célra biztosított adómentesség
naptári évente a viszonosságnak megfelel ően, de legfeljebb 300 000 forintnak megfelel ő pénzösszeg ű
értékkeret erejéig illeti meg a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi
szervezet tisztvisel őjét, feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerz ődés
kifejezetten másként nem rendelkezik.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott értékkeretbe:
a) beleszámít a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet
tisztvisel őjét a Jöt. szerint megillet ő jövedékiadó-visszatérítés is;
b) nem számítandó be az az adómentesség, amely a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját,
valamint a nemzetközi szervezet tisztvisel őjét – értékkorlátozás nélkül – abban az esetben illeti meg, ha
biztosítási szerz ődés alapján a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele igazoltan azért történik, hogy
az a biztosított vagyonban keletkezett kárt pótolja. (5) A (3) bekezdésben meghatározott értékkere t családonként – a közös háztartásban élő jogosultakra
vonatkozóan – összevonható.
(6) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjának alkalmazásában – feltéve, hogy a 107. § (1)
bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerz ődés kifejezetten másként nem rendelkezik –
a) diplomáciai képviselet tagja:
aa) a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 28. napján aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének e) és
f) pontja alá tartozó természetes személy, feltéve, ho gy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen
min őségében elismeri, és
ab) az aa) alpontban meghatározottal közös háztartásban él ő családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra
jogosított hatósága ilyen min őségében elismeri;
b) a hivatásos konzuli képviselet tagja:
ba) a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24 . napján aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének c)-e)
pontjai alá tartozó természetes személy, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen
min őségében elismeri, és
bb) a ba) alpontban meghatározottal közös háztartásban él ő családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra
jogosított hatósága ilyen min őségében elismeri;
c) nemzetközi szervezet tisztvisel ője:
ca) az a természetes személy, akit a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi
szerz ődésben meghatározottak termékek, szolgáltatások ár ába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett
adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen
min őségében elismeri, és
cb) a ca) alpontban meghatározottal közös háztartásban él ő családtag, feltéve, hogy az illet őt a fogadó
állam arra jogosított hatósága ilyen min őségében elismeri.
(7) A (6) bekezdést ől függetlenül nem jogosult adómentességre az a természetes személy, aki magyar
állampolgár vagy állandó belföldi tartózkodásra jogosult személy.
(8) A 107. § szerinti adómentesség jogosulatlan igénybevétele esetében a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybe vevő je köteles a rá át nem hárított adót megfizetni, vagy ha az adómentesség az adó utólagos
visszatéríttetése formájában illeti meg, köteles a jogosulatlanul visszatérített adót visszafizetni.
109. § Mentes az adó alól az arany értékesítése abban az esetben, ha az bármely állam központi bankja
részére történik.
Adó alóli mentesség közvetít ői tevékenység esetében

110. § (1) Mentes az adó alól a más nevében és javára eljáró közvetít ő közvetít ői szolgáltatásának
nyújtása abban az esetben, ha az általa közvetített ügylet a) a 98-109. §-ok bármelyike szerint mentes az adó alól;
b) teljesítési helye a Közösség területén kívül van.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazhat ó az utas [206. § (1) bekezdésének c) pontja] nevében és javára
eljáró közvetít ő közvetít ői szolgáltatásának nyújtására abban az esetben, ha olyan szolgáltatást közvetít,
amely a Közösség valamely más tagállamában teljesül.
Adó alóli mentesség a term ék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes
tevékenységek esetében

111. § (1) Mentes az adó alól annak a terméknek az értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, amely
egyúttal a) vám elé állítás során átmeneti meg őrzés alatt áll; vagy
b) vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolandó; vagy
c) vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggeszt ő eljárás hatálya
alá vonandó.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adómentesség alkalmazandó arra a további értékesítésre is, amely
a) a termék (1) bekezdés a) és b) pontjában említett vámjogi helyzetére, vagy
b) a terméknek az (1) bekezdés c) pontjában említett eljárások hatálya alatti állására
nincs befolyással. (3) Mentes az adó alól továbbá az (1) és (2) bekezdés alkalmazása alá tartozó termékhez közvetlenül
kapcsolódó szolgáltatás nyújtása.
112. § (1) Mentes az adó alól:
a) a 24. § (1) bekezdése szerint importált termék értéke sítése abban az esetben, ha az a termék teljes
vámmentességgel járó ideiglenes behozatali vagy küls ő közösségi árutovábbítási eljárás, vagy
b) a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék értékesítése abban az esetben, ha az a termék bels ő
közösségi árutovábbítási eljárás
hatálya alatti állására nincs befolyással. (2) Mentes az adó alól továbbá az (1) bekezdés alá tartozó termékhez közvetlenül kapcsolódó
szolgáltatás nyújtása. 113. § (1) Mentes az adó alól annak a terméknek az értékesítése, Közösségen belüli beszerzése, amely
egyúttal adóraktározási eljárás hatálya alá vonandó. (2) Adóraktározási eljárás hatály a alá nem vonható az a termék,
a) amely a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikkének 7.
pontja értelmében nem min ősül közösségi árunak, illet őleg
b) amelyet közvetlenül kiskereskedelmi fo rgalomba helyezés céljára szánnak.
(3) Az adóraktározási eljárá sra vonatkozó szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza.
114. § A 113. § (2) bekezdésének b) pontjától eltér ően adóraktározási eljárás hatálya alá vonható a
termék abban az esetben, ha annak értékesítése, Kö zösségen belüli beszerzése olyan adóalany részére
történik, aki (amely) a terméket igazoltan abból a célból szerzi be, hogy az a Közösség területén kívüli
területre történ ő repülés során a légi közlekedési eszköz fedélzetén tartózkodó utas ellátását szolgálja.
115. § A 113. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazandó arra a további értékesítésre is, amely
a termék adóraktározási eljárás hatálya alatti állására nincs befolyással. 116. § Mentes az adó alól az adóraktározási eljárás hatá lya alá vonandó vagy vont termékhez közvetlenül
kapcsolódó szolgáltatás nyújtása.
117. § Abban az esetben, ha
a) a termék a 111. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett vámjogi helyzetének megsz űnésével,
illet őleg
b) a terméknek a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 112. § (1) bekezdésében említett eljárások
hatálya alóli kikerülésével
annak importja történik az 54. § értelmében, és egyúttal annak értékesítése, illet őleg Közösségen belüli
beszerzése is történik, a termék értékesítése, illet őleg Közösségen belüli beszerzése mentes az adó alól.
118. § E cím alkalmazásában a 111. § (3) bekezdésében , a 112. § (2) bekezdésében és a 116. §-ban
említett termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás különösen a termék fuvarozása, a termék

fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások, valamint a terméken végzett munka vagy
közvetlenül a termékre irányuló szakért ői értékelés.
VII. Fejezet
ADÓ LEVONÁSA
Adólevonási jog keletkezése és terjedelme
119. § (1) Az adólevonási jog akkor keletkezik – ha e törvény másként nem rendelkezik -, amikor az
el őzetesen felszámított adónak [120. §] megfelel ő fizetend ő adót meg kell állapítani.
(2) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremt ő ügyletben a termék értékesít őjére,
szolgáltatás nyújtójára a 61. § alkalmazandó, az adólevonási jog – ha e törvény másként nem rendelkezik –
az adó áthárítására jogalapot teremt ő ügylet teljesítésekor keletkezik.
120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen min őségében – a terméket,
szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgá ltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon
hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetend ő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az
Eva. hatálya alá tartozó személyt , szervezetet is – rá áthárított;
b) termék beszerzéséhez – ideértve a termék Közöss égen belüli beszerzését is -, szolgáltatás
igénybevételéhez kapcsolódóan fizetend ő adóként megállapított;
c) termék importjához kapcsolódóan
ca) maga vagy közvetett vámjogi képvisel ője megfizetett, illet őleg
cb) maga vagy közvetett vámjogi képvisel ője fizetend ő adóként megállapított;
d) előleg részeként megfizetett;
e) a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékértékesítéséhez kapcsolódóan fizetend ő
adóként megállapított
[ a)-e) pontok a továbbiakban együtt: el őzetesen felszámított adó].
121. § Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket,
szolgáltatást
a) olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja,
amelynek teljesítési helye külföld, de amelyet, ha belföldön teljesítene, adóköteles lenne; b) a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése, valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja; c) a 86. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja,
egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy ca) a szolgáltatás igénybevev ője gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú
letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül;
vagy
cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez
kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.
122. § (1) Annak a személynek, szervezetnek, akinek (a melynek) adóalanyisága kizárólag a 6. § (4)
bekezdésén alapul, adólevonási joga az ott megha tározott feltételek teljesülésekor keletkezik.
(2) Az el őzetesen felszámított adóként figyelembe vehet ő összeg
a) a 6. § (4) bekezdésének a) pontjában említett esetben nem haladha tja meg azt az összeget, amelyet az
adóalanynak fizetend ő adóként kellene megállapítania akkor, ha a termék értékesítése adóköteles lenne;
b) a 6. § (4) bekezdésének b) és c) pontjában említett esetben nem haladhatja meg azt az összeget,
amelyet a termék értékesítése után fizetend ő adóként megállapított.
El őzetesen felszámított adó megosztása
123. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. § szerint adólevonásra
jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a t ovábbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az el őzetesen felszámított

adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében
vonható le. (2) Az el őzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany
köteles olyan megfelel ően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétő l
kezd őd ően alkalmas annak egyértelm ű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás
használata, egyéb módon történ ő hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését,
szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes
elkülönítés). (3) Abban az esetben, ha a termék, szolgáltatás természete, illet őleg a használat, egyéb módon történ ő
hasznosítás jellege folytán az el őzetesen felszámított adó megosztása a tételes elkülönítés szabályai szerint
nem végezhet ő el, az adóalany a megosztást más, az (1) bekezdésben említett követelményt kielégít ő
szabályok szerint is elvégezheti. Ennek hiányában a tételes elkülönítés szabályai szerint meg nem osztható
el őzetesen felszámított adót az 5. számú mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával kell
arányosan megosztani.
Adólevonási jog korlátozása
124. § (1) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:
a) a motorbenzint (vtsz. 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 11 59) terhel ő el őzetesen felszámított
adó; b) az a) pontban nem említett egyéb üzemanyagot terhel ő el őzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az
személygépkocsi (vtsz. 8703) üzemeltetéséhez szükséges; c) az a) és b) pontban nem említett egyéb terméket terhel ő el őzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az
személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges;
d) a személygépkocsit terhel ő el őzetesen felszámított adó;
e) a 125 cm 3
-nél nagyobb henger űrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-b ől) terhel ő el őzetesen
felszámított adó; f) a jachtot (vtsz. 8903) terhelő el őzetesen felszámított adó;
g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszközt (vtsz. 8903) terhel ő el őzetesen felszámított
adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas; h) a lakóingatlant terhel ő el őzetesen felszámított adó;
i) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhel ő el őzetesen felszámított adó;
j) az élelmiszert terhel ő el őzetesen felszámított adó;
k) az italt terhel ő el őzetesen felszámított adó.
(2) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le továbbá:
a) az (1) bekezdés d)-g) pontjaiban említett termékek bérbevételét,
b) a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fe nntartásához szükséges szolgáltatást,
c) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást,
d) a taxiszolgáltatást (a Központi Statisztikai Hivata l Szolgáltatások Jegyzékében – a továbbiakban: SZJ –
60.22.11), e) a parkolási szolgáltatást,
f) az úthasználati szolgáltatást,
g) a vendéglátó-ipari szolgáltatást,
h) a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72)
terhel ő el őzetesen felszámított adó.
(3) A 120. és 121. §-tól függetlenül szintén nem vonható le:
a) a távbeszél ő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),
b) a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13),
c) az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból)
terhel ő el őzetesen felszámított adó ö sszegének 30 százaléka.
Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek
125. § (1) A 124. §-tól eltérő en az előzetesen felszámított adó levonható, ha

a) a 124. § (1) bekezdésének a)-g) és i)-k) pontjaiban említett esetekben a termék igazoltan
továbbértékesítési célt szolgál; b) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben a lakóingatlan igazoltan továbbértékesítési
célt szolgál, azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesít ő
adóalanynak el őzetesen élnie kell a 88. § szerinti választási jogával;
c) a 124. § (1) bekezdésének d)-h) pontjaiban említett esetekben a terméket igazoltan a 6. § (4)
bekezdésének a) vagy b) pontja szerint értékesítik;
d) a 124. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatást igazoltan a 15. § szerinti
szolgáltatásnyújtás teljesítése érdekében veszik igénybe;
e) a 124. § (3) bekezdésében felsorolt esetekben a szolgáltatás igénybevétele fejében járó ellenérték
legalább 30 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be.
(2) A 124. §-tól eltér ően az el őzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a
terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül a) a 124. § (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben
taxiszolgáltatás nyújtása érdekében használja; b) a 124. § (1) bekezdésének d)-g) pontjaiban említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó
részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja;
c) a 124. § (1) bekezdésének c) pontjában és (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben
igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen
anyagjelleg ű ráfordításként a b) pontban említett szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
d) a 124. § (1) bekezdésének h) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben
úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja, feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a
bérbeadást adókötelessé tette; e) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan
egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjelleg ű
ráfordításként a d) pontban említett adóköteles szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
f) a 124. § (1) bekezdésének i) pontjában és (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben igazoltan
egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjelleg ű
ráfordításként a lakóingatlan-értéke sítés adóalapjába épül be azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1)
bekezdésének j) pontja alá tartozik, az értékesít ő adóalanynak el őzetesen élnie kell a 88. § szerinti
választási jogával; g) a 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjában említett esetekben igazoltan egészben vagy túlnyomó
részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjelleg ű ráfordításként más
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be;
h) a 124. § (2) bekezdésének e) és f) pontjában említett esetekben igazoltan az általa üzemben tartott, 3,5
tonnát meghaladó legnagyobb össztömeg ű szárazföldi közlekedési eszköz üzemeltetése érdekében
hasznosítja.
126. § (1) A 125. §-ban említett igazolási kötelezettség különösen olyan elkülönített nyilvántartás
alkalmazását igényli az adóalanytól, amely alkalmas az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés – ott
meghatározott – feltételeinek egyértelm ű, megbízható és folyamatos követésére.
(2) A 125. § alkalmazásában túlnyomó rész alatt az adólevonási jog korlátozása alóli mentesülés
feltételeinek – egy ésszer űen megállapított id őtartam átlagában – legalább 90 százalékos teljesülése értend ő.
(3) A (2) bekezdésben említett követelmény teljesülésének mérése olyan számszer ű formában kifejezett
mutató alkalmazását igényli az adóalanytól, am ely a termék, szolgáltatás természetére, illetőleg a használat,
egyéb módon történ ő hasznosítás jellegére tekintettel a leginkább tárgyilagos eredményt adja.
Adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei
127. § (1) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére
álljon
a) a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla;
b) a 120. § b) pontjában említett esetek közül:
ba) termék Közösségen belüli beszerzése esetében a nevé re szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla,
illet őleg

bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig szintén a nevére szóló, az ügylet teljesítését
tanúsító számla, illet őleg – ha a fizetend ő adó megállapításakor számla nem áll az adóalany személyes
rendelkezésére – mindazon okiratok, amelyek a fizetend ő adó összegszer ű megállapításához szükségesek;
c) a 120. § c) pontjában említett esetben a nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátásáról
rendelkez ő határozat, valamint
ca) a 120. § ca) alpontjában említett esetben a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat, vagy ha
az adót közvetett vámjogi képvisel ője fizette meg, a közvetett vámjogi képvisel őnek az adóalany nevére
szóló nyilatkozata az adó megfizetésér ől,
cb) a 120. § cb) alpontjában említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetend ő adó összegszer ű
megállapításához szükségesek, vagy ha a fizetend ő adót közvetett vámjogi képvisel ője állapította meg, a
közvetett vámjogi képvisel őnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó fizetend ő adóként történt
megállapításáról és bevallásáról;
d) a 120. § d) pontjában említett esetben a nevére szóló, az el őleg megfizetését tanúsító számla;
e) a 120. § e) pontjában említett esetben mindazon okiratok, amelyek a fizetend ő adó összegszer ű
megállapításához szükségesek. (2) Abban az esetben, ha az adólevonási jog tényleges gyakorlását megel őző en az adóalany megsz űnik,
de van az e törvényben szabályozott jogok és köt elezettségek tekintetében jogutód adóalany, az
adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül az adólevonási jogot a jogutód adóalany
abban az esetben is gyakorolhatja, ha az (1) bekezdésben említett okiratok jogel ődjének nevére szólnak.
(3) Az a személy, szervezet, akinek (amelynek) adóala nyisága kizárólag a 6. § (4) bekezdésén alapul, az
adólevonási jogot – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – olyan, az (1)
bekezdésben említett okiratok tekintetében is gyakorolhatja, amelyek az adóalannyá válását megel őző en
keletkeztek, de azok, mint a 6. § (4) bekezdésében említett termék igazolt tulajdonosa nevére vagy igazolt
jogel ődjének nevére szólnak.
(4) A levonható el őzetesen felszámított adó összegében nem haladhatja meg az (1) bekezdésben említett
okiratban adóként szerepl ő, illet őleg az abból adóként kiszámítható összeget.
(5) A (4) bekezdés sérelme nélkül a levonható el őzetesen felszámított adó összegében nem haladhatja
meg azt az adóösszeget sem, amelyet a termék, szolgáltatás szokásos piaci árának alapulvételével kell
megállapítani abban az esetben, ha az adó alapjának megállapítására egyébként a 67. § (1) bekezdését kell
alkalmazni. (6) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett okirat nem magyar nyelvű , az adóigazgatási eljárás
keretében lefolytatott ellenő rzés során az adólevonási jogot gyakorló adóalanytól megkövetelhet ő, hogy
saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelv ű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása
másként nem lehetséges.
128. § A 127. § értelemszer űen alkalmazandó abban az esetben is, ha az adólevonási jog a 121. §-on
alapul.
Adólevonási jog engedményezése
129. § (1) Az importáló helyett annak közvetett vámjogi képvisel ője gyakorolhatja a termék importjához
kapcsolódó el őzetesen felszámított adó levonását, ha
a) az importálót az adólevonási jog keletkezésekor és azt követ ően az adólevonási jog egyébként
korlátozás nélkül megilleti, valamint b) az a) pontban említett feltétel teljesülésér ől az importáló nyilatkozik vámjogi képvisel őjének.
(2) A közvetett vámjogi képvisel ő az (1) bekezdés szerint megszerzett adólevonási jogot – az adólevonási
jog gyakorlásának egyéb feltételeit ől függetlenül – abban az esetben gyakorolhatja, ha
a) személyes rendelkezésére áll az (1) bekezdés b) pontjában említett, nevére szóló nyilatkozat, valamint
b) belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely
adólevonási jogát egyébként korlátozza. (3) Abban az esetben, ha a közvetett vámjogi képvisel ő gyakorolja az (1) bekezdés szerint megszerzett
adólevonási jogot, az importálónak a termék importjához kapcsolódó adólevonási joga elenyészik. 130. § (1) A 127. § (1) bekezdésének ca) és cb) alpontjában, valamint a 129. § (1) bekezdésének b)
pontjában említett nyilatkozatnak – az ott meghatározottakon túl – tartalmaznia kell még:
a) a nyilatkozat tev őjének és címzettjének ne vét, címét és adószámát;
b) a termék importjának kétséget kizáró azonosításához szükséges adatokat.

(2) A nyilatkozatot írásba kell foglalni.
Adólevonási jog gyakorlásának módja
131. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási id őszakban megállapított
fizetend ő adó együttes összegét csökkentheti az ugy anezen vagy korábbi adómegállapítási időszakban
(id őszakokban) keletkezett levonható el őzetesen felszámított adó összegével.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet el őjele negatív, a különbözetet a belföldön
nyilvántartásba vett adóalany a) a soron következ ő adómegállapítási id őszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori
adómegállapítási id őszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetend ő adó együttes összegét
csökkent ő tételt, illet őleg
b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.
132. § (1) Abban az esetben, ha a levonható el őzetes felszámított adó összegét meghatározó tényez őkben
utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, az eredetileg levonható el őzetesen
felszámított adó összegét érintő különbözet rendezésére a (2)-(4) bekezdések alkalmazandók.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett változás eredményeként az eredetileg levonható el őzetesen
felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, az ad óalany köteles a különbözetet úgy figyelembe venni,
mint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetend ő adó összegét növel ő tételt abban az
adómegállapítási id őszakban – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel -, amelyben az (1) bekezdésben
említett változás bekövetkezik.
(3) Abban az esetben, ha az eredetileg levonható el őzetesen felszámított adó ö sszege közvetlenül olyan,
a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki, a különbözet (2)
bekezdésben említett rendezése arra az adómegállapítási id őszakra esik, amelyben a különbözet alapjául
szolgáló, a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot módosító vagy azt érvénytelenít ő okirat az adóalany
személyes rendelkezésére áll, de nem késő bb, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának
hónapját követ ő hónap 15. napja.
(4) Ha az (1) bekezdésben említett változás eredményeként az eredetileg levonható el őzetesen
felszámított adó összegét a különbözet növeli, az adóalany jogosult – az adólevonási jog gyakorlása egyéb
feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a 131. § (1) bekezdése szerint
megállapított levonható el őzetesen felszámított adó összegét növel ő tételt, legkorábban, abban az
adómegállapítási id őszakban, amelyben személyes rendelkezésére á ll a különbözet alapjául szolgáló, a 127.
§ (1) bekezdésében említett okiratot módosító okirat.
133. § A 132. § alkalmazásában nem min ősül az eredetileg levonható el őzetesen felszámított adó
összegét meghatározó tényez ők utólagos változásának:
a) az adó áthárítására jogalapot teremt ő ügylet fejében járó ellenérték teljes vagy részleges meg nem
térítése; b) a 11. § (3) bekezdésében és a 14. § (3) bekezdésében meghatározott esetek;
c) a megsemmisülés és más olyan vagyoni kár, amelyet az adóalany tevékenységi körén kívül es ő
elháríthatatlan ok idézett el ő, és ez utóbbi ok fennállását az adóalany bizonyítja;
d) a c) pontban nem említett egyéb vagyoni kár, ha az adóalany bizonyítja, hogy a kár elhárítása,
illet őleg csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok
134. § (1) A 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adóalanyt megilleti a tárgyi eszköz
el őállításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhel ő el őzetesen felszámított adó
levonásának joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg.
(2) Az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti
adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként el őállított tárgyi
eszköz rendeltetésszer ű használatbavételekor keletkezik.
135. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a
tárgyi eszköz rendeltetésszer ű használatbavételének hónapjától kezd ődő en
a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig,
b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig

terjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát – az a dólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek
sérelme nélkül – az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott id őtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó
adómegállapítási id őszakában, amelybe rendre 11 hónap elteltével a tizenkettedik hónap esik, az adóalany
köteles a tárgyi eszközre jutó el őzetesen felszámított adó összegének
a) ingó esetében 1/5 részére,
b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére
vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható el őzetesen felszámított adó összegét
meghatározó tényez őkben változás következik be a tárgyi eszköz rendeltetésszer ű használatbavételének
id őpontjához képest, és a számítás eredményeként adó dó különbözet összege abszolút értékben kifejezve
eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelel ő pénzösszeget.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelel ően alkalmazni.
136. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt a 135. § (1) bekezdésében meghatározott
id őtartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralev ő hónapokra együttesen idő arányosan jutó
el őzetesen felszámított adó összegét
a) véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná;
b) véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint az eredetileg levonható el őzetesen felszámított adó összegéhez képest
különbözet keletkezik, és annak összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja az 1000
forintnak megfelel ő pénzösszeget, a különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelelően
alkalmazni.
Adólevonási jog felfü ggesztése, elenyészése
137. § (1) Abban az esetben, ha az állami adóhatósá g – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany
adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendel ő határozat
joger őre emelkedésének napjától kezd ődő en – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeit ől
függetlenül – nem gyakorolhatja. (2) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Ar t. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának
felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az a dóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az
adószám felfüggesztését megszüntet ő határozat joger őre emelkedésének napjától kezd ődő en – az
adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül – ismét gyakorolhatja. (3) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Ar t. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának
felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga
az adószám törlését elrendel ő határozat joger őre emelkedésének napjával elenyészik.
VIII. Fejezet
ADÓFIZETÉSRE KÖTELEZETT
137/A. § Az az adóalany, akinek (amelynek) belföldön álla ndó telephelye van, és úgy értékesít terméket,
nyújt szolgáltatást, hogy belföldi állandó telephelye az el őző ekben említett ügylet teljesülésében nem
érintett, e fejezet alkalmazásában nem min ősül belföldön gazdasági céllal letelepedettnek.
Adófizetésre kötelezett termék érték esítése és szolgáltatás nyújtása
esetében

138. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása es etében az adót – ha e törvény másként nem
rendelkezik – az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti. 139. § Abban az esetben, ha a termék értékesítése teljes ítési helyének megállapítására a 32., 34. és 35. §-
ok bármelyikét kell alkalmazni, az adót a terméket beszerz ő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti,
feltéve, hogy a terméket értékesít ő adóalany belföldön gazdasági célla l nem telepedett le, gazdasági célú
letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy sz okásos tartózkodási helye nincs belföldön.
140. § Abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása teljesítési helyének megállapítására

a) a 37. § (1) bekezdését kell alkalmazn i, az adót a szolgáltatást igénybevevő – a 36. § értelmében vett –
adóalany, b) a 39. és 40. §, a 42. §, valamint a 44. és 45. § bármelyikét kell alkalmazni, az adót a szolgáltatást
igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany
fizeti, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági
célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.
141. § A 91. § (2) bekezdésének b) pontjában említett termékértékesítés esetében az adót a terméket
beszerz ő belföldön nyilvántartásba vett címzett [91. § (2) bekezdésének d) pontja] fizeti, ha
a) a termék értékesítése a 91. § (2) bekezdésében említett feltételek szerint történik, valamint
b) a termék értékesít ője nevében [91. § (2) bekezdésének a) pontja] a belföldön nyilvántartásba vett
címzett nevére történ ő számlakibocsátás tartalmában megfelel a Közösség azon tagállama jogának –
összhangban a Héa-irányelv 220-236. cikke ivel -, amelyben a termék értékesítőjét adóalanyként
nyilvántartásba vették. 142. § (1) Az adót a termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője fizeti:
a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;
b) a szolgáltatás nyújtásának min ősül ő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely
ingatlan létrehozatalára, b ővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan
bontással történ ő megszüntetését is – irányul, felté ve, hogy az ingatlan létrehozatala, b ővítése, átalakítása
vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyr ől a szolgáltatás igénybevev ője
el őzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;
c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaer ő kölcsönzése,
kirendelése, illet őleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;
d) a 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében;
e) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesít ő
adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával; f) az adós és hitelez ő viszonylatában olyan termék értékesíté se esetében, amely dologi biztosítékként
lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát
tekintve 100 000 forintnak megfelel ő pénzösszeget meghaladó termék értékesítése esetében, ha az
értékesít ő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét joger ősen megállapító eljárás
hatálya alatt áll. (2) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti ingatlanértékesítésre az (1) bekezdés e) pontjában
meghatározottaknak is teljesülniük kell. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek
a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján t őle adó fizetése ne
lenne követelhet ő.
(4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában – akár termék értékesít ője, szolgáltatás nyújtója vagy
termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője min őségében, akár mindkét minő ségben egyaránt –
belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is.
(5) Az érintettség valószín űsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti
a) a többi érintett félt ől, hogy nyilatkozzon,
b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa
a (3) bekezdésben említett feltételek teljesülésérő l, illetőleg arról is, hogy az (1) bekezdés e) pontjában
meghatározott esetben az értékesítő adóalany élt-e, és ha igen, milyen terjedelemben élt ott említett
választási jogával.
(6) Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul
eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkez ő bizonyításáig valósnak kell
tekinteni.
(7) Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla
kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illet őleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem
szerepel.
Adófizetésre kötelezett termék Közö sségen belüli beszerzése esetében

143. § (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót – a (2) bekezdésben és a 144. §-ban
meghatározott eltéréssel – a terméket beszerz ő
a) adóalany,
b) nem adóalany jogi személy
fizeti. (2) Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzé se esetében az adót az új közlekedési eszközt
beszerz ő, az a nem-adóalany személy, szervezet is fizeti, aki (amely) nem jogi személy.
144. § A 22. § (5) bekezdésében említett esetben az adót a vev ői készletb ől terméket beszerz ő fizeti.
Adófizetésre kötelezett te rmék importja esetében
145. § (1) Termék importja esetében az adót az importáló fizeti. Importáló az, aki (amely) a vámjogi
rendelkezések értelmében adósként – id e nem értve a közvetett vámjogi képvisel őt – behozatali vámtartozás
megfizetésére kötelezett, vagy kötelezett lenne abban az esetben, ha a termék importja vámköteles lenne.
(2) Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett
vámjogi képvisel ője jár el, az adót a közvetett vámjogi képvisel ő fizeti.
(3) A 129. § megsértésével jogosulatlanul levont el őzetesen felszámított adó megfizetéséért az
importálóval együtt annak közvetett vámjogi képvisel ője egyetemlegesen felel ős.
Adófizetésre kötelezett a termék ne mzetközi forgalmához kapcsolódó
egyes tevékenységek esetében

146. § (1) Abban az esetben, ha a termék
a) a 111. § (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett vámjogi helyzete megsz űnik, illet őleg
b) a 111. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 112. § (1) bekezdésében, a 113. § (1) bekezdésében említett
eljárások hatálya alól kikerül,
az adót az fizeti, aki (amely) azt az adóztatandó ügyletet teljesíti a 2. § értelmében, amelynek betudhatóan
az a) pont szerinti esetben a termék vámjogi helyzete megsz űnik, a b) pont szerinti esetben pedig a termék
az ott felsorolt eljárások hatálya alól kikerül. (2) A 4. számú melléklet 35. pontjában meghatározott esetben az adóraktár üzemeltet ője az (1)
bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezettel együtt egyetemlegesen felel ős az adó megfizetéséért.
Számla kibocsátójának adófizetési kötelezettsége
147. § (1) E törvény egyéb rendelkezéseit ől függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki (amely) számlán
áthárított adót, illet őleg a 83. §-ban meghatározott százalékértéket tüntet fel.
(2) Az adót a számlán a termék értékesít őjeként, szolgáltatás nyújtójaként szerepl ő személy, szervezet
fizeti, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlán más tüntette fel jogosulatlanul az (1)
bekezdésben említett adatokat.
Pénzügyi képvisel ő
148. § (1) Az az adóalany, aki (amely) adófizetésre kötelezett, de gazdasági céllal belföldön nem
telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedi g lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs
belföldön, az e törvényben szabályozott jogainak gyakorlására, kötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi
képvisel őt bízhat meg.
(2) Abban az esetben, ha az adóf izetésre kötelezett adóalany gazdasági céllal harmadik államban
telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedi g lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van
harmadik államban, pénzügyi képvisel ő megbízása kötelez ő.
(3) A (2) bekezdés nem vonatkozik a rra az adóalanyra, akire (amelyre) a XIX. fejezet rendelkezéseit kell
alkalmazni. 149. § (1) Az adóalany egyidejű leg csak egy pénzügyi képviselőt bízhat meg ilyen tevékenység
folytatására.

(2) A pénzügyi képviselet e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Adófizetési kötelezettség egyéb esetei
150. § (1) A levonható el őzetesen felszámított adó összegének erejéig az adóalany kezesként felel a rá
áthárított adó megfizetéséért, ha az adó áthárítására jogalapot teremt ő ügylet fejében járó ellenérték adót is
tartalmazó összegét a) maradéktalanul nem térítette meg; vagy
b) egészben vagy túlnyomó részben ne m pénzzel, nem készpénz-helyettesít ő fizetési eszközzel vagy nem
pénzhelyettesítő eszközzel térítette meg.
(2) A kezesi felel ősség az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a meg nem térített összeg
adótartalmának megfizetésére terjed ki.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában túlnyomó rész alatt az értendő , ha a pénzzel, készpénz-
helyettesít ő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesít ő eszközzel történt megtérítés részaránya a megtérített
összeg adótartalmát sem éri el. 151. § (1) Abban az esetben, ha
a) terméket egymást követ ően többször értékesítenek oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban els ő
értékesít őtő l a sorban utolsó beszerz ő nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák
el, illet őleg
b) szolgáltatás nyújtásában saját néven, de más javára járnak el,
az el őző ek szerint érintett adóa lanyok mindegyike (e § alkalmazásában a továbbiakban: részes adóalany)
egyetemlegesen felel ős azon adó megfizetéséért, amely bármely más részes adóalanynál, mint általa
fizetend ő adó megállapítható, de az az ehhez f űző dő kötelezettségét egészben vagy részben nem teljesítette.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának fe ltétele, hogy a részes adóalanyok
a) belföldön nyilvántartásba vettek, vagy egyébként arra kötelezettek, és
b) együttesen kapcsolt vállalkozások
legyenek. (3) A felel ősség érvényesítésének nem akadálya, ha a rés zes adóalany – az e törvényben szabályozott
jogállása alapján – adófizetésre egyébként nem kötelezett.
152. § A 150. és 151. § szerinti esetekben az adófizet ésre kötelezett nem mentesül e kötelezettsége alól,
ha az err ől szóló hatósági határozat közlésének napját követ ően az adó megfizetése nélkül sz űnik meg a
felel ősségét megalapozó ok.
IX. Fejezet
ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA
153. § (1) Az adót az adófizetésre kötelezett – ha e tö rvény másként nem rendelkezik – maga állapítja
meg (önadózás). (2) Az önadózás e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
154. § (1) Arra a személyre, szervezetre, akinek (a melynek) adóalanyisága kizárólag a 6. § (4)
bekezdésének b) és c) pontján alapul, valamint adófizetésre a 140. § a) pontja alapján nem kötelezett, az
adót az állami adóhatóság állapítja meg. (2) Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzés e esetében, ha az új közlekedési eszköz egyúttal a
regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá is tartozik, és annak beszerz ője a 143. § (1) bekezdésének b)
pontjában és (2) bekezdésében meghatározott személy, szervezet, az adót a vámhatóság állapítja meg.
155. § (1) Termék importja esetében az adót a vámhatós ág állapítja meg az adófizetésre kötelezettre.
(2) A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozattal állapítja meg az
adót abban az esetben is, ha a termék importja a 95. § szerint mentes az adó alól. 156. § (1) A 155. § (1) bekezdését ől eltér ően az adót önadózással állapítja meg az az adófizetésre
kötelezett, akinek (amelynek) részére azt – kérelmére – a vámhatóság engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következ ő feltételek teljesülése szükséges:

a) a kérelmez ő belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben
szabályozott jogállása, amelynek alapján t őle adó fizetése ne lenne követelhet ő; továbbá
b) a kérelmez ő a Vámtv. rendelkezései szerint megbízható vámadós, akire (amelyre) egyúttal teljesül,
hogy a kérelem benyújtását megel őző naptári évben a 89., 98-109. és 111-112. §-ok szerint adómentes
termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása e llenértékeként megtérített vagy megtérítend ő – éves szinten
göngyölített – összeg eléri vagy meghaladja:
ba) az ugyanezen id őszakban a 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő – adó nélkül számított és éves szinten göngyölített –
összeghez viszonyítottan a 67 s zázalékos hányadot, de legalább a 10 milliárd forintot vagy
bb) a 20 milliárd forintot; vagy
c) a kérelmez ő a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet (a
továbbiakban: Vámkódex) végrehajtá sára vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK
bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c)
pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik; vagy
d) a kérelmez ő a Vámkódex 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszer űsített eljárásra
vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkezik. (3) Abban az esetben, ha a kérelmez ő csoportos adóalany [8. §], vagy ha az engedélyes jogutódlással úgy
sz űnik meg, hogy jogutódja csoportos adóalany, a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül
a) az a) pontot a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi tagra együttesen, mint egy
adóalanyra,
b) a b) pontot
ba) a megbízható vámadósi státusz tekintetében a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi
tagra külön-külön,
bb) egyéb, a ba) alpontban nem említett rendelkezés ei tekintetében a csoportos adóalanyiságban részt
vev ő valamennyi tagra összesítetten,
c) a c) és d) pontot a csoportos adóalanyiságban részt vev ő valamennyi tagra külön-külön
kell vizsgálni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljes ülését az engedély iránti kérelemben kell igazolni.
Abban az esetben, ha az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek közül a kérelmez ő a (2) bekezdés b)
pontjának teljesülését igazolja, a kérelmet legkés őbb a (2) bekezdés b) pontjában említett naptári évet
követ ő év szeptember 30. napjáig kell benyújtani.
(5) A (2) bekezdés b) pontját érint ően tett önellen őrzés vagy utólagos adómegállapítás – ide nem értve a
kérelem benyújtásáig beadott önellen őrzést, illet őleg az addig az id őpontig joger őre emelkedett utólagos
adómegállapítást – az elbírált kérelmet nem érinti.
(6) Az engedélyes az adó önadózással történ ő megállapítására az engedélyez ő határozat joger őre
emelkedésének napjától a) számított 12 hónapig jogosult, ha jogosultságát a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül – az
a) pont mellett – a b) pont teljesülésére alapítja;
b) határozatlan id őtartamig jogosult, ha jogosultságát a (2) bekezdésben meghatározott feltételek közül –
az a) pont mellett – a c) vagy d) pont teljesülésére alapítja.
(7) Az önadózásra való jogosultság az engedélyez ő határozat visszavonásával, valamint a (6) bekezdés
a) pontjában említett esetben az ott meghatározott id őtartam elteltével sz űnik meg. Az engedélyez ő
határozatot a vámhatóság visszavonja, ha
a) azt az engedélyes kéri;
b) a (2) bekezdésben meghatározott feltétele k közül az engedély megadását követően az engedélyesre
ba) az a), c) vagy d) pontok bármelyike, illet őleg
bb) a b) pont tekintetében a megbízható vámadósi státusz a (6) bekezdés a) pontjában említett esetben az
ott meghatározott id őtartamon belül
nem teljesül;
c) az engedélyes jogutód nélkül megsz űnik, vagy jogutódlással sz űnik meg, de a jogutódra a (2)
bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek. (8) Az engedélyez ő határozat visszavonásáról rendelkez ő els őfokú határozat elleni fellebbezésnek az
intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya. 157. § Abban az esetben, ha a 156. § szerinti engedélyes egyúttal közvetett vámjogi képvisel ő is,
jogosult az adót önadózással megállapítani arra a termékimportra is, amelyben az importáló megbízása
alapján jár el, függetlenül attól, hogy az importáló maga a 156. § szerint engedélyes-e, vagy nem.

158. § (1) A 147., 150. és 151. §-okban említett esetekben az adót az állami adóhatóság állapítja meg az
adófizetésre kötelezettre. (2) Az (1) bekezdést ől eltér ően, ha a 147. §-ban említett esetbe n az adófizetésére kötelezett egyúttal
belföldön nyilvántartásba vett adóalany is, az adót öna dózással állapítja meg, feltéve, hogy e törvényben
szabályozott jogállása alapján t őle adó fizetése egyébként követelhet ő.
X. Fejezet
SZÁMLÁZÁS
Számlakibocsátási kötelezettség
159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti
termékértékesítésér ől, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerző je, szolgáltatás igénybevevője részére, ha
az az adóalanytól eltér ő más személy vagy szervezet, szám la kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme né lkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról
gondoskodni abban az esetben is, ha a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy el őleget fizet;
b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet el őleget fizet, és
ba) az el őleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelel ő pénzösszeget, illet őleg
bb) egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó esetekben pedig kéri a számla kibocsátását;
c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést,
szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letele pedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú
letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy sz okásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésének,
szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az el őleg
beszámítható.
160. § (1) A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illet őleg – megbízása alapján és
képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és
meghatalmazottjának el őzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás
elfogadásának feltételeir ől és módjáról.
(2) A számlakibocsátáshoz f űző dő , jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a
kötelezettel együtt a meghatalm azott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek az (1)
bekezdésben említett megállapodásban másként rendelkeztek. (3) Az ügylethez fű ző dő számlakibocsátási kötelezettségnek – feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját
maga tesz eleget – kizárólag egy meghatalmazott tehe t eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett
egyébként több személy részére is adott meghatalmazást. 161. § (1) A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevev ője, akár harmadik személy eljárhat.
(2) A meghatalmazást írásba kell foglalni.
(3) A meghatalmazás szólhat 1 ügylethez f űző dő számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére, vagy
szólhat a számlakibocsátási kötelezettség általános érvény ű teljesítésére.
(4) A meghatalmazás korlátozása annyiban hatályos , amennyiben az magából a meghatalmazásból
kit űnik.
162. § A megbízás és meghatalmazás 160. és 161. §- ban nem szabályozott kérdéseiben a Ptk.
rendelkezéseit kell alkalmazni. 163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkés őbb
a) a teljesítésig,
b) előleg fizetése esetében a fizetend ő adó megállapításáig,
de legfeljebb az attól számított ésszer ű id őn belül köteles gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésben említett ésszer ű id ő
a) az ellenértéknek – ideértve az el őleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesít ő fizetési eszközzel
történ ő megtérítése esetében haladéktalan,

b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy
annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli
számlakibocsátási kötelezettséget jelent. 164. § (1) A 163. §-tól eltérő en, ha az adóalany
a) a teljesítés napján egyidejű leg, illetőleg
b) a rá vonatkozó adómegállapítási id őszakban
ugyanannak a személynek, szervezetnek tö bb, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít,
számlakibocsátási kötelezettségér ől úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban:
gy űjt őszámla) bocsát ki.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a gy űjt őszámla alkalmazásáról a felek
el őzetesen megállapodjanak.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 163. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott
említett ésszer ű id őt a gy űjtő számla kibocsátására kötelezett adóa lanyra vonatkozó adómegállapítási
id őszak utolsó napjától kell számítani.
(4) Eltér ő rendelkezés hiányában a gy űjt őszámlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelel ően alkalmazni.
Számlakibocsátási kötele zettség alóli mentesülés
165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes
az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a
Számv. tv. rendelkezései szerin t számviteli bizonylatnak minősül;
b) a termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkés őbb a
163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illet őleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett id őpontig
készpénzzel, készpénz-helyettesít ő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesít ő eszközzel maradéktalanul
megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a 6. § (4) bekezdésében, valamint a 29. és 89. §-ban
meghatározott esetekben. (3) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben sem, ha a termék értékesítése,
szolgáltatás nyújtása a) egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik;
b) az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet részére tö rténik, és az ellenérték adót is tartalmazó
összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelel ő pénzösszeget.
Nyugtakibocsátási kötelezettség
166. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a
számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevev ője részére
nyugta kibocsátásáról gondoskodni. (2) Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a
külön jogszabályban el őírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási köt elezettség alól [178. § (1) bekezdése].
Nyugtakibocsátási kötele zettség alóli mentesülés
167. § Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
a) sajtóterméket értékesít;
b) a szerencsejáték szervezésér ől szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt;
c) kezel őszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás
nyújtását.
Számla fogalma
168. § (1) Számla: minden olyan okirat, amely megfelel az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

(2) A számlával egy tekintet alá esik minden más, az (1) bekezdéstől eltér ő okirat is, amely megfelel a
170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak
adattartalmát módosítja. (3) Nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamába n nyilvántartásba vett adóalany esetében számla
a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása teljesítését tanúsító olyan okirat is, amely a Közösség azon
tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, tartalmában megfelel – e tagállam joga szerint – a
Héa-irányelv 226-231. és 238-240. cikkeinek.
Számla adattartalma
169. § A számla kötelez ő adattartalma a következ ő:
a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesít őjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését,
szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerz őjének, szolgáltatás igénybevev őjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre
kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban
meghatározott termékértékesítést részére teljesítették; e) a termék értékesít őjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerz őjének, szolgáltatás
igénybevev őjének neve és címe;
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésé re – a számlakibocsátásra kötelezett választása
alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illet őleg a nyújtott szolgáltatás
megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben
alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhet ő;
g) a 163. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett id őpont, ha az eltér a számla kibocsátásának
keltét ől;
h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illet őleg a nyújtott szolgáltatás adó
nélküli egységára, ha az termés zetes mértékegységben kifejezhet ő, valamint az alkalmazott árengedmény,
feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; i) az alkalmazott adó mértéke;
j) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
k) adómentesség esetében, valamint abban az eset ben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás
igénybevev ője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelm ű utalás arra, hogy a
termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ka) mentes az adó alól, vagy
kb) után a termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője az adófizetésre kötelezett;
l) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre
vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
m) utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de
egyértelm ű utalás arra, hogy a XV. fejezetben me ghatározott különös szabályokat alkalmazták;
n) használt ingóság, m űalkotás, gy űjteménydarab vagy régiség érté kesítése esetében jogszabályi
hivatkozás vagy bármely más, de egyértelm ű utalás arra, hogy a XVI. fe jezet 2. vagy 3. alfejezetében
meghatározott különös szabályokat alkalmazták; o) pénzügyi képvisel ő alkalmazása esetében a pénzügyi képvisel ő neve, címe és adószáma.
Számlával egy tekintet alá es ő okirat minimális adattartalma
170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a következ ő:
a) az okirat kibocsátásának kelte;
b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
d)
e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módos ítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg
annak számszer ű hatása, ha ilyen van.

