This document has been provided by the
International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

ICNL is the leading source for information on th e legal environment for civil society and public
participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government
officials, and the donor community in over 90 countries.

Visit ICNL’s Online Library at
https://www.icnl.org/knowledge/library/index.php
for further resources and research from countries all over the world.

Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be
construed to constitute legal advice. The information contai ned herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of
its presentation, even reflect the most current authority. Noth ing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal
advice based upon the particular facts and circumstances pres ented, and nothing herein should be construed otherwise.
Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not
guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of
the document. Any discrepancies or differences created in the tr anslation are not binding and have no legal effect for compliance or
enforcement purposes.
Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include ac curate and up-to-date information herein, ICNL
makes no warranties or representations of any kind as to its a ccuracy, currency or completeness. You agree that access to and u se of this
document and the content thereof is at your own risk. ICNL discl aims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any
party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of
or inability to use this document, or any e rrors or omissions in the content thereof.

1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
ELS Ő RÉSZ
BEVEZET Ő RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § (1) Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi
szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Az e viszonyokat
szabályozó más jogszabályokat – ha eltér ően nem rendelkeznek – e törvénnyel összhangban, e törvény
rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni.
(2) A törvény rendelkezéseit a Magy ar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell
értelmezni.
2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez f űző dő jogait, továbbá törvényes érdekeit.
(2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillet ő jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi
rendeltetésének megfelel ően.
3. § (1) A törvény védi a tulajdonnak az Alko tmányban elismert valamennyi formáját.
(2)-(3)
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése
4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszem űség és
tisztesség követelményének megfelel ően, kölcsönösen együttm űködve kötelesek eljárni.
(2)-(3)
(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni,
ahogy az az adott helyzetben általában elvá rható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett
senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ah ogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik
fél felróható magatartására hivatkozhat. 5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek min ősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem
fér ő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság me gkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és
törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen el őnyök szerzésére vezetne.
(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a
magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdeml ő magánérdeket sért, a bíróság a fél
jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A
jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen el őny
juttatásától tették függ ővé.
6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos
magatartása más jóhiszem ű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyb ől őt önhibáján kívül
károsodás érte.
7. § (1) A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük
– ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik. (2) Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek
egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszer űen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével
kapcsolatos, és a felek az eljárás tá rgyáról szabadon rendelkezhetnek.
MÁSODIK RÉSZ

A SZEMÉLYEK
I. cím
AZ EMBER MINT JOGALANY
I. fejezet
A jogképesség
8. § (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.
(2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetis éghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül
egyenl ő.
(3) A jogképességet korlátozó szerz ődés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
9. § A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának id őpontjától kezdve illeti meg. A
fogamzás id őpontjának a születést ől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani
lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy kés őbben történt. A születés napja a határid őbe beleszámít.
10. § A gyermek részére már megszületése el őtt gondnokot kell kirendelni, ha ez jogainak megóvása
érdekében szükséges, különösen ha a gyermek és törvényes képvisel ője között érdekellentét van.
II. fejezet
A cselekv őképesség
11. § (1) Cselekv őképes mindenki, akinek cselekv őképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja
ki. (2) Aki cselekv őképes, maga köthet szerz ődést vagy tehet más jognyilatkozatot.
(3) A cselekv őképességet korlátozó szerz ődés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
A kiskorúság miatti korlátozott cselekv őképesség, illetve cselekv őképtelenség
12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A
házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekv őképesség hiánya
vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.
12/A. § (1) Korlátozottan cselekv őképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem
cselekv őképtelen.
(2) A korlátozottan cselekv őképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez – ha jogszabály kivételt nem
tesz – törvényes képvisel őjének beleegyezése vagy ut ólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan
cselekv őképes kiskorú cselekvő képessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességér ől.
(3) A korlátozottan cselekv őképes kiskorú a törvényes képvisel őjének közrem űködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jelleg ű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szoká sos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőség ű
szerz ődéseket;
c) rendelkezik munkával szerzett keresményével; keresm énye erejéig erre kötelezettséget vállalhat;
d) megköthet olyan szerz ődéseket, amelyekkel kizárólag el őnyt szerez.
(4) A törvényes képvisel ő a korlátozottan cselekv őképes kiskorúnak – a d) pontban foglaltak szerint –
ígért vagy adott ajándékot a gyámhatóság engedélyév el visszautasíthatja. Ha a gyámhatóság a törvényes
képvisel ő visszautasító nyilatkozatát nem hagyja jóvá, ez a határozata a törvényes képvisel ő elfogadó
nyilatkozatát pótolja. (5) A törvényes képvisel ő a korlátozottan cselekv őképes kiskorú nevében maga is tehet
jognyilatkozatokat, kivéve azokat, amelyeknél a jogszabály a korlátozottan cselekv őképes kiskorú saját
nyilatkozatát kívánja meg, illetve amelyek a munkával szerzett keresményre vonatkoznak.

12/B. § (1) Cselekvő képtelen az a kiskorú, aki a tizenne gyedik életévét nem töltötte be.
(2) Cselekv őképtelen az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság
cselekv őképességet kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság alá helyezési eljárásra a 15. §
rendelkezései megfelel ően irányadók. A gondnokság hatálya a nag ykorúság elérésével áll be, de a kiskorú
már a határozat joger őre emelkedésével cselekv őképtelenné válik.
12/C. § (1) A cselekv őképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képvisel ője jár el.
(2) Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekv őképtelen kiskorú által kötött és már teljesített csekély
jelent őség ű szerz ődéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul el ő, és különösebb
megfontolást nem igényel.
12/D. § A törvényes képvisel őnek a kiskorú személyét és vagyonát érint ő jognyilatkozata megtétele
során a korlátozott cselekv őképesség ű, illetve az ítél őképessége birtokában lév ő cselekv őképtelen kiskorú
véleményét figyelembe kell vennie.
A korlátozottan cselekv őképes és a cselekv őképtelen kiskorúakra vonatkozó
közös szabályok

13. § (1) A törvényes képvisel ő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása
szükséges, ha a jognyilatkozat a) a kiskorút megillet ő tartásról történ ő lemondásra,
b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillet ő jogokra vagy kötelezettségre; külön is
visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására, c) a kiskorú ingatlantulajdonának átru házására vagy bármely módon történ ő megterhelésére vonatkozik,
ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatla n ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor
haszonélvezet alapítására, d) a kiskorú külön jogszabály alapján beszolgáltatott vagyonára,
e) a kiskorú olyan egyéb vagyontárgyára, illetve vagyoni érték ű jogára vonatkozik, amelynek értéke
meghaladja a külön jogszabályban meghatározott összeget. (2) Bírósági vagy közjegyz ői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság
jóváhagyása nem szükséges.
13/A. § (1) A kiskorú még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot,
amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felel ősséget vállal, vagy amellyel
jogokról ellenérték nélkül lemond.
(2) Ez a szabály nem gátolja a korlátozottan cselekv őképes kiskorút a munkával szerzett keresményével
való rendelkezésben, és nem zárja ki a szokásos mérték ű ajándékozást.
13/B. § (1) A korlátozott cselekv őképességen és a cselekv őképtelenségen alapuló semmisségre csak
annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekv őképessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekv őképességét illet ően a másik felet megtéveszti, ezért felel ősséggel tartozik, és felel őssége
alapján a szerz ődés teljesítésére is kötelezhet ő.
A cselekvő képesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel
14. § (1) Korlátozottan cselekv őképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá
helyezett. (2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy há zastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli
rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti. (3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességér ől a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá
helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a
gyámhatóságnak a perindítás szükségességér ől való tájékoztatását követ ő 60 napon belül nem teszi meg.
(4) Cselekv őképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az
ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy
szenvedélybetegsége miatt – általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy
id őszakonként visszatér ően nagymértékben csökkent.

(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan
érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügy csoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó
ítéletben a gondnokolt cselekv őképességét nem korlátozza.
(6) A bíróság különösen a következ ő ügycsoportok tekintetében korl átozhatja a gondnokság alá helyezett
személy teljes cselekv őképességét:
1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélkü li ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a
munkaviszonyból és munkaviszony jelleg ű jogviszonyból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában
foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; 2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog;
3. családjogi jognyilatkozatok megtétele
a) a házassági, a bejegyzett élettársi vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat,
b) a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele,
c) a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása,
d) a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás;
4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala;
5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerz ődés megkötése, illetve felbontása);
6. örökösödési ügyek;
7. bentlakásos szociális intézetben történ ő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok;
8. az egészségügyi ellátással összefügg ő jogok gyakorlása;
9. tartózkodási hely meghatározása.
14/A. § (1) A bíróságnak a cselekv őképesség korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell a
gondnokság alá helyezés kötelez ő felülvizsgálata iránti eljárás megindításának id őpontjáról, mely nem
lehet kés őbbi, mint az ítélet joger őre emelkedését ől számított öt év.
(2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania. A kereseti kérelem a gondnokság alá
helyezés megszüntetésére, annak hatály ában való fenntartására, a cselekvőképességet korlátozó
gondnokság cselekv őképességet kizáró gondnoksággá változtatására, a cselekv őképességet kizáró
gondnokság cselekv őképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történ ő módosítására, illetve
cselekv őképességet korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök
módosítására irányulhat.
14/B. § (1) A korlátozottan cselekv őképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság
ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor
érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és
gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekv őképes személy
cselekv őképessé válik, maga dönt a függ ő jognyilatkozatainak érvényességér ől.
(2) A korlátozottan cselekv őképes személy a gondnoka közrem űködése nélkül is
a) tehet olyan személyes jelleg ű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szoká sos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőség ű
szerz ődéseket;
c) rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jelleg ű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális
és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50% -ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
d) megköthet olyan szerz ődéseket, amelyekkel kizárólag el őnyt szerez.
(3) A korlátozottan cselekv őképes gondnokolt közokiratban feljogosíthatja a gondnokát – annak
hozzájárulása esetén – arra, hogy helyette és nevében – általános jelleggel – eljárjon, jognyilatkozatot
tegyen, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatokat, illetve azokat, amelyeknél jogszabály a
korlátozottan cselekv őképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg.
(4) A gondnokolt a (3) bekezdés szerinti álta lános felhatalmazást teljes bizonyítóerejű magánokirattal – a
gondnok egyidej ű tájékoztatása mellett – bármikor visszavonhatja.
(5) Azonnali intézkedést igényl ő esetben, illetve külön törvényben foglaltak szerint a gondnok a (3)
bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában is eljárhat a korlátozottan cselekv őképes gondnokolt
helyett. 15. § (1) Cselekv őképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekv őképességet kizáró gondnokság alá
helyezett.
(2) A gondnokság alá helyezést a nagykorú személy há zastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli
rokona, testvére, a gyámhatóság és az ügyész kérheti.

(3) Ha a gondnokság alá helyezés szükségességéről a gyámhatóság tudomást szerez, a gondnokság alá
helyezési eljárást meg kell indítania, ha ezt a (2) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozó a
gyámhatóságnak a perindítás szükségességér ől való tájékoztatást követ ő 60 napon belül nem teszi meg.
(4) A cselekv őképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei
viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés állapot a vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan teljes
mértékben hiányzik.
(5) A bíróságnak a cselekv őképességet kizáró gondnokság alá helyezés t kimondó ítéletében rendelkeznie
kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya
véglegesnek tekinthet ő. Err ől az igazságügyi orvosszakért őnek szakért ői véleményében nyilatkoznia kell.
15/A. § (1) A cselekv őképtelen személy jognyilatkozata – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – semmis;
nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit –
pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan – a döntések meghozatala el őtt meg kell hallgatnia és lehet őség
szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e köte lezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C. § (2)
bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását vonhatja maga után.
(2) A cselekv őképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelent őség ű szerz ődéseket, amelyek
a mindennapi életben tömegesen fordulnak el ő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.
A cselekvő képességet korlátozó és a cselekv őképességet kizáró gondnokság
alá helyezettekre vonatkozó közös szabályok

16. § (1) A cselekv őképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekv őképesség esetén pedig az érintett
személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a
jognyilatkozat a gondnokolt a) tartására,
b) örökösödési jogviszony alapján megillet ő jogára vagy kötelezettségére,
c) ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történ ő megterhelésére vonatkozik, ide nem
értve azt az esetet, amikor az ingatlan e llenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor
haszonélvezet alapítására, d) a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára,
e) vagyonának mértékét ől függ ően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de
legalább 50 000 Ft-ot meghaladó érték ű egyéb vagyontárgyára, vagyoni érték ű jogára vonatkozik.
(2) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat
a) a cselekv őképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekv őképesség esetén pedig a gondnokolt és a
gondnok közös kérelmére a gondnokság alá hely ezett személy leszármazójának önálló háztartás
alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának
terhére; a támogatás mértéke a leszárm azó kötelesrészét nem haladhatja meg;
b) a korlátozottan cselekv őképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő –
az a) pontban foglaltak alá nem tartozó – ajándékozáshoz va gy jogokról ellenérték nélkül lemondásához,
illetve közcélra történ ő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem
veszélyezteti.
(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására
a) bírósági vagy közjegyz ői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez,
b) ha a bíróság ítéletében a cselekv őképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy
cselekv őképességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatok tekintetében nem korlátozta.
16/A. § (1) A korlátozott cselekv őképességen és a cselekv őképtelenségen alapuló semmisségre csak
annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekv őképessége korlátozott vagy hiányzik.
(2) Aki cselekv őképességét illet ően a másik felet megtéveszti, ezért felel ősséggel tartozik, és felel őssége
alapján a szerz ődés teljesítésére is kötelezhet ő.
Cselekv őképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül
17. § (1) Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekv őképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei
viteléhez szükséges belátási képessége – tartósan vagy a jognyilatkozata megtételekor átmenetileg – teljesen
hiányzik.

(2) A gondnokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen személy jognyilatkozata – a (3) bekezdésben
foglalt kivétellel – semmis. (3) A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekv őképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát – a
végintézkedése kivételével – cselekv őképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és
körülményeib ől arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozat a fél cselekv őképessége esetében is indokolt
lett volna.
Zárlat elrendelése és ideiglenes gondnokrendelés
18. § (1) Ha cselekv őképességet korlátozó vagy kizáró gon dnokság alá helyezés iránti perindítás
indokolt, és az érintett személy vagyonának védelme sürg ős intézkedést igényel, a gyámhatóság a vagyonra
zárlatot rendel el, és ezzel egyidej űleg zárgondnokot rendel ki. A zárlatot elrendel ő határozat ellen nincs
helye fellebbezésnek.
(2) A zárlatra, illetve a zárgondnok m űködésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény biztosítási
intézkedések végrehajtására vonatkozó fejezetének a rendelkezéseit kell megfelel ően alkalmazni.
18/A. § (1) A gyámhatóság kivételesen, azonnali intézkedést igényl ő esetben ideiglenes gondnokot
rendelhet annak a nagykorú személynek, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – pszichés
állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt – tartósan te ljes mértékben hiányzik, és az érdekeinek védelme
más módon – els ősorban zárlat elrendelésével – nem lehetséges. Az ideiglenes gondnokot kirendel ő
határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. (2) A gyámhatóság az ideiglenes gondnokot kirendel ő határozatában megjelöli, hogy az ideiglenes
gondnok a 14. § (6) bekezdésében meghatározott ügycsoportok közül melyekben járhat el az érintett
személy helyett. 18/B. § A gyámhatóságnak a zárlat elrendelését, illetve az ideiglenes gondnokrendelést követ ő 8 napon
belül a gondnokság alá helyezési pert meg ke ll indítania, a bíróságnak pedig legkésőbb a keresetlevél
benyújtásától számított 30 napon belül a zárlatot, illetve az ideiglenes gondnokrendelést hivatalból felül
kell vizsgálnia.
A gondnok kirendelése
19. § (1) A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli
ki. A gondnokrendelés részletes szabál yait külön jogszabály határozza meg.
(2) Gondnok lehet minden cselekv őképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhet ő ki, aki a
gondnoki tisztséget vállalja.
19/A. § (1) Gondnokká – ha ez az érdekeivel nem ellent étes – a gondnokság alá helyezett által még
cselekv őképes állapotában közokiratban kijelö lt vagy a gondnokság alá helyezést követ ően megnevezett
személyt, ha ez nem lehetséges, akkor els ősorban együttél ő házastársát vagy bejegyzett élettársát kell
kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házastárs, bejegy zett élettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság
alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az
összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik.
(2) A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül a szül őket, illetve a szül ők által – a
haláluk esetére – közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában más
hozzátartozókat – akik szükség esetén a szem élyes gondoskodást is el tudják látni – előnyben kell
részesíteni. (3) Ha a gondnok az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint nem rendelhet ő ki, a gondnokolt számára
hivatásos gondnokot kell kirendelni. Hivatásos gondnok csak büntetlen el őélet ű személy lehet. Hivatásos
gondnokul a fogyatékosokkal, szenvedélybetegekkel vagy pszichiátriai betegekkel foglalkozó társadalmi
szervezet (pl. egyesület) által a tagjai közül ajánlott személy is kirendelhet ő.
(4) Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a s zemélye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten
tiltakozik. 19/B. § (1) A gondnokolt részére kivételesen több gondnok is kirendelhet ő. Többes gondnokrendelésre
akkor kerülhet sor, ha a) a gondnokság alá helyezett személy mindkét szül ője, illetve két közeli hozzátartozója vállalja a
gondnokságot, vagy
b) a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a gyámhatóságnak meg kell határoznia a
gondnokok feladatkörének pontos megoszlását. (3) A gondnok kirendelése mellett a gyámhatóság a gondnokolt részére helyettes gondnokot is rendelhet.
A helyettes gondnok dönthet a távollév ő vagy más okból ténylegesen akadályozott gondnok helyett a
gondnokoltat érintő , azonnali intézkedést igényl ő ügyekben.
19/C. § (1) A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéb ől felmenti, ha
a) a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette,
b) a gondnokolt meghalt,
c) a gondnok fontos okból a felmentését kéri,
d) utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a gondnok kirendelésének is akadályát jelentette volna.
(2) A gyámhatóság a gondnokot tisztségéb ől elmozdítja – azonnali intézkedést igényl ő esetben ezt
megelő ző en a gondnokot a tisztségéb ől felfüggeszti -, ha a gondnok a kötelezettségét nem teljesíti vagy
olyan cselekményt követ el, amellyel a gondokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti. (3) Ha a gyámhatóság a gondnokot a tisztségéb ől az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból
menti fel, ezzel egyidej űleg a gondnokolt haláláról a g ondnokság alá helyezést elrendel ő bíróságot
értesítenie kell, a halál tényének a gondnokoltak névjegyzékébe történ ő bejegyzés végett.
A gondnok tevékenysége
20. § (1) A gondnok – általános jelleggel, illetve a cselekv őképességet korlátozó ítéletben meghatározott
ügyekben – a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezel ője és törvényes képvisel ője.
(2) A gondnok indokolt esetben – vállalása esetén – a gondnokság alá helyezett gondozását is ellátja.
20/A. § A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli. A gondnok a m űködésér ől, illetve a
gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként pedig évente köteles beszámolni a
gyámhatóságnak.
20/B. § A gondnok köteles a gyámhatóság felhívására beszolgáltatni a gondnokolt pénzét, értékpapírjait,
valamint értéktárgyait, ha azokat – figyelemmel a 20/C. §-ban foglaltakra is – a rendes vagyonkezelés
szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonnal
való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. 20/C. § A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt jólétét kell szolgálnia. A gondnok köteles a
gondnokolt személyes kívánságait meghallgatni, és a vagyon állagától függ ően a jogos igényeket lehet őség
szerint teljesíteni. 20/D. § (1) A gondnok a vagyon kezelésér ől – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – évente köteles
számadást adni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója és a gondnokolt
vagyoni viszonyai rendes számadást nem tesznek szükségessé, a gyámhatóság egyszer űsített számadást is
engedélyezhet. (2) A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak
nincsen vagyona és a munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának, egyéb járadékának havi
összege nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket.
(3) Ha a gondnokolt gazdál kodó szervezet tagja (részvényese), a gondnoknak a gondnokolt vagyoni
hozzájárulása 50%-át, de legalább 100 000 Ft-ot meghaladó mérték ű kötelezettségvállalásához a
gyámhatóság jóváhagyását kell kérnie. Ha a gazdálk odó szervezet a számviteli törvény szerinti beszámoló
készítésére köteles, a beszámolót a gondnoknak az éves számadás során a gyámhatósághoz be kell
nyújtania. (4) A gyámhatóság a gondnokot az (1) és (3) bekezdésben meghatározottakon kívül – indokolt esetben –
eseti számadásra kötelezheti. Eseti számadás el őírásának a gondnokolt kérésére is helye lehet.
(5) A gondnok vagyonkezelésének részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
A gondnokság alá helyezés megszüntetése, illetve módosítása
21. § (1) A cselekv őképességet érint ő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már
nem áll fenn. (2) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt ma ga a gondnokság alatt álló, házastársa, bejegyzett
élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész indíthat keresetet.

(3) A gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perindításnak a 14/A. § szerinti kötelez ő
felülvizsgálat id őpontja el őtt is helye van.
(4) A (2) bekezdésben felsoroltak a gondnokság alá helyezés megszüntetésén kívül kérhetik
cselekv őképességet korlátozó gondnokság esetén azon ügycsoportok módosítását, amelyek vonatkozásában
a bíróság a gondnokolt cselekv őképességét korlátozta, a cselekv őképességet korlátozó gondnokság
cselekv őképességet kizáró gondnoksággá változtatását, illetve a cselekv őképességet kizáró gondnokság
cselekv őképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történ ő módosítását is.
III. fejezet
A jogképesség megsz űnése;
A holtnak nyilvánítás

22. § A jogképesség a halállal szű nik meg.
23. § Az elt űnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha elt űnését ől számítva öt év
eltelt anélkül, hogy életbe nlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna.
24. § (1) A bíróság a halál napját a körülmény ek mérlegelése alapján állapítja meg.
(2) Ha a körülmények mérlegelése nem vezet eredményre, a halál id őpontja az elt űnést követ ő hónap
tizenötödik napja. 25. § (1) A holtnak nyilvánított személyt az ellenkez ő bizonyításáig halottnak kell tekinteni.
(2) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett id őpontnál korábban vagy
kés őbb tű nt el, de a holtnak nyilvánítás feltételei egyébként fennállanak, a bíróság a holtnak nyilvánító
határozatot megfelel ően módosítja. A jogkövetkezmények ilyen esetben a módosított határozat szerint
alakulnak. (3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított a határozatban alapul vett id őpontnál kés őbb t űnt el,
és a holtnak nyilvánítás feltételei nem állnak fenn, a bíróság a holtnak nyilvánító határozatot hatályon kívül
helyezi. A határozat alapján beállott jogkövetkezmények – ha jogszabály kivételt nem tesz – semmisek.
(4) Ha a holtnak nyilvánított elő kerül, a határozat hatálytalan, és az annak alapján beállott
jogkövetkezmények – ha jogszabály kivételt nem tesz – semmisek.
II. cím
IV. fejezet
26-27. §
III. cím
A JOGI SZEMÉLYEK
V. fejezet
A jogképesség; a jogi személy létrejötte és megsz űnése
28. § (1) Az állam – mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogi személy. Az államot a polgári
jogviszonyokban – ha jogszabály ettő l eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felel ős
miniszter képviseli. (2) A kártérítési, megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint a jóhiszem ű személyek irányában
vállalt szerz ődéses kötelezettség az államot költségvetési fedezet hiányában vagy az e célra biztosított
költségvetési fedezetet meghaladó mértékben is terheli. (3) Erre irányadó jogszabályok szer int jogi személyek az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és
más egyéb szervezetek.

(4) A jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra
a jogokra és kötelezettségekre, amelyek je llegüknél fogva nem csupán az emberhez f űző dhetnek.
29. § (1) A jogi személy létrejöttének és megszüntetésén ek feltételeit a jogszabály a jogi személy egyes
fajtáihoz képest állapítja meg. Jogi személyt jogszabály is létesíthet.
(2) A jogi személy létesítésér ől szóló jogszabályban, határozatban va gy okiratban meg kell állapítani a
jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és – ha err ől külön jogszabály nem rendelkezik –
képvisel őjét.
(3) A jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képvisel ője jogosult. Ha nem ő az aláíró, és
jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, két képviseleti joggal felruházott személy
aláírása szükséges. Jogszabály ezekt ől a rendelkezésekt ől eltérhet.
(4) Ha jogszabály a jogi személy létrejöttét nyilv ántartásba vételhez köti, a bejegyzett körülmények
megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba
bevezették. 30. § (1) Ha a jogszabály vagy – annak felhatalmazása al apján – az alapító határozat vagy okirat másként
nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (g yáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi
kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy.
(2) A szervezeti egység vezető je az egység rendeltetésszerű m űködése által meghatározott körben a jogi
személy képvisel őjeként jár el. Jogszabály, alap ító határozat vagy okirat ettől eltér ően rendelkezhet.
VI. fejezet
A jogi személyek egyes fajtáir a vonatkozó külön rendelkezések
1. Az állami vállalat
31. § (1) Az állami vállalat jogi személy.
(2) Az állami vállalat a rábízott vagyonnal – törvényben meghatározott módon és felel ősséggel – önállóan
gazdálkodik. (3) Az állami vállalat kötelezettségeiért a rábízott vagyonnal felel.
(4) Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, illet őleg felügyeli a vállalat gazdálkodását és
más tevékenységét. (5) Az állami vállalat nevében rendszerint a vállalat tevékenységére kell utalni. A vállalat nevét úgy kell
megállapítani, hogy az más gazdálkodó szervezetektől való megkülönböztetésre alkalmas legyen.
(6) Az állami vállalatot az igazgató képviseli. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott
csoportjára nézve a vállalat dolgozójára ruházhatja át.
32. § (1) Az állami vállalat általános vezetését ellátja
a) a vállalati tanács, vagy
b) a vállalat dolgozóinak közgy űlése vagy küldöttgy űlése, illet őleg
c) az igazgató.
(2) A testületi hatáskörbe nem tartozó ügyekben az igazgató önállóan és egyéni felel ősséggel jár el.
(3) Az állami vállalat kezelésében lev ő vagyont nem lehet elvonni; jogszabály ett ől eltér ően
rendelkezhet. 33. § Az állami vállalatra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.
2. A tröszt
34. § (1) Az alapító szerv a felügyelete al á tartozó több vállalat gazdaságos működésének és
fejlesztésének el őmozdítására és e vállalatok irányítására trösztöt hozhat létre. A tröszt és a keretében
m űköd ő vállalatok jogi személyek.
(2) A tröszt alapító határozatában fel kell sorolni a tröszt keretében m űköd ő vállalatokat.
(3) A trösztre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.
3. Egyéb állami gazdálkodó szerv

35. § Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az állami vállalatra vonatkozó szabályok irányadók az
egyéb állami gazdálkodó szerv jogi személyiségére is.
4. Költségvetési szerv
36. § (1) A költségvetési szerv jogi személy.
(2) A költségvetési szerv képviseletét a szerv vezet ője látja el, aki e jogkörét esetenként vagy az ügyek
meghatározott csoportjára nézve, a szerv dolgozójára ruházhatja át.
37. § (1) A költségvetési szervet a költségvetését me ghaladó mértékben is terheli a kártérítési,
megtérítési és kártalanítási kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amelyet jóhiszem ű személyek
irányában vállalt. (2) Ilyen esetben a költségvetési fedezetr ől a költségvetési gazdálkodás szabályai szerint kell
gondoskodni.
5. A szövetkezet
38. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összeg ű részjegyt őkével alapított, a nyitott tagság
és a változó t őke elvei szerint m űköd ő, jogi személyiséggel rendelkez ő szervezet, amelynek célja a tagjai
gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei
kielégítésének el ősegítése.
39-50. §
51. § A szövetkezetre vonatkozó részletes szab ályokat külön törvény állapítja meg.
6. A jogi személyiségű gazdasági társaság
52. § (1) Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes
személyek üzletszer ű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak el ősegítésére saját cégnévvel
rendelkez ő gazdasági társaságot alapíthatnak.
(2) Jogi személyként m űköd ő gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felel ősség ű társaság és a
részvénytársaság. (3)
53. § (1)
(2) A közös vállalat a tagok által alapított olyan gazdasági társaság, amely kötelezettségeiért elsősorban
vagyonával felel. Ha a vállalat vagyona a tartozások at nem fedezi, a tagok a vállalat tartozásaiért
együttesen – vagyoni hozzájárulásuk arányában – kezesként felelnek.
(3) A korlátolt felel ősség ű társaság olyan gazdasági társaság, amely el őre meghatározott összeg ű
törzsbetétekb ől álló törzst őkével (jegyzett t őkével) alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal
szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerz ődésben esetleg megállapított egyéb
vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A tá rsaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott
kivétellel – a tag nem felel.
(4) A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely el őre meghatározott számú és névérték ű
részvényekb ől álló alapt őkével (jegyzett t őkével) alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a
részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.
A részvénytársaság kötelezettségeiért – törvényben meghatározott kivétellel – a részvényes nem felel.
54. § (1) A gazdasági társaság alapításához társasági szerz ődés (alapító okirat); részvénytársasági
formában m űköd ő gazdasági társaság esetében pedig al apszabály (alapító okirat) szükséges.
(2) A társasági szerz ődésben meg kell határozni:
a) a társaság cégnevét és székhelyét,
b) a társaság tagjait, nevük (cégnevük) és lakóhe lyük (székhelyük) – kivéve az alapszabályban a
részvényeseket – feltüntetésével, c) a társaság tevékenységi körét,
d) a társaság jegyzett t őkéjét, a jegyzett t őke (a tagok vagyoni hozzájárulása) rendelkezésre bocsátásának
módját és idejét, e) a cégjegyzés módját,

f) a vezet ő tisztségvisel ők nevét és lakóhelyét,
g) a gazdasági társaság id őtartamát, ha a társaságot határozott id őre alapítják, valamint
h) mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelez ően el őír.
(3) A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
55. § A közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felel ősség ű társaságnál az ügyvezet ő, míg
részvénytársaságnál az igazgatóság tagjai képviselik a gazdasági társaságot harmadik személyekkel
szemben, valamint bíróságok és hatóságok el őtt.
56. § (1) A gazdasági társaság megsz űnik, ha:
a) a társasági szerz ődésben (alapszabályban) meghatározott id őtartam eltelt, vagy más megsz űnési
feltétel megvalósult; b) elhatározza jogutód nélküli megsz űnését;
c) elhatározza jogutódlással történ ő megsz űnését (átalakulását);
d) tagjainak száma – a korlátolt felel ősség ű társaságot és a részvénytársaságot kivéve – egy f őre csökken,
és törvényben meghatározott határid őn belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot;
e) a cégbíróság megsz űntnek nyilvánítja;
f) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését;
g) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
h) a gazdasági társaságról szóló tö rvénynek az egyes társasági form ákra vonatkozó szabályai azt előírják.
(2) A gazdasági társaságra vonatkozó részlete s szabályokat külön törvény állapítja meg.
7. Közhasznú társaság
57-60. §
8. Az egyesület és a köztestület
61. § Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkez ő szervezet, amely az
alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal re ndelkezik, és céljának
elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy.
62. § (1) Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevér ől, céljáról és
székhelyérő l, valamint szervezetér ől.
(2) Az egyesület a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
(3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Egyesület els ődlegesen gazdasági tevékenység
folytatására nem alapítható.
(4) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az
egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
63. § Az egyesület megsz űnik, ha
a) feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfels őbb szerve kimondja;
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illet őleg megsz űnését megállapítja.
64. § Az egyesülési jog alapján létrehozott társadalmi szervezetekre e törvény alkalmazásakor az
egyesületre vonatkozó szabályok az irányadók.
65. § (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkez ő szervezet, amelynek
létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illet őleg a tagsága által végzett
tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy.
(2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai
kamara.
(3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület
a közfeladat ellátásához szükséges – törvényben meghatározott – jogosítványokkal rendelkezik, és
ezeket önigazgatása útján érvényesíti.
(4) Törvény előírhatja, hogy valamely közfeladatot kizáró lag köztestület láthat el, illetve, hogy
meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható.
(5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdek űek.
(6) A köztestületre – ha törvény eltér ően nem rendelkezik – az egyesületre vonatkozó szabályokat
kell megfelel ően alkalmazni.

Az országos sportági szakszövetség
66. § (1) Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) önkormányzattal és
nyilvántartott tagsággal rendelkez ő szervezet, amelyet a sportágban m űköd ő sportszervezetek hozhatnak
létre a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel. (2) A szakszövetség a külön jogszabályban és az al apszabályában meghatározott feladatokat lát el. A
szakszövetség jogi személy. (3) Törvény meghatározhat olyan feladatot, amelyet ki zárólag a szakszövetség láthat el. A szakszövetség
a feladatai ellátásához szükséges – törvényben me ghatározott – jogosítványokkal rendelkezik és ezeket
önigazgatása útján gyakorolja. (4) A szakszövetségre – ha törvény eltér ően nem rendelkezik – az egyesüle tre vonatkozó szabályokat kell
megfelel ően alkalmazni.
67-69. §
9. Egyes jogi személyek vállalata
70. § (1) A helyi önkormányzat, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerve, az egyesület
vállalatot hozhat létre. A vállalat jogi személy.
(2) Egyesület esetében feltétel, hogy a vállalat létesítését az egyesület alapszabálya megengedje.
71. § (1) A vállalatot létesít ő okiratban meg kell állapítani – a 29. § (2) bekezdésében meghatározott
tényeken és körülményeken kívül – a létesít ő jogi személy nevét, a vállalat induló vagyonát, továbbá a
jogszabályban el őírt egyéb tényeket és körülményeket.
(2) A vállalat nevében utalni kell a tevékenységére; nevét úgy kell meghatározni, hogy az a vállalatnak
más gazdálkodó szervezett ől való megkülönböztetésre alkalmas legyen.
(3) A vállalat a cégjegyzékbe való beje gyzéssel jön létre, és a cégjegyzékből való törléssel sz űnik meg.
72. § (1) A vállalat tevékenységi körét a létesít ő jogi személy – a jogszabályok keretei között – állapítja
meg, s biztosítja a tevékenység ellátásához szükséges vagyont.
(2) A létesít ő jogi személy részesedhet a vállalatnak az állami költségvetéssel szemben fennálló
kötelezettségei teljesítése után fennmaradó nyereségéb ől; a részesedés mértékét a létesít ő okirat állapítja
meg.
(3) A létesít ő jogi személy a vállalat kötelezettségeiért kezesként felel.
(4) A vállalat igazgatóját a létesít ő jogi személy nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja
munkaviszonyában az egyéb munkáltatói jogokat.
(5) A létesít ő szerv elő írhatja, hogy a vállalat általános v ezetését – a kinevezett igazgató mellett –
vezet őtestület látja el. A vezet őtestület létesítésének rendjét, létszámát, döntési jogkörét a létesít ő okiratban
kell meghatározni, s ezt, valamint a m űködésével kapcsolatos egyéb kérdéseket a szervezeti és m űködési
szabályzatnak is tartalmaznia kell. (6) A létesít ő jogi személy a vállalatot megszüntetheti.
(7) Ha a vállalat jogutód nélkül megsz űnik – a felszámolás esetét kivéve – végelszámolásnak van helye.
A végelszámolás módjára az állami vállalatokról sz óló többször módosított 1977. évi VI. törvényben
foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a megmaradó vagyon a létesít ő szervet illeti meg.
73. § (1) Az igazgató képviseli a vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más
hatóságok el őtt; e jogkörét esetenként vagy az ügyek meghat ározott csoportjára nézve a vállalat dolgozóira
ruházhatja át. A képviseleti, illet őleg az aláírási jogosultságot a képviseleti könyvben kell nyilvántartani.
(2) A vállalat szervezeti és m űködési szabályzatát az igazgató állap ítja meg. Ebben gondoskodnia kell a
vállalat tevékenységének ellátására legmegfelel őbb szervezet kialakításáról.
10. A leányvállalat
74. § (1) Jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek, illetőleg gazdasági tevékenységet is
folytató más jogi személyek leányvállalatot hozhatnak létre. A leányvállalat jogi személy.
(2) A leányvállalatot létesít ő okiratnak – a 29. § (2) bekezdésében és a 71. § (1) bekezdésében
meghatározott tényeken és körülményeken kívül – tartalmaznia kell a leányvállalat és a létesít ő szerv

együttműködésének módját, valamint azokat a jogoka t és kötelezettségeket, amelyek a létesítő szervet és a
leányvállalatot az együttm űködés során megilletik, illet őleg terhelik.
(3) A leányvállalatra az egyes jogi személyek vállala tára vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a leányvállalat létesítéséhez – jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában – az
államháztartásért felel ős miniszter el őzetes egyetértése nem szükséges.
(4) A leányvállalatra vonatkozó további szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
11. Az alapítvány
74/A. § (1) Magánszemély, jogi személ y és jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság
(a továbbiakban együtt: alapító) – tartós közérdek ű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre.
Alapítvány első dlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány
javára a célja megvalósításához szükséges vagyon t kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.
(2) Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vé telével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem
tagadható meg, ha az alapító okirat az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Az
alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételr ől szóló határozat joger őre emelkedése napján
kezdheti meg.
(3) A nyilvántartásba vétel után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza.
(4) Az alapítványt annak székhelye sz erint illetékes megyei bíróság, illetőleg a F ővárosi Bíróság (a
továbbiakban együtt: bíróság) vesz i nyilvántartásba. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a
bírósághoz az alapító nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az igazságügyért felel ős miniszter
rendeletében meghatározott okiratokat.
(5) A bíróság a nyilvántartásba vételr ől nemperes eljárásban határoz. A bíróság a nyilvántartásba
vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.
(6) Az alapítvány a nyilvántartásból való törléssel sz űnik meg. A törlésre megfelel ően alkalmazni
kell az alapítvány nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat.
74/B. § (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány
a) nevét;
b) célját;
c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját;
d) székhelyét.
(2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehet őségér ől és
egyéb feltételekr ől is.
(3) Az alapító az alapító okiratban az al apítvány szervezeti egységét jogi személynek
nyilváníthatja, ha a szervezeti egységnek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint, ha
rendelkezik a m űködéséhez szükséges, az alapítvány céljára rendelt vagyonból elkülönített
vagyonnal.
(4) Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi (nyílt alapítvány), az alapítványhoz
– az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett – bárki csatlakozhat. Nyílt alapítvány
alapításakor az alapítvány rendelkezésére legalább olyan mérték ű vagyont kell bocsátani, amely a
m űködése megkezdéséhez feltétlenül szükséges.
(5) Az alapító az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának
sérelme nélkül – módosíthatja. A módosításra egye bekben az alapítvány nyilvántartásba vételére
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6) Az alapítvány gazdálkodására az egyesület gazdálkodására vonatkozó szabályok [62. § (3) bek.] az irányadók.
74/C. § (1) Az alapító – az alapító okiratban – kijelölheti a kezel ő szervet, illet őleg ilyen célra külön
szervezetet is létrehozhat. A kezel ő szerv (szervezet) az alapítvány képvisel ője. Az alapító az alapító
okiratban úgy is rendelkezhet – a (3) bekezdésben foglalt követelmény keretei között – hogy a kezelő
szerv (szervezet) vagy annak ta gja kijelölése meghatározott időtartamra vagy feltétel
bekövetkezéséig áll fenn. E rendelkezés azonban az id őtartam lejárta, illetve a feltétel bekövetkezése
esetén is csak az új kezel ő szerv (szervezet), illetve az új tag kijelölésének bírósági nyilvántartásba
vételével egyidejű leg válik hatályossá.
(2) A bíróság köteles kezel ő szerv (szervezet) kijelölésér ől gondoskodni, ha errő l az alapító nem
rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a felada t ellátását nem vállalja.

