This document has been provided by the
International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

ICNL is the leading source for information on th e legal environment for civil society and public
participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government
officials, and the donor community in over 90 countries.

Visit ICNL’s Online Library at
https://www.icnl.org/knowledge/library/index.php
for further resources and research from countries all over the world.

Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be
construed to constitute legal advice. The information contai ned herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of
its presentation, even reflect the most current authority. Noth ing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal
advice based upon the particular facts and circumstances pres ented, and nothing herein should be construed otherwise.
Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not
guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of
the document. Any discrepancies or differences created in the tr anslation are not binding and have no legal effect for compliance or
enforcement purposes.
Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include ac curate and up-to-date information herein, ICNL
makes no warranties or representations of any kind as to its a ccuracy, currency or completeness. You agree that access to and u se of this
document and the content thereof is at your own risk. ICNL discl aims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any
party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of
or inability to use this document, or any e rrors or omissions in the content thereof.

2003. évi LXXX. törvény
a jogi segítségnyújtásról
Annak érdekében, hogy létrejöjjön a szociálisan hátrányos helyzetben lév ők számára egy olyan
intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszer ű jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet kaphatnak
jogaik érvényesítése és jogvitáik megoldása során, az Országgy űlés a következ ő törvényt alkotja:
I. Rész
A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN NYÚJTOTT
TÁMOGATÁSOK ÉS IGÉN YBEVÉTELÜK FELTÉTELEI

I. Fejezet
A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOK
A támogatás formái
1. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segít ő e törvény szerinti igénybevételének jogát
biztosítja peren kívül (a továbbiakba n e Fejezetben: támogatás) a támogatott személynek (a továbbiakban:
fél).
(2) A jogi segít ő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre
vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének ir ataiba (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás),
amelynek jogszabályban meghatározott mérték ű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi
szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segít ő részére megfizeti vagy megel őlegezi.
(3) A jogi segít ő óradíját a központi költségvetésr ől szóló törvényben az Országgy űlés állapítja meg úgy,
hogy annak összege az el őző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.
2. § (1) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi
szolgáltatás díját az állam viseli (5. §), a jogi szolgáltatás igénybevétele a fél számára nem jár költségekkel. (2) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alap ján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi
szolgáltatás díját az állam megel őlegezze (6. §), az el őlegezett díjat a támogatás engedélyezésér ől szóló
határozatban megállapított határid őn belül kell az állam részére visszatérítenie. A visszatérítésre legfeljebb
egyéves határidő biztosítható, e határid őn belül pedig a részletekben történ ő teljesítés is engedélyezhet ő.
A támogatás igénybevételének feltételei
3. § (1) A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha
a) olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban a kés őbbiekben per lefolytatására kerülhet sor és a fél
eljárási jogainak, kötelességeinek megism eréséhez jogi tanácsadásra vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat
megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség, b) peren kívül is lezárható jogvitában érintett és e felet a jogvita peren kívüli lezárásának lehet őségeir ől
indokolt tájékoztatni vagy részére olyan iratot készíteni, amely a jogvita lezárását szolgálja,
c) jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben vesz részt, és a közvetítést lezáró megállapodás
aláírását megel őző en szükséges részére a jogi tanácsadás,
d) mindennapi megélhetését közvetlenül érint ő kérdésben (így különösen lakhatással, munkajoggal
összefügg ő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevét ele) szükséges a jogról való tájékoztatás,
e) közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárá si jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi
tanácsadásra vagy jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség,

f) abban a kérdésben van szüksége a jogi tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely
hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése vagy az
eljárás során jognyilatkozat megtétele érdekében beadványt kell készíteni,
g) bűncselekmény áldozata és a b űncselekménnyel okozott kár, illetve a b űncselekménnyel
összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás megindításához jogi
segít ő szakjogászi tanácsadására vagy beadvány (ker eset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb.)
szerkesztésére van szüksége, h) polgári vagy büntet őeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez kér segítséget,
i) átmeneti vagy tartós nevelésb ől kikerült fiatal feln őtt tartós lakhatásának, els ő lakáshoz jutásának
el ősegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség,
j) folyamatban lév ő bírósági eljárásban vesz ré szt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez
vagy a jogvita peren kívüli lezárásához jogi tanácsad ásra, okirat készítésére vagy perbeli jognyilatkozat
megtétele érdekében beadvány készítésére van szüksé ge, feltéve, ha az eljárásban nem rendelkezik jogi
képvisel ővel, és a pártfogó ügyvéd biztosítása nem is lenne indokolt.
(2) A támogatás a félnek olyan ügyben vagy üggyel kapcsolatban biztosítható, amelynek tárgyában az
eljárás lefolytatására magyar bíróság vagy hatóság rendelkezik joghatósággal, továbbá olyan jogvitával
kapcsolatban, amelynek tárgya Magyarországon találh ató. Magyarországi lakóhellyel vagy szokásos és
jogszerű tartózkodási hellyel rendelkez ő fél ügyében támogatás akkor is biztosítható, ha az érintett polgári
vagy kereskedelmi ügyben a bírósági eljárás az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik
tagállam) bírósága el őtt van folyamatban vagy ilyen bíróság rendelkezik lefolytatására joghatósággal.
(3) Az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt esetben sem lehet támogatást nyújtani
a) szerz ődés készítésére, kivéve, ha a szerz ődést köt ő felek közösen kérik a támogatást, és valamennyiük
vonatkozásában fennállnak annak a feltételei,
b) jogi tanácsadásra a következ ő területeken:
1. pénzintézet által folyósított kö lcsön felvételének feltételei,
2. olyan jogügylet tárgyában, amelyben a jognyilatkozatot csak ügyvéd által ellenjegyzett okiratba
vagy közjegyz ői okiratba foglaltan lehet tenni, kivéve, ha a jogügylet a fél és családja lakhatását
szolgáló ingatlan elidegenítése vagy megterhelése,
c) alkotmányjogi panasszal kapcsolatban,
d) a magánszemély vállalkozási, befektetési jelleg ű tevékenységével kapcsolatos ügyben, kivéve
1. az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyeket, ha az elkövetett b űncselekmény e tevékenységgel
kapcsolatos,
2. a tevékenység folytatásáért járó díj érvényesítésével összefügg ő ügyeket, ha a vállalkozási jelleg ű
jogviszonyra vonatkozó szerz ődés természetes személy által végzend ő tevékenység folytatására
vonatkozik alvállalkozó igénybevételének kizárásával, a munkavégzés helyének meghatározásával
és a díj részletekben történ ő megfizetésével,
e) társadalmi szervezet létrehozásával és m űködésével kapcsolatos ügyben,
f) vámügyekkel kapcsolatban.
(4) B űncselekmény áldozata részére a büntet őeljárásbeli jogairól és kötelezettségeir ől szóló általános
tájékoztatást külön törvén y szerint az áldozatsegítő szolgálat adja meg.
4. § (1) Támogatásban részesíthet ő a fél, ha
a) magyar állampolgár;
b) vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy lete lepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti
üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kér ő olyan személy, akinek a felmen ője magyar állampolgár
vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt
vev ő személy;
c) nem magyar állampolgár az államának a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása
vagy viszonosság alapján; d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkez ő személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik; e) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszer ű tartózkodási hellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság
területén, az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségr ől szóló megállapodásban
részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai,
valamint az Európai Gazdasági Térségr ől szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött

nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségr ől szóló megállapodásban részes állam
állampolgárával azonos jogállást élvez; f) humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felel ős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
nyilatkozata irányadó. (3) E törvénynek az Európai Unió tagállamaira von atkozó rendelkezései nem alkalmazhatók Dániára.
5. § (1) A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam viseli, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó
jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pé nzbeli juttatása), nem haladja meg a munkaviszony
alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum),
vagyona pedig – a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével – nincs.
(2) Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintend ő az a fél, aki
a) aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
b) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
vagy c) átmeneti szállást igénybe vev ő hajléktalan személy,
d) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedé keskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő,
továbbá az ideiglenes vagy kiegészít ő védelemben részesítését kér ő személy, és a jövedelmi és vagyoni
helyzetér ől tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,
e) vízumkiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti
üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kér ő olyan személy, akinek a felmen ője magyar állampolgár
vagy az volt, továbbá a visszahonosítá sra irányuló eljárásban részt vevő személy,
f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát megállapították. (3) A jogi szolgáltatás díját az állam viseli akkor is, ha az egyedülálló és a 9. §-ban foglaltak
figyelembevételével vagyontalan fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a
nyugdíjminimum 150%-át. 6. § A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam el őlegezi, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó
jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megel őző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által
közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-át, és vagyona – a 9. §-ban foglaltak
figyelembevételével – nincs. 7. § (1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy
háztartásban él ő személy jövedelmét is – kivéve, ha ellenérdek ű személy a féllel fennálló jogvitában vagy
közigazgatási hatósági eljárásban -, és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek
számával. (2) A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élő k összjövedelméből le kell
vonni
a) jogszabály alapján általuk fizetend ő tartásdíj vagy járadék összegét, és
b) lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénz intézet (munkáltató) által folyósított hitel havi
törleszt őrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható
lakásigény külön jogszabályban meghatározott feltételeinek. 8. § (1) A rászorultságot akkor is meg kell állap ítani, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme a
rászorultsági összeghatárt meghaladja, de a fél
a) a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tév ő mértékben akadályoztatva van a jövedelmével való
rendelkezési joga gyakorlásában, b) számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire – így különösen
fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési
költségeire – tekintettel még ilyen összegű jövedelem mellett is lehetetlen, vagy
c) a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételét ől eltér ő más célra kell fordítania és ennek elmaradása a
fél vagy a vele egy háztartásban él ők életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését közvetlenül
veszélyeztetné. (2)
9. § (1) Nem lehet a rászorultságot megállapítani akkor, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme nem
haladja meg a rászorultsági összeghatárt, de a fél olya n vagyonnal rendelkezik, amelynek felhasználásával
(értékesítésével, megterhelésével stb.) a jogi szolgáltatás igénybevételének költségeit fedezni tudná. E

szabály alkalmazásában nem vehető figyelembe az a vagyontárgy, am elynek felhasználásával járó
veszteség nem áll arányban a jogi szolgáltatás igénybevétele folytán elérhet ő el őnyökkel.
(2) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnak tekinteni különösen
a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat,
b) a fél olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja,
c) a mozgáskorlátozott személy gépjárm űvét és azt a gépjárm űvet, amely nélkül a fél foglalkozásának
gyakorlása lehetetlenné válik, és d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek a rá szorultsági összeghatárnak megfelelő mérték ű jövedelem
megszerzéséhez szükségesek.
9/A. § Ha a 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás iránti kérelmet el őterjesztő félről a külön
törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy b űncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési
szolgáltatások igénybevételére, a rászorultság 5- 9. §-ban foglalt szabályait azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a fél helyett a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, ha a rendelkezésre álló havi nettó
jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megel őző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által
közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át.
A támogatás kizártsága
10. § (1) Nem lehet támogatást nyújtani, ha a szükséges támogatást az ügyben a fél korábban már
megkapta, vagy ha a fél ügyében eljáró közigazgatási szerv a fél beadványának elkészítésében segítséget
nyújtott. (2) Nem részesíthet ő a fél támogatásban, ha
a) valamely korábban nyújtott támogatást (ideértve e bekezdésben a II. és III. Fejezet szerinti
támogatásokat is) valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak t őle, a megvonás id őpontjától számított 5
évig, b) valamely, korábban részére vagy más személy részére nyújtott támogatás összegét – bár arra köteles
lett volna – nem térítette vissza az államnak, vagy
c) a támogatás iránti kérelmében foglaltak ellen őrzésére irányuló vizsgála t elvégzését akadályozza.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a fél kivételesen részesíthet ő támogatásban, ha igazolja,
hogy a jövedelmi és vagyoni helyzete, egyéb személyes körülményei olyan fokban romlottak meg, hogy
önhibáján kívül nem képes az általa igénybe vett jogi szolgáltatás díjának visszatérítésére.
II. Fejezet
TÁMOGATÁS A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN
A támogatás formája
11. § Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törv ényben meghatározott polgári peres és nemperes
eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes , az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és
a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képvisel etet biztosítja és annak költségét a fél helyett
megelő legezi vagy viseli.
11/A. § (1) A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint költségmentességben (a továbbiakban e
fejezetben: költségmentesség) részesül ő fél pártfogó ügyvédjének államot terhel ő díja – részleges
költségmentesség esetén az engedélyezett mértéknek megfelel ően – e törvény szerint kerül megfizetésre, és
a pártfogó ügyvéd díját, részleges költségmentesség esetén a felet terhel ő részre is kiterjed ően, az állam –
külön jogszabályban meghatározottak szerint – megel őlegezi.
(2) Ha az állam a pártfogó ügyvédi képviseletet a 14. § a) pontja alapján biztosítja a fél számára, és a
pártfogó ügyvéd díjának viselésére a bíróság nem kötelezi a perben az ellenérdek ű felet, a pártfogó ügyvéd
díját az állam viseli. Egyebekben a pártfogó ügyvéd díjazására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjá nak viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél
köteles megfizetni az államnak a megel őlegezett pártfogó ügyvédi díjat.
11/B. § (1) Ha az állam a fél számára a 15. § alapján bi ztosítja a pártfogó ügyvédet, a fél helyett a
pártfogó ügyvéd díját megel őlegezi.

(2) Ha a bíróság nem kötelezte a perben az ellenérdekű felet a pártfogó ügyvéd díjának viselésére, a fél
köteles a megel őlegezett pártfogó ügyvédi díjat az állam részére visszatéríteni.
(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjá nak viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél
köteles megfizetni az államnak a megel őlegezett pártfogó ügyvédi díjat.
A támogatás igénybevételének feltételei
12. § Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintend ő fél,
a) aki jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a
perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni, vagy
b) akinek a perében a jogi képviselet kötelez ő.
13. § A támogatásban részesíthet ő
a) a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel ő fél;
b) a menekültügyi eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet benyújtó személy;
c) külföldi fél olyan perben, amelyben tárgyi költségfeljegyzési jog áll fenn;
d) a 15. § alapján nyújtott támogatás esetében a kiemelked ően közhasznú szervezet és a munkavállalói
érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekb ől, külön jogszabály felhatalm azása alapján indított perben.
14. § A támogatásra rászorultnak tekintend ő
a) az 5. §-ban és a 7-9. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel ő fél,
b) a személyes költségmentességben részesült fél, ha a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi
képviselet költségeire is, valamint a tárgyi költségmentes ügyben fellép ő fél.
15. § A támogatásra – a 14. §-ban foglaltakon túlmen ően – rászorultnak tekintend ő
a) a 6. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelel ő fél;
b) a 9/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelel ő fél, ha a külön törvény szerinti eljárásban megállapították
azt, hogy b űncselekmény áldozata, jogosult az áldozatse gítési szolgáltatások igénybevételére és
b űncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve a b űncselekménnyel összefüg gésben keletkezett jog-
vagy érdeksérelem elhárítása érdekében indít pert, kivéve ha a 14. § szerint min ősül rászorultnak;
c) a fél, ha tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg;
d) vagyoni helyzetét ől függetlenül a 13. § d) pontjában megjelölt szervezet.
A támogatás kizártsága
16. § (1) A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a következ ő esetekben:
a) ha az ügyben a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami
támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta; b) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehet őség van a 10. § (3) bekezdésében
foglaltak alkalmazására; c) a fél a 3. § (3) bekezdésének d)-f) pontjaiban megjelölt tárgyú perhez kér támogatást.
(2) Ha a fél rászorultsága a 14. § a) pontján vagy a 15. §-on alapul, a következ ő esetekben is kizárt a
támogatás engedélyezése: a) a fél pereskedése rosszhiszem űnek vagy már el őre teljesen eredménytelennek látszik;
b) a fél mint engedményes lép fel, és valószín űnek mutatkozik, hogy az engedményezés a támogatás
igénybevételével történ ő perlés lehet ővé tételét célozta;
c) az eljárás el őzetes bizonyítás lefolytatására irányul;
d) a fél a támogatást közjegyző eljárásában kívánja igénybe venni.
III. Fejezet
TÁMOGATÁSOK A BÜNTET ŐELJÁRÁSBAN
A támogatás formái
17. § (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében büntet őeljárásokban a 18-20. §-ban foglalt feltételek
fennállása esetén a következ ő támogatásokat nyújtja:

a) személyes költségmentesség a pótmagánvádló részére [a büntet őeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvény (a továbbiakban: Be.) 343. § (3) bek.], b) pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, a magánvádló, a magánfél, és az egyéb érdekeltek [Be. 57. § (3)
bek.], valamint a pótmagánvádló [Be. 343. § (3) be k.] részére (a továbbiakban e Fejezetben együtt:
támogatás). (2) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet tartalmát a Be. határozza meg.
A támogatás igénybevételének feltételei
18. § A sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvédi képviselet; a
pótmagánvádló részére a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet az e törvényben
foglalt egyéb feltételek teljesítése esetén az állampolgárságára tekintet nélkül engedélyezhet ő.
19. § (1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló – a
(3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor tekintend ő rászorultnak, ha
a) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel az 5. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek, vagy
b) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a 9/A. § szerinti feltételeknek, továbbá a külön
törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy b űncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési
szolgáltatás igénybevételére.
(2) Nem engedélyezhet ő a támogatás
a) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehet őség van a 10. § (3) bekezdésének
alkalmazására, vagy
b) ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási
rendszerben biztosított támogatásként megkapta. (3) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a
támogatásra; nem részesíthet ő azonban támogatásban, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi
képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta. 20. § (1) A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a 19. § szerint rászorult sértettet, magánvádlót,
magánfelet és egyéb érdekeltet illeti meg, aki az ügy bonyolultsága, jogban járatlansága vagy egyéb
személyes körülményei folytán képtelen személyesen eljárva a jogainak hatékony érvényesítésére. (2) A pártfogó ügyvédi képviseletre jogosultság az (1) bekezdésben foglalt körülmények mérlegelése
nélkül megilleti a) a kiskorú sértettet és magánfelet,
b) a költségmentességben részesült, jogi szakvizsgával nem rendelkez ő pótmagánvádlót.
II. Rész
A TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE, FOLYÓSÍTÁSA ÉS
VISSZATÉRÍTÉSE

IV. Fejezet
KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
21. §
A támogatás engedélyezése iránti kérelem
22. § (1) A félnek az e törvényben meghatározott tá mogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt:
támogatás) iránti kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgá lathoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített
nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a következ ő adatokat:
a) a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok (név, születési id őpont, anyja neve,
lakóhelye; foglalkozására, jövede lmére és vagyonára vonatkozó adatok; a vele egy háztartásban él ő
személyek ezen adatai),

b)-c)
(2) A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági
bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt.
A kérelem elbírálásának határideje
23. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemr ől – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak
alapján megállapíthatók – a kérelem személyesen történ ő benyújtásakor lehet őség szerint azonnal, de
legkés őbb 3 munkanapon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig 10 munkanapon belül dönt.
(2) A támogatás engedélyezése iránti ügyben az ügy érdemében hozott döntésnek min ősül:
a) a támogatás engedélyezése vagy a kérelem elutasítása,
b) a támogatás megvonása,
c) a támogatás összegének meghatározása,
d) a támogatás visszatérítésére kötelezés,
e)
Adatváltozás bejelentése
24. § A fél a támogatás engedélyezése során vizsgá lt adataiban bekövetkezett változásokat a jogi
segítségnyújtó szolgálat támogatás engedélyezése tárg yában hozott határozatának kézhezvételéig köteles a
jogi segítségnyújtó szolgálatnak 3 munkanapon belül bejelenteni.
A kérelemben foglaltak valódiságának ellen őrzése
25. § (1)-(2)
(3) A támogatás igénybevétele feltételeinek vizsgálata céljából az adóhatóság az adótitokról, az erre
hatáskörrel rendelkez ő hatóság pedig az 5. § (2) bekezdésében megjelölt támogatásokra való jogosultságról
megkeresésre tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
26. §
A támogatás felülvizsgálata és megvonása
27. § (1) A felülvizsgálat során a jogi segítségnyújtó szolgálat ellen őrzi a támogatás engedélyezéséhez
szükséges feltételek fennállását. (2) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást megvonja és a támogatás összegének visszatérítésére
kötelezi a felet, ha
a) a felülvizsgálat során – felhívás ellenére – ne m nyilatkozik a támogatás engedélyezéséhez szükséges
adatairól, vagy nem cs atolja a felhívásban megjelölt igazolásokat,
b) a támogatás igénybevételének feltételei a kérelem el őterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a
támogatás iránti kérelmében valótlan adatot szolgáltatott, c) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.
Segítségnyújtás a támogatás igénybevételéhez, egyéb tanácsadás
28. § (1) A támogatásról, a támogatás engedélyezésén ek, felülvizsgálatának, megvonásának és
visszatérítésének a feltételeir ől, a jogi segít ők személyér ől és elérhet őségükr ől a jogi segítségnyújtó
szolgálat a hozzá forduló ügyfelet illeték- és díjmentesen tájékoztatja, részére a támogatás engedélyezése
iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt. (2) A jogi segítségnyújtó szolgá lat a hozzá forduló ügyfelet a j övedelmi és vagyoni helyzetének
vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság
vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára,
továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszer ű megítélés ű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás
megadása a jogi segítségnyújtó szolgálathoz személyesen forduló fél esetében – jegyzőkönyv és hivatalos