(2) A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelel ően alkalmazni azzal, hogy a 163. §-ban említett ésszer ű id őt a módosításra [(1)
bekezdés e) pontja] jogalapot teremt ő tény, egyéb körülmény bekövetkeztét ől kell számítani.
Számla adattartalmára vonatkozó egyéb szabályok
171. § A gy űjt őszámlában az összes számlakibocsátásra jogalapot teremt ő ügyletet tételesen, egymástól
elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – a 169. § i) pontja, illet őleg ka) alpontja
szerinti csoportosításban – összesítetten szerepeljenek.
172. § A számlán az áthárított adót [169. § j) pontja] – a 80. § szerint meghatározott árfolyam
alkalmazásával – forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi
pénznemben kifejezettek.
Nyugta adattartalma
173. § A nyugta kötelez ő adattartalma a következ ő:
a) a nyugta kibocsátásának kelte;
b) a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a nyugta kibocsátójának adószám a, valamint neve és címe;
d) a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.
Megjelenési forma
174. § (1) Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható.
(2) Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki.
Elektronikus úton kibocsátott számlára vonatkozó szabályok
175. § (1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illet őleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e
törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt
adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. (2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton
kibocsátott számlát
a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendel kezései szerinti, legalább fokozott biztonságú
elektronikus aláírással és min ősített szolgáltató által kibocsátott id őbélyegz ővel kell ellátni; vagy
b) az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és
továbbítani. (3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék
beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője el őzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és
használatáról. (4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása esetében a számlakibo csátásra kötelezett köteles gondoskodni
arról is, hogy havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészít ő összesítő
jelentés készüljön, és azt a termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője megkapja.
(5) Külön jogszabály az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az
elektronikus úton kibocsátott számlára egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.
Számla adattartalmára vonatkozó egyszer űsítés
176. § (1) A 169. §-tól eltérő en a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha
a) a számlakibocsátásra jogalapot teremt ő ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik,
feltéve, hogy a számlán szerepl ő adatok egyébként forintban kifejezettek;

b) a 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott
esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán
szerepl ő adatok egyébként forintban kifejezettek;
c) a számlakibocsátásra jogalapot teremt ő ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) pontja alá tartozik.
(2) A számla egyszer űsített adattartalma azt jelenti, hogy
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül a h) pontban
megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint az i) pontban megjelölt helyett az
alkalmazott adómértéknek megfelel ő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelez ő
azzal, hogy egyúttal a j) pontban megjelölt adat nem tüntethet ő fel;
b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)-c), e) és f)
pontokban megjelöltek kitöltése, továbbá a h) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett
összege, valamint a k) pontban megjelölt helyett az “Áfa-törvény területi hatályán kívül” kifejezés
feltüntetése kötelez ő.
(3) Az egyszer űsített adattartalmú számlára a számla adat tartalmára vonatkozó egyéb rendelkezéseket e
§-sal összhangban kell alkalmazni.
Számlázásra vonatko zó egyéb szabályok
177. § Törvény a számla adattartalmára további rendelkezéseket is megállapíthat, de a 175. § (2)
bekezdésének a) pontjában említett eset kivételével a számla aláírását nem teheti kötelez ővé.
178. § (1) Külön jogszabály a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugta-kibocsátási
kötelezettség kötelez ő gépi kiállítással történ ő megvalósítását is, valamint a számla és a nyugta
adóigazgatási azonosítására egyéb rendelkezéseket is megállapíthat. (2) Számla magyar nyelven vagy él ő idegen nyelven egyaránt kiállítható. E rendelkezés alkalmazásától
az (1) bekezdésben említett esetben sem lehet eltérni. (3) Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellen őrzés
során a számla kibocsátójától megkövetelhet ő, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelv ű
fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. (4) Nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki.
XI. Fejezet
ADÓNYILVÁNTARTÁS
Okiratok meg őrzése
179. § (1) Minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illető leg
akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta
ellen őrizhet őségének érdekében az általa vagy nevében kibocsá tott okirat másodlati példányát, valamint a
birtokában lev ő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okirat eredeti példányát, vagy – ha azt e törvény
nem zárja ki – eredeti példány hiányában annak hitele s másolatát legalább az adó megállapításához való jog
elévüléséig meg őrizni.
(2) A meg őrzés egész id őtartama alatt folyamatosan biztosítani kell az okirat és az abban foglalt
adattartalom sértetlenségét, eredetiség ének hitelességét és olvashatóságát.
(3) Törvény az (1) bekezdést ől eltér ően az okirat meg őrzésére hosszabb határidő t, illetőleg jogszabály az
okirat meg őrzésének feltételeire és módjára tová bbi rendelkezéseket is megállapíthat.
Adónyilvántartásra vonatkozó általános szabályok
180. § (1) A 179. § (1) bekezdésében meghatározott s zemély, szervezet köteles folyamatos, megfelelően
részletezett és rendszerezett nyilvántartást vezet ni az adóról, amely a jogalap és az összegszer űség
tekintetében egyaránt alkalmas az e törvényben sz abályozott jogok gyakorlásának és kötelezettségek
teljesítésének ellen őrzésére.
(2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség különösen magában foglalja:

a) tételes mennyiségi nyilvántartás vezetését a 12. § (2) bekezdésének f)-h) pontjai szerint továbbított
termékrő l;
b) megfelel ően részletezett nyilvántartás vezetését a szolgáltatást nyújtó adóalany részér ől annak
érdekében, hogy kétséget kizáróan azonosítani lehe ssen azt a terméket, amelyet a Közösség valamely más
tagállamában nyilvántartásba vett adóalany maga vagy – javára – más adott fel küldeményként ebben a
tagállamban, vagy fuvarozott el ebb ől a tagállamból belföldre szóló rendeltetéssel azért, mert az azon
végzett munka vagy közvetle nül arra irányuló szakértői értékelés tárgyául szolgál.
181. § A 180. §-t e törvénynek az adó nyilvántartásár a vonatkozó egyéb rendelkezéseivel összhangban
kell alkalmazni.
Vev ői készletre vonatkozó különös szabályok
182. § (1) Abban az esetben, ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a Közösség valamely más
tagállamában vev ői készletet tart fenn, köteles a vev ői készlet céljára továbbított termékekr ől folyamatos
mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyis égi nyilvántartásnak legalább a következőket kell
tartalmaznia: a) nyitó vevő i készleten lev ő termékek mennyisége;
b) vev ői készletre beraktározott termékek mennyisége adómegállapítási id őszakonként;
c) vev ői készletb ől kiraktározott termékek mennyisége adómegállapítási id őszakonként;
d) záró vev ői készleten lev ő termékek mennyisége.
(2) A vev ői készletr ől szóló nyilvántartást vev őnként, illet őleg tagállamonként egymástól elkülönítetten
kell vezetni. (3) Tételes leltárral kell alátámasztani
a) a nyitó vev ői készletet a vev ői készlet létesítésének napjára,
b) a záró vev ői készletet a vev ői készlet megszüntetésének napjára,
c) egyéb esetekben pedig a nyitó és záró vev ői készletet az adóalany üzleti éve utolsó napjára – mint
mérlegfordulónapra –
vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározá sra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés b) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a belföldr ől, illet őleg az adóalany más
vev ői készletéb ől továbbított termékeket.
(5) Az (1) bekezdés c) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a vev őnek értékesített, az adóalany más
vev ői készletébe továbbított, illet őleg a belföldre visszahozott termékeket.
183. § Abban az esetben, ha a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany
belföldön vev ői készletet tart fenn, a t őle beszerző köteles a vev ői készletb ől beszerzett termékekr ől
folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni.
XII. Fejezet
ADÓ BEVALLÁSA, MEGFIZETÉSE ÉS VISSZAIGÉNYLÉSE
184. § Az adót önadózással megállapító adófizetésre kö telezett a megállapított adóról az Art. szerint
bevallást tesz az állami adóhatóságnak.
185. § (1) Abban az esetben, ha a 184. § szerint beva llott adó megfizetési kötelezettséget eredményez, az
adófizetésre kötelezett az adót legkés őbb az Art.-ban meghatározott es edékességig fizeti meg az állami
adóhatóságnak.
(2) A határozattal megállapított adót az adófizetésre kötelezett legkés őbb a határozatba foglalt
esedékességig fizeti meg. 186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív el őjel ű különbözetnek – a (2) bekezdés
szerint korrigált – összege legkorábba n az Art.-ban meghatározott esedékességt ől kezd ődő en igényelhet ő
vissza, ha a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidej űleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az
állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:
ba) havi bevallásra kötelezett eset ében az 1 000 000 forintot,

bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
bc) éves bevallásra kötelezett es etében az 50 000 forintot.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint eljáró, belföldön nyilvántartásba vett adóalany
az adó áthárítására jogalapot teremt ő ügylet fejében járó ellenérték adót is tartalmazó összegét az (1)
bekezdésben említett esedékességig maradéktalanul nem téríti meg, vagy tartozása egészében más módon
nem sz űnik meg addig, a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív el őjel ű különbözet abszolút
értékben kifejezett összegét – legfeljebb annak erejéig – csökkentenie kell az erre az ügyletre jutó levonható
el őzetesen felszámított adó teljes összegével.
(3) Arra az összegre, amely a (2) bekezdés szerint a 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív
el őjel ű különbözet abszolút értékben kife jezett összegét – legfeljebb annak erejéig – csökkenti, a 131. § (2)
bekezdésének a) pontja alkalmazandó.
(4) Abban az esetben, ha az adó áthárítására jogalapot teremt ő ügylet
a) a 10. § a) pontja szerinti termékértékesítés, vagy
b) olyan más termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, amelynek teljesítése kapcsán a belföldön
nyilvántartásba vett adóalanyt jogszabály szerin t megilleti az ellenérték visszatartásának joga,
a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott meghatározott csökkentési kötelezettség csak
a jogosulatlanul visszatartott ö sszeg adótartalmával megegyez ő levonható el őzetesen felszámított adóra
terjed ki. (5) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontja csak több, egymást követ ő bevallási id őszakban
bevallott különbözet el őjelhelyes göngyölítésével teljesül, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany
legkorábban akkor kérelmezheti az (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett bevallási id őszakok között
el őjelhelyesen göngyölített különbözet visszaigénylését, amikor annak abszolút értékben kifejezett összege
az adott bevallási idő szakban eléri vagy meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget.
(6) Megsz űnés esetében, ha az
a) jogutódlással történik, és a jogel őd záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés
b) pontja, a záróbevallásban bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illetőleg – több jogutód
esetében – a felek által kijelölt jogutódra száll át, aki (amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint
gyakorolhatja; b) jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözet visszaigénylését akkor
is kérelmezheti, ha a záróbevallásában beva llott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja.
MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
XIII. Fejezet
ALANYI ADÓMENTESSÉG
187. § (1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú
letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult az e
fejezetben meghatározottak szerint al anyi adómentességet választani.
(2) Abban az esetben, ha az adóalany él az (1) be kezdésben említett választási jogával, az alanyi
adómentesség id őszakában az adóalany alanyi adómentes min őségében
a) adófizetésre nem kötelezett;
b) előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
c) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illet őleg a 83. §-ban
meghatározott százalékérték nem szerepel. 188. § (1) Alanyi adómentesség abban az esetben választható, ha az adóalany 2. § a) pontja szerinti
összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítend ő ellenértéknek –
forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege a) sem a tárgy naptári évet megel őző naptári évben ténylegesen,
b) sem a tárgy naptári évben ésszer űen várhatóan, illet őleg ténylegesen
nem haladja meg a (2) bekezdésben meghatározott fels ő értékhatárt.

(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 5 000 000 forintnak megfelel ő
pénzösszeg. (3) Az alanyi adómentesség választására jogosító fels ő értékhatárba nem számítandó be:
a) az adóalany vállalkozásában
aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni érték ű jog végleges átengedése,
b) az aa) alpont alá nem tartozó új közlek edési eszköz 89. § (1) és (2) bekezdés szerinti értékesítése,
c) az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrés z) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése,
amelynek
ca) els ő rendeltetésszer ű használatbavétele még nem történt meg, vagy
cb) első rendeltetésszer ű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély joger őre
emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év,
d) az aa) alpont alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése,
e) a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
f) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészít ő jelleg ű szolgáltatásnyújtás,
g) a XIV. fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó
termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
fejében megtérített vagy megtérítend ő ellenérték.
189. § Az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidej űleg is választhatja a tárgy naptári évre az
alanyi adómentességet. Ilyen esetben elegend ő a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételt
id őarányosan teljesíteni.
190. § Az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári év végéig választja.
191. § (1) Az alanyi adómentesség megsz űnik, ha
a) az adóalany az alanyi adómentességet a tárgy naptári évet követ ő naptári évre nem kívánja
alkalmazni; b) az adóalany jogutódlással sz űnik meg, de a jogutódra a 188. § (1) bekezdésében említett feltételek
nem teljesülnek, vagy az el őző ekben említett feltételek teljesülnek ugyan, de a jogutód az alanyi
adómentességet nem kívánja választani; c) a tárgy naptári évben a tényadatok alapján a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltétel nem
teljesül. (2) Ha az alanyi adómentesség az (1) bekezdés c) pontja szerint sz űnik meg, az adóalany alanyi
adómentes minő ségben nem járhat el az olyan termékértéke sítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem,
amelynek ellenértékével meghaladja az alan yi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.
(3) Abban az esetben, ha az al anyi adómentesség az (1) bekezdés c) pontja szerint sz űnik meg, az
adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megsz űnés évét követ ő második naptári
év végéig nem élhet. 192. § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról, illet őleg annak megsz űnésér ől az állami
adóhatóságnak nyilatkozik. (2) Az (1) bekezdésben említett nyilatkozattételre az Art. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezéseit
kell alkalmazni.
193. § (1) Az adóalany az alanyi adómentesség id őszakában nem járhat el alanyi adómentes
min őségében
a) a 188. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott esetekben;
b) a 11. és 12. § szerinti term ékértékesítése esetében;
c) a 14. § szerinti szolgáltatásnyújtása esetében;
d) a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében;
e) a terméknek a 19. § a) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében, illet őleg abban az
esetben sem, ha élt a 20. § (5) bekezdésében említett választási jogával, vagy ha a 20. § (7) bekezdése
vonatkozik rá;
f) a terméknek a 19. § b) és c) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében;
g) termék importja esetében.
(2) Az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében abban az esetben sem, ha az alanyi
adómentesség id őszakát megel őző en keletkezett levonható el őzetesen felszámított adó összegét
meghatározó tényez őkben utólag, az alanyi adómentesség id őszakában olyan változás következik be,
amelynek eredményeként az eredetileg levonható el őzetesen felszámított adó összegét a különbözet
csökkenti, és amelynek rendezésére a 132. § (2) bekezdése alkalmazandó.

(3) Az adóalany az alanyi adómentesség időszakában szintén nem járhat el alanyi adómentes
min őségében a 139-141., 146., 147. és 150. §-okban említett esetekben.
194. § Az adóalany jogosult nem alanyi adómentes min őségében eljárni abban az esetben, ha az alanyi
adómentesség id őszakát megel őző en keletkezett levonható el őzetesen felszámított adó összegét
meghatározó tényez őkben utólag, az alanyi adómentesség id őszakában olyan változás következik be,
amelynek eredményeként az eredetileg levonható el őzetesen felszámított adó össz egét a különbözet növeli,
és amelynek rendezésére a 132. § (4) bekezdése alkalmazandó. 195. § (1) Az alanyi adómentesség id őszakában keletkezett elő zetesen felszámított adó levonására az
adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi adómentes min őségében jár el.
(2) Az (1) bekezdést ől eltér ően:
a) a 11. § (2) bekezdésének a) pontja,
b) a 188. § (3) bekezdésének aa) alpontja,
c) a 188. § (3) bekezdésének b)-d) pontjai és
d) a 193. § (1) bekezdésének d) pontja
szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása es etében az adóalany jogosult az alanyi adómentesség
id őszakában keletkezett, az a)-d) pontokhoz kapcsolódó el őzetesen felszámított adó levonására.
(3) A (2) bekezdés szerinti jo g gyakorlására egyebekben az el őzetesen felszámított adó levonására
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel ően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a (2) bekezdés c) pontjában említett esetben az adólevonási jog keletkezésére és az el őzetesen
felszámított adóként figyelembe vehet ő összeg megállapítására a 122. §-t,
b) a (2) bekezdés d) pontjában említett esetben az adólevonási jog terjedelmére a 121. § a) pontját
kell alkalmazni. 196. § Az alanyi adómentesség id őszakában keletkezett el őzetesen felszámított adóra – a 195. § (2)
bekezdésében említett kivétellel – az adóalany a kés őbbiekben sem alapíthat adólevonási jogot.
XIV. Fejezet
MEZ ŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ ADÓALANYRA
VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Mez őgazdasági tevékenységet folytató adóalany jogállása
197. § (1) A mez őgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytató adóalany
jogállására, aki (amely) a) a kis- és középvállalkozásokról, fejl ődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkv.)
rendelkezései szerint egyútta l mikro- és önálló vállalkozás is, vagy annak min ősülne, ha a Kkv. hatálya alá
tartozna, és
b) gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy
szokásos tartózkodási helye van belföldön,
ilyen min őségében e fejezet rendelkezései alkalmazandók (a továbbiakban: mez őgazdasági tevékenységet
folytató adóalany), feltéve, hogy nem élt jogállása megváltoztatásának jogával. (2) Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyév július 1. napján már nem min ősül az (1) bekezdés a)
pontjának értelmében mikro- és önálló vállalkozásnak, jogállása – az egyéb feltételek teljesülését ől
függetlenül – legkés őbb a tárgyév december 31. napjával megsz űnik.
(3) Abban az esetben, ha az adóalany
a) él az (1) bekezdésben említett választási jogával, illet őleg
b) jogállása a (2) bekezdés szerint megsz űnik,
a választás, illet őleg a megsz űnés évét követ ő második naptári év végéig az adóalanyt nem illeti meg az e
fejezetben szabályozott jogállás.
198. § E fejezet alkalmazásában mez őgazdasági tevékenység:
a) a 7. számú melléklet I. részében felsorolt termékek termelés e és feldolgozása, feltéve, hogy azt az
adóalany saját vállalkozásában végzi;
b) a 7. számú melléklet II. részében felsorolt szolgáltatások nyújtása, feltéve, hogy azok teljesítéséhez az
adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszk özeit, egyéb termelési eszközeit és tényezőit használja, egyéb

módon hasznosítja, amelyek rendeltetésük szerint szokásosan az a) pontban említettek megvalósítását
szolgálják; valamint c) az a) és b) pont alá tartozó termékek értékesítése, szol gáltatások nyújtása után kompenzációs felár
megtéríttetésére tarthat igényt. 199. § (1) A mez őgazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége körében:
a) adófizetésre nem kötelezett;
b) előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult.
(2) A mez őgazdasági tevékenység folytatásának id őszakában keletkezett és az e tevékenységéhez
kapcsolódó el őzetesen felszámított adóra az adóalany jogállása megváltozását követ ően sem alapíthat
adólevonási jogot.
Kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény
200. § (1) A kompenzációs felár megtérítt etése iránti igény érvényesíthetőségének személyi feltétele,
hogy a termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője
a) belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, aki (amely) egyúttal nem mez őgazdasági
tevékenységet folytató adóalany; vagy b) a Közösség valamely más tagállamában vagy harmadik államban nyilvántartásba vett adóalany
legyen, aki (amely) egyúttal nem min ősül ezen állam joga szerint olyan adóalanynak, akinek (amelynek)
jogállása tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. címének 2. fejezetében foglaltaknak.
(2) A kompenzációs felár megtérítte tése iránti igény érvényesíthetőségének tárgyi feltétele, hogy a
termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 2. § a) pontja szerint történjen.
(3) Az egyéb feltételek teljesítésének sérelme nél kül a kompenzációs felár megtéríttetése iránti igény
érvényesíthet ő abban az esetben is, ha a termék értékesítése a Közösség valamely más tagállamában
nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személynek történik, feltéve, hogy a Közösség azon tagállamában,
ahol a termék a küldeménykénti megé rkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a nem adóalany jogi
személynek e beszerzése után adót ke ll fizetnie e tagállam joga szerint.
Kompenzációs felár megállapítása és áthárítás
a
201. § (1) A kompenzációs felár alapjának megállapítása során e törvénynek az adó alapjára vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelel ően alkalmazni.
(2) A kompenzációs felár mértéke a kompenzációs felár alapjának:
a) 12 százaléka a 7. számú melléklet I. részének A. pontjában felsorolt termékek esetében;
b) 7 százaléka a 7. számú melléklet I. részének B. p ontjában felsorolt termékek, valamint a 7. számú
melléklet II. részében felsorolt szolgáltatások esetében.
202. § (1) A mez őgazdasági tevékenységet folytató adóa lany a kompenzációs felárat terméke
értékesítésének, szolgáltatása nyújtásának teljesítésével hárítja át. (2) Az (1) bekezdésben említett jog gyakorlása érdekében a mez őgazdasági tevékenységet folytató
adóalany, ha termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása a) a 200. § (1) bekezdésének a) pontjában említett adóalany részére történik, személyesen rendelkeznie
kell a termék beszerző je, szolgáltatás igénybevev ője által a nevére szólóan, magyar nyelven kibocsátott, az
ügylet teljesítését tanúsító felvásárlási okirat péld ányával, egyúttal mentesül a számlakibocsátási
kötelezettség alól; b) az a) pont alá nem tartozó más személy, szerv ezet részére történik, számlakibocsátási
kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy ba) a 169. § h) pontjában megjelölt adat helyett a kompenzációs felár alapját,
bb) a 169. § i) pontjában megjelölt adat helyett az alkalmazott kompenzációs felár mértékét [201. § (2)
bekezdése], bc) a 169. § j) pontjában megjelölt adat helyett az áthárított kompenzációs felárat
tünteti fel.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában említett felvásárlási okirat kötelez ő adattartalma a következ ő:
a) a felvásárlási okirat kibocsátásának kelte;
b) a felvásárlási okirat sorszáma, amely a felvásár lási okiratot kétséget kizáróan azonosítja;

c) a termék értékesít őjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerz őjének, szolgáltatás
igénybevev őjének neve, címe és adószáma;
d) az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az e törvényben alkalmazott vtsz.,
továbbá mennyisége, illet őleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az
természetes mértékegységben kifejezhet ő;
e) a teljesítés id őpontja, ha az eltér a felvásárlási okirat kibocsátásának keltét ől;
f) a kompenzációs felár alapja, továbbá az értékesíte tt termék kompenzációs felár nélküli egységára,
illet őleg a nyújtott szolgáltatás kompenzációs felár nélkül i egységára, ha az természetes mértékegységben
kifejezhet ő, valamint az alkalmazott árengedmény, felté ve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
g) az alkalmazott kompenzációs felár mértéke;
h) az áthárított kompenzációs felár;
i) a termék értékesít őjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerz őjének, szolgáltatás
igénybevev őjének aláírása.
(4) Az okirattal kapcsolatos, a (2) és (3) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben egyebekben e
törvénynek a számlázásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy felvásárlási
okirat esetében a) a kibocsátási kötelezettségr ől kizárólag a termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője saját maga
gondoskodhat; b) a 159., 164., 165. és 176. §-ok nem alkalmazhatók.
Kompenzációs felár el őzetesen felszámított adóként történő
figyelembevétele

203. § A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany által – a kompenzációs felár megtéríttetése
iránti igény érvényesítése érdekében – áthárított kompenzációs felár a 120. § a) pontja szerint, mint el őzetes
felszámított adó vehet ő figyelembe.
El őzetesen felszámított adó le vonása, visszaigénylése
204. § (1) A 203. § szerint megállapított el őzetesen felszámított adóra a 200. § (1) bekezdésének a)
pontjában említett termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője adólevonási jogot alapíthat.
(2) Az (1) bekezdésben említett jog gyakorlására egyebekben az el őzetesen felszámított adó levonására
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) az adólevonási jog a kompenzációs felárral növelt elle nérték maradéktalan megtérítésekor keletkezik;
b) a 202. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi
feltétele az, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon az általa kibocsátott felvásárlási okirat
másodlati példánya.
XV. Fejezet
UTAZÁSSZERVEZÉSI SZOLGÁLTAT ÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS
SZABÁLYOK

205. § Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a törvény rendelkezéseit az e fejezetben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Fogalommeghatározások
206. § (1) E fejezet alkalmazásában
a) utazásszervezési szolgáltatás: adóalany által – saját nevében – utasnak nyújtott olyan, jellegadó
tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját
nevében, de az utas javára megr endelten, más adóalany vagy adóalanyok (e fejezet alkalmazásában a

továbbiakban együtt: más adóalany) által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen:
személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges;
b) utazásszervez ő: az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó adóalany;
c) utas: az, aki (amely) az utazásszervezési szolgáltatást
ca) nem adóalanyként vagy nem adóalanyi min őségében, illet őleg
cb) egyéb, a ca) alpont alá nem tartozó esetekben pedig a saját nevében és javára
veszi igénybe, és err ől a teljesítést megel őző en az utazásszervez őnek nyilatkozik;
d) önálló pozíciószám: olyan – külön nyilvántartott – utazásszervezési szolgáltatásokat foglal magában,
amelyek azonos földrajzi területre (h elyszínre) irányulnak, azonos tartalmúak és színvonalukat tekintve
azonos min őség űek.
(2) Az egyéb feltételek teljesülésének sérelme nélkül szintén utazásszervezési szolgáltatás az is,
a) amelynek id őtartama nem haladja meg a 24 órát, illet őleg
b) amely éjszakai szálláshelyadást nem tartalmaz.
(3) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az utazásközvetítő tevékenységére, aki (amely) az
utazásszervez ő megbízásából és annak nevében köt megállapodást az utassal.
207. § Az utazásszervezési szolgáltatás egyetlene gy szolgáltatás nyújtásának tekintendő.
Teljesítés helye
208. § Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az utazásszervez ő
gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy
szokásos tartózkodási helye van.
El őleg
209. § (1) Az utazásszervez ő által jóváírt, kézhez vett el őleget úgy kell tekinteni, mint amely rendre az
általa számított árrésnek megfelel ő részt is arányosan tartalmazza.
(2) Fizetend ő adót – ha e fejezet rendelkezéseib ől más nem következik – az elő legből az az arányos rész
tartalmaz, amely az utazásszervez ő által számított árrésnek felel meg.
Adó alapja
210. § (1) Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja az utazásszervező árrése.
(2) Az árrés az a pénzben kifejeze tt különbözet, amelynél a kisebbítendő tag az utas által megtérített
vagy megtérítend ő, pénzben kifejezett – adó nélkül számított – ellenérték, a kivonandó tag pedig az
utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséh ez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, más
adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés megtérített vagy megtérítend ő, pénzben
kifejezett – adót is tartalmazó – együttes ellenérték e (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi
nyilvántartáson alapuló módszer). (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív
el őjel ű, árrésként nulla érték veend ő figyelembe.
Adó alóli mentesség
211. § (1) Abban az esetben, ha az utazásszervezési szol gáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1)
bekezdésének a) pontjában említett más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés
teljesítési helye a Közösség területén kívül van, az utazásszervezési szolgáltatás nyújtása a 110. § (1)
bekezdésének értelmében – mint közvetít ői szolgáltatás nyújtása – mentes az adó alól.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adó alóli mentessé g csak arányos részben illeti meg az utazásszervez őt
abban az esetben, ha az utazásszervezési szolgáltatás te ljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a)
pontjában említett, más adóalany által teljesített szol gáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítési helye
részben a Közösség területén, részben azon kívül van.

