Civil strategy of the government

For optimal readability, we highly recommend downloading the document PDF, which you can do below.

Document Information:

  • Year:
  • Country: Hungary
  • Language: Hungarian
  • Document Type: Domestic Law or Regulation
  • Topic:

This document has been provided by the
International Center for Not-for-Profit Law (ICNL).

ICNL is the leading source for information on th e legal environment for civil society and public
participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government
officials, and the donor community in over 90 countries.

Visit ICNL’s Online Library at
https://www.icnl.org/knowledge/library/index.php
for further resources and research from countries all over the world.

Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be
construed to constitute legal advice. The information contai ned herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of
its presentation, even reflect the most current authority. Noth ing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal
advice based upon the particular facts and circumstances pres ented, and nothing herein should be construed otherwise.
Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not
guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of
the document. Any discrepancies or differences created in the tr anslation are not binding and have no legal effect for compliance or
enforcement purposes.
Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include ac curate and up-to-date information herein, ICNL
makes no warranties or representations of any kind as to its a ccuracy, currency or completeness. You agree that access to and u se of this
document and the content thereof is at your own risk. ICNL discl aims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any
party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of
or inability to use this document, or any e rrors or omissions in the content thereof.

A kormányzat civil stratégiája

2003. április

BEVEZETŐ

A demokratikus koalíció, a nemzeti közép kor mánya magáénak vallja a civil társadalom
ideáját, miközben nem akarja azt kisajátíta ni. A kormány nem uralkodni, hanem szolgálni
akar, amit csak a polgárokkal együtt, a civil társadalmat alkotó szervezetekkel partnerségben
tehet. A civil társadalom az egyik alap, melyre a kormány tevékenysége épül.
A kormány elkötelezettsége a civil társadalom eszménye mellett egyszerre elvi és gyakorlati.
A kormány eltökélt szándéka, hogy a nemzetet az európai társadalomfejl ődés útján
tartsa, mely történetileg az állampolgári szab adság, a civil egyesülések, az önszervez ődés
kiteljesedésének útja. A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy a reformkor liberális
gondolkodói, s kés őbb a modern magyar társadalomtudomány legnagyobbjai mindig is ezt az
utat hirdették.
Magyarország civil társadalma
A civil társadalom kialakulása jelent ős történeti előzményekre tekint vissza Magyarországon.
A rendszerváltás a civil társadalom újjászületését és meger ősödését hozta magával. A civil
társadalom szervez ődéseinek életritmusa nem követheti a választási ciklusokat. A civil
társadalom jelent ősége éppen onnan való, hogy működése független a mindenkori
kormánytól. A demokratikus koalíció, a nemzeti közép kormánya minden erővel azon lesz,
hogy szélesítse és erősítse a civil társadalmat, mely a valóban demokratikus
társadalomszervez ődés szilárd alapja.
Nincs demokrácia, nincs nemzeti összefogás társadalmi párbeszéd, m űköd ő
érdekképviseleti rendszer és er ős civil társadalom nélkül. A jövő Magyarországa akkor
kínálhat lakóinak biztonságot és jólétet, ha az állampolgárok számíthatnak érdekeik és
törekvéseik szervezett képviseletére, ha a közélet egy
üttm űködésre és szolidaritásra épül. A
képviseleti demokrácia intézményrendszere melle tt a kormányzat fontosnak tartja a közvetlen
demokrácia érvényesülését, amelynek folyamatosan létez ő megtestesítői a civil szervezetek.
A civil szektor olyan emberi értékek megtestesítője, mint a függetlenség, az egyéni
kezdeményezés, a pluralizmus és a szolidaritás.
A civil szervezetek m űködését olyan kormánypolitika szolgálja, amelyik
nélkülözhetetlennek tartja a kormányzati és helyi hatalom feletti civil ellen őrzést, az
állami-önkormányzati, a piaci és civil szervezetek közötti munkamegosztást és
együttm űködést. Tiszteletben tartja a szervezetek függetlenségét,
b ővíti forrásaikat,
támogatásukat nem rendeli alá pártpolitikai szempontoknak. Felismeri, hogy az állami
funkciók gyakorlásának hatékonyságát javítja a közfeladatok ellátásának – egészben vagy
részeiben történ ő – társadalmasítása, az állami szervek és intézmények együttm űködése a
civil szektorral.