(3) Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezel ő szerv (szervezet), amelyben az alapító –
közvetlenül vagy közvetve – az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást
gyakorolhat.
(4) Ha az alapító az alapítvány kezelésére külön szervezetet ho z létre, az alapító okiratban
rendelkeznie kell annak összetételér ől és meg kell jelölnie az alap ítvány képviseletére jogosult
személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak , úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját,
illetőleg terjedelmét is. A képviseleti jog korlátozása jóhiszem ű harmadik személy irányában
hatálytalan. Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezel ő szerv (szervezet) az
alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának
módját, illet őleg terjedelmét.
(5) A kezel ő szerv (szervezet) vagy annak tisztségvisel ője (tagja) által a feladatkörének ellátása
során harmadik személynek okozot t kárért az alapítvány felelős. A tisztségvisel ő (tag) az általa e
min őségében az alapítványnak okozott kárért a polg ári jog általános szabályai szerint felel.
(6) Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a
kijelölést visszavonhatja és kezel őként más szervet (szervezetet) jelölhet ki.
(7) Az alapító az alapító okiratban az e törvényben biztosított jogainak gyakorlására – különösen
halála, megsz űnése esetére – maga helyett más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra
vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem
vonhatja vissza. Alapító vagy a jogainak gyakorlására kijelölt más személy hiányában – a kezel ő
szerv (szervezet) vagy az ügyészség erre vonatkozó be jelentése alapján – az alapítói jogosultságok a
bíróságot illetik meg.
74/D. § Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell; ezt az
alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amen nyiben létrehozása nem felel meg a
törvényben meghatározott feltételeknek.
74/E. § (1) A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott
a) cél megvalósult;
b) idő eltelt;
c) feltétel bekövetkezett.
(2) Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti
vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.
(3) A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása
lehetetlenné vált, illet őleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság
az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünt eti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása
lehetetlenné vált.
(4) A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezel ő szerv (szervezet) tevékenységével az
alapítvány célját veszélyezteti és az alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja
vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.
(5) A megsz űnt alapítvány vagyonát – az alapító okirat eltér ő rendelkezése hiányában – a bíróság
hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.
(6) A bíróság az érdekelt alapítók közös k érelmére – új alapítvány létrehozása vagy más
alapítványhoz való csatlakozás céljából – elrendelheti az alapítványok egyesítését, ha ez az érintett
alapítványok céljainak megvalósításával összhangban áll. Az alapítványok egyesítésére irányuló
kérelemhez az új, illetőleg a megfelel ően módosított – a megsz űnt alapítvány jogutódlásáról is
rendelkez ő – alapító okiratot is csatolni kell, egyebekben a bíróság eljárására az alapítvány
nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
74/F. § (1) Az alapítvány m űködése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint
törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2) Ha az alapítvány m űködésének törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a
bírósághoz fordulhat. A bíróság határid ő kit űzésével kötelezi az alapítvány kezel őjét, hogy az
alapítvány jogszabálynak megfelel ő m űködését állítsa helyre. A határid ő eredménytelen eltelte után a
bíróság az alapítványt megszünteti.
74/G. §
12. Az egyesülés

74/H. § (1) Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági
tevékenységük összehangolására, valamint szakmai érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel
rendelkez ő kooperációs társaság. Az egyesülés saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó
tartozásaiért a tagok korlátlanu l és egyetemlegesen felelnek.
(2) Az egyesülés az összehangolási feladatok teljesítését segít ő egyéb szolgáltatási és közös gazdálkodási
tevékenységet is végezhet.
(3) Az egyesülés a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
(4) Az „egyesülés” elnevezést a kooperáci ós társaság cégnevében fel kell tüntetni.
(5) Az egyesülésre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.
IV. cím
A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME
VII. fejezet
A személyhez és a szellemi alkotásokhoz f űző d ő jogok
A személyhez f űző dő jogok
75. § (1) A személyhez f űző dő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme
alatt állnak. (2) A személyhez f űző d ő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell,
kivéve ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánszemélyeket illetheti meg.
(3) A személyhez fű ző d ő jogokat nem sérti az a magatartás, am elyhez a jogosult hozzájárult, feltéve,
hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeke t nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűző dő jogokat
egyébként korlátozó szerz ődés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
76. § A személyhez f űző d ő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenl ő bánásmód követelményének
megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a sz emélyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi
épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.
77. § (1) Mindenkinek joga van a névviseléshez.
(2) Tudományos, irodalmi, m űvészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet – mások
jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül – felvett névvel is lehet folytatni.
(3) A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek
a nevét ől, amelyek hasonló m űködési körben és azonos területen tevékenykednek.
(4) A névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy
jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A tudományos, irodalmi vagy m űvészi tevékenységet folytató –
ha neve összetéveszthet ő a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével – az érintett
személy kérelmére saját nevét is csak megkülönböztet ő toldással vagy elhagyással használhatja e
tevékenység gyakorlása során. 78. § (1) A személyhez f űző dő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.
(2) A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sért ő, valótlan tényt
állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. 79. § (1) Ha valakir ől napilap, folyóirat (id őszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt
közöl vagy híresztel, illet őleg való tényeket hamis színben tüntet fel – a törvényben biztosított egyéb
igényeken kívül – követelheti ol yan közlemény közzétételét, amelybő l kitűnik, hogy a közlemény mely
tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illet őleg melyek a való tények
(helyreigazítás). (2) A helyreigazítást napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követ ő nyolc napon belül,
folyóirat, illet őleg filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon, rádió, illet őleg televízió
esetében pedig – ugyancsak nyolc napon belül – a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni. 80. § (1) A személyhez f űző dő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével
kapcsolatos bármiféle visszaélés.

(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az
érintett személy hozzájárulása szükséges. (3) Az elt űnt, valamint a súlyos b űncselekmény miatt büntet ő eljárás alatt álló személyr ől készült
képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekb ől vagy méltánylást érdeml ő magánérdekbő l a hatóság
engedélyével szabad felhasználni. 81. § (1) Személyhez f űző dő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti
titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilv ánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.
(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy
adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történ ő megszerzése vagy felhasználása a
jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszer ű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy
veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdeké ben a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
(3) Nem minő sül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai
közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érint ő juttatással, kedvezménnyel, az állami és
önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával , használatával, hasznosításával, az azzal való
rendelkezéssel, annak megterhelé sével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos
adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény
közérdekb ől elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így
különösen a technológiai eljárásokra, a m űszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési
és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek
megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez
nem akadályozza meg a közérdekb ől nyilvános adat megismerésének lehet őségét.
(4) Az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre
köteles a jogviszonnyal összefügg ő és a (3) bekezdés alapján közérdekb ől nyilvános adatokra vonatkozóan
tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is törté nhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi
lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagad ása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a
tájékoztatás nem kielégít ő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása
kezdeményezhet ő.
82. § A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez f űző d ő jogot.
83. § (1) A számítógéppel vagy más módon történ ő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez f űző dő
jogokat nem sértheti.
(2) A nyilvántartott adatokról tájékoztatást – az érintett személyen kívül – csak az arra jogosult szervnek
vagy személynek lehet adni. (3) Ha a nyilvántartásban szerepl ő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett
személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követelheti. 84. § (1) Akit személyhez f űző dő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következ ő
polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsért ő eltiltását a további jogsértést ől;
c) követelheti, hogy a jogsért ő nyilatkozattal vagy más megfelel ő módon adjon elégtételt, és hogy
szükség esetén a jogsért ő részér ől vagy költségén az elégtételnek megfelel ő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megel őző állapot helyreállítását a jogsért ő
részér ől vagy költségén, továbbá a jogsértéssel elő állott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsért ő
mivoltától megfosztását; e) kártérítést követelhet a polgári jogi felel ősség szabályai szerint.
(2) Ha a kártérítés címén megítélhet ő összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a
bíróság a jogsért őre közérdek ű célra fordítható bírságot is kiszabhat.
(3) E szabályok irányadók akkor is, ha a j ogsértés tilos reklám közzétételével történt.
85. § (1) A személyhez f űző dő jogokat – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – csak
személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekv őképes személy a személyhez f űző dő jogai
védelmében maga is felléphet. (2) A cselekv őképtelen személyhez f űző d ő jogok védelmében törvényes képvisel ője, az ismeretlen
helyen távollev ő személyhez f űző dő jogok védelmében pedig hozzátarto zója vagy gondnoka léphet fel.
(3) Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a
személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megsz űnt jogi személy)
jó hírnevét sért ő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez f űző dő jog érvényesítésére az ügyész is
jogosult.

(4) Ha a jogsértést valószínűsítették, és a késedelem jóvá nem tehet ő kárral járhat, a bíróság ideiglenes
intézkedést tehet; ennek során elrendelheti a jogs értés eszközének bírósági zár alá vételét is.
A szellemi alkotásokhoz fűző d ő jogok
86. § (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll.
(2) A védelmet – e törvény rendelkezésein kívül – az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes
rokon tevékenységekre a szerz ői, az iparjogvédelmi (a szabadalmi , a védjegy-, eredetmegjelölés-,
származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek el őállítóit véd ő jogszabályok határozzák meg.
(3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekr ől a külön jogszabályok nem rendelkeznek,
de amelyek társadalmilag széles körben fe lhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.
(4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni érték ű gazdasági, m űszaki és szervezési ismereteik és
tapasztalataik tekintetében is. A védelmi id ő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg.
87. § (1) Akinek szellemi alkotáshoz f űző d ő jogát megsértik – a külön jogszabályban meghatározott
védelmen kívül – a személyhez f űző dő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket
támaszthatja. (2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni érték ű
gazdasági, m űszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érint ő védelem körében a jogosult azt is
követelheti, hogy az eredményeit elsajátít ó vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni
eredményben.
HARMADIK RÉSZ
A TULAJDONJOG
I. cím
A TULAJDONJOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
VIII. fejezet
88-90. §
91. §
92-93. §
IX. fejezet
A tulajdonjog tárgyai
94. § (1) Minden birtokba vehet ő dolog tulajdonjog tárgya lehet.
(2) Ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelel ően alkalmazni kell a pénzre és az
értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti er őkre.
95. § (1) A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az
elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illet őleg az elválasztással értéke vagy
használhatósága számottev ően csökkenne (alkotórész).
(2) A tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszer ű
használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt el ősegíti (tartozék).
96. § A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti er őforrásokra nem terjed ki.
97. § (1) Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg.
(2) Az építkez őt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli
megállapodás így rendelkezik. (3) A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre el ővásárlási jog illeti meg.

X. fejezet
A tulajdonjog tartalma és védelme
A birtoklás joga
98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.
A használat és a hasznok szedésének joga
99. § A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal
járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel
másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. 101. § (1) A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül,
hogy más megfelel ő rögzítésr ől ne gondoskodnék.
(2) A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa
tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a
föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.
102. § (1) Ha közérdek ű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének
összegy űjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos
kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni. (2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás e llenében használhatja, amennyiben ez a földjén való
építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
103. § (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a
szomszédok közösen jogosultak. (2) A fenntartással járó költségek a szomszédok at olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a
jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály err ől nem rendelkezik, a költségek őket a határolt
földhosszúság arányában terhelik. 104. § (1) A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenl ő arányban a szomszédokat
illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik. (2) Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszer ű használatát gátolja, e föld
tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.
105. § A tilosban talált állatot a föld használója mindadd ig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt
tulajdonosa meg nem téríti. 106. § A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseit ől jogszabály vagy a felek megállapodása
eltérhet. 107. § (1) Másnak életét, testi épségét va gy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem
hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tű rni, hogy dolgát a szükséghelyzet
megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illet őleg abban kárt
okozzanak. Más vagyonát fenyeget ő szükséghelyzet esetében ez a kötel ezettség a tulajdonost csak akkor
terheli, ha a fenyeget ő kár el őreláthatóan jelent ős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a
behatás következtében érheti. (2) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személyt ől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet
megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérítést követelhet. (3) Ha több személy életét vagy vagyonát fenyeget ő veszélyt egyes veszélyeztetett tárgyak
feláldozásával hárítanak el, az ebb ől ered ő kárt, amennyiben e tárgyak feláldozása szükséges volt,
veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik; ezt a szabályt kell alkalmazni a veszély
elhárítására fordított szükséges költség megosztására is. 108. § (1) Az ingatlan tulajdonosa t űrni köteles, hogy az erre külön jogszabályban feljogosított szervek –
a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant id őlegesen használják, arra használati jogot
szerezzenek, vagy a tulajdonjogát egyébként korláto zzák. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonosát az
akadályoztatás (korlátozá s) mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(2) Ha a használat vagy egyéb korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy
jelent ős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illet őleg kisajátítását kérheti.
(3) A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos termel ési, építésügyi, egészségügyi, vízügyi és egyéb
el őírásokat külön jogsza bályok tartalmazzák.
109. § (1) Ha a tulajdonos jóhiszem űen földjének határain túl építkezett, a szomszéd – választása szerint –
követelheti, hogy a túlépít ő
a) a beépített rész használatáért és a beépítéssel o kozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást,
b) a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható, vagy
c) az egész földet vásárolja meg.
(2) A szomszéd az egész földjének megvá sárlását akkor követelheti a túlépítőtő l, ha
a) a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik,
b) a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné
vagy számottev ően költségesebbé válik.
110. § (1) Ha a túlépít ő rosszhiszem ű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan id őben tiltakozott,
amikor a túlépít őnek az eredeti állapot helyreállítása még ne m okozott volna aránytalan károsodást, a
szomszéd a 109. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül – választása szerint – követelheti, hogy a
túlépít ő
a) saját földjét és az épületet a gazdagodás megt érítése ellenében bocsássa tulajdonába, vagy
b) az épületet bontsa le.
(2) A szomszéd az épület lebontását akkor követelheti, ha ez az okszerű gazdálkodás k övetelményeivel
nem ellenkezik. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépít őt terhelik; megilleti
azonban a beépített anyag elvitelének a joga. 111. § (1) A bíróság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltér ően is megállapíthatja;
nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen mindkét fél tiltakozik. (2)
A rendelkezési jog
112. § (1) A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének
jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy
tulajdonjogát másra átruh ázza vagy azzal felhagyjon.
(2) Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.
113. § Ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, az épület tulajdonjogát csak a föld
tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni. 114. § (1) Ha jogszabály vagy bírósá gi határozat a rendelkezés jogá t kizárja vagy korlátozza, az e
tilalommal, illet őleg korlátozással ellentétes rendelkezés semmis.
(2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerz ődéssel csak a tulajdonjog át ruházása alkalmával lehet
korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a
dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell
tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. (3) A szerz ődéssel kikötött elidegenítési és terhelési tilalomba ütköz ő rendelkezés semmis, feltéve hogy
a) a tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
b) a rendelkezésre jogot alapító személy egyébként rosszhiszem ű volt, vagy
c) a rendelkezés ellenérték nélkül történt.
A tulajdonjog védelme
115. § (1) A tulajdonjogi igények nem évülnek el.
(2) A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden
olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza
vagy lehetetlenné teszi.
(3) A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a
birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. 116. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat
arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse.

(2) Az ingatlan-nyilvántartás – ha jogszabály kivételt nem tesz – a tulajdonjog és más jogosultságok
fennállását hitelesen tanúsítja. (3) Az ingatlan-nyilvántartás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
XI. fejezet
A tulajdonjog megszerzése
Tulajdonszerzés átruházással
117. § (1) Átruházással – ha a törvény kivételt nem tesz – csak a dolog tulajdonosától lehet a
tulajdonjogot megszerezni. (2) A tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerz ődésen vagy más jogcímen felül a dolog
átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe,
amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerz őjének hatalmába
került. (3) Ingatlan tulajdonjogá nak az átruházásához az erre irányuló szerz ődésen vagy más jogcímen felül a
tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
(4) Többszöri eladás esetén az a vev ő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való
bejegyzését, aki els őnek jóhiszem űen birtokba lépett, ha pedig ilyen nincs, a korábbi vev ő, kivéve ha a
kés őbbi vev ő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni
többszöri ajándékozás esetén is. 118. § (1) Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszem ű vev ő akkor is tulajdonjogot szerez, ha
a keresked ő nem volt tulajdonos.
(2) Kereskedelmi forgalmon kívül is tula jdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszem űen és
ellenszolgáltatás fejében olyan személyt ől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a
dolgot az els ő szerzést ől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. A
felek jogviszonyára egyébként a jogalap nélküli jóhiszem ű birtoklás szabályai irányadók.
119. § Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az
átruházó nem volt tulajdonos.
Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján
120. § (1) Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszem űen szerzi meg, tulajdonossá válik,
tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Ez a rendelkezés ingatlan árverése esetére nem
vonatkozik. (2) Ha az állam bírósági vagy más hatósági határozatta l kártalanítás nélkül szerez tulajdont, a tulajdon
értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jogszabály, bírósági és más hatósági
határozat vagy visszterhes szerz ődés alapján jóhiszem ű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért. Az
állam felel őssége azonban csak akkor áll fenn, ha a volt tulajdonosnak egyéb lefoglalható vagyontárgyára
vezetett végrehajtás eredménytelen volt. (3) Az állam tulajdonszerzése nem érinti az ingatlan-nyilvántartásba jóhiszem ű harmadik személy javára
bejegyzett jogokat.
Az elbirtoklás
121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében
tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. (2) Aki b űncselekménnyel vagy egyébként er őszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához,
elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. (3)
(4) Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei
csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

(5) Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre
nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az in gatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében
jogot szerzett.
122. § Az új birtokos saját elbirtoklásá nak idejéhez hozzászámíthatja azt az id őt, amely el ődjének
birtoklása idején már elbirtoklási id őnek min ősült.
123. § Ha a tulajdonos menthet ő okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa,
az akadály megsz űnését ől számított egy évig az elbirtoklás akko r sem következik be, ha egyébként az
elbirtoklási id ő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
124. § (1) Az elbirtoklás megszakad, ha
a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul,
b) tulajdonos a dologgal rendelkezik (112. §),
c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven
belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. (2) Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehet ő figyelembe, és az
elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezd ődik.
A termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása
125. § (1) Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat
tulajdonbavételére jogosítja – ha ezek tulajdonj ogát korábban nem szerezte meg -, az elválással
tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a
szaporulat származik, a birtokba vétellel válik tulajdonossá.
(2) Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére
jogosítja, megsz űnik, miel őtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos a
termékeket, a terményeket, illet őleg a szaporulatot munkája arányában és máshonnan meg nem térül ő
költekezései erejéig els ősorban természetben szolgáltassa ki.
(3) A jóhiszem ű birtokos addig az idő pontig, amíg rosszhiszem űvé nem válik, vagy a dolgot t őle a
bíróság vagy a községi (városi, f ővárosi kerületi) jegyz ő el őtt vissza nem követelik, az elválással
tulajdonjogot szerez a do log termékein, terményein és szaporulatán.
A növedék
126. § A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a
föld alkotórészévé (növedék). Ezt a szabályt a termékre, a terményre és a szaporulatra nem lehet
alkalmazni, ha az valamely jogviszony alapján mást illet.
A gazdátlan javak elsajátítása
127. § Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.
A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése
128. § (1) A vadak, továbbá a folyóvizekben és a természetes tavakban él ő halak, valamint más hasznos
víziállatok – ha törvény eltér ően nem rendelkezik – az állam tulajdonában vannak.
(2) A vadászterületen elejtett, elfogott, illet őleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül.
(3) A halászati jog gyakorlására jogosult által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát – ha
törvény eltér ően nem rendelkezik – a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. A nem a jogosult által
kifogott hal, valamint más hasznos víziállat – ha törvény eltér ően nem rendelkezik – a halászati jog
gyakorlására jogosult tulajdonába kerül.
A találás

129. § (1) Ha valaki feltehet ően más tulajdonában lév ő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart,
megszerzi a tulajdonjogot, ha a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír el ő, hogy a dolgot a tulajdonosa
visszakaphassa, és b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.
(2) Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy
más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén
találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a
találást követ ő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.
130. § Ha a talált dolog nagyobb érték ű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó
méltányos összeg ű találódíjra jogosult, feltéve hogy megtett mindent, amit a jogszabályok el őírnak
avégb ől, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.
131. § Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határid őn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem
szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illet őleg a dolog értékesítéséb ől befolyt vételár az államot illeti.
132. § (1) Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek
tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. (2) Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkező esetben a találó a
dolog értékéhez mérten megfelel ő díjra jogosult.
(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt talált tárgy muzeális vagy m űemléki érték ű, annak tulajdonjoga az
államot illeti meg. Az ilyen tárgyak találásához kapcsolódó eljárás szabályait, valamint a találónak járó díj
mértékét külön jogszabály állapítja meg.
A feldolgozás és az egyesítés
133. § (1) Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot
állít el ő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája
értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni.
(2) Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakíto tt dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog
tulajdonosát választási jog nem illeti, csupán a dolog értékének megtérítését követelheti.
(3) Ha a feldolgozó va gy átalakító rosszhiszem ű volt, a választás joga minden esetben az anyag
tulajdonosát illeti; ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles
megtéríteni. 134. § (1) Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan
károsodás vagy aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon
keletkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés
el őtt nagyobb érték ű volt, választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába
veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi. (2) A választási jog nem illeti meg azt, ak i az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszem űen maga idézte el ő.
Ilyen esetben a rosszhiszem ű volt tulajdonos csak a gazdagodás megtérítését követelheti.
135. § (1)
(2) Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart
igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között megfelel ő arányban fel kell osztani.
(3) Ilyen esetben azt a felet, aki csak gazdagodása mértékéig igényelhet megtérítést, a vételárból
legfeljebb a teljes kártalanításra jogosultak kielégítése után fennmaradó összeg illeti meg.
136. § (1) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére va gy a használatában álló földre épít, beépítéssel
megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. (2)
137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a
földtulajdonos szerzi meg, kötel es azonban gazdagodását a ráépít őnek megfizetni. A bíróság a
földtulajdonos kérelmére a ráépít őt kötelezheti a földnek, illet őleg – ha a föld megosztható – a föld
megfelel ő részének a megvásárlására.
(2) A ráépít ő szerzi meg a földnek, illet őleg a föld megfelel ő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke
a földnek, illető leg a föld megfelel ő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos
kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépít ő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben
a ráépít őt a földön használati jog illeti meg.

(3) Ha valaki a más tulajdonában levő épületet b ővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az
idegen földön már épület áll, a ráépítéssel – a felek eltér ő megállapodása hiányában – közös tulajdon
keletkezik. A ráépít ő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéb ől a ráépített részre es ő érték aránya
alapján kell megállapítani. (4) A ráépít ő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a
ráépítő rosszhiszem ű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan id őben tiltakozott, amikor a
ráépítő nek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.
138. § (1) Ha a ráépít ő szerzi meg a földnek, illet őleg a föld megfelel ő részének tulajdonjogát, köteles
annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépít ő földhasználati jogot szerzett, a
föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépít ő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a
ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni. (2)
(3) A ráépítésre egyébként a túlépítés szabályait kell megfelel ően alkalmazni.
XII. fejezet
A közös tulajdon
139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is
megillethet. (2) Kétség esetén a tulajdonos társak tulajdoni hányada egyenl ő.
140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban
az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz f űző dő törvényes érdekeinek
sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, vala mint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó
kiadások kérdésében a tulajdon ostársak – ha a törvény másként nem rendelkezik – szótöbbséggel
határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban
terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni
viszonyból ered ő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
142. § Az állag megóvásához és fenntartásához fe ltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik
tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráes ő részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles.
Ilyen kiadások el őtt azonban a tulajdonostársakat a lehető ség szerint értesíteni kell.
143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszer ű gazdálkodást sérti,
vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál
megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a
végrehajtást felfüggesztheti. (2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat
feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához. (3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a
használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.
144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a) a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
b) az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba
adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez. 145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben
el ővásárlási, el őbérleti, illet őleg el őhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított el ővásárlási jog – ha törvény kivételt nem
tesz – megel őzi a tulajdonostárs el ővásárlási jogát.
146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
A közös tulajdon megszüntetése

147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás
semmis. 148. § (1) A közös tulajdon tárgyait els ősorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel
indokolt – megfelel ő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a
tulajdonjogot megszerz ő tulajdonostárs beleegyezése szükséges, ki véve, ha a bíróság a közös tulajdonban
álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos
érdekeit. (3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethet ő meg, illet őleg a természetbeni megosztás
jelentékeny értékcsökkenéssel járn a, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait
értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelel ően felosztani. A tulajdonostársakat
az el ővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen
valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
A társasház-tulajdon
149. § (1) Épületen úgy is lehet közös tulajdont létesíteni, hogy az épület meghatározott részei –
els ősorban a lakások – a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak (társasház-tulajdon).
(2) A társasház-tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a
társasház-tulajdonnak az ingatlan-nyilván tartásba való bejegyzése szükséges.
(3) A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a
bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja. (4) A társasház-tulajdonra a közös tulajdon szabályait a külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel
kell alkalmazni.
XIII. fejezet
A használati jogok
150-154. §
A földhasználat
155. § Ha az épület tulajdonjogát az építkez ő szerzi meg [97. § (2) bek., 137. § (2) bek.], az épület
tulajdonosát az épület fennállásáig a föld re (földrészletre) használati jog illeti meg.
156. § (1) A megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogánál fogva az épület
tulajdonosa jogosult a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, valamint köteles viselni az ennek
fenntartásával járó terheket. (2) Az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történ ő megszerzése esetén az épület új
tulajdonosát a földhasználati jog változatlan feltételekkel illeti meg.
A haszonélvezet és a használat
157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában
tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. (2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének
jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvez ő e jogokkal nem él.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül
fennmarad.
(4) A haszonélvezeti jog korlátozott id őre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.
158. § (1) Szerz ődés alapján haszonélvezet azzal keletkezi k, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra
vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.

(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik
haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilv ántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a
haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszem ű vagy olyan megszerz őjével szemben érvényesíthet ő, aki a
dologért ellenszolgáltatást nem adott. 159. § (1) A haszonélvez ő jogának gyakorlásában a rendes gazdálko dás szabályai szerint köteles eljárni.
Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkív üli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik
azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatáva l kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűző dő
közterheket. (2) A haszonélvez ő a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti.
Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos
feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt. (3) A haszonélvez ő köteles a tulajdonost a dolgot fenyeget ő veszélyr ől és a beállott kárról értesíteni –
ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles
továbbá t űrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illet őleg a kár következményeinek megszüntetésére
a szükséges intézkedéseket megtegye. (4) A haszonélvezet megsz űntével a haszonélvez ő köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvez ő felel ős a
dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható. A rendeltetésszer ű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvez ő nem köteles
megtéríteni. 160. § A haszonélvez ő a haszonélvezet keletkezésekor meglev ő elhasználható dolgokkal, gazdasági
felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a
haszonélvezet megsz űnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket
megtéríteni.
161. § (1) A tulajdonos jogosult a ha szonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvez ő a dolgot rendeltetésének meg nem felel ő módon használja, rongálja, vagy a
dolognak a haszonélvezet megsz űntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos
tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
(3) Ha a haszonélvez ő nem ad biztosítékot, a bíróság a tula jdonos kérelmére a haszonélvezeti jog
gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szem ben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet
gyakorlását átengedte. 162. § (1) A haszonélvez ő a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha
felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. (2) A haszonélvezet megsz űntekor a haszonélvez ő követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek
megtérítését, levonva azokból az id őközi értékcsökkenésnek megfelel ő összeget. Ha a tulajdonos
gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni. 163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelent ős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt
helyreállítani. (2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a hasz onélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a
helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.
(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megsz űnik; ha azonban a haszonélvezet
tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a
haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.
164. § (1) A kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok
haszonélvezetének szabályait kell megfelel ően alkalmazni.
(2) Haszonélvezettel terhelt jo got a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvez ő
hozzájárulásával lehet szerz ődéssel megszüntetni vagy a haszonélvez ő hátrányára megváltoztatni.
165. § (1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttél ő családtagjai
szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása
másnak nem engedhet ő át.
(2) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.
A telki szolgalom

166. § (1) Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott
terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a
jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. (2) Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelv ezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése,
épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára el őnyös más hasonló célra lehet alapítani.
167. § Ha valamely föld nincs összekötve megfelel ő közúttal, a szomszédok kötelesek t űrni, hogy a
jogosult földjeiken átjárjon. 168. § (1) A telki szolgalom létesítésére az ingatl an haszonélvezetének alapítására vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
(2) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata
ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességb ől vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása
nem vezet elbirtoklásra.
(3) A telki szolgalom önállóan forgalom tárgya nem lehet.
169. § (1) A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit
kímélve kell eljárni. (2) Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás
költségei a szolgalom jogosultj át és kötelezettjét – ellenkező megállapodás hiányában – olyan arányban
terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják. 170. § (1) A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult
ingatlanának rendeltetésszer ű használatához nem szükséges.
(2) A szolgalom megsz űnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolta – bár ez módjában állt -, vagy
elt űrte, hogy gyakorlásában akadályozzák.
Használati jog alapítása
171. § (1) Ingatlanra közérdekb ől a külön jogszabályban feljogosított szervek javára – államigazgatási
szerv határozatával – szolgalmat vagy más használa ti jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért
kártalanítás jár. (2) A használati jog alapításának eseteit, továbbá a kárt alanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg.
II. cím
A KÖZTULAJDONRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
XIV. fejezet
Az állami tulajdonjog
Az állami tulajdon tárgyai
172. § Ha törvény eltérő en nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak
a) a föld méhének kincsei,
b) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képz ődményei, a folyóvizek és
természetes tavak, valamint ezek medre, c) a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,
d) az országos közutak, az országos törzshálózati vasúti pályák, a nemzetközi kereskedelmi repül őtér,
továbbá az ország területe feletti légtér, e) a távközlésre felhasználható frekvenciák,
f) a hírközl ő hálózatok m űködéséhez, hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illet őleg hírközl ő hálózatok
és szolgáltatások együttm űködéséhez szükséges azonosítók és ezek tartományai.
g)
173. § (1) Forgalomképtelenek
a) a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok,

b) törvényben meghatározott más dolgok.
(2) A forgalomképtelen dolg ok elidegenítése semmis.
Gazdálkodás az állami tulajdonnal
174. § A kizárólag állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam
– törvényben szabályozott módon – másnak átengedheti.
175. § Az állam az egyes vagyontárgyait másra bízhatja, ebben az esetben – a jogszabályok
rendelkezéseinek megfelel ően – ez utóbbi gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillet ő
jogokat, és teljesíti a tulaj donos ilyen kötelezettségeit.
176. §
A kisajátítás
177. § (1) Ingatlant kivételesen, közérdekb ől – törvényben megállapított esetekben, módon és célokra –
lehet kisajátítani. A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár.
(2) A kisajátítás részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.
178. §
Az állami tulajdon védelme
179-180. §
181. § (1) Aki az állami tulajdon védelm ére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló
célszer ű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység
munkaköréb ől folyó közvetlen kötelessége volt. Ha e tevékenysége során életét veszti, mindazokról
gondoskodni kell, akiket eltartott, illet őleg akiknek eltartására törvénynél fogva köteles lett volna, feltéve,
hogy a tartásra rászorulnak. (2) Ezek az igények függetlenek attól, hogy a károsodás üzemi balesetnek minő sül-e, vagy hogy a
károsult károsodásának elhárítása érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(3) Kártalanításra az állami tulajdon kezel ője, ha pedig a károsodás széles körben fenyeget ő veszély
elhárításával kapcsolatban állt el ő, az állam köteles.
XV. fejezet
182-186. §
III. cím
A BIRTOK
XVI. fejezet
A birtok és a birtokvédelem
A birtok
187. § (1) A birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül
(birtokos).
(2) Birtokos az is, akit ől a dolog id őlegesen más személy hatalmába került , valamint az, akinek a földjén
használati jog áll fenn.

A birtokvédelem
188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos
önhatalom), birtokvédelem illeti meg. (2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akit ől a birtokot
tilos önhatalommal szerezte meg.
(3) A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akit ől a birtokát
származtatja, illet őleg akinek a birtokát id őlegesen átengedte.
189. § (1) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a
dolognak közös birtokba bocsátását. (2) A közös birtokosok – egymás közötti viszonyuk alapján – egymással szemben is jogosultak
birtokvédelemre.
190. § (1) A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben –
önhatalommal is elháríthatja.
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében ön hatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más
birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó id őveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
191. § (1) Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyz őtő l egy éven belül kérheti
az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. (2)
(3) A jegyz ő az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksért őt e magatartásától eltiltja, kivéve ha
nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illet őleg birtoklásának
megzavarását t űrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyz ő a hasznok, károk és költségek
kérdésében is.
(4) A jegyz ő határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében
hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani. 192. § (1) Az a fél, aki a jegyz ő határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítését ől számított
tizenöt napon belül a bíróságtól ké rheti a határozat megváltoztatását.
(2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után
közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a
birtokláshoz való jogosultság is vitás.
(3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban
megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
Birtoklás jogalap nélkül
193. § (1) Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.
(2) A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillet ő igényeket
ki nem elégítik; jogállására a felel ős őrzés szabályai irányadók. Nem tagadhatja meg a dolog kiadását az a
birtokos, aki a dolgot b űncselekménnyel vagy egyébként er őszakos vagy alattomos úton szerezte meg.
194. § (1) A birtokos, aki a dolog kiadására köteles, követelheti a dologra fordított szükséges költségei
megtérítését – a dolog fenntartásával rendszerint együttjáró kisebb kiadások kivételével -, továbbá elviheti
az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) A birtokos jóhiszem űsége esetén a hasznokkal nem fedeze tt hasznos költségei megtérítését is
követelheti, rosszhiszem űsége esetén pedig a jogalap nélküli g azdagodás szabályai szerint követelhet
megtérítést. (3) Az elvitel jogát csak az állag sérelme nélkül lehet gyakorolni.
195. § (1) A birtokos köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, kivéve ha ellenszolgáltatás
fejében jutott birtokához és jóhiszem ű volt.
(2) A jóhiszem ű birtokos az addig terjed ő id őre, amíg a birtokot t őle a jegyz ő, illet őleg a bíróság el őtt
vissza nem követelik, a hasznokért és a károkért nem felel ős. A visszakövetelés idejét ől kezdve – ha nem
vált nyilvánvalóan rosszhiszem űvé – felel ősségére az általános szabályok, használati és a hasznok szedésére
vonatkozó jogára pedig a felel ős őrzés szabályai az irányadók.
(3) A rosszhiszem ű birtokos köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket
elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott, továbbá felel ős a dologban bekövetkezett mindazokért a károkért,
amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.

A felelős őrzés
196. § (1) Aki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva
jogosult vagy köteles volna, a dolog őrizetér ől a jogosult költségére és veszélyére mindaddig köteles
gondoskodni, amíg az a dolgot át nem veszi (felel ős őrzés). A felel ős őrz ő a dolgot költségei megtérítéséig
visszatarthatja.
(2) A felel ős őrzés tartama alatt a felel ős őrz ő a dolgot nem használhatja, kivéve amennyiben a használat
a dolog fenntartásához szükséges. Ha a dolgot e tila lom ellenére mégis használja, a jogosulttal szemben
minden olyan kárért felel, amel y enélkül nem következett volna be.
(3) A felel ős őrz ő köteles a dolog meglevő hasznait kiadni és az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott
hasznok értékét – az őrzésb ől folyó igényei beszámításával – megtéríteni.
197. § (1) Ha a jogosult a dolgot megfelel ő határid ő alatt felszólításra nem szállítja el, és annak máshol
való elhelyezése aránytalan nehézséggel vagy a költségek el őlegezésével járna, a felel ős őrz ő a dolgot
értékesítheti vagy felhasználhatja.
(2) A gyorsan romló dolgot – amennyiben lehetséges – értékesíteni kell, illet őleg fel kell használni.
(3) Az értékesítésb ől befolyt összeg, illet őleg a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg.
NEGYEDIK RÉSZ
A KÖTELMI JOG
I. cím
A SZERZ ŐDÉS
XVII. fejezet
Általános szabályok
198. § (1) A szerz ődésb ől kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a
szolgáltatás követelésére. (2) Jogszabály szerz ődés kötését kötelez ővé teheti.
(3) Szolgáltatásra irányuló kötelezettség és jogo sultság jogszabályból vagy hatósági rendelkezésb ől
szerz ődéskötés nélkül is keletkezhet, ha a jogszabály vagy a törvényes jogkörében eljáró hatóság így
rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást kell ő pontossággal meghatározza. Ebben az
esetben – jogszabály vagy hatóság eltér ő rendelkezése hiányában – a szerz ődésre vonatkozó szabályokat
kell megfelel ően alkalmazni.
199. § Egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a
szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozat okra – ha a törvény kivételt nem tesz – a szerződésre
vonatkozó szabályokat kell megfelel ően alkalmazni.
200. § (1) A szerző dés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerz ődésekre vonatkozó
rendelkezésekt ől egyez ő akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) Semmis az a szerz ődés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével
kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fű z. Semmis a szerződés akkor is, ha
nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. 201. § (1) A szerz ődéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerz ődésb ől vagy a körülményekb ől kifejezetten
más nem következik – ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között an élkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka
vezetné, a szerz ődés megkötésének idő pontjában feltűnő en nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenved ő fél
a szerz ődést megtámadhatja.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha a hitelnyújtó szerz ődésben
meghatározott szolgáltatása és a teljes hiteldíj között – a szerz ődéskötés egyéb körülményeit is figyelembe
véve – felt űn ően nagy az értékkülönbség.