Előzetesen felszámított adó levonása
212. § Az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában
említett, más adóalany által teljesített szolgáltatá snyújtáshoz, termékértékesítéshez kapcsolódóan az
utazásszervez őre áthárított adóra – mint el őzetesen felszámított adóra – az ad óalany adólevonási jogot nem
alapíthat.
Önálló pozíciószámonkénti nyilvánta rtáson alapuló módszer a fizetendő
adó megállapítására

212/A. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett utazásszervez ő – az állami adóhatóságnak tett el őzetes
bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az ilyen
min őségében fizetend ő adó együttes összegének megállapítása érdekében az önálló pozíciószámonkénti
nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti választás ellenére az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert kell
alkalmazni az önálló pozíciószámonkénti nyilvánta rtáson alapuló módszer alkalmazásának időszakában is
arra az utazásszervezési szolgáltatásnyújtásr a, amelynél az utas által fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele
id őben megel őzi az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartás on alapuló módszer alkalmazására való
áttérést. (3) Abban az esetben, ha az utazásszervez ő élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a
választása évét követ ő naptári év végéig nem térhet el.
(4) Ha az utazásszervez ő a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik,
választása a (3) bekezdésben meghatározott id őtartammal meghosszabbodik.
212/B. § (1) Az önálló pozíciószámonkénti nyilvántartás on alapuló módszer alkalmazása esetében az
utazásszervez ő által fizetend ő adó együttes alapja az utazásszervezési szolgáltatásoknak az
adómegállapítási id őszakra – önálló pozíciószámonként – összesített, az utazásszervez ő által számított
árréstömege, csökkentve magával az így összesíte tt árréstömegre jutó adó együttes összegével.
(2) Az utazásszervez ő által számított árréstömeg az a pénzben kifejezett és önálló pozíciószámonként
külön megállapított különbözet, amelyben
a) a kisebbítend ő tag: az utazásszervezési szolgáltatások nyújtása érdekében az utasok által az
utazásszervez őnek megtérített – pénzben kifejezett – ellenérték és jóváírt, kézhez vett el őleg
adómegállapítási id őszakra összesített összege, csökkentve az utazásszervez ő által az utasoknak
visszatérített – pénzben kifejezett – ellenérték és visszafizetett el őleg szintén adómegállapítási id őszakra
összesített összegével;
b) a kivonandó tag: az utazásszervez ő által a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más
adóalanynak juttatott vagy juttatand ó – pénzben kifejezett – vagyoni előnynek az arányos összege, amely –
az utazásszervez ő által igazolt módon – betudható ellenértéke vagy az lehet az a) pont szerint meghatározott
utazásszervezési szolgáltatások nyújtása érdekében szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában
említett más adóalany által teljesített vagy teljesítend ő szolgáltatásnyújtásnak, termékértékesítésnek.
(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív
el őjel ű, számított árréstömegként nulla érték veend ő figyelembe.
212/C. § (1) Abban az adómegállapítási id őszakban, amelyben egy adott önálló pozíciószám megsz űnik
(a továbbiakban: megsz űnő önálló pozíciószám), az utazásszervez ő köteles a megsz űn ő önálló pozíciószám
fennállásának teljes id őtartamára a megsz űnő önálló pozíciószám végleges árréstömegét megállapítani.
(2) A megsz űnő önálló pozíciószám végleges árréstömege az a pénzben kifejezett különbözet, amelyben
a) a kisebbítend ő tag megegyezik a megsz űn ő önálló pozíciószám fennállásának teljes id őtartamát
magában foglaló adómegállapítási id őszakokban a 212/B. § (2) bekezdésének a) pontja szerint
megállapított érték göngyölített összegével; b) a kivonandó tag megegyezik az utazásszervez ő által a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett
más adóalanynak juttatott – pénzben kifejezett – vagyoni el őnynek az arányos összegével, amely – az
utazásszervez ő által igazolt módon – betudott ellenértéke az a) pont szerint meghatározott utazásszervezési
szolgáltatások nyújtása érdekében szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalany
által teljesített szolgáltatásnyújtásnak, termékértékesítésnek. (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív
el őjel ű, végleges árréstömegként nulla érték veend ő figyelembe.

(4) Abban az esetben, ha a megszűnő önálló pozíciószám végleges árréstömegének (kisebbítend ő tag) és
a megsz űnő önálló pozíciószám fennállásának teljes id őtartamát magában foglaló adómegállapítási
id őszakokban a megsz űnő önálló pozíciószám 212/B. § (2) bekezdése szerint számított árréstömege
göngyölített összegének (kivonandó tag) a különbözete abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a
10 000 forintnak megfelel ő pénzösszeget, az utazásszervez ő
a) köteles az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási id őszakban a különbözetre jutó adót
fizetend ő adóként megállapítani, ha a különbözet pozitív el őjel ű;
b) jogosult arra, hogy legkorábban az (1) bekezdésben meghatározott adómegállapítási id őszakban a 131.
§ (1) bekezdése szerint megállapított adót a különbözetre jutó adó összegével csökkentse, ha a különbözet
negatív el őjel ű.
(5) Az önálló pozíciószám megsz űnik, ha az utazásszervez ő
a) az adott önálló pozíciószámot lezárja;
b) az adott önálló pozíciószámon 6 hónapos id őtartamban ténylegesen nem nyújt utazásszervezési
szolgáltatást;
c) választási jogával élve a soron következ ő adómegállapítási id őszak kezdetét ől az önálló
pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer helyett az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert
kívánja alkalmazni; d) jogutód nélkül megsz űnik.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában említett id őtartamot az önálló pozíciószám megnyitásától, illet őleg ha
az alá az önálló pozíciószám alá tartozó utazásszervezé si szolgáltatás nyújtása érdekében az utas az
utazásszervez őnek ellenértéket térített meg vagy el őleget fizetett, az utolsó ilyen megtérítést ől vagy
fizetést ől kell számítani.
(7) Az (5) bekezdés d) pontjának alkalmazásában az önálló pozíciószám abban az adómegállapítási
id őszakban sz űnik meg, amelyr ől az utazásszervez ő záróbevallást benyújtani köteles.
XVI. Fejezet
HASZNÁLT INGÓSÁGOKRA, M ŰALKOTÁSOKRA,
GYŰ JTEMÉNYDARABOKRA ÉS RÉGISÉGEKRE VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

1. alfejezet
Fogalommeghatározások
213. § (1) E fejezet alkalmazásában
a) használt ingóság: olyan műalkotásnak, gy űjteménydarabnak és régiségnek nem min ősül ő ingó
termék, amely adott, illet őleg kijavítása vagy rendbehozatala utáni állapotában eredeti rendeltetésének
megfelel ően használható;
b) m űalkotás: a 8. számú melléklet I. részében felsorolt termékek;
c) gy űjteménydarab: a 8. számú melléklet II. részében felsorolt termékek;
d) régiség: a 8. számú melléklet III. részében felsorolt termékek;
e) viszonteladó: minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen min őségében továbbértékesítési céllal
használt ingóságot, m űalkotást, gy űjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy egyébként tart
tulajdonában, illet őleg e körben – megbízás alapján – bizományosként jár el;
f) nyilvános árverés szervez ője: minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen min őségében használt
ingóságot, m űalkotást, gy űjteménydarabot vagy régiséget nyilvános árverésre bocsát azzal a céllal, hogy
azt az árverésen a legtöbbet ajánlónak értékesítse;
g) nyilvános árverés szervez őjének megbízója: minden olyan személy, szervezet, aki (amely) megbízás
alapján terméket ad át azzal a céllal, hogy azt a nyilvános árverés szervez ője – ellenérték fejében –
nyilvános árverésre bocsássa.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában említett megbízásnak rendelkeznie kell arról, hogy a terméknek
nyilvános árverésre bocsátásakor és annak érté kesítésekor is a nyilvános árverés szervezője a saját nevében,
de megbízója javára jár el.
2. alfejezet
Viszonteladóra vonatkozó különös szabályok
214. § (1) A viszonteladó tevékenységére a törvény rendelkezéseit az ezen alfejezetben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ezen alfejezet rendelkezései ne m alkalmazhatók abban az esetben, ha a viszonteladó új közlekedési
eszközt értékesít a 89. § szerint. 215. § (1) Ezen alfejezet alkalmazásában
a) értékesítési ár: az ellenérték egésze, amely a viszonteladó termékértékesítése adóalapjául szolgálna,
illet őleg abba beletartozna, ideértve magát az e törvényben szabályozott adót is, de kivéve a 71. § (1)
bekezdésében meghatározott összegeket; b) beszerzési ár: az a) pont szerint meghatározott ellenérték, amelyet a viszonteladó a részére
értékesít őnek megtérít vagy megtéríteni köteles.
(2) A 220. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetében – az (1) bekezdés b) pontjától eltér ően –
beszerzési ár: minden, ami a termék importjának adóalapjául szolgál, illet őleg abba beletartozik, ideértve
magát az e törvényben szabályozott adót is.
216. § Használt ingóság, m űalkotás, gy űjteménydarab vagy régiség viszonteladó általi értékesítése
esetében az adó alapjának megállapítására a 217. § alkalmazandó, feltéve, hogy a viszonteladó részére az
el őző ekben felsorolt termékeket a Közösség területér ől a következ ők bármelyike értékesítette:
a) nem adóalany személy, szervezet;
b) olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítése a 87. § szerint mentes az adó alól;
c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen min őségében a Közösség
nyilvántartásbavétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-
irányelv 282-292. cikkeinek, feltéve, hogy termékértékesítésének tárgya tárgyi eszköz; d) másik viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) termékértékesítésére ilyen min őségében
az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 312-
325. cikkeinek. 217. § (1) Az adó alapja a viszontelad ó árrése, csökkentve magával az árrésre jutó adó összegével.
(2) Az árrés a termék értékesítési árának (kisebbítend ő tag) és beszerzési árának (kivonandó tag) a
különbözetével egyezik meg (ezen alfejezet alkalm azásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson
alapuló módszer). (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív
el őjel ű, árrésként nulla érték veend ő figyelembe.
218. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett el őzetes
bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az
adómegállapítási id őszakban fizetend ő adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson
alapuló módszert alkalmazza. (2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer alka lmazása esetében a viszonteladó által fizetendő adó
összesített alapja az azonos adómérték alá es ő termékeknek az adó-megállapítási id őszakra összesített
árréstömege, csökkentve magával az erre az árréstömegre jutó adó összegével.
(3) Az árréstömeg az azonos adómérték alá es ő termékeknek az adómegállapítási id őszakra összesített
értékesítésiár-összeg ének (kisebbítendő tag) és a 216. § szerinti beszerzéseknek az ugyanezen id őszakra
összesített beszerzésiár-összegének (kivonandó tag) a különbözete.
(4) Abban az esetben, ha a (3) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív
el őjel ű, árréstömegként nulla érték veend ő figyelembe.
219. § (1) A globális nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazása esetében a viszonteladó mentesül a
termék egyedi árrésének nyilvántartása, illet őleg az adó alapjának 217. § szerinti megállapítása alól.
(2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer vála sztása mellett sem alkalmazható ez a módszer azon
termékre, amelynek beszerzési ára meghaladja az 50 000 forintnak megfelel ő pénzösszeget. Ilyen esetben a
viszonteladó az (1) bekezdést sem alkalmazhatja.

220. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett előzetes
bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy a következ őkben felsorolt esetekben a termék értékesítésének
adóalapját a 217. § szerint állapítja meg:
a) műalkotásnak, gy űjteménydarabnak vagy régiségnek a viszonteladó általi közvetlen importja
esetében; b) műalkotás annak alkotójától vagy az alkotó jogutódjától történ ő közvetlen beszerzése esetében.
(2) A globális nyilvántartáson alapuló módszer vála sztása mellett sem alkalmazható ez a módszer az (1)
bekezdésre kiterjed ően. Ilyen esetben a viszonteladó a 219. § (1) bekezdését sem alkalmazhatja.
221. § Mentes az adó alól a viszonteladó termékértékesítése, ha az a 98. § (1) bekezdése, a 103. és 104.
§, valamint 107. § (1) bekezdése alapján, az ott meghatározott feltételek szerint történik. 222. § (1) Az egyedi, illet őleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen
min őségében
a) előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;
b) kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhat, amelyben áthárított adó, illet őleg a 83. §-ban
meghatározott százalékérték nem szerepel. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint kibocsátott számla a termék beszerz őjét el őzetesen felszámított adó
levonására nem jogosítja.
223. § (1) Az egyedi, illet őleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó köteles
a termékekr ől folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a
következ őket kell tartalmaznia:
a) nyitókészleten lev ő termékek mennyisége;
b) beszerzett (importált) termékek mennyisége adómegállapítási id őszakonként;
c) értékesített termékek mennyisége adómegállapítási id őszakonként;
d) zárókészleten lev ő termékek mennyisége.
(2) A mennyiségi nyilvántartást elkülönítetten kell vezetni abban az esetben, ha a viszonteladó a globális
nyilvántartáson alapuló módszer mellett egyúttal az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert is köteles
alkalmazni.
(3) Tételes leltárral kell alátámasztani
a) a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára,
b) a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára,
c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet a viszonteladó üzleti éve utolsó napjára – mint
mérlegfordulónapra –
vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározá sra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés c) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a 221. § szerint értékesített termékeket.
224. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó – az állami adóhatóságnak tett el őzetes
bejelentése alapján – dönthet úgy is, hogy tevékenységének egészére nem alkalmazza ezen alfejezet
rendelkezéseit. (2) Az (1) bekezdésben említett áttérés kezd ő napjára szóló id őzítéssel a viszonteladónak a 223. § (3)
bekezdésének a) pontja szerint kell eljárnia. Az így megállapított nyitókészleten lev ő termékekre jutó
el őzetesen felszámított adóra – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a
viszonteladó legkorábban az áttérés kezd ő napjától kezd őd ően adólevonási jogot gyakorolhat.
225. § (1) Ha a belföldön nyilvántartásba vett viszonteladó élt választási jogával, attól
a) a 218. § (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követő naptári év végéig,
b) a 220. § (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követő második naptári év végéig,
c) a 224. § (1) bekezdésében említett esetben a választása évét követ ő második naptári év végéig
nem térhet el.
(2) Ha a viszonteladó a határnap lejártáig az állami adóhatóságnak másként nem nyilatkozik, választása
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a határnapot követ ően az ott meghatározott
id őtartammal meghosszabbodik;
b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a határnapkor megsz űnik.
226. § (1) A 225. § (2) bekezdésének b) pontjában említett határnapra szóló id őzítéssel a
viszonteladónak a 223. § (3) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárnia. Az így megállapított
zárókészleten lev ő termékekre jutó el őzetesen felszámított adóra – az adólevonási jog gyakorlása egyéb
feltételeinek teljesülését ől függetlenül – adólevonási jogot nem alapíthat, illet őleg ha ezzel a jogával már
élt, azt önellen őrzéssel helyesbíti.

(2) Az (1) bekezdésben említett önellenőrzés a határnapot követ ő év január 31. napjáig pótlékmentesen
végezhet ő el.
227. § E törvény kifejezett rendelkezésének hiányában arra a viszonteladóra, aki (amely) él a 224. § (1)
bekezdésében említett választási jogával, eze n alfejezet rendelkezései nem vonatkoznak.
3. alfejezet
Nyilvános árverés szervezőjére vonatkozó különös szabályok
228. § (1) A nyilvános árverés szervez őjének tevékenységére a törvény rendelkezéseit az ezen
alfejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ezen alfejezet rendelkezései nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a nyilvános árverés szervezője
új közlekedési eszközt értékesít a 89. § szerint.
229. § Használt ingóság, m űalkotás, gy űjteménydarab vagy régiség nyilvános árverés szervez ője általi
értékesítése esetében az adó alapjának megállapításá ra a 231. § alkalmazandó, feltéve, hogy a nyilvános
árverés szervez őjének megbízója a következ ők bármelyike:
a) nem adóalany személy, szervezet;
b) olyan adóalany, akinek (amelynek) az eladási megbízással teljesül ő termékértékesítése a 87. § szerint
mentes az adó alól; c) alanyi adómentes adóalany vagy olyan adóalany, akire (amelyre) ilyen min őségében a Közösség
nyilvántartásbavétele helye szerinti tagállamának azon joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-
irányelv 282-292. cikkeinek, feltéve , hogy az eladási megbízással teljesül ő termékértékesítésének tárgya
tárgyi eszköz; d) viszonteladó vagy olyan adóalany, akinek (amelynek) az eladási megbízással teljesül ő
termékértékesítésére ilyen min őségében az érintett közösségi tagállamnak azon joga vonatkoznak, amely
tartalmában megfelel a Héa- irányelv 312-325. cikkeinek.
230. § Az eladási megbízás alapján a nyilvános árverés szervez ője részére történ ő termékértékesítés
akkor teljesül, amikor a nyilvános árverés szervez ője a terméket a nyilvános árverésen értékesíti.
231. § (1) Az adó alapja az a pénzben kifejezett különbözet, amelynél
a) a kisebbítend ő tag:
aa) az árverési vételárul szolgáló ellenérték,
ab) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelez ő jelleg ű
befizetések, és
ac) a felmerült járulékos költségek, amel yeket a nyilvános árverés szervezője hárít át az árverési vev őnek
(így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással
összefügg ő díjak és költségek) együttes összege;
b) a kivonandó tag:
ba) a nyilvános árverés szervez őjének megbízóját megillet ő, a (2) bekezdés szerint meghatározott
összeg, és bb) a nyilvános árverés szervez ője által az árverési vev őre áthárított és fizetend ő adó együttes összege.
(2) A nyilvános árverés szervez őjének megbízóját az a pénzben kifejezett különbözet illeti meg,
amelynél a kisebbítend ő tag az árverési vételárul szolgáló ellenérték, a kivonandó tag pedig az eladási
megbízás teljesítéséért a nyilvános árverés szervez őjét megillet ő ellenérték.
(3) Az (1) bekezdés bb) alpontjában említett áthárított fizetend ő adó összegének megállapításához a
termékre a 83. § szerint meghatároz ott százalékértéket kell alkalmazni.
232. § (1) A nyilvános árverés szervez ője ilyen min őségében kizárólag olyan számla kibocsátásáról
gondoskodhat, amelyben
a) a 169. § h) pontjában megjelölt adatok helyett a 231. § (1) bekezdése a) pontjában meghatározott
adatok – egymástól elkülönítetten – szerepelnek; b) áthárított adó, illet őleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.
(2) Az (1) bekezdés szerint kibocsátott számla az árverési vev őt el őzetesen felszámított adó levonására
nem jogosítja. 233. § (1) A nyilvános árverés szervez ője köteles a 229. §-ban felsorolt ügyletekr ől tételes nyilvántartást
vezetni. A nyilvántartásnak legalább a következ őket kell tartalmaznia:

a) az árverési vev ő által a nyilvános árverés szervez őjének – okirattal igazoltan – megtérített, illet őleg
megtérítend ő összegeket;
b) a nyilvános árverés szervez ője által a megbízójának megtérített, illet őleg megtérítend ő összegeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántart ás alapján a nyilvános árverés szervezője elszámolást ad
megbízójának, amelynek tartalmaznia kell az eladási megbízás alapján a nyilvános árverés szervez ője
részére teljesített termékértékesítés adóalapjának me gállapításához szükséges adatokat, így különösen a
231. § (2) bekezdésében meghatározott különbözetet.
XVII. Fejezet
BEFEKTETÉSI ARANYRA VONAT KOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
234. § A befektetési aranyra vonatkozóan a törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
Fogalommeghatározás
235. § (1) E fejezet alkalmazásában befektetési arany:
a) legalább 995 ezrelék, vagy azt meghaladó tisztaságú, a nemesfémpiacokon elfogadott, de legalább egy
grammot meghaladó súlyú, rúd vagy lemez formájú arany, függetlenül attól, hogy arról bocsátottak-e ki
olyan értékpapírt, amelynek megszerzése egyúttal az ab ban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését
is jelenti, vagy nem;
b) legalább 900 ezrelék vagy azt meghaladó tisztaságú, az 1800. év után vert aranyérme, amely az érmét
kibocsátó államban törvényes fizet őeszköz vagy az volt, feltéve, hogy az érme értékesítésének szokásos
piaci ára legfeljebb 80 százalékkal haladja meg az érme aranytartalmának nemesfémpiacokon kialakult
szabadpiaci értékét.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjától függetlenül befektetési aran y az az érme is, amely szerepel a Héa-
irányelv 345. cikke s zerint közzétett listán.
Adó alóli mentesség
236. § (1) Mentes az adó alól a befektetési arany érté kesítése, Közösségen belüli beszerzése, valamint
importja, ideértve a) a befektetési aranyat képvisel ő okiratokat (tanúsítványokat), amelyek kiutalt vagy ki nem utalt
aranyra, illet őleg aranyalapon vezetett számlán történ ő kereskedésre vonatkoznak;
b) az aranyban nyújtott olyan kölcsönt és csereügyle tet, amely a befektetési aranyra tulajdoni vagy
hitelező i jogot biztosít;
c) a befektetési aranyra vonatkozó olyan t őzsdei vagy azon kívüli határid ős ügylet, amely a befektetési
aranyra vonatkozó tulajdonjog elidegenítését, vagy az azon lev ő hitelez ői jog átszállását eredményezi.
(2) Mentes az adó alól a harmadik fél közvetít ői tevékenysége is, ha a befektetési aranyat értékesít ő fél
nevében és javára közvetít.
Adókötelessé tétel
237. § (1) A 236. § (1) bekezdését ől eltér ően az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely)
befektetési aranyat állít el ő, vagy más aranyat befektetési arannyá al akít át, az állami adóhatóságnak tett
el őzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a befektetési arany más adóalany részére történ ő
értékesítését adókötelessé teszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alap jára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték
alkalmazandó.
(3) Az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét
követ ő ötödik naptári év végéig nem térhet el.