feljegyzés készítése nélkül – szóban vagy távbeszélőn, a kérdését írásban feltev ő ügyfél esetében írásban
történik. A b űncselekmény sértettje és áldozata részére a bű ncselekmény elkövetése miatt indítandó vagy
folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos tájékoztatást külön törvény szerint az áldozatsegít ő
szolgálat adja meg.
29. §
30-31. §
Bírósági felülvizsgálat
32. § (1) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelemr ől a bíróság 30 napon belül, a közigazgatási
nemperes eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást is
lefolytathat. A bíróság a jogszabálysért ő határozatot megváltoztathatja.
(2)
A támogatás nyilvántartása
33. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás igénybevételér ől – a támogatás iránti kérelmek
elbírálása és a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellen őrzése érdekében – nyilvántartást vezet.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat által vezetett nyilvántartás orszá gos adatbázist alkot.
34. § A nyilvántartás a következ ő adatokat tartalmazza:
a) a fél nevét, születési id őpontját, anyja nevét és lakóhelyét,
b) a kérelem elbírálására vonatkozó következ ő adatokat:
1. a határozat tartalma (engedélyezés, elutasítás),
2. a határozathozatal id őpontja,
3. a jogorvoslati kérelem elbírálása, joger őre emelkedés id őpontja,
4. a megismételt eljárás adat ai (1-6. pontok szerint),
5. a támogatás formája,
6. a támogatás felülvizsgálatára vonatkozó adatok.
35. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a nyilvántartásban rögzített adatokat a támogatás iránti kérelem
el őterjesztést ől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli, továbbá köteles azokat megvédeni a jogosultatlan
hozzáférés, nyilvánosságra hozás vagy jogszabályellenes felhasználás ellen.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat a nyilvántartás adataiból megkeresésre tájékoztatást ad a büntet ő-
vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntet őügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, a bírósági és
közigazgatási végrehajtást foganatosító hatóság részére, valamint a 43. § (3) bekezdésében foglalt esetben a
jogi segít ő számára.
A támogatás visszatérítése
36. § Ha a félnek a támogatást vissza kell térítenie, erre az a jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi
határozattal, amelyik a támogatást en gedélyezte, és a tartozását a jogerős határozat alapján nyilvántartja.
37. § A visszatérítési kötelezettség elmulasztása esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat – a fél kérelmére,
indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb hat hónapra terjed ő halasztást vagy részletfizetést adhat a
teljesítésre, kivéve, ha a visszatérítésre a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor.
38. § (1) Ha a fél a 37. § alapján megállapított fizetési feltételeket sem teljesíti, a jogi segítségnyújtó
szolgálat írásban felszólítja arra, hogy a hátralékot egy összegben 30 napon belül fizesse meg. (2) A támogatást a jogi segítségnyújtó szolgálat által kezelt, „Jogi segítségnyújtás” elnevezés ű
célel őirányzat (a továbbiakban: célel őirányzat) javára kell megfizetni: a jogi segítségnyújtó szolgálat a
célel őirányzat felhasználásáról negyedév ente tájékoztatja a minisztert.
(3) A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak min ősül, a teljesítés
elmulasztása esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat me gkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel
rendelkez ő szervet.
Méltányosság gyakorlása a támogatás visszatérítésével kapcsolatos
eljárásban

38/A. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a fé lnek a visszatérítési kötelezettséget el őíró határozat joger őre
emelkedését ől a visszafizetési határid ő lejártáig el őterjesztett kérelmére a fél tartozását – a támogatás
megvonása alapján keletkezett visszafizetési kötelezettség et kivéve – mérsékelheti vagy elengedheti, ha a
fél rászorultsága az 5. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelel ő mértékben változott meg és a
körülményeiben bekövetkezett változást a 22. §-ban foglaltaknak megfelel ően igazolja. A visszafizetend ő
összeg mérséklése vagy elengedése iránti kérelem tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek helye
nincs.
Egyéb eljárási szabályok
39. § (1)
(2) Azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezés ének kell tekinteni a fél kérelmét, ha abból az
állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem el őterjesztését követ ő haladéktalan, de legfeljebb 8 napon
belül történ ő igénybevétele nélkül a fél valamely jognyilatkozat megtételére el őírt határid őt elmulasztaná,
vagy a támogatás haladéktalan igényb evételét az ügy természete indokolja.
(3) Az e törvény szerinti eljárásban nem illeti meg az ügyfél joga azt a bíróságot és hatóságot, amelynek
eljárásában vagy azzal kapcsola tban a támogatást nyújtják.
(4) A támogatással kapcsolatos eljárásban – a támogatás visszatérítését kivéve – jogutódlásnak nincs
helye. (5) Az e törvény szerinti eljárások lefolytatása során – nemzetközi szerz ődés eltér ő rendelkezése
hiányában – a nem magyar nyelven kiállított okirat nem csak hiteles fordításban fogadható el, és a külföldre
továbbítandó magyar nyelv ű okiratról sem kell hiteles fordítást készíttetni.
(6) Az eljárás irataiba a 35. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok is betekinthetnek.
(7)
(8)
(9) Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem el őterjesztése illeték- és díjfizetési
kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban
köteles a fél, kivéve
a) a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy vagy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló
törvény hatálya alá tartozó természetes személy által benyújtott kérelem tárgyában hozott döntés fordítási
költségeinek viselésére, valamint, ha a hatóság nem ma gyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő
személy ügyében – ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
megbízásából eljáró természetes személyt is – magyaror szági tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít
azonnali intézkedéssel járó eljárást vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordult a
hatósághoz, b) ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kap tájékoztatást,
c) ha támogatásban részesül, vagy ha a támogatás ir ánti kérelmét nem a rászorultság hiánya miatt
utasították el,
d) ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.
(10) A tolmácsolási és fordítási díj megfizetésére a támogatás visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell
megfelel ően alkalmazni.
(11) A jogi segítségnyújtó szolgálatnak a jogi segít ői névjegyzék vezetésével kapcsolatos hatósági
döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye.
V. Fejezet
A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁ SOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS
SZABÁLYOK

A támogatásra irányuló kérelem
40. § (1) A félnek a támogatásra irányuló kérelmében meg kell jelölnie a kért támogatást (jogi
tanácsadás, okiratszerkesztés), de legalább annak rövi d leírását, hogy milyen ügyben, kérdésben kér jogi
segítséget.

(2) A támogatás visszatérítésére köteles félnek – e kötelezettsége fennállásáig – a lakóhelyében,
tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást is be kell jelentenie a 24. § szerint.
Határozathozatal
41. § A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza:
a) a kérelem alapjául szolgáló ügy, vita megjelölését,
b) a jogi szolgáltatás tárgyát, célját,
c) a támogatott jogi szolgáltatás formáját és azt, hogy az állam a jogi segít ő jogi szolgáltatás nyújtására
fordított idejének figyelembevételével hány óra díját téríti vagy el őlegezi meg a fél helyett,
d) a jogi szolgáltatás igénybevételének határidejét,
e) a támogatás összegének állam részére történ ő visszatérítésére való kötelezést, ha a fél helyett az állam
a jogi szolgáltatás díját csak el őlegezi.
A jogi szolgáltatás igénybevétele
42. § A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezésér ől szóló határozatban
foglalt határid őn belül, a határozat jogi segít őnek történ ő átadása ellenében kezdheti meg. E határidő 1
hónaptól 3 hónapig terjedhet.
43. § (1) Ha a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra id őtartamú, vagy a félnek a legfeljebb négy óra
id őtartamban nyújtott jogi szolgáltatást haladéktalanul igénybe kell vennie, a fél a jogi szolgáltatás
igénybevétele érdekében közvetlenül a jogi segít őhöz fordulhat (jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás
utólagos engedélyezésével). (2) A félnek a jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében a támogatás engedélyezésére vonatkozó
szabályok szerint kell eljárnia, és a támogatás igénybevételének feltételeit igazoló okiratokat a jogi
segít őnek át kell adnia. Ha a jogi segít ő a támogatás igénybevételének felté teleit igazoló okiratok és a fél
nyilatkozata alapján a feltételeket biztosítottnak látja, a fél részére a 3. §-ban meghatározott jogi
szolgáltatást nyújtja. (3) A jogi segít ő a támogatás kizártságának megállapítása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálattól
rövid úton tájékoztatást kérhet arról, hogy a fél az ügyben részesült-e már támogatásban, azt t őle
megvonták-e, vagy a részére korábban nyújtott támogatás összegét visszatérítette-e.
(4) Ha a jogi szolgáltatás e §-ban foglalt módon történ ő igénybevételének nincs helye, vagy a jogi segít ő
a bemutatott okiratok és a fél el őadása alapján nem látja biztosítottn ak a támogatás igénybevételének
feltételeit, a felet tájékoztatja arról, hogy a jogi szolgá ltatást csak a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatást
engedélyez ő határozata alapján veheti igénybe.
44. § (1) Ha a jogi szolgáltatás igénybevételét a jogi segítségnyújtó szolgálat utólag támogatásként
engedélyezi, az err ől szóló határozatban megállapítja a jogi segít ő díjának összegét is.
(2) A támogatás iránti kérelem elutasítása esetén is részesül a jogi segít ő díjazásban – a határozatban
foglalt összegben -, ha a beadvány készítésének elma radása azzal a következménnyel járt volna, hogy a fél
valamely jognyilatkozat megtételére el őírt határid őt elmulasztja. Ilyen esetben a felet a jogi segítségnyújtó
szolgálat határozattal kötelezi a jogi segít ő részére megfizetett díj megtérítésére.
45. § A jogi segít ő a jogi szolgáltatás nyújtását követ ően a támogatás igénybevétele feltételeinek
utólagos vizsgálata érdekében megküldi a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a fél által részére átadott
okiratokat, amelyeket a jogi segíts égnyújtó szolgálat a támogatás enge délyezése iránti kérelemként kezel. A
jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás engedélyezésér ől szóló határozatát a jogi segít őnek is megküldi,
aki a kérelem elutasításáról szóló határozat ellen jogorvoslattal élhet (29-32. §).
46. § Ha a támogatást engedélyez ő határozatban foglalt id őtartam lejárt, a jogi segít ő tájékoztatja a felet,
hogy ezt követ ően csak a jogi segítségnyújtó szolgálat további id őtartamot engedélyez ő határozata alapján
járhat el a fél ügyében, vagy ha ennek feltételei fennállnak, a támogatás utólagos engedélyezésére
vonatkozó szabályok szerint nyújt jogi szolgáltatást (43-45. §). 47. § A támogatásról, a támogatás engedélyezésének , felülvizsgálatának, megvonásának és
visszatérítésének a feltételeir ől a jogi segít ő a hozzá jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében vagy
tájékoztatásért forduló felet tájé koztatja, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges
nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt. E tevékenységéért a jogi segít ő
díjat nem számíthat fel.