202. § Ha a szerz ődő fél a szerz ődés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával felt űnő en
aránytalan el őnyt kötött ki, a szerz ődés semmis (uzsorás szerz ődés).
203. § (1) Az a szerz ődés, amellyel harmadik személy igényé nek kielégítési alapját részben vagy
egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a másik fél rosszhiszem ű volt, vagy reá
nézve a szerz ődésb ől ingyenes el őny származott.
(2) Ha valaki hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel, amellyel való viszonyában többségi befolyás
áll fenn, továbbá ha a jogi személy a tagjával vagy vezet ő tisztségviselő jével, illetve annak
hozzátartozójával köt ilyen szerz ődést, a rosszhiszem űséget, illetve az ingyenességet vélelmezni kell.
Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszem űséget, illetve az ingyenességet azonos természetes vagy jogi
személy befolyása alatt m űköd ő jogi személyek egymás közötti szerz ődéskötése esetén, akkor is, ha
közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn. (3) Az a fél, aki a szerz ődésb ől származó ingyenes el őnyt ől fel nem róható módon elesett, a harmadik
személy irányában nem felel. 204. § (1) Bírósági úton nem lehet érvényesíteni
a) a játékból vagy fogadásból ered ő követeléseket, kivéve ha a játéko t vagy fogadást állami engedély
alapján bonyolítják le; b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönb ől ered ő követeléseket;
c) azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja.
(2) A bírósági úton nem érvényesíthet ő követelés biztosítására kötött szerz ődés semmis; az önkéntes
teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni.
(3) Azt, hogy a követelés bírósági úton nem érvényesíthet ő, hivatalból kell figyelembe venni. Ezt a
rendelkezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az elévült követelésekre nem lehet alkalmazni.
XVIII. fejezet
A szerződés megkötése
A szerz ődési akarat és kifejezése
205. § (1) A szerz ődés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerz ődés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, va lamint a bármelyikük által lényegesnek min ősített
kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem ke ll a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben,
amelyeket jogszabály rendez.
(3) A felek a szerz ődés megkötésénél együttm űködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás
jogos érdekeire. A szerz ődéskötést megel őző en is tájékoztatniuk kell egymást a megkötend ő szerz ődést
érint ő minden lényeges körülményr ől.
(4) Ha a szerz ődéskötési kötelezettség esetében a szerz ődési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek
kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni.
205/A. § (1) Általános szerz ődési feltételnek min ősül az a szerz ődési feltétel, amelyet az egyik fél több
szerz ődés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közrem űködése nélkül el őre meghatároz, és amelyet
a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
(2) Az általános szerz ődési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerz ődési feltételt a
felek egyedileg megtárgyalták. Ezt a szabályt kell megfelel ően alkalmazni abban az esetben is, ha a felek
között vitás, hogy a fogyasztói szerz ődésben a fogyasztóval szerz őd ő fél által egyoldalúan, el őre
meghatározott szerz ődési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e.
(3) Az általános szerz ődési feltételnek min ősítés szempontjából közömbös a szerz ődési feltételek
terjedelme, formája, rögzítésének módja, és az a körülmény, hogy a feltételek a szerz ődési okiratba
szerkesztve vagy attól elválasztva jelennek meg. 205/B. § (1) Az általános szerz ődési feltétel csak akkor válik a szerz ődés részévé, ha alkalmazója
lehet ővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló
magatartással elfogadta. (2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerz ődési feltételr ől, amely a szokásos
szerz ődési gyakorlattól, a szerz ődésre vonatkozó rendelkezésekt ől lényegesen vagy valamely korábban a

felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerz ődés részévé, ha azt a másik
fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követ ően – kifejezetten elfogadta.
205/C. § Ha az általános szerz ődési feltétel és a szerz ődés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a
szerz ődés részévé.
206. § (1) A szerz ődéskötési kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság –
jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában – a szerz ődést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem
hozza létre a bíróság a szerz ődést, ha a szerz ődéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerz ődés
teljesítésére nem képes, vagy a szerz ődés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene.
(2) A szerz ődéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerz ődést nemzetgazdasági érdekb ől is
módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja. (3)
(4) Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály
vagy más kötelez ő rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerz ődést – a szerz ődés céljának és tartalmának
figyelembevételével – a forgalmi szokások alapján kiegészítheti.
207. § (1) A szerz ődési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a
nyilatkozó feltehet ő akaratára és az eset körülményeire tekinte ttel a szavak általánosan elfogadott jelentése
szerint értenie kellett.
(2) Ha az általános szerz ődési feltétel, illetve a fogyasztói szerz ődés tartalma az (1) bekezdésben foglalt
szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel meghatározójával szerz ődő fél, illetve
a fogyasztó számára kedvez őbb értelmezést kell elfogadni.
(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdésben foglalt értelmezési szabály a 209/B. §, valamint a 301/A. § (5)
és (6) bekezdése alapján indított eljárásokb an vitatott kikötés, illetve általános szerződési feltétel
tekintetében.
(4) Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjeszt ően értelmezni.
(5) A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerz ődés érvényessége szempontjából közömbös.
(6) A színlelt szerz ődés semmis; ha pedig az más szerz ődést leplez, a szerz ődést a leplezett szerz ődés
alapján kell megítélni.
Az el őszerz ődés
208. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy kés őbbi id őpontban egymással szerz ődést kötnek
(el őszerz ődés). Az el őszerz ődést a szerz ődésre el őírt alakban kell megkötni. Az el őszerz ődés alapján a
felek kötelesek a szerz ődést megkötni.
(2) Jogszabály el őszerz ődés kötését kötelez ővé teheti.
(3) A szerz ődés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerz ődést
létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A bíróság a szerz ődést akkor is létrehozhatja, ha az el őszerz ődés
a szerző dés lényeges kérdéseiben való megállapodást nem tartalmazza, feltéve, hogy a nemzetgazdaság és a
felek érdekeinek figyelembevételével, a felek tárgyalásai, korábbi szerz ődései és az eset összes
körülményei alapján a szerz ődés tartalma meghatározható.
(4) A bíróság a szerz ődést kivételesen az el őszerz ődésben megállapított feltételek módosításával is
létrehozhatja, ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdeml ő érdeke indokolja.
(5) A szerz ődés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az el őszerző dés létrejötte
után beállott körülmény folytán a szerző dés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerz ődés megkötése
nemzetgazdasági érdeket sértene, va gy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy
felmondásnak lenne helye. (6) Az el őszerz ődésre egyébként az annak alapján megkötend ő szerz ődésre vonatkozó szabályok
megfelel ően irányadók.
A szerz ődési feltételek tisztességtelensége
209. § (1) Tisztességtelen az általános szerz ődési feltétel, illetve a fogyasztói szerz ődésben egyedileg
meg nem tárgyalt szerz ődési feltétel, ha a feleknek a szerz ődésb ől ered ő jogait és kötelezettségeit a
jóhiszem űség és tisztesség követelményének megsértésé vel egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési
feltétel támasztójával szerz ődést köt ő fél hátrányára állapítja meg.

(2) A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló
minden olyan körülményt, amely a szerz ődés megkötésére vezetett, tová bbá a kikötött szolgáltatás
természetét, az érintett feltételnek a szerz ődés más feltételeivel vagy más szerz ődésekkel való kapcsolatát.
(3) Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerz ődésben
tisztességtelennek min ősülnek, vagy amelyeket az ellenkez ő bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.
(4) Az általános szerz ődési feltétel és a fogyasztói szerz ődésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel
tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthet ő.
(5) A tisztességtelen szerz ődési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a
f ő szolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési
kikötésekre, ha azok egyé bként világosak és érthetőek.
(6) Nem minő sülhet tisztességtelennek a szerz ődési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy
jogszabály el őírásának megfelel ően határozzák meg.
209/A. § (1) Az általános szerz ődési feltételként a szerz ődés részévé váló tisztességtelen kikötést a
sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
(2) Fogyasztói szerz ődésben az általános szerz ődési feltételként a szerző dés részévé váló, továbbá a
fogyasztóval szerz ődő fél által egyoldalúan, elő re meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt
tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
209/B. § (1) Az általános szerz ődési feltételként a fogyasztói szerz ődés részévé váló tisztességtelen
kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban
meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bí róság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a
kikötés alkalmazójával szerz őd ő valamennyi félre kiterjed ő hatállyal megállapítja.
(2) A külön jogszabályban meghatározott szerv ezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel
tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történ ő szerz ődéskötések céljából határoztak
meg és tettek nyilvánosan megismerhet ővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra.
(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásban, ha megállapítja a sérelmes általános szerz ődési feltétel
tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére (a jöv őre nézve) – a kikötés nyilvánosságra hozójával szerz ődő
valamennyi félre kiterjed ő hatállyal – érvénytelenné nyilv ánítja. A tisztességtelen szerződési feltétel
alkalmazója köteles a fogyasztó igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság ítéletében továbbá eltiltja a
tisztességtelen általános szerz ődési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától.
(4) Az (2) bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történő szerződéskötések
céljából meghatározott és megismerhet ővé tett tisztességtelen általános szerz ődési feltétel alkalmazását
nyilvánosan ajánlja. A bíróság, ha me gállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét,
azt – alkalmazása esetére – érvénytelenné nyilv ánítja, és eltilt az alkalmazásra ajánlástól.
209/C-209/D. §
A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés
210. § (1) Aki a szerz ődés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a
szerz ődési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedé sét a másik fél okozta vagy felismerhette.
(2) Jogi kérdésben való tévedés címén a szerz ődési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés
lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakért ő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára
nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. (3) Ha a felek a szerző déskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerz ődést bármelyikük
megtámadhatja.
(4) Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a
szerz ődési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy
fenyegetés harmadik személy részér ől történt, és err ől a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(5) Ingyenes szerz ődés esetében tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés címén a szerződést akkor is meg
lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.
A szerz ődés létrejötte
211. § (1) Aki szerz ődés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kö tve marad, kivéve, ha kötöttségét az
ajánlat megtételekor kizárta.

(2) Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatáro zhatja. Ennek hiányában jelenlev ők között vagy
telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megsz űnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem
fogadja. Távollevő nek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az id őnek elteltével sz űnik meg,
amelyen belül az ajánlattev ő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat
elküldésének módjára – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Jogszabály az ajánlati
kötöttség idejét eltér ően is szabályozhatja.
212. § (1) A jogosult – a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével –
ajánlattételre felhí vhatja azt, akit szerz ődéskötési kötelezettség terhel (kötelezett). A kötelezettnek a
felhívás kézhezvételét ől számított harminc napon belül kell az ajánlatát megtennie.
(2) Ha az ajánlati felhívás nem tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat, illetve okiratokat, a
kötelezett a felhívás kézhezvételét ől számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az
esetben az ajánlattételi határid ő a hiányok pótlásától számít.
(3) A határid őket jogszabály vagy – ha jogszabály lehet ővé teszi – a felek közös megállapodással eltér ően
is megállapíthatják.
213. § (1) A szerz ődés jelenlev ők között abban az idő pontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják,
távollev ők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattev őhöz megérkezik.
(2) Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.
(3) Ha a szerz ődés távollev ők között jön létre, a szerz ődés létrejöttének helye az ajánlattev ő lakóhelye,
illetve székhelye (telephelye). 214. § (1) A szerző dési nyilatkozat, ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél
tudomásszerzésével válik hatályossá; az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig
az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék.
(2) A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkés őbb
a visszavont nyilatkozattal egy id őben kell a másik félhez érkeznie, illet őleg tudomására jutnia.
(3) Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet , az ellenszolgáltatást (vételár, díj) vállaló fél a nyilatkozatát a
szerz ődés létrejöttéig visszavonhatja, a másik fél költségeit azonban meg kell térítenie.
(4) Ha az elfogadó idejében me gtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve érkezik, az ajánlattev ő
köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerz ődés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a
szerz ődés létrejön.
215. § (1) Ha a szerz ődés létrejöttéhez harmadik személy be leegyezése vagy hatósági jóváhagyás
szükséges, ennek megtörténtéig a szerz ődés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak.
Kötöttségét ől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelel ő határid őn belül a
harmadik személy a beleegyezés, illet őleg a hatóság a jóváhagyás fel ől nem nyilatkozik.
(2) A beleegyezés, illet őleg a jóváhagyás megtörténtével a szerz ődés – ha jogszabály kivételt nem tesz –
megkötésének id őpontjától kezd ődő hatállyal jön létre.
(3) Beleegyezés, illet őleg jóváhagyás hiányában a szerz ődésre az érvénytelenség jogkövetkezményeit
kell alkalmazni.
A szerz ődés alakja
216. § (1) Szerz ődést jogszabály ellenkez ő rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni.
A szerz ődési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.
(2) A nyilatkozattétel elmulasztása – ha az nem ráutaló magatartás – csak akkor min ősül elfogadásnak, ha
ezt jogszabály rendeli, vagy ha a felek ebben megállapodtak.
217. § (1) Jogszabály a szerz ődésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött
szerz ődés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis.
(2) A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerz ődés érvényességének, ha kifejezetten ebben
állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerz ődés akkor is
érvényessé válik, ha az alakiságot mell őzték.
218. § (1) Ha jogszabály vagy megállapodás írásbeli alakot rendel, legalább a szerz ődés lényeges
tartalmát írásba kell foglalni. (2) Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerz ődő fél nem tud vagy nem képes írni, a szerz ődés
érvényességéhez közokirat va gy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges.
(3) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerz ődés érvényességét megszabott alakhoz köti, az
ilyen alakban kötött szerz ődés megszüntetése vagy felbontása is csak a megszabott alakban érvényes. A

szerződésnek a megszabott alak mell őzésével történt megszüntetése vagy felbontása is érvényes, ha az
annak megfelel ő tényleges állapot a felek egyez ő akaratából létrejött.
XIX. fejezet
A képviselet
219. § (1) Más személy (képvisel ő) útján is lehet szerz ődést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni,
kivéve ha jogszabály szerint a jogn yilatkozat csak személyesen tehető meg. Cselekv őképes személyt
korlátozottan cselekv őképes személy is képviselhet.
(2) A képvisel ő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illet őleg kötelezetté.
220. § (1) Áru adásvételével vagy egyéb szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi
személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségeiben dolgozó alkalmazottat és tagot –
amennyiben jogszabály eltér ően nem rendelkezik, vagy a körülményekbő l más nem következik – az ott
szokásos szerz ődések megkötésénél és lebonyolításánál a jogi személy képvisel őjének kell tekinteni.
(2) Az alkalmazott és a tag jogkörének korlátozása ha rmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha
a korlátozásról tudott vagy tudomást szerezhetett volna. (3) E rendelkezések megfelel ően irányadók a magánszemély alkalmazottjára is.
221. § (1) Aki képviseleti jogkörét jóhiszem űen túllépi, vagy anélkül, hogy képviseleti joga volna, más
nevében szerz ődést köt, és eljárását az, akinek nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerz ődő
félnek a szerz ődés megkötéséb ől ered ő kárát megtéríteni. A bíróság azonban a szerz ődés megkötéséb ől
ered ő kár megtérítése alól mentesítheti, különösen, ha korábban képvisel ő volt, és képviseleti jogának
megsz űnésér ől a szerz ődéskötéskor hibáján kívül nem tudott.
(2) A rosszhiszem ű álképvisel ő teljes kártérítéssel tartozik.
(3) A képvisel ő nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga vagy olyan
személy, akit ugyancsak ő képvisel. Ha a képvisel ő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján
érdekellentét esetében is eljárhat.
A meghatalmazás
222. § Képviseleti jogot – a törvényen, a hatósági rendelk ezésen és az alapszabályon alapuló képviseleten
felül – a képvisel őhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal (meghatalmazás)
lehet létesíteni. 223. § (1) A meghatalmazáshoz olyan alakszer űségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a
meghatalmazás alapján kötend ő szerz ődésre el őír. Az általános meghatalmazás csak írásban érvényes.
(2) A meghatalmazás eltér ő kikötés hiányában visszavonásig érvényes; visszavonása jóhiszem ű
harmadik személy irányában csak akkor hatályos, ha azt vele közölték. A visszavonás jogáról érvényesen
nem lehet lemondani. (3) A meghatalmazás bármelyik fél halálával megsz űnik.
Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete
224. § (1) A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében
akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de
visszatérésében gátolva van. (2) A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekv őképességét nem érinti.
(3) A gondnok képviseleti jogkörében kezeli a gondnokolt vagyonát, és ellátja azokat a feladatokat,
amelyeket külön jogszabály reá bíz. A távollev ő gondnoka ezenfelül – a gyámhatóság el őzetes
hozzájárulásával – minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja
meg. A halaszthatatlanul sürg ős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges; err ől azonban
– mihelyt lehet – a gyámhatóságnak be kell számolni.
Az eseti gondnokság

225. § (1) Ha a szül ő, a gyám vagy a gondnok akár jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán,
akár érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel.
(2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
a) ha sürg ősen kell intézkedni, és a cselekv őképtelen vagy korlátozottan cselekv őképes személynek
nincs törvényes képvisel ője, vagy annak személye nem állapítható meg, továbbá
b) ha az ismeretlen, távollev ő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak
megóvása érdekében szükséges. (3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám, illet őleg a gondnok.
(4) A szül ői felügyeletet gyakorló szül ő, a gyám és a gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre,
amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek.
XX. fejezet
A szerz ődés tartalma és tárgya
226. § (1) Jogszabály meghatározhatja a szerz ődés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a
szerz ődésnek akkor is részei, ha a felek eltérő en rendelkeznek.
(2) Jogszabály a hatályba lépése el őtt megkötött szerz ődések tartalmát csak kivételesen változtathatja
meg. Ha a szerz ődés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a
bíróságtól a szerz ődés módosítását, vagy – ha jogszabál y másként nem rendelkezik – a szerződést ől elállhat.
(3) Hatósági ár megállapítására külön törvény szerint kerülhet sor.
(4)-(5)
227. § (1) A szerz ődésben kikötött szolgáltatás valamely dol og adására, tevékenységre, tevékenységtől
való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.
(2) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerz ődés semmis.
A feltétel és id őhatározás
228. § (1) Ha a felek a szerz ődés hatályának beálltát bizonytalan jöv őbeni eseményt ől tették függ ővé
(felfüggeszt ő feltétel), a szerz ődés hatálya e feltétel bekövetkeztével áll be.
(2) Ha a felek a szerz ődés hatályának megsz űntét tették bizonytalan jöv őbeni eseményt ől függ ővé (bontó
feltétel), a feltétel bekövetkeztével a szerz ődés hatálya megsz űnik.
(3) Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel semmis; az ilyen feltétellel kötött
szerz ődésre a részleges érvénytelenség szabályait (239. §) kell alkalmazni.
229. § (1) Amíg a feltétel bekövetkezése függ őben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a feltétel
bekövetkezése, illet őleg meghiúsulása esetére a másik fél jogát csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a szabály
harmadik személy jóhiszem űen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
(2) A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására ne m alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga
idézte el ő.
(3) A feltételre vonatkozó szabályokat megfelel ően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a
szerz ődés hatályának beálltát vagy megsz űntét valamely id őponthoz kötötték.
A vagylagos szolgáltatás
230. § (1) Ha a felek a szerz ődés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások
közül választani lehet, a választás joga – ha jogszabály kivételt nem tesz – a kötelezettet illeti. A
kötelezettnek ez a joga a bírósági határozattal kit űzött teljesítési határid ő elteltével a jogosultra száll át.
(2) Ha a jogosult választhatna, de a választással késedelembe esik, e joga a kötelezettre száll át.
A pénztartozás. A kamat
231. § (1) Pénztartozást – ellenkez ő kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben lev ő pénznemben
kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő
árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani. (3)
232. § (1) A szerz ődéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek
egymás közti szerz ődési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár.
(2) Az államháztartás alrendszer eiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket
egyébként harmadik szem élyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség esetén, ide értve a támogatási
szerz ődésekb ől ered ő fizetési kötelezettséget is, a kamatfizetés mell őzésére vagy a törvényesnél
alacsonyabb mérték ű kamat fizetésére irányuló szerz ődési kikötés – ha jogszabály eltér ően nem rendelkezik
– semmis. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az államháztartás alrendszereib ől nyújtott támogatások
felhasználására kötött szerz ődésekben, valamint a jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásával
megbízott és e körben olyan szervezetek által vá llalt fizetési kötelezettség esetében is, amelyet
államháztartási szervezet alapított, vagy amelyben ilyen szervezet többségi befolyással rendelkezik.
(3) A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A
fizetend ő kamat számításakor az érintett naptári félévet megel őző utolsó napon érvényes jegybanki
alapkamat irányadó az adott na ptári félév teljes idejére.
(4) A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.
A harmadik személy javára szóló szerz ődés
233. § (1) Ha a felek harmadik személy részére teljesítend ő szolgáltatásra kötöttek szerz ődést, e
harmadik személy csak akkor vá lik közvetlenül jogosulttá, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték.
(2) A harmadik személy a javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezik, hogy a szerz ődésr ől őt
valamelyik fél értesítette; ha a jogo t visszautasítja, azzal a javára szerz ődött fél rendelkezik.
(3) A kötelezett a szerz ődésb ől folyó kifogásait a harmadik személlyel szemben is érvényesítheti.
XXI. fejezet
A semmisség és a megtámadhatóság
234. § (1) A semmis szerz ődés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határid ő nélkül
hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. (2) Ha valamely semmis szerz ődés más szerz ődés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi
érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehet ő szándékával ellenkezik.
235. § (1) A megtámadható szerz ődés a megtámadás következtében megkötésének id őpontjától kezd őd ő
hatállyal érvénytelenné válik.
(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke
f ű ző dik.
236. § (1) A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés
eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.
(2) A megtámadási határid ő megkezdő dik
a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor;
b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megsz űntekor;
c) a felek szolgáltatásainak felt űnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerz ődési feltétel [209/A. § (1)
bekezdés, 301/A. § (4) bekezdés] esetén a sérelmet szenved ő fél teljesítésekor – részletekben történ ő
teljesítésnél az els ő teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek
megsz űntekor.
(3) A megtámadási határid őre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelel ően
irányadók. A megtámadás ra jogosult a szerződésb ől ered ő követeléssel szemben kifogás útján megtámadási
jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határid ő már eltelt.
(4) A megtámadás joga megsz űnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határid ő megnyílta után
a szerz ődést írásban meger ősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.
237. § (1) Érvénytelen szerz ődés esetében a szerz ődéskötés el őtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.

(2) Ha a szerződéskötés el őtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerz ődést a
határozathozatalig terjed ő id őre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerz ődést érvényessé lehet
nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerz ődés, a felek szolgáltatásainak felt űnő
aránytalansága esetén az aránytalan el őny kiküszöbölésével – megszüntethet ő. Ezekben az esetekben
rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítésérő l.
(3) Uzsorás szerz ődés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a
sérelmet szenved ő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél
viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan el őnynek megfelel ő részt a sérelmet szenved ő félnek köteles
visszatéríteni.
(4) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a
jóerkölcsbe ütköz ő szerz ődést köt ő, a megtéveszt ő vagy jogtalanul fenyeget ő, továbbá az egyébként csalárd
módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerz ődés esetén a sérelmet okozó fé lnek visszajáró szolgáltatást
az állam javára meg kell ítélni. Az államnak járó juttatásokat rendszerint pénzben kell megítélni.
238. § (1) Érvénytelen szerz ődés érvényessé nyilvánítása esetén a szerz ődő felek a szerz ődésszegésért
úgy felelnek, mintha a szerz ődés kezdett ől fogva érvényes lett volna.
(2) Aki érvénytelen szerz ődés fennálltában jóhiszem űen bízott, a felekt ől a szerz ődés megkötéséb ől
ered ő kárának megtérítését követelheti; ha azonban az ér vénytelenség az egyik fél magatartására vezethető
vissza, a bíróság a másik fél marasztalását mell őzi. Ha a felek valamelyike a harmadik személlyel szemben
rosszhiszem ű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására
vezethet ő vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerz ődés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is
nyújthatja. 239. § (1) A szerz ődés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerz ődés csak akkor d ől meg, ha a
felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ett ől eltér ően rendelkezhet.
(2) Fogyasztói szerz ődés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor d ől meg, ha a szerz ődés az
érvénytelen rész nélkül nem teljesíthet ő.
XXII. fejezet
A szerz ődés módosítása. A tartozáselismerés
Módosítás szerz ődéssel, illet őleg egyezséggel
240. § (1) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerz ődés
tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. (2) A tartalmában vagy jogc ímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része
változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a
zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk né lkül nem válhat súlyosabbá, és a módosítást
megelő ző en keletkezett kifogásaik is fennmaradnak.
(3) A szerz ődést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerz ődésb ől ered ő vitás
vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. (4) Az egyezséggel való szerz ődésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre
vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Ez arra az esetre is
áll, ha az egyezség megkötése után el őkerült bizonyítékokkal a vitát vagy a bizonytalanságot el lehetett
volna hárítani.
Szerz ődésmódosítás bírósági úton
241. § A bíróság módosíthatja a szerz ődést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerz ődéskötést követ ően
beállott körülmény folytán a szerző dés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
A tartozáselismerés
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerő t terheli annak
bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthet ő, vagy a szerz ődés érvénytelen.

(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
XXIII. fejezet
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek
A foglaló
243. § (1) A szerz ődés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.
(2) A szerz ődés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak
tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerz ődésb ől kétségtelenül kit űnik.
244. § Ha a szerz ődést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a
foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerz ődés olyan okból sz űnik meg, amelyért egyik fél sem
felel ős, vagy mindkét fél felel ős, a foglaló visszajár.
245. § (1) A teljesítés meghiúsulásáért felel ős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót
kétszeresen köteles visszatéríteni. (2) A foglaló visszakövetelésér ől való lemondás, illet őleg a foglaló kétszeres visszatérítése a
szerz ődésszegés következményei alól nem mentesít; a ká rtérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít.
(3) A túlzott mérték ű foglalót a bíróság mérsékelheti.
A kötbér
246. § (1) A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésér e kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan
okból, amelyért felel ős, nem, vagy nem szerz ődésszer űen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet
érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis.
(2) A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha ká ra nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó
kárát és a szerz ődésszegésb ől ered ő egyéb jogait is. A szerz ődésszegéssel okozott kárának megtérítését az
erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követ elheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette.
(3) A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényes ítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem
vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
(4)
247. § (1) A túlzott mérték ű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.
(2) A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell
alkalmazni.
(3) Bírósági úton nem érvényesíthet ő követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet
érvényesíteni.
A jótállás
248. § (1) Aki a szerz ődés hibátlan teljesítéséért szerz ődés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles,
ennek id őtartama alatt a felel ősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után
keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényb ől ered ő jogait nem érinti.
(2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztet ő szerző désben vagy jogszabályban,
továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. (3) Fogyasztói szerz ődés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének
nevét és címét, a jótállás tartalmát, id őtartamát, területi hatályát és a bel őle ered ő jogok érvényesítésének
módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényb ől ered ő jogait nem érinti. A
jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradan dó eszközzel rögzíteni kell, és a
fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően el őíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra
vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feltételek
nemteljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. (4) A jogosult a jótállási határid ő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel.
(5) A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál
megfelel ően alkalmazni kell.

A bankgarancia
249. § A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos
esemény beállta vagy elmaradása, illet őleg okmányok benyújtása – esetében és határid őn belül a
kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.
A jogvesztés kikötése
250. § (1) A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerz ődésszegésért felel ős fél elveszít
valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerz ődés alapján megilletné.
(2) Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.
A zálogjog
1. Közös szabályok
Általános rendelkezések
251. § (1) Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének
biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltér ő rendelkezése hiányában – más követeléseket megel őző
sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Bírósági úton nem érvényesíthet ő követelés
zálogjoggal biztosítása semmis.
(2) Zálogjog jövő beli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható.
(3) A zálogtárggyal való felel ősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a
zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a
zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is.
(4) A követelés átszállásával a zálogjog is átszá ll az új jogosultra. A zálogjogot – törvény eltérő
rendelkezése hiányában – csak a k öveteléssel együtt lehet átruházni.
A zálogjog tárgya
252. § (1) Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehet ő dolog, átruházható jog vagy követelés.
(2) A zálogjog – a felek megállapodásától függ ően – a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Ha azonban a
zálogtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjog nem terjed ki az elvált termésre, kivéve, ha a
zálogtárgyat már a termés elválása el őtt végrehajtás alá vonták.
253. § (1) Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén
minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. (2) Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak és jogviszonyukból más nem következik,
egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. Akinek terhére ezt az
arányt meghaladó kielégítés történik, a többi tulajdonostól a többlet arányos megtérítését követelheti.
A zálogjog keletkezése
254. § (1) Zálogjog szerz ődés, jogszabály vagy bírósági határozat és – ha jogszabály így rendelkezik –
hatósági döntés alapján keletkezhet. (2) A zálogszerz ődést írásban kell megkötni. Egyes zálogtárgyak meghatározott módon történ ő
elzálogosításához jogszabály további alakszer űségi követelményeket f űzhet.
A zálogjog érvényesítése
255. § (1) A zálogtárgyból való kielégítés – ha jogszabály kivételt nem tesz – bírósági határozat alapján
végrehajtás útján történik.

(2) Semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött az a megállapodás, amely szerint a jogosult a
kötelezettség teljesítésének elmulasztása eset én megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát.
256. § (1) A kielégítési jogot – ha törvény eltér ően nem rendelkezik – a zálogtárgyra az elzálogosítás után
szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt a zálogtá rgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő
rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a j ogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében
(rangsor) illeti meg.
(2) Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult ha tározhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének
sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges. 257. § (1) A felek – a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja és a zálogjogosult
kielégítési jogának megnyíltától számított határid ő meghatározásával – írásban a kielégítési jog megnyílta
el őtt is megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében. Ha a megállapodásban meghatározott
határid ő alatt, illetve feltételek mellett a zálogtárgyat nem sikerült értékesíteni, a közös értékesítésre
irányuló megállapodás hatályát veszti. (2) Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával
üzletszer űen foglalkozik – a zálogjoggal biztosított követelései tekintetében ideértve minden hitelintézetet -,
a felek az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat
bírósági végrehajtás mell őzésével maga is értékesítheti.
(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, vagy azt a felek alkalmazni nem kívánják, úgy az (1)
bekezdésben foglalt feltételekkel megállapodhatnak ab ban, hogy a jogosult a zálogtárgy értékesítésére
záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszer űen vagy hivatalból foglalkozó személynek
megbízást adhat. (4) A felek az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel megállapodhatnak a zálogtárgy egyszer űsített
végrehajtási értékesítésében is.
258. § (1) A zálogtárgy értékesítésére vagy az erre irányuló megbízás kiadására feljogosított [257. § (2)-
(3) bek.] e joga alapján – a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva – jogosult a zálogtárgy
tulajdonjogának átruházására. Ha a zálogtárgy nincs a birtokában, az értékesítés céljából annak kiadását
kérheti. (2) A zálogtárgy értékesítése el őtt a kötelezettet értesíteni kell az értékesítés módjáról, helyér ől és
idejér ől.
(3) A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a
követelését, annak járulékait, valamint az értékesíté ssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni.
Semmis a zálogjog megsz űnése el őtt kötött az a megállapodás, amely a jogosultat az elszámolási
kötelezettség alól mentesíti. (4) Jogszabály a bírósági végrehajtás mell őzésével történ ő értékesítés módjára vonatkozóan további
szabályokat is megállapíthat.
A zálogjog megsz űnése
259. § (1) Ha a zálogtárgy tulajdonosa, valamint a követelés kötelezettje (személyes kötelezett)
különböz ő személy és a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, a zálogjog megszűnik, a követelés
pedig egyéb biztosítékaival együtt a kiel égítés erejéig a tulajdonosra száll át.
(2) Ha a jogosultat egyébként nem a személyes kötelezett elégíti ki, a zálogjog a követelés, illet őleg a
kielégítés alapján keletkez ő megtérítési igény erejéig a kielégítő személyre száll át. Ez a személy
követelheti a zálogtárgy átadását, illet őleg a zálogjognak javára való bejegyzéséhez szükséges nyilatkozat
kiadását. (3) A zálogjog megsz űnik, ha a követelés megsz űnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve,
ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad.
(4) Megsz űnik a zálogjog abban az esetben is, ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát; vagy a
zálogtárgy tulajdonosa a zálogjoggal biztosított követelést megszerzi, a zálogjog azonban – ha a követelést
megszerz ő tulajdonos nem személyes kötelezett – a rangsorban hátrább álló zálogjogosultak irányában
fennmarad. (5) A zálogjog megsz űnik, ha törvény a végrehajtási vagy más eljárás körében így rendelkezik.
260. § (1) A zálogjog megsz űnik akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul.
(2) Ha a zálogtárgy elpusztulásáért vagy értékcsökkenéséért a tulajdonos felelős, továbbá, ha a
zálogtárgyat biztosítékadási kötel ezettség alapján kötötték le, és a kárért a jogosult nem felel ős, a

tulajdonostól, illetőleg a biztosíték adására kötelezett ől megfelel ő új zálogtárgyat vagy az
értékcsökkenésnek megfelelő további fedezetet lehet követelni.
(3) A zálogtárgy elpusztulásának, illet őleg értékcsökkenésének pótlására szolgáló biztosítási összeg,
kártérítés vagy más érték a zálogtárgy helyébe lép, illet őleg a zálogfedezet kiegészítésére szolgál.
Jelzálogjog esetében mind a tulajdonos, mind a jogosult ennek az értéknek a zálogtárgy helyreállítására
fordítását követelheti. (4) Ha a zálogtárgyat károsodás elhárítása érdekébe n értékesítik, a vételár a zálogtárgy helyébe lép. Az
értékesítéshez – ha ennek elháríthatatlan akadál ya nincs – a tulajdonos beleegyezése szükséges.
2. Zálogjog dolgokon
Jelzálogjog
261. § (1) Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogköte lezett birtokában marad, aki jogosult a dolog
rendeltetésszer ű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét meg őrizni. Ha a kötelezett
vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét ve szélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény
megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését. (2) Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a
zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelel ő biztosíték adását. Ha a kötelezett a
jogosult felhívásának megfelel ő határid őn belül nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogát gyakorolhatja.
(3) Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy részén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett
tulajdonában lév ő egész tulajdoni illet ősége azonban zálogba adható. Ingatla n esetében jelzálogjog csak az
ingatlan-nyilvántartásban önálló egységké nt nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett
tulajdonában lév ő egész tulajdoni illet őségére létesíthet ő.
(4) Természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott
(deviza alapú) kölcsönszerz ődéséb ől keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy
tulajdonában álló ingatlanon, vagy ingatlannak természetes személy tulajdonában lév ő tulajdoni
illet őségére jelzálogjog nem alapítható, a felek ettől eltér ő rendelkezése semmis.
262. § (1) Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog
alapításához az erre irányuló szerz ődésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése
szükséges. (2) Más dolgot terhel ő jelzálogjog alapításához – ha jogszabály eltér ően nem rendelkezik – a
zálogszerz ődés közjegyz ői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyz ői
Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezete tt nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való
bejegyzése szükséges. Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, továbbá, ha a zálogtárgy egyedi megjelölése
nem lehetséges, a zálogtárgy, illetve a zálogtárgyak köre fajta és mennyiség szerint vagy körülírással is
meghatározható. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilvántartásba (nyilvántartás) történ ő bejegyzésben – a nyilvántartásra
irányadó szabályok szerinti egyéb adatok mellett – fel kell tüntetni a követelés összegét (jöv őbeli
követelések esetén a biztosítani kí vánt legmagasabb összeget), valamint annak járulékait, ez utóbbiak a
zálogszerz ődés tartalmára utalással is megjelölhet ők. A követelés csökkenése vagy megsz űnése a bejegyzés
tartalmára tekintet nélkül kihat a zálogjogra. (4) A tulajdonos az ingatlan-nyilvánta rtásban azt is feljegyeztetheti, hogy az ingatlant egy éven belül a
feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összeg erejéig jelzálogjoggal kívánja megterhelni. Ha
a jelzálogjog bejegyzését a felj egyzésben meghatározott határid ő alatt kérik, a bejegyzett jelzálogjog a
feljegyzés rangsorban elfoglalt helyéhez (ranghely) igazodó ranghelyet kap. (5) A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzál ogjog tárgya lehet – a rendelkezési jog megszerzését ől
függ ő hatállyal – olyan dolog is, am elyre a zálogkötelezett a zálogszerz ődés megkötése után szerez
rendelkezési jogot. Az ilyen zálogj og ranghelyét a bejegyzésének időpontja határozza meg, e szabályra
azonban nem lehet hivatkozni azzal szemben, akinek ja vára a rendelkezési jog korábbi jogosultja alapított
zálogjogot. (6) A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog megsz űnik, ha a zálogtárgyat kereskedelmi
forgalomban vagy rendes gazdálkodás körében jóhiszem ű vevő részére értékesítik. Megsz űnik továbbá
abban az esetben is, ha a jóhiszem ű vev ő a mindennapi élet szokásos tárgyai körébe tartozó dolog
tulajdonjogát visszterhesen szerzi meg.