238. § A 237. §-ban említett választási jog – az ott meghatározottak szerint – megilleti azt a belföldön
nyilvántartásba vett adóalanyt is, aki (amely) gazdas ági tevékenysége keretében aranyat általában ipari
felhasználásra értékesít, arra a 235. § a) pontjában említett aranyrúd vagy aranylemez értékesítésére, amely
más adóalany részére történik. 239. § (1) A 236. § (2) bekezdését ől eltér ően az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely)
harmadik félként a befektetési aranyat értékesít ő fél nevében és javára közvetít, az állami adóhatóságnak
tett el őzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy közvetít ői tevékenységét adókötelessé teszi, feltéve,
hogy a befektetési aranyat értékesít ő fél élt a 237. vagy 238. § szerinti választási jogával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adó alap jára a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték
alkalmazandó. (3) A harmadik fél (1) bekezdésben említett választásához mindaddig kötve van, ameddig a befektetési
aranyat értékesítő fél a befektetési arany értékesítésére az adókötelessé tételt alkalmazza.
Előzetesen felszámított adó levonása
240. § Abban az esetben, ha az adóalany által teljesítend ő befektetési arany értékesítése mentes lenne az
adó alól, az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az adóalany jogosult arra, hogy
az általa fizetend ő adóból levonja azt az adót, amelyet
a) a befektetési arany beszerzéséhez kapcsolódóan egy olyan másik adóalany hárított át rá, aki (amely) a
befektetési arany értékesítésére a 237. vagy 23 8. § szerint az adókötelessé tételt alkalmazza;
b) a befektetési aranytól eltér ő arany belföldi vagy Közösségen belüli beszerzéséhez, illet őleg
importjához kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, vagy mint adófizetésre kötelezett fizetend ő
adóként megállapított, illető leg megfizetett, feltéve, hogy az aranyat utóbb saját maga vagy – nevében – más
befektetési arannyá alakítja át;
c) szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, vagy mint adófizetésre
kötelezett fizetend ő adóként megállapított, feltéve, hogy a szol gáltatás igénybevétele az arany – ideértve a
befektetési aranyat is – megjelenés i formájának (rúd, lemez vagy érme ), súlyának vagy tisztaságának
megváltozatására irányul. 241. § Abban az esetben, ha az adóalany befektetési aranyat állít el ő, vagy más aranyat befektetési
arannyá alakít át, jogosult – az adól evonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az e
tevékenységéhez kapcsolódó el őzetesen felszámított adó levonására úgy, mintha a kés őbb adó alól mentes
befektetési arany értékesítése adóköteles lenne.
Számlázás
242. § Befektetési arany értékesítése esetében az adóala ny mindenkor köteles számla kibocsátásáról – a
169. § szerinti adattartalommal – gondoskodni.
Nyilvántartás
243. § (1) Az adóalany köteles a befektetési aranyról folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A
mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következ őket kell tartalmaznia:
a) nyitókészleten lev ő befektetési arany mennyisége;
b) beszerzett (importált) befektetési arany mennyisége adómegállapítási id őszakonként;
c) befektetési aranyként elő állított vagy azzá átalakított arany mennyisége adómegállapítási
id őszakonként;
d) értékesített befektetési arany mennyisége adómegállapítási id őszakonként;
e) zárókészleten lev ő befektetési arany mennyisége.
(2) A mennyiségi nyilvántartást elkül önítetten kell vezetni a befektetési arany megjelenési formája (rúd,
lemez vagy érme), súlya és tisztasága szerint. (3) Tételes leltárral kell alátámasztani
a) a nyitókészletet a készlet létesítésének napjára,
b) a zárókészletet a készlet megszüntetésének napjára,

c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és zárókészletet az adóalany üzleti éve utolsó napjára – mint
mérlegfordulónapra –
vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározá sra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
XVIII. Fejezet
BELFÖLDÖN NEM LETELEPEDETT ADÓALANY ADÓ-
VISSZATÉRÍTTETÉSI JOGA

244. § (1) Az az adóalany,
a) akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helyére, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig
lakóhelyére vagy szokásos tartózkodási helyére a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak teljesülnek, és
b) aki (amely) belföldön nem teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, kivéve
ba) a 93. § (2) bekezdése, a 102. §, a 111. § (3) bekezd ése, a 112. § (2) bekezdése és a 116. § szerint
adómentes termékfuvarozást és termékfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtást, bb) a 105. § szerint adómentes személyszállítást,
bc) a 139-141. §-okban felsorolt eseteket, feltéve, hogy az ott meghatározottak szerint a termék
beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője az adófizetésre kötelezett,
jogosult az adó e fejezet szerinti visszatéríttetésére. (2) Az adóalanyt az adó-visszatéríttetési jog abba n az esetben illeti meg, ha az adóvisszatérítési
id őszakban [251/B. § (1) bekezdése] a) gazdasági célú letelepedési helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más tagállamában van,
gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van nem belföldön,
hanem a Közösség valamely más tagállamában (a további akban: a Közösség más tagállamában letelepedett
adóalany); b) gazdasági célú letelepedési helye a 8/A. számú mellékletben felsorolt államok valamelyikében vagy
olyan harmadik államban van, amely állammal a Ma gyar Köztársaság az adó kölcsönös visszatérítéséről
nemzetközi megállapodást kötött (a továbbiakban együtt: elismert harmadik állam), gazdasági célú
letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos ta rtózkodási helye van elismert harmadik államban (a
továbbiakban: elismert harmadik államban letelepedett adóalany)
[e fejezet alkalmazásában – eltér ő rendelkezés hiányában – a) és b) pont a továbbiakban együtt: belföldön
nem letelepedett adóalany].
(3) Abban az esetben, ha az adóalanynak a Közösség valamely más tagállamán vagy az elismert
harmadik államon kívül más harmadik államban is va n gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú
letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, adó-visszatéríttetésre az egyéb
feltételek teljesülése mellett is csak annyiban jogos ult, amennyiben annak a gazdasági célú letelepedési
helyének betudhatóan, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig annak a lakóhelyének vagy szokásos
tartózkodási helyének betudhatóan folytat adóalanyi min őségét megalapozó gazdasági tevékenységet,
amely a Közösség valamely más tagállamában vagy elismert harmadik államban van. 245. § A 244. § (2) bekezdésének b) pontjában említett, az adó kölcsönös visszatérítésér ől szóló
nemzetközi megállapodás Magyar Köztársaság részér ől történ ő megkötésének feltétele, hogy az érintett
harmadik állam a) alkalmazzon olyan adót, amely megfelel a 258. § (2) bekezdésében meghatározottaknak, valamint
b) vállaljon kötelezettséget arra, hogy az adó kölcsönös visszatérítéséről szóló nemzetközi megállapodás
tényleges hatálybalépésének id őpontjától kezd ődő en saját jogának megfelel ően és hátrányos
megkülönböztetés nélkül biztosítja az adó-visszatéríttetési jogot annak az adóalanynak, akinek (amelynek)
gazdasági célú letelepedési helye belföldön van, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye
vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön. 246. § A belföldön nem letelepedett adóalany – az egyéb feltételek teljesülését ől függetlenül – nem
alapíthat adó-visszatéríttetési jogot arra az el őzetesen felszámított adóra,
a) amelyet egy másik adóalany – akár a jogalap, akár az összegszer űség tekintetében – tévesen vagy
egyéb okból jogszabálysért ően hárított át;
b) amely olyan termék beszerzését terh eli, amelynek értékesítése a 89. § vagy 98. § (1) bekezdésének b)
pontja értelmében mentes az adó alól, vagy az ott meghatározottak szerint mentes lenne az adó alól; c) amely ingatlan beszerzését terheli.

247. § (1) Abban a mértékben, amilyen mértékben a belföldön nem letelepedett adóalany által belföldön
beszerzett, importált terméket és belföldön igénybe vett szolgáltatást a) a 121. §-ban felsorolt ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, illet őleg
b) olyan ügyletek érdekében használják, egyéb módon hasznosítják, amelyek esetében a 139-141. §-ok
szerint a termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője az adófizetésre kötelezett,
a belföldön nem letelepedett adóalany jogosult a termék beszerzését, importját és szolgáltatás
igénybevételét terhelő előzetesen felszámított adó [120. § a), c) és d) pontjai] visszatéríttetésére.
(2) Az (1) bekezdést ől függetlenül a belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga
kiterjed a 203. § szerint megállapított el őzetesen felszámított adóra is.
(3) Az el őzetesen felszámított adó levonására vonatkozó rendelkezések közül a 119., 124-128., 132. és
133. §-okat, valamint a 204. § (2) bekezdését az adó-visszatéríttetési jogra is megfelel ően alkalmazni kell.
248. § (1) Az adó-visszatéríttetési jog egészében abban az esetben illeti meg a belföldön nem letelepedett
adóalanyt, ha abban az államban, ahol – a 244. § (2) és (3) bekezdése szerint – letelepedett, az adott naptári
évben az ott érvényes jog szerint kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást
teljesít.
(2) Az (1) bekezdést ől eltér ően az adó-visszatéríttetési jog részlegesen illeti meg a belföldön nem
letelepedett adóalanyt, ha abban az államban, ahol – a 244. § (2) és (3) bekezdése szerint – letelepedett, az
adott naptári évben az ott érvényes jog szerint egyaránt teljesít adólevonásra jogosító és arra nem jogosító
termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást. Ebben az esetben az adó-visszatéríttetési jog az el őzetesen
felszámított adónak arra az arányos részére terjed ki, amilyen arányban a belföldön nem letelepedett
adóalany abban az államban, ahol – a 244. § (2) és (3) bekezdése szerint – letelepedett, az adott naptári
évben az ott érvényes jog szerint jogosult az adólevon ásra jogosító termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
érdekében adólevonási jogát gyakorolni (a továbbiakban: levonási arány).
(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalm azandó a 203. § szerint megállapított előzetesen felszámított adóra.
Ebben az esetben az adó-visszatéríttetési jog egészében illeti meg a belföldön nem letelepedett adóalanyt. 249. § (1) Az adó-visszatéríttetési jog érvényesítése a belföldön nem letelepedett adóalany erre irányuló,
az állami adóhatóság jogszabályban kijelölt szervéh ez (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: állami
adóhatóság) címzett írásos kérelmére történik (a továbbiakban: adó-visszatéríttetési kérelem).
(2) A Közösség más tagállamában letelepedett adóalany esetében az adó-visszatéríttetési jog
érvényesítésének feltétele, hogy adó-visszatérítteté si kérelme a nem a visszatérítés helye szerinti
tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben
el őírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megá llapításáról szóló 2008/9/EK tanácsi
irányelv (a továbbiakban: Héavisszatérítési-irányelv) rendelkezéseit átültet ő tagállami jogszabálynak
megfelel ően az állami adóhatóság rendelkezésére álljon.
(3) Az elismert harmadik államban letelepedett adóala ny az adó-visszatéríttetési kérelmet közvetlenül az
állami adóhatósághoz nyújtja be. (4) Az adó-visszatéríttetési kérelemben közölt információkat, illet őleg az azzal egyidej űleg vagy kés őbb
megteend ő egyéb írásos információkat és nyilatkozatokat magyar, illet őleg angol nyelven lehet megadni.
(5) A Közösség más tagállamában, illet őleg az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra
vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelem kötelez ő adattartalmát, formátumát és kitöltésének módját külön
jogszabály állapítja meg. 250. § (1) Abban az esetben, ha a belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga olyan
termék beszerzését, importját és szolgáltatás igénybevételét terhel ő el őzetesen felszámított adóra terjed ki,
amelynél az ügylet adóalapja a) üzemanyag esetében eléri vagy meghaladja a 250,
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig eléri vagy meghaladja az 1000 eurónak megfelel ő
pénzösszeget, a belföldön nem letelepedett adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító, a 127. §
(1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett okiratról készített másolatot az adó-visszatéríttetési
kérelem benyújtásával egyidej űleg, annak mellékleteként csatolni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésének módjára is a 249. § (2)-(4) bekezdéseit
kell megfelel ően alkalmazni.
251. § (1) Abban az esetben, ha az adó-visszatéríttetési kérelemnek az állami adóhatósághoz történt
érkeztetéséhez képest az adó-visszatéríttetési kérele mben közölt adó-visszatéríttetési jog terjedelme az
évközben alkalmazott ideiglenes lev onási arány és az év egészére vonatkozó végleges levonási arány
mértékbeli eltérése miatt utólag változik, a belföldön nem letelepedett adóalany

a) köteles a változással arányban kiigazítani a visszatéríttetni kért vagy a már részére visszatérített
el őzetesen felszámított adót, ha az el őző ek szerinti változás következtében az adó-visszatéríttetési jog
terjedelme csökken;
b) jogosult a változással arányban kiigazítani a visszat éríttetni kért vagy a már részére visszatérített
el őzetesen felszámított adót, ha az el őző ek szerinti változás következtében az adó-visszatéríttetési jog
terjedelme n ő.
(2) A kiigazítást az év egészére vonatkozó végleges levonási arány mértékének megállapítását követ ő
els ő olyan adó-visszatéríttetési kérelemben kell, illet őleg lehet elvégezni, amely az (1) bekezdés szerint
érkeztetett adó-visszatéríttetési kére lemben megjelölt adóvisszatérítési id őszak naptári évét követi.
(3) Abban az esetben, ha a kiigazítás a (2) bekezdés szerint azért nem végezhet ő el, mert a belföldön nem
letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési kérelmet ne m nyújt be, a kiigazítást a 251/C. § (1) bekezdésében
meghatározott határid őn belül, az állami adóhatósághoz címzett, erre irányuló írásos nyilatkozattal kell,
illet őleg lehet pótolni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének módjára is a 249. §
(2)-(4) bekezdéseit kell megfelel ően alkalmazni.
251/A. § (1) Az adó-visszatéríttetési kérelem az adóvisszatérítési id őszakban keletkezett el őzetesen
felszámított adót tartalmazhatja.
(2) Az (1) bekezdésen kívül az adó-visszatéríttetési kérelem azt az el őzetesen felszámított adót is
tartalmazhatja, amelynek érvényesítésére korábban nem nyújtottak be adó-visszatéríttetési kérelmet, de
amely az adott naptári évben keletkezett. 251/B. § (1) Az adóvisszatérítési id őszak nem haladhatja meg az 1 naptári évet, és nem lehet kevesebb 3
naptári hónapnál, kivéve, ha az adó-visszatéríttetési kérelem olyan id őszakra vonatkozik, amely egy naptári
év 3 naptári hónapnál kevesebb fennmaradó része.
(2) Abban az esetben, ha az adó-visszatéríttetési kérelem
a) 1 naptári évnél rövidebb, de legalább 3 naptári hónapot elér ő adóvisszatérítési id őszakra vonatkozik, a
visszatéríttetni kért el őzetesen felszámított adó összege nem lehet kevesebb 400,
b) 1 naptári évre vagy olyan id őszakra vonatkozik, amely egy naptári év 3 naptári hónapnál kevesebb
fennmaradó része, a visszatéríttetni kért el őzetesen felszámított adó összege nem lehet kevesebb 50
eurónak megfelel ő pénzösszegnél.
251/C. § (1) Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany a tárgy naptári évre vonatkozó adó-
visszatéríttetési kérelmet legkés őbb a tárgy naptári évet követ ő év szeptember 30. napjáig nyújthatja be
úgy, hogy a kérelemnek eddig az id őpontig az állami adóhatósághoz be is kell érkeznie. A határidő
elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (2) Az állami adóhatóság a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany tárgy naptári évre
vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmér ől – egyéb elutasító ok hiányában – abban az esetben dönt
érdemben, ha azt a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany igazoltan legkés őbb a tárgy naptári
évet követ ő év szeptember 30. napjáig – a 249. § (2) bekezdése szerint – benyújtotta. A határid ő
elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (3) Az állami adóhatóság a Közösség más tagálla mában letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési
kérelmét elutasítja, ha az adó-visszatéríttetési kérelmet annak ellenére továbbították, hogy azt a
Héavisszatérítési-irányelv
a) 15. cikkének (1) bekezdését átültet ő tagállami jogszabály értelmében nem tekinthették volna
benyújtottnak, vagy
b) 18. cikkének (1) bekezdését átültet ő tagállami jogszabály értelmében nem továbbíthatták volna.
251/D. § (1) Az állami adóhatóság az adó-visszatéríttetési eljárás során az Art.-nek az elektronikus
kapcsolattartására vonatkozó szabályai szerint jár el azzal, hogy külön jogszabályban meghatározott
esetben a kapcsolattartásra a központi elektronikus sz olgáltató rendszeren kívüli számítógépes rendszeren
keresztül – elektronikus levél útján – is van lehet őség.
(2) Az állami adóhatóság az adó-visszatéríttetési kérelem érkeztetésének tényér ől és id őpontjáról a
Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyt elektronikus úton, haladéktalanul értesíti. 251/E. § (1) Az állami adóhatóság az adó-visszatéríttetési kérelemr ől – ha e törvény másként nem
rendelkezik – 4 hónapon belül dönt.
(2) Az adó-visszatéríttetési kérelemr ől szóló döntését az állami adóhatóság kizárólag elektronikus úton
közli a Közösség más tagállamában letelepedett adóalannyal.
251/F. § (1) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság a rendelkezésre álló adatok, egyéb információk
alapján úgy ítéli meg, hogy az adó-visszatéríttetési kérelemr ől megalapozott döntés nem hozható, a 251/E.

§ (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül – írásos megkereséssel – kiegészít ő adatokat, egyéb
információkat kérhet a) a belföldön nem letelepedett adóalanytól,
b) attól a hatáskörrel és illetékességgel rendelkez ő hatóságtól, amely a belföldön nem letelepedett
adóalanyt, mint abban az államban – a 244. § (2) és (3) bekezdése szerint – letelepedett adóalanyt
nyilvántartásba vette, valamint
c) harmadik félt ől, ha alapos okkal feltehet ő, hogy az adó-visszatéríttetési kérelem elbírálásához
érdemben tud hozzájárulni. (2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezés einek sérelme nélkül az állami adóhatóság további 1 alkalommal –
szintén írásos megkereséssel – pótlólagos kiegészít ő adatokat, egyéb információkat is kérhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti írásos megkeresé s magában foglalhatja a belföldön nem letelepedett
adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító, a 127. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában
említett okirat eredeti példánya vagy annak hiteles másolata benyújtásának el őírását, ha alapos kétség
merült fel az adó-visszatéríttetés jogalapja vagy a visszatéríttetni kért el őzetesen felszámított adó
összegszer űsége tekintetében. Erre az esetre a 250. § (1 ) bekezdésében meghatározott összeghatárok nem
vonatkoznak. (4) A válaszadásra nyitva álló határid ő 1 hónap, amely az (1) és (2) bekezdésben említett megkeresés
közlését ől számítandó.
251/G. § (1) Abban az esetben, ha az adó-visszatéríttetési kérelem benyújtója a Közösség más
tagállamában letelepedett adóalany, az állami adóhatóság a 251/F. § (1) és (2) bekezdésében említett
megkeresését a 251/F. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott címzettekkel kizárólag
elektronikus úton közli, és e címzettek válaszát szintén kizárólag elektronikus úton fogadja, kivéve, ha a
megkeresés alapján a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését
tanúsító, a 127. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett okirat eredeti példányát vagy annak
hiteles másolatát kell benyújtani, és az nem elektronikus formában létrehozott okirat. (2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Közösség más tagállamában letelepedett
adóalany adó-visszatéríttetési kérelmének elbírálása során szintén az ott meghatározott kizárólagos
elektronikus kapcsolattartás alkalmazandó abban az esetben is, ha az állami adóhatóság nyilvántartása
szerint a 251/F. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott címzett rendelkezik az elektronikus
kapcsolattartáshoz szükséges eszközökkel. 251/H. § (1) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság élt a 251/F. § (1) és (2) bekezdésében
meghatározott jogával, az adó-visszatéríttetési kérelemr ől a megkeresésre adott válasz érkeztetését ől
számított 2 hónapon belül, vagy ha a megkeresésre érdemben nem kapott hiánytalan választ, a 251/F. § (4)
bekezdésében meghatározott határid ő lejártát követ ő 2 hónapon belül dönt.
(2) Abban az esetben azonban, ha az állami adóhatóság az adó-visszatéríttetési kérelem elfogadásáról
vagy részleges elfogadásáról dönt, a döntésre nyitva álló határid ő – az (1) bekezdést ől függetlenül – nem
haladhatja meg
a) a 7 hónapot, ha az állami adóhatóság a 251/F. § (1) bekezdésben, illet őleg
b) a 8 hónapot, ha az állami adóhatóság a 251/F. § (2) bekezdésben
meghatározott jogával élt.
251/I. § (1) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adó-visszatéríttetési kérelem elfogadásáról
vagy részleges elfogadásáról dönt, az adóvisszatérítésr ől a döntés meghozatalával egyidej űleg, de
legkés őbb az attól számított 10 munkanapon belül intézkedik.
(2) Az adóvisszatérítés átutalással történik, a belföldön nem letelepedett adóalany által az adó-
visszatéríttetési kérelemben megjelölt fizetési számlájára. Az adóvisszatérítés napjának az a nap számít,
amelyen az átutalásra az állami adóhatóság megbízást adott. (3) Az adóvisszatérítés átutalásának költsége a be lföldön nem letelepedett adóalanyt terheli, ha az
átutalás nem belföldön vezetett fizetési számlájára történik. Ebben az esetben a költség a visszatérítend ő
adóból tartandó vissza.
(4) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az ad óvisszatérítést késedelmesen teljesíti, a késedelem
minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mérték ű kamatot fizet. Nem terheli kamatfizetési
kötelezettség az állami adóhatóságot, ha a belföldön nem letelepedett adóalany a 251/F. § (1) és (2)
bekezdésében említett megkeresésre a döntésre nyitva álló határid őn belül érdemben nem adott hiánytalan
választ.
251/J. § Az állami adóhatóság a belföldön nem letelepede tt adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését
tanúsító, a 127. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett okiratot, amelyet eredeti példányban vagy

hiteles másolatban nyújtottak be, és az nem elektronikus formában létrehozott okirat, legkésőbb az adó-
visszatéríttetési kérelemr ől szóló döntés meghozatalával egyidej űleg visszaküldi a belföldön nem
letelepedett adóalanynak.
251/K. § (1) A visszatérített adót a belföldön nem letelepedett adóalany köteles visszafizetni, ha a
visszatérítés – akár a jogalap, akár az összegszer űség tekintetében – az adó-visszatéríttetési jog
keletkezésekor fennálló vagy azt követ ően beálló jogszabálysérté s következtében történt.
(2) Abban az esetben, ha a belföldön nem lete lepedett adóalany az (1) bekezdésben meghatározott
kötelezettségét megállapító döntésnek nem tesz eleget, az állami adóhatóság
a) a visszafizetend ő adót a belföldön nem letelepedett adóalanyt megillet ő esedékes visszatérítend ő
adóból levonhatja, vagy b) a belföldön nem letelepedett adóalany további adó-vi sszatéríttetési jogának érvényesítésére irányuló
eljárást vagy eljárásokat felfüggesztheti mindaddig, amíg visszafizetési kötelezettségének eleget nem tesz.
251/L. § (1) Az állami adóhatóság a visszatérített adót érint ő, a 251. § (1) bekezdésében meghatározott
a) kiigazítást a 251. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott említett adó-visszatéríttetési kérelem
elbírálása során veszi figyelembe; b) kiigazításról a 251. § (3) bekezdése szerinti esetbe n az ott említett nyilatkozat elbírálása alapján dönt,
és intézkedik a kiigazítással érintett kül önbözet visszafizetési kötelezettségének el őírásáról vagy
átutalásáról. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásra egyebekben az ad ó-visszatéríttetési jog érvényesítésére
irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel ően alkalmazni.
251/M. § (1) Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany az adó-visszatéríttetési kérelmet, a
kérelem mellékleteként csatolandó vagy kés őbb benyújtandó okiratokat és egyéb írásos nyilatkozatokat – ha
e fejezet rendelkezéseib ől kifejezetten más nem következik – elektronikus formában és elektronikus úton is
benyújthatja az állami adóhatósághoz, feltéve, hogy adó-visszatéríttetési ké relmében elektronikus
kapcsolattartásra szolgáló címet is megjelöl, egyúttal nyilatkozik arról is, hogy rendelkezik az elektronikus
kapcsolattartáshoz szükséges eszközökkel. Ebben az es etben az állami adóhatóság az adó-visszatéríttetési
eljárás során a 251/D. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint jár el. (2) Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany mellett az állami adóhatóság szintén az (1)
bekezdésben említett, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok szerint jár el az elismert
harmadik államban letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési kérelmének elbírálása során a 251/F. § (1) és
(2) bekezdésében említett megkeresésének a 251/F. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott
címzettekkel történ ő közlése során, ha azok – az állami adóhatóságnak a címzettek bejelentése, illető leg az
elismert harmadik államban letelepedett adóalany bejelentése alapján vezetett nyilvántartása szerint –
rendelkeznek az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges eszközökkel. 251/N. § (1) Az e fejezetben szabályozott adó-visszatérítte tési jog illeti meg a 200. § (3) bekezdésében
említett nem adóalany jogi személyt is azzal, hogy a) adó-visszatéríttetési joga kizárólag a 203. § szerint megállapított el őzetesen felszámított adóra terjed
ki; b) adó-visszatéríttetési jogát az elismert harmadik á llamban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok
szerint érvényesítheti.
(2) A 200. § (3) bekezdésében említett nem adóalany jogi személyre vonatkozó adó-visszatéríttetési
kérelem kötelez ő adattartalmát, formátumát és kitöltésének módját külön jogszabály állapítja meg.
XIX. Fejezet
ELEKTRONIKUS ÚTON NYÚJTO TT SZOLGÁLTATÁSOKKAL
KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