2

A rendszerváltás óta eltelt idő szükségképpen kevés volt ahhoz, hogy a civil társadalom
fejl ődésével elégedettek lehessünk. A Kormány ezért arra törekszik, hogy az elért
eredmények meg őrzése, a civil társadalom már kiépült szerkezeteinek megtartása és
meger ősítése mellett tovább épüljön a polgári demokrácia eszményét megtestesít ő
társadalom. A Kormánytól természetesen távol áll a közvetlen beavatkozás, a
paternalisztikus gyámkodás, ezért azt várj a, hogy az állampolgárok teremtsék meg és
fejlesszék tovább a polgárok társadalmát, önma gukért és társaikért. Magyarország csak így
lehet mindenkié.
A Kormány – alkotmányos kötelezettségeinek megfelel ően – felelősséget érez a határon túli
magyar civil társadalomért és támogatja azt. El ősegíti az anyaországi és a határon túli magyar
civil szektor együttm űködését, a kapcsolatok fejl ődését. A határon túli magyar civil szektor
er ősödése a magyarság szül őföldön való megmaradásának, nemzeti identitásának egyik
alapfeltétele.

3

I. A MAGYARORSZÁGI CIVIL SZEKTOR JELLEMZŐ I
Hazánkban mára elfogadott paradigmává vált az, hogy a piacgazdaságra és a demokráciára
épül ő társadalmakban törvényszerűen jön létre a három szektor: a piaci, az állami
(önkormányzati) és a civil szektor.
Kialakulóban van a három szektor közötti munkamegosztás és együttm űködés, ugyanakkor a
folyamatban egyidejűleg jelen van az eredmények mellett az esetlegesség, a
szabályozatlanság (vagy éppen az erős túlszabályozottság) és a bizonytalanság is.
Tapasztalható fogalmi tisztázatlanság: a civil tá rsadalom szélesebb, mint a formalizált civil
szervezetek összessége, hiszen magában fogl alja az informális közösségeket és egyéni
kezdeményezéseket is. A nemzetközi szakirodalom pontosan definiálja azokat az
ismérveket, amelyek a civil szervezeteket jellemzik: intézményesültség, bels ő szervezeti
struktúra, kormánytól való függetlenség, saját ké
pviselet, önkormányzatiság,
profitfelosztás tilalma, önkéntesség. A di rekt politikai és vallási tevékenységre
létrehozott szervezeteket nem tekintik a kla sszikus civil szervezetek közé tartozóknak.
Ezen ismérveket a hazai szakirodalom is meger ősíti.
Magyarországon ma a hatályos jogszabályok szerint mintegy 60 ezer, a fenti ismérveknek
többnyire megfelel ő különböző típusú nonprofit szervezetet tartanak nyilván a bíróságok,
és közülük a KSH mintegy 47 ezret tekint m űködőnek. A félszázezres nagyságrend jelzi,
hogy a rendszerváltás óta eltelt id őszakban elsősorban a mennyiségi fejl ődés volt a jellemző,
amely mindenekelőtt a 90-es évek első felében volt robbanásszerű.
A nagyszámú civil közösség egyre inkább keretet biztosít a társadalmi
önszervez ődésnek, megjelentek az autonómia, az önkéntesség, az öntevékenység, az
adományozás klasszikus jegyei, polgár ok tízezreinek nyújtva színteret egyéniségük
kiteljesedéséhez.
Megkezd ődött a közszolgáltatások többszektorúvá válás
a, mindenekel őtt az oktatás, a kultúra,
az egészségügyi és szociális ellátás területé
n nyújtanak alternatívát vagy többletlehet őségeket
a civil szervezetek. A civilek kreativitása, empátiaképessége kitapinthatóvá vált a társadalmi
lét perifériájára szorultakkal való foglalkozásban. Egy évtized alatt kifejlődött a magyar
civil szektor, amely rendkívül tagolt és sokszínű. Megtalálhatóak:
• az öntevékeny;
• a szolgáltató, adománygy űjtő és adományosztó;
• az érdekképviseleti szervezetek;
illetve ezek szövetségei és ernyőszervezetei.
Az előzőekben bemutatott pozitív tendenciákkal együtt is a szektor több feszültséggel küzd:
– Lezajlott egy er ős differenciálódás. Számbeli többségben vannak a klasszikus
szervezetek (magánalapítványok, egyesületek, társadalmi szervezetek), amelyek
túlnyomó többsége gazdaságilag gyenge és törékeny. A szekt
or 5,4 %-át kitev ő
közalapítványok, köztestületek és közhasznú tá
rsaságok ugyanakkor az összbevétel 40
%-ával rendelkeztek 2000-ben, illetve f ővárosi székhelyű szervezetek kapták a