263. § (1) Ha a felek olyan követeléseket biztosítanak jelzálogjoggal, amelyek a zálogszerz ődésben
meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkeznek, illetve keletkezhetnek, a bejegyzésnek a
jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmaznia kell, amelyen belül a
zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog). (2) Ha a jogviszonyba új kötelezett lép a keretbiztosítéki jelzálogjog a jogviszonyból korábban létrejött
követeléseken felül azoknak a követeléseknek is biztosítékául szolgál, amelyek a jogviszonyból az új
kötelezett terhére keletkeztek.
(3) A kötelezett – ha a zálogszerz ődésben meghatározott jogviszony megsz űnt, és abból ered ő, vagy a
zálogszerz ődésben meghatározott jogcímen keletkezett követelésb ől származó tartozása nem áll fenn –
követelheti, hogy a jogosult a keretbiztosítéki jelzálogjogáról mondjon le. 264. § (1) A jelzálogjog megsz űnik akkor is, ha a követelés elévül.
(2) A tulajdonos a megsz űn ő jelzálogjog ranghelyén és a megsz űnés terjedelmében a bejegyzett zálogjog
törlésével egyidej űleg, annál nem terhesebb új jelzálogjogot alapíthat, vagy a törölt bejegyzés ranghelyét
egy év tartamára fenntarthatja. A tulajdonos err ől a jogáról harmadik személlyel vagy a lemondással
érintett ranghelyet követ ő ranghelyen bejegyzett zálogjogosulttal szemben mondhat le. Ilyen esetben a
tulajdonos a ranghellyel kapcsola tos jogait csak annak hozzájárulásáv al gyakorolhatja, akivel szemben
arról lemondott.
Kézizálogjog
265. § (1) Kézizálogjog létrejöttéh ez az erre irányuló zálogszerz ődésen felül a zálogtárgy átadása is
szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó ) kezéhez is történhet. Kereskedelmi forgalomban
jóhiszem űen akkor is lehet zálogjogot szerezni, ha az, aki a zálogtárgyat adta, nem volt tulajdonos.
(2) Kézizálogjog sem a dolog egy részén, sem annak tulajdoni illet őségén nem szerezhet ő. Nem lehet
kézizálogjog tárgya olyan dolog sem, amelyre vonatkozóan ezt jogszabály kizárja. (3) A kézizálogjog jogosultja a zál ogtárgyat köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megsz űnésekor
azt a zálogkötelezettnek visszaadni.
(4) A jogosult a zálogtárgyat külön re ndelkezés hiányában nem használhatja, és nem hasznosíthatja, de
természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A hasznok els ősorban a szükséges költségek fedezésére
szolgálnak. A jogosult a hasznokról elszámolni köteles.
(5) Ha a zálogtárgy állagának romlásától vagy értékének lényeges csökkenését ől lehet tartani, a
kötelezett vagy a tulajdonos más megfelel ő biztosíték felajánlása mellett a zálogtárgy visszaadását kérheti.
(6) A kézizálogjog megsz űnik, ha a kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja.
Megsz űnik akkor is, ha a jogosult a birtokából akaratán kívül kikerült zálogtárgyat egy éven belül nem
szerzi vissza, és evégb ől bírósághoz sem fordul.
3. Vagyont terhel ő zálogjog
266. § (1) A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági tá rsaság vagyonának egészén vagy
annak önálló gazdasági egységként m űködtethet ő részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és
követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül – a zálogszerz ődés közjegyz ői okiratba foglalásával és a
zálogjognak a zálogjogi ny ilvántartásba való bejegyzésével – vagyont terhel ő zálogjog alapítható. Ez a
zálogjog a zálogszerz ődés megkötése után a kötelezett vagyonába kerül ő vagyontárgyra is kiterjed, attól az
id őponttól kezdve, hogy azon a kötel ezett rendelkezési jogot szerez, megsz űnik azonban, ha a vagyontárgy
a kötelezett vagyonából kikerül.
(2) A vagyont terhel ő zálogjog jogosultja a kielégítési jogának megnyíltával a zálogkötelezett
vagyonából a vagyon egységének fenntartása mellett kereshet kielégítést, de a vagyont terhel ő zálogjogot a
zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal az abban meghatározott vagyontárgyakat terhel ő
zálogjoggá is átalakíthatja. Az átalakító jognyilatkozat az általa létesítend ő zálogjogok létrejöttéhez a
zálogszerz ődésen felül szükséges további feltételeket nem pótolja.
(3) Vagyont terhel ő zálogjoga, illetve az átalakító jognyilatkozattal létesített zálogjoga alapján a jogosult
a vagyont terhel ő zálogjog bejegyzésének id őpontja szerinti ranghelyen gyakorolhatja kielégítési jogát. E
rendelkezésre azonban nem hivatkozhat azzal szemben, aki a vagyonba tartozó valamely vagyontárgyon
a) annak a vagyonba kerülését megel őző en zálogjogot,
b) a zálogjogi nyilvántartáson kívüli más nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjogot,

c) kereskedelmi forgalomban jóhiszem űen kézizálogjogot, illetve jogot vagy követelést terhel ő
zálogjogot szerzett. (4) Az elzálogosított vagyon – kielégítést veszélyeztető mérték ű – csökkenése esetén a zálogjogosult az
átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának megnyílta el őtt is megteheti.
(5) Az elzálogosított vagyon – kielégítést veszélyeztető mérték ű – csökkenésér ől a kötelezett a jogosultat
értesíteni köteles. A felek szerz ődésükben a vagyon csökkenésének kielégítést veszélyeztet ő mértékét is
meghatározhatják. Megállapodhatnak továbbá abban is, hogy a zálogjogosult a kötelezett gazdálkodását
ellen őrizheti.
(6) A vagyont terhel ő zálogjogra egyebekben a jelzál ogjog szabályait kell alkalmazni.
4. Zálogjog jogon és követelésen
267. § (1) Jogon vagy követelésen az erre irányuló szerz ődéssel alapítható zálogjog. E zálogjog a
zálogkötelezett javára jöv őben keletkez ő jogokra és követelésekre is kiterjedhet. A zálogjog tárgyát képez ő
jogok vagy követelések körülírással is meghatározhatók. Ha a jog vagy követelés fennállását közhiteles
nyilvántartás tanúsítja, a zálogjog az e nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Zálogjog osztható
követelés meghatározott részén is keletkezhet. (2) A zálogjog érvényesítéséhez a jog vagy követelés kötelezettjét a zálogjog megalapításáról értesíteni
kell. A zálogjogosult a zálogkötelezett ől a zálogjog érvényesítéséhez szükséges okiratok átadását
követelheti. (3) A jogot vagy követelést terhel ő zálogjog kötelezettje – a zálogjogra kiterjedő hatállyal – csak a
jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti,
vagy hátrányosan változtatja meg. Ezt a szabályt a bankszámlaszerz ődés alapján fennálló számlakövetelés
elzálogosítása esetén a számlatulajdonos bankszámla fe letti rendelkezési joga tekintetében csak akkor kell
alkalmazni, ha azt a felek a zálogszerz ődésben kifejezetten kikötötték.
268. § (1) Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta el őtt válik
esedékessé, az elzálogosított követelést annak kötelezettje – a zálogszerz ődés eltér ő rendelkezése hiányában
– csak a zálogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen teljesítheti, a pénzkövetelést azonban
mindkét jogosult javára bírósági letétbe helyezéssel ke ll teljesíteni, ha bármelyikük ezt kívánja. Ha az
elzálogosított követelés valamely dolog szolgáltatására irányul és a felek megállapodása szerint a
zálogjogosultat megilleti a szolgálta tandó dolog birtoklásának joga, a követelés kötelezettje csak a
zálogjogosultnak teljesíthet. (2) Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta után válik esedékessé, és
azt a zálogjog érvényesítése során nem értékesítették, e követelést annak kötelezettje – a zálogszerz ődés
eltér ő rendelkezése hiányában – csak a zálogjogosultnak teljesítheti.
(3) Ha az elzálogosított követelést a zálogjogosult kezéhez kell teljesíteni , a teljesített pénzkövetelésre az
óvadékra irányadó szabályokat, a teljesítés egyéb tárgyára pedig a kézizálogjog szabályait kell alkalmazni. (4) Ha az elzálogosított követelés esedékessége vagy a jog gyakorlása e követelés jogosultjának
jognyilatkozatától vagy általa teljesíthet ő feltételt ől függ, kielégítési jogának megnyílta után e
jognyilatkozatot a zálogjogosult is megteheti, illetve teljesítheti az esedékesség bekövetkezéséhez
szükséges feltételt. (5) Ha a zálogtárgy jog vagy követelés, a zálo gjogra vonatkozó közös szabályok alkalmazása során a
zálogtárgy tulajdonosán a jog vagy követelés jogosultját, a zálogtárgy tulajdonjogán pedig a jogot vagy
követelést kell érteni.
5. Önálló zálogjog
269. § (1) Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje. Ilyen
esetben a zálogjogosult – a zálogszerz ődésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig –
kizárólag a zálogjoggal terhelt zál ogtárgyból kereshet kielégítést.
(2) A zálogjogosult kielégítéséhez – ha a felek másként nem állapodnak meg – az önálló zálogjognak a
zálogkötelezett vagy a zálogjogosult általi felmondása szükséges, a felmondás ideje – eltér ő megállapodás
hiányában – hat hónap. (3) Az önálló zálogjog átruházhat ó. A zálogkötelezett az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyból
ered ő jogait és kifogásait csak az önálló zálogjog közvetlen megszerz ője vagy ennek olyan jogutódja ellen

érvényesítheti, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, vagy a szerzéskor az annak alapjául szolgáló
jogviszonyt ismerte. (4) Az önálló zálogjog – ranghelyének megtartása mellett – követelést biztosító zálogjoggá, ez utóbbi
pedig önálló zálogjoggá a felek erre irányuló megállapodásával – ha a zálogjogot a nyilvántartás
tartalmazza, úgy a megállapodáson felül a nyilvántartásba történő bejegyzésével – átváltoztatható. Az
átváltoztatáshoz nincs szükség a ra ngsorban azonos vagy hátrább álló zálogjogosultak hozzájárulására.
(5) Az önálló zálogjogra egyebekben a 251-268 . §-okban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni.
Az óvadék
270. § (1) Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb,
külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerz ődéssel és az óvadék tárgyának
átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zál ogjog szabályait kell alkalmazni.
(2) Átadásnak kell tekinteni minden olyan eljárást , amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen
azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogo sult hatalmába kerül vagy a kötelezett korlátlan
rendelkezése alól egyébként kikerül, különösen a bankszámlán, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti
számlán való jóváírást, ideértve a kötelezett vagy ha rmadik személy számláján a jogosult javára történő
jóváírást is. Ha az óvadék tárgyát nem adtá k át, a zálogjog szabályait kell alkalmazni.
(3) A felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet
vele. Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal való rendelkezés esetén a jogosult köteles legkésőbb az
óvadékkal biztosított követelés esedékessé válásáig egyenérték ű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti
tárgyát. Az egyenérték ű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép.
(4) Bankszámla-követelés esetén egyenértékű fedezetnek kell tekinteni a számlán azonos pénznemben
elhelyezett, azonos összeget. Értékpapír és egyéb pénzügyi eszköz esetén egyenérték ű fedezetnek kell
tekinteni az azonos kibocsátó, illetve adós által, azo nos sorozatban kibocsátott másik értékpapírt és egyéb
pénzügyi eszközt, illetve bármely olyan fedezetet, am ely a felek megállapodása szerint az értékpapír és
egyéb pénzügyi eszközökkel kapcsolatos valamely esemény bekövetkeztekor az óvadék eredeti tárgyának
helyébe lép. (5) A felek a (3) bekezdést ől eltér ően úgy is megállapodhatnak, hogy a jogosult kielégítési jogának
megnyíltakor a kötelezett az óvadékkal bi ztosított tartozásába az egyenértékű fedezet értékére vonatkozó
követelését beszámíthatja. (6) A felek megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett az óvadék tárgyát a kielégítési jog megnyílta el őtt
más, egyenérték ű fedezettel helyettesítheti. Az egyenérték ű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe
lép.
(7) A felek megállapodhatnak abban, hogy az óvadék tárgya vagy a biztosított követelés értékének
változásakor a kötelezett kiegészít ő biztosíték nyújtására, illetve a j ogosult a túlzott biztosíték kötelezett
részére való kiadására köteles. A kiegészítő biztosíték az óvadék eredeti tárgyának sorsát osztja.
271. § (1) Kielégítési joga megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék
tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárg ya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan jegyzett
piaci árral vagy egyébként az adott id őpontban a felekt ől függetlenül meghatározható árral rendelkez ő
értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékp apír és pénzügyi eszköz esetében a jogosult a
közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha err ől a felek szerz ődésükben megállapodtak és az
értékelés módját szerz ődésükben meghatározták.
(2) Ha a felek az óvadék tárgyául szolgáló értékp apír és egyéb pénzügyi eszköz értékesítésében
állapodtak meg, az értékesítés a szerz ődésben meghatározott feltételek szerint történik.
(3) A jogosult minden esetben köteles a kötelezettel ésszer ű id őn belül elszámolni, és a követelését és
annak járulékait meghaladó fedezetet, illetve – értékesíté s esetén – a követelését, annak járulékait és az
értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt a kötelezett részére kiadni. (4) Ha a felek megállapodásának a kielégítési jo g gyakorlására vonatkozó kikötése kereskedelmi
szempontból ésszer űtlen, a kikötést megtámadhatja az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kikötés sérti.
(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a kielégítési jog gyakorlásának módja, különösen a (3) bekezdés
szerinti kötelezettség elmulasztása sérti, az ebb ől ered ő kárnak megtérítését a jogosulttól követelheti. A
jogosult mentesül, ha bizonyítja, hogy kereskedelmi szempontból ésszer ű módon járt el.

271/A. § Az óvadékra egyebekben – a 254. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a zálogjogra
vonatkozó közös szabályokat kell megfelel ően alkalmazni.
A kezesség
272. § (1) Kezességi szerz ődéssel a kezes arra vállal kötelezetts éget, hogy amennyiben a kötelezett nem
teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
(2) Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
273. § (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt;
érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
(2) A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a
kezesség elvállalása után esedékessé váló melléks zolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a
végrehajtási költségekért csak ak kor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították.
(3) Bírósági úton nem érvényesíthet ő követelés kezesével szemben a köve telést bírósági úton nem lehet
érvényesíteni.
274. § (1) A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan
kezesekt ől, akik őt megel őző en, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a
kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.
(2) A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést el őször a kötelezett ől hajtsa be (készfizet ő
kezesség), ha a) a felek így állapodtak meg,
b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták,
c) a kezességet bank vállalta.
275. § Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidej űleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak
kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. 276. § (1) Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást
megelő ző en keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll.
(2) A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek
alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégíté st kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a
jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.
XXIV. fejezet
A teljesítés és a beszámítás
A teljesítés
277. § (1) A szerz ődéseket tartalmuknak megfelel ően, a megszabott helyen és id őben, a megállapított
mennyiség, min őség és választék szerint kell teljesíte ni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint
használnak, és b) rendelkeznie kell azzal a min őséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú
szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvá rhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét,
valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét
tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelen ő – nyilvános kijelentését,
és c) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerz ődéskötés
id őpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szerepl ő, és az általa a jogosultnak mintaként
bemutatott szolgáltatásban lév ő tulajdonságokkal.
(2) A szolgáltatásnak nem kell megfelelnie az (1) bekezd és b) pontjában említett nyilvános kijelentésnek,
ha a kötelezett bizonyítja, hogy a) a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy
b) a nyilvános kijelentést a szerz ődéskötés id őpontjáig már megfelel ő módon helyesbítették, vagy

c) a nyilvános kijelentés a jogosult szerz ődéskötési elhatározását nem befolyásolhatta.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában gyártónak min ősül az a személy is, aki a dolgon
elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztet ő jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként
tünteti fel. (4) A felek a szerz ődés teljesítésében együttm űködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerz ődés teljesítése
érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig
ugyanilyen módon el ő kell segítenie a teljesítést.
(5) A felek a szerz ődés teljesítését érint ő minden lényeges körülményr ől kötelesek egymást tájékoztatni.
(6) A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerz ődés esetén, köteles a dolgot – a jogszabályok
rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelel ően – azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a
dologról a rendeltetésszer ű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a
kötelezett gazdálkodó szervezet, a dolog min őségének tanúsítására is köteles.
A teljesítés helye
278. § (1) A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illet őleg székhelye, kivéve ha
a) jogszabály eltér ően rendelkezik,
b) a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséb ől más következik,
c) a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van.
(2) Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyét ől, illet őleg székhelyét ől különböz ő helyre kell
küldeni, s azt, vagy valamely közbees ő helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik
meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illet őleg elszállítás végett a jogosultnak, a
szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. Fogyasztói szerz ődés esetében a teljesítés a fogyasztó
részére való átadással történik meg.
(3) Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a
teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illet őleg székhelye.
(4) Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerz ődéseinél a teljesítés helye – ha a jogosult más helyet
nem jelöl meg – a jogosult székhelye (telephelye), illet őleg, fuvarozó közbenjöttével történ ő teljesítés
esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ett ől eltér ően rendelkezhet.
279. § (1) Ha valamelyik szerz őd ő fél lakóhelyét, illet őleg székhelyét a teljesítést megel őző en
megváltoztatja, viseli a teljesítés során ebb ől ered ő költségtöbbletet.
(2) A teljesítéssel a kárveszély – ha a törvény kivételt nem tesz – a másik szerz ődő félre száll át.
A teljesítés ideje
280. § (1) Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva,
a) bármelyik fél a másik fél egyidej ű teljesítését követelheti,
b) ingyenes szerz ődés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.
(2) A kötelezett a teljesítés el őkészítéséhez szükséges id ő elteltével köteles teljesíteni.
(3) A tartásdíjat, az életjáradé kot és a baleseti járadékot időszakonként el őre kell fizetni. A jogosult a hat
hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem
követelheti. 281. § (1) Ha jogszabály vagy szerz ődés alapján a felek egyidej ű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem
köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja.
(2) Az a szerz ődő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást – biztosíték hiányában –
megtagadhatja, ha
a) a szolgáltatást részletekben vagy folyamatosan ke ll teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával
id őközben késedelembe esik, amíg a késedelem tart;
b) a másik fél vagyoni viszonyainak id őközben bekövetkezett jelent ős megromlása folytán a
viszontszolgáltatás veszélyeztetve van;
c) a másik félnek vele szemben pénzügyi fedezet hiány miatt kiegyenlítetlen tartozása áll fenn.
(3) A szolgáltatás megtagadására jogosult fél elállhat a szerződést ől, ha a biztosíték nyújtására megfelelő
határid őt szabott, és az eredménytelenül telt el.

(4) Annak a félnek a jogaira és kötelezettségeire, aki a szolgáltatás megtagadására jogosult, egyebekben
a felel ős őrzés szabályai irányadók.
282. § (1) A teljesítési határid őbe a szerz ődéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határid ő
utolsó napja munkaszüneti nap, a határid ő a következ ő munkanapon jár le.
(2) A kötelezett a határnapot megel őző en, illet őleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult
beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felel ős őrzés szabályai szerint tartozik
eljárni.
A teljesítés módja
283. § (1) A jogosult – ha jogszabály kivételt nem tesz – a körülmények által lehet ővé tett legrövidebb
id őn belül köteles meggy őző dni arról, hogy a teljesítés megfelel ő-e.
(2) A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a min őségét
tanúsítják, illet őleg, amelyekre jótállás vonatkozik.
(3) Ha a jogszabály kivételt nem tesz, az átadással já ró költségek – ideértve a csomagolás és mérlegelés
költségeit is – a kötelezettet, az átvétellel járó költségek pedig a jogosultat terhelik. 284. § (1) A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelh et, és követelheti a kötelezvény visszaadását.
(2) A nyugta költségei a kötelezettet terhelik, kivéve, ha a jogosult a kötelezvényt nem adta vissza.
(3) Azt, aki a jogosult aláírásával ellátott nyugtát mutat fel, a teljesítés elfogadására jogosított
személynek kell tekinteni, ha ezt felismerhet ő körülmény kétségessé nem teszi.
285. § Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesítést
a szerz ődésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti.
286. § (1) A jogosult a harmadik személy részér ől felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a
kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illet őleg nem igényel olyan szakértelmet
vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges,
ha a harmadik személynek törvényes érdeke f űző dik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék.
(2) A követelés biztosítékai ilyenkor fennma radnak, amennyiben a követelés a teljesítő harmadik
személyre átszáll, vagy e harmadik személy a kötelezett ől megtérítést követelhet.
287. § (1) Ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illet őleg székhelye ismeretlen, vagy ha a
jogosult késedelembe esik, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló
kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehet teljesíteni. (2) A kötelezett a letétbehelyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak,
ha az ellenszolgáltatását teljesítette, vagy arra bi ztosítékot nyújtott; a letétet mindaddig visszavonhatja,
amíg arról a jogosult értesítést nem kapott. (3) A letétbehelyezésnek a teljesítés helye vagy a kötelezett lakóhelye, illet őleg székhelye szerint
illetékes bíróságnál kell történnie. A letétbehelyezéssel való teljesítés költségét a jogosult viseli.
A fajta és mennyiség szerint me ghatározott szolgáltatás teljesítése
288. § Ha a felek a szerz ődés fajta és mennyiség szerint megjelölt tárgyának min őségét nem határozták
meg, a forgalomban szokásos jó minő ségű dolgokkal kell teljesíteni.
289. § Ha valaki fajta szerint meghatározott maga terme lte dolog szolgáltatására kötelezi magát, de azt
egészben vagy részben nem képes szolgáltatni, nem köteles a hiányzó dolgot a teljesítés céljára mástól
beszerezni. Ez a szabály a szerz ődésszegésért való felel ősséget nem érinti.
290. § (1) Ha a kötelezettnek a jogosulttal szemben több tartozása áll fenn, és teljesítése nem fedezi
valamennyi tartozását, azt a kötelezett rendelkezése szerin t, ennek hiányában pedig arra a tartozásra kell
elszámolni, amelyre a kötelezett felismerhet ően szánta.
(2) Ha a kötelezett nem rendelkezett, és szándéka sem ismerhet ő fel, a teljesítést
a) a régebben lejárt,
b) azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb,
c) egyenl ő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére kell
fordítani. (3) Az egyenl ő mértékben biztosított követeléseket a teljesítés arányosan csökkenti.

291. § (1) Ha valaki fajta és mennyiség szerint meghatározott dolgot ugyanannak a személynek
különböz ő helyekre köteles küldeni, de az egész mennyiséget nem tudja szolgáltatni, a jogosult
rendelkezése szerint köteles a rendelkezésre álló mennyiséget elosztani.
(2) Ha a jogosult felszólítás ellenére nem rendelkezi k, a kötelezett az egyes helyekre járó mennyiséget
arányosan köteles csökkenteni, kivéve ha általa is ismert nemzetgazdasági érdekek más elosztást
indokolnak.
A pénztartozás teljesítése
292. § (1) A pénztartozás teljesítésének helye – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosult lakóhelye,
illet őleg székhelye.
(2) A jogosult a határnapot megel őző en, illet őleg a határid ő kezdete el őtt felajánlott teljesítést is köteles
elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti id őre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az
ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodá sa – jogszabály engedélye hiányában – semmis; a
semmisség a szerz ődés egyéb rendelkezéseire nem hat ki.
293. § Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartoz ik, és a fizetett összeg az egész tartozás
kiegyenlítésére nem elég, azt els ősorban a költségre, azután a kamatra és végül a fő tartozásra kell
elszámolni. A kötelezett eltér ő rendelkezése hatálytalan.
294. § Az állami pénzintézeti számlarendszerbe be vont szervezetek fizetéseire vonatkozó
rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
Jognyilatkozat adása
295. § Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányu l, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja.
A beszámítás
296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynem ű és lejárt követelését – ha jogszabály
kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába
beszámíthatja.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megsz űnnek.
297. § (1) Beszámításnak nincs helye olyan szolgáltatással szemben, amelyet megállapodás alapján
meghatározott célra kell fordítani, továbbá – a túlfizetés esetét kivéve – tartási, életjáradéki és baleseti
járadékköveteléssel, úgyszintén a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló követeléssel szemben. (2) A jogosult nem számíthatja be a bírósági úton nem érvényesíthet ő követelését; elévült követelését
azonban beszámíthatja, ha az elévülés az ellenkövetelés keletkezésekor még nem következett be. (3) Végrehajtás alól mentes követeléssel szemben csak olyan követelést lehet beszámítani, amely a
követeléssel azonos jogalapból ered. (4) Végrehajtható határozattal vagy egyezségge l megállapított követelésbe csak ugyanilyen vagy
közokiratba foglalt ellenkövetelést lehet beszámítani.
XXV. fejezet
A szerz ődésszegés
A kötelezett késedelme
298. § A kötelezett késedelembe esik,
a) ha a szerz ődésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséb ől kétségtelenül megállapítható
teljesítési id ő eredménytelenül eltelt;
b) más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.

299. § (1) A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemb ől ered ő kárát, kivéve ha
bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható. (2) Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felel ős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje
alatt bekövetkezett minden kárért, ki véve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett
volna.
300. § (1) A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a
teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerz ődést ől.
(2) Nincs szükség a teljesítéshez f űző dő érdek megsz űnésének bizonyítására, ha a szerz ődést a felek
megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhet ő rendeltetésénél fogva meghatározott id őpontban – és
nem máskor – kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határid őt
szabott, és az is eredménytelenül telt el.
(3)
301. § (1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltér ően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe
esés id őpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megel őző utolsó napon
érvényes jegybanki alapkamattal megegyez ő mérték ű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként
kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
(2) Az államháztartás alrendszer eiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket
egyébként harmadik szem élyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a
késedelmi kamat tekintetében is alkalmazni kell a kamatfizetés mell őzésére vagy a törvényesnél
alacsonyabb mérték ű kamatfizetésre irányuló szerz ődési kikötés semmisségére vonatkozó rendelkezést.
(3) Ha a jogosultnak a késedelembe esés id őpontjáig kamat jogszabály vagy szerz ődés alapján jár, a
kötelezett a késedelembe esés id őpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltér ően nem rendelkezik – a
késedelemmel érintett naptári félévet megel őző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával
megegyez ő mérték ű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles
megfizetni.
(4) A felek által túlzott mértékben megállapíto tt késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.
(5) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.
301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek kö zött a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megel őző utolsó napon érvényes
jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.
(3) A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételét ől
számított harminc nap elteltét ől esedékes, illetve a jogosult teljesítését ől számított harminc nap elteltét ől, ha
a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megel őzte, vagy a
kézhezvétel id őpontja nem állapítható meg.
(4) A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességé t a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a
jóhiszem űség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult
hátrányára megállapító szerz ődési kikötést a jogosult megtámadhatja.
(5) Az általános szerz ődési feltételként a szerző dés részévé váló, a (4) bekezd és szerinti kikötést a külön
jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság el őtt. A megtámadás alapossága esetén
a bíróság a kikötés érvénytelenség ét a kikötés alkalmazójával szerződ ő valamennyi félre kiterjed ő hatállyal
megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerz ődéseket, amelyeket a
megtámadásig már teljesítettek. (6) A külön jogszabályban meghatározott szervezet ké rheti továbbá az olyan, a (4) bekezdés szerinti
általános szerz ődési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerz ődéskötések céljából
határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhet ővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került
alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerz ődési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén
eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.
(7) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól j ogszabály csak a jogosult javára térhet el.
(8) A felek által a (2) bekezdésben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított
késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat es edékességének a (3) bekezdésben meghatározottól
eltér ően megállapított id őpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseit ől való
eltérést a szerz ődéskötéskor fennálló körülmények indokolták.

A jogosult késedelme
302. § A jogosult késedelembe esik, ha
a) a szerző désszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el;
b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilat kozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a
kötelezett megfelel ően teljesíteni tudjon;
c) a nyugtát nem állítja ki, illet őleg az értékpapírt nem adja vissza.
303. § (1) A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemb ől ered ő kárát, kivéve ha
bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában
elvárható.
(2) A jogosult – függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e –
a) köteles a kötelezett felel ős őrzéséb ől ered ő költségeket megtéríteni;
b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha
a teljesítést elfogadta volna;
c) késedelme idejére kamatot nem követelhet.
(3) A jogosult késedelme a kötelezett egyidej ű késedelmét kizárja.
304. § A jogosult késedelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatás fajta és
mennyiség szerint volt meghatározva, de a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték, vagy a többi
hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették.
A hibás teljesítés
305. § (1) Olyan szerz ődés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett
hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés id őpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a
szerz ődésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2) Hibás teljesítésnek min ősül a szolgáltatott dolog szakszer űtlen összeszerelése is, ha a szerelés
szerz ődéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a
kötelezett felel ős. A kötelezett felel akkor is, ha a sz olgáltatott dolog összeszerelését a szerz ődésnek
megfelel ően a jogosult végezte el, és a szakszer űtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethet ő
vissza. Fogyasztói szerz ődésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésekt ől a fogyasztó hátrányára tér
el. (3) A kötelezett a hibás teljesítésért felel ősséggel tartozik (kellékszavatosság).
305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerz ődéskötés id őpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a
kötelezett mentesül a szavatossági felel ősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felel ősség alól
akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethet ő vissza, feltéve, hogy az anyag
alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. (2) Fogyasztói szerz ődés esetében az ellenkez ő bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követ ő
hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés id őpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog
természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ett ől eltér ő megállapodása semmis.
306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott
szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény
teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott
dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerz ődésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a
jogosultnak okozott kényelmetlenséget; b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést
nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni – választása
szerint – megfelel ő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerz ődést ől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak
nincs helye. (2) A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére
figyelemmel – megfelel ő határid őn belül, a jogosultnak okozott jelent ős kényelmetlenség nélkül kell
elvégezni. (3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelel ő határidő re nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a
hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. (4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a s zavatossági jogoknak a törvényben
meghatározott sorrendjét ől a fogyasztó hátrányára tér el.
306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles
a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés
egyébként indokolt volt. 307. § (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb id őn belül
köteles kifogását a kötelezettel közölni. (2) Fogyasztói szerz ődés esetében a hiba felfedezését ől számított két hónapon belül közölt kifogást kell ő
id őben közöltnek kell tekinteni. A felek ett ől eltér ő megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelméb ől ered ő kárért a jogosult felel ős.
308. § (1) A jogosult a teljesítés id őpontjától számított hat hónapos elévülési határid ő alatt érvényesítheti
szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb id őtartamát hatósági el őírás vagy kötelez ő
m űszaki elő írás határozza meg (kötelez ő alkalmassági idő ), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény
érvényesítésére ez a határid ő irányadó.
(2) Ha a szerz ődés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstő l számított hatvan nap
alatt évül el. (3) Nem számít bele az elévülési id őbe a kijavítási idő nek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem
tudja rendeltetésszer űen használni. A szavatossági jog érvényesíthet őségének határideje a dolognak vagy
jelent ősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kics erélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a
kijavítás következményeként jelentkez ő hiba tekintetében újból kezd ődik.
(4) Fogyasztói szerz ődés esetében a fogyaszt ó – az (1)-(2) bekezdést ől eltér ően – a teljesítés id őpontjától
számított kétéves elévülési határid ő alatt érvényesítheti szavatossági ig ényét. Az ennél rövidebb elévülési
határid őt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerz ődés tárgya használt dolog, a felek rövidebb
határid őben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határid ő azonban ebben az esetben sem
köthet ő ki.
308/A. § (1) Ha a jogosult igényét menthet ő okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a
jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határid őn belül nem volt
felismerhet ő, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés id őpontjától szám ított egy év,
tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelez ő alkalmassági idő három évnél hosszabb,
az igény érvényesítésére ez a határid ő az irányadó. E határid ők elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Fogyasztói szerz ődésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határid őnél rövidebb határid ő
kikötése semmis.
308/B. § A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határid őben
érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt el őidézte. Ha azonban a jogosult a
szavatossági igényét csak a dolognak – a megjelölt hiba szempontjából – elkülöníthet ő része tekintetében
érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem min ősül érvényesítettnek.
308/C. § A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból ered ő követeléssel szemben kifogásként a
határid ők eltelte után is érvényesíthet ők.
309. § (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszer ű állapot megteremtésével
kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – a kötelezettet
terhelik. Fogyasztói szerz ődés esetében a felek ett ől eltér ő megállapodása semmis.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni,
amely a rendeltetésszer ű használat következménye.
310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésb ől ered ő kárának
megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
311. § (1) Ha a fogyasztói szerz ődés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerz ődő harmadik személy
(el őző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerz ődés kötelezettje követelheti az el őző kötelezett ől a
hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a
min őség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
(2) A fogyasztói szerz ődés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének
kielégítését ől számított hatvannapos elévülési határid ő alatt érvényesítheti. Az igény az el őző kötelezett
teljesítése id őpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthet ő; e határid ő elmulasztása jogvesztéssel
jár. (3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az el őző kötelezett is érvényesítheti a vele szerz ődő el őző kötelezettel
szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határid ők megfelel ő alkalmazásával.

311/A. § A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell
akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli
teljesítését kell érteni.
A teljesítés lehetetlenné válása
312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felel ős, a szerz ődés
megsz űnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerz ő fél haladéktalanul köteles err ől a másik felet
értesíteni. Az értesítés elmulasztásából ered ő kárért a mulasztó felel ős.
(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felel ős, a jogosult a teljesítés
elmaradása miatt kártérítést követelhet. (3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felel ős, a kötelezett szabadul
tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.
(4) Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerz ődés a
többi szolgáltatásra korlátozódik.
(5) Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felel ős, a másik fél választhat a lehetséges
szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. (6) Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának ma radványa a kötelezett birtokában maradt, vagy a
kötelezett a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást kapott vagy igényelhet, a jogosult a maradvány,
illet őleg a kárpótlás átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.
A teljesítés megtagadása
313. § Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a
lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.
A szerz ődésszegés közös szabályai
314. § (1) A szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy b űncselekménnyel okozott, továbbá az életet,
testi épséget, egészséget megkárosító szerz ődésszegésért való felel ősséget érvényesen nem lehet kizárni.
(2) A szerz ődésszegésért való felel ősséget – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem lehet kizárni
és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelel ő csökkentése vagy egyéb el őny
kiegyenlíti. (3) Külkereskedelmi szerz ődéssel kapcsolatos belföldi szerz ődésre vonatkozó jogszabály a
szerz ődésszegést és következményeit a törvényt ől eltér ően szabályozhatja, a felel ősség korlátozását vagy
kizárását – az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – megengedheti. 315. § Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek
magatartásáért felel ős.
316. § (1) Ha a jogosult a teljesítést a szerz ődésszegésr ől tudva elfogadja, a szerz ődésszegésb ől igényt
utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta.
(2)
317. § (1) Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerz ődésszegés esetében a szerz ődésszegés
következményei csak erre a részre köve tkeznek be. A jogosult azonban a szerződésszegésb ől ered ő jogait
az egész szerz ődésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerz ődésszegés
következtében már nem áll érdekében. (2) Ha a szerz ődésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy rés zére vonatkozik, következményei az egész
szerz ődésre beállnak.
318. § (1) A szerz ődésszegésért való felel ősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerz ődésen kívül
okozott károkért való felel ősség szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kártérítés
mérséklésének – ha a jogszabály kivételt nem tesz – nincs helye. (2) A szerz ődésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelez ő, ha a szerz ődésben kikötött
ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésbő l történik. A jogosult az igény
érvényesítését ől – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – eltekinthet, ha a rendelkezésre álló adatok
alapján meggy őző dést szerzett arról, hogy a szerz ődésszegés olyan körülményekre vezethet ő vissza,

amelyekért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerződésszegés a nemzetgazdaság, továbbá a felek
együttm űködése szempontjából jelentéktelen.
(3) Ha a szerz ődésszegésen alapuló igények érvényesítése kötelez ő, és a jogosult e kötelezettségének
indokolatlanul nem tesz eleget, a pénzkövetelésre (kár térítés, kötbér, árleszállítás) irányuló igényt a
kifizetéseket a költségvetésb ől teljesítő pénzintézet az állam javára érvényesítheti.
XXVI. fejezet
A szerződés megsz űnésének egyes esetei. Az elévülés
A szerz ődés megszű nésének egyes esetei
319. § (1) A felek a szerz ődést közös megegyezéssel megsz üntethetik vagy felbonthatják.
(2) A szerz ődés megszüntetése esetében a szerz ődés a jöv őre nézve sz űnik meg, és a felek további
szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megsz űnés el őtt már nyújtott szolgáltatás szerz ődésszer ű pénzbeli
ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelel ő
ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. (3) A szerz ődés felbontása esetében a szerz ődés megkötésének id őpontjára visszamen ő hatállyal sz űnik
meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. 320. § (1) Aki szerz ődésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett
nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerz ődést felbontja.
(2) Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a bíróság a túlzott mérték ű
bánatpénz összegét mérsékelheti. (3) Nem gyakorolhatja a szerz ődésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást
nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni. 321. § (1) Aki szerz ődésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez
intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerz ődést megszünteti.
(2) Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerz ődésben meghatározott felmondási
id ő elteltéig a szerz ődés fennmarad.
322. § Megszűnik a szerz ődés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A szerződés
megsz űnése harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti.
323. § (1) A kötelezett halálával a szerző dés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthet ő
szolgáltatásra irányult.
(2) A jogosult halála akkor szünteti meg a szerz ődést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására
irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fe dezésére lett volna alkalmas.
Az elévülés
324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A f őkövetelés elévülésével az attól függ ő mellékkövetelések is elévülnek. A f őkövetelést ől független
mellékkövetelések elévülése a f őkövetelést nem érinti.
(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.
325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
(2) A felek rövidebb elévülési határid őben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes.
Az egy évnél rövidebb elévülési határid őt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják,
egyébként az elévülési határid ők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.
326. § (1) Az elévülés akkor kezd ődik, amikor a követelés esedékessé vált.
(2) Ha a követelést a jogosult menthet ő okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megsz űnését ől
számított egy éven belül – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési id ő esetében pedig három hónapon belül –
a követelés akkor is érvényesíthet ő, ha az elévülési id ő már eltelt, vagy abból egy évnél, illet őleg három
hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a
teljesítésre halasztást adott.