252. § (1) A 47. §-ban említett esetben az a szolgáltatást nyújtó adóalany, aki (amely) az ott
meghatározottakon kívül a Közösség területén nem teljesít más olyan termékértékesítést,
szolgáltatásnyújtást, termék Közösségen belüli beszerzését, amely után a Közösség bármely tagállamának
joga szerint adót kell fizetnie, a szolgáltatásnyújtás Közösség területén történ ő megkezdését megel őző en
kérelmezheti, hogy őt az állami adóhatóság ilyen min őségében nyilvántartásba vegye.
(2) Az állami adóhatóság a kérelmet kizárólag abban az esetben utasíthatja el, ha az adóalanyt a
Közösség valamely más tagállamában már ilyen min őségében nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló

kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása jogerősen még nem
zárult le. (3) Abban az esetben, ha az adóalanyt az állami adóhatóság ilyen min őségében belföldön nyilvántartásba
vette, az adóalany szolgáltatásnyújtására a törvény re ndelkezéseit az e fejezetben, valamint az Art.-ben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 253. § (1) Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételének id őszakában keletkezett el őzetesen
felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti
visszatéríttetése. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogát az adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra
vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti azzal, hogy esetében a) a 244. § helyett a 252. § alkalmazandó;
b) az e fejezet szerinti jogá llást nem kell igazolni.
HARMADIK RÉSZ
VEGYES, ÉRTELMEZ Ő ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XX. Fejezet
VEGYES RENDELKEZÉSEK
Gazdasági célú letelepedés
254. § (1) Az adóalany ott telepedik le gazdasági célla l, ahol gazdasági tevékenységének székhelye vagy
állandó telephelye van. (2) Abban az esetben, ha e törvény a gazd asági célú letelepedés helyéhez joghatást fűz, és az
adóalanynak az (1) bekezdésben említett székhelye mellett egy vagy több állandó telephelye is van, a
joghatást a székhelynek vagy annak az állandó telephelynek kell betudni, amely az adott ügylet
teljesítésével a legközvetlenebbül érintett. (3) A (2) bekezdést kell megfelel ően alkalmazni az adóalany lakóhelyére vagy szokásos tartózkodási
helyére abban az esetben, ha nincs gazdasági célú letelepedési helye.
Szokásos piaci ár
255. § (1) Szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, am elyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott
termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással össz ehasonlítható körülmények között a teljesítés helye
szerinti államban és a teljesítés id őpontjában a beszerz őnek vagy az igénybevev őnek fizetnie kellene egy
t ő le független értékesít őnek vagy nyújtónak.
(2) Összehasonlítható körülmények hiányában – az (1) bekezdést ől eltér ően – a szokásos piaci ár:
a) termék értékesítése esetében nem lehet alacs onyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék
beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés id őpontjában megállapított el őállítási értékénél;
b) szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a
nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül.
Átváltási árfolyam
256. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott pénzösszeget említ, ott az annak megfelel ő forintösszeg
megállapításához a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ ő csatlakozásáról szóló nemzetközi
szerz ődést kihirdet ő törvény hatálybalépésének napján érvé nyes, az MNB által közzétett hivatalos
forint/euró devizaárfolyamot (252,1 9 forint/euró) kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként
kapott pénzösszeget – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – 100 000 forintra, illet őleg ha az
átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni.

(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 99. § (1) bekezdésének a) pontjában
említett esetben a tárgy naptári év egészére alkalmazan dó forintösszeg megállapításához a tárgy naptári
évet megel őző év október hónapjának els ő munkanapján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
Egyes adókötelezettségek alóli mentesülés
257. § (1) Az adót önadózással megállapító, a (2) bekezdésben meghatározott adófizetésre kötelezett,
akinek (amelynek) az adott adómegállapítási id őszakban nincs olyan önadózással megállapítandó fizetend ő
adója, amelyr ől ellenkez ő esetben az állami adóhatóságnak bevallást kell tennie, és adólevonásra nem
jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási id őszakban adólevonási jogot
nem gyakorol, mentesül az adott adómegállapítási id őszakra vonatkozóan az Art. szerinti bevallástételi
kötelezettség alól. (2) A bevallástételi kötelezettség alól a következ ők mentesülnek:
a) az az adóalany, aki (amely) kizárólag a 85. § (1) beke zdése, 86. § (1) bekezdése vagy 87. §-a szerint
adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez;
b) az az adóalany, aki (amely) ilyen min őségében
ba) alanyi adómentességben részesül;
bb) mez őgazdasági tevékenységet folytatóként jár el.
XXI. Fejezet
ÉRTELMEZ Ő RENDELKEZÉSEK
258. § (1) A Közösség tagállamaiban az e törvényben használt “adó” kifejezés jelentését a 9. számú
melléklet tartalmazza.
(2) E törvény alkalmazásában az “adó” kifejezés harm adik állam esetében olyan adót vagy adójellegű
befizetést jelent, amely lényeges szabályozási tartalmában alapvet ően a következő elvek érvényesülésének
tesz együttesen eleget
a) típusa szerint: közvetett;
b) a költségvetési bevétel valós realizálási helye szerint: végs ő fogyasztást terhel ő;
c) a termékek, szolgáltatások forgalmához való fizet ési kötelezettség kapcsolódása szerint: minden
forgalmi szakaszra kiterjed ő;
d) beszedésének módja szerint: adóhalmozódást kiküszöböl ő.
(3) E törvény alkalmazásában az “adószám” kifejezés
a) a Magyar Köztársaság esetében a belföldön adófi zetésre kötelezettként nyilvántartásba vett egyedi
azonosítására szolgáló, az Art.-ben meghatározott ad ószámot (közösségi adószámot), csoportazonosító
számot jelenti; b) a Közösség más tagállamai esetében a tagállamban az (1) bekezdés szerint meghatározott adó
fizetésére kötelezettként hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló olyan bet űb ől és/vagy
számból álló jelet jelenti, amely a tagállam joga szer int tartalmában megfelel a Héa-irányelv 215. cikkének;
c) harmadik állam esetében az adott államban a (2) bekezdésnek megfelel ő adó fizetésére kötelezettként
hatósági nyilvántartásba vett egyedi azonosítására szolgáló jelet jelenti.
(4) E törvény alkalmazásában a “jövedéki termék” és a “jövedéki adó” kifejezés
a) a Magyar Köztársaság esetében a Jöt. hatálya alá tartozó terméket és a Jöt. alapján fizetett vagy
fizetend ő adót jelenti;
b) a Közösség más tagállamai esetében azt a terméket és azt az adót jelenti, amely termékre és adóra a
tagállamnak az a joga vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Jövedékiadó-irányelv rendelkezéseinek,
figyelemmel az energiatermékek és a villamos ener gia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló
2003/96/EK tanácsi irányelv 3. cikkére is, kivéve a földgázcsővezeték-hálózaton keresztül szállított gázt és
a villamos energiát, valamint az e termékek után – az el őző ek szerint meghatározott – fizetett vagy fizetend ő
adót.
259. § E törvény alkalmazásában

1. adóbiztosíték: az adó megfizetésének biztosítására szolgáló összeg, amelyet a Vám tv.-nek a
vámbiztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseinek megfelel ő alkalmazásával nyújtanak, és amely
összegében
a) a 95. § szerinti adómentesség esetében megfelel a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására
irányuló eljárásban megállapított adónak; b) az adóraktározási eljárás során kiraktározandó/kira ktározott termék esetében megfelel a termék
szokásos piaci árának figyelem bevételével megállapított fizetend ő adónak;
2. állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb
id őtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység –
székhelyhez képesti – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak,
ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak annyiban, amennyiben a 37. § (1) bekezdésének
alkalmazásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett; 3. áruminta: a képviselt terméknek kisebb és jellemz ő része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a
képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és am ely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más
cél elérésére nem is alkalmas; 4. bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is,
amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges
használatáért téríti vagy tér íteni köteles a kötelezettnek;
5. elektronikus úton kibocsátott számla: a termék beszerz ője, szolgáltatás igénybevev ője részére az
adatok vagy – digitális tömörítés felhasználás ával – adatállományok elektronikus úton történ ő továbbítása,
személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes , rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses
rendszeren keresztül, elektr onikus adatfeldolgozás céljára;
6. ellenérték: bármilyen vagyoni el őny, ideértve a meglév ő követelés mérséklésére elismert vagyoni
értéket is, de ide nem értve a kártérítést; 7. építési telek: az épített környezet alakításáról és védelmér ől szóló törvényben meghatározott építési
telek és építési terület, amely egyúttal nem min ősül beépített ingatlannak;
8. készpénz-helyettesít ő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben meghatározott készpénz-helyettesít ő fizetési eszköz;
9. kis érték: a juttatott vagyoni el őny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelel ő pénzösszeget,
amelyet a termék átengedéskori – adót is tartalm azó – szokásos piaci árának alapulvételével kell
megállapítani;
9/A. közcélú adomány, adományozás: a közhasznú szervezet, a kiemelked ően közhasznú szervezet
részére a közhasznú szervezetekr ől szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a
kiemelked ően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására, valamint a külön
törvényben meghatározott feltételeknek megfelel ő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége
támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogy
a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg,
hogy az nem szolgálja, vagy csak látszó lag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá – egyház
esetében – a külön törvén yben meghatározott célt,
b) az nem jelent vagyoni el őnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének),
vezető tisztségvisel őjének, felügyel ő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának,
illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozz átartozójának azzal,
hogy nem minősül vagyoni el őnynek az adományozó nevére, tevékenységére történ ő utalás, és
c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelked ően közhasznú szervezet, az
egyház által kiállított igazolással, amely tartalma zza az adományozó és az adományozott nevét,
székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló
jelét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelked ően közhasznú szervezet esetében a
közhasznúsági fokozatot;
10. külföldi utas: az a természetes személy, aki Közösség egyetlen tagállamának sem állampolgára, és
nem jogosult a Közösség egyetlen tagállamában sem állandó tartózkodásra, továbbá az, aki a Közösség
valamely tagállamának állampolgára ugyan, de lakóhelye a Közösség területén kívül van; 11. lakóhely: tartós ottlakásra szolgáló hely, amellyel a természetes személy személyes és gazdasági
kapcsolatai a legszorosabbak (létérdekek központja); 12. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás
megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a

lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel
egybeépült, így különösen: a garázs, a m űhely, az üzlet, a gazdasági épület;
13. nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek)
a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;
b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;
c) között az egyik fél a másik félnek vezet ő tisztségvisel ője vagy felügyel őbizottsági tagja;
d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn;
e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)-d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója;
14. pénz: a névértéken elfogadott pénz;
15. pénzhelyettesít ő eszköz: utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény – ide nem értve a pénzt és a
készpénz-helyettesít ő fizetési eszközt -, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak
jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megsz űnik;
16. pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árut őzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhet ő tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszköz, kivéve azt a
pénzügyi eszközt, amelynek megs zerzése egyúttal az abban megjelölt te rmék tulajdonjogának megszerzését
is jelenti; 17. rádiós és televíziós m űsorszolgáltatások: a nyilvánosság számára vételre szánt, megszerkesztett
rádió-, illet őleg televízió-m űsornak a m űsorszolgáltató általi el őállítása, elektronikus jelek formájában való
megjelenítése és a felhasználó vev őkészülékéhez történ ő továbbítása vagy továbbjuttatása;
18. sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy
beépítés alatt álló, illet őleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következ ő 3 naptári éven belül
további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illet őleg beépített új ingatlant értékesítenek
azzal, hogy ha olyan építési telket (telek részt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant
értékesítenek, a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy
b) amelynek szerzése az értékesít őnél – az illetékekr ől szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát
képezte,
az az el őző ekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem min ősül sorozat jelleg űnek;
19. székhely: a gazdasági tevékenység folytatásának az a he lye, ahol a központi ügyvezetés helye van;
20. szokásos tartózkodási hely: adott naptári évben az adott állam területén a természetes személy
tartózkodásának id őtartama összességében – a ki- és beutazás napját is egész naptári napnak számítva –
eléri, vagy meghaladja a 183 napot;
21. tárgyi eszköz: az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli
rendeltetésszer ű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó idő tartamban szolgálja a gazdasági
tevékenység folytatását; 22. továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történ ő
hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesíté skori használati értékében legfeljebb csak a
kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékét ől;
23. telekommunikációs szolgáltatások: jel, írás, kép, hang vagy bármely természet ű egyéb értelmezhet ő
információ továbbítása, kibocsátása és vétele rádiós , optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren
keresztül, ideértve az ezek továbbítására, kibocsátásár a és vételére szolgáló rendszerek használatára
vonatkozó jogok id őleges vagy végleges átengedését, valamint a globális információs hálózatokhoz való
hozzáférés biztosítását is;
24. termék fuvarozása: az is, ha az értékesített termék közlekedési eszköz, és annak fuvarozása oly
módon történik, hogy a fuvarozás megkezdésének és befej ezésének helye közötti távolságot a
közlekedésben maga az értékesített közlekedési eszköz teszi meg;
25. új közlekedési eszköz:
a) szárazföldi közlekedési esz köz esetében azt a gépjárm űvet jelenti, amelynek beépített er őgépének
henger űrtartalma meghaladja a 48 cm 3
-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az
értékesítés teljesítésekor az els ő forgalomba helyezést ől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa
megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg; b) víziközlekedési eszköz esetében azt a járm űvet jelenti, amelynek hosszúsága meghaladja a 7,5 métert
– kivéve: a nyílt tengeri forgalomban használt olyan járm űvet, amelyet kereskedelmi személyszállításra,
egyéb kereskedelmi, ipari és halászati tevékenységre, valamint tengeri mentésre vagy segítségnyújtásra
használnak, továbbá a partmenti ha lászati tevékenységre használt járm űvet is -, feltéve, hogy az értékesítés

teljesítésekor az első forgalomba helyezést ől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa hajózott
órákból legfeljebb 100 órát hajózott; c) légiközlekedési eszköz esetében azt a járm űvet jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja
az 1550 kilogrammot – kivéve: azt a járm űvet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi
légikereskedelmi forgalomban részt vev ő vállalkozás használ – feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az
els ő forgalomba helyezést ől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40
órát repült; 26. vevői készlet:
a) belföldön a termék leend ő beszerz őjének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre
fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, am ely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesít őjének
tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez id ő alatt a termék használatára, egyéb módon történ ő
hasznosítására – ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást – bárki jogosult lenne, továbbá a
termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leend ő beszerz ője kezdeményez, a termék fizikai
kitárolása is megtörténik;
b) a Közösség más tagállamában azt a jogintézményt jelenti, amely a tagállam joga szerint a belföldr ől
továbbított termékhez a lényeges szabályozási tartalmat illet ően ugyanolyan vagy ahhoz hasonló
joghatásokat f űz, mint amelyeket e törvény az a) alpont szerinti esetre rendel.
XXII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazás
260. § (1) Az adópolitikáért felel ős miniszter felhatalmazást kap arra , hogy rendeletben állapítsa meg
a) az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához f űző d ő, a közhasznú tevékenységet folytató személyt,
szervezetet [100. § (2) bekezdése] terhel ő igazolási kötelezettségeket, az adó-visszatéríttetési kérelmek
kötelez ő adattartalmát, valamint az utólagos adó-visszatéríttetés eljárási szabályait;
b) a Közösség más tagállamában [244. § (2) bekezdésének a) pontja] és az elismert harmadik államban
[244. § (2) bekezdésének b) pontja] letelepedett adóalanyra, valamint a 200. § (3) bekezdésében említett
nem adóalany jogi személyre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelem kötelez ő adattartalmát, formátumát és
kitöltésének módját, továbbá az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyt és a 200. § (3)
bekezdésében említett nem adóalany jogi személyt terhel ő igazolási kötelezettségeket;
c) a számla és a nyugta kiállításának módjára, id eértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi
kiállítással történ ő megállapítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó
szabályokat. (2) Az adópolitikáért felel ős miniszter felhatalmazást kap arra, hog y – a külpolitikáért és a honvédelemért
felel ős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a 107. § szerinti adómentességhez, illet őleg
adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához f űző d ő igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetési kérelem
kötelez ő adattartalmát, valamint az utólagos adó-visszatéríttetés eljárási szabályait.
(3) Az adópolitikáért felel ős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy – az informatikáért felel ős
miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg az elektronikus úton kibocsátott számla és az abban
foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosítására vonatkozó szabályokat.
Hatályba léptető rendelkezések
261. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – 2008. január 1. napján lép
hatályba, rendelkezéseit – a (4)-(8) bekezdésekbe n meghatározott eltérésekkel és a 269. §-ban foglaltak
figyelembevételével – ett ől az id őponttól kezd ődő en kell alkalmazni.
(2) A 8. §, valamint az Art. – e törvénnyel megállapított – 22/A. §-a és 33. §-ának (9) bekezdése, továbbá
az Art. – e törvénnyel módosított – 178 . §-ának 1. pontja e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal,
hogy a csoportos adóalanyiságot engedélyez ő, 2008. január 1. napját megelő ző en joger őre emelkedett
határozatok esetében a határozat joger őre emelkedéséhez f űző d ő jogkövetkezményeket 2008. január 1.
napjától kell alkalmazni.

(3) A 20. § (5) bekezdésében, a 30. § (4) bekezdésében, a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, a 88. §
(1) bekezdésében, a 218. § (1) bekezdésében, a 220. § (1) bekezdésében, a 224. § (1) bekezdésében, a 237.
§ (1) bekezdésében és a 239. § (1) bekezdésében meghatározott választási jog gyakorlására vonatkozó
el őzetes bejelentési kötelezettséggel összefügg ő rendelkezések e törvény kihirdetésének napján lépnek
hatályba azzal, hogy azokat ett ől az id őponttól kezd ődő en lehet az állami adóhatóság felé teljesíteni úgy,
hogy az azokhoz f űző dő jogkövetkezményeket 2008. január 1. napjától kell alkalmazni, feltéve, hogy e
törvény rendelkezéseib ől más nem következik.
(4) Ha a tulajdon kisajátítása eg yúttal termék értékesítését is eredményezi, e törvény rendelkezéseit
azokban az esetekben kell alkalmazni el őször, amelyekben a tulajdon kisajátítására irányuló eljárás 2008.
január 1. napján vagy azt követ ően indul.
(5) Adóvisszaigénylési, illet őleg -visszatéríttetési ügyekben a 99. §-t, 100. §-t, 107. §-t és 108. §-t,
valamint a XVIII. fejezet rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az
adóvisszaigénylési, illet őleg – visszatéríttetési jog 2008. január 1. napján vagy azt követ ően keletkezik.
(6) Azokban az esetekben, amelyekben az adóalany a 2007. évet érint ően a rá vonatkozó utolsó bevallási
id őszakban az Áfa tv. [262. §] rendelkezései szerint negatív el őjel ű elszámolandó adót állapít meg, és e
törvény hatálybalépését követ ően annak visszaigénylését kérelmezi az állami adóhatóságtól, adó-
visszaigénylési kérelmének benyújtására és annak elbírálására – az adóalany el őzetes bejelentése alapján – a
186. §-t kell alkalmazni. (7) A 259. § 18. pontjában említett 2 naptári év els ő éve a 2008. év.
(8) A 156. §-t és 157. §-t elő ször 2008. július 1. napjától kezd ődő en kell alkalmazni azzal, hogy a 156. §
(3) bekezdésében említett kérelmet legkés őbb 2008. március 31. napjáig kell a vámhatósághoz benyújtani.
Hatályát veszt ő rendelkezések
262. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidej űleg:
a) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.),
b) az Áfa tv. módosításáról szóló 1993. évi LXX. törvény,
c) a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetésér ől szóló 1994. évi LXV. törvény 39. §-ának (5)
bekezdése és 40. §-a, d) a mez őgazdasági termel ők adózási feltételeit meghatározó egye s törvények módosításáról szóló 1997.
évi XVII. törvény 7. §-ának (15) bekezdése, e) az Áfa tv. módosításáról szól ó 1998. évi LXIV. törvény,
f) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 1999. évi XCIX. törvény 200. §-a, g) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2000. évi CXIII. törvény 270. §-a, h) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekr ől szóló törvények módosításáról szóló
2002. évi XLII. törvény 305. §-a,
i) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2003. évi XVIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdéséb ől “e
törvénnyel megállapított 305. §-ának (12) bekezdését, valamint” szövegrész és 13. § (2) bekezdése, j) az adókról, járulékok ról és egyéb költségvetési befizetésekr ől szóló törvények módosításáról szóló
2003. évi XCI. törvény 211-213. §-ai, k) az Áfa tv. módosításáról szóló 2004. évi IX. törvény 67-71. §-ai,
l) az adókról, járulékok ról és egyéb költségvetési befizetésekr ől szóló törvények módosításáról szóló
2004. évi CI. törvény 303. §-a és 304. §-a, m) az adókról és járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 57-59. §-ai
és 62. §-a,
n) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXII. törvény 45. §-a,
o) az Áfa tv. módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény,
p) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekr ől szóló törvények módosításáról szóló
2005. évi CXIX. törvény 182. §-a, q) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 228-230. §-ai,
r) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 132. §-a, 196-199.
§-ai és 217. §-a, s) az Áfa tv. módosításáról szóló 2007. évi LXII. törvény