4

bevételek 63 %-át. Kialakult egy szűk professzionalizálódott, zömmel költségvetési
forrásokból gazdálkodó, az államhoz, illetve az önkormányzatokhoz er ősen kötődő
szervezeti kör.
– A 2001-2002. évi költségvetési törvény 47 rova tban közel 150 milliárd forint, a civil
szervezetek által elérhet ő forrást nevesít minden rendez ő elv és átláthatóság nélkül. A
nyilvánosság korlátozottsága miatt a civil szervezetek nagy része nem is tud ezen
források elérhet őségéről, nincs tájékoztatás ezek felhasználásáról.
– Összességében a szektor bevételén belül a költségvetési források aránya 2000-ben
28,4 % volt (2002-ben valószín űleg eléri a 30 %-ot), és ez a korábbi évekhez képest
ugyan emelked ő, de még mindig elmarad az európa i uniós országoktól (40-60 %). A
magyar civil szektor az állam és az önkormányzatok által alulfinanszírozott,
illetve a költségvetési források eloszlása egyenetlen.
– A rendszerváltás óta eltelt években – eltérő intenzitással – a civil szektorban is
érvényesült az “állami dominancia” elve, amely felerősítette a megosztottságot, a
szolidaritás hiányát és a paternalisztikus várakozásokat. A politikai függ őség érzete
az elmúlt négy évben különösen kitapinthatóvá vált.
– A szervezetek státus-szabályainak kialakítása óta megérett az idő a gazdálkodási
jogszabályok differenciálására. Ma majdnem ugyanazon nyilvántartási,
adatszolgáltatási, bevallási kötelezettségek vonatkoznak
a százezer és a százmillió
forintos bevétellel gazdálkodó szervezetre.
– A szektor megosztott, az együttm űködés helyett inkább a rivalizálás dominál.
Nem alakult ki az egységes képviseleti modell, néhány erny őszervezet működik,
némely pedig igyekszik önmagát a civil társadalom egyedüli, legitim képvisel őjeként
feltüntetni.
A szektor objektív fejlődése, a felhalmozódott tapasztalatok, a társadalomban lév ő
demokratizálódási igény és a közjó akarása, valamint a politikai környezet változása
lehetőséget teremtenek arra, hogy a következ ő évek a magyarországi civil szervezetek
min őségi változásának id őszaka legyenek. Ehhez egyik szükséges feltétel a tudatos
kormányzati civil stratégia , amely egyidejűleg toleráns és önkorlátozó is.

5

II. A KORMÁNYZAT CIVIL STRATÉGIÁJÁNAK
ALAPELVEI
A kormányzati civil stratégia alapelvének kul csmondata a kormányprogram II. fejezetének az
állam feladataival foglalkozó “A” bekezdés 4. pontjának cím
e: ”Autonóm civil társadalmat
partnernek tekint ő állam”. Ebből fakadóan a kormány:
– felismeri és elismeri a civil szervezetek jelent őségét a társadalmi demokratizmus
kiteljesedésében, a polgári szabadságjogok és a személyiség megvalósításában;
– tiszteletben tartja a civil szerveződések függetlenségét, természetesnek tartja és igényli
a civil társadalom kontrollját;
– meg kívánja szüntetni a civil szerveződések politikai függőségét ;
– úgy tekint a civil szervezetekre, mint az Európai Unióhoz történő csatlakozás során a
kultúrák, a polgárok, az egyéni sorsok csatlakozásának fontos színterére;
– nélkülözhetetlennek tartja a civil szervezetek tevékenységét az önkéntesség, az
öntevékenység , az önsegélyezés és a társadalmi szolidaritás országformáló erejében, a
mindennapok sokszín űségének megteremtésében;
– a társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés szerves részének tekinti a civil szervezeteket
és azok által legitimált képvisel őket;
– a civil szervezetek m űködési és érdekérvényesítési pozícióinak e
l ősegítése érdekében
támogatni kívánja a civil szervezetek regionális koordinációjának létrejöttét.
– a nyitott jogalkotás szellemében biztosítja a civil szervezetek részvételének lehet őségét
a jogszabályok előkészítésében, véleményezésében;
– biztosítja a civil szervezetek m űködésének jogszabályi feltételrendszerét ;
– közremű ködik a civil szervezetek tevékenységéhez és m űködéséhez elengedhetetlen
pénzügyi források megteremtésében ;
– épít a civil szervezetekre a közszolgáltatások teljesí
tésében, a szektorsemlegesség elve
alapján kész az egészségügy, az oktatás, a szoc iális ellátás, a kultúra, a környezet- és
természetvédelem stb. területén a minél szélesebb munkamegosztásra;
– a tudás alapú társadalom és az informatikai társadalom kiépítésének szerves
résztvev őjeként számít a civil szervezetekre;
– megteremti a jogszabályi feltételeit a civil szervezetek bekapcsolódá
sának a
területfejlesztés és a regionalitás folyamataiba;
– épít a civil szervezetek tevékenységére az érdekvédelem különböz ő területeinek
ellátásában (pl. fogyasztó-, környezet- és természetvédelem, emberi, kisebbségi,
betegjogok stb.);
– elősegíti a hazai civil szervezetek európa i, nemzetközi civil hálózatokhoz történő
csatlakozását, a “civil diplomácia” kibontakozását;