327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való
érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a
kötelezett részér ől való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illet őleg az elévülést megszakító eljárás joger ős befejezése után az
elévülés újból megkezd ődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végreh ajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a
végrehajtási cselekmények szakítják meg.
XXVII. fejezet
Az engedményezés és a tartozásátvállalás
Az engedményezés
328. § (1) A jogosult követelését szerző déssel másra átruházhatja (engedményezés).
(2) Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek
engedményezését j ogszabály kizárja.
(3) Az engedményezésr ől a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az
engedményez őnek teljesíteni.
(4) Ha a kötelezettet az engedményez ő értesíti, a kötelezett az értesíté s után csak az új jogosultnak
(engedményes) teljesíthet; az engedményestő l származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az
engedményezés megtörténtének igazolá sát. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki
engedményesként fellépett. 329. § (1) Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a
követelést biztosító zálogjogból és kezességb ől ered ő jogok is.
(2) A kötelezettnek az engedményezésr ől való értesítése az elévülést megszakítja.
(3) A kötelezett az engedményessel szemben érvényesíth eti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat
az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményez ővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon
keletkeztek. 330. § (1) Az engedményez ő az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért – az
engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig – kezesként felel, kivéve ha
a) a követelést kifejezetten bizonytalan köve telésként ruházta át az engedményesre;
b) felel ősségét egyébként kizárta.
(2) Egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az
ajándékozás szabályait kell alkalmazni.
331. § Ha a követelés jogszabály vagy hatóság rend elkezése folytán száll át másra, azok eltérő
rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelel ően alkalmazni. Ebben az esetben a
korábbi jogosult kezesi felel őssége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő.
A tartozásátvállalás
332. § (1) Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult
hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a
lejáratkor teljesíthessen. (2) Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép.
Megilletik mindazok a jogok, amelyek a köteleze ttet a jogosulttal szemben megillették; a korábbi
kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelését azonban nem számíthatja be. (3) A tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett
hozzájáruló nyilatkozata hiányában megsz űnik.
333. § Ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rend elkezése folytán száll át másra, azok eltérő
rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelel ően alkalmazni.
XXVIII. fejezet

Több jogosult vagy több kötelezett a szerződésben
334. § (1) Ha többen tartoznak egy szolgáltatással, illet őleg egy szolgáltatást többen követelhetnek, és e
szolgáltatás osztható, jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában minden kötelezett ől csak a ráes ő részt lehet
követelni, és minden jogosult csak az őt megillet ő részt követelheti. A kötelezettek, illet őleg a jogosultak
részaránya kétség esetében egyenl ő.
(2) Ha a szolgáltatás nem osztható , a teljesítés bármelyik kötelezettől vagy valamennyiükt ől követelhető
(a kötelezettek egyetemlegessége). (3) Ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni (a
jogosultak együttessége). A jogosultak bármelyike követe lheti a szolgáltatásnak bírósági letétbe helyezését
valamennyiük javára. 335. § (1) Ha a követelés több jogosultat úgy illet me g, hogy mindegyik az egész szolgáltatást
követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás te rheli (a jogosultak egyetemlegessége), a kötelezettség
minden jogosulttal szemben megsz űnik, amennyiben bármelyik jogosult kielégítést kap.
(2) A jogosult késedelme, a szolgáltatás lehetetlenné válása, továbbá bármelyik félnek olyan
jognyilatkozata, amely a követelés érvényesítésének vagy a kötelezettség teljesítésének feltétele – így
különösen a felmondás, a megintés és a választá si jog gyakorlása – mindegyik jogosultra kihat.
(3) A követelés egyik jogosulttal szemben sem évül el addig, amíg az elévülés feltételei
valamennyiükkel szemben be nem következtek. (4) Ha valamelyik jogosult a teljesítés iránt pert indít, a per joger ős befejezéséig a kötelezett – anélkül,
hogy a késedelem jogkövetkezményei alól ezáltal mentesülne – a többi jogosult irányában megtagadhatja a
teljesítést. 336. § A jogosultakat – ha jogviszonyukból más nem következik – a követelés egymás között egyenlő
arányban illeti meg. 337. § (1) Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de
amennyiben bármelyikük teljesít, vagy a kötelezettség et beszámítással megszünteti, a jogosulttal szemben a
többiek kötelezettsége is megsz űnik.
(2) Az egyetemlegesen kötelezettek egymás szerz ődésszegéséért is felelnek.
(3) Minden kötelezett a többieket megillet ő kifogásokra csak annyiban hivatkozhat, amennyiben a
kifogások a jogosult kielégítésével kapcsolatosak. Beszámításra azonban a társkötelezettek követeléseit
nem lehet felhasználni. (4) A jogosultnak az egyik kötelezettel szemben beálló késedelme valamennyiük javára beáll.
338. § (1) Az egyetemleges kötelezetteket – ha jogvisz onyukból más nem következik – a kötelezettség
egymás között egyenl ő arányban terheli. Ha valamely társkötelezett a jogosultnak kötelezettségét
meghaladó szolgáltatást teljesített, a többi társkötelezettel szemben – a követelésnek őket terhel ő része
erejéig – megtérítési követelése támad. (2) Egyik kötelezett sem hivatkozhat a többivel szemben olyan kedvezményre, amelyben a jogosulttól
részesült. (3) A jogosultnak teljesít ő kötelezettre a jogosultat megillet ő és a többiek teljesítésének biztosítására is
szolgáló jogok átszállnak, am ennyiben a többi kötelezettől megtérítést követelhet.
XXVIII/A. fejezet
Az értékpapír
338/A. § (1) A pénzkövetelésr ől szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú
kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír
ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának. (2) Értékpapírnak csak olyan okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott
és továbbított adat tekinthet ő, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását
(kibocsátását), illetve ebben a formában történ ő megjelenítését jogszabály lehet ővé teszi.
(3) Értékpapírt – jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában – bemutatóra és névre szólóan lehet kiállítani.
338/B. § (1) Értékpapírban meghatározott követelést érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni –
ha törvény ett ől eltér ően nem rendelkezik – csak az értékpapír által, annak birtokában lehet.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában bemutatóra szól az értékpapír, ha nem tartalmazza a
jogosult személyének megjelölését vagy tartalmazza ugyan , de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír
kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hane m az értékpapír bármely bemutatójának köteles
teljesíteni (bemutatási záradék). A bemutatóra szóló értékpapírt annak birtokba adásával lehet átruházni. (3) A nyomdai úton el őállított névre szóló értékpapír teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át.
(4) A teljes forgatmány a forgatható értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldat) vezetett, az
átruházó által aláírt írásbeli nyilat kozat, amely kifejezi az értékpapír át ruházásának szándékát, és megjelöli
azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák. A fo rgatmány nem érvényességi kelléke az átruházás
jogcíméül szolgáló szerz ődésnek (el őszerz ődésnek).
(5) Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra ráv ezetett, az átruházó által aláírt olyan
írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír át ruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a
személynek a megjelölését, akire az értékpa pírt átruházzák. Üres forgatmánynak minősül az átruházónak az
értékpapír hátlapján vagy a toldaton szerepl ő aláírása is.
(6) Az értékpapír üres forgatmánnyal való átruházása esetében az értékpapír birtokosa
a) az üres forgatmányt kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére,
b) az értékpapírt újból átruházhatja akár üres forg atmánnyal, akár más személy nevére szóló teljes
forgatmánnyal,
c) az értékpapírt harmadik személynek tovább adhatja anélkül, hogy az üres forgatmányt kitöltené és az
értékpapírt újabb forg atmánnyal látná el.
(7) Jogszabály felhatalmazást adhat arra, hogy a kibocsátó az értékpapírb a felvett írásbeli nyilatkozatával
a forgatmány útján való átruházás lehet őségét kizárja (negatív rendeleti záradék). Az ilyen értékpapír az
engedményezés hatályával ruházható át. (8) A dematerializált értékpapír át ruházása külön jogszabályban megha tározott módon a jogosult javára
vezetett értékpapír-számlán történ ő jóváírással történik.
(9) Az egyes értékpapírokat szabályozó jogsza bály az értékpapír átruházására vonatkozóan e §
rendelkezéseit ől eltér ő szabályokat is megállapíthat.
338/C. § (1) Az értékpapírból ered ő jogok gyakorlására jogosultnak kell tekinteni:
a) bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír birtokosát;
b) névre szóló értékpapír esetén
1. ha azt nyomdai úton el őállították, az értékpapír azon birtokosát , akit az értékpapír eredeti szövege
jogosultként megjelöl vagy akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol, akkor
is, ha az utolsó forgatmány üres. Ha valamely üres forgatmányra újabb forgatmány következik, az
utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az értékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg;
2. ha az dematerializált értékpapírként került el őállításra, azt, akinek az értékpapír-számláján az
értékpapírt nyilvántartják.
(2) A bemutatóra szóló, és a negatív rendeleti záradékot nem tartalmazó névre szóló értékpapír
átruházásával az értékpapírból ered ő jogok átszállnak az érté kpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy
az átruházó milyen jogokkal rendelkezett. (3) Az értékpapír kötelezettje a jogosulttal szemben az értékpapír tartalmából kit űn ő kifogásokon kívül
nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek valame ly korábbi jogosulttal szemben fennálló személyes
viszonyán alapulnak. (4) Ha törvény eltér ően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerint jogosultnak tekintend ő jóhiszem ű
személynek az értékpapírból ered ő jogosultságát nem befolyásolja az, ha valamely korábbi átruházásnak
nem volt jogcíme vagy ha a jogcím érvénytelen vagy hatálytalan volt. 338/D. § Értékpapírt – külön jogszabály szerint – valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más
jogról, illet őleg tagsági viszonyból ered ő jogosultságról is ki lehet állítani. Erre az értékpapírra – jogszabály
eltér ő rendelkezése hiányában – a pénzkövetelésr ől szóló értékpapír szabályait kell megfelel ően alkalmazni.
II. cím
FELEL ŐSSÉG SZERZ ŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁROKÉRT ÉS
JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁSÉRT

XXIX. fejezet

A kártérítés általános szabályai
339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felel ősség alól, ha
bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A bíróság a kárért felel ős személyt rendkívüli méltánylást érdeml ő körülmények alapján a felel ősség
alól részben mentesítheti.
340. § (1) A károsult a kár elhárítása, illet őleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az
adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríte ni a kárnak azt a részét, amely abból származott,
hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.
(2) A károsult terhére esik mindazok mulasztása, akiknek magatartásáért felel ős.
341. § (1) Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részér ől a
veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztet ő magatartástól, illet őleg kötelezze a kár megel őzéséhez szükséges
intézkedések megtételére és – szüks ég szerint – biztosíték adására.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a károsodás veszélyét tisztességtelen gazdasági
tevékenységgel idézték el ő.
342. § (1) Semmis valamely szerz ődésnek az a kikötése, amely a szán dékos vagy súlyos gondatlanságból
ered ő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá
b űncselekmény következményeiért való felel ősséget el őre korlátozza vagy kizárja.
(2) Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegy ezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket
nem sért vagy veszélyeztet.
343. § A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében
a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekez ő az elhárítással a szükséges mértéket nem
lépte túl.
344. § (1) Ha többen közösen okoznak kárt, felel ősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással
szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. (2) A kár a károkozók között egyenl ő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát
nem lehet megállapítani. (3) A bíróság mell őzheti az egyetemleges felel ősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk
arányában is marasztalhatja, ha
a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy
b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkezt ében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok
nélkül késlekedett.
XXX. fejezet
A felel ősség egyes esetei
A veszélyes üzem m űködéséb ől ered ő károk
345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebb ől ered ő kárt megtéríteni.
Mentesül a felel ősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte el ő, amely a fokozott
veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi
környezetet veszélyeztet ő tevékenységével másnak kárt okoz.
(2) Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.
(3) A felel ősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem
vonatkozik. (4) A kártérítési követelés három év alatt elévül.
346. § (1) Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti
viszonyukban a felel ősség általános szabályait kell alkalmazni.
(2) Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége
körében bekövetkezett rendellenességre vezethet ő vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni.
(3) Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség
okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél se m állapítható meg, kárát – felróhatóság hiányában –
mindegyik fél maga viseli.

(4) Az üzemi balesetért való felelősség szabályait külön jogszab ályok állapítják meg.
Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége
hiányzik vagy korlátozott

347. § (1) Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felel ősségre nem vonható. Helyette
gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben általában elvárható. (2) Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felel ősségét nem lehet megállapítani, kivételesen
a károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset
körülményei és a felek anyagi viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik. (3) A károkozó belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az
állapotát maga idézte el ő.
(4) Ha a kárt belátási képességgel rendelkez ő olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles
gondozója is van, és bizonyítják, hogy az kötelességeit felróhatóan megszegte, a gondozó a károkozóval
egyetemlegesen felel ős.
Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képvisel ő és megbízott károkozása
348. § (1) Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz,
jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felel ős. E szabályt kell
alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek
kárt. (2)
349. § (1) Államigazgatási jogkör ben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a
kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illet őleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes
jogorvoslati lehet őségeket igénybe vette.
(2)
(3) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való
felel ősségre is, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
350. § (1) A megbízott által ilyen min őségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a
megbízó a megbízottal egyetemlegesen felel ős. Mentesül a felel ősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a
megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Ez a
szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek felel ősségére nem vonatkozik.
(2) Állandó jelleg ű megbízási viszony esetében, továbbá, ha a megbízó és a megbízott egyaránt
gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbí zó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való
felel ősség szabályait is alkalmazhatja.
(3) A törvényes képvisel ő károkozásáért a képviselt személy nem felel ős.
(4) E törvény szabályai szerint felel az általa okozott kárért a megbízott a megbízóval, a képviselt
személlyel munkaviszonyban nem álló képvisel ő pedig a képviselttel szemben. A megbízó vagy a képviselt
személy az általa harmadik személynek nyújtott kártér ítés fejében ugyancsak e törvény szerint követelhet
megtérítést a megbízottól, illet őleg a képvisel őtő l.
(5) Az alkalmazott és munkáltató közti ilyen ig ényekre a Munka Törvénykönyvének szabályai,
szövetkezet és tagja közti ilyen igényekre pedig külön jogszabál yok rendelkezései az irányadók.
Az állattartók felelőssége
351. § (1) Aki állatot tart, az általános szabályok szer int felel azért a kárért, amelyet az állat másnak
okoz. (2) Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat.
Az épületr ől lehulló tárgy által okozott kár

352. § (1) Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az
épület tulajdonosa felel ős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az ép ítkezésre és karbantartásra vonatkozó
szabályokat nem sértették meg, és az építke zés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az felelős, akinek
érdekében a tárgyat kifüggesztették.
(3) Ezek a szabályok nem érintik a felel ős személynek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését
követelhesse. 353. § (1) Valamely tárgynak lakásból vagy más helyiségb ől való kidobásával, kiejtésével vagy
kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérl ője, illet őleg a helyiség használója felel ős.
(2) Ha a bérl ő, illet őleg a használó a károkozót megnevezi, kezesként felel. Mentesül a felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
(3) Valamely tárgynak az épület közös használatára szolgáló helyiségeib ől való kidobásával, kiejtésével
vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felel ős. Ha a tulajdonos a
károkozót megnevezi, kezesként felel. (4) Ezek a szabályok nem érintik a felel ős személynek azt a jogát, hogy a kárért egyébként felel ős
személyt ől a kár megtérítését követelhesse.
A nem vagyoni kár
354. §
XXXI. fejezet
A felel ősség módja, a kártérítés mértéke
355. § (1) A kárért felel ős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges,
vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.
(2) A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését
indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a
károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. (3) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a
kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tart ásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának
kiegészítését hivatott szolgálni.
(4) Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az
elmaradt vagyoni el őnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért
vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. 356. § (1) Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a
baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset el őtti keresetét – neki fel nem róható okból – nem éri el.
(2) Balesetb ől ered ő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az
elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalom biztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell
megtéríteni.
(3) A járadék megállapításánál a balesetért felel ős személy javára nem vehet ő figyelembe az a kereset
(jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetb ől ered ő jelent ős testi fogyatékossága
ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.
357. § (1) A balesetet szenvedett személy keresetvesztes égét (jövedelemkiesését) általában a balesetet
megelő ző egy évben elért rendszeres kereset (jövedelem ) havi átlaga alapján kell meghatározni. Ha az
említett id ő alatt a keresetben (jövedelemben) tartós jelleg ű változás állott be, csak a változás utáni kereset
(jövedelem) átlagát lehet figyelembe venni. (2) Ha a balesetet szenvedett személy m unkabére a balesetkor rendszeres jellegű és határozott összeg ű
volt, ezt kell a keresetveszteség megállapításánál figyelembe venni.
(3) Ha a keresetveszteség (jövedelemkiesés) az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, annak
meghatározásánál az azonos vagy hasonló munkát munkaviszony (tagsági viszony) alapján végző
személyek átlagos havi keresete az irányadó.

(4) A keresetveszteség (jövedelemkiesés) megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást
is, amelynek meghatározott id őpontban való bekövetkezésével már el őre teljes bizonyossággal lehet
számolni.
358. § (1) A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összeg ű tartást pótló járadékot
igényelhetnek, amely szükségleteiknek – a tényleges, illet őleg az elvárhatóan elérhet ő keresetüket
(jövedelmüket) is figyelembe véve – a baleset el őtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.
(2) Járadék követelhet ő akkor is, ha a baleset következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének
megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igényl ő a tartási igényét menthet ő
okból nem érvényesítette.
(3) A járadék mértékének megállapításánál értékelni kell, hogy a járadékot igényl ő érvényesítette-e,
illet őleg érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartására a baleset idején meghalt
személlyel egy sorban voltak kötelesek.
359. § (1) Ha a kár mértéke – akár csak részben – pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért
felel ős személyt olyan összeg ű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi
kárpótlására alkalmas. (2) Az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke
utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Ha azonban a kötelezett általános kártérítésként járadékot
fizet, a járadék mértékének csökke ntését vagy a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását a
körülmények alakulásához képest követelheti. 360. § (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
(2) A kárért felel ős személy helyzetére a szerz ődés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó
szabályokat kell megfelel ően alkalmazni.
(3) Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a köve telések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra
vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelel ően alkalmazni kell.
(4) Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem
évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy b űncselekménnyel okozták. A b űncselekménnyel
okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bű ncselekmény
büntethet ősége el nem évül.
XXXII. fejezet
Jogalap nélküli gazdagodás
361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni el őnyhöz, köteles ezt az el őnyt visszatéríteni.
(2) Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés el őtt elesett, kivéve ha
a) számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felel őssége a gazdagodás megszű néséért
megállapítható, vagy b) rosszhiszem űen jutott a gazdagodáshoz.
(3) Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene téríteni, azt tilos vagy a jóerkölcsbe ütköz ő
magatartásával maga idézte el ő, a bíróság az ügyész indítványára a vagyoni el őnyt az állam javára ítélheti
meg.
362. § Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha
jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást b űncselekmény útján szerezték meg.
363. § (1) A gazdagodással kapcsolatos vagyoni el őnyök visszatérítésére a jogalap nélküli birtoklásra
vonatkozó szabályokat (195. §) kell alkalmazni; a visszatérítésre köteles személy a dologra fordított
szükséges költségei megtérítését követelheti. (2) Ha a vagyoni el őnyt természetben visszaszolgáltatni nem lehet, értékét kell megtéríteni.
364. § A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelel ően alkalmazni.
III. cím
EGYES SZERZ ŐDÉSEK
XXXIII. fejezet

Az adásvétel és a csere
1. Az adásvétel
365. § (1) Adásvételi szerz ődés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vev őre átruházni és a dolgot
a vev ő birtokába bocsátani, a vev ő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
(2) Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból.
(3) Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerz ődés írásba foglalása szükséges.
(4) Az ingatlan-adásvétel hatálya a mez őgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha
ebben a felek kifejezetten megállapodtak. 366. § (1) Ha vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelel ő piacon a teljesítési id őben
kialakult középárat kell megfizetni.
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a súly szerint megállapított vételárat a tiszta súly alapján kell
kiszámítani.
A felek jogai és kötelezettségei
367. § (1) Az eladó köteles a vev őt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos
követelményekr ől, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekr ől
tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illet őleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a
vev őnek átadni.
(2) Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-ny ilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével
kapcsolatos költségeket. (3) A szerz ődéskötési költségek, a tulajdon átruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás
ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vev őt terhelik.
368. § (1) Az eladó a tulajdonjogot csak a szerz ődés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes
kiegyenlítéséig tarthatja fenn.
(2) A vev ő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti
meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszem űen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
(3) Az ingatlan vev ője – ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése el őtt birtokba
lép – ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit
sem lehet kötelezni.
Szavatosság a tulajdonjog átruház ásáért és tehermentességéért
369. § (1) Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vev ő tulajdonszerzését
akadályozza, a vev ő elállhat a szerz ődést ől, és kártérítést követelhet.
(2) E jogainak gyakorlása el őtt a vev ő köteles az eladót megfelel ő határid ő kit űzésével felhívni arra,
hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelel ő biztosítékot.
(3) Ha a vev ő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja,
vagy az eladónak visszaadja, az el adótól kártérítést követelhet.
(4) Ha az eladó jóhiszem ű volt, csak a szerz ődés megkötéséb ől ered ő károkat köteles megfizetni. Ez a
vev ő elállási jogát nem érinti.
370. § (1) Ha harmadik személyn ek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vev ő tulajdonjogát korlátozza,
a vev ő megfelel ő határid ő kit űzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az
ehhez szükséges összeg megfizetését. (2) A határid ő eredménytelen eltelte után a vev ő a dolgot az így rendelkezésre álló összegb ől vagy
egyébként az eladó költségére tehermentesítheti.
(3) Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vev ő a szerz ődést ől elállhat, és
kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelel ő csökkentését követelheti. Ezek a
jogok a vev őt akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határid ő eredménytelenül telt el, és a
vev ő nem kívánja a dolog tehermentesítését.
(4) Nem illetik meg ezek a jogok a vev őt, ha a szerz ődés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon
korlátozástól mentes tulajdonjogot ne m szerezhet, kivéve, ha az eladó a vev ő korlátozástól mentes

tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő
tudott.
Az adásvétel egyes különös nemei
371. § (1) Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szerz ődés hatálya a vev ő nyilatkozatától
függ. A vev ő e nyilatkozatát nem köteles indokolni.
(2) Az eladó határid őt tű zhet a nyilatkozattételre; ha a vev ő e határid őt elmulasztja, a szerz ődés nem
hatályos. (3) Ha a vevő a dolgot próbára átvette, és az eladó által kit űzött határid őig nem nyilatkozott, a szerz ődés
hatályos. (4) Az eladó nem szavatol azoké rt a hibákért, amelyeket a vevő felismerhetett.
372. § (1) Minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni.
(2) Az eladó a dolog fel nem ismerhet ő hibájáért akkor is szavatossággal tartozik, ha e hiba a mintában is
megvolt.
(3) Ha a vevő a mintát nem mutatja fel, őt terheli annak bizonyítása, hogy a dolog a mintának nem felelt
meg. 373. § (1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással el ővásárlási jogot
enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerz ődés megkötése el őtt köteles az el ővásárlásra
jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulaj donost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási
helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottev ő késedelemmel járna.
(2) Ha az el ővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatáb an az ajánlat tartalmát magáévá
teszi, a szerz ődés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerz ődési ajánlat elfogadására általában megszabott
határid ő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tu lajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelel ően vagy annál
kedvez őbb feltételek mellett eladhatja.
(3) Ha az el ővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki
a bejegyzést követ ően az ingatlanon valamely jogot szerez.
(4) Az el ővásárlási jog átruházása – ha törvény eltér ően nem rendelkezik – semmis, gazdálkodó szervezet
azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult.
(5) Az el ővásárlási jog – ha törvény eltér ően nem rendelkezik – az örökösökre nem száll át.
(6) Az el ővásárlási jogra vonatkozó rendelkezés eket a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is
alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló el ővásárlási jog a szerz ődéses el ővásárlási jogot megel őzi.
374. § (1) Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerz ődéssel egyidej űleg írásba kell
foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vev őhöz intézett nyilatkozatával jön létre.
(2) A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
(3) A visszavásárlási ár egyenl ő az eredeti vételárral; az eredeti vev ő azonban a visszavásárlási áron felül
követelheti azt az összeget, amellyel a dolog érté ke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás
id őpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog id őközi romlásából ered ő
értékcsökkenést. (4) Az eredeti vev ő felel ős a visszavásárlási jog meghiúsításáért va gy csorbításáért; ha azonban a dolog
neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megsz űnik.
(5) Egyebekben a visszavásárlási jogra az el ővásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
375. § (1) Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal
megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba kell
foglalni.
(2) A határozatlan id őre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megsz űnik; az ezzel ellentétes
megállapodás semmis.
(3) A bíróság a tulajdonost – törvény eltér ő rendelkezése hiányában – a véte li jogból folyó kötelezettsége
alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan
lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tő le nem várható el.
(4) Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
376. § (1) A felek megállapodhatnak, hogy a vev ő a vételárat meghatározott idő pontokban, több
részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése el őtt neki átadják (részletvétel).
(2) Az eladó írásban kikö theti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra
az esetre, ha a vev ő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet

megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vev őt err ől el őző leg értesítette,
és neki a teljesítésre megfelel ő id őt engedett.
(3) Ha az eladó a szerz ődést ől elállt, a vev ő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt
a kárt, amely a dolog rendeltetésszer ű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.
(4) A vev őnek átadott dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét – a tulajdonjog
fenntartása esetében is – a vev ő viseli.
377. §
2. A csere
378. § Ha a szerz ődő felek dolgok tulajdonának kölcsönös át ruházására vállalnak kötelezettséget, az
adásvétel szabályait kell megfelel ően alkalmazni. Ebben az esetbe n mindegyik fél eladó a saját
szolgáltatása, és vev ő a másik fél szolgáltatása tekintetében.
XXXIV. fejezet
A szállítási és a közüzemi szerz ődés
1. A szállítási szerz ődés
379. § (1) Szállítási szerz ődés alapján a szállító köteles a szerz ődésben meghatározott dolgot a kikötött
kés őbbi id őpontban vagy id őszakban a megrendel őnek átadni, a megrendel ő pedig köteles a dolgot átvenni
és az árát megfizetni. (2)
380. § A felek a dolog minő ségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a min őségi és a
mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, m űszaki feltételre, más el őírásra, mindkét fél
által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással.
381. § (1) A megrendel ő a szerz ődést ől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni.
(2) Ha a szerz ődéskötés el őtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági
érdek vagy különös méltánylást érdeml ő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendel ő elállása esetében –
bármelyik fél kérelmére – a szerz ődést a jöv őre nézve szünteti meg. A megrendel ő ilyenkor is köteles a
szállító kárát megtéríteni. 382. § (1) A szállító köteles a megrendel őt a teljesítés idejér ől legalább három nappal el őbb értesíteni.
(2) Eltér ő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. A
csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás id őtartama alatt
megóvja.
383. § (1) A csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegend ő bruttósúly és
darabszám szerint átvenni.
(2) A min őségmegvizsgálás helye a megrendel ő telephelye.
(3) A megrendel ő a mennyiségi ellen őrzés még el nem végzett részét, valamint a min őségi vizsgálatot
köteles haladéktalanul, de legkés őbb az átvételt ől számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a
megvizsgáláshoz szükséges id ő alatt folyamatosan elvégezni.
(4) A megrendel ő az észlelt min őségi hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és
egyben szavatossági igényét megjelölni köteles.
383/A. § (1) Fuvarozó közbenjöttével történ ő szállítás esetén a megrendel ő köteles – a szállító érdekében
– a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséh ez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót
haladéktalanul értesíteni.
(2) Az (1) bekezdésben el őírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendel ő nem követelheti a
szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illet őleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval
szemben érvényesíthet ők lettek volna.
384. § (1) A megrendel ő a dolgot az átvételtő l számított három napon belül kicsomagolás és
megvizsgálás nélkül tovább küldheti. (2) Ha a szállítónak közvetlenül harmadik személy részére kell a szolgáltatást teljesítenie, a mennyiségi
és min őségi vizsgálatot ennek kell elvégeznie.

(3) Ha a harmadik személy az átvételkor mennyiségi vagy minőségi hibát észlel, köteles err ől a szállítót
és a megrendel őt haladéktalanul értesíteni.
385. § A közrem űköd ő hibás teljesítése alapján a szállító vele szemben mindaddig érvényesítheti jogait,
amíg a megrendel ővel szemben a szerz ődésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a
min őség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
386. §
2. A közüzemi szerz ődés
387. § Közüzemi szerz ődés alapján a szolgáltató köteles meghatározott id őponttól a felhasználó számára
folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így
különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani, a felhasználó pedig köteles id őszakonként díjat
fizetni.
388. § (1) Jogszabály kimondhatja, hogy a szerz ődés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
(2) A szolgáltató a szerz ődés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg,
illet őleg a szerz ődés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételekt ől teheti függő vé.
(3) A szolgáltató a felhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben
szüneteltetheti, illet őleg korlátozhatja.
(4) A szolgáltató a szerz ődést csak a jogszabályban meghatározo tt feltételek esetén mondhatja fel.
XXXV. fejezet
A vállalkozás
1. Általános szabályok
389. § Vállalkozási szerz ődés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére,
feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezés ére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény
létrehozására, a megrendel ő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.
A felek jogai és kötelezettségei
390. § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes m űszaki és gazdasági adatokat
tartalmazó ajánlatot készít, a megrendel ő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi.
(2) A megrendel ő a részletes ajánlatot – a törvény eltér ő rendelkezésének, illet őleg a felek eltér ő
megállapodásának hiányában – szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a
vállalkozóval nem köt szerz ődést.
(3) A felek a szolgáltatást m űszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják.
391. § (1) A vállalkozó a munkát saját költségén végz i el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni,
hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.
(2) A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.
(3) A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna;
alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felel ős minden olyan kárért is, amely anélkül nem
következett volna be. 392. § (1) A vállalkozó a megrendel ő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a
munka megszervezésére, illet őleg nem teheti a teljesítést terhesebbé. A felek ezekt ől a rendelkezésekt ől
eltérhetnek. (2) A vállalkozó köteles a megrendel őt minden olyan körülményr ől haladéktalanul értesíteni, amely a
vállalkozás eredményességét vagy kell ő id őre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés
elmulasztásából ered ő kárért felel ős.
(3) Ha a megrendel ő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszer űtlen vagy szakszer űtlen utasítást ad, erre a
vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából ered ő kárért a vállalkozó felel ős. Ha
azonban a megrendel ő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelel ő

anyagot, a vállalkozó a szerződést ől elállhat. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illet őleg a megrendel ő
utasítása szerint a megrendel ő kockázatára köteles a munkát elvégezni.
(4) A vállalkozó a megrendel ő által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha
ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére
vezetne. 393. § (1) Ha a munkát a megrendel ő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendel ő köteles a
munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
(2) A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendel ő e kötelezettségét
nem teljesíti. Ha a megrendel ő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelel ő határidő n belül
nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerz ődést ől és kártérítést követelhet.
(3) Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendel ő a munkának gazdaságos
és gyors, a vállalkozókkal összehangolt elvégzéséh ez szükséges feltételeket köteles megteremteni, a
vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni. A munka nem megfelel ő megszervezésével
másnak okozott kárt a mulasztó köteles megtéríteni. (4) Több vállalkozó munkavégzése esetén az együttm űködés módjának és feltételeinek meghatározása
érdekében a megrendel ő és a vállalkozók szerz ődést köthetnek egymással. A szerz ődésben
meghatározhatják a munka összehangolása révén elérhet ő megtakarítások és egyéb el őnyök, valamint az
egyes feleknél felmerül ő többletköltségek megosztásának módját.
394. § (1) A megrendel ő a munkát és a felhasználásra kerül ő anyagot ellen őrizheti, a szerz ődésben,
illet őleg jogszabályban meghatározott esetben pedig ellen őrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a
felel ősség alól, ha a megrendel ő az ellen őrzést elmulasztotta vagy nem megfelel ően végezte el.
(2) Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellen őrzés a munka egy részének
újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles el őzetesen megfelel ő id őben a megrendel őt a
beépítésr ől értesíteni. Ha a megrendel ő az értesítés ellenére az ellen őrzést elmulasztja, kés őbb a beépített
munkarészt csak akkor ellen őrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak
megfizeti. (3) Ha a megrendel ő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy m űszaki
ismeretr ől szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.
395. § (1) A megrendel ő a szerz ődést ől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni.
(2) Ha a szerz ődéskötés el őtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági
érdek vagy különös méltánylást érdeml ő egyéb érdek indokolja, a bíróság a megrendel ő elállása esetében –
bármelyik fél kérelmére – a szerz ődést a jöv őre nézve szünteti meg. A megrendel ő ilyenkor is köteles a
vállalkozó kárát megtéríteni. (3) Ha a megrendel ő a szerz ődést ől azért állt el, mert a teljesítési határid ő lejárta el őtt nyilvánvalóvá vált,
hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottev ő késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a
megrendel őnek már nem áll érdekében, a megrendel ő a szerző désszegésre vonatkozó szabályok szerint
kártérítést követelhet. (4) Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás
lesz, a megrendel ő a fogyatékosság kiküszöbölésére t űzött megfelel ő határid ő sikertelen eltelte után
gyakorolhatja a hibás teljesítésb ől ered ő jogokat.
396. § (1) A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt
próbákat, amelyek a teljesítés megfelel ő min őségének megállapításához szükségesek.
(2) Eltér ő szakmai szokás hiányában a próba lefolytatásához szükséges feltételeket a megrendel ő – a
vállalkozó költségére – biztosítja, a próbát pedig a vállalkozó végzi.
(3) A vállalkozó köteles a megrendel őnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz
szükséges tájékoztatást megadni. (4) A megrendel ő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási
kötelezettségének eleget nem tett, feltéve, hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszer ű
használatba nem vehet ő.
397. § (1) A díj – ha jogszabály kivételt nem tesz – a vállalkozás teljesítésekor esedékes.
(2) A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendel őnek azokon a vagyontárgyain,
amelyek a vállalkozási szerz ődés következtében birtokába kerültek.
398. § Az alvállalkozó vagy más közrem űköd ő hibás teljesítése alapján a vállalkozó mindaddig
érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendel ővel szemben a szerz ődésszegés miatt helytállni
tartozik, feltéve, hogy a vállalkozó a min őség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
399. § Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felel ős, és

a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az
elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg; b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekköréb en merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
c) a lehetetlenné válás oka a megrendel ő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a
megrendel ő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben
megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult id őben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül
kereshetett volna. 400. § (1) A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott m ű tekintetében a kárveszély a teljesítés
lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendel ő és a vállalkozó között.
(2) A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult m ű újbóli el őállítására, a
megrendel ő pedig annak átvételére nem köteles.
(3) A szerz ődés teljesítéséhez szükséges anyagokban és es zközökben esett kár viselésére az általános
szabályokat kell alkalmazni. 401. § Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve m űszaki egység megvalósítására
irányuló vállalkozási szerz ődés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a
létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni,
valamint a többi vállalkozóval az együttm űködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges
szerz ődéseket megkötni. A vállalkozó felel őssége az ilyen vállalkozási szerz ődésben kikötött m űszaki,
gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fe nnáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó
egészben vagy részben nem maga készítette (f ővállalkozás).
2. Az építési szerző dés
402. § (1) Építési szerz ődés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendel ő
pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. (2)-(3)
403. § (1) Ha a szerz ődés megkötésekor a kivitelezéshez szüksé ges valamennyi terv (költségvetés,
m űleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a tervek fokozatos szolgáltatásának határid őit, valamint az
építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségel őirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegű
díjat a szerz ődésben meg kell határozni.
(2) Ha a szolgáltatás természetéb ől más nem következik, a szolgáltatás oszthatatlan. Ha azonban a felek
a szerző désben a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodnak meg, a szolgáltatást oszthatónak
kell tekinteni.
(3) Jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában a munka elvégzés éhez szükséges hatósági engedélyezési
eljárás megszervezése, továbbá a hatósá gi engedélyek beszerzése a megrendelő feladata.
(4) A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szerepl ő, de a költségvetésb ől hiányzó munkákat
(többletmunka), továbbá azokat a m űszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény
rendeltetésszer űen nem használható. E munkák díjainak el számolásáról külön jogszabály rendelkezik.
404. § (1) A munkahely az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerz ődés
teljesítését nem gátolja, továbbá, ha a kit űzött alappontok és azok jegyzékének átadása megtörtént.
(2) A megrendel ő köteles a munkát id őközönként ellen őrizni.
(3) A felek a munkavégzéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt és utasítást a
munkahelyen vezetett naplóban kötelesek egymással közölni.
(4) A vállalkozó kérésére – szükség esetén – a megrendel ő köteles a tervek magyarázatát, a részletes
kivitelezési utasítást megadni. 405. § (1) A megrendel ő köteles a munkát a vállalkozó értesítésében megjelölt id őpontra kit űzött átadás-
átvételi eljárás során megvizsgálni és a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás
munkarészekre es ő költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket
jegyz őkönyvben rögzíteni.
(2) Ha a megrendel ő egyes munkarészeket a teljesítés el őtt ideiglenes jelleggel átvesz (el őzetes átadás),
ezek tekintetében a kárveszély az átvétel id őpontjától a megrendel őre száll át.
(3) Határid őben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerz ődésben el őírt határid őn belül, illető leg
határnapon megkezd ődött, kivéve, ha a megrendel ő a szolgáltatást nem vette át.

(4) Nem tagadható meg az átvétel a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, amelyek más
hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem
akadályozzák a rendeltetésszer ű használatot.
(5) Az átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül a munkát az (1) bekezdésben foglaltak szerint
újból meg kell vizsgálni (utófelülvizsgálati eljárás). A megrendel ő készíti el ő az utófelülvizsgálati eljárást
és hívja meg arra a vállalkozót.
406. §
3. A szerelési szerz ődés
407. § (1) Szerelési szerz ődés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a
megrendel ő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
(2) A szerelési szerz ődésre – jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában – az építési szerz ődés szabályait
kell megfelel ően alkalmazni.
(3)
407/A. § (1) Az átadás-átvétel próbaü zemmel történik. A próbaüzem időtartama harminc nap.
(2) A próbaüzem el őtt meg kell gy őző dni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre
vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított
határid őket jegyz őkönyvbe kell foglalni.
(3) Ha a berendezés gyártása is a tevékenységi köréb e tartozik, a szükséges irányító szakszemélyzetet a
próbaüzem egész tartamára a vállalkozó biztosítja.
(4) A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint különleges
m űszereket a megrendel őnek kell biztosítania.
(5) A megrendel ő az átvételt nem tagadhatja meg, ha a próbaüzem során olyan kisebb jelent őség ű
hibákat és hiányosságokat állapítottak meg, amelyek a rendeltetésszer ű állandó és el őírt üzemeltetést nem
akadályozzák, és egyébként a berendezés a szerz ődésben kikötött feltételeknek megfelel.
4. A tervezési szerz ődés
408. § Tervezési szerző dés alapján a vállalkozó m űszaki-gazdasági tervez ő munka elvégzésére, a
megrendel ő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.
409. § (1) A felek a szerz ődésben a m űszaki-gazdasági tervez ő munka fokozatos szolgáltatásában is
megállapodhatnak.
(2) A felek a szerz ődésben kiköthetik a kártérítési felel ősség korlátozását, ha a vállalkozó hazai
viszonylatban nem ismert vagy nem alkalmazott m űszaki-gazdasági megoldást tartalmazó terv készítését
vállalja. (3) A megrendel ő a tervet csak a szerz ődésben meghatározott célra és esetben használhatja fel,
nyilvánosságra nem hozhatja.
410. § (1) Ha a kivitelezés a terv szolgáltatá sától számított három éven belül megkezd ődött, a terv hibája
miatt érvényesíthet ő szavatossági jogok elévülési idejének kezd ete a terv alapján kivitelezett szolgáltatás
teljesítésének id őpontja.
(2) Ha a kivitelezés a terv szolgálta tásától számított három év után kezdődik meg, a felek
megállapodhatnak abban, hogy a vállalkoz ó a tervet felülvizsgálja és nyilatkozik a terv kivitelezésre való
alkalmasságáról vagy megváltoztatásának szükségességér ől, illetve a tervet áttervezi, a megrendel ő pedig
díjat fizet (korszer űségi felülvizsgálat). Jogszabály a korszer űségi felülvizsgálatot kötelez ővé teheti.
(3) Ha a korszerű ségi felülvizsgálat esetén a terv alkalm assá nyilvánításától vagy az áttervezett terv
szolgáltatásától számított három év en belül a kivitelezés megkezdődik, a terv hibája miatt érvényesíthet ő
szavatossági igények elévülési idejének kezdetét a terv alapján kivitelezett szolgáltatás teljesítésének
id őpontjától kell számítani.
(4) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a terv kivitelezését
akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatossá gra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való
szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni. (5) A szerz ődéssel kapcsolatban rendelkezésre bocs átott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások
tekintetében a kutatási szerz ődés szabályait kell megfelelő en alkalmazni.