A támogatás felülvizsgálata
48. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás igénybevétele feltételeinek fennállását annak joger ős
engedélyezését ől számított 1 éven belül bármikor felülvizsgálhatja.
A jogi szolgáltatás díjának fedezete
49. § (1) A jogi segít ő részére a jogi szolgáltatás díját a célel őirányzat terhére kell megfizetni. A
célel őirányzat csak a díj összegének megfizetésére használható fel.
(2) A célel őirányzat terhére történ ő kifizetések célel őirányzat-módosítás nélkül teljesíthet ő kiadások.
A díj megfizetése a jogi segít ő részére
50. § (1) Ha a jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatást engedélyez ő határozat alapján, annak
meghozatalát követ ően történik, a jogi szolgáltatás nyújtásáról a jogi segít ő a külön jogszabályban foglalt
módon értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot, amely intézkedik a díj megfizetése iránt.
(2) Ha a jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás feltételeinek utólagos vizsgálata mellett történik, a
jogi segít ő a támogatás feltételeit igazoló okiratok megküldésével együtt a jogi szolgáltatás nyújtásáról
szóló, és a kifizetéshez szükséges dokumentumokat is megküldi a jogi segítségnyújtó szolgálat részére. A
jogi segítségnyújtó szolgálat a tám ogatás engedélyezésével együtt, a joger ős határozatban foglaltak alapján
intézkedik a díj megfizetése iránt. (3) A jogi segít ő a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezését ől számított 6 hónapon belül terjesztheti el ő
díjigényét a jogi segítségnyújtó szolgálathoz; e határid ő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
51. § A jogi segít ői díjak és e törvényben meghatározott egyéb költségek kifizetésére szolgáló
célel őirányzatot a jogi segítségnyújtó szolgálat kezeli és gondoskodik a díjak kifizetésér ől.
VI. Fejezet
A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA
VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A támogatás engedélyezése iránti kérelem
52. § (1) Támogatásként a pártfogó ügyvédi képvis elet engedélyezését a fél a pert befejező határozatot
megelő ző tárgyalás berekesztéséig (nemperes eljárás befejezéséig) kérheti.
(2) A támogatás hatálya a támogatás engedélyezésér ől szóló határozat joger őre emelkedését ől kezdve a
per joger ős befejezéséig tart.
53. § A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a) a kért támogatást,
b) a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát, amelynek lefolytatásához a
támogatást kéri; ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita
tárgyát és az eljárás lefolytatására illetékes bíróságot. 54. § A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követ ően pedig a
támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és
munkavégzésének helyében bekövetkezett változást kötel es 3 munkanapon belül bejelenteni a visszatérítési
kötelezettségének fennállásáig.
A támogatást engedélyez ő határozat
55. § A támogatást engedélyez ő határozatnak tartalmaznia kell a következ őket is:
a) a perre vonatkozó adatokat (bíróság, – ha ismert – az ügyszám, felek neve, címe, a per tárgya);
b) azt, hogy a fél melyik rászorultsági feltétel fennállta alapján részesül támogatásban;

c) azt, hogy a fél a támogatásra mely id őponttól szerzett jogosultságot.
A támogatás felülvizsgálata, módosítása és megvonása
56. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálja
a) a per joger ős befejezéséig – az engedélyezés id őpontjához képest – kétévente,
b) a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már
az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megsz űntek,
c) a 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesül ő fél kérelmére, ha számára a bíróság az ügyben
a pártfogó ügyvédi képviselet költségeinek viselésére is kiterjed ő személyes költségmentességet
engedélyezett, d) a bíróság részleges költségmentességet engedélyez ő határozata alapján a 11/A. §-ban foglaltak szerinti
támogatásban részesül ő fél kérelmére, ha számára a bíróság utóbb teljes költségmentességet vagy
magasabb hányad szerinti részleges költségmentességet engedélyezett. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat a
költségmentesség hatályával egyez ő id őponttól biztosítja a fél számára a 11/A. § szerinti támogatást és a
támogatás módosításáról értesíti a bírósá got, valamint a pártfogó ügyvédet.
57. § (1) Ha a támogatás megvonására azért került sor, me rt az igénybevételének a feltételei a támogatás
iránti kérelem el őterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a ké relmében valótlan adatot szolgáltatott, a fél a
részére nyújtott támogatást köteles visszatéríteni. A jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi a felet, hogy a
határozat joger őre emelkedését követ ő 8 napon belül végrehajtás terhe mellett térítse vissza az állam által
megelő legezett pártfogó ügyvédi díjat.
(2) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást azért vonja meg, mert az engedélyezés feltételei utóbb
sz űntek meg, vagy eredetileg sem álltak fenn, de a támogatás engedélyezése során a fél nem szolgáltatott
ezzel összefüggésben valótlan adatot, a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az el őlegezett pártfogó
ügyvédi díjat megfizetni. 58. § A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás joger ős megvonásáról értesíti a bíróságot és a pártfogó
ügyvédet.
A támogatás nyilvántartása
59. § A támogatás nyilvántartása a következ ő adatokat is tartalmazza:
a) a bíróság megnevezése, a per ügyszáma, a felek neve és a per tárgya,
b) a fél helyett el őlegezett pártfogó ügyvédi díj összege,
c) a visszatérítésre köteles perbeli ellenfél adatai (név, anyja neve, születési időpont, lakóhely; szervezet
esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezet ő szerv, nyilvántartási szám).
Eljárás az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás
iránti kérelem el őterjesztése esetén

60. § (1) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos és jogszer ű tartózkodási hellyel rendelkez ő fél
másik tagállam bírósága el őtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában kíván jogi segítségnyújtást
igénybe venni, az erre irányuló kérelmét az Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták
esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben
alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös mi nimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK
irányelvének a 16. cikke szerinti nyomtatványon és a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával a jogi
segítségnyújtó szolgálatnál is elő terjesztheti.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat határozattal megtagadja a kérelem továbbítását, ha azt nem az (1)
bekezdésben meghatározott ügyben terjesztik el ő, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján
egyértelm űen megállapítható, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan. A határozatot indokolással
kell ellátni; az ellen a támogatás iránti kérelmet elutasító határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye
jogorvoslatnak.