6

– kész az egyenrangú partneri kapcsolatokra a szektor által delegált, választott legitim
képvisel őkkel;
– elősegíti a civil szektort értékel ő koherens közpolitikai szemlélet kialakulását,
meger ősödését;
– elvárja a közigazgatás valamennyi szervezetét ől a felsorolt elvekkel történő azonosulást,
és szemléletével, intézkedéseivel követendő példát mutat az önkormányzatoknak.
– elvárja a minisztériumoktól és országos hatáskör ű szervektől, hogy a Kormány civil
stratégiája szellemében határozzák meg saját feladataikat e téren, és azokat a partner
civil szervezetekkel egyeztetve alakítsák ki saját ágazati civil stratégiájukat.

7

III.A KORMÁNYZAT CIVIL STRATÉGIÁJÁNAK ELEMEI
1. A kormány átláthatóvá, konzisztenssé és egyszer űbbé teszi a civil szervezetek
m űködését, gazdálkodását meghatározó jogs zabályokat, és ennek érdekében gondoskodik
a szükséges törvényjavaslatoknak az Országgy űléshez történő benyújtásáról.
− Szükséges a civil szervezetek létrejöttét és m űködését szabályozó státusztörvények
(egyesülési jogról szóló törvény, Polgári Tö
rvénykönyv) módosítása, a megváltozott
körülményekhez történ ő igazítása. Meg kell vizsgálni a civil szektort átfogó tö
rvény
kezdeményezésének szükségességét és lehet őségét.
− Öt év tapasztalatainak birtokában elemezni kell a közhasznú szervezetekről szóló 1997.
évi CLVI. törvény hatályosulását, és el kell végezni annak felülvizsgálatát, valamint a
bels ő jogharmonizációt.
− Meg kell vizsgálni a társadalmi szervezetek állami ingatlanjuttatásának hasznosulását.
− Az államháztartás rendjér ől szóló törvényben és kormányrendeletekben pontosítani
szükséges a közhasznú szervezetekhez történ ő feladat-kihelyezés, a közfeladat
ellátásában történ ő együttműködés eljárási és pénzügyi szabályait.
− Át kell tekinteni az úgynevezett “1 %-os” törvényt (1996. évi CXXVI. tv.) Különösen
meg kell fontolni:
• a kedvezményezettek körének “civilesítését” (jelenleg ug
yanis alapprogramok,
költségvetési intézmények és egyéb szervezetek is lehetnek kedvezményezettek);
• meg kell teremteni annak a feltételét, hogy az adózók által nem rendelkezett 1 % is a
civil szektor érdekeit szolgálja.
− A számviteli szabályok felülvizsgálata mellett szükséges a működési és gazdálkodási
jogszabályok bevételi nagyságrend szerinti differenciálása, hiszen a nonprofit
szervezetek közel felének (48,5 %) bevétele nem éri el az évi 500 ezer forintot. A
számviteli törvény szerinti egyéb szervezeteknél évi 50 millió forint bevétel alatt továbbra
is lehetséges az egyszeres könyvvitel választása.
2. A kormány érzékelhet ően növeli a civil szervezetek részére biztosított források
nagyságrendjét , és ennek érdekében gondoskodik a szükséges törvén
yjavaslatoknak az
Országgyűléshez történ ő benyújtásáról. Cél, hogy a kormányzati ciklus végére a szektor
összbevételén belül a költségvetési eredet ű bevétel elérje az európai uniós országok alsó
határát, a 40 %-ot! Ezzel egyidejűleg a kormányzat biztosítja és számon kéri a közpénzek
pályázhatóságának, odaítélésének és felhas
ználásának nyilvánosságát:
– A költségvetési eredet ű pályázati forrásokhoz történ ő hozzájutás mellett egyre
inkább növelni kell a normatív támogatásokat, és csökkenteni szükséges az egyéni
elbírálású döntéseket. Ennek objektív alapja a kö
zfeladatok ellátása
szektorsemlegességének megvalósítása.
– A közfeladatok átvállalásával , kihelyezésével párhuzamosan biztosítani szükséges
az ezzel járó források átadását is.