411. §
5. A kutatási szerz ődés
412. § (1) Kutatási szerz ődés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendel ő pedig díj
fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, ho gy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is
jár.
(2) A szerz ődést írásba kell foglalni. A szerz ődés határozatlan id őre is megköthet ő.
(3) A szerz ődéssel kapcsolatban rendelkezésre bocs átott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások
tekintetében
a) ha a megrendel ő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját bels ő
tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen
esetben a szellemi alkotással a megrendel ő szabadon rendelkezik;
b) ha a megrendel ő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége
körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a
szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik.
413. § (1) A vállalkozó csak a megrendel ő hozzájárulásával vehet igénybe alvállalkozót. Nincs szükség a
megrendel ő hozzájárulására, ha a vállalkozó meghatározott eredmény elérésére vállalkozott.
(2) A megrendel ő a vállalkozó szolgáltatását csak a szerz ődésben meghatározott célra használhatja fel,
nyilvánosságra nem hozhatja. (3) A vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a szolgáltatás
felhasználását megakadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog
átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell megfelel ően alkalmazni.
(4) A vállalkozó a szerz ődésben kikötheti kártérítési felel ősségének korlátozását.
414. § A felek a határozatlan id őre kötött szerz ődést hat hónapra felmondhatják.
414/A. § A kutatási szerz ődésre a külön nem szabályozott kérdésekben a vállalkozási szerz ődés általános
szabályait, illető leg a megbízási szerz ődésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel ően alkalmazni.
6. Az utazási szerz ődés
415. § (1) Utazási szerz ődés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerz ődésben meghatározott
utazásból, az út egyes állomásain va ló tartózkodásból és az ezzel összefügg ő részszolgáltatásokból – így
különösen szállás, étkezés – álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendel ő pedig köteles a díjat megfizetni.
(2) Ha a vállalkozó csak a szerz ődésben meghatározott egyes kikötésekt ől eltér ően tud kötelezettségének
eleget tenni, a megrendel ő a díj csökkentését és kárának megtérítését követelheti.
416. § Az utazási szerz ődésnek – ideértve az utazással kapcsolatos egyes szolgáltatások közvetítésére
irányuló szerz ődést is – részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
XXXVI. fejezet
A mez őgazdasági termékértékesítési szerz ődés
417. § (1) Mez őgazdasági termékértékesítési szerz ődés alapján a termel ő meghatározott mennyiség ű,
magatermelte terményt, terméket vagy saját nevelés ű, illet őleg hizlalású állatot köteles kikötött kés őbbi
id őpontban a megrendel ő birtokába és tulajdonába (k ezelésébe) adni, a megrendel ő pedig köteles a
terményt, terméket, illet őleg állatot átvenni és az ellenértéket megfizetni.
(2) A szerz ődés tárgya valamely terméknek meghatározott területen megtermelése, továbbá állat
nevelése vagy hizlalása is lehet. (3) Gazdálkodó szervezet a nem maga termelte termény, termék és a nem saját nevelésű, illetve hizlalású
állat továbbadására is köthet mez őgazdasági termékértékesítési szerz ődést.
418. § (1) A felek a mennyiséget meghatározhatják a mez őgazdasági termék sajátosságának megfelel ő
mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, illető leg meghatározott állat teljes
hozamában vagy ezek hányadában. A min őséget, a min őség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a

minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más el őírásra, mindkét fél
által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással vagy szabatos leírással. (2) A szerz ődés érvényesen csak írásban köthet ő. Az írásbafoglalás elmulasztása esetében is érvényes a
szerz ődés, ha bármelyik fél a szerz ődésb ől származó kötelezettségeit teljesítette.
418/A. § (1) A szerz őd ő felek a mez őgazdasági termékértékesítési szerző désben kötelezettséget
vállalhatnak arra, hogy a megrendel ő a termel ő – illetve a termel ő a megrendel ő – részére a teljesítést
el ősegít ő szolgáltatást nyújt és ezzel kapcsolatban tájékozta tást ad, a másik fél pedig a szolgáltatást az adott
útmutatásnak megfelelő en igénybe veszi.
(2) Ha a vet őmagot vagy más szaporítóanyagot a megrendel ő szolgáltatja, a termel ő csak ezt
használhatja fel. Nem használható fel azonban az a vet őmag, szaporítóanyag, amellyel kapcsolatban a
termel ő min őségi kifogással élt, és azt a megrendel ő elfogadta, vagy a min őség meghatározására jogosult
szerv a min őségi hibát megállapította.
419. § (1)
(2) A megrendel ő által elszámolásra vagy el őlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termel ő nem
tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéb ől nem fedezhet ők.
(3) Az átvételi késedelem ideje alatt a szolgáltatás tárgyának természete miatt bekövetkez ő
értékcsökkenés a késedelemért felel ős fél terhére esik, kivéve, ha bizonyítja, hogy az értékcsökkenésért a
másik fél felel ős.
420. § (1) Ha a szerz ődésben vállalt valamely kötelezettség teljesítése el őreláthatóan akadályba ütközik,
err ől a felek kötelesek egymást értesíteni, kivéve ha az ak adályt a másik félnek közlés nélkül is ismernie
kellett.
(2) Az akadályértesítési kötelezettség elmulasztását a szerz ődésszegés elbírálása során figyelembe kell
venni. 421. § (1) A termel ő a teljesítési határnap, illetve határidő kezdete előtt is teljesíthet, köteles azonban a
teljesítés megkezdésér ől a megrendel őt az átvételhez szükséges felkészülési id ő biztosításával el őzetesen
értesíteni. Az értesítés elmulasztásából ered ő kárért a termelő felelős.
(2) A termel ő jogosult a szerz ődésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.
(3) A teljesítés helye a termel ő telephelye.
(4) Fuvarozó közbenjöttével történ ő szállítás esetén a megrendel ő köteles – a termelő érdekében – a
fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és err ől a termel őt
haladéktalanul értesíteni.
(5) A (4) bekezdésben el őírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendel ő nem követelheti a termel őtő l
azoknak a károknak a megtérítését, illet őleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben
érvényesíthet ők lettek volna.
422. § (1)
(2) A mez őgazdasági termékértékesítési szerz ődést több évre is meg lehet kötni; ebben az esetben a felek
az árban nem kötelesek megállapodni.
(3) Több évre szóló szerz ődésben a felek arra is vállalkozhatnak, hogy
a) a termelést, a feldolgozást vagy az értéke sítést közös kockázatviselés mellett végzik;
b) a termelés, a feldolgozás vagy az értékesítés során elért nyereséget – a szerz ődésben megállapított
arányban – megosztják. (4) A mez őgazdasági termékértékesítési szerz ődésre – jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában – az
adásvétel, illető leg a vállalkozás szabályait kell megfelel ően alkalmazni.
(5)
XXXVII. fejezet
A bérlet
1. A dolgok bérlete
423. § Bérleti szerző dés alapján a bérbeadó köteles a dolgot id őlegesen a bérl ő használatába adni, a bérl ő
pedig bért fizetni.

A felek jogai és kötelezettségei
424. § (1) A bérbeadó – ha jogszabály eltér ően nem rendelkezik – szavatol azért, hogy a bérelt dolog a
bérlet egész tartama alatt szerz ődésszer ű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerz ődés
el őírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a bérl őt az elállás helyett az azonnali hatályú felm ondás joga illeti meg, kicserélést pedig
nem követelhet. (2) A bérbeadó szavatol azért, hog y harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan
joga, amely a bérl őt a használatban korlátozza vagy megakadály ozza. Erre a szavatosságra az eladónak a
tulajdonjog átruházásáért való s zavatosságára irányadó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni,
hogy a bérl ő elállás helyett azonnali hatállyal felmondhat.
425. § (1) A bérl ő a dolgot rendeltetésének és a szerz ődésnek megfelel ően használhatja. Felel ős minden
olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerz ődésellenes használat következménye.
(2) A bérbeadó
a) a bérl ő szükségtelen háborítása nélkül ellen őrizheti a használatot;
b) követelheti a rendeltetésellenes vagy szerz ődésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen
használatból ered ő kárának megtérítését;
c) abban az esetben, ha az ilyen használat tová bb folyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyegető veszély
súlyossága miatt az abbahagyás követelése sem vezetne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, és
kártérítést követelhet.
(3) Ha a bérl ő a dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó
vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot
helyreállítani. (4) Ezeket a jogokat a bérbeadó ak kor is gyakorolhatja, ha a bérlő a dolgot akár engedélyével, akár
anélkül albérletbe vagy egyébként ha rmadik személy használatába adta.
426. § (1) Ingatlant vagy lakást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a bérbeadó engedélye nélkül
albérletbe vagy egyébként másnak használatába lehet adni. Más dolgot a bérl ő a bérbeadó engedélye nélkül
nem adhat albérletbe vagy harmadik személy használatába. (2) Ha a bérl ő a dolgot a bérbeadó engedélyével más használa tába adta, a használó magatartásáért mint a
sajátjáért felel. (3) Ha a bérl ő a dolgot a bérbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felel ős azokért a
károkért is, amelyek enélkül nem következtek volna be.
427. § (1) A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérl ő, a többi kiadást, valamint a dologgal
kapcsolatos közterheket a bérbeadó viseli.
(2) A bérl ő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a bérbeadót terhel ő munkálatok szükségessége merül fel, és
köteles megengedni, hogy a bérb eadó azokat elvégezze, továbbá a károk elhárításához szükséges
intézkedéseket megtegye. Az értesítés elmulasztásából eredő károkért a bérl ő felel ős.
(3) A bérl ő a dologra fordított szükséges kiadásainak megtérítését követelheti; egyéb költségeinek
megtérítésére a megbízás nélküli ügyvite l szabályai szerint tarthat igényt.
428. § (1) A bérl ő a bért id őszakonként el őre köteles megfizetni. Arra az id őre, amely alatt a dolgot rajta
kívül álló okból nem használhatja, bér nem jár. (2) A bérfizetés elmulasztása esetében a bérbeadó a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, feltéve,
hogy a bérl őt megfelel ő határid ő t űzésével és következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék
megfizetésére írásban felszólította, és a bérl ő e határid ő elteltéig sem fizetett.
429. § (1) Ingatlan vagy lakás bérbeadóját (albérletbe adóját) a hátralékos bér és járuléka erejéig a
bérl őnek a bérlemény területén lev ő vagyontárgyain zálogjog illeti.
(2) A bérbeadó mindaddig, amíg e zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt
vagyontárgyak elszállítását. (3) Ha a bérl ő írásban kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a
követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontá rgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is
megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt
elmulasztja, zálogjoga megsz űnik.
(4) Ha a bérl ő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelel ő
biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérl ő költségén való visszaszállítását. A dolog
visszaszállításával a zálogjog feléled.

A bérlet megszűnése
430. § (1) A szerz ődésben megállapított id ő elteltével vagy a szerző désben meghatározott körülmények
bekövetkeztével a bérlet megsz űnik.
(2) Megsz űnik a bérlet akkor is, ha a dolog elpusztul.
431. § (1) A határozatlan id őre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani.
(2) Határozatlan id őtartamúvá alakul át a határozott id őre kötött bérlet, ha a bérleti id ő lejárta után a
bérl ő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napon belül nem tiltakozik.
(3) A bérl ő örökösei a határozott id őre kötött bérletet is felmondhatják; e jogukat azonban legkés őbb a
hagyaték birtokbavételét ől, illet őleg átadásától számított harminc napon belül gyakorolhatják.
432. § (1) A bérl ő köteles megengedni, hogy aki a dolgot meg kívánja venni, azt megfelel ő id őben és
módon megtekinthesse.
(2) A határozott idő re kötött bérletet a bérbeadott dolog vev ője nem mondhatja fel, kivéve ha őt a bérl ő a
bérleti viszony fennállása vagy lényeges feltételei tekintetében megtévesztette.
(3) Ha a bérbeadó személyében változás áll be, a bérkövetelés átszállásának időpontjára az engedmény
szabályait kell alkalmazni. (4) A vev ő arra az id őre, amelyre a bérl ő a béreket az eladónak el őre megfizette, bérfizetést csak akkor
követelhet, ha az el őrefizetésr ől az adásvételi szerz ődés megkötésekor nem tudott, és arról nem is kellett
tudnia, különösen ha a bérl ő az elő refizetés tekintetében megtévesztette.
433. § (1) A bérl ő a bérlet megsz űnése el őtt köteles megengedni, hogy az, aki a dolgot bérbe kívánja
venni, azt megfelel ő id őben és módon megtekinthesse.
(2) A bérlet megsz űnése után a bérl ő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni; a bérbeadóval szemben
fennálló, a bérleti jogviszonyból keletkezett köve teléseinek kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak
használata nélkül visszatarthatja. Ezt a szabályt ingatlan és lakás bérletére nem lehet alkalmazni. (3) Ha a bérl ő a dolgot jogosulatlanul tartja vissza, minden olyan kárért felel, amely enélkül nem
következett volna be.
(4) A bérl ő mindazt, amit a saját költségén a dologra fe lszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül
leszerelheti.
2. A lakásbérlet
A lakásbérlet létrejötte
434. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérl ő szerz ődése hozza létre.
(2) A lakásbérleti jogviszony létrejöttére, a felek j ogaira és kötelezettségeire, továbbá a lakásbérlet
megsz űnésére vonatkozó szabályoka t külön törvény tartalmazza.
(3) A lakásbérlet szabályait – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megfelel ően alkalmazni kell a
nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére is.
(4) Jogszabály – a (2) bekezdésben említett törvény keretei között – a lakásbérlet létrejöttének,
megsz űnésének, a lakásbérleti jog folytatásának, a lakások elidegenítésének további feltételeit is
megállapíthatja.
435-451. §
XXXVIII. fejezet
A haszonbérlet
452. § (1) Haszonbérleti szerz ődés alapján a haszonbérl ő meghatározott mez őgazdasági földterület vagy
más hasznothajtó dolog idő leges használatára és hasznainak szedés ére jogosult, és köteles ennek fejében
haszonbért fizetni. (2) A haszonbér a felek megállapodása sz erint pénzben vagy természetben jár.
(3) Mez őgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerz ődés szükséges; jogszabály a
szerz ődés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti. Mez őgazdasági földterület alhaszonbérbe adása –
ha törvény másként nem rendelkezik – semmis.

A felek jogai és kötelezettségei
453. § (1) A haszonbérl ő a dolog használatára és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás
szabályainak megfelel ően jogosult.
(2) Mez őgazdasági földterület haszonbérl ője köteles a földet rendeltetésének megfelel ően megm űvelni
és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld term őképessége fennmaradjon.
454. § (1) A dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos
közterhek viselése a haszonbérl őt terheli.
(2) A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli.
455. § (1) A haszonbért id őszakonként utólag kell megfizetni.
(2) A haszonbérl ő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos
termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illet őleg haszonbérelengedést
igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása el őtt a haszonbérbe adóval közölni.
(3) A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből sem lehet követelni.
456. § A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérl őnek a
haszonbérelt területen lev ő vagyontárgyain zálogjog illeti meg.
A haszonbérlet megsz űnése
457. § (1) A határozatlan id őre kötött mez őgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági
év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási id ő egy hónap.
(2) A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérl ő
a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dol got, vagy súlyosan veszélyezteti épségét;
b) figyelmeztetés ellenére sem m űveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást
folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld term őképességét, az
állatállományt vagy a felszerelést; c) a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kit űzött megfelel ő
határid őben sem fizeti meg.
(3) Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérl ő három napon belül nem veszi tudomásul, a
haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát
veszti. (4) A felmondás csak írásban érvényes.
458. § (1) A haszonbérl ő örökösei a mez őgazdasági haszonbérletet a g azdasági év végére akkor is
felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megel őző hat hónapon belül halt meg.
(2) Az örökösök e jogukat cs ak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének id őpontjától számított harminc
napon belül gyakorolhatják.
459. §
460. § A mez őgazdasági haszonbérlet megsz űntével a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan
állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelel ő módon azonnal folytatni lehessen.
Vegyes rendelkezések
461. § (1) A haszonbérletre – ha a törvény másként nem rendelkezik – a dologbérlet szabályait kell
megfelel ően alkalmazni.
(2) A mez őgazdasági haszonbérlet szab ályait jogszabály a törvénytő l eltérően is megállapíthatja.
XXXIX. fejezet
A letét
462. § (1) Letéti szerz ődés alapján a letéteményes köteles a letev ő által rábízott dolgot id őlegesen
meg őrizni.
(2) A dolog átvételét a letéteményes megtagadhatja, ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél
fogva a már letétbe helyezett dolog visszav ételét követelhetné [466. § (2) bek.].

A felek jogai és kötelezettségei
463. § (1) A letéteményes a dolgot a szerz ődésben meghatározott módon köteles őrizni. A dolgot nem
használhatja, és más őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ebbe a letev ő beleegyezett, vagy ez a letev őnek
károsodástól való megóvása érdekében szük séges; e tilalom megszegése esetében felelős minden kárért,
amely enélkül nem következett volna be.
(2) A letéteményes a jogosan igénybe vett harmadik személy magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot ő
maga őrizte volna. Ha azonban a harmadik személy igénybevételét a letev őnek károsodástól való megóvása
tette szükségessé, az igénybe vett személyért a letéteményes nem felel ős, ha bizonyítja, hogy e személy
kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellen őrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható. 464. § (1) A letéteményes kötelezettsége a kezelésre csak akkor terjed ki, ha a kezelést kikötik, vagy a
letett dolog természete azt szükségessé teszi; ebben a vonatkozásban a megbízás szabályait kell alkalmazni.
(2) A letéteményes köteles a letev őt a letétre vonatkozó minden lényeges körülményr ől értesíteni; ennek
elmulasztásából ered ő károkért felel ős.
465. § (1) A letev ő díj fizetésére köteles, ki véve ha a körülményekből, különösen a felek viszonyából
arra lehet következtetni, hogy a letéteményes a meg őrzést ingyen vállalta. A díj utólag jár, és magában
foglalja a meg őrzéssel rendszerint együttjáró költségeket.
(2) A letéteményes egyéb szükséges költségei megtérítését követelheti.
(3) A szükséges költségek megtérítését a letéteményes akkor is követelheti, ha a letét egyébként
ingyenes. (4) A letéteményest díjkövetelése és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a letev őnek azokon a
vagyontárgyain, amelyek a letét következtében kerültek birtokába.
A letét megsz űnése
466. § (1) A letev ő a dolgot bármikor visszakövetelheti; a letéteményes pedig a letéti szerz ődést, ha a
letét id őtartamát a szerz ődésben nem állapították meg, tizenöt napi felmondással bármikor megszüntetheti.
(2) Ha a szerz ődésb ől a letét id őtartama megállapítható, a letéteményes a dolgot ennek az id őnek az
elteltével köteles visszaadni, a letev ő pedig visszavenni. Ezt megel őző en a letéteményes a dolog
visszavételét csak akkor követelheti, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha a dolog őrizetét nem
foglalkozása körében látja el, és a szerz ődéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be,
amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik.
(3) Ha a díjazott letét a szerz ődésb ől megállapítható id ő eltelte el őtt sz űnik meg, a letevő a díj arányos
részét köteles megfizetni. Ha a letétet a letéteményes szüntette meg, a letev ő a díjból levonhatja azt a kárt,
amely őt a dolog id ő el őtti visszaadásából érte.
(4) A letétbe helyezett dolgot az őrzés helyén kell visszaadni. Ha a letev ő a dolog visszavételét
megtagadja, a felel ős őrzés szabályait kell alkalmazni.
A letét különös nemei
467. § (1) A szálloda felel ős azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elveszése,
elpusztulása vagy megsérülése folytán szenved, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt a szálloda
alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló elháríthatatlan ok vagy a vendég maga okozta. (2) A felel ősség azokban a dolgokban bekövetkeze tt károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában
kijelölt, illet őleg általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda
olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott. (3) Értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért a szálloda csak akkor felelő s, éspedig a felelősség
mértékének korlátozása nélkül, ha a) a dolgot meg őrzésre kifejezetten átvette;
b) a meg őrzésre átvételt kifejezetten megtagadta;
c) a kár olyan okból következett be, amelyért az általános szabályok szerint felel ősséggel tartozik. Ebben
az esetben a bizonyítás a vendéget terheli. 468. § (1) A szálloda felel ősségét érvényesen nem korlátozhatja és nem zárhatja ki.

(2) Jogszabály a kártérítés mértékét korlátozhatja. Nem terjedhet ki a korlátozás arra az esetre, ha a
vendég bizonyítja, hogy a szálloda nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható,
valamint az értéktárgyakért, értékpap írokért és készpénzért való felelősségre.
469. § A vendég a kárt haladéktalanul köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén a szálloda a kárért
az általános szabályok szerint tartozik felel ősséggel, de a bizonyítás sikertelenségének következménye a
vendégre hárul.
470. § A szállodát az elszállásolásból folyó követelései biztosítására zálogjog illeti meg a vendégnek
azokon a dolgain, amelyeket a szállodába magával vitt. Erre a zálogjogra a bérbeadó zálogjogának
szabályait kell megfelel ően alkalmazni.
471. § (1) A fürd ők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló vállalatok, továbbá a ruhatárat üzemben
tartók felel ősségére a szálloda felel ősségének szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a vállalat felel őssége csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók a vállalat helyiségeibe
rendszerint magukkal szoktak vinni; b) ha megfelel ő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik meg őrzése céljából, a vállalat csak az itt
elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felel ősséggel.
(2) A felel ősség e korlátozásai figyelmen kívül maradnak, ha a látogató bizonyítja, hogy a vállalat nem
úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
472. § Ha a letét tárgya pénz vagy más helyettesíthet ő dolog, és a megállapodás szerint a letéteményes
kés őbb ugyanolyan dolgot ugyanolyan mennyiségben kötele s visszaszolgáltatni, a kölcsön szabályait kell
alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a visszaadás helyére és idejére a letét szabályai irányadók, és hogy a
letev ő követelésébe csak a letéttel kapcsola tos ellenkövetelést lehet beszámítani.
473. § (1) A bankletétre, az értékpapírleté tre, a bírói letétre és a közgyűjteményi letétre a jelen fejezet
rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy jogszabály eltér ően nem rendelkezik.
(2) Jogszabály a letev ők javára a jelen fejezett ől eltér ő szabályokat állapíthat meg, ha a letéti szerző dés
dolgok raktározására irányul.
XL. fejezet
A megbízás. A megbízás nélküli ügyvitel
1. A megbízás
474. § (1) Megbízási szerz ődés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.
(2) A megbízást a megbízó utasítása i szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.
(3) Ha a megbízás teljesítéséhez szerz ődéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszer űségek
szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötend ő szerz ődésre el őír.
A felek jogai és kötelezettségei
475. § (1) A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy
közrem űködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A
megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.
(2) A megbízott igénybe veheti más személy közrem űködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól
való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felel ős, ha
bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellen őrzése terén úgy járt el, ahogy
az az adott helyzetben általában elvárható. (3) Ha a megbízottnak más személy ig énybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek
e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
(4) Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem
felel ős, ha bizonyítja, hogy az igén ybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellen őrzése terén úgy járt
el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
476. § Ha a megbízó célszer űtlen vagy szakszer űtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre
figyelmeztetni; ha a megbízó utasításához e figyelmezt etés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő
károk őt terhelik.

477. § (1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységér ől és az ügy állásáról kívánságára, szükség
esetén enélkül is tájékoztatni, különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a
felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
(2) A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül
megköveteli, és a megbízó el őzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul
értesíteni kell.
(3) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítésér ől haladéktalanul értesíteni.
478. § (1) A megbízó díj fizetésére kötele s, kivéve ha az ügy természetéből, illet őleg a felek közötti
viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta.
(2) A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetet t eredményre. A megbízó a díjat
csökkentheti, illet őleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben
olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felel ős.
(3) Ha a szerz ődés a megbízás teljesítése el őtt szű nt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos
részét követelheti.
(4) A díj a szerz ődés megsz űnésekor esedékes.
479. § (1) Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek
el őlegezésére nem köteles.
(2) A szerz ődés megsz űnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak
mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit
abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
(3) A szerz ődés megsz űnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik
személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit
megtéríteni. 480. § A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a
vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.
A megbízás megsz űnése
481. § A szerz ődés a megbízás teljesítése nélkül is megsz űnik, ha
a) valamelyik fél a szerz ődést felmondja;
b) bármelyik fél meghal, illet őleg ha jogi személy megsz űnik, kivéve ha a megsz űnő jogi személynek
jogutódja van; c) a megbízó cselekv őképtelenné vagy korlátozottan cselekv őképessé válik, vagy pedig a megbízott
cselekv őképességét elveszti;
d) a megbízás tárgytalanná válik.
482. § (1) Ha a megbízás a megbízó személyében rejl ő okból sz űnik meg, a megsz űnés abban az
id őpontban következik be, amikor a megbízott a megsz űnés okáról hitelt érdemlő en tudomást szerez.
(2) A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekv őképességének megsz űnése esetén a
szerz ődés megsz űnése után is köteles a megbízó érdekének vé delmében a halaszthatatlan intézkedéseket
mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes.
483. § (1) A megbízó a szerz ődést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a
megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. (2) A szerz ődést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási id őnek azonban elegendő nek kell
lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézésér ől gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerz ődésszegése
esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet. (3) Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a
megbízás ingyenes volt, és a felmondási id ő elegend ő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézésér ől
gondoskodhassék. (4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál
azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.
2. A megbízás nélküli ügyvitel

484. § Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként
jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek
javára beavatkozott.
485. § (1) A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni, ha
megfelel a másik érdekének és feltehet ő akaratának, különösen ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg.
(2) Életveszély elhárítása végett az életveszél ybe került személy, széles körben fenyegető veszély
megelő zése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási
kötelezettség teljesítése végett a tartásra köteles s zemély akarata ellenére is helye van beavatkozásnak.
486. § (1) A megbízás nélküli ügyviv ő köteles azt, akinek érde kében beavatkozott, erről haladéktalanul
értesíteni; egyebekben őt a megbízott kötelezettségei terhelik.
(2) Ha a megbízás nélküli ügyviv ő beavatkozása helyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, függetlenül
attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e.
(3) Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás nélküli ügyviv ő díjazást nem követelhet,
költségeinek megtérítését csak a jogalap nélküli gazd agodás szabályai szerint követelheti, és felelős
mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem következhetett volna be.
487. § Ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga, idegen ügyet sajátjaként lát el, vele szemben a megbízás
nélküli ügyvitelb ől ered ő jogokat lehet érvényesíteni. Ha e jogokat érvényesítik, az eljáró személy a jogalap
nélküli gazdagodás szabályai szerint költségeit beszámíthatja.
XLI. fejezet
A fuvarozás
488. § (1) Fuvarozási szerz ődés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési
helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. (2) A szerz ődés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Jogszabály kimondhatja, hogy a küldemény átvétele
jelenti a fuvarozás elvállalását.
A fuvarlevél
489. § (1) Ha a szerz ődő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a
fuvarozási szerző dés létrejöttét, illet őleg a küldemény átvételét. Az átvétel napja – míg mást nem
bizonyítanak – az a nap, amelyen a fuvarlev elet a fuvarozó aláírta (lebélyegezte).
(2) Jogszabály a fuvarlevél kiállítását – meghatározott alakban és tartalommal – kötelez ővé teheti.
(3) A feladó kívánságára a fuvarozó köteles a fuvarlevél általa aláírt (lebélyegzett) másodpéldányát a
feladónak átadni vagy a küldemény átvételér ől elismervényt adni.
A felek jogai és kötelezettségei
490. § (1) A feladó köteles a küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás azt megóvja, és a
küldemény mások személyét vagy vagyonát ne veszélyeztesse. (2) Ha felismerhet ő, hogy a csomagolás ezeknek a követelményeknek nem felel meg, a fuvarozó a
küldemény továbbítását csak a feladó írásbeli kívánság ára és csak akkor vállalhatja, ha az mások személyét
vagy vagyonát nem veszélyezteti. 491. § (1) A feladó köteles a fuvarozónak a küldemény továbbításához vagy útközben szükséges
hatósági kezeléséhez a megfelel ő okmányokat átadni. Míg ez meg nem történt, a fuvarozó a küldemény
átvételét megtagadhatja. (2) A fuvarozó köteles az átadott okmányokat megfelel ően felhasználni.
492. § (1) A fuvarozó köteles a fuvareszközt a megfelel ő id őben és helyen, fuvarozásra alkalmas
állapotban kiállítani, és – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a fuvarozást haladéktalanul
megkezdeni. (2) A küldemény berakása a feladót, kirakása a címzettet terheli, ha jogszabály másképpen nem
rendelkezik.

(3) Ha a fuvarozó a küldemény átvétele előtt a megfelel ő fuvareszköz kiállításával késlekedik, a feladó
elállhat és a) kártérítésként a berakás eredménytelen megkísérléséb ől ered ő költségeket, valamint a más
fuvarozónak kifizetett fuvardíjtöbbletet követelheti; b) a küldemény elveszése vagy megsemmisülése, illet őleg késedelemb ől származó értékcsökkenése
(megrongálódás, áru megromlása) esetében pedig követelheti a küldeménynek az értékét, illet őleg az
értékcsökkenést. Ezt a jogát azonb an csak akkor érvényesítheti, ha a fuvarozóval közölte a küldemény
tárgyát, vagy arról a fuvarozó enélkül is tudott, vagy tudnia kellett. (4) Ha a feladó késlekedik a berakással, a fuvarozó kárának megtérítését követelheti, és el is állhat a
szerz ődést ől.
493. § (1) A fuvarozónak a küldemény továbbításában a gazdaságosság és a küldemény biztonságának
figyelembevételével kell eljárnia.
(2) A fuvarozó köteles a feladó utasításait követni. Jogszabály azonban a feladó utasítási jogát
korlátozhatja.
(3) Ha a fuvarozó olyan utasítást kap, amely veszél yezteti a fuvarozás gazdaságos, gyors és biztonságos
teljesítését, köteles erre a feladó figyelmét haladéktalanul felhívni. (4) Ha a feladó az utasítást írásban megismétli, a fuva rozó köteles azt a feladó veszélyére és költségére
végrehajtani; meg kell azonban tagadnia az utasítás te ljesítését, ha annak végrehajtásával veszélyeztetné
mások személyét, vagy megkárosítaná mások vagyonát. 494. § (1) Ha a fuvarozás akadályba ütközik, a fuvarozó köteles a feladótól haladéktalanul utasítást
kérni; a fuvarozó e kötelezettségét jogsza bály korlátozhatja és ki is zárhatja.
(2) A feladó a fuvardíjnak az akadály felmerültéig járó arányos részét és a fuvarozó költségeit köteles
megfizetni, amennyiben azok meg nem fizetésével gazdagodnék, továbbá akkor is, ha a fuvarozó
bizonyítja, hogy az akadályt a fuvarozá s körén kívül felmerült ok idézte elő.
495. § (1) A fuvarozó köteles a feladót a fuvarozás lebonyolításával kapcsolatos minden lényeges
körülményr ől haladéktalanul értesíteni. Az ennek elmulasztásából ered ő károkért felel ős.
(2) Az értesítési kötelezettség különösen akkor áll fenn, ha a küldeményt kár érte, ha a fuvarozási
határid ő lényeges túllépése várható, ha a küldemény épsége veszélyben van, vagy ha a küldemény
kiszolgáltatása nem lehetséges.
(3) Az értesítési kötelezettséget jogszabály korlátozhatja.
496. § (1) A feladó a fuvarozás megkezdése el őtt a szerz ődést ől elállhat, köteles azonban a fuvarozó
kárát megtéríteni.
(2) A feladót a küldemény kiszolgáltatásáig, illet őleg amíg a címzett a külde ménnyel nem rendelkezett,
megilleti az a jog, hogy a küldeménnyel rendelkezzék. Ebben a jogkörében a küldeményt útközben
feltartóztathatja, visszairányíttathatja, más címzettet vagy rendeltetési helyet jelölhet ki. (3) A feladót terheli az utólagos rendelkezésével felmerült díjtöbblet és költség.
497. § (1) A fuvarozó a küldemény megérkezésér ől a címzettet haladéktalanul köteles értesíteni. Az
értesítés vétele után a küldemény a címzett rendelkezésére áll. (2) A küldemény megérkezésér ől szóló értesítés vétele el őtt a címzett a küldemény biztonsága és az
átvétel el őkészítése érdekében utasításokat adhat a fuvaro zónak. Az utasítások a fuvarozót csak akkor
kötelezik, ha nem ellentétesek a feladó rendelkezéseivel. Az utasításokból eredő költség a címzettet terheli.
Jogszabály a címzett utasításadási jogát korlátozhatja. (3) Ha a küldeményt nem lehet kézbesíteni, vagy a címzett az átvételkor esedékes követeléseket nem
egyenlíti ki, a fuvarozó köteles a feladót haladéktalanul értesíteni és a küldeményt a felel ős őrzés szabályai
szerint meg őrizni.
(4) A küldemény megérkezésér ől szóló értesítés vétele után a fuvarozó elleni igényeket a feladón kívül a
címzett is érvényesítheti. Bármelyik fél részér ől történt érvényesítés a másik félnek ezt a jogát megszünteti.
498. § (1) A fuvarozó a küldemény továbbítását más fuvarozóra is bízhatja.
(2) A fuvarozásban résztvev ő fuvarozók egyetemlegesen felel ősek, ha azonban a további fuvarozókat a
feladó jelölte ki, minden fuvarozó önállóan felel. (3) Több fuvarozó közrem űködése esetében mindegyik fuvarozó követelheti az őt illet ő díj és költségek
kiegyenlítését. Az első fuvarozó azonban érvényesítheti a feladóval szemben az őt követ ő, az utolsó
fuvarozó pedig a címzettel szemben az őt megel őző fuvarozók díj- és költségkövetelését.
499. § (1) A fuvarozó a fuvarozási díj, továbbá a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított
költségek megtérítését követelheti.

(2) A fuvarozót a fuvardíj és költségek erejéig zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a
fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek. (3) A zálogjogot a fuvarozó a többi fuvarozó el őtte ismert követeléseinek biztosítására is köteles
érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az el őző fuvarozókkal szemben kezesként felel.
(4) A fuvarozó zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból más zálogjogosultakat megel őző en,
bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti ki.
A fuvarozó és a feladó felel őssége
500. § (1) A késedelmes fuvarozó a késedelem tartamához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak
megfelel ő összeg ű kötbért köteles megfizetni. A károsult a kötbért meghaladó kárának megtérítését akkor
követelheti, ha a fuvarozó a határid őben való teljesítéséhez f űző dő érdek ismeretében írásban vállalta a
határid ő megtartását, és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül es ő elháríthatatlan ok
idézte el ő.
(2) A felel ősség e korlátozását nem lehet alkalmazni arra, aki alkalomszer űen vállalkozik fuvarozásra.
501. § A fuvarozó felelő s azért a kárért, amely a küldemény átvételét ől a kiszolgáltatásig terjed ő id ő alatt
a küldemény teljes vagy részleges elveszéséb ől, megsemmisüléséb ől vagy megsérüléséb ől keletkezett,
kivéve ha a kár
a) a fuvarozó tevékenységi körén kívül es ő elháríthatatlan ok,
b) a küldemény bels ő tulajdonsága,
c) a csomagolás kívülr ől észre nem vehet ő hiányossága,
d) a feladó által végzett berakás, illet őleg a címzett által végzett kirakás, vagy
e) annak következtében állott el ő, hogy a feladó, a címzett vagy az általuk rendelt kísér ő nem úgy járt el,
ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, id eértve azt az esetet is, ha a feladó a szükséges
okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki, továbbá ha a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény
kívülr ől fel nem ismerhet ő rendkívüli értékér ől.
502. § (1) A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy a kárt a tevékenységi körén kívül es ő
elháríthatatlan ok okozta, a feladót, illet őleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy a kár nem a
küldemény bels ő tulajdonságára vezethet ő vissza.
(2) A csomagolás hiányosságát a fuvarozó, azt , hogy a kár nem ennek következtében állott el ő, a feladó,
illet őleg a címzett köteles bizonyítani.
(3) Ha a berakást a feladó, illet őleg a kirakást a címzett végezte, őt terheli annak bizonyítása, hogy a kár
nem a berakás, illet őleg a kirakás következtében állott el ő.
(4) A feladót, illet őleg a címzettet terheli annak bizonyítása, hogy ő, illet őleg az általa rendelt kísér ő úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
503. § (1) A küldemény teljes vagy részleges elveszése, illet őleg megsemmisülése esetében a fuvarozó
fuvardíjra, illető leg a fuvardíj arányos részére nem tarthat igényt, köteles továbbá megtéríteni az elveszett
dolog értékét.
(2) A küldemény megrongálódása esetében a fuvarozó választása szerint vagy az értékcsökkenés
megtérítésére, vagy pedig a rongálódás kiküszöbölésére köteles. (3) Ha a kárt a fuvarozó szándékosan okozta, az ebb ől ered ő minden kárért felel ős.
504. § (1) Ha az átvételkor felismerhet ő, hogy a küldemény hiányos vagy sérült, a fuvarozóval szemben
az igényt haladéktalanul érvényesíteni kell. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) Az átvétel után csak három napon belül és csak akkor lehet a fuvarozóval szemben igényt támasztani,
ha a hiányt vagy sérülést az átvételkor nem lehetett felismerni. (3) A fuvarozási szerz ődés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő
id őpontja a küldemény kiszolgáltatásának id őpontja, illető leg az az időpont, amikor a küldeményt ki kellett
volna szolgáltatni. (4) Ha a fuvarozási szerz ődésb ől ered ő igény érvényesítése el őzetes eljárás lefolytatásától függ, az
eljárást megindító felszólítás az elévülést nem szakítja meg, de az eljárás id őtartama az elévülési idő be nem
számítható be. 505. § (1) Ha a feladó írásban utasította a fuvarozót a rra, hogy a küldeményt a csomagolás hiányossága
ellenére vegye át, a csomagolás hiányossága következt ében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt
köteles megtéríteni, és viseli a küldeményben keletkezett kárt is. Ha pedig a fuvarozó a csomagolás kívülről
észrevehet ő hiányossága ellenére anélkül vette át a küldemény t, hogy erre a feladó írásban utasította volna,

a csomagolás hiányossága következtében a fuvarozóra vagy más személyre háruló kárt, valamint a
küldeményben keletkezett kárt fele részben a fuvarozó, fele részben a feladó viseli.
(2) Harmadik személyekkel szemben a fuvarozó köteles helytállni, a feladótól azonban a felel ősség
általános szabályai szerint megtérítést követelhet.
Egyéb rendelkezések
506. § (1) Ha a küldeményt az országhatáron túl kell továbbítani, e fejezet rendelkezéseit csak annyiban
lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerz ődés vagy egyezmény, illet őleg szabály másképpen nem
rendelkezik.
(2) Hajózási, illet őleg légifuvarozási vállalat fuvarozási szerz ődéseire e fejezet annyiban irányadó,
amennyiben jogszabály va gy nemzetközi szerződés, egyezmény, illet őleg szabály eltér ően nem
rendelkezik.
(3) Személyek szállításának elvállalására – ha jogszabály kivételt nem tesz – a vállalkozás szabályait kell
megfelel ően alkalmazni.
XLII. fejezet
A bizomány
507. § Bizományi szerz ődés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját
nevében adásvételi szerz ődést kötni.
508. § (1) Ha a bizományos a megbízóra kedvez őbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerz ődést,
mint amilyeneket a bizományi szerz ődésben megállapítottak, az ebb ől ered ő el őny a megbízót illeti meg.
(2) Ha a bizományos a bizományi szerz ődésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az
árkülönbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerz ődést a megállapított áron
megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem
tudta. (3) Ha a bizományos a bizományi szerz ődésben kikötött feltételekt ől lényegesen eltér, a megbízó az
adásvételi szerző dést visszautasíthatja, kivéve ha a bizományo s a megállapított árnál drágábban vásárolt, de
az értékkülönbözetet megtéríti.
509. § (1) A bizományi szerz ődés alapján kötött adásvételi szerz ődés a bizományossal szerz őd ő féllel
szemben a bizományost jogosítja és kötelezi. (2) A bizományos a megbízónak felel ősséggel tartozik mindazoknak a kötelezettségeknek a
teljesítéséért, amelyek a vele szerz ődő felet a szerz ődés folytán terhelik.
(3) A bizományos hitelez ői nem támaszthatnak igényt
a) a bizományossal szerz ődő féllel szemben fennálló és a megbízót illet ő követelésekre;
b) vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;
c) a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekr ől
megállapítható, hogy a megbízót illetik. 510. § (1) A bizományos az adásvételi szerz ődést a megbízóval maga is megkötheti.
(2) A bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerz ődést a megbízóval maga köti meg.
511. § (1) A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették.
(2) A díj magában foglalja a bizomány ellátásával rendszerint együttjáró költségeket, kivéve az áru
fuvarozásával felmerült kiadásokat.
(3) A bizományos a díjban benne nem foglalt szükséges és hasznos költségei megtérítését követelheti; a
díjban egyébként benne foglalt igazolt költségeit csak akkor követelheti, ha az adásvételi szerződés a
megbízó érdekkörében felmerült okból nem ment teljesedésbe.
512. § (1) Az adásvételi szerz ődés megkötése el őtt a megbízó a szerz ődést azonnali hatályú
felmondással, a bizományos pedig tizen öt napos felmondással megszüntetheti.
(2) A felmondási jog korlátozása vagy kizárása semmis.
513. § (1) Bizományi szerz ődés az a szerz ődés is, amelynek alapján a bizományos nem adásvételi,
hanem más szerz ődés kötésére vállalt kötelezettséget.
(2) A bizományra – e fejezet eltér ő rendelkezései hiányában – a megbízás szabályait kell alkalmazni.