hatályukat vesztik azzal, hogy rendelkezéseit – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel és a
269. §-ban foglaltak figyelembevételével – azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áfa
tv. szerinti adófizetési kötelezettség, illetőleg adólevonási jogosultság 2007. december 31. napjáig
bezárólag keletkezett. (2) E törvény hatálybalépésével egyidej űleg továbbá:
a) a kiskereskedelmi, a vendéglátó-ipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végz ő állami vállalatok
vagyonának privatizálásáról (értékesítésér ől, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény 15. §-ának
(4) bekezdése, b) a cs ődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 56. §-
ának (4) bekezdéséb ől az “- és általános forgalmi adó” szövegrész,
c) a környezet védelmének általános szab ályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 56. §-ának (4) bekezdése,
d) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 30. §-ának (2)
bekezdéséb ől az “- és általános forgalmi adó” szövegrész,
e) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésér ől szóló 1996. évi LXV. törvény 9. §-
ának (1) bekezdéséb ől a “, valamint az általános forgalmi adó” szövegrész,
f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetésér ől szóló 1998. évi XCI. törvény 14.
§-ának (2) bekezdéséb ől az “általános forgalmi adó- és” szövegrész,
g) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésér ől szóló 2006. évi CXXVII. törvény 88. § (1)
bekezdésének harmadik mondatából “az általános forgal mi adó és” szövegrész, valamint (2) bekezdésének
második mondatából “az általános forgalmi adó és” szövegrész
hatályukat vesztik azzal, hogy rendelkezéseit – a 269. §- ban foglaltak figyelembevételével – azokban az
esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áf a tv. szerinti adófizetési kötelezettség, illetőleg
adólevonási jogosultság 2007. decembe r 31. napjáig bezárólag keletkezett.
(3)
(4) Az Áfa tv. 7. § (3) bekezdésének e) pontját és 9. § (3) bekezdésének a) pontját e törvény
hatálybalépését követ ően is alkalmazni kell abban az esetben, ha a terméknek más tulajdonába történ ő
ellenérték nélküli átadása, illet őleg ha a szolgáltatásnak ellenérték nélkül történ ő nyújtása érdekében
igazoltan szükséges termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele e törvény ki hirdetése napját megelőző en
történt.
(5)
Módosuló jogszabályok
263-266. §
267. § Ahol más jogszabály az Áfa tv.-t említi, azon e törvény hatálybalépését ől kezd őd ően – ha e
törvény másként nem rend elkezik – e törvény rendelkezéseit kell érteni.
Jogharmonizációs záradék
268. § Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következ ő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 72/230/EGK második irányelve (1972. júni us 12.) a nemzetközi utazás során alkalmazandó
forgalmi és jövedéki adóra vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által megállapított
rendelkezések összehangolásáról;
b) a Tanács 78/1032/EGK harmadik irányelve (1978. június 12.) a nemzetközi utazás során
alkalmazandó forgalmi és jövedéki adóra vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által
megállapított rendelkezések összehangolásáról;
c)
d) a Tanács 83/181/EGK irányelve (1983. március 28 .) a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d)
pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek
tekintetében történ ő meghatározásáról, valamint annak a következ ő irányelvekkel történt módosításai:
da) a Tanács 85/346/EGK irányelve (1985. július 8.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése
d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli
mentességek tekintetében történ ő meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelv módosításáról;

db) a Tanács 88/331/EGK irányelve (1988. június 13.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikke (1) bekezdése d)
pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek
tekintetében történ ő meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelv módosításáról;
dc) a Tanács 89/219/EGK irányelve (1989. március 7.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d)
pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek
tekintetében történ ő meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelvnek a Kombinált Nómenklatúra
bevezetése figyelembevételével történ ő módosításáról;
e) a Tanács 86/560/EGK tizenharmadik irányelve (1986. november 17.) a tagállamok forgalmi adóra
vonatkozó jogszabályainak összehan golásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos
adóalanyok részére történ ő visszatérítésének szabályairól;
f) a Tanács 2006/79/EK irányelve (2006. október 5.) a harmadik országokból származó nem
kereskedelmi jelleg ű kisebb küldemények behozatalának adómentességér ől;
g) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. novemb er 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről,
valamint annak a következ ő irányelvekkel történt módosításai:
ga) a Tanács 2006/138/EK irányelv e (2006. december 19.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerr ől szóló
2006/112/EK irányelvnek a rádióm űsor- és televízióm űsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes
elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalm azandó hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezések
alkalmazási id őszaka tekintetében történ ő módosításáról;
gb) a Tanács 2007/75/EK irányelve (2007. decembe r 20.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerr ől szóló
2006/112/EK irányelvnek a hozzáa dottértékadó-mértékekre vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések
tekintetében történ ő módosításáról;
gc) a Tanács 2008/8/EK irányelve (2008. február 12.) a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás
teljesítési helye tekintetében történ ő módosításáról;
gd) a Tanács 2008/117/EK irányelv e (2008. december 16.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerr ől szóló
2006/112/EK irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem
érdekében történ ő módosításáról;
ge) a Tanács 2009/47/EK iránye lve (2009. május 5.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló
2006/112/EK irányelvnek a ho zzáadottérték-adó kedvezményes mértéke tekintetében történő
módosításáról;
h) a Tanács 2008/9/EK irányelve (2008. február 12.) a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban,
hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben el őírt
hozzáadottérték-adóvisszatérítés részle tes szabályainak megállapításáról.
Átmeneti rendelkezések
269. § (1) Abban az esetben, ha e törvény és az Áfa tv. ugyanazon érintett félre vagy felekre nézve
ugyanazon tényállásbeli elemeken nyugvó adóztatandó ügyletb ől származó, önadózással gyakorlandó
jogokról és kötelezettségekr ől egyaránt rendelkezik, az önadózással gyakorlandó jogokat és
kötelezettségeket e törvény hatálybalépését ől kezd őd ően is kizárólagosan az Áfa tv. rendelkezései alapján
kell megállapítani és alkalmazni, kivéve, ha e törv ény az Áfa tv.-hez képest valamennyi érintett félre
együttesen és összességében a kötelezettségek hiányát állapítja meg, vagy kevésbé terhes kötelezettségeket
állapít meg, illet őleg új jogokat vagy többletjogokat állapít meg. Utóbbi esetben a jogokat és
kötelezettségeket – valamennyi érintett fél együttes dönté se alapján – e törvény rendelkezései alapján lehet
megállapítani és alkalmazni még akkor is, ha azok e törvény hatálybalépését megel őző en – az elévülési
id őn belül – keletkeztek, feltéve, hogy err ől a döntésr ől valamennyi érintett fél közös elhatározással,
el őzetesen és írásban nyilatkozik az álla mi adóhatóságnak, amelynek legkésőbb 2008. február 15. napjáig
az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határid ő elmulasztása esetében igazolási
kérelem benyújtásának nincs helye. Ilyen esetben az önellen őrzés pótlékmentesen végezhető el.
(2) A 262. § (2) bekezdésének g) pontjában megjelölt jogszabályhelyen meghatározott átadásokhoz
kapcsolódó, e törvény hatálybalépését megel őző en teljesített beszerzések tekintetében az adólevonási jog –
e törvény rendelkezéseit ől függetlenül – továbbra is gyakorolható.
(3) E törvény hatálybalépését követ ően továbbra is nulla százalékos adómérték alkalmazandó az ISPA
el őcsatlakozási eszközb ől támogatott projekt keretében közvetlenül a kedvezményezett részére történ ő
termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak azon ré szére, amelyet Kohéziós Alapból finanszíroznak. E

rendelkezést azon termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén lehet először alkalmazni, amelyek után
az adófizetési kötelezettség 2004. május 1-jét követ ően keletkezik.
(4) Az Áfa tv. alapján választott csoportos a dóalanyiság 2007. december 31. napjával megsz űnik, és a
bevallással le nem fedett id őszakról a csoport valamennyi tagja bevallást tesz valamennyi adójáról az Art.
soron kívüli bevallásra vonatkozó szabályai szerint. (5) Az a személy, szervezet, akinél (amelyné l) külön törvény rendelkezései alapján köthet ő koncessziós
szerz ődés keretében átengedhet ő vagyont, vagyoni érték ű jogot, tevékenység gyakorlásának lehet őségét
olyan beruházás hozza létre, amelyhez kapcsolódó – 200 4. január 1. és 2007. december 31. közötti
id őszakban teljesített – beszerzésekre jutó el őzetesen felszámított adó tekintetében az Áfa tv. el őírásai
alapján adólevonási jog nem á llt fenn, az így le nem vont előzetesen felszámított adó tekintetében utólag – e
törvénynek az adó levonására vonatkozó el őírásainak figyelembevételével – adólevonási joggal élhet,
feltéve, hogy a beruházással létrejöv ő vagyon, vagyoni érték ű jog, tevékenység gyakorlásának átengedése,
hasznosítása e törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Az adólevonási jog
akkor keletkezik, amikor a beruházással létrejöv ő vagyon, vagyoni érték ű jog, tevékenység gyakorlásának
átengedése után a fizetend ő adót – e törvény rendelkezései szerint – meg kell állapítani. Az adólevonási jog
kizárólag úgy gyakorolható, hogy az utólag levonható el őzetesen felszámított adóként figyelembe vehet ő
összeg adott adómegállapítási id őszakban nem haladhatja meg az ugyanezen adómegállapítási id őszakban –
a beruházással létrejöv ő vagyon, vagyoni érték ű jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után –
megállapított fizetend ő adó összegét.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidej űleg az Áfa tv. el őírásai szerinti önálló pozíciószámonként
számított árrést alkalmazó adóalany az adott pozíciószám alá es ő utak árrés számítását 2007. december 31.
napján köteles lezárni, és az így megállapított adót bevallásába beállítani. Az el őbbiek szerint megfizetett
adó az e törvény hatálybalépését követ ően beérkezett szolgáltatói számlák figyelembevételével
korrigálható.
1. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A Közösség területe és tagállamai
1. A Közösség területe – a 2-4. pontokban említett eltérésekkel – a Szerz ődés 299. cikkében felsorolt
tagállamokat és azok államterületét (a továbbiakban: tagállam területe) – az ott meghatározott eltérések
figyelembevételével – jelenti. 2. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következ ő tagállamok
alábbiak szerint meghatározott részét, amelyek a Kö zösség, ezzel együtt a tagállam vámterületének részét
képezik:
a) Egyesült Királyság:
– Csatorna-szigetek;
b) Finn Köztársaság:
– Aland szigetek;
c) Francia Köztársaság:
– tengerentúli megyék;
d) Görög Köztársaság:
– Athosz-hegy;
e) Spanyol Királyság:
– Kanári-szigetek.
3. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következ ő tagállamok
alábbiak szerint meghatározott részét, amely ré szek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez:
a) Egyesült Királyság:
– Gibraltár;
b) Németországi Szövetségi Köztársaság:
– Büsingen területe, – Helgoland szigete;
c) Olasz Köztársaság:
– Campione d’ Italia,
– Livigno,

– Luganói-tó olaszországi vizei;
d) Spanyol Királyság:
– Ceuta,
– Melilla.
4. E törvény alkalmazásában nem min ősül harmadik államnak:
a) Man-sziget,
b) Monacói Hercegség,
c) az Egyesült Királyság ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia).
5. E törvény alkalmazásában azokat az ügyleteket, amelyek
a) a Man-sziget területér ől kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok
az Egyesült Királyság területér ől kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének;
b) a Monacói Hercegség területér ől kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni,
mintha azok a Francia Köztársaság területér ől kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének;
c) az Egyesült Királyság ciprusi felségterületeir ől (Akrotiri és Dhekelia) kiindulóan, vagy oda irányulóan
teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Ciprus területér ől kiindulóan, vagy oda irányulóan
teljesülnének.
2. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Közhatalmi tevékenységnek nem min ősülő tevékenységek
1. Telekommunikációs szolgáltatások nyújtása
2. Víz-, gáz-, villamos energia- és h őellátás
3. Termék fuvarozása
4. Vízi és légi kiköt ői szolgáltatások nyújtása
5. Személy szállítása
6. Értékesítési célra el őállított új termék értékesítése
7. Mez őgazdasági termékekkel kapcsolatos olyan interven ciós tevékenység, amelyet az e termékek közös
piaci szabályozásáról szóló rendeletek alapján végeznek 8. Kereskedelmi jelleg ű kiállítások, vásárok és bemutatók szervezése és rendezése
9. Raktározási szolgáltatások nyújtása
10. Kereskedelmi jelleg ű hirdetési- és reklámszolgáltatások nyújtása
11. Utazás szervezése
12. Munkahelyi és egyéb vendéglátás
13. Rádiós és televíziós m űsorszolgáltatások keretében végzett kereskedelmi jelleg ű tevékenység
3. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások
I. rész: termékek
Sor-
szám Megnevezés
vtsz.
1.
Az emberi alkalmazásra kerül ő gyógyszerekr ől és egyéb, a gyógyszerpiacot
szabályozó törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan humán
gyógyszerek, amelyeket külön jogszabályban meghatározott hatóság forgalomba
hozatalra engedélyezett, valamint a nem kereskedelmi jelleg ű áruforgalomban az
erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek;
Humán gyógyászati célú magisztrális készítmények.
2.
Hagyományos gyógynövény drogok közvetlen lakossági fogyasztásra,
kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben 121190 98-ból
1302-b
ől
3.
Az arra feljogosított hatóság által enge délyezett humán célra felhasználásra kerül ő 3002 10-b ől

diagnosztikai reagensek 3002 90-ből
3006 20-ból
3006 30-ból
3821-b ől
3822-b ől
4. Orvosi radioaktív izotópok 2844 40 20 00-ból
5.
Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint anyatej-helyettesít ő és
anyatejkiegészít ő tápszerek 1901 10 00 02
2106 90 92 01
2106 90 98 01
6.
Egészségügyi oxigén (max. 10, ill. 20 liter űrtartalmú, 150, ill. 200 bar nyomású
palackban kiszerelve vagy cseppfolyó s formában, kizárólag gyógyszerkönyvi
min őség ű termék) 2804 40-b
ől
7. Braille-tábla m űanyagból 3926 90-ből
8. Fehér bot vakoknak 6602-ből
9. Pontozó vakoknak 8205 59 90-ből
10. Braille-tábla fémb ől 8310-ből
11. Braille-írógép vakoknak 8469 30-ból
12.
Információátalakító egység vakok és hallássérültek részére (a szövetség által a
tagok felé beszerzési ár alatt forgalmazott termék) 8471-b
ől
13. Telefonkezel ő adapter vakok számára 8517 80 90-ből
14. Braille-óra vakoknak 9102-ből
15. Könyv
4901-ből
4903
16. Napilap (hetenként legalább négyszer megjelen ő kiadvány);
Egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer megjelen ő kiadvány) 4902
17.
Kotta 4904
II. rész: szolgáltatások
Sorszám Megnevezés
1. Távhőszolgáltatás, ideértve a villamos energiáról szóló
törvény alapján megújuló energiaforrásnak min ősül ő
energiaforráson alapuló h őszolgáltatást
3/A. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 82. § (3) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások
I. rész: termékek
Sor-
szám Megnevezés
vtsz.
1. Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet) 0401-ből
0402
0403
0404 10
0405-t ől 0406-ig
2. Tejtermékek (kivéve az italként közve tlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására
szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum – esetenként savó
és/vagy tejszín – különböz ő arányú keverékébő l állnak, és amelyek min ősége,
mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejét ől, tejfehérje tartalma
lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél) 0404 90-b
ől
3. Ízesített tej 2202 90 91-ből
2202 90 95-b ől

2202 90 99-ből
4. Gabona, liszt, keményít ő vagy tej felhasználásával készült termék 1901
(kivéve: 1901 10 00 02)
1903
1904
1905 10
1905 40
1905 90
II. rész: szolgáltatások
Sorszám Megnevezés
1. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
4. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Adóraktározási eljárás
1. Az adóraktározási eljárás a termék adóraktárba történő beraktározását, ott tárolását, valamint onnan
történ ő kiraktározását foglalja magában.
2. Adóraktár:
a) a jövedéki termékek kivételével az a vámhatóság által adóraktározási eljárás céljára engedélyezett
raktár, amelynek engedélyezési és m űködtetési feltételei megegyeznek a Vámvégrehajtási-rendelet 525.
cikkében meghatározott, A-típusú vámraktár engedélyezési és m űködtetési feltételeivel;
b) a jövedéki termékek esetében a Jöt.-ben meghatáro zott adóraktár, feltéve, hogy azt – az adóraktár
üzemeltet őjének, engedélyesének (a továbbiakban együtt: adóraktár üzemeltet ője) kérelmére – a
vámhatóság adóraktározási eljárás céljára is engedély ezte. Az engedély megszerzéséhez az szükséges, hogy
az adóraktár maga és az adóraktár üzemeltet őjének nyilvántartása egyaránt alkalmas legyen az
adóraktározási eljárás hatálya alá vonható jövedéki termékek és az ezen eljárás hatálya alá nem vonható
jövedéki termékek egyértelm ű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére.
3. Beraktározás: érvényes jogcím meglétének feltéte lével a termék fizikai betárolása az adóraktárba.
4. Kiraktározás: érvényes jogcím meglétének feltételével a termék fizikai kitárolása az adóraktárból.
5. Adóraktár üzemeltet ője – az egyéb jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül – kizárólag olyan
belföldön nyilvántartásba vett adóalany lehet, akinek (amelynek) nincs olyan jogállása, amely
természeténél fogva az e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítésével összeegyeztethetetlen
lenne, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.
6. Az adóraktár a vámhatóság felügyelete alatt áll, amely közvetlen vagy közvetett egyaránt lehet.
7. Beraktározó kizárólag a termék
a) értékesít ője lehet; vagy
b) Közösségen belüli beszerz ője lehet.
8. A beraktározást maga a beraktározó, illet őleg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja
indítványozhatja.
9. A beraktározás az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnél indítványozható az erre a célra
rendszeresített okmány (a továbbiakban: beraktározási okmány) benyújtásával. 10. A beraktározási okmány kötelez ő adattartalma a következ ő:
a) a beraktározó adószáma, valamint neve és címe;
b) a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet [7. pont] teljesülését tanúsító okirat sorszáma vagy egyéb
olyan jel, amely az okiratot kétséget kizáró módon azonosítja;
c) a beraktározandó termék megnevezése és mennyisége;
d) az adóraktár üzemeltető jének neve, címe és adószáma;
e) az adóraktár nyilvántartási száma és címe.
11. A beraktározási okmányt 3 példányban kell benyújtani.
12. A beraktározási okmány benyújtásával egyidej űleg a vámhatóságnak be kell mutatni a beraktározás
jogcíméül szolgáló ügylet teljesülését tanúsító okir at eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát,
továbbá csatolni kell az err ől készített másolatot 2 példányban.

13. Abban az esetben, ha a beraktározást nem maga a beraktározó indítványozza, a nevében és
képviseletében eljárónak a beraktározási okmányhoz csatolnia kell nevére szóló írásos meghatalmazást is. 14. A beraktározás indítványozásával egyidej űleg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely tételes,
szúrópróbaszer ű vagy adminisztratív egyaránt lehet.
15. Az áruvizsgálat eredményét, valamint a beraktározás tényét és id őpontját a vámhatóság a
beraktározási okmány záradékolásával közli.
16. A záradékolt beraktározási okmány 1 példányát a beraktározó, 1 példányát az adóraktár üzemeltet ője,
1 példányát pedig a vámhatóság köteles meg őrizni. A 12. pontban említett csatolt másolat egyik példányát
az adóraktár üzemeltet ője, másik példányát pedig a vámhatóság szintén köteles meg őrizni.
17. Abban az esetben, ha az adóraktárban tárolt terméket a 113. § szerint értékesítették, az értékesít ő
köteles – a 24. pontban említett eset kivételével – megküldeni az értékesítésér ől szóló számla hiteles
másolatából 1 példányt az adóraktár üzemeltet őjének, 1 példányt pedig az ad óraktár felügyeletét ellátó
vámszervnek, akik (amelyek) azt kötelesek meg őrizni.
18. Kiraktározó kizárólag a termék
a) 7. b) alpontban említett beraktározója lehet; vagy
b) igazolt utolsó értékesít ője lehet, aki (amely) azt a 113. § szerint értékesítette.
19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után
adóbiztosítékot nyújtson. Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi képvisel őt bíz meg, a
kiraktározó helyett a pénzügyi képvisel ő is nyújthatja saját nevében az adóbiztosítékot. Mentesül az
adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illet őleg az a pénzügyi képvisel ő, aki (amely) az Art.
rendelkezései szerint egyúttal min ősített adózó is.
20. A kiraktározást maga a kiraktározó, illet őleg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja
indítványozhatja.
21. A kiraktározás az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnél indítványozható az erre a célra
rendszeresített okmány (a továbbiakban: kiraktározási okmány) benyújtásával. 22. A kiraktározási okmány kötelez ő adattartalma a következ ő:
a) a kiraktározó adószáma, valamint neve és címe;
b) hivatkozás a kiraktározó jogosultságának jogcímére [18. pont];
c) a kiraktározandó termék megnevezése és mennyisége;
d) az adóraktár üzemeltető jének neve, címe és adószáma;
e) az adóraktár nyilvántartási száma és címe.
23. A kiraktározási okmányt 3 példányban kell benyújtani.
24. A kiraktározási okmányhoz csatolni kell a kiraktározó által a kiraktározandó termékre nyújtott
adóbiztosítékról [19. pont] szóló igazolást is.
25. A 18/b. alpont szerinti esetben a kiraktározási okmány benyújtásával egyidej űleg a vámhatóságnak
be kell mutatni a termék értékesítésér ől kibocsátott eredeti számlát vagy anna k hiteles másolatát, és csatolni
kell az err ől készített másolatot 2 példányban. Ha azonban a kiraktározás indítványozásakor a termék
értékesítésének teljesítése még nem fejező dött be, vagy befejeződött ugyan, de a számla kibocsátása kés őbb
történik, a kiraktározási okmány benyújtásával egyidej űleg
a) jövedéki termék esetében, ha a kiraktározás egyúttal megvalósít olyan tényállást, amelyhez a Jöt.
haladéktalan okiratkiboc sátási kötelezettséget fűz, akkor ennek az okiratnak,
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekbe n pedig a Számv. tv. rendelkezései szerint szigorú számadás
alá vont számviteli bizonylatként kezelt szállítólevélnek
eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát kell a vámhatóságnak bemutatni, és csatolni kell az err ől
készített másolatot 2 példányban, kivéve, ha az a) pont szerinti okirat – a Jöt. rendelkezései alapján –
egyébként is a vámhatóság rendelkezésére áll. Az els ő mondatban foglalt kötelezettséget azonban – az
el őző ekt ől függetlenül – legkés őbb a termék adójogi helyzete rende zésének igazolására megállapított
határid őn [38. pont] belül pótolni kell.
26. A 18. b) alpont alkalmazásában a kiraktározó abban az esetben igazolt utolsó értékesít ő, ha a 17. pont
szerint rendelkezésre álló számlák meg nem szak ított láncolatában az utolsó számlán a termék
beszerz őjeként szerepl ő személye megegyezik a 25. pont szerint bemutatott számla kibocsátójának
személyével.
27. Abban az esetben, ha a kiraktározást nem maga a kiraktározó indítványozza, a nevében és
képviseletében eljárónak a kiraktár ozási okmányhoz csatolnia kell a nevére szóló írásos meghatalmazást is.
28. A kiraktározás indítványozásával egyidej űleg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely tételes,
szúrópróbaszer ű vagy adminisztratív egyaránt lehet.