(3) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat nem tagadja meg a továbbítást, de a kérelmet nem a
nyomtatványon terjesztették el ő vagy az hiányos, a jogi segítségnyújtó szolgálat a fél rendelkezésére
bocsátja a nyomtatványt, és tájékoztatja őt a kérelem hiányosságairól.
(4) Ha a kérelmet nem a másik tagállamnak a kérelm ek fogadására megjelölt nyelvén terjesztették elő, és
mellékleteit sem ezen a nyelven nyújtották be, a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik azok
lefordításáról, egyúttal tájékoztatja a felet a fordítási költségek viselésének szabályairól. Így kell eljárni
akkor is, ha a fél a (3) bekezdésben megjelölt határid őn belül nem pótolja a kérelem hiányosságait.
(5) A jogi segítségnyújtó szolgálat a – szükség esetén lefordított – kérelmet és mellékleteit a
továbbításukra szolgáló kitöltött nyomtatvánnyal együtt továbbítja a kérelemben megjelölt másik
tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt hatóságához.
(6) Az e § szerinti eljárás illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár, de a fordítási költségeket a fél
köteles visszatéríteni, ha a jogi segítségnyújtás iránti kérelmét a másik tagállam hatósága elutasította.
(7) A fél köteles a másik tagállam hatóságának a jo gi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott
joger ős határozatát a kézhezvételt követ ő 30 napon belül benyújtani a jogi segítségnyújtó szolgálatnak. E
határid ő elmulasztása esetén a fél a fordítási költségek után a Ket. 138. §-a szerinti késedelmi pótlékot
köteles fizetni. (8) A fordítási költséget a jogi segítségnyújtó szolgálat a célel őirányzat terhére el őlegezi meg; annak
visszatérítése és a késedelmi pótlék megfizetése pedig a célel őirányzat javára történik.
A pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele
61. § (1) A fél – a támogatást engedélyez ő joger ős határozat jogi segít őnek történ ő átadása mellett – a
határozatban megjelölt perben a képv iseletére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül
meghatalmazást adhat a jogi segít őnek.
(2) Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segít ő nem vállalja, és ez – a határid őkre tekintettel – a
jogainak sérelmével járhat, a fél az eljárási határid ő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben
igazolási kérelmet terjeszthet el ő, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére – kérelmére – pártfogó
ügyvédként jogi segít őt, ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki. A jogi segítségnyújtó szolgálat a
kirendelésr ől a végzés egy kiadmányának egyidej ű megküldésével, illetve amennyiben az eljáró bíróságról
és a per ügyszámáról csak kés őbb szerez tudomást, a tudomásszerzést követ ően haladéktalanul megküldött
végzéssel értesíti az eljáró bíróságot. (3) Amennyiben az ügy jellegére vagy a fél körülmén yeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor
valószín űsíthet ő, hogy a fél képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható, a jogi segítségnyújtó
szolgálat a fél kérelmére vagy hozzájárulásával, a határozat joger őre emelkedését követ ően pártfogó
ügyvédként jogi segít őt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.
(4) A jogi segít ő
a) a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának , megvonásának, visszatérítésének a feltételeiről,
szükség esetén a (2) bekezdés szerinti igazolási kérelem el őterjesztésének lehet őségér ől a hozzá a
támogatás igénybevétele érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja, b) a fél részére a támogatás engedélyezése iránti ké relemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre
bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(5) A jogi segít ő a (4) bekezdés szerinti tevékenységéért díjat nem számíthat fel.
(6) A fél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segít ő a meghatalmazás elfogadásától számított
8 napon belül köteles értesíteni a bíróságot a meghatalmazásáról, nevér ől és irodájának címér ől; a jogi
segítségnyújtó szolgálatot pedig az ügy elvállalásáról, a per ügyszámáról (ha azt a támogatást engedélyez ő
határozat még nem tartalmazta), és a per tárgyában, a peres felek személyében bekövetkezett változásról.
(7) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirende lt ügyvéd, ügyvédi iroda a kirendelést tartalmazó
végzés kézhezvételét ől számított 8 napon belül köteles értesíteni bankszámlaszámáról, a per ügyszámáról
(ha azt a kirendel ő végzés még nem tartalmazta) és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett
változásról a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
(8) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelel ő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó
ügyvédi képviselet a támogatás hatályának fennállása alatt, de a támogatás megvonása nélkül sz űnik meg.
A pártfogó ügyvéd díjának kifi zetése és visszatérítése

62. § (1) A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd
kérelmére a) megállapítja a pártfogó ügyvédi díj, illetve a fél helyett az állam által kifizetend ő pártfogó ügyvédi díj
összegét; b) ha annak külön jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, megállapítja a pártfogó ügyvéd részére
fizetend ő pártfogó ügyvédi díjel őleg összegét;
c) ha a pártfogó ügyvédi díj viselésére nem az állam köteles, kötelezi a pártfogó ügyvédi díj viselésére
köteles perbeli ellenfelet a díj pártfogó ügyvéd részére történ ő megfizetésére, levonva bel őle a (3) bekezdés
szerinti pártfogó ügyvédi díjel őleg összegét.
(2) Ha a fél a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére köteles, a jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi az
el őlegezett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére. A visszatérítésre legfeljebb egyéves határidő biztosítható,
e határid őn belül pedig a részletekben történ ő teljesítés is engedélyezhet ő.
(3) A 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesül ő felet, valamint a bíróság részleges
költségmentességet engedélyez ő határozata alapján a 11/A. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesül ő
felet, kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat méltá nyosságból mentesítheti a pártfogó ügyvédi díj vagy
egy részének visszatérítésére vonatkozó kötelezettsége alól, ha igazolja, hogy a támogatást engedélyező
határozat joger őre emelkedését követ ően rászorultsága az 5. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek
megfelel ő mértékben változott meg.
(4) A (2) bekezdés megfelel ő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi díjelőleg
visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles. A viss zatérítési kötelezettség teljesítésének határideje ebben
az esetben 30 nap. (5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a per joger ős befejezését követ ő 6
hónapon belül terjesztheti el ő; ezt követ ően pedig akkor, ha igazolja, hogy a perköltség viselésér ől szóló
joger ős határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a perben a fél képviseletét több pártfogó ügyvéd látta
el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására díjának megállapítására
irányuló kérelmét a fe lhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogveszt ő határid ővel köteles el őterjeszteni.
(6) A díj megállapítására irányuló eljárásról a fe let és perbeli ellenfelét értesíteni nem kell.
(7) A határozat joger őre emelkedését követ ően a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik a fél helyett az
állam által kifizetend ő (el őlegezend ő) pártfogó ügyvédi díj kifizetés e iránt; a díj kifizetése a célelőirányzat
terhére történik.
VII. Fejezet
A BÜNTET ŐELJÁRÁSOKBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA
VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A támogatás engedélyezésére és igénybevételére vonatkozó eltér ő
szabályok

63. § (1) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet (e §-ban a továbbiakban együtt:
támogatás) engedélyezésére, igénybevételére és a támogatás folyósítására a VI. Fejezetben foglalt
szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A támogatás iránti kérelmet a büntet őeljárás bírósági szakaszában – ha a büntet őeljárásról szóló
törvény másként nem rendelkezik – legkés őbb a bíróság ügydönt ő határozata meghozatalának céljából
tartott tanácsüléséig lehet el őterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya
a) az első fokú, másodfokú és harmadfokú bírósági eljárásban a kérelem el őterjesztését ől a per jogerő s
befejezéséig, b) a rendkívüli jogorvoslati eljárásokban és a különleges eljárásokban a kérelem el őterjesztését ől az
eljárás joger ős befejezéséig
tart. (3) A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a) a kért támogatást (pártfogó ügyvédi képviselet, személyes költségmentesség),
b) a büntet őeljárást lefolytató hatóságot és az ügyszámot.