XLIII. fejezet
A szállítmányozás
514. § (1) Szállítmányozási szerz ődés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény
továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerz ődéseket a saját nevében és megbízója számlájára
megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teend őket elvégezni, a megbízó pedig
köteles az ezért járó díjat megfizetni. (2) A szerz ődés a megbízás elfogadásával jön létre.
A felek jogai és kötelezettségei
515. § (1) A szállítmányozónak a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány
megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának
figyelembevételével kell eljárnia. (2) A szállítmányozó köteles a megbízó utasításait követn i. Ha olyan utasítást kap, amely veszélyezteti a
küldemény gazdaságos és biztonságos továbbítását, köteles erre megbízójának figyelmét haladéktalanul
felhívni. Ha a megbízó az utasítást írásban megismétli, az ő költségére és veszélyére köteles a
szállítmányozó azt végrehajtani. (3) A szállítmányozó a küldeményt csak a megbízó utasítására köteles biztosítani.
516. § (1) A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közrem űködését is
igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. (2) A szállítmányozó az általa választott más s zállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel; ha
azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül
felelnek a megbízónak.
517. § (1) A megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felel ős
minden kárért, amely e kötelezettségének megszegése folytán a megbízót éri.
(2) Ez a szabály nem érinti a megbízónak azt a jogát, hogy igényét maga érvényesítse.
518. § (1) A szállítmányozó a szállítmányozási díj, továbbá a szállítmányozásra szükségesen és
hasznosan fordított költségek megtérítését követelheti.
(2) A szállítmányozót illeti az az utólagos fuvardíjkedvezmény vagy üzletszerzési jutalék, amelyet a
fuvarozó a szállítmányozó közrem űködésével továbbított küldemények után neki juttat.
519. § (1) A szállítmányozót díjai és költségei erejéig a megbízóval szemben zálogjog illeti meg azokon
a dolgokon, amelyek a megbízással kapcsolatosan birtokába kerültek, illet őleg amelyek felett a birtokában
lev ő okmányok révén rendelkezik.
(2) A szállítmányozó a zálogjogot az el őző szállítmányozók el őtte ismert követeléseinek biztosítására is
köteles érvényesíteni; ha ezt elmulasztja, az el őző szállítmányozóknak közvetlenül felel ős.
(3) A szállítmányozó zálogjoggal biztosított követelését a zálogtárgyból a fuvarozó után, de más
jogosultakat megel őző en, bírósági eljárás nélkül, a kereskedelmi forgalomban való értékesítéssel elégítheti
ki.
A szállítmányozó felelő ssége
520. § (1) A szállítmányozó szállítmányozási tevéke nysége körében a küldeményben bekövetkezett
kárért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel.
(2) A fuvarozás körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó
módjára, ha a) maga fuvarozta a küldeményt, vagy
b) a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugy anazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve
(gy űjt őforgalomban) továbbíttatta, és a kár ennek során keletkezett.
(3) A szállítmányozási szerz ődés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő
id őpontja az az id őpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kellett adni, ha pedig átadták, az az id őpont,
amikor a fuvarozó felel ősségének elévülése megkezd ődött.

Egyéb rendelkezések
521. § (1) A szállítmányozás szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a szállítmányozó megbízója nevében
köti meg a küldemény továbbításához szükséges szerz ődést, továbbá ha a szállítmányozó küldemény
átvételére kap megbízást; ez esetben felel azért is, ho gy a címzett érdekei sérelmet ne szenvedjenek.
(2) Ha a szállítmányozó megbízója nevében kötötte meg a küldemény továbbításához szükséges
szerz ődést, a megbízó igényeit a fuvarozóval szemben csak akkor érvényesítheti, ha erre a megbízó
kifejezetten feljogosította. (3) Amennyiben e fejezetb ől más nem következik, a szállítmányozó szerz ődéseire és más
jogcselekményeire a bizomány, a küldemény kezelésér e, megóvására és továbbítására pedig a fuvarozás
szabályait kell megfelel ően alkalmazni.
XLIV. fejezet
A bank- és hitelviszonyok
1. A hitel- és a kölcsönszerz ődés
522. § (1) Bankhitelszerz ődéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellené
ben
meghatározott hitelkeretet tart a másik szerz ődő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerz ődésben
meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerz ődést köt, vagy egyéb hitelm űveletet végez.
(2) A bankhitelszerz ődés érvényességéhez a szerz ődés írásba foglalása szükséges.
523. § (1) Kölcsönszerz ődés alapján a pénzintézet vagy más hitelez ő köteles meghatározott pénzösszeget
az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelez ő pénzintézet, – jogszabály eltér ő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére
köteles (bankkölcsön). 524. § (1) A kölcsönösszeg átadását a hitelez ő megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerz ődés megkötése
után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lény eges változás állott be, amely miatt a szerz ődés
teljesítése többé el nem várható, továbbá a szerz ődés megkötése után olyan körülmények következtek be,
amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak (525. §) van helye.
(2) Az adós a kölcsönösszeg átvételére nem köteles, ebben az esetben azonban a hitelez őnek a szerz ődés
megkötéséb ől ered ő kárát meg kell térítenie. Ha a hitelező pénzintézet, kártérítés nem illeti meg, arra az
id őre azonban, amely alatt a kölcsönösszeget – akár hitelszerz ődés alapján, akár anélkül – az adós
rendelkezésére tartja, az adós jutalék fizetésére köteles. 525. § (1) A hitelez ő azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha
a) a kölcsönnek a szerz ődésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;
b) az adós a kölcsönösszeget a szerz ődésben meghatározott céljától eltér ően használja;
c) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelent ősen csökkent, és azt az adós a hitelez ő felszólítására nem
egészíti ki; d) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a
kölcsön visszafizetésének lehet őségét;
e) az adós más súlyos szerz ődésszegést követett el.
(2) Ha a hitelez ő pénzintézet, az (1) bekezdésben meghatá rozott eseteken kívül azonnali hatállyal
felmondhatja a kölcsönt, ha
a) az adós hitelképtelenné válik,
b) az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének megálla pításánál valótlan tények közlésével, adatok
eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását
befolyásolta;
c) az adós a kölcsön fedezetével, bizt osítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot –
figyelmeztetés ellenére – akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerz ődésben vállalt vagy
jogszabályban el őírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi.
526. § (1) A határozatlan id őre kötött kölcsönszerz ődés tizenöt napi felmondással szüntethet ő meg.
(2) A hitelez őnek a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga a szerz ődésben meghatározott
lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén pedig a felmondási idő elteltével nyílik meg.

527. § (1) Ha az adós a kölcsönösszeget neki felróható módon a szerződésben meghatározott céltól
eltér ően használja, a szerz ődés megszegéséb ől ered ő jogkövetkezmények e felhasználás id őpontjától
kezd őd ően állanak be.
(2) Ha az adós kamat fizetésére köteles, a kamatot negyedévenként utólag, illet őleg akkor kell
megfizetni, amikor a kölcsön vi sszafizetése esedékessé válik.
528. § (1) A kölcsönre, valamint a kamatra irányadó szabályokat megfelel ően alkalmazni kell akkor is,
ha a hitelez ő nem pénzt, hanem más helyettesíthet ő dolgot ad kölcsön.
(2) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bankhitelr e és a bankkölcsönre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni azokra a kölcsönökre is, amelyeket pénz intézet nem a saját nevében vagy nem a saját
pénzforrásából nyújt az adósnak. (3) A bankhitel- és bankkölcsönszerz ődés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
2. A bankszámla- és a betétszerz ődés
529. § (1) Bankszámlaszerz ődéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél
(számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközök et kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű
kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatu lajdonost a számla javára és terhére írt összegekről,
valamint a számla egyenlegér ől értesíti.
(2) A pénzintézet a számlára befo lyó pénzeszközöket használhatja.
(3) A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerz ődést nem szünteti meg.
530. § Betétszerz ődés alapján a pénzintézet köteles a szerz ődő fél által lekötött pénzeszközök után
kamatot fizetni és a betét összegét a szerz ődés szerint visszafizetni.
3. A folyószámla-szerz ődés
531. § (1) Folyószámla-szerz ődéssel a felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös
pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget.
(2) A felek a folyószámlán lev ő egyes követeléseikkel nem rende lkezhetnek; rendelkezési joguk a
folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Végrehajtá s alá vonni csak a folyószámlának a végrehajtás
foganatosításakor fennálló egyenlegét lehet. (3) A folyószámlára kerül ő egyes követelések elévülése az egyenleg elévülésének kezd ő id őpontjával
veszi kezdetét. 532. § (1) Az egyenleget, illet őleg az annak alapjául szolgáló tartozásokat és követeléseket a felek a
közlést ől számított tizenöt napon belül írásban kifogásolhatják.
(2) Ha a felek az egyenleget nem kifogásolták, illet őleg a kifogásolt tételekben megegyeztek, vagy a
kifogás tárgyában a bíróság határozatot hozott, az egyes követelések megsz űnnek, és helyükbe a
folyószámla-egyenleg lép.
4. A takarékbetét-szerz ődés
533. § (1) Takarékbetét-szerz ődés alapján a pénzintézet köteles a betev őtő l takarékbetétkönyv vagy más
okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerz ődés szerint visszafizetni.
(2) Takarékbetétet névre szólóan lehe t elhelyezni. Takarékbetét elhelyezhető a pénzintézetnél más
kedvezményezett részére is. (3) A pénzintézet a takarékbetét után a betételhelyezés idejére kamatot, illet őleg – nyereménybetét esetén
– a sorsolás eredményét ől függ ően nyereményt fizet ki.
(4) A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó
követelés nem évül el.
534. §
535. § (1) A takarékbetét-szerz ődés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(2) A magánszemélyek által bankszámlaszerz ődés keretében elhelyezett pénzeszközökre a takarékbetét-
szerz ődés szabályait kell megfelel ően alkalmazni.

(3) A magánszemélyek – ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is – külön
jogszabály alapján szerz ődéskötési kötelezettség alá tartozó bankszámlaszerz ődéseire az 533. § (4)
bekezdésében foglaltakat és a bankszámlaszerz ődés szabályait kell alkalmazni.
XLV. fejezet
A biztosítás
1. Közös szabályok
536. § (1) Biztosítási szerz ődés alapján a biztosító meghatározott jöv őbeni esemény (biztosítási
esemény) bekövetkeztét ől függ ően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a
biztosított, illet őleg a másik szerz ődő fél pedig díj fizetés ére kötelezi magát.
(2) A biztosítási esemény lehet különösen:
a) a szerző désben megállapított károsító esemény;
b) halál bekövetkezése, meghatár ozott életkor elérése;
c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.
537. § (1) A biztosítási szerz ődés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.
(2) A szerz ődés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen
esetben a szerz ődés az ajánlatnak a biztosító vagy képvisel ője részére történt átadása id őpontjára
visszamen ő hatállyal jön létre.
(3) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerz ődés eltér a biztosítási szabályzattól, a
biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerz ődést a szabályzatnak megfelel ően
módosítsák. Ezt a határidő t attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak
kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerz ődő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra
tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illet őleg a módosító javaslat kézhezvételét ől számított
tizenöt napon belül a szerz ődést harminc napra írásban felmondhatja.
538. § (1) Az írásbeli megállapodást, illet őleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény
(igazolójegy, biztosítási bélyeg) kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést
a fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerz ődés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a
rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor lehe t alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél
figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhívás elmarad, a szerz ődés az ajánlat
tartalmának megfelel ően jön létre.
(2) A szerz ődő fél biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerz ődés más módon már
létrejött.
539. § (1) A biztosítás az azt követ ő napon lép hatályba, amikor a szerz őd ő fél az els ő díjat a biztosító
számlájára vagy pénztárába befizeti, illető leg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban
állapodtak meg, vagy a biztosító díj ir ánti igényét bírósági úton érvényesíti.
(2) Ha a szerz ődő fél a díjat a biztosító képvisel őjének fizette, a díjat legkés őbb a fizetés napjától
számított negyedik napon a biztosító számlájára, illet őleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a
szerz ődő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
540. § (1) A biztosított a szerz ődéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges
minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító
írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelel ő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget
tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
(2) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított és a szerz őd ő fél a szerz ődésben meghatározott
lényeges körülmények változását megfelel ő határid őn belül köteles legyen a biztosítónak írásban
bejelenteni. (3) A közlésre, illet őleg a változás bejelentésére irányuló kötel ezettség megsértése esetében a biztosító
kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a
biztosító a szerz ődéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
541. § (1) Ha a biztosító csak a szerz ődéskötés után szerez tudomást a szerz ődést érint ő lényeges
körülményekr ől, továbbá ha a szerz ődésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele,

tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illet őleg – ha a kockázatot a
szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerz ődést harminc napra írásban felmondhatja.
(2) Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a
szerz ődés a módosító javaslat közlését ől számított harmincadik napon megsz űnik. Erre a következményre a
biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. (3) Ha a biztosító e jogaival nem él, a szerz ődés az eredeti tartalommal hatályban marad.
542. § (1) A biztosítás els ő díja a szerz ődés létrejöttekor, minden kés őbbi díj pedig annak az id őszaknak
els ő napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
(2) Az egyszeri díjat a szerz ődés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) Ezekt ől a rendelkezésekt ől a felek megállapodással eltérhetnek.
543. § (1) A biztosítási díj esedékességét ől számított harmincadik nap elteltével a szerz ődés megsz űnik,
ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illet őleg a biztosító a
díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. (2) A biztosító a szerz ődés megsz űnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc
nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességt ől számított harminc nap eltelte el őtt ennek a körülménynek
a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja. 544. § (1) A biztosítási esemény bekövetkez ését a szabályzatban megállapított idő alatt a biztosítónak be
kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehet ővé kell tenni a bejelentés és a
felvilágosítások tartalmának ellen őrzését.
(2) A biztosító kötelezettsége nem ál l be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésben el őírt
kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. 545. § (1) Ha a biztosítás hatályának kezdete el őtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése
lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megsz űnt, a szerz ődés, illet őleg annak megfelel ő része nem válik
hatályossá. (2) Ha a szerz ődés hatálya alatt a biztosítási esemény beköve tkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási
érdek megsz űnt, a szerz ődés, illet őleg annak megfelel ő része a hónap utolsó napjával megszű nik.
546. § (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a bi ztosító az egész évre járó díj megfizetését
követelheti, kivéve ha a felek rövidebb id őszakban állapodtak meg.
(2) A szerz ődés megsz űnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó
díjak megfizetését követelheti, am elyben veszélyviselése véget ért.
547. § (1) Ha a biztosítási szerz ődést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a
biztosítási esemény bekövetkezéséig, illet őleg a biztosított belépéséig (550. §) a díjfizetési kötelezettség a
szerz ődő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelel ő jognyilatkozatok
megtételére.
(2) A közlésre, illet őleg a változás bejelentésére irányuló kö telezettség egyaránt terheli a szerződ ő felet
és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet
bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a
közlésre, illet őleg bejelentésre köteles lett volna.
2. A vagyonbiztosítás
548. § Vagyonbiztosítási szerz ődést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a
szerz ődést érdekelt személy javára köti meg.
549. § (1) A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A
vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis,
s a díjat megfelel ően le kell szállítani.
(2) E rendelkezések ellenére is lehet biztosítási szerz ődést kötni valamely vagyontárgy várható értéke,
továbbá helyreállításának, illet őleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
550. § Ha a szerz ődést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal
bármikor a szerz ődő fél helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási id őszakban esedékes díjakért a
szerz ődő féllel egyetemlegesen felel ős.
551. § (1) A határozatlan id őre kötött szerző dést a felek bármikor felmondhatják.
(2) A felek a szerz ődésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják.
(3) Ha a szerz ődés három évnél hosszabb id őre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított
id őtartam eltelte el őtt is felmondható, a negyedik évt ől kezdve a szerz ődést bármelyik fél felmondhatja.

Felmondás esetében a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését,
amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a bizt osítottnak nyújtott (tartamengedmény).
(4) A szerz ődést írásban, a biztosítási id őszak végére kell felmondani. A felmondási id ő harminc nap.
552. § (1) Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés – változatlan biztosítási
összeggel – a kifizetett díjjal arányos id őtartamra marad fenn.
(2) Ha a szerz ődés a díj nem fizetése miatt megsz űnik, a biztosító a szabályzat szerint követelheti a
tartamengedmény megfizetését. 553. § (1) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szabályzatban megállapított időn belül
köteles szolgáltatását teljesíteni.
(2) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító ellenkez ő megállapodás hiányában
a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a bi ztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
554. § A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fi zetett kártérítési összeggel csökken, kivéve ha a
szerz ődő fél az évi díjat megfelel ően kiegészíti. Ezt a rendelkezést a felel ősség- és a balesetbiztosítás
körében nem lehet alkalmazni.
555. § (1) A biztosított köteles a kárt t őle telhet ően enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított
kármegel őzési és kárenyhítési teend őiben.
(2) A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót te rhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
(3) Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító a kárenyhítés költségeit olyan
arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosít ási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
556. § (1) A biztosító mentesül fizetési kötelezettség e alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt
jogellenesen a) a biztosított, illet őleg a szerz ődő fél,
b) velük közös háztartásban él ő hozzátartozójuk,
c) a biztosítottnak a szabályzatban megállapított munkakört betölt ő alkalmazottai, illet őleg megbízottai,
d) a biztosított jogi személynek a szabályzatban meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy
súlyosan gondatlanul okozták.
(2) A szabályzat a biztosító mentesülését csak vezet ő, továbbá a biztosított va gyontárgyak kezelésével
együttjáró munkakört betölt ő alkalmazottak, megbízottak, tagok, illet őleg szervek magatartásához f űzheti.
(3) Ezeket a rendelkezéseket a kármegel őzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni
kell. 557. § (1) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a
szabályzat által megállapított határid őn belül csak annyiban változtathat , amennyiben ez a kárenyhítéshez
szükséges. (2) Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérv ű változtatás következtében a biztosító számára fizetési
kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körü lmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége
nem áll be. 558. § (1) Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat
illették meg a kárért felel ős személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban él ő
hozzátartozó. (2) Ha a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelős
személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ő igényét is érvényesíteni.
A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek el őlegezését ől teheti függ ővé.
(3) Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban az eljárásban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt
érték mindkett őjük követelését nem fedezi, a biztosított els őbbséget élvez.
(4) Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a
kártalanítási összeget vissza kell fizetni.
A felel ősségbiztosítás
559. § (1) Felel ősségbiztosítási szerz ődés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a
szerz ődésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint
felel ős.
(2) A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult azonban
igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesíthe ti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a
biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

(3) A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem
mentesíti. A szándékos károkozás, tovább á a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított
eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve ha a
biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
(4) A biztosított és a károsult egy ezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító
tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedi g csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a
biztosított képviseletér ől gondoskodott, vagy ezekr ől lemondott.
3. Az életbiztosítás
560. § (1) Életbiztosítási szerz ődésben kedvezményezett lehet
a) a szerző désben megnevezett személy;
b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa;
c) a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerző désben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló
kötvényt sem állítottak ki.
(2) A szerz ődő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli
nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerz ődő fél, ehhez a
biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3) A kedvezményezett kijelölése hatályát vesz ti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény
bekövetkezte el őtt meghal.
561. § (1) Az életbiztosítási szerz ődés megkötéséhez és módosításához – ha a szerz ődést nem ő köti meg
– a biztosított írásbeli hozzájárulása szükség es. Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes
képviseletet gyakorló szül ője köti meg, a szerző dés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása
szükséges.
(2) A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerz ődésnek a kedvezményezett kijelölését
tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat, illet őleg örökösét kell tekinteni,
aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegb ől a szerz őd ő fél költekezéseit – beleértve a
kifizetett biztosítási díjakat – köteles megtéríteni. (3) A biztosított a szerz ődés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A
visszavonás következtében a szerz ődés a biztosítási id őszak végével megsz űnik, kivéve, ha a biztosított a
szerz ődő fél írásbeli hozzájárulásával a szerz ődésbe belép.
562. § (1) A biztosított a szerz ődő fél beleegyezésével a szerző désbe bármikor beléphet; a belépéshez a
biztosító hozzájárulása nem szükséges.
(2) A biztosított, miel őtt a szerz ődés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megsz űnik, a
biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerz ődő fél helyébe léphet.
(3) Ilyen esetekben a folyó biztosítási id őszakban esedékes díjakért a biztosított a szerz őd ő féllel
egyetemlegesen felel ős.
563. § (1) Ha a biztosító csak kés őbb szerez tudomást a szerz ődéskor már fennállott lényeges
körülményekr ől, az ebb ől ered ő jogokat a szerz ődés fennállásának csupán az els ő öt évében gyakorolhatja.
(2) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés
megkötését ől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
564. § (1) A biztosítási díjat a biztosító az els ő évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követ ően csak
akkor élhet e jogával, ha abban az évben a biztosított a díjfizetést már megkezdte, vagy a díjfizetésre
halasztásban állapodtak meg. (2) Ha a biztosító kötvényt adott ki, a biztosítási ö sszeget csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenében
köteles kifizetni. 565. § (1) Ha a szerz ődés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül sz űnik meg, a biztosító
köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megálla pított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.
(2) Díjfizetés elmulasztása esetében a szerz ődés megfelel ően csökkentett biztosítási összeggel marad
fenn; a biztosított azonban ehelyett követelheti a szerz ődés megszüntetését és a visszavásárlási összeg
kifizetését. (3) A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos
magatartása következtében vesztette életét; a visszavásár lási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti
meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.

(4) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül sz űnik meg, és a biztosító nem a visszavásárlási
összeget, hanem a díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított a) szándékosan elkövetett súlyos b űncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
b) a szerző déskötést ől számított két éven belül elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.
4. A balesetbiztosítás
566. § (1) A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következ ő kérdésekben kell alkalmazni:
a) a biztosított részér ől szükséges hozzájárulásra, ha nem a biztosított a szerz ődő fél [561. § (1) bek.];
b) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonására és belépési jogára [561. § (3) bek.];
c) a kedvezményezett kijelölésére és jo gaira [560. §, 561. § (2) bek.];
d) a biztosító mentesülésére, ha a szerz ődő fél halálát a biztosítási összegre jogosult okozta [565. § (3)
bek.].
(2) A biztosítási összeg nem esik korlátozás alá, és a biztosító a kárért felel ős személlyel szemben igényt
nem támaszthat.
(3) A felek megállapodhatnak, hogy a biztosított foglalkozásának megváltozásával a biztosítási összeg –
a veszélyviselésnek megfelel ően – kifejezett megállapodás nélkül is módosul.
(4) A felek a felmondási jog korlátozásában érvényesen nem állapodhatnak meg.
(5) A balesetbiztosításra egyébként a vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni.
5. Vegyes rendelkezések
567. § (1) A jelen fejezet rendelkezéseit ől a biztosítási szabályzat és a felek szerz ődése a biztosított,
illet őleg a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejeze tt engedélye nélkül nem térhet el. A szabályzat
azonban kimondhatja, hogy ha a biztosítási esemény meghatározott rendkívüli körülményekkel
kapcsolatosan következik be, a biztosító nem köteles teljesíteni.
(2) A fuvarozási biztosításra eltér ő szabályokat lehet megállapítani; a viszontbiztosításra a
vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni, a felek azonban e szabályoktól eltérhetnek.
(3) A kötelez ő biztosítás, valamint a külön törvényben sz abályozott nem-piacképes kockázatú biztosítás
szabályait jogszabály a törvényt ől eltér ően állapíthatja meg.
XLVI. fejezet
A társaság
1. A polgári jogi társaság
568. § (1) A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerz ődéssel a felek arra vállalnak
kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igényl ő közös céljuk elérése érdekében együttm űködnek
és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelk ezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek
közös gazdasági érdekeik el őmozdítására és az erre irányuló tevé kenységük összehangolására, vagyoni
hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. (2)-(3)
(4) A társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesít ő megállapodás semmis; ha
azonban a társaságnak jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság tagja is
van, a szerz ődés úgy is rendelkezhet, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles.
569. § (1) A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy át. A társasági szerz ődés úgy is
rendelkezhet, hogy a vagyoni hozzájárulásuk, illet őleg annak meghatározott része közös használatukba
kerül. (2) A vagyoni hozzájárulás után kamatot vagy díjazást, a tagsági viszonyból folyó személyes
közrem űködésért díjazást érvényes en kikötni nem lehet.
570. § (1) A vagyoni hozzájárulás vagy értéke kiadását csak a társaság megsz űnésekor, illet őleg akkor
lehet követelni, ha a tag a társaságtól megválik.

(2) A közös használatba adott vagyoni hozzájárulás a többi tag hozzájárulása nélkül át nem ruházható és
meg nem terhelhet ő.
(3) A tag hitelez őjének követelésére csak az a hányad szolgál fedezetül, amely a tagot a társaság
megsz űnése vagy a tag kiválása esetére megilleti. Ha a hitelez ő e hányadra végrehajtást vezetett, a tagot
megillet ő rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de ebben az esetben sem követelheti a tagnak járó hányad
természetben való kiadását.
571. § (1) A társasági szerz ődés eltér ő rendelkezése hiányában a nyereség és a vagyoni hozzájárulást
meghaladó veszteség a tagok között egyenl ő arányban oszlik meg. A m űködés során szerzett közös
tulajdonba került dolgok tulajdoni hányada – a társasági szerz ődés eltér ő rendelkezése hiányában – egyenl ő.
Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségb ől vagy a veszteségb ől kizár.
(2) Az elszámolás évenként történik.
572. § (1) Az ügyek vitelére minden tag jogosult.
(2) Az ügyvitelre jogosult tagot jogosultnak kell tekinteni arra is, hogy az ügyvitel körében a többi tagot
képviselje. A képviseleti jogot a tagok többsége akkor is megvonhatja, ha a képvisel őt a társasági szerz ődés
rendelte ki. (3) Valamely tag nem megfelel ő ügyvitele ellen a többi tag tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti el.
Egyhangú döntés szükséges azonban a társasági szerz ődést ől való eltéréshez, továbbá a társaság rendes
m űködése körét meghaladó ügyekben.
(4) A közös tulajdon birtoklására, használatára, hasznosítására és a rendelkezésre – a társasági szerz ődés
eltér ő rendelkezése hiányában – e törvénynek a közös tu lajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A
tag azonban tulajdoni hányadával nem rendelkezhet és a közös tulajdon megszüntetését csak a társaság
megsz űnése, illet őleg a tagnak a társaságból való kiválása esetén lehet követelni; az ezzel ellenkez ő
megállapodás semmis.
573. § (1) A tag közrem űködését meghatározott ügyek intézésében a többi tag egyhangú határozattal
kizárhatja. (2) Az egyes ügyek intézéséb ől vagy a képviseletbő l kizárt tag a társaság minden ügyét ellen őrizheti; az
ezzel ellenkez ő megállapodás semmis.
574. § A társasági tevékenységb ől ered ő tartozásokért, illet őleg az ilyen tevékenységgel okozott károk
megtérítéséért harmadik személyekkel szemben a tagok felel őssége egyetemleges.
575. § (1) A határozatlan id őre létesített társaságot bármely tag három hónapra felmondhatja (rendes
felmondás). Ha a felmondás lejárta alkalmatlan id őre esik, a többi tag egyhangú határozattal a felmondási
id őt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.
(2) A tag a társaságot azonnali hatállyal felmondhatja, ha erre bármely másik tag fontos okot szolgáltat,
különösen ha a társasági szerz ődést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való
további együttm űködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.
576. § (1) Valamely tag halála, jogutód nélküli megsz űnése vagy rendes felmondás esetében a
megmaradó tagok a társaság továbbfolytatását határozhatják el.
(2) Azonnali hatályú felmondás esetében a társas ágot nem lehet tovább folytatni; az ezzel ellenkez ő
megállapodás semmis. 577. § A társaság megsz űnik:
a) ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása többé nem lehetséges;
b) ha eltelt a határidő , amelyre alakult, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják;
c) valamely tagjának halálával, illet őleg jogutód nélküli megsz űnésével, rendes felmondással, kivéve, ha
a tagok a társaságot tovább folytatják; d) azonnali hatályú felmondással;
e) a társaság közös elhatározással való megszüntetésével;
f) ha a tagok száma egyre csökken.
578. § (1) A társaság tovább folytatása esetén azt az örököst, illet őleg jogutódot, aki a tagokkal való
megegyezés alapján nem válik a társaság tagjáv á, továbbá azt a tagot, aki felmondta a szerződést, pénzben
is ki lehet elégíteni. A kielégítés a társaság megsz űnésére irányadó szabályok szerint történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – a társasági szerz ődés eltér ő rendelkezése hiányában –
a közös használatba került vagyoni hozzájárulást természetben kell kiadni.
(3) A társaságtól megváló tag, ideértve a jogutódot is, illet őleg – az örökhagyó tartozásaiért való
felel ősség szabályai szerint – a meghalt tag örököse felel ős azokért a tartozásokért, amelyek a felmondási
id ő lejártáig, illet őleg a halál vagy jogutódlás bekövetkeztéig keletkeztek.

578/A. § (1) A társaság megszűnésekor elszámolásnak van helye. Az ügyintézés és képviselet szabályait
a végelszámolás során is alkalmazni kell. (2) A társasági tevékenységb ől ered ő tartozások kiegyenlítése után – lehet őleg természetben – vissza kell
adni a tagok vagyoni hozzájárulását. A többlet, valamint a hiány megosztása a nyereség, illetőleg a
veszteség elszámolására vonatkoz ó szabályok szerint történik.
2. Az építőközösség
578/B. § (1) Az épít őközösségi szerz ődésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése
végett együttm űködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzáj árulást közös rendelkezésre bocsátják.
(2) Az épít őközösség írásba foglalt szerz ődéssel jön létre.
(3) A felek a szerz ődésben kötelezettséget vállalnak a tulaj doni viszonyaik rendezésére; így különösen
arra, hogy a felépített épületre társasház-tu lajdont hoznak létre és ennek során a szerz ődésben
meghatározott épületrészeket (lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket) az építőközösség egyes
tagjainak külön tulajdonába, az egyéb épületrészeket pedig – külön tulajdonuk arányában – a tagok közös
tulajdonába adják.
578/C. § (1) Az építéssel kapcsolatos költségek az épít őközösség tagjait a tulajdonukba kerül ő
épületrészek arányában terhelik.
(2) Az épít őközösség ügyeinek vitelére és ennek körében a képviseletre az jogosult, akit a szerz ődésben
kijelöltek; megbízatásának terjedelmét a szerz ődés határozza meg. A nem megfelel ő ügyvitel ellen vagy a
képviselet gyakorlása miatt a tagok tiltakozhatnak, e vitá t a tagok többsége dönti el. Az ügyek vitelére és a
képviseletre való jogosultságot a tagok többsége megvonhatja. 578/D. § (1) Az épít őközösségnek azt a tagját, aki írásbeli felszólítás ellenére a szerz ődés megszegésével
vagy más magatartásával az építést jelent ősen veszélyezteti, a tago k többsége kizárhatja az
épít őközösségb ől. A kizárást írásban kell közölni. A tag a kizárással szemben a közlést ől számított harminc
napon belül a bírósághoz fordulhat; e határid ő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) A kizárt tag az építés céljára sz olgáló telken és a tagok egyéb közös vagyonán fennálló tulajdoni
illet őségét a kizárás közlését követ ő harminc napon belül az épít őközösségbe belép ő – általa kiválasztott és
a tagok többsége által elfogadott – új tagra ruházhatja át. Ha a kizárt tag a bírósághoz fordult, a harminc
napos határidő a bíróság határozatának joger őre emelkedését ől számít. Ha a kizárt tag tulajdoni illet őségét
harminc napon belül nem ruházta át, arra a tagok többsége által kiválasztott, az épít őközösségbe belép ő új
tagot – a kizáráskori értéknek megfelel ő vételáron – vételi jog illeti meg.
(3) A szerz ődést bármely tag három hónapra felmondhatja. Il yen esetben a (2) bekezdés rendelkezéseit
kell megfelel ően alkalmazni.
(4) A szerz ődés azonnali hatályú felmondásának van helye, ha a tag tulajdoni illet őségét az
épít őközösségbe belép ő, a tagok többsége által elfogadott új tagra ruházza át.
578/E. § Az épít őközösség megsz űnik, ha
a) az építés befejez ődött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasház-tulajdon létesítésével,
lakásfenntartó szövetkezet alapításáva l vagy más módon) rendezték, vagy
b) megszüntetését a tagok közösen elhatározták.
578/F. § Az építőközösségre az 569. §-ban, az 570. §-ban, az 578. § (3) bekezdésében, valamint az
578/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is megfelel ően alkalmazni kell.
3. A közös háztartásban él ők vagyoni viszonyai
578/G. § (1) Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közrem űködésük arányában szereznek
közös tulajdont. Ha a közrem űködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mérték űnek kell tekinteni. A
háztartásban végzett munka a szerzésben való közrem űködésnek számít.
(2) Ezeket a szabályokat kell alkalmazni – a házastársak és a bejegyzett élettársak kivételével – a közös
háztartásban él ő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is.
4. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
578/H. § (1) Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok: a közkereseti társaság és a betéti társaság.

(2) A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak
kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felel ősségük mellett közös gazdasági tevékenységet
folytatnak és az ehhez szükséges vagyon t a társaság rendelkezésére bocsátják.
(3) A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerz ődéssel a társaság tagjai közös gazdasági
tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felel őssége
korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társaság kötelezettségeiért, míg legalább egy másik tag
(kültag) felel őssége vagyoni betétje mé rtékében korlátozott.
(4) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény
állapítja meg.
5. A társasház-közösség
578/I. § (1) A társasház-tulajdon alapján a tulajdonostárs aknak az épület fenntartására, felújítására
alapító okirattal létrehozo tt szervezete gyakorolja a közös tulajdo nnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat,
viseli a közös tulajdon terheit.
(2) A társasházra vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.
XLVII. fejezet
Az ajándékozás
579. § (1) Ajándékozási szerz ődés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes
vagyoni el őny juttatására köteles.
(2) Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerz ődés írásbafoglalása szükséges.
580. § Az ajándékozási szerz ődés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az
ajánlattétel, illet őleg a szerz ődés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való
viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerz ődés teljesítése t őle többé el nem várható.
581. § (1) Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának
lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás sorá n abban beálló kárért csak akkor felel, ha a
megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el; a
felel ősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ajándék
olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer. (2) Az ajándékozó az általános szabályok szerint felelő s azért a kárért, amelyet az ajándékozással
kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz.
582. § (1) A még meglev ő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra
létfenntartása érdekében szüksége van, és az aján dék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem
veszélyezteti. (2) Ha a megajándékozott vagy vele együttél ő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója
rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az
ajándék helyébe lépett értéket.
(3) Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, va gy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket
akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az aján dékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül
az ajándékozásra nem került volna sor. (4) Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés
elkövetése id őpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta;
megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelel ő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli
vissza. (5) A szokásos mérték ű ajándék visszakövetelésének nincs helye.
XLVIII. fejezet
A haszonkölcsön

583. § (1) Haszonkölcsön-szerz ődés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerz ődésben meghatározott
id őre ingyenesen a kölcsönvev ő használatába adni, a kölcsönvev ő pedig köteles azt a szerz ődés
megsz űntekor visszaadni.
(2) A szerz ődés teljesítését a kölcsönadó megtagadha tja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után
akár az ő , akár a kölcsönvev ő körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerz ődés
teljesítése t őle el nem várható, továbbá ha a szerz ődés megkötése után olyan körülmények következtek be,
amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye [585. § (4) bek.]. 584. § (1) A kölcsönvev ő a dolgot rendeltetésének megfelel ően használhatja. Felel ős minden olyan
kárért, amely rendeltetésellenes vagy szerz ődésellenes használat következménye.
(2) A kölcsönvev ő a dolgot a kölcsönadó engedélye nélkül ha rmadik személy használatába nem adhatja.
E rendelkezés megszegése esetében azokért a károkért is felel ős, amelyek enélkül ne m következtek volna
be.
(3) A dolog szaporulata a kölcsönadót illeti.
(4) A dolog fenntartásának költségei a kölcsönvev őt terhelik. A dologra fordított egyéb költségeit a
megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint követelheti. 585. § (1) A haszonkölcsön megsz űnik
a) a kikötött, vagy a haszonkölcsön célja szerint szükséges id ő elteltével;
b) felmondással, illet őleg a dolog visszaadásával;
c) a kölcsönvevő halálával;
d) azonnali hatályú felmondással.
(2) Ha a haszonkölcsön tartama nem állapítható meg, a kölcsönadó a szerz ődést tizenöt napra mondhatja
fel. A kölcsönadó halála esetén örököse a felmondás jogát akkor is gyakorolhatja, ha felmondásnak
egyébként nem volna helye. (3) A kölcsönvev ő a dolog visszaadását bármikor felajánlhatja; a kölcsönadó a dolog visszavételét alapos
ok nélkül nem tagadhatja meg. (4) Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha
a) haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált;
b) a kölcsönvev ő a dolgot rongálja, rendeltetésellenesen vagy szerz ődésellenesen használja, engedély
nélkül harmadik személy használatába adja, vagy pedig egyébként fennáll a veszély, hogy a dolgot a
kölcsönvev ő nem fogja épségben visszaadni;
c) a felek között a viszony a kölcsönvev ő magatartása következtében megromlott;
d) a szerző déskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.
XLIX. fejezet
A tartási és az életjáradéki szerz ődés
1. A tartási szerz ődés
586. § (1) Tartási szerz ődés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelel ően eltartani. Tartási
szerz ődést kötelezettként jogi személy is köthet.
(2) A tartási szerz ődést írásban kell megkötni.
(3) A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed.
(4) A szerz ődés a jogosult haláláig áll fenn; a tartási kötelezettség – az örökhagyó tartozásaiért való
felel ősség szabályai szerint – annyiban száll át, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az
ellenszolgáltatást nem fedezi. 587. § (1) Ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában lev ő ingatlant a kötelezettre átruházza, a tartási
jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni. (2) Ha a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, a jogosult a tartási kötelezettség
elmulasztása esetén az ingatlanbó l a végrehajtásra vonatkozó szabál yok szerint kielégítést kereshet.
(3) Ha az ingatlant a tartásra kötelezett elideg eníti, az új tulajdonos köteles a kielégítést tűrni.
588. §
589. § (1) A bíróság a tartási szerző dést – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja.