8

– Tételesen szükséges elvégezni az éves költségvetési törvényben nevesített
támogatások felülvizsgálatát, ki kell alakítani a követhet ő rendező elvet.
– Meg kell követelni a kizárólag állami (költségvetési) alapítású alapítványok
közalapítvánnyá történ ő átalakulását, és ettől kell függ ővé tenni a további
finanszírozást.
– A kormány törvényjavaslatot nyújt be a Nemzeti Civil Alapprogram létrehozására.
Az alapprogram forrását képezi az adózók által nem rendelkezett Szja 1 % és más
bevételek. A Nemzeti Civil Alapprogramból támogatások odaítélését végz ő
testületekben többséget kell biztosítani a civil szektor ké
pvisel őinek. A Nemzeti Civil
Alapprogram létrehozása nem jár együtt más civil források csökkentésével.
– Külön problémát jelent a feladat-átvállalásokhoz nem jutó, a programfinanszírozást
biztosító pályázatokon esélytelen, többnyire egy-egy k
isközösségnek fontos, (de a civil
lét tekintetében rendkívül hasznos) kis szervezetek működési támogatása. A
Nemzeti Civil Alapprogram (és az ehhez hasonl ó számos helyi alap) erre is megoldást
jelent.
– Meg kell vizsgálni annak lehet őségét, hogy a civil szervezetek vállalkozási
eredményük cél szerinti tevékenységre történ ő visszaforgatása esetén mentesüljenek a
visszaforgatott hányadot terhel ő társasági adó megfizetésének kötelezettsége alól.
3. A civil szervezetek részesei és aktív közrem űködői lesznek az ország jövőjét meghatározó
stratégiai kérdések eldöntésének. A kormányzati ciklus kiemelked ően legfontosabb
sorskérdése Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. Az ország csatlakozása a
magyar civil szektor integrációját is jelenti, amelynek során minden egyes állampolgár és
minden egyes civil szervez ődés is illeszkedik az európai dimenziókba. A szektor
szervezetei különösen sokat tehetnek az uniós ismeretek lakosságnak szóló
interpretálásában. E terülten különösen fontos:
– az Unióban m űködő politikák integrálásának hatásai a gazdaságra;
– az áru, a szolgáltatás, a személyek szabadsága és a t őke szabad mozgása a civil
szektor szempontjából;
– a nemzetközi fejlesztési és segélyszervezetekkel való kapcsola
tfelvétel, és a civil
szervezetek számára igényelhet ő sokszínű uniós támogatások;
– a kormányzat segítsége az uniós források civil szervezetek szá
mára történ ő hatékony
eléréséhez;
– az Európai Unió állásfoglalásainak és iránymutatásainak beépítése a magyar
jogszabályokba;
– a nemzeti érdekek és az európaiság egyidej ű megjelenítése.
A szektor függetlenségének biztosítása, a civil szervezeteknek átadott források és
támogatások átláthatósága, a civil szolgáltatás ok professzionalizmusa egyformán fontos uniós
elvárások. A kormány a jogszabálya lkotás és a szektorral történő együttműködése során
érvényesíti ezeket a normákat.