(4) A támogatás iránti kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen kívül a büntet őeljárásban szerepl ő
egyéb személyek meghallgatására nem kerül sor. (5) A támogatást engedélyez ő határozatnak tartalmaznia kell a következ őket is:
a) a büntet őeljárásra vonatkozó adatokat (büntet őeljárást lefolytató hatóság, büntet őügy száma, vádlott
neve, bű ncselekmény);
b) a támogatás formáját (pártfogó ügyvédi képviselet, pótmagánvádló személyes költségmentessége);
c) a támogatás hatályát.
(6) A pártfogó ügyvéd díjának megfizetésére kötel ezés és a díj kifizetése tekintetében a 62. §-ban
foglaltak megfelel ő alkalmazásával kell eljárni.
VIII. Fejezet
A JOGI SEGÍT Ő
A jogi segítő feladatokat ellátó személyek
64. § (1) A jogi segít ő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár
el (e Fejezetben a továbbiakban együ tt: jogi szolgáltatás). Jogi segítői tevékenységet a jogi segítségnyújtó
szolgálat a jogi segít ői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) történ ő felvétel útján engedélyezi.
(2) A névjegyzék adatai nyilvánosak, azokat a jogi segítségnyújtó szol gálat a világhálón is közzéteszi.
65. § (1) A névjegyzék tart almazza a jogi segítő
a) nevét (szervezet esetében képvisel őjének nevét is),
b) irodájának, alirodájának címét, telefonszámát,
c) ügyvédi kamarai tagságát,
d) közrem űködési kötelezettségének terjedelmét
1. szakterületét vagy szakterületeit, 2. az általa havonta ellátni vállalt ügyek számát,
e) által megjelölt azt a nyelvet, amelyen a jogi szolgáltatás nyújtását vállalja,
f) azoknak az ügyeknek a számát, amelyekben a jogi segít ő ténylegesen jogi szolgáltatást nyújtott,
g) névjegyzékbe való felvételér ől szóló határozat számát,
h) szolgáltatási szerz ődése lejáratának id őpontját.
(2) A jogi segít ő a névjegyzékben szerepl ő adataiban bekövetkezett változás okról a jogi segítségnyújtó
szolgálatot 5 munkanapon belül köteles értesíteni.
66. § (1) A névjegyzékbe felvételre kerül a jogi segítségnyújtó szolgálattal jogi segít ői feladatok
ellátására szolgáltatási szerz ődést köt ő
a) jogvédelemmel foglalkozó társadal mi szervezet, alapítvány, kisebbségi önkormányzat, jogi oktatást
végz ő egyetem (a továbbiakban e Fejezetben együtt: jogi segít ő szervezet),
b) ügyvéd, ügyvédi iroda és a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végz ő európai közösségi
jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd), c)
(2) Jogi segít ő szervezet – a (3) bekezdésben foglalt kivételle l – akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe,
ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel és ügyvéddel olyan határozott idej ű megbízási
szerz ődést kötött, amely alapján az ügyvéd – legalább a szolgáltatási szerz ődés id őtartama alatt – a nevében
és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja.
(3) Jogi oktatást végz ő egyetem (egyetem) akkor is kérheti felv ételét a névjegyzékbe, ha nincs ügyvéd
megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkez ő egyetemi
oktatója által vezetett, ügyfelek fogadá sára alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat
jogvéd ő tevékenységet.
(4) Az ügyvéd akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha
a) tevékenységét nem szünetelteti,
b) fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, és
c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(5) A jogi segít ő a pénzforgalmi számlaszámát a szolgáltatási szerz ődés megkötése el őtt köteles
bejelenteni.

A szolgáltatási szerződés
67. § (1) A szolgáltatási szerz ődésben a jogi segít ő kötelezettséget vállal arra, hogy – a közrem űködési
kötelezettségének terjedelmén belül – a hozzá e törvény alapján forduló felek ré szére ingyenesen jogi
szolgáltatást nyújt, amelyet csak e törvényben foglalt okból jogosult megtagadni. (2) A szolgáltatási szerz ődésben a jogi segítségnyújtó szolgálat – a miniszter – kötelezettséget vállal arra,
hogy a jogi segít ő által nyújtott jogi szolgáltatások díját a jogi segít ő részére a jogszabályban foglalt módon
megfizeti. Szolgáltatási szerz ődés csak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelel ő személyekkel és
szervezetekkel köthet ő; velük – erre irányuló kérelmükre – a jogi segítségnyújtó szolgálat szolgáltatási
szerz ődést köt.
(3) A szolgáltatási szerz ődés hároméves id őtartamra köthet ő: módosítására akkor van lehet őség, ha a jogi
segít ő névjegyzékben szerepl ő adataiban változás következett be, vagy ha szakterületét kívánja módosítani,
illetve a havonta ellátni vállalt ügyek számát emelni. (4) A hároméves id őtartam lejártával a szolgáltatási szerz ődést a jogi segít ő kérelmére meg kell
hosszabbítani, ha a jogi segít őnek a névjegyzékbe való felvételét kizáró ok továbbra sem áll fenn.
(5) A szolgáltatási szerz ődés tartama alatt elvállalt ügyekben a szerz ődés megsz űnését követ ően is
köteles a jogi segít ő – a támogatás hatályának fennálltáig – a szolgáltatási szerz ődésben foglaltak szerinti
jogi szolgáltatást teljesíteni, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig a jogi szolgáltatásért járó díjazást a
szerz ődés szerint megfizetni.
A jogi segít ő közremű ködési kötelezettsége
68. § (1) Jogi segít őként a névjegyzékben szerepl ő ügyvéd és a jogi segít ő szervezet megbízásából
tevékenyked ő ügyvéd olyan jogi szolgáltatások nyújtását vé gezheti, amely a tevékenységére vonatkozó
jogszabályok alapján hatáskörébe tartozik, és e jogszabályok irányadóak a jogi szolgáltatás nyújtásáért
fennálló szakmai, etikai, fegyelmi és anyagi felel ősségére is.
(2) Pártfogó ügyvédi képviseletet polgári eljárásban a névjegyzékben szerepl ő ügyvéd és – a (3)
bekezdésben foglalt kivétellel – jogi segít ő szervezet láthat el. A névjegyzékben szerepl ő jogi segít ő
szervezet büntet őeljárásban akkor láthatja el a sértett pártfogó ügyvédi képviseletét, ha megfelel a Be. 58.
§-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb személyek pártfogó ügyvédjeként
büntet őeljárásban nem járhat el.
(3) Ha az egyetem a jogi segít ői tevékenységének folytatására nem rendelkezik ügyvéd megbízottal, jogi
segít ői tevékenységére e törvény rendelkezései a következ ő eltérésekkel alkalmazandók:
a) csak peren kívüli segítségnyújtást végezhet,
b) az egyetemet terheli a polgári jogi felel ősség a szakszer űtlen segítségnyújtásból ered ő károk
megtérítéséért, c) a jogi szolgáltatás nyújtásá t a szervezeti egységet vezet ő oktató felügyelete mellett jogi szakvizsgával
vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkez ő egyetemi oktató végezheti.
69. § (1) A jogi segít ő szolgáltatási szerző désben megjelölt időtartamra vonatkozó közrem űködési
kötelezettsége vagy általános jellegű , vagy az általa megjelölt szakterületre, illetve az általa egy hónapra
megjelölt számú ügyben történ ő jogi szolgáltatásra terjed ki.
(2) A jogi segít ő a szakterületét a névjegyzékben a következ ők szerint jelölheti meg:
a) polgári és közigazgatási ügyek,
b) büntet őügyek,
c) az a) vagy b) pontban foglalt szakterületen belül egyéb szakterület (jogi segít ő szervezet esetében).
(3) A büntet őügyekben történ ő jogi segítségnyújtásra kötelezettséget vállaló jogi segít ő büntet őügyben
lát el pártfogó ügyvédi képviseletet, a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szolgáltatást
nyújtja, továbbá büntet őügyben rendkívüli jogorvoslati kérelmet készít.
(4) A polgári és közigazgatási ügyekben történ ő jogi segítségnyújtásra kötelezettséget vállaló jogi segít ő
polgári eljárásban lát el pártfogó ügyvédi képviselet és – a sértettek jogvédelme [3. § (1) bek. g) pontja],
valamint büntet őügyekben rendkívüli jogorvoslati kérelmek készítése kivételével – peren kívüli
szolgáltatásokat nyújt. (5) A jogi segít ő szervezet a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt szakterületen belül megjelölheti,
hogy milyen típusú ügyekben, illetve milyen ügyfélkör számára nyújt jogi szolgáltatásokat.