(2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált,
bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerz ődés végleges vagy az említett körülmények megsz űntéig tartó
átváltoztatását életjáradéki szerz ődéssé, ha pedig a szerz ődés célja ilyen módon sem valósítható meg, a
szerz ődés megszüntetését.
(3) A bíróság a szerz ődést a felek megfelel ő kielégítésével szünteti meg.
590. § (1) Ha a körülményekb ől más nem következik, a közeli hozzát artozók között létrejött tartási
szerz ődésb ől folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
(2) Az ingyenes tartási szerz ődés a kötelezett halálával is megsz űnik.
(3) A kötelezett az ingyenes tartási szerz ődés megszüntetését követelheti, ha annak teljesítése vagy
életjáradéki szerz ődéssé átalakítása a szerz ődéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva reá
nézve túlságos megterheléssel járna. (4) Az ingyenes tartásra az ajándékozás szabályait is megfelel ően alkalmazni kell.
2. Az életjáradéki szerz ődés
591. § (1) Életjáradéki szerz ődés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség
id őszakonként visszatér ő szolgáltatására köteles.
(2) Az életjáradéki szerz ődésre a tartási szerz ődés szabályait kell megfelel ően alkalmazni.
L. fejezet
A díjkit űzés. Kötelezettségvállalás közérdek ű célra
1. A díjkit űzés
592. § (1) Ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér, a
díjat köteles kiszolgáltatni annak, aki a megszabott követelménynek eleget tett. E kötelezettség akkor is
terheli, ha a teljesítményt vagy eredményt a díjkit űzésre tekintet nélkül hozták létre.
(2) Ha a megszabott követelménynek többen együttesen tettek eleget, a díjat közöttük közrem űködésük
arányában, ha pedig ezt nem lehet megállapítani, vagy a követelménynek többen külön-külön tettek eleget,
egyenl ő arányban kell megosztani.
(3) A díjkit űzésre irányuló ígéret visszavonása csak akkor érvényes, ha a díjkitűző a visszavonás jogát
kifejezetten fenntartotta, és a visszavonás az eredmény megvalósulása el őtt legalább ugyanolyan
nyilvánosan történt, mint a díjkit űzés.
2. Kötelezettségvállalás közérdekű célra
593. § (1) Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság
írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdek ű célra ingyenesen vagyoni
szolgáltatást teljesít. A szolgáltatás ingyenességét nem érinti az olyan kikötés, amely meghalt személy
emlékével kapcsolatos, és amelynek teljesítése vagyoni szolgáltatással is jár.
(2) A kötelezett megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott
célra kell fordítani; feltételként lehet kikötni azt is, hogy a szolgáltatásnak a meghatározott célra való
fordítása a kötelezett nevének feltüntetésével történjék.
(3) A kötelezett kijelölheti azt a személyt is, akinek javára a szolgáltatást fordítani kell.
594. § (1) Ha a kötelezett nem jelölte ki azt a szerve t, amely a szolgáltatást a meghatározott célra
fordítja, annak kijelölésér ől az ügyész keresete alapján a bíróság határoz.
(2) Ha a kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a meghatározott célra, az ebb ől ered ő igények
érvényesítésére az ügyész is jogosult.
595. § (1) Az egyszeri szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást csak a teljesítés el őtt és csak akkor
lehet visszavonni, ha a kötelezettség elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás
állott be, hogy a teljesítés t őle többé el nem várható.

(2) A határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra ir ányuló kötelezettségvállalást a kötelezett
bármikor visszavonhatja. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs
helye. 596. § (1) A kötelezettség megsz űnik a kötelezett halálával, továbbá ha az a cél, amelyre a szolgáltatást
fordítani kell, megvalósult, vagy megvalósítása többé nem lehetséges.
(2) Ha a kötelezettség a cél megvalósulása vagy meghiúsulása miatt sz űnt meg, a fel nem használt
szolgáltatásokat a kötelezett részére vissza kell szolgáltatni.
597. §
ÖTÖDIK RÉSZ
ÖRÖKLÉSI JOG
I. cím
AZ ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
LI. fejezet
Általános szabályok
Hagyaték, örökség, öröklés
598. § Az ember halálával hagyatéka mint eg ész száll az örökösre (öröklés).
599. § (1) Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet.
(2) Amennyiben az örökha gyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.
Végintézkedés hiányában az öröklé s rendjére a törvény az irányadó.
(3) Ha más örökös nincs, a hagyaték az á llamra száll. Az állam törvényes örökös.
Kiesés az öröklésből
600. § Kiesik az öröklésb ől
a) aki az örökhagyó el őtt meghal;
b) aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg;
c) aki az öröklésre érdemtelen;
d) aki lemondott az öröklésr ől;
e) akit az örökhagyó az öröklésb ől kizárt vagy kitagadott;
f) aki az örökséget visszautasította.
601. § (1) Törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó h ázastársa, bejegyzett élettársa, ha az öröklés
megnyílásakor a házastársak, bejegyzett élettársak köz ött életközösség nem állott fenn, és az eset
körülményeib ől nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
(2) Az életközösség megszakadása el őtt tett végintézkedés alapján nem örökölhet az örökhagyó
házastársa vagy bejegyzett élettársa, ha az öröklés megny ílásakor a házastársak vagy a bejegyzett élettársak
között életközösség nem állott fenn, kivéve ha a körülményekb ől az következik, hogy az örökhagyó
végintézkedését azért nem vonta vissza, mert házastá rsát vagy bejegyzett élettársát az életközösség
megszakadása ellenére is juttatásban kívánta részesíteni. (3) Ha a házastársak vagy a be jegyzett élettársak között az örök lés megnyílásakor életközösség nem
állott fenn, az örökhagyó házastársának , bejegyzett élettársának az öröklésből való kiesésére csak az
hivatkozhat, aki a házastárs, bejegy zett élettárs kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá
rótt kötelezettségt ől, illet őleg más tehert ől mentesülne.

Érdemtelenség
602. § (1) Érdemtelen az öröklésre
a) aki az örökhagyó életére tört;
b) aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy
annak érvényesítését meghiúsította, illet őleg ezek valamelyikét megkísérelte;
c) aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az
örökhagyó végintézkedésében ré szesített személy életére tört.
(2) Az érdemtelenség nem vehet ő figyelembe, ha az érdemtelenségre vezet ő magatartást – bárki ellen
irányult is – az örökhagyó, illet őleg az, aki ellen irányult, megbocsátotta.
(3) Az érdemtelenségre csak az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne,
vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségt ől vagy más tehert ől mentesülne.
Lemondás az öröklésr ől
603. § (1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerző désben egészben vagy
részben lemondhat az öröklésr ől.
(2) A lemondást a szerz ődési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt ugyanúgy lehet megtámadni, mint
a végrendeletet. 604. § (1) A lemondás csak akkor hat ki a lemondó leszármazóira, ha a megállapodás így szól, vagy ha
az a kötelesrészt elér ő kielégítés fejében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás ké tség esetében csak arra az esetre szól, ha e
meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása kétség
esetében csak a többi leszármazó javára szolgál. 605. § (1) Az öröklésr ől való lemondás – ellenkez ő megállapodás hiányában – a kötelesrészr ől való
lemondást is jelenti. A kötelesrészr ől való lemondás azonban nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra
más öröklési jogcímen hárul.
(2) A lemondás ellenkez ő megállapodás hiányában kiterjed arra is, amivel a lemondó hányada utóbb
másnak kiesése következtében növekszik, úgyszintén arra a vagyonra, amelyet az örökhagyó a lemondás
után szerzett, kivéve ha a szerzés az örökhagyó vagyonában olyan rendkívüli növekedést idézett el ő,
amelynek ismeretében a lemondó nyilatkozatát nem tette volna meg.
A kiesésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
606. § Az öröklésb ől kiesésre vonatkozó rendelkezéseket a h ázastárs, a bejegyzett élettárs haszonélvezeti
joga, a kötelesrész és a hagyomány tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a hagyományos
kiesése – ha e vonatkozásban helyettesítés nem tört ént – a hagyománnyal terhelt személy mentesülését
jelenti.
II. cím
TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS
LII. fejezet
Törvényes örökösök
A törvényes öröklés általános rendje
607. § (1) Törvényes örökös els ősorban az örökhagyó gyermeke.
(2) Több gyermek fejenként egyenl ő részben örököl.

(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenl ő részekben a
kiesett gyermekei örökölnek. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl.
608. § (1) Leszármazók házastárs és bejegyze tt élettárs hiányában az örökhagyó szül ői örökölnek
fejenként egyenl ő részben.
(2) Az öröklésb ől kiesett szül ő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek
helyén annak leszármazói. (3) Ha a kiesett szül őnek nincs leszármazója, egyedül a másik szül ő, illet őleg annak leszármazói
örökölnek.
609. § (1) Leszármazóknak, házastársnak, bejegyzett élettársnak, szül őknek és szül ők leszármazóinak
hiányában törvényes örökösök egyenl ő részekben az örökhagyó nagyszül ői.
(2) Az öröklésbő l kiesett nagyszül ő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kies ő szül ő
helyén ennek leszármazói. (3) Ha a kiesett nagyszül őnek leszármazója nincs, helyette nagyszül őpárja, ha pedig ez is kiesett, ennek
helyén leszármazója örököl. (4) Ha valamelyik nagyszül őpár kiesett, és helyükön leszármazójuk nem örökölhet, az egész hagyatékot
a másik nagyszül őpár vagy ezek leszármazója örökli.
610. § Ha sem az örökhagyó nagyszül ője, sem a nagyszül őkt ől leszármazó nem örökölhet, törvényes
örökösök fejenként egyenl ő részekben az örökhagyó távolabbi felmen ői.
Ági öröklés
611. § (1) Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik
felmen őjér ől öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
(2) Ági öröklésnek van helye testvért ől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett
vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös
felmen őjét ől örökölte vagy ingyenesen kapta.
(3) A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.
612. § (1) A szül ő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmen őjér ől hárultak az
örökhagyóra. A kies ő szül ő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek.
(2) Ha sem az ági vagyontárgyak öröklésére jogosult szülő , sem szülői leszármazó nincs, a nagyszül ő, ha
nagyszül ő sincs, az örökhagyó távolabbi felmen ője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy
felmen őjér ől hárult az örökhagyóra.
(3) Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
613. § (1) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki
a) arra az ági vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg;
b) az ági vagyontárgy helyébe lépett vagy az ági vagyontárgy értékén vásárolt vagyontárgyra;
c) a szokásos mérték ű ajándékra.
(2) Az örökhagyó halálakor meg nem lev ő (átruházott, veszend őbe ment, felélt stb.) ági vagyontárgy
pótlásának vagy értéke megtérítésének nincs helye. (3) Tizenöt évi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat után a túlél ő házastárssal vagy bejegyzett
élettárssal szemben a szokásos mérték ű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén nem lehet
igényt támasztani. 614. § (1) Az ági vagyontárgyat természetben kell kiadni.
(2) Ha a természetben való kiadás célszer űtlennek mutatkozik, a bíróság az ági vagyontárgy értékének
pénzbeli kiegyenlítését rendelheti el.
A házastárs, bejegyzett élettárs haszonélvezeti joga
615. § (1) Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli mindannak a vagyonnak a
haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog).
(2) Ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új h ázasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot
létesít, haszonélvezeti joga megsz űnik.
616. § (1) A házastárs vagy a bejegyzett élettárs ha szonélvezetének korlátozását csak a leszármazók
kérhetik.

(2) A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet,
hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs sz ükségleteit biztosítsa, figyelembe
véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valami nt saját vagyonát és munkájának eredményét is.
(3) Mind a házastárs, mind a bejegyze tt élettárs, mind az örökösök kérhetik a házastársa, bejegyzett
élettársa haszonélvezeti jogának megváltását. A házastár s vagy a bejegyzett élettárs által lakott lakásra, az
általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
(4) A házastársat, és a bejegyzett élettársat a megváltásra kerül ő vagyonból – természetben vagy pénzben
– olyan rész illeti meg, amelyet mi nt az örökhagyó gyermeke törvénye s örökösként a leszármazókkal együtt
örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat, és a beje gyzett élettársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
(5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven
belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyz őnél kell kérni.
Az örökbefogadással kapcsolatos öröklési jogi szabályok
617. § (1) Az örökbefogadott – az örökbefogadás fennállása alatt – az örökbefogadó vér szerinti
leszármazójaként örököl. (2) Az örökbefogadás nem érinti az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti rokonai után.
(3) Az örökbefogadott után – ha az örökbefogadás az örökbefogadott életében nem sz űnt meg –
leszármazó házastárs és bejegyzett él ettárs hiányában az örökbefogadó, illet őleg annak rokonai örökölnek a
törvényes öröklés s zabályai szerint.
(4) Ha az örökbefogadott után sem az örökbefogadó, sem annak rokona nem örököl, törvényes örökösök
az örökbefogadott vér szerinti rokonai. 618. § Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között – az örökbefogadás
fennállása alatt – nincs törvényes öröklési kapcsolat.
Osztályrabocsátás
619. § (1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez
hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette,
feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekb ől arra lehet következtetni,
hogy a juttatást a hozzászámítás kötel ezettségével adta (osztályrabocsátás).
(2) A szokásos mérték ű ajándékokat, valamint a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartást
akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.
620. § (1) A hagyaték, valamint az osztályrabocsá tott ingyenes adományok tiszta értékének
összeszámításával nyert együttes érték megfelel ő arányos elosztása útján kell megállapítani az egy-egy
örököstársnak jutó örökrészt, és abból le kell vonni az örököstárs által osztályrabocsátott értéket.
(2) Az érték megállapításánál az adomány juttatáskori értékét kell számításba venni. Ha ennek az
értéknek az alapulvétele bármelyik érdekeltre súlyos an méltánytalan, a bíróság az értéket az összes
körülmények figyelembevételével állapítja meg.
621. § Ha az öröklésb ől kiesett személynek leszármazója van, ez utóbbi köteles a kiesett személy által
kapott adományt osztályra bocsátani. Több leszármazónak az osztályrabocsátott értékek
figyelembevételével kiszámított örökrészéb ől a felmen ő által kapott adományt a hagyatékban való
részesedés arányában kell levonni. 622. § Ha az örököstárs által osztályrabocsátott érték eléri vagy meghaladja az örökrészének az
osztályrabocsátott értékek figyelembevételével kiszámított értékét, őt a felosztásra kerül ő hagyatéki
vagyonból kielégítettnek kell tekinteni, a többletet azonban visszatéríteni nem köteles. Ilyen esetben a
hagyatékot a többi örököstárs között a hagyatékban nem részesül ő örököstársnak, valamint az ilyen
örököstárs adományának figyelmen kívül hagyásával kell felosztani.
III. cím
VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS
LIII. fejezet

A végrendelet
A végrendelkezés joga
623. § (1) Az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részér ől végrendelettel rendelkezhet.
(2) Végrendelkezni csak személyesen lehet.
A végrendelet fajai
624. § (1) Végrendelkezni lehet közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel; szóbeli
végrendelkezésnek csak a törvény által külön meghatározott esetekben van helye. (2) Korlátozottan cselekv őképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete érvényességéhez
sem a törvényes képvisel ő hozzájárulása, sem a gyámható ság jóváhagyása nem szükséges.
(3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásr a vagy nevének aláírására képtelen állapotban van,
írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.
Közvégrendelet
625. § (1) Közvégrendeletet közjegyz ő vagy bíróság el őtt lehet tenni.
(2) Nem lehet érvényesen közvégre ndeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkező nek vagy a
végrendelkez ő házastársának, bejegyzett élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
(3) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közrem űköd ő személy, valamint ennek
hozzátartozója, gyámja, go ndnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.
626. § A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyz ői okiratok érvényességét szabályozó
rendelkezések irányadók.
Írásbeli magánvégrendelet
627. § Írásbeli magánvégrendeletet csak olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkez ő
ért, és amelyen írni, illet őleg olvasni tud.
628. § (1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkez ő akár maga írhatja, akár mással írathatja.
(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkez őtő l származik.
(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltér ő egyéb jel- vagy számjegyírással készült
magánvégrendelet érvénytelen. 629. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti min ősége, keltének helye és
ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkez ő azt
a) elejét ől végig maga írja és aláírja; vagy
b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak
ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e min őségük feltüntetésével – aláírják; vagy
c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyz őnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen
letétbe helyezi. (2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját
ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkez ő és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk
alkalmazása szükséges – mindkét tanú aláírásával. 630. § Az írásbeli magánvégrendelet érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát
ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél m űködött közre.
631. § Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú
a) a végrendelkez ő személyazonosságának tanúsítására nem képes;
b) kiskorú, vagy cselekv őképességet érint ő gondnokság alatt áll;
c) írástudatlan.
632. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közrem űköd ő személy, illet őleg ezek
hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó
sajátkez űleg írta és aláírta.

(2) A tanú, illetőleg a hozzátartozója részére szóló ju ttatás akkor sem érvénytelen, ha a
végrendelkezésnél – rajta kívül – két tanú m űködött közre.
Közös rendelkezések az írásbeli végrendeletekre
633. § Sem a közvégrendelet, sem pedig az írásbeli magánv égrendelet hatályát nem szünteti meg az, ha a
végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkez ő akaratán kívül álló okból megsemmisül, vagy egyébként
nem található meg; ha azonban az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem
került el ő, az ellenkez ő bizonyításáig azt kell feltenni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.
Szóbeli végrendelet
634. § Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyeget ő rendkívüli helyzetben van, és írásbeli
végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.
635. § (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkez ő két tanú együttes jelenlétében a
tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval el őadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy
szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója
érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a sz óbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása
azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke.
LIV. fejezet
A végrendelet tartalma
Örökösnevezés
636. § (1) Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet.
(2) Örökös az, akinek az örökhagyó az egész hagyatékát, illet őleg annak meghatározott hányadát juttatja.
(3) Kétség esetében örökös az is, akinek az örökhagyó az egész hagyaték értékének jelent ős részét tev ő
meghatározott egy vagy több vagyontárgyat juttat, ha az örökhagyó feltehet ő akarata szerint a
részesítettnek a hagyatéki terhek viselésében is osztoznia kell.
A törvényes és a végrendeleti öröklés kapcsolata. Kizárás
637. § (1) Ha a nevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében
törvényes öröklésnek van helye, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, vagy a végrendeletb ől más nem
következik. (2) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse, vagy azzá válhat, akár más személynek örökössé
nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésb ől. A kizárást
nem kell indokolni.
(3) A kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésb ől a kötelesrészre jogosult is kizárható.
Az örökrész meghatározása. Növedékjog
638. § Ha az örökhagyó akár az egész hagyatékra, ak ár annak egy részére vagy valamely hagyatéki
tárgyra több örököst nevezett, és részesedésük mé rtékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő
arányban örökölnek.
639. § (1) Ha az örökhagyó úgy nevezett több örököst a hagyatékra vagy annak egy részére, hogy ezzel a
törvényes öröklést kizárja, és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a
hagyatéknak ugyanerre a részére kinevezett többi örö kös részesedése arányosan növekszik (növedékjog).

(2) Ha a kieső nevezett örökös az örökhagyónak törvényes örököse is lenne, a növedékjog alapján az
örökhagyóval ugyancsak törvényes öröklési kapcsolatban álló többi nevezett örökös örökrésze arányosan
növekszik, feltéve, hogy a kies őnek nincs helyettes örököse, és a végrendeletb ől más nem következik.
(3) A meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökös t csak az ugyanazon tárgyra nevezett másik örökös
kiesése következtében és csak erre a tárgyra nézve illeti növedékjog.
Helyettes örökös
640. § (1) Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésb ől kiesik, mást nevezhet örökössé
(helyettes örökös).
(2) Ha a nevezett örökös az örökhagyónak egyben törv ényes örököse is, kiesése esetére leszármazóját –
ellenkez ő végrendeleti intézkedés hiányában – helyettes örökösnek kell tekinteni.
Hagyomány. Meghagyás
641. § (1) Hagyomány a hagyatékban meglev ő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott
személy részére juttatása, ha az ilyen részesedés nem min ősül öröklésnek.
(2) Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a hagyományosnak vagyoni
szolgáltatást teljesítsen.
(3) Hagyományt az örökös javára is lehet rendelni (el őhagyomány). Hagyománnyal azt is lehet terhelni,
aki maga is hagyományos (alhagyomány). Kéts ég esetében a hagyomány az örököst terheli.
(4) Ugyanarra a szolgáltatásra közösen nevezett ha gyományosokat ugyanolyan feltétellel illeti egymás
után a növedékjog, mint a meghatározott hagyatéki tárgyra nevezett örökösöket. 642. § (1) Az örökhagyó a hagyatékban részesül ő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek
követelésére más nem válik jogosulttá (meghagyás). Olyan közérdek ű meghagyás teljesítését azonban,
amely szerz ődés tárgyául alkalmas szolgáltatásban áll, az érdekelt szerv követelheti. Kétség esetében a
meghagyás az örököst terheli. (2) Ha feltehet ő, hogy az örökhagyó a részesítést a meghagyás teljesítéséhez kívánja kötni, a
meghagyással terhelt a részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki
felróható okból válik lehetetlenné. 643. § A hagyományra és a meghagyásra – ame nnyiben a rájuk vonatkozó rendelkezésekb ől más nem
következik – a végrendeleti öröklés szabályait kell megfelel ően alkalmazni.
LV. fejezet
A végrendelet érvénytele nsége és hatálytalansága
A végrendelet érvénytelensége
644. § Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése
érvénytelen. 645. § (1) Az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy
részében valamely eseményt ől vagy id őponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel, érvénytelen. Az
els ősorban nevezett örökös halála eset ére történt örökösnevezés azonban mint helyettes örökösnevezés
megáll, ha annak feltételei megvannak. (2) Ez a rendelkezés nem zárja ki a feltételt ől vagy id őponttól függ ő hagyományrendelést. Az, aki a
hagyomány tárgyát megszerezte, azzal – a feltétel vagy id őpont bekövetkezéséig – sem él ők között, sem
halál esetére nem rendelkezhet. A hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásban
elidegenítési és terhelési tilal mat kell bejegyezni. Ez a rendel kezés harmadik személy jóhiszem ű és
ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. 646. § Annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant, érvénytelen.
647. § (1) Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége
azonban a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem ér inti, kivéve ha megállapítható, hogy az örökhagyó
a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.

(2) A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes
bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni. 648. § A cselekvő képességet kizáró gondnokság alatt álló személy végrendelete érvényes, ha a
gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megsz űnt.
649. § (1) Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha
a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem
akart tenni; b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult
várakozás indította;
c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre;
feltéve mindegyik esetben, hogy az örökhagyó a rendelkezést különben nem tette volna meg. (2) Az érvénytelen rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott
alakban jóváhagyja.
A végrendelet hatálytalansága
650. § (1) A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha a törvény másként
nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályok irányadók.
(2) Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A
korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelk ezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az
örökhagyó ellenkez ő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak.
651. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezésre képes örökhagyó,
illet őleg az ő beleegyezésével más megsemmisíti, vagy az ör ökhagyó az akaratán kívüli megsemmisülésben
megnyugszik.
(2) A közjegyz őnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkez ő visszaveszi, kivéve
ha a letett irat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként is megfelel. (3) A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az ör ökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló
helyzet megsz űnése után megszakítás nélkül legalább háro m hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna
más alakban végrendeletet.
A végrendelet részleges érvénytelensége, illetőleg hatálytalansága
652. § Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, ez – feltéve,
hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik – a többi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályát nem
érinti.
A végrendelet megtámadása
653. § A végrendelet érvénytelenségére, illet őleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az
érvénytelenség, illet őleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl vagy tehert ől mentesül.
654. § A végrendelet érvénytelenségének, illet őleg hatálytalanságának megállapítására irányuló igényét a
jogosult bármikor érvényesítheti.
LVI. fejezet
Öröklési szerz ődés
Az öröklési szerz ődés általános szabályai
655. § (1) Öröklési szerz ődéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerz ődő felet tartás vagy
életjáradék fejében örökösévé teszi. (2) Az örökhagyó az öröklési szerz ődésben bármilyen végrendeleti rende lkezést tehet. Az örökhagyóval
szerz ődő másik félnek az öröklési szerz ődésbe foglalt ilyen rendelkezése érvénytelen.

656. § Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrende letre vonatkozó rendelkezéseket azzal
az eltéréssel kell alkalmazni, hogy korlátozottan cselekv őképes személy öröklési szerz ődésének
érvényességéhez a törvényes képvisel ő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges, továbbá,
hogy a szerz ődésre akkor is a más által írt végrendelet alak iságai irányadók, ha az valamelyik fél saját
kézírásával készült. Jogszabály az öröklési szerz ődés érvényességét hatósági jóváhagyáshoz kötheti.
657. § (1) Az örökhagyó arról a vagyonáról, amelyet öröklési szerz ődéssel lekötött, sem él ők között, sem
halál esetére nem rendelkezhet. Az öröklési szerz ődéssel lekötött ingatlanra – az örökhagyóval szerz ődő fél
javára – az ingatlan-nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. (2) Ez a rendelkezés harmadik személy jóhiszem ű és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti.
658. § (1) Az öröklési szerz ődés módosítására és megsz űnésére azokat a rendelkezéseket kell
alkalmazni, amelyek a tartási (életjáradéki) szerz ődésre vonatkoznak.
(2) A megsz űnés, illet őleg a módosítás alakiságaira az öröklési szerz ődés létrejöttére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban a szerz ődés a kötelez ő alakiságok nélkül sz űnt meg, és az ennek
megfelel ő tényleges állapot a felek egyez ő akaratából létrejött, a szerz ődés megsz űnése a különben
kötelez ő alakiságok nélkül is érvényes.
Halál esetére szóló ajándékozás
659. § (1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a
szerz ődésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerz ődés alakiságaira az
öröklési szerz ődés alakiságai az irányadók.
(2) Halál esetére szóló ajándékozás csak olyan jutta tásra nézve érvényes, amely végrendelet esetében
hagyománynak minő sülne.
Rendelkezés várt öröklésr ől
660. § (1) Az örökhagyó leszármazói egymás között az örökhagyó életében is köthetnek szerz ődést várt
örökségük tárgyában. Más személyek ilyen szerz ődést nem köthetnek.
(2) A szerz ődés csak írásban érvényes.
IV. cím
KÖTELESRÉSZ
LVII. fejezet
A kötelesrész és annak kielégítése
Kötelesrészre jogosultak
661. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továbbá
szül őjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törv ényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az
lenne.
Kitagadás
662. § Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A
kitagadás csak akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. 663. § (1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
b) az örökhagyó sérelmére súlyos b űncselekményt követett el;

c) az örökhagyó egyenesági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy
sérelmükre egyéb súlyos b űntettet követett el;
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
e) erkölcstelen életmódot folytat;
f) joger ősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.
(2) Házastársát vagy bejegyzett él ettársát az örökhagyó házastársi, bejegyzett élettársi kötelességet
durván sért ő magatartása miatt is kitagadhatja.
664. § (1) A kitagadás érvénytelen, ha okát az örökhagyó végintézkedése el őtt megbocsátotta, utólagos
megbocsátással pedig a végintézkedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik.
(2) Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsátással
hatálytalanná váló kitagadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örököl.
A kötelesrész mértéke és alapja
665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szül őt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja
szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna. (2) Ha a házastársat vagy a bejegyzett élettársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg,
az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlá tozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja,
figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, va lamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élettársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.
666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszt a értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek
juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. (2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan
méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad
teherként figyelembe venni. 667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához
a) az örökhagyó által a halálát megel őző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat
keletkezését megel őző en juttatott;
c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
d) a házastárs, a bejegyzett élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részér e nyújtott tartás értéke;
e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges
mértékben. (2) A kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat házasságból, bejegyzett élettársi kapcsolatból
származó, illet őleg a házastársak által örökbefogadott gyer mek esetében a házasságkötés, a bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítése, egyébként pedig a gyermek fogamzása. Ha az örökhagyó több házasságot
kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat az els ő
ilyen kapcsolat. (3) A házastársat, és a bejegyzett élettá rsat haszonélvezet alakjában megillető kötelesrész alapjául csak a
hagyatékban meglev ő vagyontárgyak szolgálnak.
(4) Azt az adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját
kötelesrészének alap jához hozzászámítani.
A kötelesrész kielégítésére szolgáló érték
. Betudás
668. § (1) A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, am it a jogosult a hagyatékból bármely címen kap,
továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell
számítani (betudás).
(2) Ha a kötelesrészre jogosult az öröklésb ől kiesett, leszármazójának kötelesrészébe be kell tudni
mindannak az adománynak az értékét, amelyet ő és a kiesett felmen ő kapott. Több leszármazó az adományt
a hagyatékban való részesedésének arányában köteles betudni. (3) Az örökhagyó a betudást – kifejezett nyilatkozattal – elengedheti. A betudás elengedése más jogosult
kötelesrészét nem sértheti.

Felelősség a kötelesrész kielégítéséért
669. § (1) A kötelesrész kiadását, illet őleg kiegészítését a következ ő sorrend szerint lehet követelni:
a) a kötelesrész kielégítéséért els ősorban a hagyatékban részesed ő személyek felelnek;
b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthet ő részéért az örökhagyó által a halálát megel őző
tizenöt éven belül megadományozottak adományaik id őbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek.
(2) Több személy felel ősségének arányát juttatásaik figyelembe vehet ő értéke (670. §) határozza meg.
(3) Aki a juttatástól önhibáján kívül elesett, a kötelesrészért nem felel.
670. § (1) Aki juttatásban részesült, a kötelesrész ki elégítéséért a juttatás egész értékével felel. A
kötelesrészre jogosult azonban a juttatásnak csak azzal a részével felel, amely törvényes örökrészét
meghaladja. (2) A kötelesrészre jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, leszármazója és ennek házastársa, bejegyzett
élettársa mentesül a felel ősség alól annyiban, amennyiben valamennyiük juttatásának értéke a kötelesrészre
jogosult juttatásának értékével együtt sem haladja meg a kötelesrészre jogosult törvényes örökrészét. Ezt a
rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a kötelesré szre jogosult igényét házastársával, bejegyzett
élettársával, leszármazójával, illet őleg ennek házastársával, bejegyzett élettársával szemben érvényesíti.
(3) A törvényes örökrészt ezekben az esetekben a köt elesrész alapja szerint kell számításba venni.
A kötelesrész kiadása
671. § (1) A kötelesrészt minden teher és korlátozás nél kül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása
esetében a megmaradó vagyon a h ázastárs vagy a bejegyzett élettárs korlátozott haszonélvezetét sem
biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszon élvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet
megsz űnése után lehet kiadni.
(2) Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a
korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy
a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozá st vagy terhelést a kötelesrész tekintetében is el
nem fogadja. 672. § (1) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti.
(2) Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy él ők között
nyilvánított akarata. (3) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jo gosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az
összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben
való kiadását.
V. cím
AZ ÖRÖKLÉS JOGI HATÁSAI
LVIII. fejezet
Az örökség megszerzése
Az öröklés megnyílta
673. § (1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.
(2) Az örökös az öröklés megnyíltával a hagyatékot, illet őleg annak neki jutó részét vagy meghatározott
tárgyát (örökség) – elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerzi.
Az örökség visszautasítása

674. § (1) Az örökös az öröklés megnyílta után az örökséget visszautasíthatja. Az államot mint törvényes
örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg. (2) Az örökös külön is visszautasíthatja
a)
b) a mez őgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak,
állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszer űen mez őgazdasági termeléssel.
(3) A feltételhez vagy id őhöz kötött, a megszorítással tett, valamint a meg nem engedett részleges
visszautasítás érvénytelen. 675. § (1) Ha az örökös az öröklés megnyílta után a vissz autasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag
lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza. (2) A visszautasítás jogáról való lemondá s a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzőnél tett bejelentéssel
történik.
(3) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokba vételét vagy a
hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt is, amelyb ől az örökösnek az örökség elfogadására
irányuló kétségtelen akarata t űnik ki. Lemondásnak min ősül az is, ha az örökös a közjegyz ő által bármely
érdekelt kérelmére kit űzött határid ő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.
Külön rendelkezések a hagyomány és a meghagyás tekintetében
676. § Az örökség megszerzésére vonatkozó rendelkezé seket a hagyomány és a meghagyás tekintetében
is megfelel ően alkalmazni kell.
LIX. fejezet
Az örökös jogállása
Hagyatéki tartozások
677. § (1) Hagyatéki tartozások:
a) az örökhagyó ill ő eltemetésének költségei;
b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és keze lésével járó szükséges költségek (hagyatéki
költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei; c) az örökhagyó tartozásai;
d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.
(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a min őségén és fennállásán nem változtat, hogy az – akár az öröklés
megnyílta el őtt, akár utóbb – az örökös mint hitelez ő javára keletkezett.
678. § (1) A hagyatéki tartozások sorrendje szerint el őbb álló csoportba es ő tartozások a kielégítés
alkalmával megel őzik a hátrább álló csoportba soroltakat.
(2) Abban a csoportban, amelyben az összes tartozások teljes kielégítésére lehetőség már nincs,
kielégítésnek a követelések arányában van helye.
Felel ősség a hagyatéki tartozásokért
679. § (1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a
hitelező knek. Amennyiben a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az
örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. (2) Azokat a vagyontárgyakat azonban, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a
követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthet ők, valamint az átvett vagyontárgyak
meg nem lev ő hasznait csak annyiban lehet az örökös felel őssége megállapításánál számításba venni,
amennyiben az örökös ezekt ől neki felróható okból esett el.
(3) A házastárs, és a bejegyzett élettárs t űrni köteles, hogy a házastársi, vagy bejegyzett élettársi
haszonélvezetével terhelt vagyonból a hitelez ők követeléseiket – a hagyományon és a meghagyáson alapuló

követelések kivételével – kielégítsék. A kötelesrész a házastárs, és a bejegyzett élettárs korlátozott
haszonélvezetét nem sértheti.
Kielégítés az örökös által
680. § (1) Amíg az örökös felteheti, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha
figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által él ők között ellenérték nélkül vállalt, valamint a hagyományon és
meghagyáson alapuló kötelezettségeket, a tartozásokat a sorrend megtartása nélkül elégítheti ki. Ellenkez ő
esetben csak a sorrend szerint (678. §) nyújthat kielégítést.
(2) Az a hitelez ő, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga vagy külön
kielégítésre igényt adó egyéb joga van, a biztosíték erejéig – a sorrendre tekintet nélkül – teljes kielégítést
kereshet. (3) Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felróha tó módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül
maradt hitelez őnek egész vagyonával felel.
A hagyatéki hitelez ők felhívása
681. § (1) Ha alaposan fel lehet tenni, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások vannak, az örökös kérheti,
hogy a közjegyz ő hívja fel a hagyatéki hitelez őket követeléseik bejelentésére.
(2) Az a hitelez ő, aki követelését a közjegyz ői felhívásban megszabott határid ő alatt nem jelentette be, a
jelentkezésig történt kielégítéseket a sorrend megtartása és a csoportjához tartozók kielégítésének aránya
szempontjából nem kifogásolhatja. Ha a hagyatéki osztály már megtörtént, az örököstársaktól csak az
örökrészeikhez igazodó aránylagos kielégítését igényelheti, kivéve mindkét esetben, ha az örökösnek a
követelésr ől a bejelentés nélkül is tudomása volt.
Az örökös jogállása
682. § (1) Több örököst a hagyatéki osztály el őtt közösen illeti meg a hagyatéki vagyon.
(2) Az örököstársak közösségére a tulajdonközösség általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a
hagyatéki osztály el őtt hagyatéki követelés csak valamennyi örökös nevében és részére követelhető, az
adós pedig csak valamennyi örökös kezéhez teljesíthet. (3) A közösség a hagyatéki osztállyal sz űnik meg. A hagyatéki osztály módját az örökhagyó
végintézkedéssel rendezheti. 683. § (1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály el őtt, mind pedig
azt követ ően egyetemlegesen felelnek.
(2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mérték ű ajándéknál nem nagyobb
érték ű meghatározott dolgot vagy jogot juttatott, a hagyatéki hitelez ők követeléséért csak akkor felel ős, ha
a követelés a többi örököstárstól nem hajtható be.
A hagyományos felel őssége a hagyatéki tartozásokért
684. § (1) A más hagyatéki hitelez ő sérelmével kielégített hagyományos a jogalap nélküli gazdagodás
szabályai szerint felel a hitelez őnek, amennyiben a hitelez ő az örököstő l kielégítést nem szerezhetett.
(2) A hagyományos az ő t terhelő hagyomány és meghagyás tekintetében úgy felel, mint az örökös.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
685. § E törvény alkalmazásában
a) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet, tovább á a törvény felhatalmazása alapján, annak keretei
között az önkormányzati rendelet; a 28. § (1) bekezdés e tekintetében az állami vagyon felügyeletéért
felel ős miniszter rendelete; a 29. § (3) bekezdése, a 200. § (2) bekezdése, a 209/B. § (6) bekezdése, a 305. §

(1) bekezdése, a 434. § (3)-(4) bekezdése, az 523. § (2) bekezdése és az 528. § (3) bekezdése tekintetében
valamennyi jogszabály; b) közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a
mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevel őszül ő, valamint a testvér;
hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli ro kon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a
házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett
élettársa; c) gazdálkodó szervezet: az á llami vállalat, az egyéb állami g azdálkodó szerv, a szövetkezet, a
lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés,
az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttm űködési csoportosulás, az egyes jogi személyek
vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erd őbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az
egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az
egyesület, a köztestület, valamint az alap ítvány gazdálkodó tevékenységével összefügg ő polgári jogi
kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény
e jogi személyekre eltér ő rendelkezést tartalmaz;
d) fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül es ő célból szerz ődést köt ő személy;
e) fogyasztói szerz ődés: az a szerz ődés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a
szerz ődést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körébe n köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra
vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerz ődés min ősül fogyasztói szerz ődésnek, amelynek tárgya
ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a – tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott
mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt – vizet és gázt, továbbá a végrehajtási
eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt
dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk); f) teljes hiteldíj: a kölcsönért fizetend ő ellenérték, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat
és minden egyéb – a kölcsön felhaszn álásával kapcsolatosan teljesítendő – ellenszolgáltatást.
685/A. § Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságköté s vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése
nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt él ő személy között,
akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági él etközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy
élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri
kapcsolatban.
685/B. § (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy
vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkez ő) egy jogi
személyben a szavazatok több mint ötven százalékáv al vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
(2) A befolyással rendelkez ő akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak
tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezet ő tisztségvisel ői vagy felügyel őbizottsága tagjai többségének
megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik
a szavazatok több mint ötven százalékával. (3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkez ő számára a (2) bekezdés szerinti
jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkez őnek egy jogi személyben a
szavazatok több mint ötven százalék ával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben
közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal
rendelkez ő más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillet ő szavazatokat meg kell szorozni a befolyással
rendelkez őnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalk ozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes
vállalkozásban fennálló szavazatok mé rtéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell
figyelembe venni. (4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy
szavazati jogát egybe kell számítani.
686. § E törvény épületekre vonatkozó rendel kezéseit más építményekre is megfelelően alkalmazni kell.
687. § A törvény hatálybalépésér ől és a szükséges átmeneti rendelkezések megállapításáról külön
törvényerej ű rendelet rendelkezik.
688. § Ez a törvény a következ ő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztóval kötött szerz ődésekben alkalmazott
tisztességtelen szerz ődési feltételekr ől; a törvény 205/A-205/B. §-a, 207. §-ának (2) és (3) bekezdése, 209.
§-a, 209/A. §-ának (2) bekezdése, 209/B. §-a, 239. §-ának (2) bekezdése, valamint 685. §-ának d) pontja;

b) az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek
adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól; a törvény 248. §-ának (1)-(3) bekezdése,
277. §-ának (1)-(3) bekezdése, 305. §-ának (2) bekezdése, 305/A. §-a, 306. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdése,
307. §-ának (2) bekezdése, 308. §-ának (4) bekezdése, 308/A. §-ának (2) bekezdése, 309. §-ának (1)
bekezdése, 311. §-a, 372. §-ának (2) bekezdése, valamint 685. §-ának d)-e) pontja;
c) az Európai Parlament és a Tanács 2000/35/EK ir ányelve (2000. június 29.) a kereskedelmi
ügyletekhez kapcsolódó fizetési késedelem leküzdésér ől; a törvény 209. §-ának (2) bekezdése, 301/A. §-a
és 368. §-ának (1) bekezdése; d) az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról
szóló megállapodásokról; a törvény 270-271/A. §-a.