9

1. A központi költségvetés forrásaiból pályázati tá
mogatást elnyer ő civil szervezetek
egységes nyilvántartása lehetőséget teremthet a párhuzamos finanszírozások kizárására,
illetve a társfinanszírozási rendszer fejlesztésére és
nyomon követésére, a finanszírozási
mechanizmus aránytalanságainak, hiányainak, területi következetlens
égeinek, ágazati
eltéréseinek feltárására. Távlati cél a köztarto
zások nyilvántartásának egyszer űbbé tétele,
a támogathatósági igazolások bürokratizmusának csökkentése.
2. A szektor komoly erőforrása lehet a magánadományozás és az önkéntesség. A
magánszemélyek ma a hatályos Szja törvény szerint készpénztámogatásuk 30 %-át
igényelhetik vissza az adójukból, a közhasznú szervezetek esetében maximum 50 ezer, a
kiemelked ően közhasznú szervezetek esetében ma ximum 100 ezer forint határig. Ezek a
tételek nem ösztönzők. A magánszemély sem dologi adománya, sem önkéntes
munkavégzése után nem juthat kedvezményh ez. Stratégiai cél, hogy a magánszemélyek
növekvő mértékben járuljanak hozzá a civil szervezetek forrásaihoz
, ezért a következ őket
szükséges mérlegelni:
– az Szja szerint adózó támogató adományának növekv ő részével csökkenthesse adóját;
– az önkéntes munka nagyobb társadalmi me gbecsülését, az önkéntes munkát ösztönző
törvényi rendelkezések meghozatalát.
3. A kormányzati stratégia fontos eleme, hogy a szektor feltételrendszerét kialakító, annak
érdekeit szolgáló jogszabályok, intézkedések a civil szervezetek közrem űködésével és
javaslataival készüljenek el. Mind kormányzati, mind szakminisztériumi szinten
szükséges megteremteni azokat az együttm űködési mechanizmusokat és kommunikációs
csatornákat, amelyek az interaktív kapcsolattartást biztosítják. Empátiával és toleranciával
kell fogadni a sokszín ű, gyakran egymásnak ellentmondó, egymással rivalizáló
véleményeket. A civil szektor feltételre ndszerének nagyon fontos eleme az a megért ő
attit űd, amellyel a kormányzat és a kormányzati szervek képvisel ői viseltetnek az
államigazgatásban gyakran járatlan civilek iránt. Ezt el ősegítendő a közigazgatási
szakvizsga, illetve a szakmai képzések részév é kell tenni a civil szektorral és a nonprofit
szervezetekkel kapcsolatos ismereteket.
4. Miután a civil szervezetek – eltér ő nagyságrendben ugyan – az élet minden területén jelen
vannak (oktatás, kultúra, egészségügyi és szociáli
s ellátás, környezet- és
természetvédelem, közbiztonság, sport, településfejlesztés, fogyasztóvé
delem, emberi
jogok védelme stb.), a szektort érint ő jogszabályokon kívül természetes módon
kapcsolódnak a nyitott jogalkotás teljes folyamatába. A módosításra kerülő jogalkotási
törvény külön fejezetben foglalkozzon a civil szervezetek le
het őségeivel.
5. A magyarországi civil szektor 2000-ben 62,5 ezer munkaviszonyban állót foglalkoztatott,
és a közrem űködő önkéntesek száma meghaladta a 400 ezer f őt. Mind a foglalkoztatottak,
mind az önkéntesek száma – a közfeladatok tudatos áthelyezése és átvállalá
sa
következtében is – törvényszer űen növekszik a jövőben, és ez a munkahelyek
teremtésének új színtere is lehet. A humánerőforrás fejlesztése a civil szektorban is
követelmény . A felsőoktatásban és a szakképzésben egyaránt lehetséges é
s szükséges a
civil társadalmi és nonprofit szakmai ismerete k oktatása akkreditált, illetve OKJ-s képzési