29. Az áruvizsgálat eredményét, valamint a kiraktározás tényét és időpontját a vámhatóság a
kiraktározási okmány záradékolásával közli. 30. A záradékolt kiraktározási okmány 1 példányát a kiraktározó, 1 példányát az adóraktár üzemeltet ője,
1 példányát pedig vámhatóság köteles meg őrizni. A 25. pontban említett csatolt másolat egyik példányát az
adóraktár üzemeltet ője, másik példányát pedig a vámhatóság szintén köteles meg őrizni.
31. Az adóraktár üzemeltető je köteles az adóraktározási eljá rás hatálya alá tartozó termékekr ől
folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következ őket kell
tartalmaznia: a) a nyitó adóraktári készleten lev ő termékek megnevezése és mennyisége;
b) az adóraktárba igazoltan beraktározott termékek megnevezése és mennyisége;
c) az adóraktárból igazoltan kiraktározott termékek megnevezése és mennyisége;
d) a záró adóraktári készleten lev ő termékek megnevezése és mennyisége.
32. A 31. pont szerinti nyilvántartást adóraktárank ént elkülönítetten úgy kell vezetni, hogy a beraktározó
[7. pont], a 17. pont szerint rendelkezésre álló számlá k meg nem szakított láncolatában az utolsó számlán a
termék beszerz őjének, valamint a kiraktározó [18. pont] személye egyértelm űen és kétséget kizáróan
megállapítható legyen. 33. Az adóraktár üzemeltet ője köteles tételes leltárral alátámasztani
a) a nyitó adóraktári készletet az adóraktár létesülésének napjára,
b) a záró adóraktári készletet az adóraktár megsz űnésének napjára,
c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és záró adóraktári készletet naptári negyedévente, a naptári negyedév
végének utolsó napjára vonatkozó me nnyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell
megfelel ően alkalmazni.
34. Abban az esetben, ha a leltározás a nyilvántartás hoz képest mennyiségi eltérést mutat, a mennyiségi
eltérés körébe tartozó terméket úgy kell tekinteni, mint a) amely a mennyiségi eltérés feltárásakor a 2. § a) pontja szerint adóztatandó értékesítés tárgya, és
b) amelyet a mennyiségi eltérés feltárásakor kiraktároztak.
35. A 34. pontban említett esetben a termék értékesít ője, aki (amely) egyúttal annak kiraktározója is,
megegyezik a nyilvántartásban szerepl ő személlyel [32. pont].
36. Abban az esetben, ha a 35. p ont szerint a termék értékesítőjének személye nem állapítható meg, az
adóraktár üzemeltet ője min ősül a termék értékesít őjének, egyúttal annak kiraktározójának.
37. A 34. pontban említett esetben a kiraktározónak a termékre adóbiztosítékot kell nyújtani, amelyre a
19. pontban meghatározott mentesség nem vonatkozik.
38. A vámhatóság a 19., illet őleg a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a
kiraktározó a kiraktározott termék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól számított 90 napon
belül igazolja. Ellenkez ő esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót kiszabja és beszedi, megfizetés
hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére érvényesíti.
39. A 38. pont alkalmazásában a ki raktározott termék adójogi helyzete rendezésének igazolása jelenti:
a) a termék értékesítése után megállapított fizetendő adó bevallását igazoló, illetőleg abban az esetben,
ha a termék értékesítése – e törvény értelmében – me ntes az adó alól, az annak teljesülését igazoló okirat
bemutatását a vámhatóságnak;
b) a termék Közösségen belüli beszerzése után megállapított fizetend ő adó bevallását igazoló okirat
bemutatását a vámhatóságnak abban az esetben, ha a kiraktározó a termék Közösségen belüli beszerz ője [7.
b) alpont].
40. Mentesül a 39. a) alpontban meghatározott okiratbemutatási köt elezettség alól a kiraktározó abban az
esetben, ha a termék Közösség területér ől való kiléptetésének tényér ől a vámhatóság – az elektronikus
kiviteli eljárás részeként, a kiviteli adatok vámhatóságok közötti informatikai adatcsere keretében –
elektronikus üzenet form ájában igazolást kapott.
41. Az üzemeltet ő kérelmére a vámhatóság a raktár adóraktározási eljárás céljára történ ő engedélyezése
során vagy azt követ ően engedélyezheti az adóraktározási eljárás egyszer űsített végrehajtását is (a
továbbiakban: egyszer űsített adóraktározási eljárás), amelynek engedélyezési és m űködtetési feltételei
megegyeznek a Vámvégrehajtási-rend elet 272-274. cikkeiben meghatározott, a helyi vámkezelési eljárás
keretében történ ő vámraktározás engedélyezési és m űködtetési feltételeivel.
42. Egyszer űsített adóraktározási eljárás alkalmazásának esetében e melléklet hivatkozott rendelkezéseit
a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a 9. pont egyéb rendelkezéseinek sérelme nél kül a beraktározás az adóraktár üzemeltetőjénél
indítványozható;

b) a 11. ponttól eltér ően a beraktározási okmányt 2 példányban kell benyújtani;
c) a 12. pontban meghatározott okirat-bemutatás i kötelezettséget az adóraktár üzemeltetője felé kell
teljesíteni, továbbá az err ől készített másolatot 1 példányban az adóraktár üzemeltet őjének kell csatolni, aki
(amely) köteles azt meg őrizni;
d) a 13. pontban meghatározott köteleze ttséget az adóraktár üzemeltetője felé kell teljesíteni;
e) a 14. és 28. pont egyéb rendelkezéseinek sérelm e nélkül a vámhatóság áruvizsgálatot az egyszerűsített
adóraktározási eljárás hatálya alá vont termék tekintetében tart;
f) a 15. és 16. pont nem alkalmazandó;
g) a 17. pont egyéb rendelkezéseine k sérelme nélkül az értékesítőnek az értékesítésér ől szóló számla
hiteles másolatát az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnek nem kell megküldeni; h) a 21. pont egyéb rendelkezéseinek sérelme né lkül a kiraktározás az adóraktár üzemeltetőjénél
indítványozható;
i) a 23. ponttól eltér ően a kiraktározási okmányt 2 példányban kell benyújtani;
j) a 24. pontban meghatározott köteleze ttséget az adóraktár üzemeltetője felé kell teljesíteni;
k) a 25. pontban meghatározott, a kiraktározás feltételeként szabott okirat-bemutatási kötelezettséget az
adóraktár üzemeltet ője felé kell teljesíteni, továbbá az errő l készített másolatot 1 példányban az adóraktár
üzemeltet őjének kell csatolni, aki (amely) köteles azt meg őrizni;
l) a 27. pontban meghatározott köteleze ttséget az adóraktár üzemeltetője felé kell teljesíteni;
m) a 29. és 30. pont nem alkalmazandó;
n) a 31-33. pontokban foglalt rendelke zések mellett az adóraktár üzemeltet ője nyilvántartásának
tartalmaznia kell a b)-d), g) és i)-k) pontok szerint rendelkezésére bocsátott adatokat is.
43. A 42. pontban foglaltakon túl, egyszer űsített adóraktározási eljárás alkalmazásának esetében
a) a beraktározás az adóraktár üzemeltet ője nyilvántartásában való bejegyzéssel – mint beraktározás –
történik, ennek tényét az id őpont megjelölésével együtt az adóraktár üzemeltet ője a beraktározási
okmányon is feltünteti, amelynek egyik példányá t a beraktározó, másik példányát az adóraktár
üzemeltet ője köteles meg őrizni;
b) a kiraktározás az adóraktár üzemeltet ője nyilvántartásában való bejegyzéssel – mint kiraktározás –
történik, ennek tényét az id őpont megjelölésével együtt az adóraktár üzemeltet ője a kiraktározási
okmányon is feltünteti, amelynek egyik példányát a kiraktározó, másik példányát az adóraktár üzemeltetője
köteles megő rizni;
c) az adóraktár üzemeltet ője köteles a beraktározás [ a) pont], illet őleg a kiraktározás [ b) pont] tényével
egyidej űleg az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervet értesíteni;
d) az adóraktár üzemeltet ője köteles az értékesítésr ől szóló számla hiteles másolatának kézhezvételével
egyidej űleg az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervet értesíteni, ha az adóraktárban tárolt terméket
értékesítették [17. pont].
5. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Az el őzetesen felszámított adó arán yos megosztásának 123. § (3)
bekezdésében említett számítási módszere

1. Az el őzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítása a
következ ő képlet alkalmazásával történik:
L = A x L(H);
ahol
L: az arányosítással megosztandó el őzetesen felszámított adóból a levonható rész összege;
A: az arányosítással megosztandó el őzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege;
L(H): a levonási hányados, amelynek
– számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékes ítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve
az ezekhez kapcsolódó el őleget is – adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített
összege szerepel,

– nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szerepl ő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellené rtékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó el őleget is – adó
nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen.
2. Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. §
szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtá sának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a
támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados
nevez őjének értékét növeli.
3. Az 1. pont szerinti levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevez őjében nem szerepelhet:
a) a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megel őző en saját
vállalkozásában használt; b) az ingatlan értékesítésének, illet őleg az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának ellenértéke,
ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi;
c) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások nyújtásának ellenértéke, ha a
tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi.
4. A 3. b) és 3. c) alpont alkalmazásában nem tekinthet ő eseti jelleg űnek, ha az adóalany a tevékenységet
– az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezések alap ján – engedéllyel végzi, vagy kizárólag engedéllyel
végezhetné, illet őleg ha a 3. b) és 3. c) alpontban említett tevékenységekb ől származó ellenérték adó nélkül
számított, forintban megállapított és éves szinten öss zesített összegének részaránya meghaladja az 1. pont
szerinti levonási hányados nevez ője értékének a 10 százalékát.
5. Az 1. pont szerinti levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani.
6. Az el őzetesen felszámított adó arányos megosztását véglegesen a tárgyévre vonatkozó adatokkal a
tárgyév utolsó adómegállapítási id őszakáról szóló bevallás elkészíté sének keretében kell elvégezni.
7. Az el őzetesen felszámított adó arányos megosztását ideiglenesen, a tárgyévre vonatkozó évközi
adatokkal – a tárgyév utolsó adómegállapítási id őszakát megel őző en – a tárgyévi adómegállapítási
id őszakokról szóló bevallások elkészítésének keretében is el kell végezni.
8. A 7. pont szerinti megosztás alkalmazása so rán az évközi adatokat az adómegállapítási időszakok
között göngyölíteni kell, és azt a levonható el őzetesen felszámított adó összeget kell el őjelhelyesen
megállapítani, amely a tárgyid őszaki és azt megel őző utolsó adómegállapítási id őszak eredményének
különbözeteként adódik.
9. A 7. pontban említett megosztáshoz az adóalany:
a) választhatja a tárgyévet megel őző évre vonatkozó végleges levonási hányadost, feltéve, hogy ilyen
hányadossal rendelkezik; vagy egyebekben
b) azt a levonási hányadost alkalmazhatja, amely a tá rgyévre vonatkozó évközi és az adómegállapítási
id őszakok között göngyölített adatok eredménye.
10. Ha az adóalany élt a 9. a) alpontban említett választási jogával, attól a 7. pont szerinti megosztás
egész id őszakában nem térhet el. Az adóalany ez esetben a 7. pont szerinti megosztással érintett
adómegállapítási id őszakaiban az arányosítással megosztandó el őzetesen felszámított adó összegét – a 8.
ponttól eltér ően – a 9. a) alpont szerinti levonási hányados alkalmazásával köteles megosztani.
11. Abban az esetben, ha az adóalanyra a 7. pont szerinti megosztás is vonatkozik, a 6. pont szerinti
megosztás során a 8. pontban említett számítási módszert kell megfelel ően alkalmazni.
12. Abban az esetben, ha a 6. pontban említett bevallás benyújtását követ ően a véglegesen levonható
el őzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényez őkben változás következik be, és a számítás
eredményeként adódó új összeg a 6. pontban említett bevallásban közölt összeghez képest abszolút
értékben legalább 10 000 forintnak megfelel ő pénzösszeggel tér el, az adóalany köteles el őzetesen
felszámított adó arányos megosztását utólag kiigazítani.
6. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 142. § (1) bekezdése d) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek
Sor-
szám Megnevezés
vtsz.
1. Vas- és acélhulladék és -törmelék
7204
kivéve: 7204 50

2. Rézhulladék és -törmelék 7404
3. Nikkelhulladék és -törmelék 7503
4. Alumíniumhulladék és -törmelék 7602
5. Ólomhulladék és -törmelék 7802
6. Cinkhulladék és -törmelék 7902
7. Ónhulladék és -törmelék 8002
8. Wolfram- (tungsten) hulladék és törmelék 8101 97
9. Molibdénhulladék és -törmelék 8102 97
10. Tantálhulladék és -törmelék 8103 30
11. Magnéziumhulladék és -törmelék 8104 20
12. Kobalthulladék és -törmelék 8105 30
13. Bizmuthulladék és -törmelék 8106 00 10-ből
14. Kadmiumhulladék és -törmelék 8107 30
15. Titánhulladék és -törmelék 8108 30
16. Cirkóniumhulladék és -törmelék 8109 30
17. Antimonhulladék és -törmelék 8110 20
18. Mangánhulladék és -törmelék 8111 00 19
19. A vas- és acélgyártásnál keletkez ő szemcsézett salak (salakhomok) 2618
20.
Salak, kohósalak (a szemcsézett salak kivételével), reve, a vas- vagy az
acélgyártásnál keletkez ő egyéb hulladék 2619
21.
Arzént, fémet vagy ezek vegyületeit tartalmazó hamu és üledék (a vas- vagy
acélgyártásnál keletkez ő hamu és üledék kivételével) 2620
22.
Visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton 4707
23. Üvegcserép és más üveghulladék 7001 00 10
24. Műanyag hulladék és forgács 3915
25. Lágygumi hulladék, -törmelék és -forgács, és az ezekb ől nyert por és granulátum 4004
26.
Nemesfém- és nemesfémmel platírozott fémhulladék és -törmelék; más
nemesfémet vagy nemesfémvegyületet tartalmazó hulladék és törmelék, elsősorban
nemesfém visszanyeréséhez 7112
27.
Szemcse és por nyersvasból, tü körvasból, vasból vagy acélból 7205
28.
Használt vagy új rongy, zsineg-, kötél-, hajókötél-hulladék és használt textiláru
zsinegb ől, kötélb ől vagy hajókötélb ől 6310
7. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A mez
őgazdasági tevékenység körébe tartozó termékek és szolgáltatások
I. RÉSZ: TERMÉKEK
A. pont
Sor-
szám Megnevezés
vtsz.
1.
Élő növény (beleértve azok gyökereit is), dugvány, oltvány stb.
Zöldségpalánta 0602 10
0602 20, 0602-b
ől
2. Burgonya 0701
3.
Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók (kivéve: hántolt és
feles) szaporítóanyag zöldségfélékhez 0702-t
ől
0709-ig,

0713-ból,
1209-ből
4. Szőlő 0806 10
5. Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió és dinnyefélék héja
0802 11-től
0802 50-ig,
0807 11,
0807 19, 0808,
0809,
0810 10-t ől
0 810 40-ig,
0810 90-b ől
6. Hazai termesztés ű f űszernövények
0904 20, 0909,
0910-ből
7. Gabonafélék muhar, csumiz
1001-től
1007-ig,
1008 10,
1008 20,
1008 30,
1008 90 10
1008 90 90-b ől
8.
Különféle magvak, ipari és gyógynövények
Szaporítóanyag ipari növényekhez 1201, 1202
1204-t
ől 1207-ig,
1209-b ől,
1210-b ől,
1211 90-b ől,
1212 91,
1212 99 80-ból,
1213,
1401 90-b ől,
1403 00,
2401 10,
2401 20,
5301 10,
5302 10
9. Mákgubó 1211 90 98 99-ből
10.
Takarmánynövények (kivéve az őrlemény és a pellet)
Szaporítóanyag takarmánynövényekhez 1214-b
ől
2308 00 40 00-ból,
1209-b ől
11.
Feldolgozott, tartósított saját el őállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság, citrusfélék
és dinnyefélék héja
paradicsomlé 0711, 0712,
0811-t
ől 0813-ig,
0814-b ől,
2001,
2003-t ől 2009-ig,
2002-b ől
12. Must és bor 2204-ből
13. Borsepr ő, bork ő 2307-ből
14. Szőlő törköly 2308-ból
B. pont
Sor-
szám Megnevezés
vtsz.
1.
Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi és más él ő állat (a sportló, 0101-től 0105-ig,

versenyló, kutya, macska, díszállat, laboratóriumi és állatkerti állat kivételével) 0106-ból
2.
Halak (csak az édesvízi halak, halikra), rákok, puhatest ű és más gerinctelen
víziállatok 0301-b
ől, 0302-b ől,
0306 29 10,
0307-b ől, 0307 60,
0307 91-b ől
3. Nyers tej 0401-ből
4. Friss tojás 0407-ből
5. Természetes méz 0409
6.
Másutt nem említett állati eredet ű termékek (sz őr, háziállatok sp ermája, propolisz,
méhpempő , virágpor, méhviasz, méhpempő vel dúsított méz) 0502, 0503, 0505,
0511-b
ől,
1301 90 90 99-b ől,
0410-b ől,
1212 99-b ől,
1521 90-b ől,
2106 90 98-ból
7. Állati vagy növényi trágya 3101
8. Nyers sz őrme 4301-ből
9. Legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó 5001
10. Nyers gyapjú 5101
11. Erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa 0602-ből
12. Erdei fák és cserjék magja 1209 99-ből
13. Feldolgozott tej és tejtermékek
0401-ből,
0402-t ől 0406-ig
II. RÉSZ: SZOLGÁLTATÁSOK
Sor-
szám Megnevezés
1.
Talajm űvelés, aratás, cséplés, préselés, szüretelés, betakarítás, vetés és ültetés
2.
Mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történ ő el őkészítése, mint például mez őgazdasági termékek
szárítása, tisztítása, aprítása, fert őtlenítése és silózása
3. Mezőgazdasági termékek tárolása
4.
Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi és más él ő állat (a sportló, versenyló, kutya, macska, díszállat,
laboratóriumi és állatkerti állat kivételével) gondozása, tenyésztése és hízlalása
5. Mezőgazdasági, erd őgazdálkodási vagy halgazdasági vállalkozásokban alkalmazott eszközök mez őgazdasági
célokra történ ő bérbeadása
6. Műszaki segítségnyújtás
7. Gyomirtás és mez őgazdasági kártev ők irtása, növények és földek permetezése
8. Mezőgazdasági, erd őgazdálkodási öntöz ő berendezések üzemeltetése
9. Vízlecsapoló berendezések üzemeltetése
10. Fák nyesése és kivágása, valamint egyéb mez ő- és erd őgazdálkodási szolgáltatások
8. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
M űalkotások, gy űjteménydarabok és régiségek
I. rész: m űalkotások

1. művész által saját kez űleg készített festmény, rajz, pasztellkép, részekb ől összeállított kép (kollázs) és
dekoratív tábla (vtsz. 9701-b ől);
2. m űvész által saját kez űleg készített és korlátozott számban elő állított metszet, nyomat és litográfia
(vtsz. 9702 00 00-ból); 3. m űvész által saját kezű leg készített szobrászm űvészeti alkotás bármilyen anyagból (vtsz. 9703-ból),
valamint az err ől legfeljebb 8 példányban készített öntvénymásolat, amelynek sokszorozását a m űvész vagy
jogutódjának személyes felügyelete alatt végezték; 4. m űvész saját eredeti terve alapján legfeljebb 8 példányban készített kézi szövés ű falisz őnyeg, kárpit
(vtsz. 5805 00 00-ból) és fali drapéria (vtsz. 6304 00 00-ból);
5. m űvész által saját kez űleg készített és szignált egyedi kerámia;
6. m űvész által saját kezű leg, legfeljebb 8 számozott példányban készített, és a m űvész vagy a m űvészeti
m űhely által szignált réz alapú t űzzománc, kivéve az ötvös- és ékszertermékeket;
7. m űvész által saját kezű leg készített, és általa vagy felügyelete alatt legfeljebb 30 számozott
példányban – minden méretet és hordozót ideértve – sokszorozott, és a m űvész által szignált fénykép.
II. rész: gyű jteménydarabok
1. posta- és illetékbélyeg, lebélyegzett postabélyeg, els ő napi bélyegzéssel ellátott boríték, postai
levelező lap és boríték (bélyeges papír) és más hasonló érvénytelenített vagy postatiszta termék, feltéve,
hogy ezek nincsenek forgalomban, illet őleg nem is szánják forgalomra (vtsz. 9704 00 00);
2. állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi érték ű, archeológiai, paleontológiai,
etnográfiai és numizmatikai gy űjtemény és gy űjteménydarab (vts z. 9705 00 00).
III. rész: régiségek
– a vtsz. 9701-9705 alá nem tartozó, 100 évnél id ősebb termék (vtsz. 9706 00 00).
8/A. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
A 244. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása alá tartozó államok
1. Liechtensteini Hercegség
2. Svájci Államszövetség
9. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez
Az “adó” kifejezés jelentése a Közösség egyes tagállamaiban
1. A Belga Királyság esetében: Belasting over de toegevoegde waarde (BTW), illetőleg Taxe sur la
valeur ajoutée (TVA); 2. a Bolgár Köztársaság esetében : Danak varhu doba-vena stojnost;
3. Ciprus esetében: Foros Prostithemenis Aksias (FPA);
4. a Cseh Köztársaság esetében : Daó z poidané hodnoty (DPH);
5. a Dán Királyság esetében: Mervardiafgift (Moms);
6. az Egyesült Királyság esetében: Value Added Tax (VAT);
7. az Észt Köztársaság esetében: Käibemaksu;
8. a Finn Köztársaság eset ében: Arvonlisävero (ALV);
9. a Francia Köztársaság esetében: Ta xe sur la valeur ajoutée (TVA);
10. a Görög Köztársaság esetében: Foros Prostithemenis Aksias (FPA);
11. a Holland Királyság esetében: Belasting over de toegevoegde waarde (BTW);
12. Írország esetében: Cáin Bhreisluacha, illet őleg Value Added Tax (VAT);
13. a Lengyel Köztársaság esetében: Podatek od towarow i us3uig;
14. a Lett Köztársaság esetében: Piev ienotas vertibas nodoklis (PVN);

15. a Litván Köztársaság esetében: Pridetines vertes mokestis (PVM)
16. a Luxemburgi Nagyhercegség esetében: Taxe sur la valeur ajoutée (TVA);
17. a Máltai Köztársaság esetében: It-Taxxa Fuq Il-Valur Mizjud;
18. a Magyar Köztársaság esetében : Általános forgalmi adó (ÁFA);
19. a Németországi Szövetségi Köztársa ság esetében: Umsatzsteuer (USt);
20. az Olasz Köztársaság esetében: Im posta sul valore aggiunto (IVA);
21. az Osztrák Köztársaság eset ében: Umsatzsteuer (USt);
22. a Portugál Köztársaság esetében: Im posto sobre o Valor Acrescentado (IVA);
23. Románia esetében: Taxa pe valoarea adaugata (TVA);
24. a Spanyol Királyság esetében: Impuesto sobre el Valor Andido;
25. a Svéd Királyság esetében: Mervärdesskatt (Moms);
26. a Szlovák Köztársaság esetében: Daó z pridanej hodnoty (DPH);
27. a Szlovén Köztársaság esetében: Davek na dodano vrednost.