70. § (1) A jogi segítő – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szolgáltatási szerz ődésben
megjelölt id őszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha
a) a közrem űködést mint ügyvéd is köteles lenne megtagadni az ügyvédekr ől szóló törvény alapján, vagy
a reá vonatkozó etikai szabályzat értelmében, b) már teljesítette a közrem űködési kötelezettségét a szolgáltatási szerz ődésben meghatározott számú
ügyben, illetve a jogi szolgáltatás nyújtása nem tartozik a szolgáltatási szerz ődésben meghatározott
szakterületébe, vagy c) a fél által kért vagy a jogi segítségnyújtó szolgálat által engedélyezett okirat vagy beadvány készítése,
nyilatkozat megtétele csak a szakmai szabályok megsértésével lehetséges,
d) a szolgáltatás nyújtását lehetetlenné teszi az, hogy – a jogi segít őn kívül álló okból – a féllel nem tud
együttm űködni, és a közrem űködés ezen okból történ ő megtagadásához a jogi segítségnyújtó szolgálat
el őzetesen hozzájárult.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt körülményr ől a jogi segít ő köteles a félnek részletes
felvilágosítást adni, s ha ügyében a jogi segítségnyújtá s más jogi szolgáltatás útján biztosítható, részére ezt
a jogi szolgáltatást nyújtani. (3) A jogi segít ő a közrem űködés megtagadásáról – a megtagadás okának megjelölésével – haladéktalanul
tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot, és eze n okirat másolatát a fél kérelmére részére is átadja.
Törlés a névjegyzékből
71. § (1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segít őt törli a névjegyzékb ől, ha a szolgáltatási szerz ődés
megsz űnt. A szolgáltatási szerz ődés megsz űnésére a Polgári Törvénykönyvr ől szóló 1959. évi IV. törvény
rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelel ően irányadóak, a szerz ődés megszüntetésének
és felbontásának nincs helye.
(2) A szerz ődést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondja, ha a jogi segít ői névjegyzékbe történ ő
bejegyzés feltételei megszű ntek vagy megállapítja, hogy már a felvételkor sem álltak fenn, felmondhatja,
ha a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segít ő – vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkez ő
jogi segít ő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd – fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét
megállapították, vagy a jogi segít ő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján legalább
három alkalommal alaptalanul megtagadta.
(3) A jogi segít ő a szerz ődést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történ ő felvétel feltételei
megsz űntek, vagy ha a jogi segít ői névjegyzékbe felvett ügyvéd igaz olja, hogy a szolgáltatási szerződésb ől
ered ő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi tevékenységének végzését lehetetlenné teszi.
A névjegyzékbe vételi eljárás
71/A. § (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban a jogi segítségnyújtó szolgálatnál lehet
el őterjeszteni.
(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelel ő kérelmez ő részére a jogi segítségnyújtó szolgálat 22
munkanapon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerz ődés tervezetét. Ha a visszaküldött
szerz ődés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak aláírását követő
10 munkanapon belül felveszi a kérelmez őt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételr ől külön határozatot nem
kell hozni, arról az aláírt szerz ődés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel
id őpontjának megjelölésével értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segít őt.
(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényt ől
eltérve, ha a jogi segítségnyújtó szol gálat a rá irányadó ügyintézési határid őn belül nem hozott határozatot,
a kérelmez őt nem illeti meg a jogi segít ői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a
közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó
általános szabályait kell alkalmazni.
(4)-(5)
IV. Rész
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

IX. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatálybalépés
72. § (1) Ez a törvény – a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2004. április 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 1. §-ának (3) bekezdése és 86 . §-ának (2) bekezdése a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(3) A törvény VIII. Fejezete és 74-75. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.
(4) A törvény 4. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja, 4. §-ának (3) bekezdése, valamint 60. §-a és 87. §-
ának (1) bekezdése 2004. május 1-jén lép hatályba.
(5) 2008. január 1-jén lép hatályba a törvény II. és III., valamint – a 60. § kivételével – VI. és VII.
fejezete, 76. §-a (2) bekezdésének az illetékekr ől szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-a (1)
bekezdésének r) pontját beiktató rendelkezése, 77-82. §-a, 85. §-a és 86. §-ának (1) bekezdése.
Átmeneti rendelkezések
73. § (1) Ezt a törvényt a polgári és büntet őeljárásokban akkor kell alkalm azni, ha a támogatás iránti
kérelmet e törvény hatálybalépését követ ően nyújtották be.
(2) A 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás csak azon b űncselekmények esetén biztosítható,
amelyeket e törvény hatálybalépését követ ően követtek el.
(3) E törvénynek a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 122. § (1) bekezdésével
megállapított 38/A. §-át a hatálybalépését megel őző en joger ősen megállapított, de még meg nem fizetett
tartozásokra is alkalmazni kell.
Felhatalmazás
74. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogi se gítségnyújtó szolgálatot vagy szolgálatokat
rendeletben jelölje ki. 75. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárás r
észletes
szabályait, b) az adópolitikáért felel ős miniszterrel egyetértésben a jogi segít ő peren kívül nyújtott szolgáltatásának
díját és a díj megfizetésének módját, c) a jogi segít ők adatait tartalmazó névjegyzék vezetésének részletes szabályait,
d) a jogi segítségnyújtó szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat.
X. Fejezet
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
76. §
77. §
78-79. §
80-82. §
83. §
84. §
85. §
86. §
87. §
88. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európa i Közösségek és azok tagállamai között társulás
létesítésér ől szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a

megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következ ő
jogszabályával összeegyeztethet ő szabályozást tartalmaz: a Tanács 2003/8/EK irányelve a határokon
átnyúló jogviták tekintetében a joghoz való hozzájutás ja vításáról, a jogi segítségnyújtásra irányadó közös
minimumszabályok megteremtése útján. 89. § Ez a törvény a következ ő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi ir ányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos
tartózkodási engedéllyel rendelkez ő állampolgárainak jogállásáról, 12. cikk (5) bekezdése;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irán yelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és
családtagjaiknak a tagállamok területén történ ő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint
az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a
73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon
kívül helyezésér ől, 24. cikk.