10

keretek között. A szektor iránt érdeklődő jövendő diplomások részére célszerű az
ösztöndíjak és külföldi tanulmányutak lehet őségének bővítése, ugyanakkor nem lehet
stratégiai cél önálló nonprofit szakok indítása.
6. A kormányzati informatika érdemi és sokoldalú felhasználói , az információs
társadalom kialakításában a korm ányzat komoly partnerei lehetnek a civil
szervezetek . A Teleházak, a Civil Szolgáltató Központok, a civil informatikai
kezdeményezések a helyi civil közösségek legfontosabb információs bázisai, amelyek az
interaktív információcsere, az elektronikus ügyintézés megteremt ői és folytatói is
lehetnek. E tevékenységre alkalmasak a közm űvelődés intézményei, valamint a
vállalkozási formában m űködő informatikai bázisok is. A kormányzat stratégiai célja és
elemi érdeke is ezen szervezetek helyzetbe hozása, az objektív feltételek kialakításában
való közrem űködés.
7. A kormány időszer űnek és fontosnak tartja, hogy a megyeszékhelyek után a f ővárosban is
létrejöjjön a Budapesti Régió Civil Szolgáltató Központja. Ezt kész – az autonómia
tiszteletben tartása mellett – anyagi eszközökkel is támogatni, együttm űködve a fővárosi
önkormányzattal.
8. A kormány a társadalomban – így a civil szektorban is – lezajló folyamatok valós
értékelésekor nem nélkülözheti a statisztikai adatszolgáltatást és a kutatásokat ,
beleértve a közzétételt és a hozzáférést. A szek
tor általános tendenciáinak érzékelésén túl
különösen fontos azon specifikus kutatások ösztönzése és támogatása, amelyek a
közszolgáltatások átvételének hatását, az unió
s csatlakozás következményeit, az
önkéntességet, a társadalom demokratizálódá sát – és ezekben a civil szerepvállalást
elemzik.
9. A kormány és a civil szektor közötti partneri viszony szüksé
gessé teszi a szektor legitim
képviseletét, amelynek kialakítása a civil társadalom bel
ügye. A kormányzat alapvető
stratégiai érdeke az, hogy ennek autonóm kialakításához megadja az igényelt támogatást.
Az eddigi sikertelen próbálkozások, a jelen helyzetben zajló szenvedélyes viták nagyfokú
tapintatot és önkorlátozást igényelnek, ugyanakkor a legi
tim civil képviselet
megoldatlansága vagy hosszadalmas elhúzódása a szektornak sem érdeke. E civil
érdekképviselet jogosítványai lehetnek:
– részvétel a szektorális jogszabályok el őkészítésében;
– az éves költségvetési törvényekben a ci vil szektorhoz kapcsolódó fejezetek
véleményezése;
– a szektorális szint ű érdekek megjelenítése a társadalmi párbeszéd kormányzati szint ű
testületei előtt, a különböz ő érdekérvényesítési eljárásokban és folyamatokban;
– az állami tevékenységek továbbfejlesztésének kezdeményezése;
– minden olyan érdekképviseleti funkció gyakorlása, amelyet az érdekképviselet
szükségesnek tart.

11

10. A kormány és a majdani civil képviselet a szektor szakért őinek bevonásával megvizsgálja
egy civil köztestület létrehozásának társadalmi szükségességét és törvényi feltételeit. E
köztestület feladatai lehetnek többek között:
– közrem űködik a civil szervezetek nyilvántartásában;
– véleményt nyilvánít a közhasznú jogállás elbírálá
sában;
– ellátja az ezzel kapcsolatos felügyeletet;
– gyűjti, nyilvántartja a közhasznúsági jelentések et és az 1 % felhasználásáról szóló
beszámolókat;
– megkeresésre szakkérdésekben közrem űködik a nyilvántartási és törlési eljárás,
valamint a törvényességi felügyeleti, számvev őszéki, adóhatósági, közigazgatási
eljárás során;
– kiadja a Köztámogatási Értesít őt;
– szakértői tevékenységet lát el civil szakmai kérdésekben;
– megkeresésre jogi információs tevékenységet, jogigazolást, jogvitát megel őző
döntnöki funkciót lát el;
– szolgáltatásokat (információ, pályázatok, jogi és pénzügyi tanácsadás
, képzés stb.)
nyújt a civil szervezeteknek.

11. A társadalmi párbeszéd célzottabbá tétele érdekében – mindaddig, míg más formák ezt a
feladatot nem képesek megvalósítani – a Kormány biztosítja annak lehet őségét, hogy a
civil társadalom meghatározó szerepl ői önkéntes bejelentkezés alapján párbeszédet
folytassanak a kormány képviselőivel a kölcsönös érdekl ődésre számot tartó kérdésekben.
Várja mindazon civil szerepl ők jelentkezését, akik készek a társadalomban zajló
folyamatok megjelenítésére, az esetlegesen felmerül ő problémák bemutatására és közös
eszközökkel való kezelésére.
A Kormány vállalja, hogy – a civil szervezetek által előzetesen felvetett témaköröknek
megfelelően – az egyeztetésre kompetens kormányzati szerepl őket jelöl ki, a felvetett
problémákat érdemben vizsgálja, e tárgyalásokat rendszeressé és nyilváno
ssá teszi.

12